Nemzeti Ujság, 1843. július-december (38. évfolyam, 70-172. szám)

1843-10-27 / 137. szám

vei ez indítványnak, mellyel következetességből, a megyei nemesekre is lehetne alkalmazni Szónok ismétli buzgó kivonatát a magyar nyelv virágzását illetőleg; de azt nem erőszakolva, s nem olly tények által kivanja eszközlendőnek , mellyek által a törvényhozás az illető városok gyű­löletét növesztve , a nemzetiséget hátráltatva mű­ködnek. Különben is ez indítvány gyakorlatilag kivihetetlen lévén, szónok először alkalmat kíván nyújtani a kir. városoknak , hogy a magyar nyelvet megtanulhassák, és ennek sikerét tapasztalamban a törvényhozó test jövő országgyűlésen záros időt rendelhetne, mellyen túl a képviselői egyé­nek magyar nyelvbeni jártassága mulhatlanul föl­­tételeztessék ; de véleménye szerint jelenleg e zá­ros időt sem lehet meghatározni , s nem lehetem­ addig , mig az iskolák nem működendnek, csak azután lehet erről a törvényhozásnak rendelkezni; de akkor is úgy hogy rendelkezései által senki ne sértessék , senki a nemzetiségre való erősza­kolással attól el ne idegenítessék, — ezen okok­nál fogva ez indítványt jelenleg nem látja pár­tolhatnak. A következő szónok — egy megyei követ — indítványa szerint a kir. városok a tanácskozá­sokat magyarul tartani, s jegyzőkönyveiket ma­gyarul vinni, s úgy a helytartó tanácshoz fölkül­­deni világos törvény által kötelezendők. Egy megyei követ jelenleg kivánt záridőt szabni , valamint egy városi követ is azon uta­sítását nyilvánitá, mellynél fogva 10 évi záros időt kivan , mellyen túl polgár se lehessen ki magyarul nem tud. Egy szónok kezdé fejtegetni, mikint a kor­mány legkevésbé sem méltányolván nemzetiségün­ket, ideje — úgymond — hogy mi magunk tegyük meg mind azt, mit nemzetiségünk s nyelvünk vi­rágzására üdvösnek, s czélszerűnek látunk. Mi az első indítványt illeti, szónok azon tekintetből is hőn pártolja, mert a képviseleti testület adja az utasítást, mellyből a törvények fognak alkot­tatni , még­pedig magyarul: a képviseleti testü­letnek kötelessége a tanácskozásokban részt venni, a magyarul vezetendő jegyzőkönyvek pontossá­gára fölügyelni; de — véleménye szerint — csak azon esetre felelhet meg a képviseleti testület mind­ezen szent kötelességének, ha a magyar nyelv­ben jártas, melly okoknál fogva az első indít­ványt pártolva jelenleg kíván rendelkezni. Következő szónok jelenleg nem kívánja a már polgári jogunkat olly szerfölött megszorítani, bátor csak azon czélból is kívánatos ez indítvány létrehozása, mert a képviselők a közgyűlések­nek egyik nevezetes részét teszik, ámde szerinte egy olly honban, mint ez, hol a tót és német ajkúak, nem szerte szólva mint inkább tömegekben nagy­szerű, s egész közönségeket képeznek, illy tör­vény alkotása nem leend czélszerű­ és üdvös, mert fogyasztani inkább , mint szaporítani fogná a pol­gárokat ; szónok is buzog a nemzetiség terjesz­téséért; de erőszakolni senkit sem kíván, külön­ben is — szerinte — habár kimondja is ez indít­ványra a törvényhozás , hogy az törvény legyen, írott malaszt, s holtbetűk leendnek ; a második szónok véleményét osztja, jövőre kivánván ha­lasztani a záros idő meghatározását is, s eleve iskolák állítását kívánja szorgalmazni, melly ál­tal alkalom nyuttassék a városoknak magyaroso­dásra. A következő szónok szerint, a törvényho­zásnak szent kötelessége fölügyelni , hogy soha következetlenségbe ne jöjjön. Az — folytató — hogy a polgárok magyarul tudjanak, már a múlt országgyűlésen kivántatok­; de akkor a többség egy általános törvény alkotásában nyugvók meg, melly a magyar nyelv tudását mindenkitől követelje, — ezen általános törvény már ez országgyűlés alatt javaslatba tétetett, s a fő rendi tábla egyezését, s a k. kir. szentesitést várja, ezen általános törvényben — folytatá— az van: közigazgatási, oktatási nyelv magyar legyen s a t. hat — kérdé — a kir. városok nem egy részét teszik-é a