Nemzeti Ujság, 1844. július-december (39. évfolyam, 1-104. szám)
1844-10-18 / 63. szám
lene a legliamarábbi czélhoz juthatás kedvéért legelőször kiirtani, elfeledik hogy a szabadföld ösvényét előbb elkészíteni szükséges. Fővédvük , mellyel ügjöket támogatják az: hogy a szabadföld állal emeltetnek a földmivelés, gyarapodnék az ipar , ezen állításokat megczáfolja Dalmatia, Lombardia s Anglia peldaja, hol a föld mi vei és az ismert földön alkalmasint legmagasb íokon áll de el ne feledjük, hogy Virgil,Sieves non vobis‘je itt betű szerint teljesült, s kérdjük: van e ez országokban szabadföld? és kérdjük, nincs e ezen országokban fényes, élénk ipar; Lombardia az ausztriai birodalom édene, Anglia a világ gyára is, és azon fölül pénztára, hol mindent, mindent találhatni, csak emberi sziveket nem, mert az angol szive bankjegytárcza. Ne hivatkozzék nekünk senki az angol humanitási intézetekre, mellyek mind részvényekre alapitvák; nem a szív nemesb fölhevülésinek köszönik ezek létüket, hanem egyedül azon törekvésnek, hogy legyen a pénzt hova tömni. Ah Angliában kevés, igen kevés az ember, ott csak gépek, erőmüvek lézengnek nyomor, és kőszéngőz sápasztotta arczokkal, kiaszott velőtlen csontokkal, vagy fössünk e a szenvedés keserveibe mártott ecsettel ir képeket? nem, azt nem tesszük ezt Anglia magasztaléira bízzuk, hogy legyen nyugponiuk,melIyen föllengezéseik közben megpihenhessenek. A szabadföld baráti előállnak tovább némelly megváltott helységek fölidézésével, és itt kokasd a vezér, mert a megváltás példaadás kedvéért sikerült; hány hely kisérlelte ugyan ezt, és nem sikerült. Mióta vajúdik p. o. Szentes, milly sebet ütött magának ? Mi szivünkből kívánjuk: hogy e seb minél előbb behegedjen, és szentesi atyánkfiái minél előbb örülhessenek békés föl virulásnak. Magyarországnak 14,548. megváltandó corpusa van, kivéve azokat, mellyek már megváltottak magukat, s egyre százat mernénk tenni lör hogy száz között alig érti egy a megváltás eszméjét, mert nem ismertették meg vele, el nem készitették reá; Sor hogy száz közül 99 míg belviszonyaink nem szabáiyoztafnak, inkább marad függő állapotban, mintsem magát megváltsa. Ha pedig csakugyan a szabadföld igéje testté válik e pénztelen országban, annyi lesz a pénzbaj, hogy évtizedek viharral fognak elvonulni fölöttünk. De még nemes atyánkfiáiról, kiket korteseknek gúnyol a nagy világ, mivel a pénzesebbek lealázák, megszégyenítek , reájok a szégyen, kik iliyeseket el-* követni nem pirultak! — ezen szellemi kiskorúakról, kiket a nagyravágyás — szégyennel legyen mondva, eszközökül használ — nem is szülöttünk, ezek örökké az ősi szabadság járszalagára vannak lűzve, mindig őseik dicsőségét emlegetik, nyomorult csábítók által potom kevélységgel infascinálva húszasok csöngése után vezettetnek , s jogaikat sem bel, sem kiilterjileg nem ismerve, akarat nélküli gépek, ezeknek sorsáról, a föld fölszabadítana esetébeni sorsáról hallgatunk. Polgári életünk fejlődésében mindennap haladunk, s ha nem erőltetjük magunkat salto mortalekra, jönni fog, jönni kell az időnek, hol a szabad földet is elérjük. Szabadítsuk föl a földet—nem tartóztathatjuk meg magunkat ezen eszmétől — akkor úgy cselekszünk, mint azon kertész, ki szép virágos kertébe, hol minden delien bimbódzik, egy csoport pajzán gyermeket bebocsát, örömet akart nekik szerezni, s a pusztítást, mellyet elkövettek, utóbb mind ő, mind a gyermekek siratják, mert mikor a gyümölcsércs ideje beköszöntött, tarúl fognak állani áfák. Azért némelly előintézkedéseket kell tennünk, hogy a szabadföldhöz elérjünk. Ezekről későbbi czikkeinkben szólandunk. Annyi bizonyos, hogy a szabadföld mostani financiális conjuncturáinknál idétlen j szülemény lenne, melly életerő hiány miatt, amint hamar született, olly hamar elveszne. Reform kell. Ezt senki józan nem tagadja; az alkotmány közel évezredes