Nemzeti Ujság, 1844. július-december (39. évfolyam, 1-104. szám)

1844-07-10 / 6. szám

TARTALOM. Házul napló. Országgy.­­227. ker. ülés: orsz­ág­­gyiítési szálások és sérelmek. 171. orsz. ülés a Főlisnél: hajdú, jász és kunkerületek rendezése s megyei kihágá­sok. 172. orsz. ülés a Főrlőnél: városok rendezete , Er­dély és a részek visszakapcsolása. 228. ker. ülés: üzenetek hitelesítése és a turmezei panasz. 166. orsz. ülés a KKnál, a verif. választmány jelentése , Erdély és Magyarország szorosabb egybekapcsolása iránti fölirás és törvényjavas­lat­ hitelesítése. 229. kér. ülés: folytatólagosan a túrmezei panasz, az illyrismus és pánslavismus. (folyt.) — Pestmegye utasítása kereskedési és rokon tárgyakban (vége).—Vid. lev. Esztergomból (közgy. viták folytatása.) — Liptóból (közgy. tisztujítás.) Külföldi napló. Ausztria­, N.Britannia, Spanyol-, Olasz-, Porosz-, Bajorország, America, Belgium, Schweiz, Portugallia, Fragtt. Bel- és külföldi telegraph. Lapvizsga. Budapesti Híradó. Pesti ITirlap._______ f1 AKAI RAPID. Országgyűlés. CCXXVII. ker. ülé­­jjul. 4. (bővebben.) (Elnökök: kik előbb. Jegyzők: Palóczy, Demeczky,T­á­r­gy : az o.gyűlési szállások és sérelmek. A vitatkozás megkezdése előtt az elnökség a bal­parti vasúttársaság folyamodását mutatja be, melly mi­helyt kinyomatva lesz, azonnal tanácskozás alá vé­tetik. A tárgyat illetőleg ........... megye követe ismét sürgeti az előbbi ülésben nyilvánított abbeli kivonatát, hogy a házbirtokos a kijelölt országgyűlési szálást más hasonlóval fölcserélhesse, valamint katonát helyettesí­teni mindenkinek szabad. Mi el is fogadtatok , olly föltétellel, hogy a he­­lyettesítendett szálás mind kényelem mind használha­tóság tekintetében az előbbihez hasonló legyen. O.gyűlési szálásadási teher alól kivétetnek a kolos­torok , laktanyák és közintézeti épületek. — Eddig az a) pont. b) javasolja, hogy a lovászmester az o.gyűlés előtt a szálásokat összeírja , mindeniknek bérét a három utósó évi közép ár szerint meghatározza, s ennek még egy harmadával a bér nagyobbíttassék. Erre nézve a KK. azt határozák, hogy ezen mű­ködést egy választmány viendi végbe, mellynek elnöke leend a főlovászmester , tagjai a helybeli megyei és városi hatósági egyének; a bér pedig nem az o.gyűlési szálások , hanem rendes egyéb hasonló szólások három utó évi bére után mondassák ki. — Az ekkint megha­tározott bérnek annak egyharmadával leendő nagyobbi­­tását illetőleg pedig szavazattöbbséggel megállapiták , hogy az annak felével nagyobbittassék. — Az 'Ara szavaztak: Ung, Sáros, Szatmár, Szepes, Bereg, Torna, Ugocsa, Marmaros, Temes, Arad, Nyitra, Sopron, Trencsén, Vas, Liptó, Somogy, Győr, Vesz­prém, Fehér, Esztergom, Turocz, Nógrád.­­ Az ’Are pedig: Abaúj , Szabolcs, Gömör, Borsod, Heves, Bi­har , Csongrád, Csanád, Torontál, Krassó, Poson, Zala, Komárom, Bars, Hont, Baranya, Zólyom, Mo­son, Pest, Tolna, Árva, Posega, Verőcze, Szerém. A c) pontban a választmány javaslata szerint a szólást a.gyűlés előtt, egy héttel, és után egy hétig kellene fizetni.