Nemzeti Ujság, 1844. július-december (39. évfolyam, 1-104. szám)

1844-09-14 / 44. szám

Korának legnagyobb fejedelme I. László sz. ősé­nek nyomdokaiba lépett, és az egyházat, és ennek tag­jait, mint amaz, a legőszintébb tisztelettel ápolta, föl­fogván t. i. hogy országa keblében ezen magasztos in­tézet üdvös eredményeket csak úgy szülhet, ha magas tekintete idegen elemek befolyásától minél jobban meg­őriztetik , azaz czélja által kijelölt körében önállásának hatalma épen föntartatik, dicsőült eldőde szellemével egybezengő törvényeket hozott, mellyeknek minden be­tűje apostoli buzgóságának tanúja. Hasonlót mondhatunk Kálmánról, kit kora legde­­rítltebb elméjű fejedelmének ismerünk, így 1. k. I. Ré­szében : ,,Tetszett a királynak és közgyülekezetnek, hogy a kolostoroknak , vagy egyházaknak sz. István király alatt tett minden birtoki adományok háborútanul maradjanak.­( Továbbá 1. Rész 65. fej : „A katonák és grófok egyike se merjen magának az egyházra nézve hatalmat tulajdonítani, kizárólag magát a püspököt.“ Ismét II. könyv 11. fejezete: „Világinak ne le­gyen az egyházban hatalma.“ Milly bölcseség, milly belátás a sötétnek nevezett kor embereinél, s milly elkülönözése a külön termé­szetű hatóságoknak!? Korunk jogtan fejtegetőji vagy is inkább elfejtegetői lássátok. (Folyt. köv.) X. Országgy­űlés. CCXVIII. orsz. ülés a FŐRR- nél sept. 9én. Hitelesítés végett olvastatott 2dik válasza a FőRRnek a Jászkún kerületek rendezése tárgyában. Az­után tárgyaltatott az úrbér módosítását illető törv.javaslat, mellyből az lső. § a sereczet és élesztő szabad bevi­tele iránt úgy a 2d. §. a pálinka szabad beviteléről hordókint vagy akánkint, de nem kimérés hanem önhasz­nálat vagy kereskedés végett elvettettek, 3dik §. a ma­lom­bérekről, a 4dik §. a cserép szabad égetéséről és 5dik, melly szerint a tisztes­ ranguak úri tartozásaikat pénzül megválthassák — szinte el nem fogadtattak, ez utóbbi azon oknál fogva , mert törvényesen nem lévén még meghatározva, kik a honoratiorok; sok zavart szü­­lendne e törvény. Továbbá a só szabad árulásáról a job­bágyok iránt — szinte elvettetett, a főrendi tábla a tör­vény világos rendeletét, ok nélkül változtatni nem akar­ván. Ezután Elegyes­ülés tartatott, mellyben országbíró ő nmga az elnöklete alatt működött finantialis választmány el­járásáról a tudositást beadja, megjegyezve mikint a hoszadalmas idő, mellyel ez orgos választmány élt an­nak tulajdonítandó, hogy a választmánynak egészen uj, s még eddig ismeretlen ösvényeken kellett haladnia. — Ezután orgos választmány munkálata nádor ő fönsége rendeleténél fogva azonnal sajtó alá adandó. Ezután föl­olvastatott, és ő fölségéhez leendő fölterjesztés végett lepecsételtetett — a részek visszakapcsolása iránti föl­­irás, melly után az ülés eloszlott. CCLXXIX. k­er. ü­lés sept.cén. Elnökök: Sár­­közy (Fehér) Erőss (Szabolcs). Jegyzők: Szemere Vukovics, Palóczy, Szentkirályi. Nap­ló vivő: Eischl. Tárgy: hitelesitések, izraeliták iránti rendelkezések Kik válaszizenet a kir. városok tárgyában. Szemere olvassa hitelesítés végett a börtön rend­szer iránti kik. Vukovics a megyei kihágások tárgyá­ban készült kik üzeneteket. Az izraeliták ügye folytatólagosan fölvétetvén az , hogy azok örökösödési, végintézeti s árva pénzkezelé­si tekintetekben is ezután a megyék és városok hatósá­ga alá tartozzanak , már az eddig elvégzettekben fog­laltatnak lenni kimondatvan, tovább elhatároztatott, hogy az ezután fölfogadandó izraelita iskolai tanítók ele­gendő képzettségükről , s magyar nyelv­tudásról bizo­­nyítványt mutassanak, a népnevelési munkálatnak az­­ izraelitákra vonatkozó szakaszai 207 tól 212ig ellenve­tés nélkül keresztül mentek. Ezután jelenti a verific. választmány, hogy Ungh megye