Nemzeti Ujság, 1844. július-december (39. évfolyam, 1-104. szám)

1844-07-09 / 5. szám

Páris jun. 25. Joinville hg 23án vitorlázott el Marocco partjai fele kis tengeri csapatjával. Paris jun. 25. A felső­h­áz vitásó üléseiben a borhamisítási törvényjavaslattal foglalkozó, Gay-Lus­­sac tüzesen kelt ki ellene. Szerinte a bort olly ártatlan anyaggal , mint a víz keverni, nem lehet vétkes tény. Azt m­utatgató, hogy a kereskedésben kártékony hami­sítás nem történik, és csak víz­keverítés használtaik — az pedig, mivel szín adatik a bornak, tápláló erőt rejt magában. Minek tehát itt régi szokásokat eltörleni? A javaslat csekély többséggel elfogadtatott. IVagy Viritaiinlit« Londonján 21. A ministeri hajó szabadon evez ismét, Peelnek kedélye már de­­rültebb; de azért az előbbi szakadás még nincs össze­húzva ; az oppositiónak egy része minden fenyegetései daczára ellene szavaza; és ha különös érdekei nem jö­­vendnek közbe, más eljövő kérdésnél is ezt teendi, és így neki bukni kell, hacsak egészen meg nem változ­tatja politikáját.­­ Hogy épen Cobden mente meg Pelt igen különös, némellyek szerint tanként vallott keres­kedési szabadság érdeke miatt tette azt; mások azon­ban tán jobban hasonlíthatják őt a chartistákhoz, kik a league meetingjeit zavarni szokták, nem mintha a ga­bonavámot fölemelni kívánnák , hanem hogy a közép nép­osztályt velők egyesülni kényszerítsék. Cobden ugyan­is azt akarja hogy Peel olly sokáig maradjon a kormányon, míg a legelső Whigek át­menvén a league­­hoz, a gabona tarifa egészen eltöröltessék. Ma este jön szőnyegre a dissenterbill is; igen kü­lönösen tetszik a protestánsoknak, hogy azt a catholiku­­sok annyira pártolják, jeléül annak, hogy a gazdag jö­vedelmeket inkább a Socimian mint Presbiter egyház birtokába kívánják. Ezen öszhangzat a ministereknek igen ártalmas, kiket a protestánsok minap egy gyűlés­ben leköszönteknek tekintenek. A Suffolk grófságban igen számos gyújtogatások történnek; sem csavargóknak, sem egyes bosszúállóknak nem lehet azokat tulajdoníta­ni , hanem egyedül a nép szomorú állapotja kitörései­nek. A szegények ügye igen keményen kezeltetik, szá­mosak iránta a panaszok , és a kormány mégis napról napra halasztja új tervének átvitelét, melly azt némi­leg szelídítené. London jun.24. Köz­hiedelem, hogy lord de Grey Peel és Graham parancsait nem igen hun teljesíté, s azért lemondása igen kedves. Times írja , hogy elbo­csátását betegeskedése miatt nem rég meg­adták. Utód­járól még nem tudhatni bizonyost; hg Buckingham, hg Richmond, lord Asburton, és lord Hertesburyról be­­széljenek; sőt Ellenborough lordot is említik, de ez nem valószínű, mert ugyanazon nehézségek küzdenek elle­ne , mellyek Indiában valának. Dublin jun.2­0. O’Connell látogatói igen számosak, ámbár egyszerre csak hetet fogadhat el. Már neki ma­gának is kellemetlen minden órában annyinak mutogatni magát, kik csapatonkint tódulnak hozzá minden szabály és rend fölzavarásával. Ő a kerti szobában van, elő­hozzák neki a visít jegyeket — ő engedelmet ad bebo­csátásra — és a fölvigyázó neveiket fölkiáltván bee­reszti látogatóit. O’Connell soha sem volt egézségesebb mint most — kinézése javult is már. — O’Connell bör­­töni beszédjeiről és tetteiről sokféle anekdoták szár­nyalnak; múltkor egy Spanyolnak azt mondá, hogy hona javulását csak Espartero eltávozta után reményi­hetik. London jun. 22. Legújabb havi tudósítás szerint az angol bank jegyeinek száma forgalomban 66,000, kész tőkéje pedig 110,000 ft szel kevesedett meg; ez utóbbi jelenleg 15,900,000 ft st. tesz. London jún. 25. A ,Standard4 akarja tudni,hogy Grey utódja iránt még semmi sincs határozva. A közön­ség hg. Buckinghamról is beszél. A ,Belfast Vindicator4 írja, hogy Portadownban egy catholicus temetés lévén az orangisták a visszatérő népet kőzáporral önték