Nemzeti Ujság, 1845. január-június (40 évfolyam, 1-101. szám)

1845-02-25 / 32. szám

lanok, millyeknek őkét a nevelés hiányainak meg­vizsgálására kiküldött választmány találta, hanem ab­ból, hogy a gazdagságra törekvő gyártulajdonosok csak nyereséget, minél nagyobb nyereséget keresvén, az emberiség és a keresztény szeretet kötelékeiből ki­bontakoztak. Anglia, mielőtt gondoskodott volna a gyáriparos osztály visszaéléseinek törvény útján ha­tárokat kitűzni, megnövesztő roppant progresszókban a gyáriparosok számát és pénzét, s most olly hatalmas befolyást gyakorol az parliamentjeire, hogy csak egy pár órai könnyítést kivonn a munkások gyönge gyerme­keik részére a legnehezebb küzdelmek közé tartozott. Nekünk, kiknek okulni módunk és alkalmunk van, előre szükség e visszaélések ellen törvényileg intézked­nünk , s midőn az ipart pártolni legnagyobb érdekünk követeli, ennek kinövéseit jó eleve messük le, nehogy mi is hasonló bajba essünk. Reményijük ugyan, mi­szerint ez imént érintetteket senki sem fogja idétlen fé­lelem s rettegésre magyarázni aziránt, nehogy a ma­gyarországi gyáripar megindulása, közvetlenül s rögtön azon árnyoldalakat idézhetné életbe, mellyeket Angol­honban látunk, azonban mégis tagadhatlan, hogy ezek, az eredetileg tévesztett irány, és a kormányi balfogások eredményei ott, és azért parancsolólag igénylik, mi­szerint­ a gyáripar ép keletkezésének időszakában, olly szabályos előszámítással kezeltessék a státus által, hogy az azután a maga kifejlésében is rendszeres és előlátott eredményeket hozzon létre. S im ez az, mi teljességgel megkívánja, miszerint öszpontosult, az­az törvényi s kormányi számításon, nem pedig a magány akaratok divergentiáin alapuljon a gyáriparnak első in­­stitutiója. Ne véljük pedig, mintha honunkban az ipar túl­nyomó súlyától mit sem tarthatnánk a törvényhozás te­rén, mert épen az ipar képviselőiül tekintett kir. városok 4­6 országgyűlési szavazatában elég nyomatékos befo­lyás engedtetnék az iparosoknak országgyűlésünkre, annál nyomatékosabb pedig, minél tömöttebb teend szoros összetartásával a többi elágazó törvényhozási elemek ellenében. Hol egyszer túlnyomóságra vergőd­hetett fel a pénzes osztály, annak határt szabni alig lehetséges. Vagy miért gyűlnek a kereskedők lakomá­jára olly pontosan sir Robert Peel s társai, ha nem azért, mert kezek közt az erő, mellyen épül ministeri tár­­ozások Más irányt, nálunk sem veend a pénz ha­tálya , mint egyébü­tt; s azért ismételve állítjuk, hogy az ipar emelése a törvényhozás fő feladata ugyan, de egyszersmind fő tiszte, megelőző intézkedések által az ipar eredményeiben felötlő kinövések és visszaéléseket gátolni! Ezt a következetesség lánc­­szemein annál jobban érezzük szükségesnek, minél túlvittebb napjaink­ban a hajlam, a divat eszmék lobogójára csak az ipart írni arany betűkkel, noha épen miköztünk válhatna legkártékonyabbá az egyéb osztályok érdekeit pártoló törvények hiánya, miután nálunk sem a földművelés, sem az állattenyésztés kellő kifejlési fokra még nem emelkedett, sem állásunk, körülményeink, sem szomszé­dainkhoz való viszonyaink nem ollyanok, mint akár Angliáé, akár Amerikáé, akár Belgiumé, s más iparos nemzeteké, mint ezt jövő czikkünkben előadni fog­juk. — * — Igazítás- Múlt sz. főczikk. 2dik has. feli­lv. lef. 3dik sor: „enny“ hely. olv. „ennyi“ 2dik lap lső has. feli­lv. lef. „Köcsey“ hely. olv. „Kölcsey“ úgy ed 2dik has. fel. lef. 6dik sor: „n­ullifica 1 ni akarjuk“ hely. olv. „n­u 1l i f i c­a 1 n­i nem akar­juk“ úgy. e­h. 3dik has. aluk­. felf. 38dik sor: „sza­kaszban“ hely. olv. „szakában.