Nemzeti Ujság, 1844. július-december (39. évfolyam, 1-104. szám)
1844-08-07 / 22. szám
trasionis naevos, graves accidant, hujusque in nexu Dominis Statibus et 00. pro candore Regii animi Sui ultra aperte declarari benigne praecepisse, quod nisi conditiones , quibus reluitio naturalium praestationum militiae in regno dislocatae suppeditandarum in benignis Decretis doctorae Januarii et 30ae Aprilis 1840 editis, per disertum alligata unit , debite expensae, signanter vero, provisiones adminiculo quarum omnimoda aequitas in repartitione onerum contribuentibus ad casum extiam praestabiliendae reluitionis inhaesurorum obtineri et obventiones altissimi aerarii regii ad omni in parte plenum realemque securitatem collocari possint, rite deliberatae, et sic congrua ad finem hunc media per Dl. Status et 00. proposita, ac positiva subin lege sanctia fuerunt, et alleviamen, quod contribuentibus adferri intenditur, effectu cariturum, et summa omnis, amplissima licet haec diferetur, illusoria et ad scopum assequendum inefficax futura sit; quum tamen alterata Sua Majestas Sacratissima Dominos Status et 00. in cohaerentia etiam demissae Eorundem ddollae Aprilis 1840 praeteritis e Regni Comitiis factae remonstrationis, debitam hiorum intuitu provisionem viituros, et quae eatents e refuerint altissimo Suo trutinio promte submissuros benigne considat. Eandem praeattactis benignorum dotonae Januarii et 30ae Aprilis 1840. Decretorum conditionibus porroquoque presse insistendo abeo, ut circa paratam etiam pro renata toties memoratorum praestationum redemtionem, indicata per Dominos Status et Ordines via projectum quodpiam elaboretur, praevio sensu alienam haud esse. — Hunc itaque in finem Dominos : Nicolaum Comitem Széchen de Temerin I. ord. S. Stephani R. A. Commendatorem, actualem intimum Status Consiliarium, Thesaurarium Regium et Camerae R. H. A. Praesidem ac Comitatus Posegani Supremum Comitem; Sigismundum Poszavecz , ejusdem Camerae R. H. A. Consiliarium; Ignatium L. B. Lederer II. ord. Coronae ferreaemae classis, militaris item Theresiani Equitem, act. intimum Status Consiliarium, Equitatus Generalem ac supremum per Regnum Hungariae armorum Praefectum, et Leopoldum Equitem a Rouseau Caes. Reg. Colonellum, clementer delegatos, ac ut ii semet explendae provinciae linic mox accingant, benigne dispositum haberi, Suam Majestatem Sacratissimam Dominis SS. et 00. eo addito significandum benigne praecepisse, ut resultatum ineundi hoc de negotio tractatus cum cunctis iis, quae ad salutarem faciendae eatents legalis provisionis scopum inomisse requim praeatactum est, quo prius substernant. — In reliquo summerata Sua Majestas Caesareo-Regia Apostolicalisdem Dominis Statibus et Ordinibus Regni gratia Sua Caesareo-Regia clementissime ac jugiter propensa manet. Per Sacram Caesaream et Regiam Apostolicam Majestatem Viennae 1amensis Augusti 1844. Ladislaus Szögyenyi m. p. A forradalmi „Propaganda.41 . Mint egyenlittetik ki csak hosszas háborúk és ezekből eredeti „befejezett tények44 által a nemzetek jogának és békekötéseknek minden sérelme , él még ez az idősb nemzedék emlékezetében, melly hadak közt nevekedvén föl, annak zordonságát és áldozatit ön szemeivel látá, de a fiatalabb nemzedéknek is becsülni kellene a belbéke áldásait, minthogy szemlélheté azon sok sikeretlen, úgy nevezett, javítási törekvéseket, mellyek a külbéke hasznait bel nyugtalanság , aggályok , pártok , s kísérletek által levonták és fő indítóikat részerint ama harczban, mellyet a józanabb többség a rend helyre állításáért vívott, áldozatul esni kényteleniték , részerint mint „utópia 44 embereit s politikai kuruzslokat számüzék.