Nemzeti Ujság, 1845. január-június (40 évfolyam, 1-101. szám)

1845-06-03 / 86. szám

TItRVÉKYHATOSiei TUDÓSÍTÁSOK. BSiemiból (közgyűlés vége.) G) Mi végre főispáni helyettesüknek több rendű felírásaikban sürgeti hivatalától­ elmozdittatását illeti, miután az ezekben felhordott okok épen nem ollyszerüek, mellyek az 1536: 36 és 1647: 76. t. czikkek alkalmazását megkíván­nák sőt nagy részben épen azt tanúsítják, miként a BBek az 1841. decemb. 16-án 17,667 sz. a. kiadott kegyes királyi leirat rendelésének sem hódolva, a kia­dott legfelsőbb határozatnak engedelmeskedni elmu­lasztották, és a törvényes felsőbbségek iránti függést megtagadni nem kétségeskedtek, ugyancsak a legfelsőbb királyi parancs folytán meghagyja, hogy érintett fő­ispáni helyettesük, mint törvényes főkormányzótok iránt jövőben tartozó tisztelettel és engedelmességgel visel­tetni feloldhatatlan törvényes kötelességüknek ismer­jék. Mig e k. intézvény olvastatok, a teremben mely csendesség uralkodott. — Végre B.: Mielőtt a fel­olvasott intézvényben foglalt kegyelmes királyi válasz tárgyalásához fognánk, méltóztassanak a tettes R . T. Ö. urnak hozzám beadott folyamodványát meg­hallgatni. Elnök (határozottan) mielőtt a felolva­sott kegyelmes királyi intézmény feletti tanácskozás eredménye végzéskép ki nem mondatik, a szőnyegen levő tárg­y be nem végeztetik, más tárgyba ereszked­ni a renddel ellenkezvén, méltóztassanak az érintett legfelsőbb helyről irt válasz felett tanácskozni. (Lárma, jobb oldal, királyi parancsolat­ bal oldal T. folya­modványa.) Sz. szóhoz jutván Lamourette lyoni al­­kotványos püspöknek a törvényhozó gyűlésben (1792. 7. jul.) békítő szerepét vette által, ha nem is amazé­­hoz hasonló sükerrel. Minekünk eszünkbe jutott, mi­ként­­ugyanazon jelenetek külön külön nemzetek éle­tében megismétlik magukat, s mondá: ideje már egyszer, s itt az idő, hogy a drámának, melly an­nyi kellemetlen jelenetekkel e megye teremében el­játszatott, vége legyen. Kövessék a megye rendei a de­rék Bars vármegye példáját, melly kiűzvén kebeléből a viszályok ördögét­, jelenleg a béke s egyetértés ma­­lasztainak örvend. Ő mindég az vala Biharmegye gyű­lésein, mi Cassandra a trójaikon, jóslóst jövendöl­­getett de szavára, mint Cassandraéra senki nem ügyelt, és im jóslatai teljesültek — ismételve békét ajánl. Mi hozzá tesszük az említett püspök szavait: C’ est la division des partier, qui cause tous les maux, et c'est a cette disunion, qui faut apporter reme de. Sz. szavai viszhang és el­lenhang nélkül hangzottak el. I­..y Antal: a felolva­sott kegy.­intézvényben T. lévén első helyen érdekel­ve, a méltányosság kívánná, hogy nekie, ha e te­remben megjelenni szerénysége nem tiltotta volna, szót engedjünk, nyilatkozatát meghallgassuk;de itt nem lévén, ugyanazon méltányosság követeli, hogy írásban fog­lalt nyilatkozatát meghallgassák, ő tehát T. folyamo­dása felolvastatására szavaz. J. K. ugyanez értelem­ben nyilatkozott. Elnök: ha a felolvastatni kért folya­modvány a k. k. intézménnyel összefüggésben van, annak felolvastatását nem ellenzi. T. folyamodása: mi­dőn táblabiró Erdődy László úr által kért­­bizonyítvány kiadásában szándéktalanul ejtett hibámról meggyőződ­ve , azt mellesleg mentségek keresése nélkül, elisme­­rem, és hivatalomat a