Nemzeti Ujság, 1843. július-december (38. évfolyam, 70-172. szám)
1843-10-27 / 137. szám
vei ez indítványnak, mellyel következetességből, a megyei nemesekre is lehetne alkalmazni Szónok ismétli buzgó kivonatát a magyar nyelv virágzását illetőleg; de azt nem erőszakolva, s nem olly tények által kivanja eszközlendőnek , mellyek által a törvényhozás az illető városok gyűlöletét növesztve , a nemzetiséget hátráltatva működnek. Különben is ez indítvány gyakorlatilag kivihetetlen lévén, szónok először alkalmat kíván nyújtani a kir. városoknak , hogy a magyar nyelvet megtanulhassák, és ennek sikerét tapasztalamban a törvényhozó test jövő országgyűlésen záros időt rendelhetne, mellyen túl a képviselői egyének magyar nyelvbeni jártassága mulhatlanul föltételeztessék ; de véleménye szerint jelenleg e záros időt sem lehet meghatározni , s nem lehetem addig , mig az iskolák nem működendnek, csak azután lehet erről a törvényhozásnak rendelkezni; de akkor is úgy hogy rendelkezései által senki ne sértessék , senki a nemzetiségre való erőszakolással attól el ne idegenítessék, — ezen okoknál fogva ez indítványt jelenleg nem látja pártolhatnak. A következő szónok — egy megyei követ — indítványa szerint a kir. városok a tanácskozásokat magyarul tartani, s jegyzőkönyveiket magyarul vinni, s úgy a helytartó tanácshoz fölküldeni világos törvény által kötelezendők. Egy megyei követ jelenleg kivánt záridőt szabni , valamint egy városi követ is azon utasítását nyilvánitá, mellynél fogva 10 évi záros időt kivan , mellyen túl polgár se lehessen ki magyarul nem tud. Egy szónok kezdé fejtegetni, mikint a kormány legkevésbé sem méltányolván nemzetiségünket, ideje — úgymond — hogy mi magunk tegyük meg mind azt, mit nemzetiségünk s nyelvünk virágzására üdvösnek, s czélszerűnek látunk. Mi az első indítványt illeti, szónok azon tekintetből is hőn pártolja, mert a képviseleti testület adja az utasítást, mellyből a törvények fognak alkottatni , mégpedig magyarul: a képviseleti testületnek kötelessége a tanácskozásokban részt venni, a magyarul vezetendő jegyzőkönyvek pontosságára fölügyelni; de — véleménye szerint — csak azon esetre felelhet meg a képviseleti testület mindezen szent kötelességének, ha a magyar nyelvben jártas, melly okoknál fogva az első indítványt pártolva jelenleg kíván rendelkezni. Következő szónok jelenleg nem kívánja a már polgári jogunkat olly szerfölött megszorítani, bátor csak azon czélból is kívánatos ez indítvány létrehozása, mert a képviselők a közgyűléseknek egyik nevezetes részét teszik, ámde szerinte egy olly honban, mint ez, hol a tót és német ajkúak, nem szerte szólva mint inkább tömegekben nagyszerű, s egész közönségeket képeznek, illy törvény alkotása nem leend czélszerű és üdvös, mert fogyasztani inkább , mint szaporítani fogná a polgárokat ; szónok is buzog a nemzetiség terjesztéséért; de erőszakolni senkit sem kíván, különben is — szerinte — habár kimondja is ez indítványra a törvényhozás , hogy az törvény legyen, írott malaszt, s holtbetűk leendnek ; a második szónok véleményét osztja, jövőre kivánván halasztani a záros idő meghatározását is, s eleve iskolák állítását kívánja szorgalmazni, melly által alkalom nyuttassék a városoknak magyarosodásra. A következő szónok szerint, a törvényhozásnak szent kötelessége fölügyelni , hogy soha következetlenségbe ne jöjjön. Az — folytató — hogy a polgárok magyarul tudjanak, már a múlt országgyűlésen kivántatok; de akkor a többség egy általános törvény alkotásában nyugvók meg, melly a magyar nyelv tudását mindenkitől követelje, — ezen általános törvény már ez országgyűlés alatt javaslatba tétetett, s a fő rendi tábla egyezését, s a k. kir. szentesitést várja, ezen általános törvényben — folytatá— az van: közigazgatási, oktatási nyelv magyar legyen s a t. hat — kérdé — a kir. városok nem egy részét teszik-é a