— Hogy a szabály és czél nélküli mozgalmak, hogy az „izgatás44 mint most ezt nevezni szeretik, magában jó legyen: csak azok állíthatják, kiknek ez hasznot hajt, azon kis szám t. i. melly, mint az oltárnak szolgáló pap az oltár után él, épen úgy eme zavarok által keresi kenyerét, és a népek meg a rajoskodók rovására játsza a világ boldogitó és nemzeteket kormányzó szerepét. Ezen kisebbség, mellyről tüstént lehullana a vértanú és tetszszentségi álarcz, mellyben magát mint csupán politikai üldözések tárgya a világ előtt burkolja, mihelyt neve rangja, viszony, s tettei lelkiismeretes pontossággal kihirdetnének ezen kisebbség, melly Európának, jogosnak elismert, s tettleg fönálló, politikai elemi helyébe az ön sugalla,fiatal Német- Franczia- Spanyol- Olasz- s Angolországot kivánja tenni. — Ezen kisebbség mind azt követeli a maga titkos politikai fondorkodásainak előmozdítására, ami a nyilvános köztársaságban és hatalmaknál, korunk boldogtalan tanja, törekvése, de leginkább az ő saját rendszerük következtében , ostromoltatik: t. i. az engedelmességet, az élet s vagyon föláldozását, a törvényes eljárást, mellyet ő titkosan gyakorol s mellyben a halálos büntetés az engedettlen s árulók ellen nagy szerepet játszik. Az idegen tartományok törvényeinek oltalma alatt, mellyeket ők nem menedék, hanem politikai szabad kikötő és műhely gyanánt tekintenek, e ki budosottak mint politikai párt, mint képviselői, sőt mint kormányzói az elhagyatott honnak lépnek föl; nyíltan és önállólag hatájoknak fölzenditésével foglalatoskodnak és biztos kényelemmel esküsznek össze olly kormány ellen, melly őket el nem ismeri, de melly elismertetik az őket befogadott tartománytól s mellyel ez békében és barátságos viszonyokban él s tőle békét s barátságot igényel! — Ezen kibujdosottak más keresetet nem tudnak. Az idegenek előtt ártalanságukat, s üldöztetésüket emlegetik, hogy rokonszenvük s jó szivektöl segedelmet nyerjenek, honn pedig a félénkeket rémekkel töltik el ssartpénzt csikarnak ki tőlük, mellyet a kibujdosottak, a „propaganda 44 tábornokkara kezel s kényelmesen költ el, a tapasztalatlan ifjuságot végre nagyszerű tettek és soha meg nem érkezendő pénzt fegyveresek ígéretével csábitják el. A fiatalságra bizatik a soká forralt salatomban meghányt, de mégis gondolatlan és beszmerész zendületeknek megkísérlése,ennek tanácsoltatik, ennek engedtetik át, hogy a csempészek , az éhes alnép, a börtönök tisztes lakosinak élén kezdje meg a világjavitás, népboldogitás , s honszabaditás, s újra születés nagy munkáját, mellynek valódi főnökei, vezetői s kormányzói majd jókor, azaz biztos időben, megjelenendnek, azonban pedig, magokat eszélyes távolságban tartván, őket sárban hagyni készek, hogy fiatal éltüket vagy a büntető igazság, vagy kiábrándult nép koszos keze közt végezzék , vagy legalább minden jobb jövendőt vesztve a „kibujdosottak“-hoz rabszolga lánczokkal csatoltassanak. — Európában sok évektől koronkint e színjáték mutatkozik. Minden tavaszon megújul a hit, hogy bizonyos tartomány, többnyire Olaszország a„Propaganda”” által boldogittatni fog, a fönálló rend, a mostani kormányok, a pápával, egyházzal egyetemben el fognak törültetni és egy olaszország álland föl, mellynek feje, tagjai törvényei felöl a felekezeti sok osztály közt még eddig fegyver, azaz perszünet van, és mély hallgatás uralkodik. A felekezet főnökei tanácskoznak, ügynökeik idegen s hamis úti levelek oltalma alatt barangolnak fölgyújtják a fiatalokat, sarczolják az öregeket , mert a kibujdosottak nagy szövetsége zászlót emel és bizonyos titokban tartott pont felé megindul! Nem sorscsapástól váratik, hogy majd a népeket meg fogja nyerni a kalandoroknak és elidegenitendi a kormányoktól. A félig titkos, félig nyílt fenyegetődzés s jóslatok lázas feszültséget idéznek elő és a hiedelem közös részen: „illyesmi politicai bonyolodás s háború nélkül el nem végződhetik44 ; de azonban az aratás megérkezik és terjed mindenfelé a hir: „előre nem látható események miatt a végrehajtás el hala sz t a t o tt”. Ez többször is történvén a község eltompul, többé nem hisz és kevesebbet fizet, hanem a számos erőteljes kibujdosott, kik eddig Spanyolországban a polgári háború kenyerét ették , de a nyugtalanságokra reá unt néptől ott többé nem töretnek, uj elemeket nyújt. Mazzini, az olasz forradalomnak üzére tehát, egy újat rendez s parancsot ad, hogy a calabriai zendületet