a kivégzett Orosz Elek helyébe Tabódy Pál táb­­labíráját és több családok jog­o­s ügyigazgatóját vá­lasztó országgyűlési követéül, jelenti egyszersmind, hogy törvényeink szerint az ügyvédek követségi hiva­taltól eltiltva vannak, azonban a választmány azon kér­dést, valljon ifj. Tabódy Pál követséget viselhet-e ? el­dönteni nem akarván, azt a KK. ítéletére bizza. A középponti megye követe azt ismételvén, hogy ügyvéd követséget nem viselhet, a verif. választmány­nak ebbeli véleményét köziratra bocsátatni és azután tanácskozás alá vétetni kivánja. — Egy más követ nyíl­tan az ellen szól, megjegyezvén, mikép a verific. vá­lasztmány kiküldetésekor világosan kiköttetett, hogy ez a választások rostálgatásába semmi szin alatt se bocsát­kozzék, hanem egyedül csak megtekintse a megbizó le­veleket és hogy ki a követ, azt följegyezze. Az 1655. 61. t. csikkből kitetszik, hogy csak olly ügyvédek til­­tatnak el a követségtől, kik petitiókkal az országgyű­lésre jötteknek mint ügynökük szolgálnak ; és az 1825- ki országgyűlésen szinte ügyvéd viselvén követséget, az ellen kifogásokkal föllépni a KKnak eszükbe nem jutott. Minden sürgetése mellett azonban a köziratra bo­csátásnak , s tanácskozás alávételnek, a kérdés, mint kelletett is , elmellőztetni határoztatok. A kir. városok iránti kik főrendi válaszra kerül­vén a tanácskozás , miután egy városi követ a FORR. ellen magát igen keserűen expectorálta , egyszersmind kéré a­hhaz, hogy a­mennyire az ügyet nem veszé­lyeztetve hiszik, a FORRhez közelítsenek, és így óhaj­taná a statútumokról szóló 59. §ost is elfogadtatni. A kérdéshez szólani senki nem kívánván, szava­zás sürgettetik, s azon kérdésre, ha valljon a szabá­lyokról szóló azon rendelkezés, hogy ha 6. hónap alatt a helytartótanács a fölterjesztett szabályra válaszát meg nem küldi, az életbelépjen, s csak valamelly törvény­­hatóság fölszólamlására lehessen joga a helytartóságnak az érdeklett szabály eltörlésére lépéseket tenni,­­ meg­maradjon-e az előbbi szerkezet szerint, vagy nem ? a többség (24: 22. ellenében) a régi mellett szavazott. Szavaztak a maradjonra: Vas, Nógrád, Zala, Komá­rom, Győr, Zólyom, Pest, Tolna, Abaúj, Zemplén, Ungh , Szabolcs, Gömör, Borsod, Beregh , Bihar, Marmaros, Csongrád, Békés, Csanád , Arad, Temes, Torontál, Krassó.­­ Ellenkezőleg : Pozsony , Nyitra , Sopron, Liptó, Bars, Somogy, Veszprém, Baranya, Fehér, Esztergom, Moson, Árva, Bács, Turócz, Posega, Verőcze, Szerém, Sáros, Szathmár, Szepes, Torna, Ugocsa. — Nem voltak jelen: Hont, Tren­­csén , Heves. 2dik kérdés: a polg. qualificatiókat illetőleg az előbbi KK. szerkezete meg hagyassék-e vagy nem? 28 többség 19 ellenében az előbbinek meghagyása mellett adá szavazatát. — Szavaztak a meghagyás mellett: Abaúj, Ungh, Szabolcs, Gömör, Borsod, Heves, Beregh, Torna, Ugocsa, Bihar, Marmaros, Cson­­grád, Csanád, Arad, Torontál, Temes, Nyitra, So­pron, Vas, Nógrád, Zala, Komárom, Bars, Győr, Zólyom, Pest, Tolna, Turócz.­­ A megmaradás el­len nyilatkoztak: Zemplén, Sáros, Szatmár, Szepes, Békés, Krassó, Pozsony, Liptó, Somogy, Veszprém, Baranya, Fehér, Esztergom, Moson, Árva, Bács, Posega, Verőcze, Szerém. — Jelen nem voltak: Hont, Trencsén. Sik kérdésre: ha az őrsereget illetőleg maradnak-e a Kb. előbbi nézeteik mellett, vagy nem, szavazat többség (27. 