“ TUDOMÁNY­­ IRODALOM. Italienische Xi­Mi­mle, (Folyt.) A2dik czikkben a tudós,az olaszok jellemtulajdonairól értekezik, és a nemzeti jellemnek következő határozatát adja: „A nemzeti jellem nagy részben, azon physikai föltételek­nek , polgári s politikai állapotnak eredménye, mellyek alatt valamelly tartomány lakossai kifejlődnek.Kétségte­lenül a lakosok életmódja, az égalj, a tartomány alkotása, nagy befolyást gyakorolnak.“ A durvább természeti kör­nyezetben, hol fáradalmasan lehet a föld termékeit ki­csikarni, több családiság, de nagyobb bátorság, szi­lárdság és szigorság fejük. A természet kecseivel dús haza hol a természet áldásai bővebben, ömlőnek rugéko­­nyabb, hevesebb, szenvedélyesebb s a családiság hán­csaiból kibontakozóbb lakosokat táplál, ezek inger­lékenyebbek és a nyilvánosság baráti. A természet az olaszt elárasztván ajándékaival, nem kedveli annyira az asztal örömeit, mint az észak lakosai, az iszákosság ritka, s midőn valaki az olasz csapszéki lármájából részegeske­­dést következtet, csalatkozik; mert az csak élénkségének szüleménye. Az olasz jellemének két fő sajátja az inger­lékenység és mozgékonyság, ugyan annyi bűneinek, mint erényeinek forrása. A szendébb égaljnak a művelt­ségre is van befolyása, s azért simább az olasz mint a jeges észak lakosa, azért fog fel mindent forróbban, és a földnek egy országában sem talál valamelly politikai mozgalom olly gyorsan számos szítókra mint Olaszhon­ban, és csak igy lehet megfejteni azon gyorsaságot és lelkesedést, mellyel bizonyos helyeken a politikai zen­dülések alakultak, de gyakran gyorsan elalvó tűz, mellynek nincs tápiája s ugyan azért lesz a kormányha­talomnak olly könnyű az illy mozgalmakat elfojtani. Olaszországban számtalanok a jótékony intézetek, mi­nek a heverő s lusta emberek tömege a következménye. Az olasz jellem puhaságának kell még tulajdonítani, hogy a gonosztevők még a nép nagy pártfogásába bújhatnak, s mihelyt valaki üldöztetik, mindent elkövetnek, hogy a törvény büntető karát elkerülhesse, a gonosztett egé­szen háttérbe nyomói, és csak a szenvedő emberre ügyel­nek, s ez oka, hogy Olaszországban olly számos go­nosztettek követtetnek el, mert illyek szám nélkül rész­int örök titokba burkolva, részint büntetlenül ma­radnak. Az olasz jellem sajátságaihoz tartozik még szemé­lyességének magas öntudata s az ezzel egybekötött önérzet. Az idegen az olaszok bűnei elleni balvélemén­nyel lép e szép honba, s ennek kell tulajdonítani, mind azon kellemetlenségeket, mellyeket a roszul is­mert nemzet körében tapasztal, ki azt jól tudja,milly hiszem uralg felőle külföldön s nem csoda ha heves jelenetekre szolgáltat anyagot. Az olasz jellemben fek­szik a nyilvánosság utáni sóvárgás, mit benne kétsé­­gül a kényelmes élet ébreszt, azért sehol sincs annyi népünnep, annyi fénnyel és olly különféle színezet­tel, azért találni a vallási szertartásoknál is annyi szem­hizlaló jeleneteket, hogy a lélek megfeledkezik a czél­­ról, mellyre a sokaság egybegyű­lt, aki azonban nép­­vndorságot kíván szemlélni, nézze az olaszt szentéi ün­nepénél , s látni fogja mikép férnek meg a legzajo­sabb örömkitörések a legnagyobb Hiedelem mellett, az olaszt látni kell magasztos lelkesedésében, midőn rög­tönző költőinek előadásait, vagy kedvencz íróinak ma­gyarázatát hallja, milly szájon függve hallgat minden szót, melly a szónok ajkairól elröppen, s azért jön a szép annyira kifejtve, mert classicus költőit felfogni tanulta s érti. Mikor derül ránk azon idő, hogy költé­­szeink