fáját száraz gallyaitól, íattyu hajtásaitól meg kell tisztítani, de úgy, hogy az anyatörzs ép, és zöldelő árnyat terjesztő maradjon. Orsfc.gyülés. K. k. leirat az o.g y ü 1 é s - b e r ekesztési vég határnap iránt o c t. 1 3. Ferdinandus Primus, Dei Gratia Austriae Imperator, Hungáriáé et Bohemiae hujus nominis Quintus, Galliciae et Lodomcriae Hex Apostolicus; Rex Lombardiáé, Venetiarumet lllyriae; Archidux Austriae etc. Serenissime Archidux Patrue Nobis Cha rissime , Reverendissimi, Rcvcrendi, Ilonorabiles, Speetabiles ac Magnifici, Magnifici item, et Egregii neonon Prudentes ac Circumspecti, FidelesNobis dilecti! Licet quidem praestitutus ope berúgni Nostri ddo lae Augusti a. c. Rescript*!, pro eonclusione pracsenlium Oomitiorum in 15r.m mensis currentis terminus jam proximus sit; quum tarnen, ut quae cx objcctis per Dilectionem et Eidelitates Vestras tractatis, mutua coalitionc Noslraque desuper Hesolulione Regia superata, autmoxsnperanda sunt, suo modo in legum referri tabulas valeant, aliquo adhucopus esse dignosceretur temporis spatio; earn oh rem Comitia bacc diac lOma dlluluri mensis Novembris concludcre conslituirnus. Qua die generali huic Regni Conventui inoinisse fincm inposihiri, alquc praevium ail scopurn jam pridie 9-a quippe ejusdem mensis in Augus ta Persona in Libera Regiaque Civitate Nostra Posoniensi adfuturi, Dilectioni et Fidelitatibus Vestris commitimus : quatenus acceleratis diaefalium negotiorum pertractationibus, resultata harum Nobis quo ocyus exhibeant, i;t more recepto conficiendis Nobisque substernendis Legum Articulis Sanctionem Nostr. m llegiam impertiri valeamus. Quibus in reliquo gratia et dementia Nostra Caes. Regia benigne, jugiterque propensi manemus. Datum in Imperiali Urbe nostra Vienna Austriae die 13a mensis Octobris anno Domini millesimo, octingentesimo quadragesirno quarto. — Ferdinandus I. m. p. Antonius Comes Mailath m. p. Ladislaus Szőgyényi m. p. Ugyanaz magyarul: O cs. s ap. kir. Fölsége nevében stb. kegyelmesen rendeltetik: Bár ugyan a f.e. aug. Íjén költ kegy. kir. leiratunknál fogva a jelen országgyűlésnek a f. hónap lőréi berekesztése iránt szabott határidő közel van is , minthogy azonban, hogy azok , mik a tárgyak körül Kedvességed és Hűségtek által viszonyos egyezés és a mi kir. helyeslésünk hozzájárultával meghaladtattak, vagy legközelebb meghaladandók, annak módja szerint törvények sorába iktathassanak 9 még némi időhosszabbitás szükségesnek ismertetik , ez okbul a jelen o.gyűlést a következő november lOén határoztuk berekeszteni. Melly napon ezen o.gyűlést halaszthatlanul befejezendvén, s e czélra már azelőtti nap azaz ugyanazon hó 9kén Fölséges személyünkben szab. kir. Posony városunkban jelenleendvén, Kedvességed- és Hűségteknek meghagyjuk : miszerint gyorsítván az o.gyűlési ügyek meghányásait, ezek eredményeit mielőbb Elénk terjeszszék, hogy bevett szokás szerint az alkotandó s Elénk nyújtandó t.czikkelyeknek kir. szentesítésünket megadjuk. Kiknek egyébiránt stb. Kegyelmes királyi leirat. Az 1827: 16 i k törvényezikkely által, kiküldött határszéli országos biztosság munkálata iránt. Ferdinandus Primus Dei Gratia Austriae Imperator; Hungáriáé et Bohemiae hujus nominis Quintus, Galliciae et Lodomeriae Rex Apostolicus; Rex Lombardiáé, Venetiarum et Illiriae etc. Serenissime Archidux Patrie Nobis Charissime, Reverendissimi, Reverendi, Ilonorabiles, Speetabiles ac Magnifici, Magnifici item, et Egregii nec non Piudentes ac Circumspecti, Fideles Nobís dilectí! In ordine ad operatum Commissionis limitaneae Articulo 16: 1827. ratione differentiarum, quae inter Styriam, Carnioliam, et Regnum Croatiae ac respective Districtum Fluminensem vertabantur, Nobis exhibitur, atque penitius libratum et discussum , benigne decrevimus: ut metae ea ratione, qua per operantem mixtam limltaneam Commissionem, juxta