Nemzeti Ujság, 1845. január-június (40 évfolyam, 1-101. szám)
1845-02-25 / 32. szám
lanok, millyeknek őkét a nevelés hiányainak megvizsgálására kiküldött választmány találta, hanem abból, hogy a gazdagságra törekvő gyártulajdonosok csak nyereséget, minél nagyobb nyereséget keresvén, az emberiség és a keresztény szeretet kötelékeiből kibontakoztak. Anglia, mielőtt gondoskodott volna a gyáriparos osztály visszaéléseinek törvény útján határokat kitűzni, megnövesztő roppant progresszókban a gyáriparosok számát és pénzét, s most olly hatalmas befolyást gyakorol az parliamentjeire, hogy csak egy pár órai könnyítést kivonn a munkások gyönge gyermekeik részére a legnehezebb küzdelmek közé tartozott. Nekünk, kiknek okulni módunk és alkalmunk van, előre szükség e visszaélések ellen törvényileg intézkednünk , s midőn az ipart pártolni legnagyobb érdekünk követeli, ennek kinövéseit jó eleve messük le, nehogy mi is hasonló bajba essünk. Reményijük ugyan, miszerint ez imént érintetteket senki sem fogja idétlen félelem s rettegésre magyarázni aziránt, nehogy a magyarországi gyáripar megindulása, közvetlenül s rögtön azon árnyoldalakat idézhetné életbe, mellyeket Angolhonban látunk, azonban mégis tagadhatlan, hogy ezek, az eredetileg tévesztett irány, és a kormányi balfogások eredményei ott, és azért parancsolólag igénylik, miszerint a gyáripar ép keletkezésének időszakában, olly szabályos előszámítással kezeltessék a státus által, hogy az azután a maga kifejlésében is rendszeres és előlátott eredményeket hozzon létre. S im ez az, mi teljességgel megkívánja, miszerint öszpontosult, azaz törvényi s kormányi számításon, nem pedig a magány akaratok divergentiáin alapuljon a gyáriparnak első institutiója. Ne véljük pedig, mintha honunkban az ipar túlnyomó súlyától mit sem tarthatnánk a törvényhozás terén, mert épen az ipar képviselőiül tekintett kir. városok 46 országgyűlési szavazatában elég nyomatékos befolyás engedtetnék az iparosoknak országgyűlésünkre, annál nyomatékosabb pedig, minél tömöttebb teend szoros összetartásával a többi elágazó törvényhozási elemek ellenében. Hol egyszer túlnyomóságra vergődhetett fel a pénzes osztály, annak határt szabni alig lehetséges. Vagy miért gyűlnek a kereskedők lakomájára olly pontosan sir Robert Peel s társai, ha nem azért, mert kezek közt az erő, mellyen épül ministeri tározások Más irányt, nálunk sem veend a pénz hatálya , mint egyébütt; s azért ismételve állítjuk, hogy az ipar emelése a törvényhozás fő feladata ugyan, de egyszersmind fő tiszte, megelőző intézkedések által az ipar eredményeiben felötlő kinövések és visszaéléseket gátolni! Ezt a következetesség láncszemein annál jobban érezzük szükségesnek, minél túlvittebb napjainkban a hajlam, a divat eszmék lobogójára csak az ipart írni arany betűkkel, noha épen miköztünk válhatna legkártékonyabbá az egyéb osztályok érdekeit pártoló törvények hiánya, miután nálunk sem a földművelés, sem az állattenyésztés kellő kifejlési fokra még nem emelkedett, sem állásunk, körülményeink, sem szomszédainkhoz való viszonyaink nem ollyanok, mint akár Angliáé, akár Amerikáé, akár Belgiumé, s más iparos nemzeteké, mint ezt jövő czikkünkben előadni fogjuk. — * — Igazítás- Múlt sz. főczikk. 2dik has. felilv. lef. 3dik sor: „enny“ hely. olv. „ennyi“ 2dik lap lső has. felilv. lef. „Köcsey“ hely. olv. „Kölcsey“ úgy ed 2dik has. fel. lef. 6dik sor: „nullifica 1 ni akarjuk“ hely. olv. „nu 1l i f i ca 1 ni nem akarjuk“ úgy. eh. 3dik has. aluk. felf. 38dik sor: „szakaszban“ hely. olv. „szakában.