Nemzeti Ujság, 1843. július-december (38. évfolyam, 70-172. szám)

1843-09-26 / 119. szám

kezére festetik . A harmadik Deák Ferencz ur vé­delme , mellyben hű ecsettel festetnek az adózó, vagy mint magokat nevezni szeretik , intelligens pártnak a kapacitálás köpenye alá burkolt izga­tásai, és a csak nem rég istenitett férfiún köz­­gyülésileg elkövetett méltatlanság ; de ebből is kimaradtak némelly terhelő körülmények. Az april negyediki csapás után, mellyet az adózó fél szenvedett, Zalának minden ura, egy kettőt kivéve , H. J. kamarás és Cs. L. urak vezér­lete alatt egy társasággá alakult, melly magá­nak föladatul tüze ki, az adónak lebukott ügyét férfias karral fölemelni, s Deák Ferenczet követ­nek elválasztva megtenni azt, mit Zalától a haza s önbecse kíván. E czért megközelíthetni a ne­mességnek fölvilágositása által vélte , azért min­den járás részére kebléből egy választmányt, a nemesség által ismert és tisztelt férfiakat neveze ki , mellynek kötelességévé tette faluról falura menve a köznemeseket az e végre kiadott nyom­tatvány szerint kapacitálni, és kik az adót elfogadnák, azoknak névjegyzékét egy megha­tározott napon a társaság gyűlésére öszveszámi­­tás végett behozni. Így akarta magát a társaság a győzelem felől előre biztosítni, vagy ha a kísér­let balul ütne ki, a vállalattal, mielőtt az költ­ségbe , s több munkába kerülne, egészen föl­hagyni. A gyűlés napján a számítás kedvező jen, mert a zalai nemesség egész számából az adózó­kat levonva, ezek a nem adózókat nevezetes több­séggel múlták fölül. Ekkor pénzbeli aláírások tör­téntek , és határozatba ment, hogy a kiküldött­ségek folytassák működésöket, nehogy F. Gy. jól kezdett dolgukat megrontsa. Ezután kezdődtek meg a meleg napok, ugyanis az aláírott közne­mesek nagy részben visszatértek Forintos úrhoz, s már most, bármit írjon a P. Hírlap levelezője, keveset használt az ész szava , hanem az er­szény , a bor , az ámítás, a hizelkedés. Tudok grófot, ki a kávéházban a nemeseket fél nap bor­ral kapacitálgatta, és mégis alig nyerhetett meg egy kettőt; mi több, tudok grófnőket régi hires családból, kik az ittas nemesek közé vegyülve , velök poharakat ütögettek öszve , egészségökért ittak , s szép tenyerecskéjöket a zsíros , mocskos kezekbe nyomták , hogy e szót kicsalják , ádá­zunk. Nagy volt az ingerültség, nagy a botrány egész Zalában. F. Gy. Keszthelyen nemcsak meg­­macskazenésztetett, hanem a Praemonstráti ka­nonok urak ablakai is bedobáltalak, mivel őt, mint vendéget, keszthelyi lakukba éji szállásra befogadták; egy más nem adózó főnök pedig Ka­nizsán ügyes futás által menekedik meg az üt­­legtől. Végetlen mocskok szórattak a cath. pap­ságra, kivált a Veszprém megyebeliekre, nem ki­­méltetett a mélt. püspök, nem a kanonok urak, nem a plébánosok , sem a lelki segédek; volt szó a papi jószágok elvételéről, a protestáns lel­készek , rectorok közpénztárbeli fizetéséről, de e szó igen elhibázta hatását, mert sok cath. köz­nemest rettentett el az adózó párttól. Beszéltem a tanyán egy köznemessel, ki a többek közt mon­da nekem: mégis rosz ember az a N. N. miért ? kérdem — mert papjainknak el akarja venni jószágait, lett a felelet, és midőn fölvi­­lágositni akarom, hogy N. N. úgy nem bánt­hatja másét, mint mi nem vehetjük el azét, hogy ezt bizonyosan a nem adózók­ közől valamelly rész­akaró mondható, épen nem szóla ő — azon­nal megnevez egy bárót az adózó pártból , s föl­­gyuladva mondja, ha én azt bizonyosan tud­nám , bár most az adózók részére jöttem be, de a kardot kötnék lelki­pásztoraink mellett — előbb őket a vegyes házasságokért zaklatták, és senkinek sem engedelmeskedtek, mit vár­hatunk mi szegény nemesek Oly emberektől? Íme, jó honfiak, a cath. anyaszentegyház elleni meggondolatlan mozgalmak kezdik már megterem­ni fanyar gyümölcsüket. De még mést, K. J. kirá­lyi tanácsnok s­s. urnak kapacitálás végetti lej­öte­tét se hallgassuk el; ne hallgassuk el azt, hogy két cortesvezér, kiknek négy, öt­száz nemest kelle bevezetniök