Nemzeti Ujság, 1844. július-december (39. évfolyam, 1-104. szám)
1844-08-02 / 19. szám
tehát oka az összes nemesség legyaláztatásának,hanem a hirlapisták azon kártékony tacticája, miszerint azt hiszik: annál bizonyosabban, s annál hamarább lehet a fönálló rendet teljesen fölforgatni, minél inkább sükerül a létező intézményeket, s az azokat föntartó tényező erőket lepiszkolni, — népszerűtlenné tenni, — ezért kell az alkotmányt,ezért az aristocratiai intézményeket, ezért a clerust gyanusítni, ezért az összes nemességet legyalázni, depopularisálni, — úgy hogy most a „Partis Imae Tit.bus“ „Vérrel szerzett szabadság“ hajdan kedvelt nemzeti kiejtések gunyképen használtatnak-----így sikerült a hirlapistáknak a legmagasabobb fogalmakat is elferdíteni, h úgy van uraim ! s ha a tölebbiekre további bizonyítást kívántok, fölhozom egy hirlapista főnöknek a.gyűlési beszéde kivonatát, mellyet a Pesti Hirlap 307ik sz. alatt kiki olvashat; igy szóll ő : „miután az aristocratiát (azaz : az összes nemességet) nem látták elegendőnek arra, hogy az alkotmányt (mellynek t. i. fölforgatására dolgoztak) a dolgok mostani kifejtésében föntarthassa, s helyébe (tehát helyébe, és nem melléje segítségül) népelemet akarunk állítani, erre pedig szükséges volt a régi aristocratiai elemet meggyöngíteni, most azon helyzetben vagyunk , hogy az aristocratia elporzott. (Még hála Istennek nem, mert a fekvő birtok, mint föntartó elem befolyását ennyire elgyengíteni még nem sikerülhete). Kell-e több bizonyítás ezen az ország szine előtt tartott, és a hirlapisták részéről semmi észrevétellel nem kísért — beszéd tartalmánál ? Értsük meg hát egyszer uraim! hová megy a hirlapisták czélzása! — Figyelmezzünk továbbá szerk. urnak azon vakmerő kijelentésére, miképp legalább olly lelkesedést óhajtana Magyarországban miilyent p.o. a slorvátok tanúsítanak hónukban. — Tehát nem elélégedtetek meg azon mintegy 136 áldozattal, kik müködéstök ideje alatt, s legtöbbnyire ennek következtében, — béke idejében ezelőtt hallatlan például, —elvérzettek? ez nektek semmi! — t. i. ollyan zágrábi féle lelkesedést kívántok , mellytől a polgári háború csak egy lépésnyire van! — Mikép továbbá — szerinte—átalakulásunknál nem az a föladat: létező elemeket működtetni, azaz: a fekvő birtokról, s az ezt képviselő nemességről tudomást venni, s ennek is a maga szükséges befolyását megadni , hanem uj elemeket teremteni, — mellyekkel azután kedve szerint rendelkezhessék! — mikép végre ő jövendőre olly lelkesedés teremtésit tartja hivatásának , melly a körülményekkel nem alkuszik, s hatását főkép az országban alakítandó különbféle tásulatokban akarja által tenni. — Ezen czélzások mindegyike komoly megfontolást igényel!! — (Következnek azIgazolási czikkre tett észrevételek.*) Csiki Emanuel. Országgyűlés. CLXXXIV. orsz. ülés jul. 29 én a FORRnél. Mielőtt a kitűzött tárgy taglalás alá vétetnék , amlgy gróf Batthyány Imre kir főlovászmester ő excja, mint a megyei kihágások tárgyában működött főrendi bizottmány elnöke, a bizottmány eljárásáról tudósítását beadja, mellyet Zarka fölolvasván hitelesittetett izenete a FőRRnek a sérelmek első osztályát illetőleg, melly után: — szőnyegre emeltetett a középponti vasút ügyében át küldött izenete és fölirási javaslata a KK. és RRnek, mellyet a m. FőRR. egyhangúlag elfogadtak , s egy főbbhivatalnoknak azon észrevételével : — hogy a felirásban több helyen található ezen mondásból ,,többi örökös tartományok“ e szó „örökös“ hagyatassék ki, mert ő fölségének Magyarország is épen olly örökös tartománya, mint bár mellyik — ő cs. kir. főige az illető Ítélő mesternek elnökileg meg*) Kérjük tisztelettel minél előbbi beküldetésüket. Szerk. hagyá , miszerint a m. FőRRnek e tárgyhoz hozzájárultakat minél előbb kijelentse, fölszólítván egyszersmind a tekintetes KK. és RRet hogy e tárgyat illető törvényjavaslatod a m. FőRRkel közleni minél előbb szíveskedjenek. — Erre egy gróf nyilvánító, miként, mig az illető küldöttség munkálatát be nem adandja, addig törvényjavaslatot készíteni nem lehet. Nádor