Nemzeti Ujság, 1844. július-december (39. évfolyam, 1-104. szám)
1844-11-22 / 83. szám
Rész 143- §ának végszavai onnét kezdve ,,s ha valaki a váltótörvényszék eljárását“ a szakasz végéig kihagyatván, az ott foglaltak helyett következők rendeltetnek : „Ha valaki a váltótörvényszék eljárását vagy határozatának végrehajtását erőszakkal gátolná , ezen esetben a birói zár az erőszak miatt össze nem írathatott vagyonra is kiterjesztettnek tekintetvén , az ellenszegülő ellen a végrehajtó bíró fölszólítására megyékben az alispán, kerületekben a kapitány, szabad királyi városokban a tanács elnöke, vagy ezeknek helyettesei, a szükséges hatalomkárt a II. Rész 173. §ban kimondott felelet terhe alatt, azonnal kirendelni, minden egyes esetet a legközelebb következő közgyűlésre tudomás végett bejelenteni tartoznak. 16. §. A II. Rész 149. §hoz hozzáadatik : „A kiküldött váltótörvényszéki törvény tudó tag, az általa teendő akár biztosítási, akár kielégítési végrehajtást, az illető helybeli hatóságnak előrebocsátandó tudósitása mellett, s küldöttjének jelenlétében teljesitendi; — az e képen tudósítandó törvényhatóságnak illető tisztviselője mindazonáltal a végrehajtó törvényszéki tag által kijelölendő helyen s időben okvetlen megjelenni tartozik ; különben a mulasztásából eredhető hátramaradásokra nézve a felelet terheit illetvén, a kiküldött törvényszéki tag az ő jelenléte nélkül is a reá bízottakat teljesítheti.“ 17. §. A II. rész 153. §. eképen módosittatik: ,,Minden a föntebbiek szerint összeirt , s birói zár alá vett javakra, a végrehajtó félnek váltótörvényi zálog, s elsőbbségi joga van, — s az illyen tárgyak, mind a foglalás alá került, mind a megbízott személynél olly leteteménynek tekintetnek, mellynek szándékos rontása vagy elidegenítése a váltótörvényszéknek az irományok átküldése melletti bejelentése után , az illető törvényhatóság által a legsúlyosabb beszámitású tolvajság büntetésével fenyítendő; a rontás s elidegenítésből származott kárnak megtérítése pedig a váltótörvényszék által meghatároztatván,váltójogi szokott eljárás útján fog az illetőn végrehajtatni.“ II.§. A II.rész 157. §nak végéhez hozzáadatik : „Ha pedig a végrehajtási végzéseknek bemutatása egyszerre történt: a végrehajtási folyamodás beadása és ha ez is egy időbeli, a kereset megindítása ad a kielégítésre nézve elsőbbséget; — az illető ház vagy földbirtokos mindazonáltal — kinek vagy megbizottjaiknak a végrehajtó a végrehajtást mindig bejelenteni köteles— a folyó félévre hátralévő ház- vagy illetőleg haszonbérre nézve mindenekelőtt kielégitendők.“ 19. §. A II. rész 463. §a következőképen változtatik meg: „Ki a végzéssel meg nem elégszik, ellene a váltóföltörvényszékhez folyamodhatik, a folyamodónak a fölebbvitel a váltóföltörvényszékre s illetőleg a legfölsőbb itélőszékre is birtokon belül megengedendő, s az illy igényi követelés alatt álló tárgyakra addig, mig ezen követelés iránt fölebbvitel utján eldöntő határozat nem hozatik, a kielégítési végrehajtás, hol annak egyébiránt helye lenne, ki nem terjesztethetik “ 20. §. A II. rész 172. §nak végéhez hozzáadandó : „A városi tanács s illetőleg kiküldött szolgabiró által ezen §. szerint hozandó határozatok, a 163. §. értelmében a váltóféltörvényszékre s illetőleg a legfölsőbb itélőszékre is birtokon belül fölebbvihetők.