Nemzeti Ujság, 1845. január-június (40 évfolyam, 1-101. szám)

1845-03-13 / 41. szám

TARTALOM. Magyarország és Erdély. Jótékony adakozások. Politikai stabilitás elve III. Felszólítás, org. alap ügy. In­dítvány a levél czimekre nézve. Tudomány és iro­da­l­o­m­. Magyar­ nyelv eredet­e. T­ö­r­v­é­n­y­h­­a­t­ó­s­á­g­i tudósítások. Mosonyból (llendk. közgy. Lajtha foly. szab. kat. lev.) Budapesti utd. Külföld. Sp­anyol-, Francziaország. N.Britannia. Sveicz. Görög-, Törökország. Társulatok és Intézetek. MAGYARORSZÁGi és ERDÉLY. Jótékony rrt­ok«»Kisi»k jegyzéke az Ínséggel küzdő árvamegyei szegénység számára. S­z­m­o­li­­­k Károly balassa-gyarmathi plebanus gyűjteménye a b.gyar­athi kalli. hívek részéről 11 ft 20 kr. pp.; Papp Ferencz várból plebanus 5 ft pp. Si­mon Zsigmond győri academiai hitszónok és vallástanár gyűjteménye 55 fit pp. Ezen összegre adakoztak: A sz. Benedek rendiek győri társházának tagjai 17 ft 29 kr. pp. A győri academiai ifjúság, nevezetesen a) a másodévi joghallgatók 13 ft 49 kr. b) az elsőévi jog­hallgatók 5 ft 42 kr. c) a bölcsészet másodévi hall­gatói 8 ft. d) a bölcsészet elsőévi hallgatói l0ftpp .*) Gró­sz József paksi segédpap gyűjteménye 86 p.ft 4 kr., mellyre névszerint adakoztak: Salamon Cornelia szül. báró Palochay, ki a szegények iránti szánakozásból a Pakson keresztül utazó árvaiak felsegélésére nemcsak egy tulajdon kezével irt felszólításával — már újév nap­­ján,köszöntbe a földesuraságoknál,hanem azok közöl egy kis leánykát is tulajdon gondviselése alá fogadott: most 5 ft, Bertics Márton 1 ft, Sterba János 1 ft, G. J. 1 ft, Novák Sándor 1 ft, Exterde 1 frt, Cseh Mária 2 f­t, özv. b. Rudnyánszky Józsefné 2 ft, Kornis Juliana 1 ft, özv. Vigyázó Ignáczné 5 ft, Vigyázó Rudolf 1 ft, özv. Csuzy Pálné 1 ft, Beck Antal 2 ft, Demerátz József 1 ft, Hepp Anna 2 ft, Szeifricz N. 1 ft 40 kr., Ringenbach Mária 5 ft, Gaal Mária 1 ft, Feil János 1 ft, Nun Márton 1 ft, Börzsöny János 40 kr., Péchy József 20 kr., Pesty István 40 kr., Nuszbaum 20 kr., Bene Ferencz 40 kr., Bárlak Jakab 20 kr., N­orrmann N. 30 kr., Kozma 30 kr., Tumpek 40 kr., Schmidt József 20 kr., lakatos ezéh és legények 2 ft, varga ezéh 1 ft, ács ezéh 1 frt, több névtelen, kik között a szó tulajdon értelmében ign­­ái szegények is valának 20 ft 24 kr., az israelita község 20 ft. Az egész öszveg 86 ft 4 kr. Mivel épen midőn e sorokat imám, ismét több szerencsétlen árvás család az időhöz nem igen alkalmazott öltözetben érkezett vá­rosunkba , kiknek segedelem után térdről esdő fohá­szaik egész a belsőkig hatnak , szives segedelmünket azon forró óhajtás követi; bár csak azzal a szenvedők éhségöket mennél hamarább csillapíthatnák! — Áldás a paksiakra , kik nemcsak szóval, de tettel is meg­mutatták , hogy szeretik embertársaikat. Minden tisz­telettel maradok Pakson böjtmáshava 4.1845. Grosz József paksi segédpap.