ő fensége erre válaszoló, miként a törvényjavaslat csak theória lévén átalánosságban lehet javaslatot tenni— a practicus oldalát illetőleg pedig, vagyis hova, merre, és milly föltételek mellett vezethetők a fiókvonalak, az országos választmány adand javaslatot. Nádor ő fölségének e nyilatkozatát , s nézetét az egyhangú helyeslés határozata alakító. — Ezután tárgyaltatott a sérelmek Ildik osztálya. A 11. pont alatt foglalt sérelme Temes megyének, — melly a kebelében tanyázott katonaság kihágásainak nem elég szigorú megfenyitéséből támadt — közméltánylattal fogadtatván, az arra kelt fölirási javaslat is elfogadtatott. — Egy gróf ugyan, az ítélet taglalását mellőzni, s ezen általános kiejtés helyett „katonaság“ — e szókat „katonai egyének“ inditványra alkalmazni. Az indítvány első része el nem fogadtatott , mert miként egy főispánhelyettes kifejté az ítélet szülte a sérelmet, és igy annak taglalása szükséges. — A második részt azonban többen pártolók, melly mégis némellyek megnyugtatására egy grófnak azon javaslatával módosíttatott, hogy alkalmaztassanak kellőleg e szavak : „illető katonai egyének, illető katonai hatóság“ — ez egyhangúlag elfogadtatott. Valamint egy grófnak azon indítványa is elfogadtatott , melly szerint megkérendő ő felsége, hogy a katonai kihágások korlátozására irányzott, s az utóbbi 6.gyűlésről fölterjesztett törvényjavaslatra kir. kegy. válaszát kiadni méltóztassék — Végre nádor ő fölsége a sérelmek tárgyalását az idő rövidsége miatt félbe szakasztván, még fölolvastatott hirdetés végett a jelenleg által hozott módosítása a KK. és RRnek a sérelmek Hldik osztályát illetőleg. — Ezután válasza a FőRRnek a föntebb is érintett középponti vasút tárgyában, melly után a tanácskozás folytatása jövő ülésre halasztatván — a gyűlés eloszlott. Idótlék a julius 2T-i CLXXII. országos üléshez. A v.............i kápt. követ nyilatkozata. Az 1608.lső 4ik §a a káptalanokról azt állítja : „Fraepositus unacum capitulo unam et conjunctam vocem habeat“ a 6ik §. pedig a javadalmas apátokról prépostokról rendeli : „ii quocpie sub nomine statuum et ordinum comprehensi, vocem suam inter regnicolas juxta constitutiones Viennenses habeant.“ — Minthogy pedig ezek sem újabb törvény által idáig el nem töröltettek, sem harminczkét évet haladó bármiféle gyakorlat vagy újítással még csak meg sem gyengittettek, nagyon szeretem hinni, mikép a clerűs szavazata itten ma is egyenként számíttatik , mert különben kénytelen lennék magát ezen alsó táblát, a csak most fölhívott világos törvény tiszteletlenségének, sőt erőszakos megsértésének bűnével terhelni; szóval kényteleníttetve érezném magamat a harmadik rend ellen mindazon keserű panaszokra fakadni , mellyeket már ma a törvények meg nem tartása miatt hallunk a kormány és helytartótanács ellenében . — akarom tehát hinni, mikép a harmadik rend a törvényszegési rész példa adástól tartózkodva , a clerust egyenkénti szavazatától meg nem fosztja, s e hiedelemben hathatósan erősít engem az elnök ő Hiúságának azon ismételt nyilatkozata, hogy a clerust valamint idáig mindenkor, úgy ezentúl is törvényes jogaiban föntartani fogja, kitől ennek folytában el is várom , sőt követelem, hogy ezentúl minden adandó alkalommal a clerus szavazatát egyenkint számítsa — Ha mindazáltal én, hitemben csalatva volnék s igaz volna (mi ugy is van) hogy a clerus a kir. városok érdemes követeivel egy hajóban evez: ez esetben egyedül az............i és b.............i előadások fonalán csekély véleményemet a következőkben terjesztem elő: Mondó Z.........