Nemzeti Ujság, 1844. január-június (39. évfolyam, 1-52. szám)
1844-04-20 / 32. szám
Wissenschaft lehrerjében mondja: „Prediger und Schullehrer sind nichts anders als Erziehungsbeamte —• (de még valami más is) — dem Prediger muss entweder die Sitten-Aufsicht oder der Jugend-Unterricht noch mit übertragen werden.“ Hasonlóul nyilatkozik Haller (Restaur. d. Staatswiss B.) és mások. Nálunk pedig a clerus annál nagyobb joggal szólalhat föl minél bizonyosabb miszerint az alkotmány által kezdettől fogva nemzet nevelőjének rendeltetvén, csaknem kizárólag ő maga alapitá az iskolákat, mellyeknek vezérletéből tehát az örök igazság törvényei szerint ki nem závarhatik hacsak nem mondjuk hogy ő képtelen arra, mi annyi mint rágalom. De tekintsük practice a dolgot: megfosztatható-e a magyar clerus e jogától? el ne felejtsük, hogy honunk vallásfelekezetekre van osztva; már, hogy foghatnám én azt meg, hogy azok, kik az ő vallásuk érdekében dolgozandnak, a kath. oktatást úgy intézzék, hogy az katholikus legyen? credat judaeus. Ne higyjék uraim, hogy az ő befolyásuk csak a profan tárgyakra terjesztetendik ki, a vallásra nem ; ez ámítás; hiába iparkodandik a pap a szabott órákban a vallás Szavait a gyermek szivébe csepegtetni, ha az egész oktatás nem azon szellemű; mit a vallás tanító legnagyobb buzgósága mellett építend, azt az ellenkező oktatási rendszer porrá teendi; ha a földleírásban bizonyos országok bizonyos színekkel festetendnek, ha a történetben bizonyos résznek, mint a fölvilágosodás, népboldogitás sat. buzgó előmozdítójának Örökké tömjéneztetik, mig egy más osztály ellenkezőről vádoltatik s neki minden mi valaha nem jól történt, tulajdonittatik, —pedig, hogy az mostanában is úgy van, arról tapasztalati tudomásunk vagyona mit remélhet a kath. clerus híveitől? bizodalmát? e távol tőle! a magyar kath. clerusnak tehát minden olly befolyást akadályoztatni kötelessége, és a hon tartozik a kath. clerusnak e szent jogot meghagyni, különben szabadságainak lényegét sértené. Ha a protestánsok iskoláikat minden kath. befolyástól menten kívánják tartani, mert ezek az ő tulajdonuk *) a kath. clerus az ő részére hasonlót követelhet, mert a mostani iskolák csaknem egészen az ő és a magyar királyok tulajdona. Igen ezen követelés mind a természeti, mind a közjog szerint igazságos, mit Haller (R. der St. Wissenschaft 5. B.) jelesen fejtett meg többi közt mondván, hogy az egyháznak törekednie kell iskoláit megtartani „damit sie nicht einer fremden gegen die Religion selbst feindlichen Secte *— (ez Haller kifejezése) —' überliefert werden, die mit ihrem Geschrei nach Verbesserung der Landschulen nichts verbessert sondern im Gegentheil alles verschlimmert, und nur allein zur Absicht hat sich der Landschulen zu bemächtigen , das Christenthum in denselben zuuntergraben , irreligiöse Lehrer anzustellen.“ a) Nem gondolnám ugyan, hogy honfiainknak illy szándékuk volna, tőlök csak jót és nemest remélek, de épen azért tiszteljék a kath. clerus jogát, mert ezen clerus legjobban tudja hívei és egyháza szükségét és legjobban ismeri veszedelmeit. Altenstein a porosz minister nem régen szólt s szavai örökre hangzandnak a kath. clerus füleiben: „Lasst uns nur die Schulen! I die Pracht eures Gottesdienstes , eure aussere hierarchische Einrichtung, eure Bischöfe Und 1 Capitel lassen wir euch gern, wir werden sie lehren und schützen , sie, dienen uns in diesem : Augenblicke sogar noch sehr gut als Deckmantel unsere Anordnungen zu hindern wir erhalten durch sie die Ruhe der Katholiken. Ist aber erst das Wesentliche das Katholische in den Herzen des Volks erlöscht, sind die alten Traditionen durchschnitten, dann fällt ja die Hierarchie von selbst, und wird als alter Plunder in den Rehricht geworfen um zertreten zu werden , oder höchstens unter die übrigen Staatsbeamten einrangirt.“ (Hist. Pol. Blätter. 