Nemzeti Ujság, 1843. július-december (38. évfolyam, 70-172. szám)

1843-11-22 / 152. szám

sára alkalom adassák. Hallom­­szor azt, hogy Horvátország ellenséges indulatból adó követel­nek azon utasítást, hogy latin nyelven szóljanak; de nyíltan mondhatom, hogy ez nem ellenséges indulatból támadt, hanem azon aggodalomból, hogy ha a magyar törvényhozás ezt eléri, akkor nem fog megelégedni, hanem tovább megy a hor­­vát nemzettőli követeléseiben. Igaz, hogy a hor­­vát nemzet folyamodott ő felségéhez, miszerint a törvényjavaslatot szentesíteni ne méltóztassék , de ezt egész joggal s igazsággal tette, miután azon törvényjavaslatban a slavóniai megyék úgy vétet­nek, mint m.országi megyék, és igy Horvátország­tól elszakasztatnak, holott pedig mind a regna Croatiae, Dalmatiae et Slavoniae nevezet,­­mind pe­dig az, hogy ezen megyék a horvátországi tar­tományi gyűlésekben képviselettel, szavazattal bír­nak , arra mutatnak, miszerint ezek Horvátor­szághoz tartoznak ; fáj ez Horvátországnak , fáj az is, hogy reá nézve olly rendszabályok czé­­loztatnak életre hozatni, mellyeket üdvöseknek tartani semmi esetben sem lehet. Egyébiránt, mint­hogy a közelítésnek , hol az jogok sértése nél­kül eszközölhető, barátja vagyok, a cs-----i püspök indítványához járulok. Egy grófnak azon nyilatkozatára, hogy nem­zetiség nyelv nélkül nem is lehet, azt jegyzi meg egy más mágnás , hogy nézze csak a gróf az elsasziakat, és őket nyelvre németeknek, szív­re francziáknak fogja találni; nézze a poroszokat, és őket németetnek fogja találni, mert a porosz nyelvnek alig vannak beszélőji is. Egy bárónak pedig, ki a latin v­­illyr nyelvre szavazást sürge­­té , azt válaszolja , hogy ezt tenni a KK. föladata, és még akkor is, ha szavazatra volna szükség, a kérdést nem úgy kellene föltenni, hogy a la­tin nyelv engedtessék-e meg, vagy az illyr , ha­nem az illyr nyelv megengedtessék-e, vagy el­­tiltassék. Egyébként az indítványhoz adja szava­zatát. Egy más gróf és főispán azt tartja, hogy az indítványt pártolók nem az illyr nyelv megengedé­sét czélozzák , hanem azon hibás irányt követni nem kívánják , mellyen e részben a KK. indul­tak. Már a múlt országgyűlése alkalmával több értelmes horvátok figyelmeztetek őt , hogy ha e tárgyban a megkezdett eljárás követtetik, az ha­talmas reactiót fog szülni , és a magyar nyelv Horvátországban hátravettetik, és ime megtörtént, a­mi jósoltatok. Őt , valamint a főtábla minden tagjait, utasítás nem köti, hanem lélekismerete és meggyőződése vezérli, és ezeknél fogva a Kirat nem pártolhatván, az indítványt elfogadja. Külön rendeletek a­ büntettek egyes ne­meiről és azoknak büntetéséről. A büntető törvénykönyvi javaslat első ré­szében, melly szól a bűntettekről és bünteté­sekről, a KK. és RR. által tett változtatásokkal. (Folyt.) LV. F­e­­­z. (Folyt.) 