Nemzeti Ujság, 1843. július-december (38. évfolyam, 70-172. szám)
1843-11-22 / 152. szám
sára alkalom adassák. Hallomszor azt, hogy Horvátország ellenséges indulatból adó követelnek azon utasítást, hogy latin nyelven szóljanak; de nyíltan mondhatom, hogy ez nem ellenséges indulatból támadt, hanem azon aggodalomból, hogy ha a magyar törvényhozás ezt eléri, akkor nem fog megelégedni, hanem tovább megy a horvát nemzettőli követeléseiben. Igaz, hogy a horvát nemzet folyamodott ő felségéhez, miszerint a törvényjavaslatot szentesíteni ne méltóztassék , de ezt egész joggal s igazsággal tette, miután azon törvényjavaslatban a slavóniai megyék úgy vétetnek, mint m.országi megyék, és igy Horvátországtól elszakasztatnak, holott pedig mind a regna Croatiae, Dalmatiae et Slavoniae nevezet,mind pedig az, hogy ezen megyék a horvátországi tartományi gyűlésekben képviselettel, szavazattal bírnak , arra mutatnak, miszerint ezek Horvátországhoz tartoznak ; fáj ez Horvátországnak , fáj az is, hogy reá nézve olly rendszabályok czéloztatnak életre hozatni, mellyeket üdvöseknek tartani semmi esetben sem lehet. Egyébiránt, minthogy a közelítésnek , hol az jogok sértése nélkül eszközölhető, barátja vagyok, a cs-----i püspök indítványához járulok. Egy grófnak azon nyilatkozatára, hogy nemzetiség nyelv nélkül nem is lehet, azt jegyzi meg egy más mágnás , hogy nézze csak a gróf az elsasziakat, és őket nyelvre németeknek, szívre francziáknak fogja találni; nézze a poroszokat, és őket németetnek fogja találni, mert a porosz nyelvnek alig vannak beszélőji is. Egy bárónak pedig, ki a latin villyr nyelvre szavazást sürgeté , azt válaszolja , hogy ezt tenni a KK. föladata, és még akkor is, ha szavazatra volna szükség, a kérdést nem úgy kellene föltenni, hogy a latin nyelv engedtessék-e meg, vagy az illyr , hanem az illyr nyelv megengedtessék-e, vagy eltiltassék. Egyébként az indítványhoz adja szavazatát. Egy más gróf és főispán azt tartja, hogy az indítványt pártolók nem az illyr nyelv megengedését czélozzák , hanem azon hibás irányt követni nem kívánják , mellyen e részben a KK. indultak. Már a múlt országgyűlése alkalmával több értelmes horvátok figyelmeztetek őt , hogy ha e tárgyban a megkezdett eljárás követtetik, az hatalmas reactiót fog szülni , és a magyar nyelv Horvátországban hátravettetik, és ime megtörtént, ami jósoltatok. Őt , valamint a főtábla minden tagjait, utasítás nem köti, hanem lélekismerete és meggyőződése vezérli, és ezeknél fogva a Kirat nem pártolhatván, az indítványt elfogadja. Külön rendeletek a büntettek egyes nemeiről és azoknak büntetéséről. A büntető törvénykönyvi javaslat első részében, melly szól a bűntettekről és büntetésekről, a KK. és RR. által tett változtatásokkal. (Folyt.) LV. Fez. (Folyt.) 514. §. Ha pedig a terv elöljáró valamelly hivatalára nézve alája rendelt köztisztviselőről azt tudja bizonyosan , hogy az olly hivatalos visszaélést követett el, mellyre a felebbi 480., 484., 465., 486., 487., 488., 489., 490., 491., 492., 493., 494., 497., 500., 501., 502., 503., 504., 506., 508 , 509. , és 51 -dik szakaszokban büntetést rendel a törvény , s azt mégis elhallgatja , és a szükséges nyomozás vagy illetőleg közkereseti eljárás iránt semmi hivatalos lépéseket nem tesz, úgy fog büntettetni, mintha azon hivatalbeli visszaélést maga követte volna el. 515. § Ha valamelly több tagokból álló bíróság , kormányszéki, közigazgatási testület vagy közhatósági gyülekezet követett el olly hivatalbeli visszaélést, mellyre a felebbi 484., 486., 487., 488., 489., 490., 491., 492., 493., 494., 495., 496., 497., 498., 503. , és 504(kik szakaszok büntetést rendelnek, mindazok, kik az elkövetett visszaélésnek elhatározásában világosan kijelentett szavazattal részt vettek , az említett §§. büntető rendelete alá esnek , s a kárpótlásra egyik a másikért felelősek , a pénz vagy fogságbeli büntetés pedig, minden illyen tagra az ötöt terhelő beszámításnak súlya szerint fog kiméretni; — ha pedig az elkövetett visszaélés ollynemű volt, mellyre büntetésül hivatalvesztést rendel a törvény, a bíróságnak, testületnek, gyülekezetnek azon tagjai, kik rendes fizetésű hivatalt nem viselnek , pénzbeli büntetés alá lesznek vonandók , melly minden egyes tagnak beszámítása súlyához fog méretni, kétezer forintot azonban meg nem haladhat, magában értetődvén , hogy az, aki csak becsületbeli vagy ideiglenes közhivatalt viselt, illy esetben pénzbeli büntetésen fölül ezen hivatalát is elveszti. 