közigazgatásnak ( s nem leendé alkalmuk is magyarosodva Ne legyünk tehát — mondá — következetlenek, s várjuk be a resolutiót, nehogy hason lényeink ürügyül szolgáljanak a kormánynak, általános törvényeinkből részletességekbe ereszkedni; fogjunk inkább kezet a városokkal, s birjuk őket is nemzetiségünk terjesztésére; de szép szerrel; s igy a többség mint az első indítványt tevő követ is megnyugvék olly föltétellel, hogy ha a nemzetiség ügyében alkotott általános törvényekre kedvező válasz nem érkeznék , indítványát újra szorgalmazni fogja. A szőnyegen levő §nak a) pontja fölött, melly a képviseletre képteleneknek jelenti a nem keresztényeket, szavazat kiáltat ék , s nagy többség a szerkezet mellett szavazván, a szerkezet maradása határoztatottt. A b) és c) pontok , vagyis a fizetéses közhivatalnokok, katonák, és papok képviselői képtelenségét sorozó pontok ,a többség fölkiáltásából, némelly ellenvéleménynek daczára, megmaradni határoztatván — az ülés eloszlott. Külön rendeletek a büntettek egyes nemeiről s azoknak büntetéséről. A büntető törvénykönyvi javaslat első részében , melly szól a bűntettekről és büntetésekről, a KK. és RR. által tett változtatásokkal .Folyt.) XXXVI. Fejezet. A pénzhamisításról. 354. §. A ki valamelly folyamatban levő ezüst vagy arany pénzek formájára hamis pénzt készített, olly czélzattal, hogy azt folyamatba tegye , ha azt ki is adta, vagy másnak kiadás végett általadta , tizenkét évi rabságig, ha pedig a kiadásban vagy általadásban a közbejött fölfedeztetés által meggátoltatott , hat évi rabságig büntettethetik. 355. §. Aki magában a hamisításban tettleges együttmunkálással részt ugyan nem vett, de a hamisítóval egyetértve, a hamis pénzt valódi helyett kiadta, nyolcz évi rabságig büntetethetik. 356. §. A ki pedig a nélkül, hogy a hamisítóval egyetértett volna , tudva és csalási szándékkal hamis pénzt szerez vagy általvesz, s azt valódi helyett tudva ismét kiadja, két évi rabságig büntettethetik. 357. §. A ki valamelly folyamatban levő arany vagy ezüst pénznek valóságos értékét csalási szándékból ráspolás vagy körülnyitás által , vagy bármi más módon megkisebbiti, s azt mint teljes értékűt tudva ismét kiadja, négy évi rabságig büntettethetik. 358. §. A ki pedig valamelly arany vagy ezüst pénzt , mellyet az ő tettleges hozzájárulása nélkül más valaki a fenebbi 357dik §ban említett módon valóságos értékében megkisebbitett , a tettessel egyetértve csalási szándékkal megszerez v. általvesz , s azt ismét teljes értékű gyanánt tudva kiadja, három évi rabságig büntettethetik. 359. §. Ha azonban a tettessel egyet nem értett ugyan, hanem a más által megkisebbitett értékű pénzt, tudva és csalási szándékkal szerezte, s azt ismét mint teljes értékűt tudva kiadta, egy évi rabságig büntettethetik. 360. §. Folyamatban levő rézpénznek a fenebbi 354. , 355. és 356dik §§ban körülirt meghamisitás vagy kiadása , az ott kijelölt büntetéseknek csak egy negyed részével büntettethetik meg. 361. §. A pénzhamisitások főn előszámlált minden eseteiben a beszámítás annál súlyosabb teend : a) Minél nagyobb volt a készített hamis pénz összes mennyiségének névszerinti értéke. b) Minél nagyobb volt a kiadott hamis pénznek mennyisége. c) Minél nagyobb volt a meghamisított vagy kiadott pénznek valóságos és névszerinti értéke között a különbség. d) Minél ügyesebben voltak a hamisításra szolgáló eszközök készítve, s minél inkább lehető volt azok által nagyban űzni a hamis pénzkészítést. e) Minél nehezebb volt a hamis pénzt a valóditól megkülönböztetni. 362. §. A ki valamelly hamis pénzt, nem tudva , hogy az hamis , valódi gyanánt fogadott el, s utóbb annak hamis voltát észrevette, de hogy ne károsodjék , azt ismét valódi helyett tudva kiadta , az ekképen kiadott hamis pénz névszerinti értékének ötszörös mennyiségével büntettetik, melly büntetési somma a királyi kincstárt illeti. Illy esetben azonban bünkezését csak magán panaszra mozdittathatik. 