el, és a nőket rutul elverték. A Belfast fölszólítja a kormányt a catholicusoknak erőtel­jesebb védelmére , mint azt eddig téve. Nemsokára bí­rói vizsgálat fog létetni. Men­etársaRilga Ingolstadt­ban június 1­6kán estve szomorító csendzavarok történtek. Egy vármun­kást kicsapongó részegség miatt a rendőr fogságba ve­zetvén,ez futásnak indult előtte,mire őt a rendőr kardjával keresztül szúrta. Azon perezben körülfogaték a rendőr szá­mos más munkásoktul s egy sörházba kellett menekül­nie, melly ostrom alá vétetett, s belőle a rendőrt előnyo­­mult katonaság menté meg s szállította védhelyre a ka­­i szárnyába. A boszúra ingerült tömeg azután más kicsa­pongásokon, ablakbeveréseken, hitté hevét. Másnap e za­varok estve s reggel ismételtettek , s csak katona erő eszköziett utóbb csöndet. E zavarokat előbb boszúvágy ébreszté, utóbb azonban a rajongók czéljalön, az élelmi­szerek olcsóbbságát eszközölni ki. fjtörttgorftxáff. Athénben — jun. 17dikérőb­­hirek szerint — még folyvást a kevély Griziotis ál­tali megrohanástól tartanak, ki a közel Eubean török pasát játszik. Minthogy a gyönge minisztérium a hatal­mas főnök ellen semmi komoly lépést tenni nem mer, ez okból angol és franczia hadhajók parancsot kaptak követeiktől, szemmel tartani őt.­­• A kabineti kérdés még egyre a régiben van ; a király minden törekvése, azt egyik vagy másik módon feloldáshoz közelítői, ha­jótörést szenvedtek Koletti tartózkodásán. — Grivas tábornok, kit a ministerium futárok által Athénbe idé­zett, e parancsot nem teljesité, s 3 — 400 palikárral fegyveres ellenállást emlegetett. A ministerium tehát nem tehete egyebet, mint engedékenységet gyakorolni. ltel- és külföldi telegraph. Nógrádi­ól, juh­­án Hijjába! — tűzről nem Ír­ni olly igen óhajtó tollamnak nyugalma nincsen,­­futott e kötelesség teljesítés, illy szomorú, a II. Újság vala­­mellyik levelezőjének kivilem ez évben ? De még­is egy alapos, tehát annál édesebb remény szülte megnyug­vással emelek most tollat, mert hiszem , mikép tűzről többé értesítenem alig kell. Tehát a dologra! Pénteken, jan. 28 án kigyult Vadkerten a város istállója, s két ház, és a község csődőre martalékul égenek. Másnap átellenben kiüt a tűz, s leég hetven ház. Vasárnap Nagyorosziban a mester istállója lángot vet, de tüs­tént eloltatik. Hétfőn ugyan ezen istálló ismét égni kezd, de megint eloltják. Végre ugyan­az­nap délután ezen istálló harmadszor gyúl meg, s vele tizenkét ház elper­­zseltetik. Számítsuk ezekhez a li­tavai (Honiban) tü­zet, valamint azt is , hogy vasárnap virradóra, a vár­ban a zsidó lak ismét (ez évben másodszor) meggyuj­­tatott: csodálni nem fogjuk , mikép annyi szerencsétlen­ség után a nép ínsége, és rémülése gyanúja és resig­­natiója , harczolkodása és legszükségesb munkáinak el­henyélése, pletykája és ingerültsége legmagasb fokra hágtak. Hasztalan intettek a lelkészek , hasztalan nyomozott, segített, vigasztalt, csillapított a kékkeői járásnak érdemdús főbírája­­. bibithi Horváth Elek ur, a baj naponkint több, nagyobb, és aggasztóbb le­ve. Véres betűkkel leszen ez év, ha nem emlékköny­veinkben, a földnép emlékében bizonyosan, följegyez­ve. Hogyisne? Vad­kerten négyszer volt tűz, s mind­­öszre elégett 199 ház. Az országút mellett a város kö­zepén egy félig meddig elégett nagy gerenda .Ik­taték föl esedező fölszólitással az utas könyörületéhez. Borzasz­tó tekintet! Patak, a szép és iparos háromszor égett, s megmaradt csak hat ház. D­ej­tár, a gyönyörű csak egyszer ugyan , de megmaradt csak ki­len­cz ház. Oro­sz­­ két sükeretlen kísérlet után tizenkét házat vesztett Ha tehát a balassa-gyarmati , surányi, esztergán, rom­hányi, terényi, becskei, szügyi, s Hontban börzsönyi, ipolysági, litavai tüzeket merő vigyázatlanságnak tu­­lajdonitnak is, e négy egymás mellett fekvő helynek (O­­roszi, Patak, Dejtár, Vadkert) csapásai méltó gyanút gerjesztenek , mellyel a ki elölni törekedett, arczán hor­dá az eláruló jelet, mikép ezt inkább csend és béke miatt, sem mint meggyőződésből cselekszi. Végre mit emberi fáradozás föl nem fedezhető, az isteni gondvise­lés legegyszerűbben világita ki. „Isteni gondvise­lés44 igen­is, mert kinek, hanem az emberi elmemű­ködései fölött árkodónak munkája az, hogy a legnagyobb gonosztevő, ki minden fölfedezést megsemmisítő ügyes­séggel sokáig űző merényeit, egyszerre annyira elbu­­tuljon, mikép vagy önmaga elárulja magát, vagy vé­letlen könnyűséggel rajta kapassék ? — Nógrádban ez utósó eset vala, mellynek lényegét a leghitesb kútfők­ből Vadkerten merítve csak annyiban adom elő, amen­nyiben fölül áll minden kétség. Mellőzöm tehát az apró részleteket, valamint azokat is, mellyeknek még előbb be kell bizonyittatniok.— Hétfőn (jul. 1.) ép a tüzek szokott idejében *) egy vadkerti por, neje sokszoros panaszainak következ­tében, konyhájának ajtaja mellől ki akará lesni, mel­­lyik sertése emésztgeti kacsáit ? S tőle alig hat ölnyire a szomszéd házból kilép egy férfi, körülnézi magát, és az észtre alá valamit föltesz. Az észrevétlenül álló pórban fölvillan a gyanú, kitaszítja konyhájának lécz­­ajtaját, s a katona felé siet, ki ezt látván tüszint visz­­szanyúl az észtre alá, lekapja balkezével, mit oda tett, s befelé indul. De a pór útját állja, s a kérdésére nyert goromba válasz által gyanújában megerősítve , megragadja.—A czivódok zaja tömérdek népet gyűjt öszve, s nagy erő nyitható csak meg az elfogultnak ösz­­szeszorított bal markát mellyben lőporral megdörzsölt rongydarab, száraszkócz, gyufa, és taplóvegy ü­let égett már, s a szerencsétlen gyújtónak tenyerét annyira meg­­sebesité, hogy az, jelenleg is gyógyittatik. Irtózatos fölfe­dezés! — az elfogott gonosztevő (Sz. P.) nem csak Pata­kon, Dejtáron, és Orosziban szállásolt vagy az először ég­ni kezdet házaknál, vagy azok mellett, de nem rég V­adker­­ten is azon háznál, mellynek gazdája v­i­g­y­á­z­t­a­l­a­n­s­á­g miatt (hijjába esküdött Sz* — ra!) acziót kapot.—A legna­gyobb föladatoknak egyike volt most a vadkerti népet féken tartani; mert félreveve , noha ház nem égett, a harangokat, a gazdasági eszközök fegyverekké levének kezeiben. — Még is helybeli esperes L. J. urnak si­­ker­ült megakadályozni minden megtámadást. A gyújtónak megfogósa rögtön két ur által 1­5 v. forinttal jutalmaz­tatott. Délután mindenki legforróbb óhajtása teljesült , midőn I. Fráter alispán és Horvát Elek főbíró ul. a hely­színére megérkeztek. Az ő megjelenésök , külösen pe­dig a vadkerti nép által is határtalan szeretett H. főbíró urnák szivreható intései **) meggátoltak ugyan minden véres jelenetet , de azt nem, hogy a parasztság e­­gész éjjel csoportosan őrködjék. — Sz. Pál, ki te­nyerének égését első zavarában, mint nem is dohá­nyos ember , pipára kéne, a megyei börtönben üli, s ügye itt fog befejeztetni. A Catastrophot közlendjük.—­­Még egyet! A borzasztó­­őzeknek ezen hosszú sora tán jó leczke lessz Nógrádnak több tekintetből. Egyik az a többit említeni nem akarjuk — hogy az utilevelek nélküli hontalanokra nagyobb vigyázat leend. Már is számtalan elfogatások történnek , mellyek közt nagy figyelmet gerjeszt a) olvasóval körül járt, s magát ke­reszténynek álnokul vallott zsidó. b) Egy szeredi leány, ki a vadkerti tüzeket nem esek megjövendölé, de jóslatai be is teljesedtek. c) Egy francziaországi , Metzből származó czigány, ki arabul, francziául, né­metül, czigányul tökéletesen beszél. Afrikában tábo­rozott, s bajtárs volt Constantine ostrománál. 