516. §. Midőn pedig valamelly több tagokból álló bíróság , kormányszéki, közigazgatási testület, vagy közhatósági gyülekezet törvényes kötelességének elmulasztása által követ el olly hanyagsági vétket, melly a felebbi 498., 508., 509dik szakaszok büntető rendelete alá esik , az elnök fog az említett §§ok büntetése alá vonatni, ha bebizonyítani nem tudja, hogy Ő azon bíróságot, testületet vagy gyülekezetet, kötelességének teljesítésére annak idejében fölszólította. 517. §. Ha ellenben az elnök bebizonyítja , hogy ő a hivatalos fölszólítást annak idejében el nem mulasztotta, de fölszólítása félrevettetett, úgy ő büntetlen marad, hanem a gyülekezetnek mindazon tagjai, kik az elnök hivatalos fölszólításának félrevetésében világosan kijelentett szavakkal részt vettek, a mondott 498., 508., és 509dik szakaszok szerint fognak büntettetni. 518. §. Ezen fejezet 485. , 486. , 493. , és 505dik §§ainak eseteiben, csak magánpanaszra indittathatik közkereset , minden egyéb esetekben, mellyekben ezen fejezetre büntetés rendeltetik, köteles reeni a közhatóság, a kormányszéki és itélőszéki tagokra nézve pedig az illető felsőbbség , mihelyt olly eset tudomására jutott, magánpanasz nélkül is azonnal nyomozást rendelni, s ennek folytában a közkereset megindítására szükséges lépéseket megtenni. 519. §. Azon köztisztviselő , ki valamelly számadása alatt levő közpénztárt meglop, vagy abból a kezelésre nézve megállapított szabályok ellen bármi szin alatt maga hasznára fordít, a kárnak kétszeres megtéritésén fölül hivatalától minden esetre megfosztatik, s mint veszélyes tolvaj a 296ik §. szerint büntettetik. 520. §. Ha pedig a közpénztárban valamelly birói képen valóságosnak ismert hiány találtatik, de a számadó ellen be nem bizonyittathatik , hogy a pénztárban hiányzó pénzt ellopta , vagy bármi szin alatt a maga hasznára fordította , köteles a számadó a hiányzó pénzt kamatjaival együtt megtéríteni s azonfölül hivatalától is megfosztattatik. 521. §. Ha azonban a számadó bebizonyítja, hogy mind a kezelést, mind a számadásokat rendesen vezette, s a hiány csak véletlen tévedésből , vagy más neki be nem számítható okokból származott, és azt kamatjaival együtt meg is tudja téríteni, vagy— ha a hiánynak csekélysége miatt rosz szándékot a számadóról föltenni nem is lehet, hivatalvesztéssel a számadó nem büntettethetik. 522. §.Ha ellenben a számadó akár hamisítással vagy bármiféle csalással, akár a kezelésnek és számadásnak rendetlenségével akarta a hiányt palástolni , vagy ha a számadásokból és egyéb körülményekből nem valószínű, hogy a hiány a számadónak véletlen tévedéséből, vagy más neki be nem számítható okokból származott, a számadó a felebbi 519dik §nak rendelete szerint fog büntettetni. 523. §. Ha valamelly köztisztviselő a számadása alatt levő közpénztárt a kezelési szabályok ellen rendetlenül és zavartan kezeli , habár a pénztárban semmi valóságos hiány nem találtatott is, rendetlenségéért nyilvánosan megdorgáltatik, sőt a körülményekhez képest hivatalától is elmozdíttathatik. 524. §. Ha valamelly köztisztviselő, ki hivatalánál fogva bármiféle közpénztárt kezel, számadását annak idejében be nem adja , a törvényes felsőbbség vagy illetőleg közhatóság köteles leend neki számadásainak beadására a lehetőségig rövid záridőt kitűzni, és ha a köztisztviselő azon kitűzött záridő alatt sem adná be számadásait, hivatalától azonnal fölfüggesztetik s kötelességének teljesítésére per utján kényszerittetik. 525. §. Ha azon per folytában számadását beadja a köztisztviselő, s abból kiviláglik, hogy a reá bízott pénztárat híven és rendesen kezelte, egyszersmind pedig bebizonyítja, hogy számadásainak beadásával alapos és tőle nem függő okok miatt késett, hivatalába ismét visszahelyeztettetik. 526. §. Ha pedig beadott számadásaiból a hű kezelés kiviláglik ugyan, de késedelmének a fenebbi 522. értelmében alapos okát adni nem tudja, hanyagságáért hivatalától leszen mnegfosztando. 