Nemzeti Ujság, 1843. július-december (38. évfolyam, 70-172. szám)
1843-10-10 / 127. szám
TARTALOM. Hazai napló, orsz. gyülés. (LXV. lxvi. LXVII. ker. ülések: a kir. városok. MV. orsz. ülés: az unitáriusok vallásügye. A csanádi püspök beszéde a vegyes házasságok iránt.) Vidéki lev. Krassóból(közgy., követi tud), Baranyából (közgy. és vegy. közlések ) Külföldi napló. Spanyol-, Franczia-, Olaszország. Laillisigil. Jelenkor. Társalgási terem. Ikerv. him. Jel. a magyar g. egylet. HAZAI Mástói Országgyűlés. LXV. Ker. ülés, September 30 án. (Elnökök stb. kik előbb.) — Tárgy a királyi városok rendezése. Szentkirályi mint jegyző a 3-dik, 4-dik és 5dik §§-nak általa készitett újabb szerkezetét olvassa föl, mellyek elfogadtatnak. Azon kérdést illetőleg, mi tartozzék még és mennyiben a kir. város hatósága alá , egy megyei követ a következő indítvánnyal lép föl: A város rendőri hatósága terjesztessék ki a megye házának terrénumára is, azonban a megyei tisztviselők és megyei szolgák által itt elkövetett rendőri kihágások fölött ne a város ítéljen, hanem folyamodjék a megyéhez ezeknek orvoslása végett, mivel lehet, hogy a megyei tisztviselő által elkövetett rendőri kihágás épen hivatalával visszaélést és criminalitást is foglal magában ; az ezek által elkövetett bűntettek pedig természetesen nem fognak tartozni a város hatósága alá. Azonban ha más valaki követ el a megyeházánál ill. tettet, ez már a város hatósága alá tartozzék. A katonai laktanyákat illetőleg , miután a büntető törvénykönyv tárgyalása alkalmával a katonák is polgári hatóságok alá vettetni határoztatak, ezekre nézve semmi nehézség fen nem forog, hanem itt mind a terrénum mind a személyek a város hatósága alá fognak tartozni. A magánbirtokokra nézve azt tartja, hogy ezek vagy curiálisok, vagy külön határt képeznek; — a curiális birtokok , mellyek a városban vannak, néha tisztán intravillanumok, néha extravillanumokkal is ellátvák ; a külön határt képezők pedig azok, mellyek a város határa által körülvéve inclaválva vannak; — már az illy inclavált magán nemesi birtok tartozzék ezután is minden tekintetben a megye hatósága alá. — Azonban a curiákat a mi illeti: eddig, ha ezeken valaki, kivévén a curia birtokosát, valamit elkövetett , e fölött a város ítélt; ez tehát ezután is így legyen , az az legyen a városnak a curiák fölött territoriális hatósága , — de terjesztessék ki a város hatósága ezutánra a curiák birtokosaira is. — Az úrbéri telkeknek, mellyek a város határában netalán lennének, vagy földesura a város, vagy nem, -r ha földesura, akkor az úrbéri viszonyokra nézve a városi hatóság alatt leendnek, rendőri és bűntetti tekintetben a megye alatt; ha nem földesura, akkor mint eddig , a megye hatósága alá tartozandnak. Ezen indítványhoz pontonként kívánván a KK. szólni, először a megyeházat illető pont jött vitatkozás alá. Fölhozatak az indítvány ellen, miszerint különös okoskodás az, hogy százezreket rendőri tekintetben reá merünk bízni a megyére, és hisszük, hogy ez fen tudja a rendet annyiak között tartani, de a megyének tulajdon házát arra bízni nem merjük , mintha ez mindenütt akarná vagy tudná , és csak ön házánál nem tudná vagy nem akarná a rendet biztosítani. Ezen indítvány a százados kiváltságokat ott dönti meg, hol azt megdönteni sem ok, sem szükség, sem a status czélja áldozatként nem követeli. — Méltán tarthatni itt attól , hogy a hatóságok közti súrlódások, mellyek mind a közönségre , mind egyesekre mindig károsan