Nemzeti Ujság, 1845. január-június (40 évfolyam, 1-101. szám)
1845-03-13 / 41. szám
TARTALOM. Magyarország és Erdély. Jótékony adakozások. Politikai stabilitás elve III. Felszólítás, org. alap ügy. Indítvány a levél czimekre nézve. Tudomány és irodalom. Magyar nyelv eredete. Törvényhatósági tudósítások. Mosonyból (llendk. közgy. Lajtha foly. szab. kat. lev.) Budapesti utd. Külföld. Spanyol-, Francziaország. N.Britannia. Sveicz. Görög-, Törökország. Társulatok és Intézetek. MAGYARORSZÁGi és ERDÉLY. Jótékony rrtok«»Kisi»k jegyzéke az Ínséggel küzdő árvamegyei szegénység számára. Szmolik Károly balassa-gyarmathi plebanus gyűjteménye a b.gyarathi kalli. hívek részéről 11 ft 20 kr. pp.; Papp Ferencz várból plebanus 5 ft pp. Simon Zsigmond győri academiai hitszónok és vallástanár gyűjteménye 55 fit pp. Ezen összegre adakoztak: A sz. Benedek rendiek győri társházának tagjai 17 ft 29 kr. pp. A győri academiai ifjúság, nevezetesen a) a másodévi joghallgatók 13 ft 49 kr. b) az elsőévi joghallgatók 5 ft 42 kr. c) a bölcsészet másodévi hallgatói 8 ft. d) a bölcsészet elsőévi hallgatói l0ftpp .*) Grósz József paksi segédpap gyűjteménye 86 p.ft 4 kr., mellyre névszerint adakoztak: Salamon Cornelia szül. báró Palochay, ki a szegények iránti szánakozásból a Pakson keresztül utazó árvaiak felsegélésére nemcsak egy tulajdon kezével irt felszólításával — már újév napján,köszöntbe a földesuraságoknál,hanem azok közöl egy kis leánykát is tulajdon gondviselése alá fogadott: most 5 ft, Bertics Márton 1 ft, Sterba János 1 ft, G. J. 1 ft, Novák Sándor 1 ft, Exterde 1 frt, Cseh Mária 2 ft, özv. b. Rudnyánszky Józsefné 2 ft, Kornis Juliana 1 ft, özv. Vigyázó Ignáczné 5 ft, Vigyázó Rudolf 1 ft, özv. Csuzy Pálné 1 ft, Beck Antal 2 ft, Demerátz József 1 ft, Hepp Anna 2 ft, Szeifricz N. 1 ft 40 kr., Ringenbach Mária 5 ft, Gaal Mária 1 ft, Feil János 1 ft, Nun Márton 1 ft, Börzsöny János 40 kr., Péchy József 20 kr., Pesty István 40 kr., Nuszbaum 20 kr., Bene Ferencz 40 kr., Bárlak Jakab 20 kr., Norrmann N. 30 kr., Kozma 30 kr., Tumpek 40 kr., Schmidt József 20 kr., lakatos ezéh és legények 2 ft, varga ezéh 1 ft, ács ezéh 1 frt, több névtelen, kik között a szó tulajdon értelmében ignái szegények is valának 20 ft 24 kr., az israelita község 20 ft. Az egész öszveg 86 ft 4 kr. Mivel épen midőn e sorokat imám, ismét több szerencsétlen árvás család az időhöz nem igen alkalmazott öltözetben érkezett városunkba , kiknek segedelem után térdről esdő fohászaik egész a belsőkig hatnak , szives segedelmünket azon forró óhajtás követi; bár csak azzal a szenvedők éhségöket mennél hamarább csillapíthatnák! — Áldás a paksiakra , kik nemcsak szóval, de tettel is megmutatták , hogy szeretik embertársaikat. Minden tisztelettel maradok Pakson böjtmáshava 4.1845. Grosz József paksi segédpap.**) Pest martius 12. Politikai Stabilitás elve. m. . Azon érdekeken kívül, mellyeket alkotmányos országlási formáknál a törvényhozó testület egyes tagjai képviselnek, és mellyek a küldők vagy utasítók változékony s egyenesen csak azon időszakra vonatkozó akaratát fejezik ki, melly megválasztatásuk idejekor fenlétezett, — a nemzeteknek mondjuk, ezen változékony s időhöz, helyhez, egyéniségekhez, provinciális kapcsolatok s viszonyokhoz kötött akaratuk, kívánságaik s óhajtásaikon kívül van s kell lenni állandó , a jövőnek századira vonatkozó érdekének is; — és ez azon érdek, melly a stabilitás, a conservatió eszméjében határoztatik meg, és mellyek biztosítása a földbirtokban nyugvó természetes tényezőn kívül,mesterséges institutiok, jelesül a senatus vagy felső ház, a veto, a kiváltságok sat.eszméjei lényegében fekszik. Ezen institutiok tehát csak megtestesülései a politikai állandóság, a politikai stabilitás eszméjének, s nem kevésbbé alapulnak a tapasztaláson, mint a tiszta elméleten , miután elvitathatlan fénykép áll az a világ minden alkotmányos állodalmainál, hogy czimeres vagy czimertelen, földbirtok vagy pénz, hivatal vagy születési nemesség s aristocratia, és annak a közdolgokban másoknál vagy épen a sokaságnál tetemes részvéte nélkül, széles e földön egyetlenegy ország, vagy állodalom sem létezik. Úgy véljük, hogy mindazok, kiknél még az elfogulatlan higgadt bíráló tehetség a gerjedelmek árja által tökéletesen meg nem semmisült, készek lesznek becsületesen bevallani, hogy ha már a nemesség bizonyos neme nélkül ország vagy alkotmány teljességgel nem létezhetik, akkor a hazafi emelkedésű,vagyonilag minél függetlenebb nemességnek, közjogi tekintetben az aristocratia minden más neménél tetemesb előnnyel kell bírni; a vagyon függetlenségét s állandóságát pedig egyedül csak a földbirtok képviselheti.