19. ellenében) igennel felelt. Az előbbi nézet mellett szóltak: Nyitra, Sopron, Vas, Nógrád, Zala, Liptó, Komárom, Győr, Zólyom, Pest, Tolna, Abaúj, Zemplén, Ungh, Szathmár, Sza­bolcs, Gömör, Borsod, Heves, Beregh, Bihar, Már­maros, Csongrád, Csanád, Arad, Temes, Torontál. Ellenkezőleg : Pozsony, Somogy, Bars, Veszprém, Ba­ranya, Fehér, Esztergom, Mosony, Árva, Bács, Thu­­rócz, Posega, Verőcze, Szerém, Sáros, Szepes, Tor­na, Ugocsa, Krassó. — Jelen nem voltak: Trencsén, Hont, Békés. — Mivel a szavazások alatt egynéhány követ a réginek meghagyatása ellen szavazván avval motiválták szavazatukat, mivel, úgymond, ők a városi munkálatból törvényt akarnak alkotni; minthogy az előbbi szerkezet melletti megmaradásokra a városi kö­vetek kárhoztató fölfölkiáltások s illy rosszaié zaj ál­tal nyilatkoztak; ez által T----- követe fölhíva lenni gondolá magát, hogy a városi követeket megrójja, mi­kép mellettük az oppositio mindent elkövetett, mindent föláldozott, és most épen azon oppositio szavazatait fo­gadják rosszalé morajjal, melly mellettük olly hatályo­san lép föl, holott maguk a városi követek tulajdon ügyek mellett semmit sem tettek , még csak egy kis demostratióval sem léptek föl; az oppositio ellen hely­­telenítőleg fölfölszólalnak, de a­­ ORR. és kormány ellen kikelni eszükbe sem jut. Válaszol erre különösen B ... városa követe, T----­megye követének megrovása és vádjaira úgymond szó­­nok, fölhíva vagyok észrevételeimet előadni; azt mon­dó, úgymond, T___követe, hogy mi nem teszünk sem­mit, az oppositio pedig mindent; — igen is az oppositio 3ik rend többsége mindent tesz szavakban, de hogy tettben semmit, az legjobban kitetszik abból, mikép a dolgo­kat sikerre vezetni vagy nem tudja, vagy nem akarja, ellenben a sik rend hogy tettekben akar haladni, azt tanúsítja az is, hogy a városi munkálatban kíván kö­zeledést mind­azon kérdésekben, mellyekkel a városok jövője veszélyezve nem leendene. A városi követek kö­szönettel tartoznak a 3ik rend többségének a tettekért, de ha azt látjuk mi, mikép csak officiosus ígéretekkel táplálgattatunk, hogy ne ingereljünk, erre fölszólítat­­gatunk, és ha ezt megtesszük, akkor azt kell szemlél­nünk, mikép a 3ik rend többsége olly kérdésekben sem akar, elég makacsul, engedni a FERBnek, mellyek a városok jövőjét veszéllyel épen nem fenyegetik, úgy nem csuda, ha avval kell gyanúsítanunk a sik rend több­ségét, mikép a városi munkálatból törvényt alkotni nincs szándéka. Azt mondó tovább­á.­.. követe, mikép mi nem teszünk semmit, még csak egy kis demonstratiót sem; — tudhatja azt T-----követe, miért nem szóltunk mi eddig, de ezután hallgatni többé nem fogunk, gúny­­tárgyánál ezentúl is maradni nem akarunk, és ha a sik rend a táblánál gúnyt gúnyra halmoz, mi is ollyakat tenni igyekezendünk, mik által a 3ik rend létele koczkáztas­­sék. Azt mondo­m..., a követe, hogy nagy szükség van a polgári őrseregre; — tehát miért? talán azért, hogy azon nemesi rendet védjük továbbá is , melly már sem törvényt, sem magát védni többé nem képes? Kérem tehát a 3ik rendet, hogy vegye fontolóra mind ön mind mi érdekünket, és ne veszélyeztesse a városi munká­latnak törvénybe menetelét olly kérdésekhezi makacs ragaszkodása által, mint a statútumok, őrsereg, quali­­ficatiói minimum, mellyektől elállás által a városok jövője veszélyeztetve nem volna, mivel ne hidje a 3ik rend, mikép e tábla tekintélye nem abban áll, hogy az valamihez makacsul ragaszkodjék, hanem abban, hogy az valamit ki is vigyen, mivel különben kénytelenek a városi követek azon hiedelemre jönni, mikép a 3ik rend többsége a városi munkálatból törvényt csinálni nem akar. Ezen nyilatkozatra T .... követe csak avval felelt, hogy nem a szólott és egy két más városi követet akaró megróni, sőt megróni senkit sem akart, hanem csak szemekre vetni, mikép a városi követek többsége sem­mit nem tesz önügyek mellett is, és ha az oppositio a FORR. és kormány ellen e tekintetben föllép, annak lé­pései rosszak­atnak a városi követek és még megyeiek által is, miután az mondatik, mikép az oppositio ezen föllépése által a városi munkálatnak életbe léptét nem kívánná. CXCI. o­r­s­z. ü­l­é­s a KKnál. Személynek