Nemzeti Ujság, 1844. július-december (39. évfolyam, 1-104. szám)

1844-11-22 / 83. szám

Rész 143- §ának végszavai onnét kezdve ,,s ha valaki a váltótörvényszék eljárását“ a szakasz végéig kiha­gyatván, az ott foglaltak helyett következők rendel­tetnek : „Ha valaki a váltótörvényszék eljárását vagy határozatának végrehajtását erőszakkal gátolná , ezen esetben a birói zár az erőszak miatt össze nem íratha­tott vagyonra is kiterjesztettnek tekintetvén , az ellen­szegülő ellen a végrehajtó bíró fölszólítására megyék­ben az alispán, kerületekben a kapitány, szabad ki­rályi városokban a tanács elnöke, vagy ezeknek he­lyettesei, a szükséges hatalomkárt a II. Rész 173. §ban kimondott felelet terhe alatt, azonnal kirendelni, minden egyes esetet a legközelebb következő köz­gyűlésre tudomás végett bejelenteni tartoznak. 16. §. A II. Rész 149. §hoz hozzáadatik : „A kiküldött váltótörvényszéki törvény tudó tag, az általa teendő akár biztosítási, akár kielégítési végrehajtást, az illető helybeli hatóságnak előrebocsátandó tudósitása mellett, s küldöttjének jelenlétében teljesitendi; — az e képen tudósítandó törvényhatóságnak illető tisztviselője mindazonáltal a végrehajtó törvényszéki tag által kije­lölendő helyen s időben okvetlen megjelenni tartozik ; különben a mulasztásából eredhető hátramaradásokra nézve a felelet terhe­it illetvén, a kiküldött törvény­­széki tag az ő jelenléte nélkül is a reá bízottakat tel­jesítheti.“ 1­7. §. A II. rész 153. §. eképen módosittatik: ,,Minden a föntebbiek szerint összeirt , s birói zár alá vett javakra, a végrehajtó félnek váltótörvényi zálog, s elsőbbségi joga van, — s az illyen tárgyak, mind a foglalás alá került, mind a megbízott személynél olly leteteménynek tekintetnek, mellynek szándékos rontása vagy elidegenítése a váltótörvényszéknek az irományok átküldése melletti bejelentése után , az illető törvény­­hatóság által a legsúlyosabb beszámitású tolvajság bün­tetésével fenyítendő; a rontás s elidegenítésből szárma­zott kárnak megtérítése pedig a váltótörvényszék által meghatároztatván,váltójogi szokott eljárás útján fog az illetőn végrehajtatni.“ II.§. A II.rész 157. §nak vé­géhez hozzáadatik : „Ha pedig a végrehajtási végzések­nek bemutatása egyszerre történt: a végrehajtási folya­modás beadása és ha ez is egy időbeli, a kereset meg­indítása ad a kielégítésre nézve elsőbbséget; — az il­lető ház vagy földbirtokos mindazonáltal — kinek vagy megbizottjaiknak a végrehajtó a végrehajtást mindig be­jelenteni köteles— a folyó félévre hátralévő ház- vagy illetőleg haszonbérre nézve mindenekelőtt kielégitendők.“ 19. §. A II. rész 463. §a következőképen változtatik meg: „Ki a végzéssel meg nem elégszik, ellene a váltó­­föltörvényszékhez folyamodhatik, a folyamodónak a fö­­lebbvitel a váltóföltörvényszékre s illetőleg a legfölsőbb itélőszékre is birtokon belül megengedendő, s az illy igé­nyi követelés alatt álló tárgyakra addig, mig ezen kö­vetelés iránt fölebbvitel utján eldöntő határozat nem ho­­zatik, a kielégítési végrehajtás, hol annak egyébiránt helye lenne, ki nem terjesztethetik “ 20. §. A II. rész 172. §nak végéhez hozzáadandó : „A városi tanács s illetőleg kiküldött szolgabiró által ezen §. szerint ho­zandó határozatok, a 163. §. értelmében a váltóféltör­vényszékre s illetőleg a legfölsőbb itélőszékre is birto­kon belül fölebbvihetők.