Nemzeti Ujság, 1845. január-június (40 évfolyam, 1-101. szám)
1845-04-20 / 62. szám
séggel vagy robajgó harsogással megtámadó; most jelesül: a nemességnek, városoknak, a tisztélyes rendűek s szabados nagy közönségeknek a kormány elleni keresztes hadviselés czéljaira béke-kezeket nyújtani szinte; de mind ezen alakjában, mindenkor és mindenütt kérlelhetlen ellene a haza cs aristokratai institutióinak. Kartay Endre nyilatkozata a nemzeti szinház ügyében. 6) Három terhes hónap óta nehezül rajtam a vádak terhe , mik szinházigazgatóságom utóbbi szakában közbejött balviszonyaim folytán ellenem némelly hir s divatlapokban emeltettek. A borús érzetet, mellyet a vádak súlya miatt hordoznom kelle, még sokkal keserűbbé tette azon szomorú kénytelenség, hogy rájuk felelnem és magamat a tisztelt közönség előtt igazolnom mindeddig nem lehetett, mert a színházpénztári számadások , mikre önigazolásom egyedül alaposan építhető vala, csupán most (i. e. márt. 30 án) közöltettek velem. Legyen szabad reménylenem, hogy a tisztelt közönség e körülményt elfogadandja mentségül a késedelemért, mellyel e nyilatkozatomat s általa ügyemet méltányos bírálata alá terjesztem. Nem sorolom elő minden egyes pontjait a vádaknak, mikkel a P. Divatlap és Életképek több számaiban némelly névtelenek a tisztelt közönség előtt jó véleményben állott nevemet bemocskolni kívánták; nem cáfolgatom egyenként ráfogásaikat, miután úgy is találkoztak már szószólóim, kik azoknak alaptalanságát a Jelenkor Társalkodójának folyó évi 15. és 16- dik számában elegendően kimutatták, mi egyszersmind rám nézve vigasztaló tanúsága annak , hogy habár vannak is egyesek, kik névtelenség pajzsa alól reám rágalomnyilakat szórtak, de vannak másfelől jóakaróim is, kik irántam részvéttel viseltetnek; s hogy a mélyen tisztelt közönségnél a rám mért csapások között s minden gyanúsítások daczára is ébren van azon méltányos indulat, melly nem puszta keringő hírek, de bebizonyított tények s megfontolt ügy viszonyok szerint, mindenek felett pedig nem egyoldalú ráfogások, de a vádolt fél kihallgatása után mondja ki a felmentő vagy kárhoztató ítéletet. Nem bocsátkozom minden egyes vádak cáfolgatásába azért is , mert sokakat kellene szükségkép ismételnem, miket a Társalkodó fent idézett számaiban elmondva találok s miknek újra előhozásával a t. közönség türelmét fárasztani gyöngédtelenségnek tartanám. De e vádak némellyike valóban annyira aljas is, miképpeá felelni, állásom alattinak tartom**), némellyike pedig a szinház körüli csekély szolgálataim elsorolására vezetne, mitől a szerénység s önérzetem tartózkodni parancsol. A szemrehányásoknak a Társalkodóban megczáfolt pontjait tehát mellőzvén s azokra a türelmes olvasót figyelmeztetni itt elégnek tartván, csupán azon pontokra szorítkozom főleg, mellyek számadásokra s általában pénzügyre vonatkoznak. A színházi pénzkezelőhivatal által vezetett bevételek s rendes kiadások rovatai 1843. évi januáriustól, 1844. év december végéig igy következnek: • Jelen cáfolatot a méltányosság és jog tekintetéből egyiránt kn.lendőnek tartjuk. Szerk. ilyen például: a hamburgi leves, csehráczány s több esélével aljas és méltatlan gyanúsítás. 1844. December . 13,318 11 14,989 52'/a a felvett cautionalis pénz 4,500 — — — a summa . . . 414,147 6'A 378,731 1511« Levonván a kiadást a bevételből marad . . . 35,415 51'A vagy ezüstben 14,166 20% kr. Ezen rendes kiadásokban azonban az igazgatónak sem évi dija, sem rendkívüli költségei (egy Pár pontot kivéve) besorozva nem lévén szükség, hogy azokat is sommásan ide iktassam, aképpen, mint azokat a színházi országos főfelügyelő gróf ő melt, elébe is terjesztettem. Ezek pedig a következő pontokból állanak: 1. Az igazgató évi dija, melly ha nem vételik is a külföldi színigazgatók évdija zsinórmértékül, kiknek 4 — 6 ezer p. forintnyi fizetésük van: *) könnyen tétethetik egy évre házbérrel, fuvarozással és egyéb házi szükségekkel együtt 3 ezer pengő forintra, melly két éven át tesz: 6 ezer pengőt. 2. A beruházmány (fundus instructus) melly készpénz gyanánt szolgál s felveendő,nem becsültetett ugyan többre 3200 pft; de miután ennek, nem becsű, hanem beszerzési ára számítandó, ez pedig 4—5 ezer pforint közt volt, legalsóbb számítással tétethetik**) 4 ezer pftra. 