6. B. 2 IT. p. 90.) Ezekután mikép engedheti a clerus az iskoláit igazgatásábóli kizáratását, és a kath. hívek milly bizodalomal várhatnak jó eredményt illy előzmények, illy nyilatkozatok után ? Igaz, mondják, hogy a választmányi terv a neveléstől kívánja mindenek előtt, hogy „vallásos és erkölcsös legyen“, s igy a kath. vallás is benne van foglalva. Hisz a franczia oktatási törvény is homlokán hordja: „Il enseignement sera moral et religieux!“ S lehet-e ennél nagyobb satyra? Az aumoniersnek ki van szabva órája, mellyen túl befolyása nincs, igy van hogy az ifjak erkölcsiségére és vallásosságára csaknem minden működése lehetetlen, a többi oktatás pedig ollyan hogy a szülők visszaborzadnak tőle. Tekintsünk egyes adatokat: GlobelS42ki pct. hónapban igy ír: „Sok kath. szülő fájdalmasan érzi midőn látja , hogy gyermeke, olly tanítók kezében van, kik a vallásban járatlanok, s ha igen, legalább szerencsétlenül elpártoltak tőle. Leverő dolog, ha a szülő csütörtökön 10 éves gyermekét a kosztházból elhozatja s kérdi mit tanult? és akkor hallja, hogy Ádám, Noé, Mózes sat. csak mesebeli lények, sat. Maga a National 1842 ben a nevelést irtózatosnak s immorálisnak nevező. De nem csak a vallás, hanem más tekintetben hiányos a franczia oktatás, az pedig épen azért, mivel a papság működése megszűnt, az egész oktatás pedig egy országosan meghatározott testület által igazgattatok,nem máskép, mint egy gép, miről egy német író ezen eszes, de való észrevételt tett: „Es hat für eine gouvernementale Pedanterie gegolten, wenn der Bischof Styrum von Speyer ein Fach seines Schreibtisches herauszog um genau angeben zu können, welcher Soldat in bestimmter Stunde an einem bezeichneten Thor eines Städtchens seines weltlichen Gebietes Schildwache steht, wie aber soll es bezeichnet werden, wenn der Grosmeister der franz. Universität die Uhr .herausziehen ud sagen kann: „in diesem augenblick wird dieser Vers dieser Ode des Horatius in dem Collegium zu Bordeaux in demjenigen zu Rouen ed. erklärt.“ Ilenunkbeli egyik utazó szinte azon tapasztalást téve: „nagy hiány van itt a nevelésben, kezdet és rég egymást éri, ki olvasni megtanult, egyenesen , közbeeső, öszszekötő igazító ismeretek nélkül népjog s országtudománynyal foglalkozik, miből az elveket kiválogatja teszés szerint nem ítélet után.“ És mindez csak onnan származik; mert a nevelés, oktatás egy olly testületre kizárólagosan bízatott, mellynek arra nézve hivatása nincsen, és minthogy az egyház kizárva lévén, az ország mindenre fölügyelni nem is bir. Sőt még anyagi tekintetben is nyomorult az iskolák állása; mert a legújabb vizsgálat után kitetszett, hogy 38, 135 helység csak 24,148 iskolával bír, és a 2,401,178 tanulóból, 5 évtől 12ig télen 1,327, 206, nyáron pedig csak 681,005 jár iskolába, ennek következtében a kormány segitni kívánt az ügyön s mi történik ? most is csak 25,000 iskola vagyon, de ez is többnyire üres ; legfeltűnőbb pedig az , hogy a kormányi iskolák elhagyatnak míg az egyházi magán iskolák alig képesek a tanulóknak elegendő helyt nyújtani. Ez történendik majd honunkban is. De mivel most annyira szokás kárhoztatni iskoláink állását s a hiányt az egyháznak tulajdonítani, megkísértjük a hiányok vizsgálatát s abból majd az óvó szerek is kitünendnek. 2. K. Miért nem jelennek meg a® egyháziak a megyei gyűléseden ? E kérdést a N. U. i. e. 20. számában Nagy Sándor olly jelesen és körülményesen kifejté, hogy ahhoz csak keveset lehet még adni. Ő a magyar megyékről szólott , hol az egyháziak is többnyire tiszta magyarok; de vannak tót nyelvű megyék is, mellyekben az egyháziak közöl igen kevesen értik , s még kevesebben beszélik tisztán a m. nyelvet, *) megjelenésük oka tehát többnyire a nyelv — melly már most minden vámügyes tanácskozásokban kizárólag magyar — hiányában fenekült. Így van ez kevés kivétellel Nyitra, Zólyom, Árva, Liptó, Táró ez sat. megyékben. De a haladó korszellem , és a püspök urak a nemzet közéhajtását, törvényét, őrszemmel kisérve, e hiányon annál inkább segítenének, minél inkább átlátva , a diplomatikai nyelv szükséges tudását kétségtelen , hogy az egyháziak egy részben ez által gyakorolhatják szép jogukat. Gyökében kell azonban e bajon segíteni, és a nemzeti nyelv tanítását már az