a római segítse, Algier, Korsika, Korfu és Máltából Olaszországba hadseregek szállítassanak , a várak elfoglaltassanak, Spanyol és Lengyel guerilla főnökök lopódzanak be Olaszországba, hozzák tűzbe a félszigetet, űzzék el a pápát és az ez által behívott ostriai fegyveresek ellen a franczia seregek lépjenek föl!44 — E titokban készült nagy terv megbukott először mert a kezdethez szükséges pénz Londonból csak igértetett, de el nem küldetett, tehát meg sem érkezhetett, másodszor mert a bolognai megbízott társainak Cosensánál történt szerencsétlensége miatt, megfélemlett, harmadszor és fő kép mert a titok leple alatt olly rettenetesnek mutatkozó rémalakra az udvarok és népek között nyíltan vitt szóváltásnak fénysugára esett és annak tökéletes semmiségét kitünteté. Fölhevült fők és politikai kalandorok hiú agyréme a gondolat, hogy Európának politikai és békekötéseken alapult alakját kormányok bűntársasága és a kormányok közt fönálló és a nemzetek jogán még a barátságos viszonyokon nyugvó gyakorlatok és szokások vétkes elhanyagolása nélkül föl lehessen forgatni, ha pedig a fejedelmek, kormányzók és népek ismeretes bölcsesége és békeszeretete mellett is némi előre nem látható balesemények miatt ez megtörténnék , úgy Európa jövendőjét nem a felekezetek sivatag lelke, sem a titkos társulatok gyönge kezei, hanem a fejdelmektől meghatalmazott nyilvános és tiszteletben álló fegyveres rend és ennek vezérei döntenék el. Az utópisták, a szószékek, a sajtó fontoskodási pedig a komoly s valódi harczban elnémulnának. De minthogy e nagyszerű látvány s gyógyszer csak a közboldogság s a rendet meg nyilvánosságot szerető többség kárával történhetik ; azokat kívánni, tőlök jelenben félni nincs okunk. A kibujdosottak tehetlensége és semmiségét pedig a calabriai merény legújabban is kitünteté. Ők ugyan a népek békéjével ismét játszottak és néhány elcsábított fiatalnak vérét ismét koczkára tették csak hogy az együgyüek adót számokra tovább is fizesssenek de vér adót az atyák az anyák könnyei terhelik. — Galterert és Schlözert követők követőinek, tehát az eddigi Statistikusiok legnagyobb részének példájára a polgárzat lényegét, vagy is az álrodalom alkotó és mozgató műszerét, országlat- és kormányzatra osztá, s e fölosztás fonalán munkája előbbi részében az országlat alakját elemeit és részeit, vagyis a nemzeti alkotványt ismerteté, munkája ezen részében áttér a kormányzatra , s ugyanabban, miként az elősorolt szakaszok czímei mutatják , figyelmével a kormányzási tárgyak minden ágaira kiterjedni látszatik , mindazáltal, mi figyelmes egybevetés mellett úgy tapasztaljuk , hogy a szerző nem csak némelly kisebb érdekű, egyébiránt a kormányzást tárgyazó rovatokhoz tartozó tárgyakat hagyott érintés nélkül, mit azonban egyenként elősorolni, avagy pedig lényeges hiányul fölróni, érdemesnek azért nem véljük, mivel csekélyebb apróságok kimaradása az országismertetés alapos előterjesztésében lényeges hiányt nem okoz , s mivel annyiféle elemekből, s olly számtalan adatokból álló munkát, mint a Statistikabeliek — készíteni a nélkül, hogy az iró figyelmét egyik vagy másik csekélyebb tárgy, dolog és adat, el ne kerülné, az emberi elene, értelem és emlékezet határait tekintve , hiedelmünk szerint is lehetlen ,— egészen elmellőzé hazánk kül viszonyait — az tudniillik idegen nemzetekhez, nem pedig az ausztriai örökös tartományokhoz, mellyekkel lévő vám s egyéb politikai viszonyaink hazánknak inkább bel-mint kül állását illetik, kellőleg leírni ( holott a napi jelenetek s több oldalról feltünedező politikai conjuncturák, aggasztóig oda mutatnak, hogy jelen időben nemzetünk jövendő sorsára nézve komolyabb következés rejlik a küldolgok állásában, mint belviszonyaink bármelly fordulatától várható — már pedig mindazon viszonyokat előtüntetni , mellyekből az ország nagyszerű eseményei fejledeznek, s mellyeknek kimenete az álrodalom jövendő sorsa fölött, eldöntőig határoz, múlhatatlanul a Statistika körébe tartozik, különben olly tükörré , mellyből a leírandó ország helyzete