­­ A KK. azonban arra szavaztak, hogy azok azon évnegyedre , mellyben az o.gyűlés ki­nyitása esik , valamint arra is , mellyben bezáratik, ki­fizettessenek. d) A szálásadó azt föl nem mondhatja, a bérlő pedig a fölmondást három hónappal előbb megtenni tar­tozik. Elfogadtatik. e) Szálási illetőség a választmány javaslata szerint . Némellyek minden országgyűlési tag számá­ra kivévén a nádort, országbírót és személynököt 3 szo­bát egy konyhát kívántak megállapittatni. Egy követ pedig, a nádor, országbírót és személy­nököt kivéve, minden egyéb országgyűlési tag illetősé­gét különbség nélkül 4 szobában s ehez szorosan tar­tozó 1 konyhában kíván meghatároztatni. "S ez nyert elfogadást. Istállókra nézve mondatott, hogy a törvény­­hozásnak lovakra nincsen szüksége. f) a főrendi tagok szálásnyerési szándékukról a lovászmetert 3 héttel a megnyitás előtt tudósítani tartoz­zanak, különben szólásokat nem követelhetnek. Elfo­gadtatott. g) a belvárosban a főrendi és követi egyének e­­gyenlő számmal fognak elhelyeztetni. Marad, h) a nem fizetők a városi bíróság előtt perbe idéz­tethessenek. — Ezt a Kb. a kitkit illető megyei bíró­ságra ruházák át, a szóbeli pert elfogadók. i) a szólást átengedni akaró vagy letartóztató a ki­rályi tábla eb­be harmadnapra volna idézendő és itt mint erőszakoskodó 200 fr.birságban,károkban s költségekben elmarasztalandó. — Erre nézve a Kb. a helybeli város bíróságát állapíták meg. k) a főlovászmester hatósága ezutánra is fönha­­gyatik. Elfogadtatik a b) pont értelmében. Egy az országos választmányban jelen nem lévői képviselő (absentis ablegatus) külön véleményt nyújtott be a jelen nem lévő mágnások követeinek szinte adandó szálás tárgyában , melly azonban elmellőzteték a KK. által, mivel azok számára szálásokat adatni nem kí­vánnak. Bevégeztetvén ekkint a szálási ügy, a sérelmek vétettek elő s folytatólagosan olvastatván, mindenre néz­ve az orsz. választmány véleménye hagyatott meg. CLXXI. orsz. ülés a főRRnél jul. 4én (bőveb­ben)* Melly alkalommal a pozsegai főispán ő excja , mint a hajdú, jász, és kun kerületek rendezésében vé­leményt adandó választmány elnöke, a választmány el­járásáról a hajdú kerületet illetőleg tudósítást tevén, annak munkálatát nádor őfönségének általadja, melly­nek fölolvasása után ő cs. kir. főlge a mondott mun­kálatnak kinyomatását jelentvén — olvastatott izenete a KK. és RRnek a megyei választások, és köztanács­kozások szabályozása tárgyában, ennek folytatását egy grófnak következő nyilatkozata szakasztá meg: Mielőtt a kitűzött tárgynak érdemleges vitatásába ereszkednünk, engedjen meg cs. kir. főhged, és a m. főRR. hogy egyéni nézeteimet nem annyira a tárgyra, mint magára a tanácskozásra nézve előadhassam. A tapasztalás ta­núsítja — folytató szónok ő mlga, — miszerint a sz. kir. városok rendezésénél is sokkal könnyebb lett volna a tanácskozás, ha a t. Kir. és RR. alkalmat adtak volna először az elvek fölött megegyezni, mellyből az­tán az egyes intézkedések és részletek természetes fo­lyama önként jövendett volna. Jelenleg is olly tárgy forog szőnyegen — úgymond ő maga — melly ; valamint sok elveket rejt , úgy az előleges tanácskozást komo­lyan igényli ; mert ha az elvek előleges megállapitása nélkül ereszkedünk e tárgy vitatásába, mint a szabad kir. városoknál, épen azon nehézségekkel kell küsz­­ködnünk mellyek a sz. kir. városok elrendezésében, — épen az elvek előleges megállapításának mellőzéséből — a tanácskozások ellenébe gördültek. — Az. KK. és RR. — így folytató szónok — elállottak azon mo­dortól, mellynél fogva izenetükben az elvkérdéseket ki­fejtvén , alkalmat adtak a m. főtáblának az elvek fölött megegyezni, mielőtt a részletek tanácskozás alá vétet­nének , s ez intézkedésekkel a t. KK. és RR. a m. főRR. tanácskozásainak egymás kellékét tették mellőz­­hetlen szükségüvé , egy intézkedésnek szükségét álli­­ták t. i. föl , mellynek eredménye