—Nézetünk szerint nem nyomhat semmit ezen okoskodás ellen a ma triviális és a forradalom uttasulásiban megszületettekre,miszerint például csak Magyarországot véve 14 millió ember akaratának nagyobb súllyal kell bírni mint néhány ezerének, mert az alkotmány elméleti, s nem valami anyag-számvetési probléma, és a történeti tapasztalás szerint a felhozott okoskodás csak akkor nem téveszti tervezett eredményét, ha annak sikeresítésére egyúttal lámpakarós vérpadok is adatnak pótszerül, azonban a higgadt, a békés megfontolás időszakaiban úgy véljük senki sem fogja kétségbe venni, miszerint a nagy tömeg akarata s érdeke közt igen sokszor nagyon is tetemes a különbség. Az angol tehát mint mondók, politikai életének a földbirtokban nyugvó gravitationalis ténysúlyát, melly nem statustani speculatiokból eredő, hanem természetszerű súlypont az alkotványos élet biztos fenmaradhatására, mai napig is, híven megőrzötte magának. És most is csak mi vagyunk még az egész föld alkotványos nemzetei közt olly szerencsés helyzetben, hogy az, még nálunk is igen nagy részben fentartva áll. Az olly nemzeteknél azonban, mellyeknél ezen súly már vagy forradalmak által eltörültetett, vagy egyetlen kormány s törvényhozási balfogásokból elmellőztetett, azaz a földbirtok és a polgári függetlenségű magányállások — mint ezt főleg Frankhonban s Belgiumban történtnek látjuk — mobilisaltattak, és igy az elsőre nézve, a parcelláris birtoklási rendszer behozatott: ott már—mivel ezt nagy társas catastrophák nélkül elhárítani többé nem lehet — a találékonnyá lenni törekvő emberi ész átlátva, hogy a státushatalmak megosztása (Theilung der Gewalten) egy magában, azaz a földbirtok alapján nyugvó nemesség súlya nélkül, várt s üdvös eredményhez nem vezethet; a státusszerkezet egy egészen sajátszerű nemét kísérlette meg, t. i. a repraesentativus rendszert; azonban — mint még látni is fogjuk — a félszázad óta divatba jönni kezdett, képviseleti rendszernek is egész philosophiája, csak a statuspolitikai gravitationális súlyelvnek minél ildomosb alkalmazása örökös kísérletében áll. Mi ezen uj divatu rendszernek lényegét minden oldalról kívánjuk még azonkívül is tárgyalni s felvilágositni midőn a centralisationok napi kérdése felett közeljövőben nyilatkozandunk; megkívánjuk jelesül ismertetni igen tisztelt olvasóinkat annak eredeti tiszta eszméjével, és visszautasíthatlan evidentiáig be fogjuk bizonyítni, hogy az a maga valóságos elméleti tisztaságában, még sehol a földön alkalmazva nincsen, és jelesül, hogy azt illy módon alkalmazni, tökéletesen és teljesen lehetlen is; — de igy már aztán ki kétkedhetik az iránt, hogy minden, mi ezen vonalon történt, — még az éjszakamerikai státusokat sem véve ki — mindeddig a képviseleti elvnek egyedül csak közelitése volt;és hogy ezen kísérletnek már ismét,mihelyt maga az elv teljes kiterjedésében nem alkalmaztathatni, a merő illusiok és a tudatlan népnek — demokratái olygarchák javára számítatott—megszéditéséhez kelle ugyan lesülyednie; de mind emellett is, mi távol vagyunk azt tagadni, hogy azon nemzeteknél, mellyeknél a felülvilágosított, és a földbirtokban nyugvó contrapondialitást már alkalmazni nem lehet, mindenkor ildomos és szabados a kísérlet a képviseleti rendszer körül is, sőt igen óhajtandó, miszerint annak legkevésbé tökéletlen faja, a népek szerencséjére, boldogságára s nyugalmára, hova hamarébb ki is eszméltetnék. Azonban csak annyit nem bírunk belátni s megengedni, hogy ott, ahol úgymint nálunk a politikai súlypontnak természetszerinti tényezője, a földbirtok, a maga épségében még fenáll, és ezenkívül ehez még úgy mint nálunk a megyei szerkezetben nyugvó biztosíték is hozzájárul, melly