“ 21. §. A II. rész 164. §hoz hozzájön : „Midőn a biztosítási végrehajtás folyama alatt az adós ellen csőd nyittatik : a biztosításban eljáró végrehajtó, a csőd megnyitásának elrendelését magában foglaló bírói ítélet hiteles kiadásának vele tett közlése után, a biztosítási összeírás további folytatásával azonnal fölhagyni köteles , az addig összeirottakra nézve mindazonáltal a tett biztosítási végrehajtás teljesen érvényes.“ 22. §. A II. rész 174. §a eképen változtatik meg: ..A betáblázott váltó váltói minéműségét elveszti, s közönséges kötelezvénynek tekintendő. “ 23. §. A II. rész 178. -hoz hozzáadatik : „Ha a váltótörvényszéki biztosítási, vagy kielégitési végrehajtást az 1836 . évi 15. t.cz. 4. §nak értelmében tett birói zár előzi meg, az eképen birói zár alá vett javakat a váltótörvényszéki végrehajtó is a váltókövetelőnek részére zár alá vetteknek nyilatkoztathatja, s ez esetben a köztörvényi végrehajtó biró a zár alá vett javaknak árverését az illető váltótörvényszéki végrehajtónak előre leendő tudósításával, s ha megjelenik, jelenlétében eszközlendi —ugyan ez teljesítendő viszont akkor is, midőn az 1836. évi 15.t.czikk 4. §a értelmében ingó vagy betáblázott adóssággal nem terhelt ingatlan javakra teendő bírói zárt váltótörvényszéki , akár biztosítási, akár kielégítési végrehajtás előzi meg; a kielégítési elsőség mindazonáltal mind a két esetben azon követelőt illeti, kinek részére a bírói zár előbb létetett. 24. §. A II. rész 206.§ban ezen szavak helyett: „vinodoli uradalmak kivételével“ jön „a vinodoli, hrelini és bukkari uradalmak kivételével.“ 25. §. A II. rész 16. fejezete lső§nak 6. pontja eképen változtatik meg: 1.Egy kereskedő kereskedői könyv hitelesítéséért 3 írt.“ Ugyanazon lső 8. pontja helyébe jön: „A számvitel (Conto) kivonatának , és törvényes hitelesítésének dija 1 frt“ Ugyanazon lsőnak 17. s 18. pontjai helyett a következők iktattatnak be : „17. A váltótörvényszékek által, az előttök folyó pörökben hozott végzések s ítéletek között a díjazásra nézve különbség nem tétezvén.“ a) Közbe szóló végzésért 20 kr. b) A pert eldöntő végzésért vagy ítéletért, ha a pör tárgya 100 frtot meg nem halad 2 frt, lOOtól 1000 frtig 6 frt, lOOOtől 10,000 frtig 12 frt, 10,000 frttól határozatlan sommáig 24 frt fizetendő. 18. Ezen dijaknak felét a fölpörös, felét az alpörös fél fizeti s azért, hogy akár a fölpörös, akár az alpörös fél több személyből áll, a megállapított dijak nem öregbittethetnek. A perbeszédek túljegyzéséért dij nem jár. 26. §. A II. rész 16. fejezete 17. §nak végéhez hozzáadatik : „Az eljáró tisztviselők által fölszámítandó díjaknak, költségeknek szabályozása mindazonáltal az itélő váltótörvényszéket illeti.“ 27. §. A II. rész 3. s 26.§-nak rendelete továbbá is fönmaradván; egyébiránt mindazon kivételek, mellyek a váltótörvénykönyvben a magyar tengermellékre nézve tétettek, jövendőre eltöröltetnek, s a váltótörvénykönyv a magyar tengermellékre minden tekintetben kiterjesztetik. 