az legyen , mit addig a KK. és RRnek imént említett modorú izenete kellőleg nyújtott. Ezen intézkedésnek kizárólagos czélja tehát az elvek előleges megállapitása leendne , mellynek hiányát valamint a sz. kir. városok rendezésénél értettük; úgy a mai bizottmányi tudósításban— czélszerűségét bőven tapasztaljuk ; miután tehát szónok­i maga úgy van meg­győződve, hogy a Kir. és RR. által megváltoztatott üzeneti modor miatt fönállott szükség mindenesetre ki­­pótlandó, — indítványozza egy választmány kiküldeté­sét , melly az elveket megállapítván nézeteit a részle­tekre is előadja.— Az indítványozó gr. Omlga szerint azon utasítás lenne az általa javaslott bizottmánynak adandó , hogy a k. k. előterjesztésekben is érintett m. kihágásokat szemei előtt tartván, jelentését minél előbb beadja. — Ezen indítvány nagy részről helyesléssel fogadtatott; de a jobb oldalról egy grófnak következő nyilatkozata mé­lyebb fejtegetését idézte föl. — Nem látom —­ úgymond az említett gróf ő maga — czélszerítnek, hogy a fő el­vek fölött hasztalanul vitatkozzunk, a részleteket mel­lőzve ; mert ez által a tárgy vitatása, s illetőleg bevég­zése szerfölött halasztatik, pedig — ő maga szerint — sietni kell e tárgyal, mint ollyannal, melly nemcsak a kir. előterjesztések nyomán is ez országgyűlés föladata; de a melly különben is a hon nyugalma tekintetéből sem­mikép nem halasztható, s annyival inkább sietni kell —. ő maga szerint — mert a már egy ízben érkezett sür­gető kir. parancs az o.gyűlés végének közelgését sej­teti. Nem véli a szónok még azon hasonlatosságnál fogva sem választmányi vizsgálat alá bocsátani e tár­gyat ; mert a hajdú jász, és kun kerületi rendezések oda utasittattak ; mert — meggyőződése szerint — am. főrendi táblának alig lehet csak egy tagjai is, ki e tár­gyat illetőleg adatokat kívánhatna, vagy kellő tudomás­sal nem bírna. Mind­ezen okokból tehát, mind pedig az­ért , mert — hiedelme szerint — a választmány munká­lata fölött épen ollyan vita leend, mint a nélkül — a tárgynak választmányhoz leendő utalását nem pártolja. A czélt illetőleg — úgymond egy gróf — egyetér­tek az előttem nyilatkozott mlgos gróffal, hogy tudniil­lik, e munkálat bevégzése siettessék ; de hogy — mint a migos gróf mondó — a választmányok működése czél­­talan, s hogy a tanácskozásokat nem könnyíti, abban egyet nem érthetek. Erre nézve elégnek látja szónok megjegyzem, miszerint ez minden alkotmányos honban így van, hogy először választmány által dolgoztatnak ki az általános elvek, s azután csak a részletek, által lát­­ta ennek czélszerűségét Anglia és vele Franczia hon, hol e szokás jelenleg is divatozik. A tanácskozások kön­nyítésére már azon tapasztalásnál fogva is hajlandó szó­ló ő mlga, mit a sz. kir. városok rendezésénél nyert, és mivel a gr. A — i indítványa — szóló ő mlga meggyő­ződése szerint, épen saját kivonatának a tanácskozás könnyítésének s következőleg a tárgy siettetésének — hathatós eszköze, azt annyival inkább pártolja, miután a KK. és RR. nem csak az üzenetek eddigi modorát meg­változtatták, sőt a rendszeres munkálatokat kerületi vá­lasztmányra bízván, egy­általán elzárták az alkalmat az elvek megállapítására szolgálót, de a mellyeket szó­nok ő maga is szükségeseknek látván, az indítványt ter­jedelmileg pártolja. — Egy báró — mint mondó — csak annyiban kíván fölszólalni, a mennyiben az előtte szóló magos gróffal egyet nem érthet abban, mintha a más országok pél­dája e tekintetben is alkalmazható