3. Az országgyűlés alatt a színházi összes személyzetnek Pozsonbani szállítása és az ország rendei előtti felléptetése alkalmával szenvedett veszteség részen az illető számadások szerint 3021 pft. Ezen három pont összege is szinte kiegyenlíti már a fentebbi 14,166 pft., melly a rendes költségek rovataiból nyereségképpen felmaradni látszik. Ezeken kívül vannak még az igazgató által a szinház érdekében két esztendő alatt tett 4. Rendkívüli kiadások. Némelly kitűnöbb színházi egyéneknek adott tiszteletdijak, a színháznál két év alatt vendégképpen megfordult 40nél több kül s belföldi művészeknek adott emlékek, ajándékok s ezeknek több ízekben is illő vendégszerető elfogadása, magyar és német vándorszínészek felsegélésére fordított önkénytes adományok, több hazai jótékony czélokra s intézetekre tett aláírások; — a pest- s budai német szinházban fellépett idegen művészek előadásaira, hangversenyekre fizetett bemeneti dijak, midőn azonban az intézett több tagjai az igazgató társaságába mentek. — Az intézet jelesebb tagjaival Bécsbe tett utazások, Berlin, Breslau, Prága, Dresda, Olmütz, Brünn s több külföldi nagy városokba az ottani színházak belső elrendezésének s igazgatási viszonyainak és a bennök működő jelesebb művészi egyéneknek megismerése, valamint közöttök magyarul tudó művészek találása végett tett utazásokra fordított kiadások; bel és külföldi levelezőknek és ügyvivőknek fizetett dijak, szegényebb sorsú egyes színházi egyéneknek kissebb s nagyobb sommákban tett adományok; bel és külföldi hir és divatlapok s művészeti folyóiratokra tett előfizetések, sat. Mindezek két éven által tesznek összesen 11,173 pft. ide nem számítván a kölcsönzött pénzektől két éven át fizetett kamatokat. Kitűnik, hogy két évi igazgatóság alatt, nemcsak semmi nyereségem, de sőt inkább tetemes pénzbeli veszteségem volt. (folyt. köv.) TÖRVÉNYHATÓSÁGI TUDÓSÍTÁSOK. Aradból (közgyűlés vége.) Másnap a BR. tárgyalás alá vevék a megbízott küldöttség közmunkák iránti véleményét, a munka remek, igen sok szorgalom, elővigyázat s pontos kiszámítás annyira érdekessé téve, hogy a hozott törvényeknek igazság és irányához, melly czélja lehete, legközelebb helyeztetett; — tekintetbe véve, hogy a nép szorgalma, ereje, erkölcse aránytalan s az egyenes napszámmali munkára való felügyelet 12 szkió által lehetetlennek ismerteték , midőn — ember 50 — 60 mértföld térségen eloszolva, az időkiszámítással sem létesíthető; azért is urainknak, mi népünk kereskedői közlekedését közvetlen igényli — fentartása, oda vezeté a KK, hogy minden számítások próbatétele után az egy aránylagi munkát köböl számra kivetette, meghatározván egy szekeres napszám betudatásáért hány köböl kövecset szállitand a munkatevő önhasználta útjára, igy a szorgalmatásnak itt nyittatott a három napi munkát, ha tehetséges ereje engedi, egy nap alatti munkávali lerovathatásra, midőn a gondatlan, makacs vagy munkát kerülő is ugyanazon egy mennyiségnek pontos leszolgáltatására szomlatandik s ezen arányos igazságos munkáltatás minden szorgalmatos nép előtt üdvösnek látszó — mert midőn az ernyedetlen vagy makacs, bárha ereje nagyobb is, visszavonva csalást tervezett, nem csak a községet, de szorgalmas szomszédját leginkább rövidítette, de oda is vezetheti népünket, hogy egyaránt szorgalomra szokik. Vízi szabályozásainkra a királyi biztosság 70,000 gyalog napszámot kívánt, de minthogy az egész megyében csak 67,657 gyalog napszámaink találtattak, a közigazgatást sem lehet erő nélkül hagyni, ez évre tehát csak 58,787 napot helyeselhettünk, óhajtván e megye , hogy a kir. biztosság mérnökei, kik több ízben csak még egy évre kívánták ezen temérdek kézi erőt kiszolgáltatni, már valaha czélszerű rendezéseket bevégeznék, mert szinte görnyed erőnk a sok munkában, vizünk pedig mint tapasztalás tanúsítja, évenkint annyi, mennyi rendezés megkezdése előtt sem volt; találkoztak e vitatkozás alatt is némelly ellenszegülök, kik mindenben s mindenre csak azt kívánnák, hogy semmi se történjék, vagy a mi jó van is, összedüljön; de hála a gondviselésnek, Arad Rei éber figyelemmel kisérik az élet minden perezét s ha előre nem siethetnek is, a túlzók kedvéért visszalépni nem fognak. Előterjesztés létetett F. G. táblabiró által, miként a helyi, tanács a gyilokkal ellátott botok hordását