“ 21. §. A II. rész 164. §hoz hozzájön : „Midőn a biztosítási végrehajtás folyama alatt az adós ellen csőd nyittatik : a biztosításban eljáró vég­rehajtó, a csőd megnyitásának elrendelését magában fog­laló bírói ítélet hiteles kiadásának vele tett közlése után, a biztosítási összeírás további folytatásával azonnal föl­hagyni köteles , az addig összeirottakra nézve mind­azonáltal a tett biztosítási végrehajtás teljesen érvényes.“ 22. §. A II. rész 174. §a eképen változtatik meg: ..A betáblázott váltó váltói minéműségét elveszti, s közön­séges kötelezvénynek tekintendő. “ 23. §. A II. rész 178. -hoz hozzáadatik : „Ha a váltótörvényszéki biztosítási, vagy kielégitési végrehajtást az 1836 . évi 15. t.cz. 4. §nak értelmében tett birói zár előzi meg, az eképen bi­rói zár alá vett javakat a váltótörvényszéki végrehajtó is a váltókövetelőnek részére zár alá vetteknek nyilat­koztathatja, s ez esetben a köztörvényi végrehajtó biró a zár alá vett javaknak árverését az illető váltótörvény­széki végrehajtónak előre leendő tudósításával, s ha meg­jelenik, jelenlétében eszközlendi —ugyan ez teljesítendő viszont akkor is, midőn az 1836. évi 15.t.czikk 4. §a értelmében ingó vagy betáblázott adóssággal nem ter­helt ingatlan javakra teendő bírói zárt váltótörvényszé­ki , akár biztosítási, akár kielégítési végrehajtás előzi meg; a kielégítési elsőség mindazonáltal mind a két eset­ben azon követelőt illeti, kinek részére a bírói zár előbb létetett. 24. §. A II. rész 206.§ban ezen szavak helyett: „vinodoli uradalmak kivételével“ jön „a vinodoli, hre­­lini és bukkari uradalmak kivételével.“ 25. §. A II. rész 16. fejezete lső§nak 6. pontja eképen változtatik meg: 1.Egy kereskedő kereskedői könyv hitelesítéséért 3 írt.“ Ugyanazon lső 8. pontja helyébe jön: „A számvitel (Conto) kivonatának , és törvényes hitelesítésének dija 1 frt“ Ugyanazon lső­­nak 17. s 18. pontjai helyett a következők iktattatnak be : „17. A váltótörvényszékek által, az előttök folyó pörökben hozott végzések s íté­letek között a díjazásra nézve különbség nem tétezvén.“ a) Közbe szóló végzésért 20 kr. b) A pert eldöntő vég­zésért vagy ítéletért, ha a pör tárgya 100 frtot meg nem halad 2 frt, lOOtól 1000 frtig 6 frt, lOOOtől 10,000 frtig 12 frt, 10,000 frttól határozatlan sommáig 24 frt fizetendő. 18. Ezen dijaknak felét a fölpörös, felét az alpörös fél fizeti s azért, hogy akár a fölpörös, akár az alpörös fél több személyből áll, a megállapí­tott dijak nem öregbittethetnek. A perbeszédek túljegy­zéséért dij nem jár. 26. §. A II. rész 16. fejezete 1­7. §nak végéhez hozzáadatik : „Az eljáró tisztviselők által föl­­számítandó díjaknak, költségeknek szabályozása mind­azonáltal az itélő váltótörvényszéket illeti.“ 27. §. A II. rész 3. s 26.§-nak rendelete továbbá is fönmaradván; egyébiránt mind­azon kivételek, mellyek a váltótörvény­könyvben a magyar tengermellékre nézve tétettek, jö­vendőre eltöröltetnek, s a váltótörvénykönyv a magyar tengermellékre minden tekintetben kiterjesztetik. 