“ TUDOMÁNY IRODALOM. Italienische XiMimle, (Folyt.) A2dik czikkben a tudós,az olaszok jellemtulajdonairól értekezik, és a nemzeti jellemnek következő határozatát adja: „A nemzeti jellem nagy részben, azon physikai föltételeknek , polgári s politikai állapotnak eredménye, mellyek alatt valamelly tartomány lakossai kifejlődnek.Kétségtelenül a lakosok életmódja, az égalj, a tartomány alkotása, nagy befolyást gyakorolnak.“ A durvább természeti környezetben, hol fáradalmasan lehet a föld termékeit kicsikarni, több családiság, de nagyobb bátorság, szilárdság és szigorság fejük. A természet kecseivel dús haza hol a természet áldásai bővebben, ömlőnek rugékonyabb, hevesebb, szenvedélyesebb s a családiság háncsaiból kibontakozóbb lakosokat táplál, ezek ingerlékenyebbek és a nyilvánosság baráti. A természet az olaszt elárasztván ajándékaival, nem kedveli annyira az asztal örömeit, mint az észak lakosai, az iszákosság ritka, s midőn valaki az olasz csapszéki lármájából részegeskedést következtet, csalatkozik; mert az csak élénkségének szüleménye. Az olasz jellemének két fő sajátja az ingerlékenység és mozgékonyság, ugyan annyi bűneinek, mint erényeinek forrása. A szendébb égaljnak a műveltségre is van befolyása, s azért simább az olasz mint a jeges észak lakosa, azért fog fel mindent forróbban, és a földnek egy országában sem talál valamelly politikai mozgalom olly gyorsan számos szítókra mint Olaszhonban, és csak igy lehet megfejteni azon gyorsaságot és lelkesedést, mellyel bizonyos helyeken a politikai zendülések alakultak, de gyakran gyorsan elalvó tűz, mellynek nincs tápiája s ugyan azért lesz a kormányhatalomnak olly könnyű az illy mozgalmakat elfojtani. Olaszországban számtalanok a jótékony intézetek, minek a heverő s lusta emberek tömege a következménye. Az olasz jellem puhaságának kell még tulajdonítani, hogy a gonosztevők még a nép nagy pártfogásába bújhatnak, s mihelyt valaki üldöztetik, mindent elkövetnek, hogy a törvény büntető karát elkerülhesse, a gonosztett egészen háttérbe nyomói, és csak a szenvedő emberre ügyelnek, s ez oka, hogy Olaszországban olly számos gonosztettek követtetnek el, mert illyek szám nélkül részint örök titokba burkolva, részint büntetlenül maradnak. Az olasz jellem sajátságaihoz tartozik még személyességének magas öntudata s az ezzel egybekötött önérzet. Az idegen az olaszok bűnei elleni balvéleménnyel lép e szép honba, s ennek kell tulajdonítani, mind azon kellemetlenségeket, mellyeket a roszul ismert nemzet körében tapasztal, ki azt jól tudja,milly hiszem uralg felőle külföldön s nem csoda ha heves jelenetekre szolgáltat anyagot. Az olasz jellemben fekszik a nyilvánosság utáni sóvárgás, mit benne kétségül a kényelmes élet ébreszt, azért sehol sincs annyi népünnep, annyi fénnyel és olly különféle színezettel, azért találni a vallási szertartásoknál is annyi szemhizlaló jeleneteket, hogy a lélek megfeledkezik a czélról, mellyre a sokaság egybegyűlt, aki azonban népvndorságot kíván szemlélni, nézze az olaszt szentéi ünnepénél , s látni fogja mikép férnek meg a legzajosabb örömkitörések a legnagyobb Hiedelem mellett, az olaszt látni kell magasztos lelkesedésében, midőn rögtönző költőinek előadásait, vagy kedvencz íróinak magyarázatát hallja, milly szájon függve hallgat minden szót, melly a szónok ajkairól elröppen, s azért jön a szép annyira kifejtve, mert classicus költőit felfogni tanulta s érti. Mikor derül ránk azon idő, hogy költészeink