fellengző eszméi hevítsék vérünket, szilárdítsák akaratunkat? A­ki Roma ünnepeit, Nápoly meneteit nem látta, olly valamit nélkülöz, minek leírását a toll hasztalan kisértené meg. Az olasz árnyoldala, a családi élet háttérbe nyo­mása. Azonban a babfélét itt­ is többet engedett meg magának regélni, mint a mennyit a valódi élet adatai tanúsítanak. Csalatkozik mind az, ki azon szerelmi ka­landokat , mellyekkel regények és színdarabok tömvék, valóknak tartja. Számosabbak lehettek ezek hajdan a lovagkorban, de a családi élet olasz földön most te­temes átalakuláson ment keresztül, s Itália távol sem azon családi élet ferdeségeinek és erkölcsi fejlettség­­nek színhelye, mikép­ezt némelly futva utazók, és felületesen ecsetelő, többnyire a fogadók körét túl nem lépő német utazók elhitetni szeretnék , és a figyelmes vizsgáló többnyire az ellenkezőt találja. Mi a női ka­­czérságról százszorosan elmondatott, az inkább a feszte­lenséget s természetes kellem és simulékonyságnak, mint búja ledérségnek eredménye, azon tűz, melly a velek született kecseket magasítja távol sem szivromlottság­ból, hanem természetes mozgékonyságukból származik. Roccacio Decam­eroneje e tekintetben rész vezető, s akit ez eltévesztett, helyre viendi Pandolfininek a XIV. században írt és még most is köztiszteletben álló mun­kája: „Trattato del Governo della famiglia“, melly utóször 1829 ben Turinban jelent meg. Ezen munka kétségkül mindenütt megtenné hatását, mert lapjai tele vélt üdvös oktatásokkal. Az olasz nő­nem nevelésére nem a legjobb hatást gyakorolja az, hogy az ifjúság többnyire zárdákban neveltetik. Panaszkép halljuk gyakran az olaszok elzártságát és bizalmatlanságát említetni. Ez csak azok iránt nyi­latkozik, kik őt meg nem ajándékozzák bizalmukkal, és ez egyedül visszatorlásul szolgál. TÖRVÉNYHATÓSÁGI TUDÓSÍTÁSOK. Hevesk­ől, Eger, febr.20. Évnegyedes köz­gyűlésünk f. hó­szkén kezdetett, mindig kir. biztos ö­nliga elölülése alatt folytatva — mindenekelőtt olvas­tatott a febr. 12-i jegyzőkönyv s köszönőfelirat — itt érdekes, és a közönyös hallgatóknak igen mulattató vita keletkezett: egyik rész a köszönőfeliratban vilá­gosan kívánta érinteni a tisztválasztásnak felsőbb helye­­ni megrendelését s a köszönőfeliratot arra is kívánta kiterjeszteni, a másik a melly a kir. leiratból átalános tisztválasztást nem képzel, sőt alkotmányos nemzet­nél a status teljes meghallgatása nélkül tisztválasztás megsemmisítése lehetőségét nem is hiszi; csak egye­dül oda kívánta szorítani a köszönő feliratot, a men­nyiben ő felsége a megye közcsendét, s jövendő nyu­galmát eszközölni kívánja, — a kétfelé oszlott me­gyének illy villongásai között nevezetes vola elnök kir. biztos ő magának azon különös magaviselete, hogy jövendő működéseinek, s czélzatainak hová irányzását senki észre nem veheté — figyelmeztetvén a Béket, hogy a k.k. leirat miképeni magyarázata köréhez tartozván, abba ne bocsátkozzanak. Mindkét fél végre abban nyu­godott meg, hogy a kir. leirat szellemében történjék a köszönőfelirás — azaz mindkét rész azon hiedelemben hagyatván , mellyet a k. k. leiratból magának magya­rázni tudott. Ezután a kinevezett tisztviselők tették le hivatalos esküjüket. Továbbá az uj törvények hirdet­tetek ki, mellyeknek következésében a korona-őrök­nek üdvözlőirat határoztatok. — Az evangelicus lelké­szek által ne­talán összeadott vegyes vallásu házas­társak összeiratni rendeltettek. •— A megyei munkák szabály szerinti meghatározására küldöttség neveztetett. A 10. t.czikk értelmes szellemében általunk