**) Pest martius 12. Politikai Stabilitás el­ve. m. . Azon érdekeken kívül, mellyeket alkotmányos or­­száglási formáknál a törvényhozó testület egyes tagjai képviselnek, és mellyek a küldők vagy utasítók változékony s egyenesen csak azon időszakra vonat­kozó akaratát fejezik ki, melly megválasztatásuk ide­jekor fenlétezett, — a nemzeteknek mondjuk, ezen változékony s időhöz, helyhez, egyéniségekhez, pro­vinciális kapcsolatok s viszonyokhoz kötött akaratuk, kívánságaik s óhajtásaikon kívül van s kell lenni állan­dó , a jövőnek századira vonatkozó érdekének is; — és ez azon érdek, melly a stabilitás, a conservatió esz­méjében határoztatik meg, és mellyek biztosítása a földbirtokban nyugvó természetes tényezőn kívül,mes­terséges institutiok, jelesül a sen­a­tus vagy felső ház, a veto, a kiváltságok sat.eszméjei lényegében fekszik. Ezen institutiok tehát csak megtestesülései a po­litikai állandóság, a politikai stabilitás eszméjének, s nem kevésbbé alapulnak a tapasztaláson, mint a tiszta elmé­leten ,­­ miután elvitathatlan fénykép áll az a világ minden alkotmányos állodalmainál, hogy czimeres vagy czimertelen, földbirtok­ vagy pénz, hivatal vagy szü­letési nemesség s aristocratia, és annak a közdolgok­ban másoknál vagy épen a sokaságnál tetemes­ rész­véte nélkül, széles e földön egyetlenegy ország, vagy állodalom sem létezik. Úgy véljük, hogy mindazok, kiknél még az elfo­gulatlan higgadt bíráló tehetség a gerjedelmek árja által tökéletesen meg nem semmisült, készek lesznek becsüle­tesen bevallani, hogy ha már a nemesség bizonyos neme nélkül ország vagy alkotmány teljességgel nem létezhetik, akkor a hazafi emelkedésű,vagyonilag minél függetlenebb nemességnek, közjogi tekintetben az aristocratia minden más neménél tetemesb előnnyel kell bírni; a vagyon füg­getlenségét s állandóságát pedig egyedül csak a földbir­tok képviselheti.—Nézetünk szerint nem nyomhat semmit ezen okoskodás ellen a ma triviális és a forradalom utta­­sulásiban megszületettekre,miszerint például csak Ma­gyarországot véve 14 millió ember akaratának nagyobb súllyal kell bírni mint néhány ezerének,­­ mert az al­kotmány elméleti, s nem valami anyag-számvetési pro­bléma, és a történet­i tapasztalás szerint a felhozott okoskodás csak akkor nem téveszti tervezett eredményét, ha annak sikeresítésére egyúttal lámpakaró­s vérpadok is adatnak pótszerül, azonban a higgadt, a békés meg­fontolás időszakaiban úgy véljük senki sem fogja két­ségbe venni, miszerint a nagy tömeg akara­ta s érdeke közt igen sokszor nagyon is tetemes a különbség. Az angol tehát mint mondók, politikai életének a földbirtokban nyugvó gravitationalis ténysúlyát, melly nem statustani speculatiokból eredő, hanem természet­szerű súlypont az alkotványos élet biztos fenmaradha­­tására, mai napig is, híven megőrzötte magának. És most is­ csak mi vagyunk még az egész föld alkotvá­nyos nemzetei közt olly szerencsés helyzetben, hogy az, még nálunk is igen nagy részben fentartva áll.­­ Az olly nemzeteknél azonban, mellyeknél ezen súly már vagy forradalmak által eltörültetett, vagy egyetlen kormány s törvényhozási balfogásokból elmellőztetett, azaz­ a földbirtok és a polgári függetlenségű magány­állások — mint ezt főleg Frankhonban s Belgiumban történtnek látjuk — mobilisaltattak, és igy az elsőre nézve, a parcelláris birtoklási rendszer behozatott: ott már—mivel ezt nagy társas catastrophák nélkül el­hárítani többé nem lehet — a találékonnyá lenni tö­rekvő emberi ész