lenne Magyarhonra; sőt hiedelme szerint itt Angol és Franczaio. példája mit sem bizonyít; mert ő méltósága szerint — az említett országokban a felsőtáblának is van initiativa joga, s azt tettleg gyakorolja is; de honunkban a m. főtábla e jog­gal nem él, s ha élni akarna vele— ő maga szerint — ezt akkor kellene tennie, mikor még az elv nincs meg­állapítva , miként történik az országos választmányok előleges munkálatánál; de itt e tárgynál az elvek már megállapítvák, s a nagysagú táblának egy kész munka fölötti nézeteit kell nyilvánítni, s illetőleg tanácskozni, s e tekintetben szóló ő mlga fölöslegesnek látja a vá­lasztmányt ; ha azonban — folytatá ő mlga — a nmlga FeRRdek csak azért kívánják e választmányra bízatást, hogy az e fölötti nézeteit csak az elvekre szorítván rész­letekbe nem bocsátkozandik — akkor szónok ő mlga a választmányt nem ellenzi. Ezután ismét — az e tárgyban másodízben nyilat­kozott gróf emelt szót — engedelmet kérve az ismétt felszólalásért, s megvallva, miként elismeri ugyan , misze­rint előadásával meg nem győzi a m. FeRöket, miután e tárgynak választmányhoz leendő utalása conferentiá­­ban elhatároztatott, noha egyszersmind kénytelennek érzi magát őszintén kijelenteni,miszerint kívánatosabb lett vol­na, ha a m. FőRR-ek az elvek fölött tanácskoztak volna addig is, míg e határozatot tevék. — A m.FőRR.— úgy­mond szóló — a sz. kir. városok rendezését azért nem bírák a választmányra; mert azt siettették, s még ez országgyűlésen törvénynyé kívánták alkotni, a többieket pedig a szőnyegen forgó tárggyal együtt azért bízák választmányra; mert nem kívánják, hogy ez országgyű­lésen törvénynyé váljanak. — Ezen nyilatkozatra nádor ő fensége emelt szót megóvandó a tanácskozást a czél­­talan eltérésektől, s elhárítandó a kellemetlen vitát, mit az illy eltérések okoznak , figyelmezteté az imént nyi­latkozott grófot, miszerint valakit gyanusítgatni, s be nem bizonyíthatókat állítani óvakodjék. Az indítványozó gróf felelt ezen előadásra, cso­dálkozását nyilvánítva, hogy az imént szólott mlgos gróf, mind a mellett is, hogy az indítvány szellemében csak ketten nyilatkoztak ; — már a mlgos gróf — a nagy fő­rendi tábla többségét érinti előadásában. Nem tudom — úgymond szóló ő mlga — az. gróf diplomatice tudja-e azt, hogy a magy FöRédek e tárgyat siettetni nem kí­vánják, s hogy törvényt e tekintetben nem akarnak. — 1Nádor .............................................. Szoba Konyha I Kamara Pincze Fakamara Kocsi fészer Istálló lovak számára 50 6103 612 40 2.Országbíró és személynek 202 2 1 2 4 8 3.Érsekek és zászlósok8 1 1 1 1 3 4 4-Megyés püspökök ....6 1 1 1 1 2 4 5.Czim. püspökök, apátok, kápt. követek3 1 1 1 1 1 2 6.Koronaőrök, főispánok .6 1 1 1 1 2 4 7.Egyéb főrendi tagok3 1 1 1 1 1 2 8.Kir. fiscus, itélőmesterek5 1 1 1 1 1 1 2 11.Kir. táblabirák .4 1 1 1 1 2 10.Megyei, és horvátországi követek .5 1 1 1 1 1 2 11.Kerületi követek , turmezei gróf 5 1 1 1 1 1 2 12.Városi követek.4 1 1 1 1—— Harminczkilenczedik 6. sz. Szerda. Előfizethetni minden cs. kir. postahiva­­talnál s helyben a szerkesztőségnél, Zöldkert utcza 488 szám alatt földszint, a hivatalban. Tisztán irott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. Sz.Jakab hó 10én 1844. Előfizetési díj félévre postán és hely­ben borítékkal 6 forint, boriték nél­kül házhoz küldve 5 forint e. pénzben. Megjelenik hetenkint négyszer egy egy ív. NEMZETI ÚJSÁG. Alapító KULTSÁR ISTVÁN táblabiró, kiadja Özvegye.

Next