7¥cíBízeía sxstilartz. A Kölcsey Ferencz „Hym­­nusz4ára irt, pályanyertes és dicséretre méltóknak talál­tatott népmelodiák julius 2-án előadatván, az illető jel­igés levelek fölbontása után kitűnt, hogy az Iső szám alatti ,,Itt az írás forgassátok — Érett ésszel józanon — Kölcsey44 jelmondatot, s az igazgatóság által kitett 20 darab arany pályadíjt elnyert népmelodia szerzője Erkel Ferencz. A dicséretre méltónak ta­láltatott, 3dik szám alatti „Isten áld meg a magyart jó kedvvel, bőséggel. ” Kölcsey44 jelmondatú népmelodia szerzője: Egressy Béni; a 4dik szám alatti „Szo­morú a magyar nóta“ jelmondatué: Molnár Ádám; a 6dik szám alatti „Szánd meg isten a magyart.44 jel­mondatué : Travnyik János, a 14dik szám alatti „A­ki a széppel köti össze a jót, az bölcs az igaz poéta. Ez dicső érdem, s ez az égi bélyeg a remekeimén. Berzse­nyi44 jelmondatué: Éliás Márton, Esztergomból, végre a 16dik szám alatti „Önérzés, te vagy a diadal­mas bére nem a díj 44 és a 13dik szám alatti „Minden pálya dicső, ha belőle hazádra derül fény. Kölcsey.44 jelmondatu két pályamű szerzője: Sailer Károly, főkaptalani karigazgató Esztergomban. — Pesten, julius -­kán 1844. Szigligeti titoknok. Kinevezés. (Hazai) Ó cs. ap. kir. Fölsége Kar­ner Antal püspök s helytartósági tanácsost, a nagy m. kir. udv. cancellariánal tanácsossá s egyházi előadóvá legk. kinevezni méltóztatott. Ugyan ő Fölsége az egri főkáptalan kanonokjait, név­­sz.érint Harmos Lászlót „az angyalok született ki­rálynéjáról czimzett kompolti44 apát, és Ferenczy Józsefet „boldogságos szűz Mária apátja44 czimekkel magajándékozni kegyeskedett. O cs. k. Fölsége Heitzmann Márton sebészség meste­rét országbarom orvosi hivatalra kinevezni méltóztatott. (­ cs. k. Fölsége T­o­c­s­e­k M­á­t­y­ás Turócz megyei nagykereskedőt, és C­s­i­l­l­a­g­h­y Sámuel árvai uradal­mi tiszttartót, folyó évi május­ától kelt királyi adomány­­levelénél fogva, Bács megyében fekvő, s a magyar szent koronára Polák Leopold magvaszakadtéval visszasszál lőtt P­a­c­s­é­r helységével —a nevezettek mindegyikére fele része esvén az említett jószágnak — megajándékozni, s mind kettőjüknek a P­ács­éri melléknévvel­ élhetést megengedni legkegyelmesebben méltóztatott. (Ausztria.) (­ cs. ap. kir. Fölsége Waldstein — Wartenberg Kerestély gr. Leopold lovagrendé commen­­dátorát díjmenten belső titkos tanácsosé méltóztatott ki­nevezni. SVecrolog. (Hazai.) Keresztes János tszt. esperes az erdélyi derűs Nestora, élete 96ik. papsága 09 évében f. é. febr. 19. meghalt. — (Külföld) Junius Ildikán a zárai érsek Novák József megh. — Jun. Ioén lovak elragadtatása által okozott tete­mes sérülés következtében halt meg élete 8­0. évében Krug orosz tanácsos. — Huttenstock Jakab jun. 22-én a neu­­burgi kolostornak Bécs mellett, praelatusa, ki a világ előtt mint egyházi szónok ismeretes volt, a tudósok által egyházi történetei, jeles munkájáért (4 köt.) becsülte­tett, hosszabb betegség után meghalt. — ##) Bámulatos, mint pontosainak néha össze a véletlen­­ségek! — Az elrémült népnek többi pletykái között az is vala, hogy a gyújtogató jár fehér lovon. Most, megfogad at­­­án Sz., N. E. ur a vadkertiekbe­, tartott atyai beszédében többek között illy formán is szólt : „Megmondtam aa­ már a minap, hogy alap­talan mendemondákkal egymást ne rémitsétek­ Ha van gyújtogató, kézre engedendi azt jutni »/Isten, ki ennyi szenvedésteket egyfelől boszniaifim , másfelől jutalmat­lan nem hagyja, ám a gyújtogató meg van, és igy láthatjátok, hogy nem okosság volt idesto­va járó fehér lovas gyújtogatásról regélgetni.44 Nagy zaj jön a hallgatóság­ között, s egyik pár igy 1­1 "a t. uram! éppen most látjuk, hogy mert Sz.nak , mióta csak ismertük, I­o­v­a volt!"[__________ 453. szám. *) Gonoszul elmés kiszámítással minden eges nappal történt , hogy — éjjel a pórházaknál tűz nem lévén — gyújtogatásra gyanú ne­ lehessen. ____________ nem regéltünk mindig fehér Szerkesztik gr. Majláth J. és Kovacsóczy Mihály. —- JNyomatik T r a­ttn­er­ K­ár­ol­y i betűivel, uri-utc­a

Next