tehát mutatkozó előmenetének, avagy várható bajainak okai s körülményei valódilag kisugárzanának, nem leend. (Folyt. köv.) Ikervárost hirnök. Igen szeretnők, ha hirnökünk egyedül kellemes tudósításokkal tehetné udvarlását tisztelt olvasóinknak, de fájlalom! a hírlapírónak hűnek kell lenni, s az események mikép előfordulnak a szerint kell adnia, s azért a hírlap egy tarka életkép, változatos jegyzőkönyv, hol erény és bűn igen gyakran tőszomszédok. Keblünket valóban nem marczongolja vallásgyűlölség, és kivárnók, hogy mit előadandunk ne kellene előadni, annyival inkább , mivel olly népkörből vétetett tudósításunk , mellynek jobbjai, jeleslejei egyiránt fenyittetnek, zaklathatnak a méltatlanok, a szenynyesek és alávalók miatt. A Józsefvárosban egy zsidó mesterember lakván, megülte ugyan saját innepeit, de a keresztényekét nem, mi miatt a lakosok között botrány támadt, és a házmesternőnek meghagyák, intené meg az izraelitát, szűnnék meg vasárnap dolgozni, e nő eljárt kötelességében, de a ki rá nem hallgatott, az a megintett volt, s bosszút forralt keblében, s midőn a nő vasárnap ismét figyelmeztette, ezt úgy arczúl csapta, hogy összerogyott, s nem tekintve, hogy várandós anya, nemcsak 18 éves fiát hívta a zsidó segélyül az asszony ellen, hanem még egy más, nála dolgozó zsidó legényt is, s gyalázatos vallás elleni kifakadások között agyba főbe verték, ütötték, s aléltan vérbe fagyva hagyták, mig idegen segedelem érkezvén szobájába hurczoltatott, hol másnapra terhétől szabadulva, az orvosok állítása szerint a halált el nem kerülendi. A zsidó pedig mindeddig szabadon jár. Az illy egyén nem tartozik néphez, nem nemzethez, hanem nem emberek közé, s illyenek mindenhol találkoznak.— Kívánatos lenne, hogy azon kereskedő urak, kik fölirásaikat bármilly érdekből magyarosítni óhajtják, szándékukat, legalább értelmes és jó magyarokkal közöljék, akkor elkerültetnének némelly botránykozásig meglepő másolások, mellyek a magyarokat hazájuk szívében nyelvtudatlansággal vádolják, mint p. o. a serviták terén egy dohánykereskedő szipákokat árul; a váczi után nem vasalna Kovats s egy fogadóba nem szólnának vendékek. Bizony csehül vagyunk mi magyarok nyelvünkkel. — Emlékeztetjük tiszt, olvasóikat azon ünnepélyekre, mellyeknek ha kedvük tartjáé kir,lapban tanúi lehetnek e városban, idén Széchenyi gőzös bocsáttatandik a Duna síkjára. Első gőzös, melly élő magyarnak, ki honunkban a gőzhajózás alapítója is nevét viselendi. 15éngos Majthényi Antal centuriai fölszentelt püspök mint Prímás cégének képviselője a városligeti téren a polg. katonaság zászlóját fogja felszentelni, szabad legyen azon szerény kérdést tennünk, miért nem történik e nagyszerű és ritka ünnepély a Rákos mezején ? Pest polgárai magyarosodni indulnak, a Rákos pedig sok magyar eseteket regélhetne az unokáknak, mint nevezetes tettek tisztes tanúja. Halljuk, hogy hazánk minden városából, hol polg. katonaság létezik követek érkezendnek, ez igen szép és buzdító. Forrjunk egy egésszé valahára, hiszen mindnyájan e szép hazának, e jó anyának fiai vagyunk. Eibenschütz izraelita nőintézetben a próbatér f. h.jén tartatott, dicséretesen és a számos hallgatók nagy megelégedésére. Kitüntető említést érdemel itt a ház leánya, ki segéd nevelőnő, valamint az is, hogy itt a magyar nyelv nincs elhanyagolva, sőt buzgón taníttatik. Csak előre előre és nem marad el a méltánylat, nem a buzdítás. Előre hát izraelita honosunk. 97 emléki levelezések. Verőczéből. A zágrábi politikai német lap pótlékul közli Verőcze megyének májusban tartott közgyűléséhez a következőket: hogy Verőcze megye nem kíván Magyarországtól elszakadni, sőt összekapcsoltatásukat, municipális jogaikat , és a tartomány diplomatikai nevezetét mindenkorra föntartani óhajtja ; ami pedig egy horvát helytartótanács fölállítását illeti, ezt azon oknál fogva nem pártolhatják a BR; mivel ez Magyarországtóli elválásukat föltételezné, azonban méltányosnak hiszik, hogy, minekutána a diplomatikai nyelv ezen országban a diák , a magyar helytartótanácsnál egy