indítvá­nyozott abbeli statútum, hogy kikeletkor a réteken fris hajtásokat s magát a csirát kártékonyan legázoló mar­hák legeltetése tüstént a földiagyánk elmenetele után és Nógrád megyét követve rendőrileg tilalmaztassék: szótöbbséggel megbukott ugyan, de annak fontossá­gát elnök kir. biztos ő maga a Kir. s RR. bővebb meg­­hányás után figyelmükbe ajánlá. Felolvastatott ezekután a m. k. ht.tanács levele az egyesületek szabályainak ő felsége elejébe leendő terjesztése végett — a megyei rendek elismervén ő felségének főfelügyelési jogát, és így az alpszabályok felterjesztését, a­mennyiben ke­belünkben illyetén egyesületek léteznek, hódoló tiszte­lettel rendelék meg, a jövőre keletkező egyesületekre nézve azonban óvást tevén kijelentek, hogy az illy törvény korlátai között működő egyesületek az alapsza­bályok felterjesztése s helybehagyása előtt magukat tetleg alakíthassák, se k.k. rendelmény akadályul ne szolgáljon. Kir. biztos ő maga megjegyzé, hogy ha a KK. és KR. elismerik azt, hogy ő felségének az egye­sületek felett is főfelügyelési joga van, kénytelenek azt is elismerni, hogy a keletkezendő egyesületek ke­letkezések előtt alapszabályaikat felküldeni tartoznak, minthogy azonban a megyei rendek többsége e nézet­ben nem osztozék, kb­. biztos ő maga kénytelennek látó magány ellenvéleményét a megye rendeinek óvása el­lenébe jegyzőkönyvbe iktattatni, ami egy pár ellenzé­ki szó után el is fogadtatott. Majd a szerencsétlen Arv megye segélyre felszólító levele olvastatott. Indítvá­nyunk következtében rögtön aláírást is nyittatott meg, s csak hamar főt. Lévay Sándor kanonok ur 40 pft aláírással kívánta megkezdeni, nem készek elnök ki­rályi biztos ő méltósága, és a jelen lévő megyei ren­dek szép tanúságát adni a keresztényi kötelességnek, e mellett a vesitesek pénztárából a beveendő kamatok­­ból t. i. 400 p.frt határoztatott a szegény éhenhalással küzdő árvamegyeiek részére kifizettetni, nehogy pe­dig a kamat bevételig is késedelmet szenvedjen a ha­lasztást nem szenvedő ügy,első alispán Földváry György úr rögtön kölcsön vételre bízatott meg, a melly azután a vesitesek pénztárába folyandó kamatból fog vissza fi­zettetni. Az aláírási ív mellett beszedetett summa Scnée László jegyző úr által kezeltetik, a melly rögtön maga helyére lészen elküldendő, de még mindezen lépések mellett járásbeli szob­áinknak különösen is meghagya­tott, hogy a megyében minden embert adakozásra ser­kentsenek. Tanácskozás tárgya lett továbbá az ország közbotrányául szolgáló rb­édei réten keresztül vezető országút is, ha csak ugyan azt útnak nevezni lehet. Erre nézve hivatkoztunk az 1842. évben keletkezett azon megyei határozatra, mellyben az illető tisztviselőségnek meghagyatott, hogy mivel e részben jelentést tévő kül­döttség tapasztalatiból a világlott ki, hogy a rhédei köz­birtokosság rétjén levonuló árok egészen tisztátalan, s beiszapolva hagyatott, s a viz szétömlése a rétet feliszapolja, az ország­utat pedig elsüllyeszti, a rendőri törvények értelmében az illető közbirtokosságot ár­kainak kitisztítására kötelezze, a lesüllyedt hidak fel­emelésére nézve pedig a fő­mérnök tervet készítsen, ámbár e határozatra semmi hivatalos lépés nem történt, méltó csodálkozásunkra mégis egy volt­ tisztviselő meg­feledkezve arról, hogy ő is a jelen tárgyban működő küldöttségnek tagja volt,melly a viz kiömlést a rh­édei ár­kok beiszapolásából következteté, megfeledkezve mond­juk az akkori tapasztaltakról, csak hogy igazságos fel­szólalásunkat vissza­torolja , magával ellenkező abból 126

Next