363. §. Folyamatban nem levő régi pénzeknek vagy emlékpénzeknek meghamisítása, nem mint pénzhamisítás bűntetteik, hanem mint csalás a XXXVIIIdik fejezet szabályai szerint lészen megítélendő. 364. §. A ki olly czélzattal, hogy a felebbi 354. és 360dik §§ban körülírt pénzhamisítást véghez vihesse ,a hamis pénz készítésére szolgáló bélyegeket, formákat vagy egyéb eszközöket már elkészítette, vagy más által elkészíttette, mielőtt azonban a czélba vett hamisítást bevégezhette volna, a közbejött fölfedeztetés által meggátoltatott, kísérletért bűntetteik , s büntetése a 354dik§. esetében három évi rabságig, a 370dik §. esetében pedig egy évi rabságig terjedhet. 365. §. Aki pedig a hamis pénzek készítésére szolgáló bélyegeket, formákat vagy egyéb eszközöket másnak számára készítette, ha tudta , vagy legalább valószínűleg előreláthatta, hogy azok pénzhamisításra fognak fordittatni, mint bűnsegéd leszen büntetendő. 366. §. A 354., 355, 356., 357., 358., 359., 360, 364. és 365ik szakaszok eseteiben azon tettes, ki valamelly közhivatalt viselt, ítélet által közhivatalától is elmozdittathatk. XXXVII. Fejezet. A levelek jogtalan föltöréséről. 367. §. A ki valamelly másnak szóló levelet vagy lepecsételt irományt tudva és szándékosan föltör és olvas, a nélkül hogy arra az által , ki a levelet irta, vagy az által, kihez a levél intézve volt, vagy kit a lepecsételt iromány illetett, fölhatalmazva lett volna , büntettetni fog, s büntetése kétszáz forintig, sőt súlyosabb beszámítás eseteiben két hónapi fogságig terjedhet. 369. §. Ila pedig annak tartalmát valakinek kárával vagy meggyalázásával nyilvánossá is tette, büntetése hat hónapig súlyosittatik. 369. §. Végre, a ki valamelly másnak szóló levelet vagy irományt olly czélzattal , hogy ezáltal valakinek kárával magának vagy másnak hasznot hajtson, vagy minden haszon nélkül valakit károsítson , erőszakkal vagy álnok mesterséggel hatalmába kerített, hacsak tette valamelly súlyosabb bűntettbe át nem ment, egy évi rabságig büntettethetik. 370. §. Szülők és gyámok, vagy azoknak megbízottjai, az atyai vagy gyámi hatalom alatt levő kiskorú gyermekek leveleire s irományaira nézve, úgy szinte a közhatóságok a bűnvádi közkereset alatt levőknek azon leveleire s irományaira nézve, mellyeket a büntető eljárási fejezet rendelete szerint föltörniök s elolvasniok szabad volt, a fönebbi 367dik §. rendelete alá nem tartoznak. 371. §. Midőn a fönebbi 367., 368. és 369- dik §§ban körülirt bűntettet valaki olly levéllel követte el, melly hivatalánál fogva került kezére, a felebbi büntetésen fölül közhivatalának elvesztésével is büntettethetik. 372. Az ezen fejezetben emlitett bűntettekért csak a sértett félnek panaszára mozdittathatik közkereset. XXXVIII. Fejezet. A csalásról. 373. §. A ki olly czélzattal, hogy mást valaminek cselekvésére vagy elhagyására álnokul reá vegyen , s az által valakinek kárával magának vagy másnak jogtalanul hasznot hajtson, valamelly dolognak tettlegi valóságát tudva és szándékosan vagy elferdíti, vagy akkor , midőn azt fölfedezni jogszerüleg köteles lett volna, eltitkolja, ha azáltal valakinek csakugyan kárt okozott, csalónak tekintetik, s ha tette más súlyosabb bűntettbe át nem ment, a 295dik §. rendelete szerint büntettethetik. 374. §. A ki pedig azon tévedést, mellyből valakinek káros megcsalatása eredeti , nem ugyan maga okozta , hanem a tévedőt akár szóval, akár cselekvése által tudva, és a fönebbi 373dik §ban körülírt czélzattal a tévedésben megerősítette , annak büntetése az említett 295dik §ban kijelölt büntetéseknek csak kétharmadáig terjedhet. 375. §. Aki valamelly, a fönebbi 373, és 374dik §-ban körülírt csalást nem azért követte el , hogy magának hasznot hajtson, hanem hogy mást megkárosítson, annak büntetése a föneb- 692