28. §. A váltótörvénykönyv kiegészítésére a föntebbieken kivül még következők rendeltetnek : — A) A váltó hamisításáról. Az, ki hamis váltót készít, vagy valamelly magában igaz váltót bármelly részben meghamisít, vagy illy váltót annak hamisságát tudva mások ellen használ, mint tolvaj minden okozott károknak és költségeknek, a mennyiben váltótörvénykezés útján meg nem ítéltettek, megtérítése mellett 8 évig terjedhető rabsággal büntetendő, s az e részbeni eljárásra nézve addig, mig a törvényhozás a bűnvádi eljárás iránt átalánosan rendelkezendik, következők határoztatnak: a) A váltótörvényszék, midőn valamelly váltónak hamissága előtte bebizonyíttatik, azt ítélet által kimondja,egyszersmind pedig minden közbejött irományokat az illető megyei, kerületi vagy városi törvényhatóságnak haladék nélkül megküldi. b) A tudósított törvényhatóság mind azok ellen, kik a váltótörvényszék tudósítása szerint, vagy különben is a kérdéses váltólevél meghamisításában, akár közvetett akár közvetlen részvétnek vagy annak gyanújával terhelteinek , hogy illy váltót mások ellen, annak hamisságát tudva használták, a váltótörvényszék tudósításának vétele után azonnal bűnpert indíttatni, egyszersmind pedig a neterán még szükséges további vizsgálatot, sőt a körülményekhez képest a vádlottnak azonnali letartóztatását is nyomban megrendelni köteles. c)Ezenbűnperben a váltótörvényszéknek a kérdéses váltónak hamisságát kimondó ítélete kérdésbe nem vétethetik, hanem a hozandó ítélet csak a bűnösöknek s büntetésüknek meghatározására , valamint a váltóilag meg nem ítélt károknak s költségeknek megtérítésére terjesztethetik ki. d) Az illy per törvényszünet idején is folytatandó lévén a váltótörvényszék tudósításától számítandó legfejebb fél év alatt végítélet által befejezendő, e) A hozandó akár marasztaló, akár felmentő itélet, a királyi Curiára minden esetre felebb fog vitetni, s ott soron kívül azonnal megvizsgálandó, f) Olly hamis váltó iránt, melly váltótörvényszék előtt, mig keresetbe nem vétetett, az illető büntetőbíróságok mind azokban, mik a büntető hatóság köréhez tartoznak, a köztörvény szerint járnak el, s hoznak ítéletet: a föntebb d)és e) pontoknak rendeletei mindazonáltal ez esetben is teljesítendők. g) A váltó hamisságának kinyomozására netalán szükséges tiszti vizsgálatokat az illető váltótörvényszékek megkeresésére megyékben az alispán, kerületekben a kapitány, szabad királyi városokban a tanács elnöke, haladék nélkül végrehajtani kötelesek, b) Váltóhamisítás iránt folytatandó bűnperekben a büntető hatóság megyékben mindig a megyei törvényszéket illeti. — B) Az áruszerzési kötésekről. 1. §. Minden olly adásvevési szerződés , melly valamelly ingó vagyonnak jövendőbeli átadása föltétele mellett kötteték , áruszerzési ügy tárgya. 2. §. Áruszerzési kötésben azokon fölül , mellyek minden írott szerződésben megkivántatnak, úgymint a szerződők neveinek aláírása, a kelet helye és ideje, következő kellékek szükségesek: a) Hogy írásba foglaltassák, és nyilván áruszerzési kötésnek megneveztessék; bejegyzett kereskedők, gyárosok és közkereseti társaságok irányában azonban a hites alkusznak törvényszerű kötés-bizonyítványa is ilyennek tekintetik. b) Az áru megnevezése, c) Annak pontosan meghatározott mennyisége. d) Minősége, e) Meghatározott ára. f) Általadás, és fizetés ideje és helye. 