köz­­igazgatásnak ( s nem leend­é alkalmuk is ma­gyarosodva Ne legyünk tehát — mondá — követ­kezetlenek, s várjuk be a resolutiót, nehogy ha­son lényeink ürügyül szolgáljanak a kormánynak, általános törvényeinkből részletességekbe eresz­kedni; fogjunk inkább kezet a városokkal, s bir­juk őket is nemzetiségünk terjesztésére; de szép szerrel; s igy a többség mint az első indítványt tevő követ is megnyugvék olly föltétellel, hogy ha a nemzetiség ügyében alkotott általános tör­vényekre kedvező válasz nem érkeznék , indítvá­nyát újra szorgalmazni fogja. A szőnyegen levő §nak a) pontja fölött, melly a képviseletre képteleneknek jelenti a nem keresztényeket, szavazat kiáltat ék , s nagy több­ség a szerkezet mellett szavazván, a szerkezet maradása h­atároztatottt. A b) és c) pontok , vagy­is a fizetéses köz­hivatalnokok, katonák, és papok képviselői kép­telenségét sorozó pontok ,a többség fölkiáltásából, némelly ellenvéleménynek daczára, megmaradni határoztatván — az ülés eloszlott. Külön rendeletek a büntettek egyes nemeiről s azoknak büntetéséről. A büntető törvénykönyvi javaslat első részében , melly szól a bűntettekről és büntetésekről, a KK. és RR. által tett változtatásokkal .Folyt.) XXXVI. Fejezet. A pénzhamisításról. 354. §. A ki valamelly folyamatban levő ezüst vagy arany pénzek formájára hamis pénzt készített, olly czélzattal, hogy azt folyamatba te­gye , ha azt ki is adta, vagy másnak kiadás vé­gett általadta , tizenkét évi rabságig, ha pedig a kiadásban vagy általadásban a közbejött fölfedez­tetés által meggátoltatott , hat évi rabságig bün­tettethetik. 355. §. A­ki magában a hamisításban tettle­ges együttmunkálással részt ugyan nem vett, de a hamisítóval egyetértve, a hamis pénzt valódi helyett kiadta, nyolcz évi rabságig büntetethetik. 356. §. A ki pedig a nélkül, hogy a hami­sítóval egyetértett volna , tudva és csalási szán­dékkal hamis pénzt szerez vagy általvesz, s azt valódi helyett tudva ismét kiadja, két évi rabságig büntettethetik. 357. §. A ki valamelly folyamatban levő arany vagy ezüst pénznek valóságos értékét csa­lási szándékból ráspolás vagy körülnyitás által , vagy bármi más módon megkisebbiti, s azt mint teljes értékűt tudva ismét kiadja, négy évi rab­ságig büntettethetik. 358. §. A ki pedig valamelly arany vagy ezüst pénzt , mellyet az ő tettleges hozzájárulása nélkül más valaki a fenebbi 357dik §ban említett módon valóságos értékében megkisebbitett , a tet­tessel egyetértve csalási szándékkal megszerez v. általvesz , s azt ismét teljes értékű gyanánt tud­va kiadja, három évi rabságig büntettethetik. 359. §. Ha azonban a tettessel egyet nem értett ugyan, hanem a más által megkisebbitett értékű pénzt, tudva és csalási szándékkal szerez­te, s azt ismét mint teljes értékűt tudva kiadta, egy évi rabságig büntettethetik. 360. §. Folyamatban levő rézpénznek a fe­nebbi 354. , 355. és 356dik §§ban körülirt meg­­hamisitás vagy kiadása , az ott kijelölt büntetések­nek csak egy negyed részével büntettethetik meg. 361. §. A pénzhamisitások főn előszámlált minden eseteiben a beszámítás annál súlyosabb teend : a) Minél nagyobb volt a készített hamis pénz összes mennyiségének névszerinti értéke. b) Minél nagyobb volt a kiadott hamis pénz­nek mennyisége. c) Minél nagyobb volt a meghamisított vagy kiadott pénznek valóságos és névszerinti értéke között a különbség. d) Minél ügyesebben voltak a hamisításra szolgáló eszközök készítve, s minél inkább le­hető volt azok által nagyban űzni a hamis pénz­­készítést. e) Minél nehezebb volt a hamis pénzt a va­lóditól megkülönböztetni. 362. §. A ki valamelly hamis pénzt, nem tudva , hogy az hamis , valódi gyanánt fogadott el, s utóbb annak hamis voltát észrevette, de hogy ne károsodjék , azt ismét valódi helyett tud­va kiadta , az ekképen kiadott hamis pénz név­szerinti értékének ötszörös mennyiségével büntet­­tetik, melly büntetési somma a királyi kincstárt illeti. Illy esetben azonban bü­nkezését csak ma­gán panaszra mozdittathatik. 