az adó ellen Zala-Eger­­szegre, az adózó párttól kézre kerittetve több na­pig bormámorban tartattak , és jól megjutalmazva csak azután bocsáttattak el, miután az adó ügye már eldúlt. Egy szóval mondjuk ki az igazat, az adózók is ezen elvre építettek: használjon , a­mi használhat. Míg az adózók részén illyesmik tör­téntek, a nem adózók vezérei sem veszteglettek; vét­kek követtettek el,áruitattak különbféle hazugságok: aki adózik, paraszt lesz; minden adózó urak rész szándéknak; mert köznemest nemcsak por­­tré alá vetni, hanem a tiszti választások al­kalmakor még szavazási joguktól is megfosz­tani akarják; a nemesi szabadság szentség, ezt föláldozni nem lehet; ezek, vagy ezek­hez hasonlók sugdostalak a köznemesnek fülébe, F. Gy. által pedig azzal kecsegtetetett, hogy van elég pénz, mennyi kell , hogy a diadal bizonyos, mert az urakon kívül az egész nemes­ség részén áll. így történt ,hogy sokan mind a két részre megigérék magokat, s sem egyik sem a másik rész egész a végperczig biztos állásban nem volt. Ez politicai hű képe Zalának az ered­mény dús augustusi közgyűlésig. (Folytatom.) — f —­ly. Csongráditól, sept. 18. Folyó hó 11 én s következő napjain első alispáni elnöklet alatt tartott évnegyedes közgyűlésünk eredményei kö­vetkezőkben központosulnak.( 1) A megye ál­lapotának elősorolásából megértvén a KK. és RR, hogy a rabok száma naponkint annyira szapo­rodik , miszerint a börtönök azoknak befogadá­sára nem elegendők : e czélból jövő tavasszal töm­­löczök építetését rendeltük el, és egyszersmind azt is határoztuk, hogy ezután a 12 pfton alóli vétségeket a járásbeli szolgabirák maguk intézzék el. ( 2) Országgyűlési követeink ez ideig terje­dő tudósításai olvastattak föl, tartalmaik a hírla­pokból már eléggé ismeretesek lévén , ismétlésü­ket egész kiterjedésben szükségtelennek látjuk , azonban még­is megemlítendőnek véljük, hogy a büntető rendszer körül érdekes vitatkozások tá­madtak ; a halálos büntetés meghagyatása mellett csupán egy szózat emelkedett; ellenben volt szó­nok, ki nemcsak a halálos büntetésnek, hanem az örökös rabságnak is szükségtelenségét vitató, mert — úgymond — ez sem javít, és az örökös rab­ságra itéltnek nincs alkalma­s ideje javulásának hasznát vehetni. — Az esküdtszékek behozatalát szinte elhatároztuk, sőt követeinknek utasításul adtuk, hogy e nélkül a büntető rendszer se jöj­jön foganatba, mivel ha az esküdtszékek eszmé­je nálunk még meg nem ért, jobb inkább annak a jövő országgyűlésig lehető megélését bevárni s akkor intézkedni, mint­sem most a büntető rend­szert olly hiánnyal hozni, mellyet azután sok évek múlva is kipótolni aligha mutatkoznék alkalom. Hi­ába hozatott föl ez indítvány ellen, hogy jobb valami mint semmi, — és hogy a kidolgozott bün­tető rendszer, az esküdtszéki intézet fi­jával is sok­­kal jobb lenne,mint a mostani lehető legtökéletlenebb rendszertelen állapot. Az indítvány — mint mon­dom — elfogadtatott és utasításul adatott. Ugyanez alkalommal per associationem idearum indítványoztatván az is, hogy ezentúl minden pol­gári perekben választott bíróság ítéljen, ezen esz­me is pártoltatván annyival is inkább utasításul adatni rendeltetett, mivel a megyei tisztválasztá­sok alkalmával történni szokott kicsapongások­nak egyik forrását ott látják rejteni a KK. és KR, hogy a nagyobb birtokosok, tisztválasztások al­kalmával , minden áron a maguk embereiből kí­vánnak , előfordulandó pereikre nézve bírákat vá­lasztatni. — A marhahús ára 12 vkrban megha­gyatott, ellenben a juhhús ára 6 vkra leszállita­tott. — 4) Több rendbeli — e hírlapból is már igen jól ismert — megyei körlevelek olvastattak föl, mellyek közöl a szabadelmű szellemben írot­tak pártoltattak , az ellenzéki szint viselő megyék­től érkezettek pedig részint egészen föl nem vé­tettek, részint viszhangra nem­ találtak. — 5) Házi dolgainkkal is foglalkoztunk. Felolvastatott ugyan­is a honi pénztár jövő évi költségjavaslata, melly szerint: a) tisztviselőkre — — 8200 pft. b) szolgákra — — — 2300 c) formaruhára és fegyverre 7900 d) napi dijakra — — 800 e) írószerekre — — 750 f) rabok tartására — — 4000 g) épületek igazítására — 2000 h) utakra s hidakra — 150 i) katonai veszteségre — 10,000 621 k) történhető károkra , és beszedhetetlen ajtópót­­lásra — — — 1 ) hivatalos szekerezésekre 800 3000 öszvesen 39,900 pf.megy. Jövő évnegyedes közgyűlésünk december 1len, törvényszékeink pedig időközben többször le­­endnek. 