szoknak hatni, ez által előidéztetnek, hiszen még az sem tudatik , hogy fognak a városi bíróságok választatni, milly befolyással leendnek ebbe a nemesek, holott pedig ezeket előbb tudni igenis tanácsos lenne, és csak azután lenne jobb rendelkezni arról, valljon a városi bíróságoknak adassék-e valami hatóság a nemesség fölött, valljon a nemesség hajlandó legyen-e százados kiváltságait e tekintetben föláldozni ; ezeket itt olly könnyen megdönteni időelőtti ; az illy eljárás eredménye könnyen az lehet, hogy még azok is, kik eddig a városok rendezésének barátjai voltak, elfordulnak attól, s az ellenkezőre inkább fognak hajolni, s igy ezen munkálat kedvessé épen nem létetvén a megyék előtt, könnyen eredményfosztottan maradhat. Ennyit még a városok sem kívántak nyilatkozatukban. Mire az indítványozó követ azt jegyzé meg, ha ennyit sem mond ki a törvényhozás, akkor tart, nehogy még a polgárság is, melly elrendeztetését még eddig óhajtja, annak ellene forduljon, s igy az ügy jövőre teljesen veszélyeztessék. A büntetőkönyv a nemes bűntettest, bármilly rangú legyen is az, a hely hatósága által, hol a bűn elkövetteték, rendeli elítéltetni; miért becsüljük többre a lelketlen köveket, az épületet a személyeknél ? hiszen igy az országházat is ki kell venni a városi hatóság alól. — A nemesi kiváltságot sérteni szándékában nem volt, mert indítványát nem látja a nemesi kiváltságok ledöntésének ; azonban a szabadság úgy sem a kiváltságokban áll, mert ezek csak egy fractióját az országnak boldogítják, ezt is csak önképzelete szerint, nem pedig valódilag boldogítják, az igazi szabadság ott létez , hol a honpolgárok nagyobb része képessé tétetik a szabadság és boldogság élvezhetésére, s minden olly kiváltságot, melly ezen szabadságnak ellentáll, megszüntetni kíván, s ezt sürgetni utasítása szoros kötelességévé teszi. Ha ezen kérdéseknek a városok javára netalán leendő eldöntése a megyékben kellemetlen benyomást okozna, ezek legfölebb is ellenkező utasítást adhatnak, s többet nem tehetnek. Egy más megyei követnek az indítvány még mind kevés, mert ő még többet kíván, azonban mit, arról hallgat, csak azt kérdi, hogy kik századja, mióta constitutionk megállapitatott, és ki az, ki e hazát nagynak, boldognak mondhatná? és miért nem nagy, nem boldog ? mert institutiói hibásak. S kérdi, ha lehet-e alkotmányunk jelen állásában valakit túlbuzgósággal vádolni? bizonyára nem lehet; tegyük le már valahára, mondá a követ, az aristocraticus kérget, melly körül evedz, és legyen jelszavunk nekünk is, valamint Európának az egyesülés, mellynek elérését ha tetemes áldozatokkal is eszközleni kötelességünk. Ezen két nyilatkozatra felelt egy más megyei követ, s az indítványozó követet a curiákra nézve pártolja ugyan , de csak arra kívánja figyelmeztetni, hogy az utasítás megváltoztatása nem valami csekélység, hiszen minden követnek szoros kötelessége utasítása értelmében szólni, szavazni. Az előtte szóló követ beszédére pedig azt jegyzi meg, hogy ha itt valami egészen új társaság alakításáról lenne szó, és előtte csak egy tabula rasa lenne , melly akárminő alakot fölölthetne, úgy a követ theóriása talán valósítható lenne; de miután egy már századok alatt alakult nemzet reformja forog kérdésben, akkor nemcsak arra kell nézni, hogy akarnánk mi, hanem hogy egyeztethető meg a jelen és jövő a múlttal és létezővel. Nem is osztja a szólónak azon állítását, hogy túlbuzgók nem lehetnek, sőt azt mondja, hogy igenis vannak, és ezek a