363. §. Folyamatban nem levő régi pénzek­nek vagy emlékpénzeknek meghamisítása, nem mint pénzhamisítás bűntetteik, hanem mint csalás a XXXVIIIdik fejezet szabályai szerint lészen megítélendő. 364. §. A ki olly czélzattal, hogy a felebbi 354. és 360dik §§ban körülírt pénzhamisítást vég­hez vihesse ,a hamis pénz készítésére szolgáló bé­lyegeket, formákat vagy egyéb eszközöket már elkészítette, vagy más által elkészíttette, mielőtt azonban a czélba vett hamisítást bevégezhette volna, a közbejött fölfedeztetés által meggátoltatott, kí­sérletért bűntetteik , s büntetése a 354dik§. ese­tében három évi rabságig, a 370dik §. esetében pedig egy évi rabságig terjedhet. 365. §. A­ki pedig a hamis pénzek készí­tésére szolgáló bélyegeket, formákat vagy egyéb eszközöket másnak számára készítette, ha tudta , vagy legalább valószínűleg előreláthatta, hogy azok pénzhamisításra fognak fordittatni, mint bűn­segéd leszen büntetendő. 366. §. A 354., 355, 356., 357., 358., 359., 360­, 364. és 365ik szakaszok eseteiben azon tettes, ki valamelly közhivatalt viselt, íté­let által közhivatalától is elmozdittathatk. XXXVII. Fejezet. A levelek jogtalan föltöréséről. 367. §. A ki valamelly másnak szóló le­velet vagy lepecsételt irományt tudva és szándé­kosan föltör és olvas, a nélkül hogy arra az ál­tal , ki a levelet irta, vagy az által, kihez a le­vél intézve volt, vagy kit a lepecsételt iromány illetett, fölhatalmazva lett volna , büntettetni fog, s büntetése kétszáz forintig, sőt súlyosabb be­számítás eseteiben két hónapi fogságig terjedhet. 369. §. Ila pedig annak tartalmát valaki­nek kárával vagy meggyalázásával nyilvánossá is tette, büntetése hat hónapig súlyosittatik. 369. §. Végre, a ki valamelly másnak szó­ló levelet vagy irományt olly czélzattal , hogy ezáltal valakinek kárával magának vagy másnak hasznot hajtson, vagy minden haszon nélkül va­lakit károsítson , erőszakkal vagy álnok mester­séggel hatalmába kerített, hacsak tette valamelly súlyosabb bűntettbe át nem ment, egy évi rab­ságig büntettethetik. 370. §. Szülők és gyámok, vagy azoknak megbízottjai, az atyai vagy gyámi hatalom alatt levő kiskorú gyermekek leveleire s irományaira nézve, úgy szinte a közhatóságok a bűnvádi köz­kereset alatt levőknek azon leveleire s irományai­ra nézve, mellyeket a büntető eljárási fejezet ren­­delete szerint föltörniök s elolvasniok szabad volt, a fönebbi 367dik §. rendelete alá nem tartoznak. 371. §. Midőn a fönebbi 367., 368. és 369- dik §§ban körülirt bűntettet valaki olly levéllel követte el, melly hivatalánál fogva került kezére, a felebbi büntetésen fölül közhivatalának elvesz­tésével is büntettethetik. 372. Az ezen fejezetben emlitett bűntettek­ért csak a sértett félnek panaszára mozdittatha­­tik közkereset. XXXVIII. Fejezet. A csalásról. 373. §. A ki olly czélzattal, hogy mást va­laminek cselekvésére vagy elhagyására álnokul reá vegyen , s az által valakinek kárával magá­nak vagy másnak jogtalanul hasznot hajtson, va­lamelly dolognak tettlegi valóságát tudva és szán­dékosan vagy elferdíti, vagy akkor , midőn azt fölfedezni jogszerüleg köteles lett volna, eltitkol­ja, ha azáltal valakinek csakugyan kárt okozott, csalónak tekintetik, s ha tette más súlyosabb bűn­tettbe át nem ment, a 295dik §. rendelete sze­rint büntettethetik. 374. §. A ki pedig azon tévedést, melly­ből valakinek káros megcsalatása eredeti , nem ugyan maga okozta , hanem a tévedőt akár szó­val, akár cselekvése által tudva, és a fönebbi 373dik §ban körülírt czélzattal a tévedésben meg­erősítette , annak büntetése az említett 295dik §­­ban kijelölt büntetéseknek csak két­harmadáig terjedhet. 375. §. A­ki valamelly, a fönebbi 373, és 3­74dik §-ban körülírt csalást nem azért követte el , hogy magának hasznot hajtson, hanem hogy mást megkárosítson, annak büntetése a föneb- 692

Next