a despotiai akarásokat minden institutionál inkább lehetleniti; hogy mondjuk ott, az utánzási s dogmaticai viszketegnek odáig elkellene ragadnia polgárokat , miszerint a már létező, menthetlen könnyelműséggel eldobassék és tekintetbe nem vétetve az,hogy ezen létezőnek nemesítése s kimiveltetése a föld leghatalmasb, legszabadabb nemzetének élő példája által már üdvösnek valósult,valamint szinte nem tiszteltetve a fenálló szerzett jogok s igények, a nemzetek életéhez képest eddig még csak egy napos ephemerként feltűnt képviseleti elmélethez és mi szegüljünk, és átalánosítni törekedjünk annak alkalmazását mind a mellett is, hogy az mindenütt csak kísérleti stádiumát futja meg; évről évre it meg új módosítások által egyedül most tökéletesbitetik; és átalánvéve csaknem mindenütt hol alkalmaztatni, untalan kitör, önmagávali ellenmondásba jő, és habzó, feszült, kényelmetlen kózállapotokat szül! — A politicai stabilitás elvét még tovább nyomozva, lássuk csak Francziaországot, melly 1789 óta 9 constitute gyártott, —lássuk Spanyolhont, melly a Leon szigetében adatott alkotvány óta akik közjogát csinálja,—lássuk ellenben Angliát, mellynek közjoga,úgyszólván az anjoui ház s jelesül Burke szerint—1215., azaz, a bulla megalkotása óta a maga alapelvében fenáll — és ezt megfontolva nem fog többé kétséget szenvedni , miszerint a stabilitás elvének értelmezésére a szótárt elővenni, abban annak szójelentőségét megnézni, és onnan azon következéseket vonni, hogy aki annak elve mellett haladni akar, az csak a géplónak haladását tűzte ki feladatul e roszalkodás, vagy triviális fonákság. A stabilitás elvét arra magyarázni, hogy semmi javítás a köz és magánélet körében ne tétessék, hogy a polgári életfejlemények igényeihez képest, és a hatalmas idő s az internationális viszonyok kellékeivel egyezőleg, a miveltebb élet igényeihez alkalmazottal)!) magán sőt közjogi javítások is ne tétessenek, hanem maradjon minden a réginél, és jelesül a bullaris törvény czikk, de porcis Regiis et de Strigis et de judicio ferri candentis ac Duelli lelkismeretesen fentartassék; — az illy magyarázat részakarat vagy őrültség, mellynek védőjével politikárul beszélem gyávaság.— Mi politikáról nem az ilyenek számára értekezünk hanem a józanok, az okosak számára, kik tudják, és ha tudják nem elég fondorok elcsavarni az igazságot, eszméletet és elméletet, miszerint ha a közjogi álláson változást a kor igényeihez képest tenni már valóban kell, mint a hogy illyent nálunk tenni visszautasithatnn, csak ugyan szükséges is, az illy változások javítás,nem pedig lerontásképtétessenek, azaz, hogy azoknak tervezettnél a fenálló közjogot tartva szem előtt, úgy működtessék, hogy az alkotandó uj állapot ne legyen azon szórón- ~t ~ ~ ■—* *) Örömmel kivezetjük, a derék ifjú honpolgárokat, a nemesebb érzelmek szülte polgári kötelessége szép terén ; annál is inkább , mivel illy tettek azon édes meggyőződésre vezetnek bennünket, miszerint ott, hol a nemsokára tettek mezejére lépő serdülő nemzedék belvilága illy fellépésekben nyilvánul, bátran nézhet a haza jövőjének szemébe , mert kik egyesek segedelmére késznek nyilatkoznak, azoktól a nemzet pártolását annál inkább lehet reményteni. , Szerk. **) Elet a remény, miszerint az említett új keblű segedelem gyűjtők és adókhoz több érdemes hasontársak csatlakozandnak, az ínséget enyhitendők. , Csak tegnap is mintegy háromszáz illy nyomorult, kivándorlókat láttunk Pesten keresztül utazni , kik vallomásuk szerint Slavoniába mennek, hol őket jó földdel kínálják. Szerk. Harminczkilenczedikev. Előfizetési díj félévre postán és helyben borítékkal 6 forint, boríték nélkül házhoz küldve 5 forint e. pénzben. NEMZETI Megjelenik minden kedden , csütörtökön, pénteken és vasárnap egy egy ív. Lapjaink mindennemű hirdetményeket felvesznek. Alapító KULTSÁR ISTVÁN táblabiró, kiadja Özvegye. 9 Csütörtök mart.13. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál s helyben a szerkesztőségnél, Zöldkert utcza 488. szám alatt földszint , a hivatalban. Tisztán írott czimeket kérünk. Levelek a’ szerkesztőségnek czimzendők. Egy egy hasáb-sorért apró betűkkel öt ezüst kr. számittatik. 41. szám 1845.