28. §. A váltótörvénykönyv kiegészítésére a föntebbieken ki­­vül még következők rendeltetnek : — A) A váltó ha­misításáról. Az, ki hamis váltót készít, vagy valamelly magában igaz váltót bármelly részben meghamisít, vagy illy váltót annak hamisságát tudva mások ellen használ, mint tolvaj minden okozott károknak és költségeknek, a mennyiben váltótörvénykezés útján meg nem ítéltettek, megtérítése mellett 8 évig terjedhető rabsággal bünte­tendő, s az e részbeni eljárásra nézve addig, mig a tör­vényhozás a bűnvádi eljárás iránt átalánosan rendelke­­zendik, következők határoztatnak: a) A váltótörvényszék, midőn valamelly váltónak hamissága előtte bebizonyít­­tatik, azt ítélet által kimondja,egyszersmind pedig min­den közbejött irományokat az illető megyei, kerületi vagy városi törvényhatóságnak haladék nélkül megküldi. b) A tudósított törvényhatóság mind azok ellen, kik a váltótörvényszék tudósítása szerint, vagy különben is a kérdéses váltólevél meghamisításában­, akár közvetett akár közvetlen részvétnek vagy annak gyanújával ter­helteinek , hogy illy váltót mások ellen, annak hamis­ságát tudva használták, a váltótörvényszék tudósításá­nak vétele után azonnal bűnpert indíttatni, egyszersmind pedig a neterán még szükséges további vizsgálatot, sőt a körülményekhez képest a vádlottnak azonnali letar­tóztatását is nyomban megrendelni köteles. c)Ezenbűn­­perben a váltótörvényszéknek a kérdéses váltónak ha­misságát kimondó ítélete kérdésbe nem vétethetik, ha­nem a hozandó ítélet csak a bűnösöknek s büntetésük­nek meghatározására , valamint a váltóilag meg nem ítélt károknak s költségeknek megtérítésére terjesztethetik ki. d) Az illy per törvényszünet idején is folytatandó lévén a váltótörvényszék tudósításától számítandó legfejebb fél év alatt végítélet által befejezendő, e) A hozandó akár marasztaló, akár felmentő itélet, a királyi Curiára min­den esetre felebb fog vitetni, s ott soron kívül azonnal megvizsgálandó, f) Olly hamis váltó iránt, melly váltótör­vényszék előtt, mig keresetbe nem vétetett, az illető büntető­­bíróságok mind azokban, mik a büntető hatóság köréhez tar­toznak, a köztörvény szerint járnak el, s hoznak ítéletet: a föntebb­ d)és e) pontoknak rendeletei mindazonáltal ez eset­ben is teljesítendők. g) A váltó hamisságának kinyomo­zására netalán szükséges tiszti vizsgálatokat az illető váltótörvényszékek megkeresésére megyékben az al­ispán, kerületekben a kapitány, szabad királyi váro­sokban a tanács elnöke, haladék nélkül végrehajtani kötelesek, b) Váltóhamisítás iránt folytatandó bűnpe­­rekben a büntető hatóság megyékben mindig a me­gyei törvényszéket illeti. — B) Az áruszerzési kö­tésekről. 1. §. Minden olly adásvevési szerződés , melly valamelly ingó vagyonnak jövendőbeli átadása föltétele mellett kötteték , áruszerzési ügy tárgya. 2. §. Áruszerzési kötésben azokon fölül , mellyek min­den írott szerződésben megkivántatnak, úgymint a szer­ződők neveinek aláírása, a kelet helye és ideje, követ­kező kellékek szükségesek: a) Hogy írásba foglaltas­sák, és nyilván áruszerzési kötésnek megneveztessék; bejegyzett kereskedők, gyárosok és közkereseti társa­ságok irányában azonban a hites alkusznak törvénysze­rű kötés-bizonyítványa is il­yennek tekintetik. b) Az áru megnevezése, c) Annak pontosan meghatározott men­nyisége. d) Minősége, e) Meghatározott ára. f) Általa­dás, és fizetés ideje és helye. 