3. §. Ha az áruszerzési kötést a vevő szegi meg, tartozik: 1. Az eladónak a kötés nem teljesítéséből számazott, és bizonyított minden kárát, melly alatt az árkülönbség is értetik, és költségét ugyanez úton megtériteni. 2. Ha kötbér, vagy biztositásdij (assecuranz praemie) volt kialkudva, e mellett az árkülönbözet megtérítését követelni nem lehet. A kötbér vagy biztosítási díj legmagasbja 40-tól tíznél tölebb nem rúghat. 4. §. Ha pedig az áruszerzési kötést az eladó nem tartja meg a vevő irányában, ugyanazon tartozásai lesznek, mellyek az eladó javára az előző 3. §ban foglaltatnak — és ezeken fölül, ha pénz előlegeztetett az eladónak, azt a pénz fölvételétől számítandó hatás kamatjaival együtt megtéríteni köteles. 5. §: A bászerzési kötést a másik fél tudta és megegyezése nélkül másra ruházni nem lehet, ha csak szerződésileg más ki nem köttetett. 6. §. Az árúszerzési kötésekből eredeti jogok, azon időtől, mellyben a szerződés teljesítendő volt, számítandó két év alatt enyésznek el: a váltójogi elévülés iránt az 1840: 15. t. ez. I. része 205. 206. 207. 206. 209. §-ban foglalt rendeletek az árúszerzésekre is kiterjesztetvén. 7. §• Az árúszerzési kötésekből eredő követelések a váltótörvény Ildik része ISikl a szerint is a váltótörvényszékek által biráltatnak meg. 8. §. Árúszerzési kötéseket az lső rész 9. és 11. §-ai szerint váltóképességgel nem biró asszonyok, bármelly vallásbeli papi személyek, bizhatási joggal fölruházott szerzetek, s azoknak főnökei is a mennyiben terhes szerződéseket köztörvény szerint tehetnek , érvényesen köthetnek. 9. Ezen áruszerzési, valamint a Ilik rész 15 fik %ában alapuló igényügyek is, ha szóbeli úton el nem végeztethetnének, a váltói rendes eljárás szerint írásban is elintéztethetnek. Sszerkeszetyi érdem mélláttyiuma. Folyó évi sept. 12én az esztergomi főmegyében kebelezett séllyei alesperesség Farkasdon tartatott kerületi gyűlésében közakarattal határoztatott, hogy hálás elismerésül, — minő üdvös hatása van minden igaz kath. kebelre a Religió és Nevelés egyházi folyóiratnak, mellyben minden katholikus örömmel kifejezve föltalálja mit lelke mélyében érez—ez egyházi kerület részéről hildessék e folyóirat fáradhatlan buzgalom, éles tapintatú és szilárd egyházias jellemű szerkesztőjének Somogyi Károlynak egy szerény tisztelettel, t. egy csinos, goth stylben dolgozott, oszlopos hajlék alá helyezett, öntött Sz. Mária-szobor, a Stiriában Guszwerken létező cs. k. magyar remekműve. E határozat következtében ugyanazon ülésből a szobán lévő tisztelettel következő kisérő levél mellett el is küldetett: „Nagyon tisztelendő szerkesztő úr! Koránsem megjutalmazásul — mert az anyaszentegyház dicsőségének kivívására szentelt működését valljon mi volna képes megfelelően jutalmazni, hanem egyedül a tiszta szándéknak és a maga Istenérti föláláldozását eltökélett akaratnak boldogító öntudata, csak mint egy parányi hálaemlékül és szerény tiszteletjelül, hogy dicsőségünknek