initos sub operationc ejusdem tractatus, designatae fucrant, defigantur; signanter verő, ut ductus metalis inter civitatem Fluminensem et Istriae Domínium Castua stabilitus, in cohaerentia praeprovocatae mutuae coalitionis, etiam limitem Regni constituat ; — ut porro respectu controversiae inter comitatum Zagrabiensem et Ducatum Styriae vertentis, Plaga Mokriczensis Kosztainovicza hucdum semper prQ appertinentia Ducatus Styriae liabita, penes euridem; e contra plaga Ribnicza, super quam antiqui lecíi fluvii limitanei Szutla vestigia visibilia sunt comitatui Zagrabiensi relinquantur ; utveactualis fluvii Sutla alveus, abinde sursuin usque scaturiginem procedendo, per extensum stabilem inter Croatian! et Styriam limitem constituat, siccis inter comitatum Varasdinensem et circulum Cillejen.íem usque punctum Kollocia dictum, in quo Circulus Marburgensis contcrminare incipif, limitibus, nulli qaestioni obnoxiis ; —• ut item plagae Kuti et Lazi comitatui Zagrabiensi; — plaga vero Fakinovi Lazi Ducatui Styriae cedat — porro quoad difl’erentias inter comitatum Varasdinensem et Circulum Cillejensem Ducatus Styriae vertentes, — tenuta cis fluvium Szulla in eroattca parte existentia, per Ducatum Styriae Regno Croatiae et respectivis Jurisdictionibus, e converso, tenuta trans fluvium Szutla in parte styriaca constituta, praeter plagam in mappa Nri V-i sub A. dcsignatam, Ducatui Styriae in perpetuum resignentur; — item intuitu controversiarum inter comitatum Varasdinensem et circulum Ducatus Styriae Marburgensem, — linea metalis insula Ternovschak aut Brode anno 1797. intcrimaliter ducta, ac per aliam insulam,Croatis Murschak,Styris Oszisebeez dictum dccurrcns, inter civitatem Varasdinensem, et oppidum Polsterau, adeoque inter Croatian» quoque et Styriam perpetuis temporibus métáin constituat: — ratione autem plagarum inter comportionata Dominia arcis Vinicze, ac Dominium Krysovlyán, Styriacam item civitatem Ormosd seu Fridau et Possessiones Puscliendorf, Frankovczen , Grabendorf et Obrisch, adusque limitancis difierentiis involutarum, ab Insula Majerscliak , ubi linea metalis inter comitatum Varasdinensem et Styriacum oppidum Polsterau stabilba , desinit, metalis linea per ramuin Dravanuni, sinistrorsum usque actualem Dravi lectum dcllcctat; dein verő usque insulam sub nomine Székely alias Oszredck aut Dravische occurcntem , modernus Dravi lectus métám constituat; ad insulam verő, meta dextrorsum, per antiquum lectum eandom insulam alluentem, ita decurrat, ut tota haec insula in parte croatica permancat; a puncto demum illo , ubi memoratus ramus cum principal! Dravano lecto supra insulam Székely eoincidit, actualis Dravanus lectus mctarn inter Croatiam et Styriam constituat; ut porro plaga Szutlische, comitatui Varasdinensi addicta, lineaque melali per medium antiqui iluvii Szutla lecti ducta, Dominio Horber«-, si ad plagam hanc respectu privatae propriclatis distinctojuris titulo praetensionem format, juris via in salvo maneat; exaequationes autem, ratione plagae antiquo iluvii Szutla lecto et novo canali per Dominium Kis-Tábor et incolas Dominii Rohics recentius ducto, interclusae, instituendae; metis in antiquo Iluvii Szutla lecto subsistentibus, cointeressatis partibus reliquantur; ut denique, tarn possessiones Proszinecz , Chemohovecz et \ ucbilchevo, quam et Tenuta, in quorum censua- 1 ist!co Possessors incolae Possessionis Gregursdorf actualiter constituuntur , per Ducatum Styriae et respective gremialc ejusdem Dominium Visel praetensa, quatenus in sinistra iluvii Szutla parte situantur , in recincto Regni Croatiae, Jurisdiction! comitatus Varasdinensis et Possessors Dominii Császárvár inclavata maneant; — tandem , ut in quantum functa articularis Commissio, Articulo 31 : 1807. eo inviata fuisset, quo intuitu stabi- Iicndi puncti, in quo limites