társas élet békés kifejtésének ha nem ellenségei is , de legalább ártalmára vannak épen úgy , mint az egy helyben tespedni akarók, mert gyakran egy roszul használt tűz kockáztatta el a máskint megnyerhetett ütközetet. Illy túlbuzgónak tartja azon városi követet, ki a sept. 27. kerülésben azt óhajta,hogy egyenlőség legyen mindnyájunk jelszava, múljanak el a municipalitások, és akkor nem KK. és LIR. fognak többé e helyen ülni, hanem nemzeti képviselők, stb. A curiákat a város hatósága alá vetni nem ellenzi, de a megye házát nem akarja. Még több követek nyíltan kijelenték, hogy a megye házát a város alá adni semmi tekintetben nem kívánják. Azon kérdésre, hogy a megyeháza alá vetttessék-e néma tekintetben a városi hatóságnak, vagy semmi tekintetben, a szavazatok többsége az határozó, hogy semmiben. A 2dik kérdést pedig, ha a curiák csak rendőri tekintetben vettessenek-e a városi hatóság alá, vagy mindenben mind a birtokosokra , mind más személyekre és terrénumokra nézve, a szavazatok többsége az utóbbi értelemben dönté el. LIV-dik Országos ülés a fő-RR-nél, September 30-kán. — Olvastatott a KR. és RR. izenete és törvényjavaslata az unitáriusok ügyében a fő-RRhez , mellyel illetőleg eleve két részre oszlottak a vélemények később a tanácskozások folyama alatt eggyé olvadók. Az első szónok szerint a részeknek leendő visszacsatolása szükségképen feltételezi az ott létező vallások jogosítását. Egy püspök azonban tágasabb kiterjedését látja az üzenetnek az unitáriusok méltó igényeinél; s nem lehetvén az izenet ellenében nyilatkozni, miután az elvileg még a múlt orsz.gyűlésen szinte közakarattal elfogadtatott, csak azon kérdést látja fönforgani, ha valljon most, vagy a részeknek minél előbb leendő visszakapcsolása után jelentessék-e ki törvényben az unitáriusoknak törvényszerű vallásos bevétele ? — véleménye szerint elhalasztandó a visszakapcsolás utánra, s miként egy mágnás is fejtegető, nem leend czélszerű a részek visszakapcsolását gátló nehézségeket elkülönözve taglalgatni, annyival inkább , mert miként a jelen országgyűlés tanúsítja, minden nehézségek együttvéve tárgyaltatnak , azért véleménye szerint az illető nehézségek egyszerre föloldandók. Egy főispán szerint, minden religio fölvételénél a statusnak kettőre kell különösen tekinteni: sör Nincs-e a beveendő vallásban ollyasmi, a mi a katholika vallással ellenkezik? — bor a beveendő vallás szertartásai, vagy elvei, nem ellenkeznek-e a status czéljával? — minthogy pedig az unitaria vallás a visszakapcsolandó részekben , s Erdélyországban már darab idő óta létezvén, ott polgári jogokkal is bírt és bir, azért véleménye szerint, sem a kath hitelveivel, sem szertartásaira nézve a status czéljával nem ellenkezik; ellenkeznék véleménye szerint azon vallás , melly az egy istenséget, vagy a lélek halhatatlanságát el nem ismerné, vagy szertartásaira nézve ha a státus czéljaival ellenkező valamelly botrányokat gyakorolna, milly vallásokat véleménye szerint törvényszerüleg polgári jogokkal fölruházni nem is lehet. Egy mágnás imént az üzenetben tárgyazott jogosítás halasztására adott szavazatát visszavonólag annak azonnali törvénybe leendő igtatására szavazván minden egyéb e tárgyat illető kétségekben fölvilágositását jelenti, azon egyet kivéve , hogy a z UJSA.Gr Harmineznyolczadik év. 127. szám. Pest, Mind-szent hava 1 Okén 1843. HAZAI ÉS KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOKBÓL. Alapító Minkxtír István táblabiró, fiadja Ösvegye.