érd. követe ,,a megyék követei képviselik itt a clerust is, de talán ő ezt maga sem hiszi, mások pedig bizonyosan nem, — mert lehető, hogy p. o. ő mint buzgó evangelicus , legyen catholicus érdekeknek , s a magyar clerus törvényadta jogainak védője? — ha a vármegyék tisztelt küldöttei egyszersmind a magyar catholica egyház követei, hát miért nem mozdítják elő annak igazságos panaszait ? — miért nem védik annak veszélyben forgó jussait ? miért támadnak szinte ellenség módjára principálisaik ellen? — miért törekednek küldőiket, megbizóikat, jószágaiktól, a.gyűlési (voksoktól) szavazatuktól megfosztani? — a küldöttek, a küldők ellen illyéseket nem követhetnek el; — azért győződjék meg az érd.követ úr, mikép soha senkivel azt elhitetni nem fogja hogy itt a clerust a vármegyék követei repraesentálják. — Tovább: emlité a már sokszor hallottat: méltatlan a clerus a diaetai szavazatra, mert a vegyes házasságok s áldás megtagadása ügyében magát a status fölé emelte. — Azonban épen a kérdéses eljárással czófolá meg a magyar clerus elleneinek azon előítéletét , hogy ő csak eszköz , s kellőkép nem független ; igen is kivivá függetlenségét, s tettleg bebizonyitá, mikép hit dolgaiban semmi emberi tekintély el nem mozdíthatja elveitől; és e függetlenség a legszebb qualificatio a követségre. Mégis fölhozó : mikép még az o.gyűlés coordinatiojakor sem remélhet a clerus kedvező eredményt, mivel akkor bizonyosan figyelembe vétetnek eme elvek , hogy tudni illik a clerus ellensége minden üdvös reformnak , — a diaetalis állás papi hivatalával össze nem fér, — érdeke a statusétól egészen különböző, s ezek nézetéből kizáratik a teremből. — A most érintett alaptalan állítások más alkalommal bőven visszatorolva lévén, ezúttal csak azon bizodalmas reményemet nyilvánítom, hogy a diaetának bármikori elrendezése alkalmával inkább eme tekintetek fognak méltányoltatni: jelesen — ahogy a státustudományi főelv az, mikép a törvényhozói körben mindig szükség van olly testületre, melly által a morali a vallás védelme különösen védve legyen ; mert a polgári törvény csak úgy lehet üdvös hatású, ha igazságon és morálon emelkedik; d e szent tisztét pedig a törvényhozói karnak leglelkiesmeretesebben a papi rend töltheti be. b) szinte státustudományi elv az is , mikép a törvényhozó test csak úgy tökéletes, ha ott minden érdek képviselve van, ugy de a religionak, egyháznak, papságnak is megvannak a maga követelései, érdekei, s azok czélszerüleg csak a clerus által képviseltethetnek. De a e statustan az is hogy kiktől polgári kötelességet, teherviselést kívánunk, azokat polgári jogokban részeltessük , ugy de a papságtól is megkivántatik a hon szeretete, védelme s közterhek viselése. Ide járul d) a magyar constitutionak főelve : „semmit rólunk , nélkülünk“ — és igy a religioról s egyházról, ezek szolgái nélkül semmi üdvöst bármi törvényhozás nem végezhet. — illy elvekből indulva majdnem minden régi és újabb t.hozásnak részesei mindenütt az egyháziak, és hol forradalom útján a hivatástól elzáratott a papság, ott a tiszta erkölcsök hanyatlásnak indultak, s a vallás bonyolódásba jött. Angliában nagy a vallásosság, mert az initiativával is bíró fölső házban püspökök ülnek, Francziaországban árként terjed az erkölcstelenség, mert a kamarákban nem őrködik papság a népnevelés, morál ispáni méltóságot; hiteles oklevelek tanúsítják, hogy azon hivatalok, mellyeket a bíborban született író (Constantin porphirogeneta) a magyar vezérek idejében Ghilas és Kharkas-nak nevez, nem egyebek valának, mint a károkról ítélő Kárkán (kártételek a harczos nemzet szilaj fiai között mindennapiak valának) és ennek ítéletét megvizsgáló felső bíróság, melly gyűlésnek neveztetett. Jóllehet pedig kezdetben a nádor is főleg az okozott károkról ítélt, mindazáltal ezen főhivatal eredetét tulajdonkép onnan vette, mivel már a hajdankorban ismert azon jogelvnél fogva, senki ugyanazon ügyben biró és peres fél nem lehet,a fejdelmek olly perekben, mellyek az általuk birt jószágokra nézve keletkeztek, önmagok bíráskodni nem akarván, ezen ügyek elítélésére helyettes bírót (Palatínus) neveztek, s minthogy a fejdelmi háznak az ország minden részeiben elterjedő birtokai valának, s ennélfogva mindezekben a birói eljárásokat egy személy nem győzte volna, Robert Károly koráig egyszerre két, három, sőt négy nádor is neveztetett, kik a hatóságuk alá tartozó megyéket, és részeket bejárván, az ügyek elítélésére, a várak és városok falain kívül nyilvános törvényszéket tartottak, mikép azt a perek fölvételénél mai napig gyakorlatban lévő kikiáltás (proclamata) most is jelképezi.