átlátva, hogy a státushatalmak meg­osztása (Theilung der Gewalten) egy magában, azaz a földbirtok alapján nyugvó nemesség súlya nélkül, várt s üdvös eredményhez nem vezethet; a státusszer­­kezet egy egészen sajátszerű nemét kísérlette meg, t. i. a repraesentativus rendszert; azonban — mint még látni is fogjuk — a félszázad óta divatba jönni kezdett, képviseleti rendszernek is egész philosophiája, csak a statuspolitikai gravitationális súlyelvnek mi­nél ildomosb alkalmazása örökös kísérletében áll. Mi ezen uj divatu rendszernek lényegét minden oldalról kívánjuk még azonkívül is tárgyalni s felvilá­­gositni midőn a centralisationok napi kérdése felett kö­zeljövőben nyilatkozandunk; megkívánjuk jelesül is­mertetni igen tisztelt olvasóinkat annak eredeti tiszta eszméjével, és visszautasíthatlan evidentiáig be fogjuk bizonyítni, hogy az a maga valóságos elméleti tisz­taságában, még sehol a földön alkalmazva nincsen, és jelesül, hogy azt illy módon alkalmazni, tökélete­sen és teljesen lehetlen is; — de igy már aztán ki kétkedhetik az iránt, hogy minden, mi ezen vonalon történt, — még az éjszakamerikai státusokat sem vé­ve ki — mind­eddig a képviseleti elvnek egyedül csak közelitése volt;és hogy ezen kísérletnek már ismét,mihelyt maga az elv teljes kiterjedésében nem alkalmaztathatni, a merő illusiok és a tudatlan népnek — demokratái olygar­­chák javára számítatott—megszéditéséhez kelle ugyan lesülyednie; de mind emellett is, mi távol vagyunk azt tagadni, hogy azon nemzeteknél, mellyeknél a felül­világosított, és a föld­birtokban nyugvó contrapon­­dialitást már alkalmazni nem lehet, mindenkor ildomos és szabados a kísérlet a képviseleti rendszer körül is, sőt igen óhajtandó, miszerint annak legkevésbé töké­letlen faja, a népek szerencséjére, boldogságára s nyu­galmára, hova hamarébb ki is eszméltetnék. Azonban csak annyit nem bírunk belátni s megengedni, hogy ott, a­hol úgymint nálunk a politikai súlypontnak termé­­szetszerinti tényezője, a földbirtok, a maga épségé­ben még fenáll, és ezenkívül ehez még úgy mint ná­lunk a megyei szerkezetben nyugvó biztosíték is hozzá­járul, melly a despotiai akarásokat minden institutionál inkább lehetleniti; hogy mondjuk ott, az utánzási s dog­maticai viszketegnek odáig elkellene ragadnia polgáro­kat , miszerint a már létező, menthetlen könnyelműséggel eldobassék és tekintetbe nem vétetve az,hogy ezen létező­­nek nemesítése s kimiveltetése a föld leghatalmasb, leg­szabadabb nemzetének élő példája által már üdvösnek valósult,valamint szinte nem tiszteltetve a fenálló szerzett jogok s igények, a nemzetek életéhez képest eddig még csak egy napos ephemerként feltűnt képviseleti elmé­lethez és mi szegüljünk, és átalánosítni törekedjünk annak alkalmazását mind a mellett is, hogy az minde­nütt csak kísérleti stádiumát futja meg; évről évre it meg új módosítások által egyedül most tökéletesbite­­tik; és átalánvéve csaknem mindenütt hol alkalmazta­tni, untalan kitör, önmagávali ellenmondásba jő, és hab­zó, feszült, kényelmetlen kózállapotokat szül! — A politicai stabilitás elvét még tovább nyomozva, lássuk csak Francziaországot, melly 1789 óta 9 con­stitute gyártott, —lássuk