tartjuk, köztiszteletben álló egyházi folyóiratában kifejtett és egyedül szilárd katholicismust lehelő nézeteiben szivünkből osztozni — szerencsések vagyunk öreg-mariazelli B. Szűznek egyik cs. k. magyárban készült és remekül eltalált képmásával nagyon tisztelendőségednek ezennel kedveskedni, azon hozzá tett kéréssel: szíveskednék ön e csekélység kegyes elfogadásában , nem a küldöttnek bel értékét — mert tőlünk sok nem telik — hanem a küldők indulatát, mindenek fölött pedig annak, kit ezen öntött képszobor ábrázol, malasztot árasztó kegyeit tekintetbe venni. Ha annyi oldalról megtámadtatott sz. egyházunk hittanainak, a meggyőződésnek sz. hevétől lelkesült védelmébe önnek belefárad kebele,ha a megtámadok gúnykifakadásai vallásáért hőn lángoló szivét keserítik — egy tekintet megváltónk kegyanyjára elegendő lészen, önnek sebzett szivét mennyei vigaszokkal enyhítni, lankadt erejét bátorítni s bajnok-hitvédői küzdelmekre edzeni. Csak egyedül az igaz kath. kebel ismeri azon sajátságos édes érzést, melly rajta elömlik, midőn sérült lelke bár minő földi szorongatásaiban a magyarok nagyasszonyához fölemelkedik, hogy sz. fiánál, kit anyailag ölében tart, és kiért őt minden nemzetségek áldottnak mondják, kegyes közbenjáró szószólója legyen ! — És hogy ezen szivemelő, a katholicismust kitünőleg jellemző Szentek egységérőli hittan, mellyről becses folyóiratában már olly sok szépet olvasni szerencsések valánk, Önt mindenütt hitvédői munkáiban bátorítsa, lelkesítse, szivünkből kívánjuk, és hálát mondván a sok vallásos élvezetért, mellyel hitsorsosit örvendezteti, szeretettel maradunk nagyon tisztelendőséged lekötelezett szolgái, Kristusban társai: Durguth József m. k. alesperes. Pridavka Antal m. k. kerületi jegyző az egész kerület nevében. — Költ Farkasdon a sept. 12én tartott kerületi gyűlésben.“ M. Temesztmények ánya. (Vége.) Kékes hamuzsir ára 9 fr.— 10 fr. 30 kr., kék közönségesé 8 fr. 20 kr. — 9 fr., baraczkmagé 15—46 fr., lóhere és luczernamagé 15 — 17 fr. 30 kr., styriaféle — 20 f’re lenmag pozs. mér. 2 fr. 30 kr. —2 fr. 45 kr., téli vetett repezemagé 2 fr. 30 kr. — 2 fr. 36 kr., gyapjú egynyiretü legfinomabb m. 117 fr.— 125 fr., finomé 90 fr. — 115 fr., középszerűé 70 fr. — 83 fr., közönségesé 46 — 68 fr., kétnyiretű téli finomé 65—80 fr., középszerűé 52 — 64 fr., közönségessé 40 — 51 fr., nyári finomé 65 — 76 fr., középszerűé 50— 62 fr., közönségesé 40 — 52 fr., bárány gyapjúé 62 —136 fr., bőrről nyitotté 62—110 fr., tímárgyapjúé 30 — 67 fr., bánáti kézzelmosotté 33 — 39 fr., magyar fürtös kézzel mosotté 27—30 fr., úsztatotté 27 — 29 fr., fekete 20 — 22 fr., vajé 26 — 28 fr., disznózsíré 14 — 14 f. 30 kr., selyem, nyers tótországi fontja 10 —10 fr. 30 kr., bánáti hasonlóan, szalonna mázs. 12 fr. 48 kr.— 14 fr., szappan szegedié 10 —11 fr. 30 kr., finom sziksóé 9 fr., középszerűé 7 fr., dohány tiszamelléki első r. 14—16, másod r. 8— 12, döbrői első r. 15 —18, másod r. 8 —10, harmad r. 6, pécsi első r. 8 — 9, másod r. 6 — 7 fr., olvasztatlan fagygyué 14 fr., olvasztotté FT — 19 fr. 15 kr., bánátié 17 fr. 15 kr.—18 fr. 12 kr., erdélyié 18 fr. 36 kr.—19 fr. 30 kr., oláhé 16 fr. 30 345