514. §. Ha pedig a terv elöljáró valamelly hivatalára nézve alája rendelt köztisztviselőről azt tudja bizonyosan , hogy az olly hivatalos visszaélést követett el, mellyre a felebbi 480., 484., 465., 486., 487., 488., 489., 490., 491., 492., 493., 494., 497., 500., 501., 502., 503., 504., 506., 508 , 509. , és 51 -dik szakaszokban büntetést rendel a törvény , s azt mégis elhallgatja , és a szük­séges nyomozás vagy illetőleg közkereseti eljárás iránt semmi hivatalos lépéseket nem tesz, úgy fog büntettetni, mintha azon hivatalbeli visszaélést maga követte volna el. 515. § Ha valamelly több tagokból álló bíróság , kormányszéki, közigazga­tási testület vagy közhatósági gyülekezet követett el olly hivatalbeli visszaélést, mellyre a felebbi 484., 486., 487., 488., 489., 490., 491., 492., 493., 494., 495., 496., 497., 498., 503. , és 504(kik szakaszok büntetést rendelnek, mindazok, kik az elkövetett visszaélésnek elha­tározásában világosan kijelentett szavazattal részt vettek , az említett §§. büntető rendelete alá es­nek , s a kárpótlásra egyik a másikért felelősek , a pénz vagy fogságbeli büntetés pedig, minden illyen tagra az ötöt terhelő beszámításnak súlya szerint fog kiméretni; — ha pedig az elkövetett visszaélés ollynemű volt, mellyre büntetésül hi­vatalvesztést rendel a törvény, a bíróságnak, testületnek, gyülekezetnek azon tagjai, kik ren­des fizetésű hivatalt nem viselnek , pénzbeli bün­tetés alá lesznek vonandók , melly minden egyes tagnak beszámítása súlyához fog méretni, kétezer forintot azonban meg nem haladhat, magában ér­tetődvén , hogy az, a­ki csak becsületbeli vagy ideiglenes közhivatalt viselt, illy esetben pénz­beli büntetésen fölül ezen hivatalát is elveszti. 516. §. Midőn pedig valamelly több tagokból álló bíró­ság , kormányszéki, közigazgatási testület, vagy közhatósági gyülekezet törvényes kötelességének elmulasztása által követ el olly hanyagsági vétket, melly a felebbi 498., 508., 509dik szakaszok büntető rendelete alá esik , az elnök fog az em­lített §§ok büntetése alá vonatni, ha bebizonyí­tani nem tudja, hogy Ő azon bíróságot, testüle­tet vagy gyülekezetet, kötelességének teljesíté­sére annak idejében fölszólította. 517. §. Ha el­lenben az elnök bebizonyítja , hogy ő a hivatalos fölszólítást annak idejében el nem mulasztotta, de fölszólítása félrevettetett, úgy ő büntetlen marad, hanem a gyülekezetnek mindazon tagjai, kik az elnök hivatalos fölszólításának félrevetésében vi­lágosan kijelentett szavakkal részt vettek, a mondott 498., 508., és 509dik szakaszok szerint fognak büntettetni. 518. §. Ezen fejezet 485. , 486. , 493. , és 505dik §§ainak eseteiben, csak magánpanaszra indittathatik közkereset , minden egyéb esetekben, mellyekben ezen fejezetre bün­tetés rendeltetik, köteles reeni a közhatóság, a kormányszéki és itélőszéki tagokra nézve pedig az illető felsőbbség , mihelyt olly eset tudomá­sára jutott, magánpanasz nélkül is azonnal nyo­mozást rendelni, s ennek folytában a közkereset megindítására szükséges lépéseket megtenni. 519. §. Azon köztisztviselő , ki valamelly számadása alatt levő közpénztárt meglop, vagy abból a keze­lésre nézve megállapított szabályok ellen bármi szin alatt maga hasznára fordít, a kárnak kétszeres megtéritésén fölül hivatalától minden esetre meg­­fosztatik, s mint veszélyes tolvaj a 296ik §. sze­rint büntettetik. 520. §. Ha pedig a közpénztár­ban valamelly birói képen valóságosnak ismert hi­ány találtatik, de a számadó ellen be nem bizo­­nyittathatik , hogy a pénztárban hiányzó pénzt ellopta , vagy bármi szin alatt a maga hasznára fordította , köteles a számadó a hiányzó pénzt ka­matjaival együtt megtéríteni s azonfölül hivatalától is megfosztattatik. 