521?. $. Ha ellenben a Számadással köteles köztisztviselő , még a számadási pernek megindítása után sem akar számot adni, s vonakodásának az 525dik §. értelmében alapos okát adni nem tudja, tüstént letartóztattatik, s mint a közpénztárnak meglopója büntető közkereset alá vonatik, s a fenebbi 519. §. rendelete szerint büntettetik. 528. §. Ha valamelly köztisztviselő a számolása alatt lévő közpénztárból valakinek a kezelési szabályok ellen tudva, helytelenül valamit kifizet, hivatalától minden esetre megfosztatik; sőt ha a körülményekből kiviláglik, hogy aa helytelen fizetést haszonlesésből tette, az 519. §. rendelete szerint fog büntettetni. (Folyt. köv.) Pótlék, a pestmegyei kisgyűléshez- Novemb. 19. Utósó lapunkban közlött közgyűlésünk meggyőzhetlen akadályok miatt nyúlfark rövidségű volt , s amennyiben a történteket ott elő nem adhattuk, közöljük azoknak egy részét most. November 5-én folytatva tartott közgyűlésünkben a múlt napi jegyzőkönyv hitelesítése után legelőször is a már lapunkban a múlt pesti gyűlések alkalmával említett az eddig divatozó adókulcsnál egy igazságosabb , s az adófizetők szegényebb részét kevésbé terhelő adókivetési kulcs kidolgozására megbízott küldöttségeknek egy része beadta eljárásáról szóló jelentését, amellyből — hogy először átalánosságban szóljunk — kisült, miként a jelen probatikául használt összeírási confrontationalis rendszer jobb ugyan valamivel — vagy legalább jobb lehetne — az eddig használtaknál , miután azonban semmi sincs tökéletes az ég alatt, s kivált hazánkban, hol az obscurantismus leple alatt annyi jogbitorlás, és mindennemű visszaélésből tápanyagot talál, ezen újabb összeírási rendszer is tanúsítá, miként a kivánt eredményre még sem fog vezethetni. Ugyanis a kötelességében nem csak eljárt, hanem azt híven is teljesített összeíró küldöttségnek egyik része jelentésében azon nehézséget adja elő, melly meggyőzhetlen akadályként gördült eljárási útjába, s melly miatt a reá bízottakat tökéletesen be sem végezheté; mivel a többek között névszerint Kecskemét városa, azon ürügy alatt, nehogy birtokainak czime fölfödeztessék, az azokba invesztált öszveget — melly reá nézve a legnagyobb adó alá tartozó tárgy lenne — fölfedezni nem akarja , s igy ezt nem téve alig lehet reá is annyi adót róni, mint a tizszerte is kisebb szomszéd Pilisre, mellynek minden birtokai tudvák, vagy is más szavakkal . Pilisnek például 1000 ft investitiótól tíz p. ft adót kell fizetni akkor, midőn Kecskemét ugyan annyi birtoktól csak egy ftot is alig fizetne , a mi még is csak hallatlan igazságtalanság , s még is csudálkozunk, hogy szegényebb nemes atyánkfiai annyira rettegnek az adótól, midőn mindennap szemeik előtt látják a példát , miként minden illyes institutioink olly annyira tökéletlenek, hogy a szegényt, ki e honnak legcsekélyebb javával él, csak nem porig nyomják akkor , midőn a tehetős, még lába lógázását is mással fizetteti. Valóban itt az ideje, hogy ezen roppant abnormitásokon keresztülgázoljon nemzetünk, s a törvényhozás megtegye azt, mi körébe való e bajok orvoslására. Megyénk rendeinek határozata e tárgyban oda ment ki , miszerint fölszólítja a fölőbb nevezett várost a választmány , miként nem kívánja tudni birtokainak czímét, hanem egyedül a pusztáiban invesztált tőke mennyiségét, ha pedig ezt tenni nem akarná, akkor legalább mappáit vegye vizsgálat alá a választmány ; ha a város ezt sem akarná megmutatni, akkor birtokai a város saját költségére a megye által mérettessenek föl, s vettessék ki azokra az adó. E határozatra nézve egy két megjegyzem valónk van, mit azonban akkorra halasztunk, ha a határozatnak eredménye elő fog fordulni újra a szőnyegen, mit a jövő január hó 25-ére kitűzött rendkívüli közgyűlésünkön alkalmasint remélhetünk. A többi összeírásra kiküldött választmányoknak, mellyek még be nem adták összeírásuk eredményét, a confrontatio zár napjául uj év határoztatott. Inditványoztatott továbbá , hogy az adó kulcsa kidolgozásánál , valamint az régenben egész 1790-ig szokásban volt, legyenek jelen az érdeklett helységek elöljárói, s befolyásukkal történjék az adókivetés , miután azonban ebben a Bt. többsége nem látott egyebet, mint ugyanannyi pártos ügyvéde-