Spanyolhont, melly a Leon szigetében adatott alkotvány óta a­kik közjogát csi­nálja,—lássuk ellenben Angliát, mellynek közjoga,úgy­­szólván az anjoui ház s jelesül Burke szerint—1215., azaz, a bulla megalkotása óta a maga alapelvében fen­áll — és ezt megfontolva nem fog többé kétséget szen­vedni , miszerint a stabilitás elvének értelmezésére a szótárt elővenni, abban annak szójelentőségét megnézni, és onnan azon következéseket vonni, hogy a­ki an­nak elve mellett haladni akar, az csak a géplónak haladását tűzte ki feladatul e roszalkodás, vagy tri­viális fonákság. A stabilitás elvét arra magyarázni, hogy semmi javítás a köz és magánélet körében ne té­tessék, hogy a polgári életfejlemények igényeihez ké­pest, és a hatalmas idő s az internationális viszonyok kellékeivel egyezőleg, a miveltebb élet igényeihez al­kalmazottal)!) magán sőt közjogi javítások is ne tétessenek, hanem maradjon minden a réginél, és jele­sül a bullaris törvény czikk, de porcis Regiis et de Strigis et de judicio ferri candentis ac Duelli lelkismeretesen fentar­­tassék; — az illy magyarázat részakarat vagy őrültség, mellynek védőjével politikárul beszélem gyávaság.— Mi politikáról nem az i­lyenek számára értekezünk hanem a józanok, az okosak számára, kik tudják, és ha tud­ják nem elég fondorok elcsavarni az igazságot, eszmé­letet és elméletet, miszerint ha a közjogi álláson válto­zást a kor igényeihez képest tenni már valóban kell, mint a hogy illyent nálunk tenni visszautasithatnn, csak ugyan szükséges is, az illy változások javítás,nem pedig lerontáskép­tétessenek, azaz, hogy azoknak tervezettnél a fenálló közjogot tartva szem előtt, úgy működtessék, hogy az alkotandó uj állapot ne legyen azon szórón- ~t ~ ~ ■—* *) Örömmel kivezetjük, a derék ifjú honpolgárokat, a nemesebb érzelmek sz­ülte polgári kötelesség­e szép terén ; annál is inkább , mivel illy tettek azon édes meggyőződésre vezetnek bennünket, miszerint ott, hol a nemsokára tettek mezejére lépő serdülő nem­zedék belvilága illy fellépésekben nyilvánul, bátran nézhet a haza jövőjének szemébe , mert kik egye­sek segedelmére késznek nyilatkoznak, azoktól a nemzet pártolását annál inkább lehet reményteni. , Sz­e­r­k. **) El­et a remény, miszerint az említett új keblű se­gedelem gyűjtők és adókhoz több érdemes hason­­társak csatlakozandnak, az ínséget enyhitendők. , Csak tegnap is mintegy háromszáz illy nyomo­rult, kivándorlókat láttunk Pesten keresztül utaz­ni , kik vallomásuk szerint Slavoniába mennek, hol őket jó földdel kínálják. S­z­e­r­k. Harminczkilenczedikev. Előfizetési díj félévre postán és hely­ben borítékkal 6 forint, boríték nél­kül házhoz küldve 5 forint e. pénzben. NEMZETI Megjelenik minden kedden , csütörtö­kön, pénteken és vasárnap egy egy ív. Lapjaink mindennemű hirdetményeket felvesznek. Alapító KULTSÁR ISTVÁN táblabiró, kiadja Özvegye. 9 Csütörtök mart.13. Előfizethetni minden cs. kir. postahi­vatalnál s helyben a szerkesztőségnél, Zöldkert utcza 488. szám alatt föld­szint , a hivatalban. Tisztán írott czimeket kérünk. Levelek a’ szerkesztőségnek czimzendők. Egy egy hasáb-sorért apró betűk­kel öt ezüst kr. számittatik. 41. szám 1845.

Next