521. §. Ha azonban a szám­adó bebizonyítja, hogy mind a kezelést, mind a számadásokat rendesen vezette, s a hiány csak véletlen tévedésből , vagy más neki be nem szá­mítható okokból származott, és azt kamatjaival együtt meg is tudja téríteni, vagy— ha a hiánynak csekélysége miatt rosz szándékot a számadóról föl­tenni nem is lehet, hivatalvesztéssel a számadó nem büntettethetik. 522. §.Ha ellenben a számadó akár hamisítással vagy bármiféle csalással, akár a keze­lésnek és számadásnak rendetlenségével akarta a hiányt palástolni , vagy ha a számadásokból és egyéb körülményekből nem valószínű, hogy a hiány a számadónak véletlen tévedéséből, vagy más neki be nem számítható okokból származott, a számadó a felebbi 519dik §nak rendelete sze­rint fog büntettetni. 523. §. Ha valamelly köztisztvi­selő a számadása alatt levő közpénztárt a keze­lési szabályok ellen rendetlenül és zavartan ke­zeli , habár a pénztárban semmi valóságos hiány nem találtatott is, rendetlenségéért nyilvánosan megdorgáltatik, sőt a körülményekhez képest hi­vatalától is elmozdíttathatik. 524. §. Ha valamelly köztisztviselő, ki hivatalánál fogva bármiféle köz­pénztárt kezel, számadását annak idejében be nem adja , a törvényes felsőbbség vagy illetőleg köz­hatóság köteles leend neki számadásainak beadá­sára a lehetőségig rövid záridőt kitűzni, é­s ha a köztisztviselő azon kitűzött záridő alatt sem adná be számadásait, hivatalától azonnal fölfüggeszte­tik s kötelességének teljesítésére per utján kény­­szerittetik. 525. §. Ha azon per folytában szám­adását beadja a köztisztviselő, s abból ki­világlik, hogy a reá bízott pénztárat híven és rendesen ke­zelte, egyszersmind pedig bebizonyítja, hogy szám­adásainak beadásával alapos és tőle nem függő okok miatt késett, hivatalába ismét visszahelyez­­tettetik. 526. §. Ha pedig beadott számadásai­ból a hű kezelés kiviláglik ugyan, de késedel­mének a fenebbi 522. értelmében alapos okát adni nem tudja, hanyagságáért hivatalától leszen mnegfosztando. 521?. $. Ha ellenben a Számadás­sal köteles köztisztviselő , még a számadási per­­nek megindítása után sem akar számot adni, s vonakodásának az 525dik §. értelmében alapos okát adni nem tudja, tüstént letartóztattatik, s mint a közpénztárnak meglopója büntető közkereset alá vonatik, s a fenebbi 519. §. rendelete szerint büntettetik. 528. §. Ha valamelly köztisztviselő a számolása alatt lévő közpénztárból valakinek a ke­zelési szabályok ellen tudva, helytelenül valamit kifizet, hivatalától minden esetre megfosztatik; sőt ha a körülményekből kiviláglik, hogy aa hely­telen fizetést haszonlesésből tette, az 519. §. rendelete szerint fog büntettetni. (Folyt. köv.) Pótlék, a pestmegyei kis­gyű­lés­hez- Novemb. 