Regnorum Hungáriáé et Croatiae, Ducatus item Styriae coincidunt, cum alia articulari Comrnissione Articulo 16: 1827. versus Styriam exmissa, cointelligentiam foveat, defix urn cum interventu Individuorum Commissionis hujus punctum, quod in plaga per Hungaros Omeljek , Croatas Ternovsehak et Styros Brode compellata, situatur, et a longiori tempore pro triplici méta de facto observatur, nullo mutationis subversante motivo, pro Trimeta Regnorum Hungáriáé et Croatiae ac Ducatus Styriae adoptetur ; omni triennio in concursu comitatuum Zaladiensis et ^ arasdinensis ac Circuli Marburgensis revidenda et ienovanda. — Porro respectu controversiarum inter Regnum Nostrum Hungáriáé et praeattactum Ducatum Styriae iam dudum vigentium , — erga pariter relatum Nobis Commissionis limitaneae in sequelam praeebati art. 16: 1827. hoc in objecto functae operatum, omni perindecura, et aequanimitate expensum , benigne adinvenimus : ut metae inter Regnum Hungáriáé et Ducatum Styriae ea ratione, qua per operantem limitaneam Commissionem mixtam, inde a Salice, ubi limites Regni Hungáriáé coincidunt, usque finem limitum Ducatus Styriae, trimetam quippe inter Regnum Hungáriáé et Croatiae ac Ducatum Styriae ereefam , hiiic vero per decursum fluvii Mura, usque illud punctum, in quo Commissio reambulationcm suam finivit, oppidum quippe Regede , in linea metali Theresiana, Aurea dicta, ac anno 1756. interimaliter pro limité Regni assumta, partim designatae, partim unanimi consensu stabilitae sunt, defigantur ; complanafioneque specialium , quae ex incidenti antelatarum limitanearum inter ipsa Regna controversiarum , quoad certa punefa , (erritoria, ac plagas per sccula viguerunt, melalium difFerentiarum , eadem occasione facta , atque in operato Commissionis operantis uberius circumscripta, cum eo: ut instifuta post quodvis triennium arnica metarum rcambulatione, concernenles Jurisdictiones ductuum metalium purgationein quovis anno suscipere teneantur, — dementer rati habba, una reincorporationcm Possessionis Sinnersdorf cum diverticulo Obervaldbauer ad Regnum Hungáriáé benigne decrevimus; posfquam subversantes intuitu jurisdicctionis et urbarialium correlationum quaestiones debite superatae fuerint, in realem efFectum deducendam; circa lincas (amen rectas per iluviorum Lafnitz, Feistritz et Arabonis alveos ducendas, id, ut linea recta erga expensas per Regnum et Ducatum Styriae ex aequo ferendas, in illa tantum parte, in qua frequentiores et notaries alvei mutationes experientia teste praecaveri non possunt, erigatur; in reliqua vero parte, ubi a medio jam seculo nulla ferine intercessit alveorum mutatio, isti, velut naturales limites, pro metis Regni defigantur; — denique ut plaga ad fluvium Ricsán controversa, — posteaquam eandem ad Regnum pertinere, nec publicis actis , neque validis testium fassionibus remonstrari potuisset, — porro quoque Ducatui Styriae applicita nmncat, benigne constbuiinus. — Quemadmodum vero nunc fatas regnicolares Cominissiones una eo inviandas disposuismus, ut ambae, quod ad consumationem operis reliquum] est, tum reali metarum erectione, quum seeus ctiam sine inora agere noverint; insuper vero anterior Commissio regnicolaris, altera quoque eidem, quoad controversias limitaneas inter Regnum Croatiae et Carnioliam vertentes, delata provincia ocyus defungi, curae sibi liabeat; ita Dilectioni et Fidelitatibus Vestris committiinus; ut praededueforum in nexu redigendum Legis Project um Nobis quo ocyus exhibeant actis coricernentibus ad Dilectionem Vestram jam dcrivatis. (Quibus in reliquo gratia et dementia Nostra Caesareo-Regia benigne, jugiterque propensi mnnemns, Datum in Imperiali urbe Nostra Vienna Austriae» die 11a mensis Octobris, anno Domini 1844. Ferdinandus m.p. Antonius conies Mailáth m.p. Ladislaus Szőgyényi m,p. Jövő számban magyarul. 264