fellengző eszméi hevítsék vérünket, szilárdítsák akaratunkat? Aki Roma ünnepeit, Nápoly meneteit nem látta, olly valamit nélkülöz, minek leírását a toll hasztalan kisértené meg. Az olasz árnyoldala, a családi élet háttérbe nyomása. Azonban a babfélét itt is többet engedett meg magának regélni, mint a mennyit a valódi élet adatai tanúsítanak. Csalatkozik mind az, ki azon szerelmi kalandokat , mellyekkel regények és színdarabok tömvék, valóknak tartja. Számosabbak lehettek ezek hajdan a lovagkorban, de a családi élet olasz földön most tetemes átalakuláson ment keresztül, s Itália távol sem azon családi élet ferdeségeinek és erkölcsi fejlettségnek színhelye, miképezt némelly futva utazók, és felületesen ecsetelő, többnyire a fogadók körét túl nem lépő német utazók elhitetni szeretnék , és a figyelmes vizsgáló többnyire az ellenkezőt találja. Mi a női kaczérságról százszorosan elmondatott, az inkább a fesztelenséget s természetes kellem és simulékonyságnak, mint búja ledérségnek eredménye, azon tűz, melly a velek született kecseket magasítja távol sem szivromlottságból, hanem természetes mozgékonyságukból származik. Roccacio Decameroneje e tekintetben rész vezető, s akit ez eltévesztett, helyre viendi Pandolfininek a XIV. században írt és még most is köztiszteletben álló munkája: „Trattato del Governo della famiglia“, melly utóször 1829 ben Turinban jelent meg. Ezen munka kétségkül mindenütt megtenné hatását, mert lapjai tele vélt üdvös oktatásokkal. Az olasz nőnem nevelésére nem a legjobb hatást gyakorolja az, hogy az ifjúság többnyire zárdákban neveltetik. Panaszkép halljuk gyakran az olaszok elzártságát és bizalmatlanságát említetni. Ez csak azok iránt nyilatkozik, kik őt meg nem ajándékozzák bizalmukkal, és ez egyedül visszatorlásul szolgál. TÖRVÉNYHATÓSÁGI TUDÓSÍTÁSOK. Heveskől, Eger, febr.20. Évnegyedes közgyűlésünk f. hószkén kezdetett, mindig kir. biztos önliga elölülése alatt folytatva — mindenekelőtt olvastatott a febr. 12-i jegyzőkönyv s köszönőfelirat — itt érdekes, és a közönyös hallgatóknak igen mulattató vita keletkezett: egyik rész a köszönőfeliratban világosan kívánta érinteni a tisztválasztásnak felsőbb helyeni megrendelését s a köszönőfeliratot arra is kívánta kiterjeszteni, a másik a melly a kir. leiratból átalános tisztválasztást nem képzel, sőt alkotmányos nemzetnél a status teljes meghallgatása nélkül tisztválasztás megsemmisítése lehetőségét nem is hiszi; csak egyedül oda kívánta szorítani a köszönő feliratot, a mennyiben ő felsége a megye közcsendét, s jövendő nyugalmát eszközölni kívánja, — a kétfelé oszlott megyének illy villongásai között nevezetes vola elnök kir. biztos ő magának azon különös magaviselete, hogy jövendő működéseinek, s czélzatainak hová irányzását senki észre nem veheté — figyelmeztetvén a Béket, hogy a k.k. leirat miképeni magyarázata köréhez tartozván, abba ne bocsátkozzanak. Mindkét fél végre abban nyugodott meg, hogy a kir. leirat szellemében történjék a köszönőfelirás — azaz mindkét rész azon hiedelemben hagyatván , mellyet a k. k. leiratból magának magyarázni tudott. Ezután a kinevezett tisztviselők tették le hivatalos esküjüket. Továbbá az uj törvények hirdettetek ki, mellyeknek következésében a korona-őröknek üdvözlőirat határoztatok. — Az evangelicus lelkészek által netalán összeadott vegyes vallásu házastársak összeiratni rendeltettek. •— A megyei munkák szabály szerinti meghatározására küldöttség neveztetett. A 10. t.czikk értelmes szellemében általunk