—Minthogy pedig az idő változatos folyama, valamint a physicai, úgy az erkölcsi és értelmi világban is, tehát a polgári társulat körében szinte, melly anyagi és eszményi tárgy egyszersmind egészen uj lényeket ritkán sőt bízvást mondhatni soha nem hoz elő, hanem csak a meglevőket idomítja majd kisebbé, majd nagyobbá,Jekép a bárkáni (nádori) hivatalban is, az unjoni ház trónra lépésével a nemzeti eszme, a római birodalomban hivatazott, hasonnemü s rokon természetű hivatalok eszméjével összeolvasztatott,s ugyan abban mindazon nagyszerű jogok és hivatal-hatalom, mellyekkel törvényeink a nádorispáni hivatalt felruházzák, s mellyeket a szerző pontosan előszámlál, időjártával központosulván, mostani alakjára változók. (Folyt. köv.) liciny.dhi színház. (Vége.) E cselekvénynyel egy lépést bonyolul és fejlődik ki a másik: Földesi urnak második neje van, Celesztina, s első nejétől egy leánya Mari. Ezen Mari halálosan — mint szokták mondani — szerelmes a sáspataki ispányba Szántaiba. Marinak illető atyai s anyai örökségébe szintelly nagy mértékben szerelmes mostohája, ki ezen szerelmesség következtében a leányt mindenkép üldözőbe veszi, s atyjával megvettetni, megutáltatni, kitagadtatni iparkodik. Áskálódik tehát ellene atyja előtt mindenkép,annyira, hogy Mari, midőn magát engesztelhetlen mostohája s elámitott, atyja által Kridához látja kényszeríttetni, másrészről kitagadtatással fenyegettetvén, inkább választja bőséges szerelmében ez utolsót, s atyját, odahagyva, Szántai karjain esküvésre, innen az ispáni lakba távozik. Földesi azonban egyike azon szerencsétleneknek, kiket Krida bukása mindenüktől megfosztott, s e bukás után keserűen és szokatlan munkával kénytelen keresni kenyerét. Itt fordul házi állása is; a csalárd nő, ki gazdaságában hízelgő volt, most keserítésekkel tetőzi életét és dölyfüs szemrehányásokkal, s végre annyira megy, hogy a férfi házat kerítőnő társaságában kezdi oda hagyogatni, ez asszonynál I’Orby marquisval tartván öszszejöveteleket. lily összejövetel alkalmával egykor rajta üt a férj a három jó madáron.... a szemtelen nő szeretője karjain odahagyja az elszegényült férjet, Földesi pedig bújában a várost odahagyni elhatározván, egy hű cseléde által falusi lakba vezettetik. — S mit tett eközben Mari, a kitagadott leány? Titokban küldözött pénzsegedelmet nyomorgó atyja segedelmére. — A falusi lak, hová Földesi vezettetik, nem más, mint Szántai lakása, hová — ez mára mellőzhetlen fogásokhoz tartozik— épen akkor érkezik az atyja, midőn az elmondott első cselekvény kifejtése történik. Atya, leány és vő közt teljes lesz a kibékülés. Ráadásul, ha tán volna, ki az eddigi cselekvény halmazzal meg nem elégszik, még egy episod van beszőve Celesztina szobaleánya s Földesi szolgája közt, mellynek kifejtése házasság. • Mint mondák, a közönség nem nagy kedvezéssel ítélt a darabról. Ezen népszínművek pedig épen azon categoriába tartoznak, mellyben a költemények fölött egyedül a közönség ítélete határoz. Ezzel nem azt akarjuk mondani, mintha az illy, úgynevezett népszínműveket a (tisztelet, becsület) nagy közönség itélői képességén fölül álló költőiséggel írni nem lehetne; de miután azon derék íróink által, kik eddig és legújabban színpadunk számára dolgoztak, s ezért — körülményeinkben — ismét nem mondhatunk egyebet e derék íróknak, kik színházunk üres tévéit betelepítni buzgólkodnak, mint elismerő köszönetét! egyedül a közönség tetszéses színházba csődítése látszik czelul kitűzve lenni, igen természetes, hogy innen kell várniok a fölemelő vagy lesújtó ítéletet is.— Kevés tehát az, mit illy nemű darabokrak kimondva lévén egyszer a közönség ítélete, a bíráló elmondhat, s legyen szabad — ismét körülményeinket vévén tekintetbe — , keveset is inkább azok felőli szóval, mik a darabban nincsenek, mint a mik benne vannak, megkezdeni. Ma van a népszínműveknek a színházba csődítésnél magasabb czélja,s ezt csak mégis föl kell tennünk a nem leglelkesebbről is. I hogy a pénztár-ostromlásnál valami 78