elemi iskolákban megkezdeni, gymnasiumokban folytatni , tökélesiteni, de a semináriumokban is meg kell végre — ezen a milly sok helyen idegen növényt — honosítani, s igy nem fog megtörténni, hogy a deák elvégezve a gymnasiumot, elvégezve a bölcsészeti tanulmányokat , megfutva , mint kispap a seminariumokban a hittudományi négy éves pályát nem csaknem tanult meg magyarul, de ha mit tudott is, ott felejtette el. Ha a magyar nyelv a tanulmányokban mindenütt behozatik, meg fog szűnni ama pártoskodás is, melly még fájdalom mai napig is elszigetelve , fölingerülve folytonos vitákban tartja a különféle nemzetiség fölött, küzdve egymással a különelem, simulás nélkül az illy nemű intézetek növendékei közt szüntelen megszaggatva már zsenge korában a kölcsönös szeretet , és bizalom kapcsait , mely nemzetségi harczban alg gyakran egy idegen ajkú, — elfogult föllépése olly kártékony hatású, melly a magyar növendéket anyanyelvétől ijeszti vissza, az idegen nyelvűek pedig annak gyűlöletével lépnek ki jövendő pályájokra nem sokára tapasztalandók , megkövesült elfogultságokkal milly gátat vetettek szerencséjüknek. Eszközleni kell tehát, hogy ha hamarabb még nem tanult, legalább seminariumi pályáján tanulhasson meg, tökéletesen magyarul a növendék — ennek jól tudása által — meg fog szűnni bennük , mint a tapasztalás bizonyítja — a magyar nyelv iránti idegenkedés is. A többi—megyei tanácskozásokhoz szükséges — kellékeket a fon czimzett értekező ur helyesen elősorolá. Azon okok közöl, mellyek miatt nem jelennek meg megyei gyűléseken a magyar ajkú egyháziak is, ismételnünk kell azon szenvedélyes kifakadásokat, aljas, bankos modorú mocskolódásokat, mellyekkel az egyháziakat a miveltnek kiáltott 19. század csúfjára minden. Hiedelemi ok nélkül büntelen megtámadni általános és éljent arató divattá lett, miktől a szelíd indulata s szerény egyháziak visszarettenvén , örömest elvonják magokat a gyülésektől, főkép mióta a korteskedések szerepelnek , és gyakran a lelki pásztorok, s általán az egyházi rend, sőt vallásos szertartások is a törvény és Hiedelem daczára saját híveik előtt gorombasággal illettetnek, s azon tekintélyük mellyel rigájuk előtt birniok kell, veszélyeztetik. Komárom vmegyében nagy elszántságnak , és a szent ügyért s igazságért feláldozásnak tartatik , ha egy kath. pap a gyűlésen szólásra határozza magát. Illy elszántságba kerül ez Pesten is , ha vallásos ügyben kell fölszólalni. Azért sokan Istenre , mint a hit védőjére, a törvényre, és az apostoli fejedelem igazság szeretetére hagyván ügyük kifejtését , némellyek pedig a hit és egyház majd két ezredes zivatarain mosolyogva áttekintvén, a ,,me persecuti sunt, et vos persequenturu és a „nec portae inferiu-ben bizakodván elvonják magokat a gyűlésektől. De honnan származik, vagy honnan kap tüzet e féktelen modor — igen az annyira kürtöll vélemény, és szólás szabadságnak ezen öldöklő zsarnoka? a ki még nem tudja, olvassa a hirlapokat a vallás tárgyában. De hisz minden kornak meg van a maga kora. Barsban, mióta a vegyes házasságok korszakában az egyháziak fölzaklattatnak, mindig szép számmal vesznek részt a köztanácskozásokban. *) Azonban tisztelet böcsület, de igazság is, itt nem annyira a prot. atyafiak, egyet kivéve, hanem néhány kath. vitte az ostromló szerepet, a vallási egyházat, és annak szolgáit a világos törvény sérelmével legaljabb gúnyokkal illetve , és nevetség !’!) Majd megtanulják. Sze rk. f!*) Örvendünk és köszönetet mondunk. Csak az a jó polgár, ki fillérkéjével ül közjó előmozdításához járul. Szerk. f #) Sőt különben is. Egy pár év előtt egy városban prot. kértek tanítóik, fizetése jobbítására a városi pénztárból évenkint 500 pft,az akkor t. városbirája részükről viszonyosságot kért,mondvánthogy miután a kath. tanítók,mert a városi pénztárból fizettetnek, prot. befolyással is választatnak , választassanak tehát az ő tanítóik is kath. befolyással; de ők azt nem engedék , mert „titkaikba senkinek sem szabad avatkozni.“ — a) Mit mondanak e nyilatkozatára Hallernek bizonyos urak ? g*crk. 253