19. Utósó lapunkban közlött köz­gyűlésünk meggyőzhetlen akadályok miatt nyúlfark rövidségű volt , s a­mennyiben a történteket ott elő nem adhattuk, közöljük azoknak egy részét most. Novembe­r 5-én folytatva tartott közgyűlé­sünkben a múlt napi jegyzőkönyv hitelesítése után legelőször is a már lapunkban a múlt pesti gyű­lések alkalmával említett az eddig divatozó adó­kulcsnál egy igazságosabb , s az adó­fizetők sze­gényebb részét kevésbé terhelő adókivetési kulcs kidolgozására megbízott küldöttségeknek egy része beadta eljárásáról szóló jelentését, a­mellyből — hogy először átalánosságban szóljunk — kisült, miként a jelen probatikául használt összeírási con­­frontationalis rendszer jobb ugyan valamivel — vagy legalább jobb lehetne — az eddig hasz­náltaknál , miután azonban semmi sincs tökéletes az ég alatt, s kivált hazánkban, hol az obscuran­­tismus leple alatt annyi jogbitorlás, és mindennemű visszaélésből táp­anyagot talál, ezen újabb ös­szeírási rendszer is tanúsítá, miként a kivánt ered­ményre még sem fog vezethetni. Ugyanis a kö­telességében nem csak eljárt, hanem azt híven is teljesített összeíró küldöttségnek egyik része je­lentésében azon nehézséget adja elő, melly m­eg­­győzhetlen akadályként gördült eljárási útjába, s melly miatt a reá bízottakat tökéletesen be sem végezheté; mivel a többek között névszerint Kecs­kemét városa, azon ürügy alatt, nehogy birtokainak czime fölfödeztessék, az azokba invesztált öszveget — melly reá nézve a legnagyobb adó alá tartozó tárgy lenne — fölfedezni nem akarja , s igy ezt nem téve alig lehet reá is annyi adót róni, mint a tizszerte is kisebb szomszéd Pilisre, melly­­nek minden birtokai tudvák, vagy is más sza­vakkal . Pilisnek például 1000 ft investitiótól tíz p. ft adót kell fizetni akkor, midőn Kecskemét ugyan annyi birtoktól csak egy ftot is alig fizetne , a mi még is csak hallatlan igazságtalanság , s még is csudálkozunk, hogy szegényebb nemes atyánkfiai annyira rettegnek az adótól, midőn mindennap szemeik előtt látják a példát , miként minden il­­lyes institutioink olly annyira tökéletlenek, hogy a szegényt, ki e honnak legcsekélyebb javával él, csak nem porig nyomják akkor , midőn a tehetős, még lába lógázását is mással fizetteti. Va­lóban itt az ideje, hogy ezen roppant abnormitá­­sokon keresztülgázoljon nemzetünk, s a törvény­­hozás megtegye azt, mi körébe való e bajok or­voslására. Megyénk rendeinek határozata e tárgy­ban oda ment ki , miszerint fölszólítja a fölőbb nevezett várost a választmány , miként­ nem kí­vánja tudni birtokainak czímét, hanem egyedül a pusztáiban invesztált tőke mennyiségét, ha pe­dig ezt tenni nem akarná, akkor legalább mappáit vegye vizsgálat alá a választmány ; ha a város ezt sem akarná megmutatni, akkor birtokai a vá­ros saját költségére a megye által mérettessenek föl, s vettessék ki azokra az adó. E határozatra nézve egy két megjegyzem valónk van, mit azon­ban akkorra halasztunk, ha a határozatnak ered­ménye elő fog fordulni újra a szőnyegen, mit a jövő január hó 25-ére kitűzött rendkívüli köz­gyűlésünkön alkalmasint remélhetünk.­­ A többi összeírásra kiküldött választmányoknak, mellyek még be nem adták összeírásuk eredményét, a con­­frontatio zár napjául uj év h­atároztatott. Inditvá­­nyoztatott továbbá , hogy az adó kulcsa kidolgo­zásánál , valamint az régenben egész 1790-ig szo­kásban volt, legyenek jelen az érdeklett helysé­gek elöljárói, s befolyásukkal történjék az adókive­tés , miután azonban ebben a Bt. többsége nem lá­tott egyebet, mint ugyanannyi pártos ügyvéde-

Next