3. §. Ha az áruszerzési kötést a vevő szegi meg, tartozik: 1. Az eladónak a kö­tés nem teljesítéséből számazott, és bizonyított minden kárát, melly alatt az árkülönbség is értetik, és költsé­gét ugyanez úton megtériteni. 2. Ha kötbér, vagy biz­­tositásdij (assecuranz praemie) volt kialkudva, e mellett az árkülönbözet megtérítését követelni nem lehet. A köt­bér vagy biztosítási díj legmagasbja 4­0-tól tíznél tölebb nem rúghat. 4. §. Ha pedig az áruszerzési kötést az ela­dó nem tartja meg a vevő irányában, ugyanazon tar­tozásai lesznek, mellyek az eladó javára az előző 3. §ban foglaltatnak — és ezeken fölül, ha pénz előlegeztetett az eladónak, azt a pénz fölvételétől számítandó hatás ka­matjaival együtt megtéríteni köteles. 5. §: A bászerzési kötést a másik fél tudta és megegyezése nélkül másra ruházni nem lehet, ha csak szerződésileg más ki nem köttetett. 6. §. Az árúszerzési kötésekből eredeti jogok, azon időtől, mellyben a szerződés teljesítendő volt, szá­mítandó két év alatt enyésznek el: a váltójogi elévülés iránt az 1840: 15. t. ez. I. része 205. 206. 207. 206. 209. §-ban foglalt rendeletek az árúszerzésekre is ki­terjesztetvén. 7. §• Az árúszerzési kötésekből eredő kö­vetelések a váltótörvény Ildik része ISik­l a szerint is a váltótörvényszékek által biráltatnak meg. 8. §. Árú­­szerzési kötéseket az lső rész 9. és 11. §-ai szerint vál­tóképességgel nem biró asszonyok, bár­melly vallásbe­li papi személyek, bizhatási joggal fölruházott szerze­tek, s azoknak főnökei is a mennyiben terhes szerződé­seket köztörvény szerint tehetnek , érvényesen köthet­nek. 9. Ezen áruszerzési, valamint a Ilik rész 15 fik %ában alapuló igényügyek is, ha szóbeli úton el nem végeztethetnének, a váltói rendes eljárás szerint írásban is elintéztethetnek. Ssz­erkeszetyi érdem mélláttyiu­ma. Folyó évi sept. 12én az esztergomi főm­egyében kebe­lezett séllyei alesperesség Farkasdon tartatott kerületi gyűlésében közakarattal határoztatott, hogy hálás elis­merésül, — minő üdvös hatása van minden igaz kath. kebelre a Religió és Nevelés egyházi folyóiratnak, melly­ben minden katholikus örömmel kifejezve föltalálja mit lelke mélyében érez—ez egyházi kerület részéről hil­­dessék e folyóirat fáradh­atlan buzgalom, éles tapinta­­tú és szilárd egyházias jellemű szerkesztőjének So­mogyi Károlynak egy szerény tisztelettel, t.­­ egy csinos, goth stylben dolgozott, oszlopos hajlék alá he­lyezett, öntött Sz. Mária-szobor, a Stiriában Gusz­­werken létező cs. k. magyar remekműve. E határozat következtében ugyanazon ülésből a szobán lévő tiszte­lettel következő kisérő levél mellett el is küldetett: „Nagyon tisztelendő szerkesztő úr! Koránsem megju­­talmazásul — mert az anyaszentegyház dicsőségének kivívására szentelt működését valljon mi volna képes meg­felelően jutalmazni,­­ hanem egyedül a tiszta szándéknak és a maga Istenérti föláláldozását eltökélett akaratnak boldogító öntudata, csak mint egy parányi hálaemlékül és szerény tiszteletjelül, hogy dicsőségünknek tartjuk, köztiszteletben