tilalmazza, igen czélszerűnek vélné, ha a RR. népek erkölcsét ismerve s a törvényszéki bírálatok által be is bizonyított esetek mennyiségét tekintve, a népnek eme öldöklő kések csizmaszárbani, vagy szarusbani hordását eltiltanák, mert e kések által véletlen gyilkosságok, sőt első elragadtatásban önkényes ölések is történnek; meghányatván az indítvány, helyeselve elfogadtatott, és 6 hónapi határidő tűzetett ezen kések megsemmisítésére, s a tisztviselőknek kötelességül tétetett , hogy a népet eme megyei határozatról eleve tudósítsák. — Szőnyegre került egy eltévelyedett per, melly hihető babonaság által a bírói kézből kiragadtatva szomszéd megyébe tévelyedett; a felperes két éve fohászkodik érette, még végre egy igen tisztelt egyén önbevallásából remény nyílt — a pernek bekerítésére, melly már felsőbb helyen is megfordult. — A megyéhez érkezett körlevélre, sz.biráink bemutatták a megyében keletkezett s létező intézeteket u. m. olvasó, pensionali, gyorsutazási, takarékpénztár, kisdedóvó, polgári, nőegyesületi, vívó, cassino, polgári lövész, bornemesítő sat, de ezekben veszedelmes irányok nem mutatkozván, felmutatásuk szükségtelenné vált. A húsnak fontja ápriltól, — az idő zordon volt a s takarmány szűke miatt — 12 krárra emeltetett s az érdemteljes középponti sz.birónak, hogy a jó marija vágására és egyenes mérték kiszolgáltatására jobban felügyelhessen, két fizetéses táblabiráink segédül neveztettek; maga nemében újdonság, de czélszerű lehet. Jövő közgyűlésünk július 11ére határoztatok, hogy pedig a rendkívüli árvizek által megrongált hidak rögtön helyre hozahassanak, építő küldöttség elnöke másodalispán ar ez ügyben megbizatott előterjesztő továbbá egy triró, miként a szabók (egy papíron lerajzolt) darabokból késziték legénységünk ruházatát, okát ott keresvén, hogy az árlejtésben csupa boszuból egymást leverték, és ez majd tüzes vitákra ada alkalmat; de másod alispán ur mint építői elnökszéki vizsgálattételre s rendelkezésre olly móddal bízatott meg, hogy az illy vakmerő mester többé az árcsökkentéshez ne bocsátassék; a többiehez hasonló belrendelkezési ügyeink a közönséget csak untathatnák, azért mellőzve azokat, csak azt megemlítem még, milly kebelemelő e megye Rdei erénye, szilárd férfiassága, midőn ismét egy évnegyedes közgyűlésen átesve, a hét hónap előtt idejét múlt épitőszék tartását meg sem penditék; az egész gyűlés csekély hevességet mellőzve, egymás iránti tisztelettel kísértetett, majd semmi jelet sem mutatkozván a személyeskedésnek, mi e megye nyugalmát biztosítja és Arad Rt. bölcsességét tanúsítja. — Rendes levelező. Esztergomból. Megyénk folyó april 8 —9kén tartá’közgyülését első alispáni elnöklet alatt, mellyben másod alispánunk indítványára aláírási iv köröztetett tüstént kezdetben az ínséggel küzdő árvamegyeiek számára. A jegyzőkönyv nyomán már egy ideig halad a tanácskozásunk, midőn B. mindenek előtt, a múlt kisgyűlésből erre halasztott volt főispáni helyettesünk búcsúzó levelét köré felolvastatni, méltó tisztelettel emelvén ki e jeles és felejthetetlen elnöknek — ki tiz évig sok politikai s főkép általa (B. által) okozott zivatarok közt kormányzó e megyét — igazságszeretetét, béketűrését, ki elnöki jogaival soha vissza nem élvén, 4—5 vok* Bevétel Kiadás. F.v Hónap vfz. kr. vfz. kr. 1843. Januarius . 17,84814 17,46113 V Februarius . 16,71859 A 14,93242% )) Mártius 10,9805 14,1647 )) Április . . 25,18244 17,38857 V Május . . 12,26254 19,6454% V Junius . . 12,03312 15,2029 )) Julius . . 17,4511 17,33510 )) Augustus . 14,11615 10,93320 )) September . 9,80359 14,08716 )) October 30,74020 15,5862. )) November . 17,86253 16,83824 )) December . 16,16339 20,40238 1844. Januarius . 17,91715 16,28124 )) Februarius . 11,44849 11,33640 ) Mártius . . 19,75842 20,0143 )) Április . . 21,29713 17,12442 . Május . . 9,07728 12,91448 )) Junius . . 14,40330 15,8333 )) Julius . . 21,97652 17,70146 )) Augustus . 16,551 13 15,695 5% )) September . 11,721 27 13,0155 6 % }> October 34,97558 16,07715 '|i )) November . 16,03813 13,770— °) A bécsi udvari színház csupán drámára ügyelő igazgatójának évdija négyezer pengő forint. o6) Például: Hunyady László, Linda, Don Pasquale és Rohan Mária czímű operák 1000 pírral becsültettek kevesebbre, mint amennyin szereztettek. 247