ö­nmaga mindenekelőtt a KKat elegyes ülésre hivá meg, melly­ben a finantialis választmány elnöke országbíró ő nmaga által jelentését beadó, és a kapcsolt részek iránti föl­­irás lepecsételtetett. Ezután a KK. teremükbe visszatér­vén, elnök ő nmlga szót emelt; az aug. 12-i orsz. ülés­ben a KK. részéről nyilvánított fölhívás s általam tett ígéret következtében, úgymond, fölhíva érzem maga­mat tudatni a­­kkal, mikép a vasfürdői kihágás iránti bírói vizsgálat a kir. tábla által végbevitetett, valamint a városi kapitányi hivatal által is , noha ez többszöri fölszólítás után csak illy későn küldé be azt, mi alkal­masint a tanúk sokaságának tulajdonítandó. Azon ismét szomorú eseményre nézve, melly a dunautczában egy­néhány nap előtt történt, s mellyre nézve elég legyen csak annyit mondanom, hogy az o.gyűlési ifjak és bér­kocsisok között ment végbe, a vizsgálat szinte megkez­detett , s a birói ítélethozatala előtt azt, hogy ki a­ bű­nös , ki nem mondhatja , noha a szín még eddig a fia­talság ellen van. Azonban ma éjjel, úgymond ő amlga, ismét egy verekedés történt az úgynevezett széplakban (Belvedere) ismét az ifjúság és mészárosok között, borzasztó annyira, hogy éjjel katonai erőt kellett annak megszüntetésére alkalmazni, és többek súlyosan meg­sebesítettek ; két ifjú ugyan elfogatott, és önkivánsá­­gukra mint nemesek a megyei házhoz vitetett, azonban az ifjúság egypár órával ezután a megyeházához tódul­ván, azon két ifjat onnan erőszakkal kiszabadította.Ez sok, folytató ö­nmaga, és itt az ifjúsághoz fordulván, azt atyai aggódó szivvel hathatósan meginté, hogy lát­ván a már többször történt szomorú eseményeket, óv­ják magukat minden olly helyekeni megjelenéstől, hová a népcsőcselébe megy éjjeli órákban, olvassák meg a felesküvés alkalmával kinek kinek adatni szokott jurá­­tusi rendszabályokat, és magukat azokhoz alkalmazzák, különben a legszigorúbb büntetések alá vettetendők.Ez­után a KKhoz fordult ő­nmaga, és kéré őket, hogy mint atyjai a gondokra bízott ifjaknak, azokat minden éjjeli járkálásoktól s más illyes tettektől hathatósan tilt­sák el; egyébként pedig tudatja a­­kkal, hogy az el­követett vérengzés fölötti birói vizsgálatok azonnal meg­kezdetni fognak ; ő cs. kir.­lönsége pedig kellő rende­lést tett, hogy mindennemű illy reactiók meggátoltassa­nak, és azon helyek, mellyek azokra gyűlhelyül szol­gálnának, bezárassanak. — Szólt ezután a H.... ke­rület követe , s a dunautczában elkövetett tettet, mint mondó, maga egész szárazságában fogja előadni : be­rohantak, úgymond egy estve a bérkocsisok egy senkit meg nem sértett fiatalnak szobájába, s a már ágyában alvót onnan kihúzván, az alullevő korcsma szobába levivék, ott kezeit keresztbe kiszegezve őtet kétségkí­vül megfojtanánk, ha más oda siető fiatalok segedelme által meg nem mentetik. Ezen alacsony tett, úgymond szónok sokkal borzasztóbb, minthogy küldői nevében annak szigorú megvizsgáltatását , a sértett részére tö­kéletes elégtételt, a bűnösöknek törvények értelmébeni megbüntetését ezennel ne kívánja. Erre elnök ö­nmaga azt jegyzi meg, hogy a szo­ros vizsgálat erre nézve is már folyamatban van; ő mint biró előre az eredményt t. i. azt, valljon ki a bűnös? ki nem mondhatja, azonban mindent megtett és megte­­end az igazságnak kinyomozására, és a bűnösök meg­­fenyítésére. Egy bánáti követ kikel az eljáró hatóságok ellen, azt jegyezvén meg, mikép a még auge­llén elkövetett vasfürdői verekedés reactiója, mind a dunautczai meg­­rohanás, mind a tegnap éjjeli vérengző verekedés, és ha a hatóságok eljártak volna gyorsabban tisztükben , ezen utóbbi szomorú esemény elmaradt volna. Erre elnök ö­nmaga megjegyzi, mikép a kir. tábla a vasfürdői tett iránt intézett vizsgálatot két nap alatt 188

Next