álló egyházi folyóiratában kifejtett és e­­gyedül szilárd katholicismust lehelő nézeteiben szivünk­ből osztozni — szerencsések vagyunk öreg-maria­zelli B. Szűznek egyik cs. k. magyárban készült és remekül eltalált képmásával nagyon tisztelendőségednek ezennel kedveskedni, azon hozzá tett kéréssel: szíveskednék ön e csekélység kegyes elfogadásában , nem a küldöttnek bel értékét — mert tőlünk sok nem telik — hanem a kül­dők indulatát, mindenek fölött pedig annak, kit ezen ön­tött képszobor ábrázol, malasztot árasztó kegyeit tekin­tetbe venni. Ha annyi oldalról megtámadtatott sz. egy­házunk hittanainak, a meggyőződésnek sz. hevétől lel­kesült védelmébe önnek belefárad kebele,ha a megtámadok gúnykifakadásai vallásáért hőn lángoló szivét keserítik — egy tekintet megváltónk kegyanyjára elegendő lészen, önnek sebzett szivét mennyei vigaszokkal enyhítni, lan­kadt erejét bátorítni s bajnok-hitvédői küzdelmekre edzeni.­­ Csak egyedül az igaz kath. kebel ismeri azon sajátságos édes érzést, melly rajta elömlik, midőn sé­rült lelke bár minő földi szorongatásaiban a magyarok nagyasszonyához fölemelkedik, hogy sz. fiánál, kit anyailag ölében tart, és kiért őt minden nemzetségek áldottnak mondják, kegyes közbenjáró szószólója le­gyen ! — És hogy ezen szivemelő, a katholicismust kitünőleg jellemző Szentek egységérőli hittan, mellyről becses folyóiratában már olly sok szépet ol­vasni szerencsések valánk, Önt mindenütt hitvédői mun­káiban bátorítsa, lelkesítse, szivünkből kívánjuk, és hálát mondván a sok vallásos élvezetért, mellyel hitsor­­sosit örvendezteti, szeretettel maradunk nagyon tiszte­­lendőséged lekötelezett szolgái, Kristusban társai: D­ur­­guth József m. k. alesperes. Pridavka Antal m. k. kerületi jegyző az egész kerület nevében. — Költ Far­kasdon a sept. 12én tartott kerületi gyűlésben.“ M. Tem­esztmények ánya. (Vége.) Kékes ha­­muzsir ára 9 fr.— 10 fr. 30 kr., kék közönségesé 8 fr. 20 kr. — 9 fr., baraczkmagé 15—46 fr., lóhere és luczer­­namagé 15 — 17 fr. 30 kr., styriaféle — 20 f’re lenmag pozs. mér. 2 fr. 30 kr. —2 fr. 45 kr., téli vetett repezemagé 2 fr. 30 kr. — 2 fr. 36 kr., gyapjú egynyiretü legfino­mabb m. 117 fr.— 125 fr., finomé 90 fr. — 115 fr., kö­zépszerűé 70 fr. — 83 fr., közönségesé 46 — 68 fr., két­­nyiretű téli finomé 65—80 fr., középszerűé 52 — 64 fr., közönségessé 40 — 51 fr., nyári finomé 65 — 76 fr., kö­zépszerűé 50— 62 fr., közönségesé 40 — 52 fr., bárány gyapjúé 62 —136 fr., bőrről nyitotté 62—110 fr., tímár­­gyapjúé 30 — 67 fr., bánáti kézzelm­osotté 33 — 39 fr., magyar fürtös kézzel mosotté 27—30 fr., úsztatotté 2­7 — 29 fr., fekete 20 — 22 fr., vajé 26 — 28 fr., disznó­zsíré 14 — 14 f. 30 kr., selyem, nyers tótországi fontja 10 —10 fr. 30 kr., bánáti hasonlóan, szalonna mázs. 12 fr. 48 kr.— 14 fr., szappan szegedié 10 —11 fr. 30 kr., finom sziksóé 9 fr., középszerűé 7 fr., dohány tiszamelléki első r. 14—16, másod r. 8— 12, döbrői első r. 15 —18, másod r. 8 —10, harmad r. 6, pécsi első r. 8 — 9, má­sod r. 6 — 7 fr., olvasztatlan fagygyué 14 fr., olvasztotté FT — 19 fr. 15 kr., bánátié 17 fr. 15 kr.—18 fr. 12 kr., erdélyié 18 fr. 36 kr.—19 fr. 30 kr., oláhé 16 fr. 30 345

Next