11. Zemplénből. Folyó hó 19dikén zajos conferentia után nyugalmas tisztujitást tartottunk méltóságos Péchy Manó gr. főispáni helyette­sünk elnöklete alatt, mellynek eredményét rövi­den ezennel van szerencsém közölni. A tisztujitás átalában fölkiáltással történt. Első alispánnak vá­lasztatott Kazinczy András ,­ másod alispán Szögyény Imre; főjegyző Rh­é­d­e­y László; hadi főpénztárnok Draveczky Alajos; házi pénztárnok Somogyi Ján.; főügyvéd B­u­d­a­y András; második főügyvéd Szirmay Jós. Fő­szolgabírók Szabó Gáb.; S­z­e­r­dahe­l­y­i Ján.; P­i­l­i­s­y Menyhért; F­ü­z­e­s­é­r­y Dániel; F­ü­­ze­s­é­r­y Ágoston ; Reviczky Gy. Aisz.bírák Zábráczky László ; Szepessy Péter; Füleky Gy.; P­ap Ferencz; Sepsy János; Dobos János; Stépán Mihály; Stépán Dániel; Izsépi László; Reviczky Imre; Világyi János; Szirmay László ; Hor­váth László ; Terstánszky Illés ; B­a­­­á­n­­házy Jós. Jövő alkalommal bővebben: Al­ailjból. Rozgony, sept. 20 án. F. he 7én és 9én folytatólag tartott megyei köz­gyűlésben magánügyek, tiszti jelentések és szá­mos folyamodványok valának tanácskozás tár­gyai , mellyek miután a nyilvánosságot, mint az olvasó közönséget kevésbé érdeklők, nem igen igénylik, ezúttal csak annyit írunk, hogy a föl­­olvasott igen számos hivatalos jelentések, tettle­ges bizonyitványi derék tisztviselőink szorgalmas munkáságának­, minek szivünkből örvendve , ezt büszkélkedve az egész haza előtt hirdetjük; a gyűlésnek 9én délutáni 7 órakor vége szakadt. — Ezen közgyűlésben határoztatok, hogy a bün­tető törvénykönyv iránt követeinknek adandó uta­sítást (bizevvel elkéstünk, a követek mégis vok­soltak — minek hát utasítás? —) készítő választ­mány f. hó 25től 28ig összeülend, munkálata eredményéről hiv. véleményes jelentését az ezen hó 29én tartandó rendkívüli közgyűlésre haladék nélkül beadván. — Jövő évnegyedes közgyűlés i. e. december hó 1lén, fenyitő t.szék november hó 20án , polgári a mondott hó 27én , az árvák dol­gaira ügyelő t.szék pedig december hó 4-én veendi kezdetét. Mint hitelesen értésünkre esett, a Len­gyelhonban szállásoló , porosz herczeg nevét vise­lő (előbb Benczúr) sor­ezred két zászlóalja a tűzvész által károsult miskolczi lakosok részére minden fölszólitás nélkül 476 sor. 20 kr. váltó­ban küldött a kassai kerületi főhadfogadó kormány által, bár a lelkes ezred valóban igen szép példáját mások is követnék. — Hetényi és Kovács igaz­gatásuk alatti magyar szinésztársaság a kassai városi színháziban utójára m. hó 27 én a szeren­csétlen miskolcziak neműleges fölsegélésekre ját­szott és a közönség részéről élénk részvét mutat­kozott. — A helybeli (rozgonyi) lövész­házban a szabad lövészet f. hó 14én tartatott , mellyre számos vendégek megjelenvén azokat magyar igazi vendégszeretettel az egylet közszeretet-tisz­teletű fő lövészmestere Csáky Rudolf gróf ő nagy­sága megvendéglé. —* Tegnap Kassán a városi polgárság és minden rendű lakosság uralkodó ki­rálynénk ő felsége születése napját fényes isteni szertartással ünnepelte ; a székes templom előtt a polgári őrsereg egy zászlóalja Vilm­éter Vil­mos kapitány vezérlete alatt tisztelgő lövéseket tett. — Tegnapelőtt óta szép meleg napok jár­nak , csak az a baj , hogy esni nem akar , és igy sem szántani , sem vetni nem lehet. K­­­y L­­­ó. HN­K­FÖLDI MPIIÓ. Spanyolország. — Madridból jelen­tik, hogy a város békének örvend , azonban éj­jelente őrszemek járnak; a milicianosok kerülik a kijárást, egyedül a választásokra a­ készületekben mutatkozik élet. A „törvényes haladás“ baráti lány programmot bocsátottak közre, mellyben fi­az

Next