indítványozott abbeli statútum, hogy kikeletkor a réteken fris hajtásokat s magát a csirát kártékonyan legázoló marhák legeltetése tüstént a földiagyánk elmenetele után és Nógrád megyét követve rendőrileg tilalmaztassék: szótöbbséggel megbukott ugyan, de annak fontosságát elnök kir. biztos ő maga a Kir. s RR. bővebb meghányás után figyelmükbe ajánlá. Felolvastatott ezekután a m. k. ht.tanács levele az egyesületek szabályainak ő felsége elejébe leendő terjesztése végett — a megyei rendek elismervén ő felségének főfelügyelési jogát, és így az alpszabályok felterjesztését, amennyiben kebelünkben illyetén egyesületek léteznek, hódoló tisztelettel rendelék meg, a jövőre keletkező egyesületekre nézve azonban óvást tevén kijelentek, hogy az illy törvény korlátai között működő egyesületek az alapszabályok felterjesztése s helybehagyása előtt magukat tetleg alakíthassák, se k.k. rendelmény akadályul ne szolgáljon. Kir. biztos ő maga megjegyzé, hogy ha a KK. és KR. elismerik azt, hogy ő felségének az egyesületek felett is főfelügyelési joga van, kénytelenek azt is elismerni, hogy a keletkezendő egyesületek keletkezések előtt alapszabályaikat felküldeni tartoznak, minthogy azonban a megyei rendek többsége e nézetben nem osztozék, kb. biztos ő maga kénytelennek látó magány ellenvéleményét a megye rendeinek óvása ellenébe jegyzőkönyvbe iktattatni, ami egy pár ellenzéki szó után el is fogadtatott. Majd a szerencsétlen Arv megye segélyre felszólító levele olvastatott. Indítványunk következtében rögtön aláírást is nyittatott meg, s csak hamar főt. Lévay Sándor kanonok ur 40 pft aláírással kívánta megkezdeni, nem készek elnök királyi biztos ő méltósága, és a jelen lévő megyei rendek szép tanúságát adni a keresztényi kötelességnek, e mellett a vesitesek pénztárából a beveendő kamatokból t. i. 400 p.frt határoztatott a szegény éhenhalással küzdő árvamegyeiek részére kifizettetni, nehogy pedig a kamat bevételig is késedelmet szenvedjen a halasztást nem szenvedő ügy,első alispán Földváry György úr rögtön kölcsön vételre bízatott meg, a melly azután a vesitesek pénztárába folyandó kamatból fog vissza fizettetni. Az aláírási ív mellett beszedetett summa Scnée László jegyző úr által kezeltetik, a melly rögtön maga helyére lészen elküldendő, de még mindezen lépések mellett járásbeli szobáinknak különösen is meghagyatott, hogy a megyében minden embert adakozásra serkentsenek. Tanácskozás tárgya lett továbbá az ország közbotrányául szolgáló rbédei réten keresztül vezető országút is, ha csak ugyan azt útnak nevezni lehet. Erre nézve hivatkoztunk az 1842. évben keletkezett azon megyei határozatra, mellyben az illető tisztviselőségnek meghagyatott, hogy mivel e részben jelentést tévő küldöttség tapasztalatiból a világlott ki, hogy a rhédei közbirtokosság rétjén levonuló árok egészen tisztátalan, s beiszapolva hagyatott, s a viz szétömlése a rétet feliszapolja, az országutat pedig elsüllyeszti, a rendőri törvények értelmében az illető közbirtokosságot árkainak kitisztítására kötelezze, a lesüllyedt hidak felemelésére nézve pedig a főmérnök tervet készítsen, ámbár e határozatra semmi hivatalos lépés nem történt, méltó csodálkozásunkra mégis egy volt tisztviselő megfeledkezve arról, hogy ő is a jelen tárgyban működő küldöttségnek tagja volt,melly a viz kiömlést a rhédei árkok beiszapolásából következteté, megfeledkezve mondjuk az akkori tapasztaltakról, csak hogy igazságos felszólalásunkat visszatorolja , magával ellenkező abból 126