tekintetes rendek kezeibe visz­­szaadom; rosszallók ugyan a tekintetes rendek a hibát, de annak szigorúbb betudásától, hasonló esetekben más tisztviselőkkel is gyakorlott kegyességeknél fog­va, elállottak. Azonban felséges fejedelmünk törvény­szabta eljárást rendelni méltóztatván, ezen magas ha­tározatot mély hódolattal fogadni egy­részt alattvalói kötelességem parancsolja, másfelől pedig magam ér­dekéből is óhajtanom kell, hogy a tény hibás vagy vétkes volta felett minél előbb törvényes bíró mondjon ítéletet. Minélfogva a perbeidézésre szükséges napok megadásáról, és minden kifogásbeli védelemről ezen­nel lemondván, mély alázattal kérem a tekintetes ka­rokat, miszerint a pert ellenem azonnal megindítani és legrövidebb idő alatt elhatározni méltóztassanak sat. Sz. indítványozó: mikint a BR. mellőzvén a perbefogatást T. részére kegyelmet esdeklők ő felsé­géhez folyamodjanak. J­ a­ki magát mint T.ur ártat­lannak és bűnnélkülinek érezi, annak a vádtól bírói ítélet általi feloldatása csak kedves lehet, ennélfogva mivel a kegy. kir. intézvény T. ur perbefogatását ha­ladék nélkül elrendeli, s mivel azt maga a folyamo­dó ur is kívánja, a pert meg kell indítani, felmaradván természetesen számára a kegyelemérti folyamodás út­ja, ha a bírói ítélet részére kedvezőleg nem ütne ki. A­mi a formalitásokat illeti, azokkal dispensálni a megye hatósági köréhez nem tartozik, azokat megtartani vagy meg nem tartani nem a nemes vármegyétől függ. Ő részéről azt mondja: meg kellene tartani, mert forma adja a dologtételét.—B., táblabiró J. úrral, tekintvén beszéde első részét egyetért, hozzáadván, miként ez a­ legbiztosabb a vádlott büntelensége tisztába hozatalá­ra, mert ha ezt mellőzvén, kegyelemért folyamodnánk, fenmaradna némellyeknél a vádlott vétkessége gyanú­ja , de nem, beszédének második részével. A megye ugyanis, megadván a folyamodónak mit maga kér, bíráskodási körét túl nem terjeszti, mert mit magától nem tehet, el nem állhatván a perlekedés külsőségei­től , mik a vádlottaknak kedvezésül rendelvék, meg­teheti s elállhat az e kedvezményekkel élni nem aka­rók kívánságára. H. J. gr. kit lelkiesmérete nem vá­dol, ártatlan, s ezt hiszem én T. D. úrról, s meg­vagyok győződve, hogy azt, miről vádoltatik, nem szándékosan követte el;s előtte, mint ismerem, a becsületesség mindég túlnyomó súllyal bírván: ve­szítse el bár az ember mindenét, ha jó hirét meg­mentette, nyertes, ennélfogva magam is helybeha­­gyom, hogy bírói elitélésre bízza állapotát. Azonban ha az ítélet számára kedvezőn nem ütne ki, tartozunk ő felsége kegyelme forrásához járulni, ki a tisztelt urat megvigasztalhatja és ezzel minket is. Elnök: kí­vánnak e tettes Rk. a k.k. intézmény pontjainak egyen­kénti megvitatásába ereszkedni, vagy azt, netalán egész kiterjedésében, átalán elfogadni? (Több hang: ponton­­kint.) K. az uralkodó vélemény szerint T. rövidített u­­táni perbefogatása mellett szavazott. N. J. T.: nem bűn­tényt, csak hibát követvén el, hogy a rendek egyeteme hivataláróli lemondását el nem fogadta, perbe nem idézte, fel nem függesztette, sem biráskodási jogát túl nem terjesztette , sem egyedül ő felségét illető kegye­lem jogot nem gyakorolt. A hiba, gyarlóság következ­ménye , a bűn gonoszságé. Amaz, mindenki gyarló lévén, átnézhető, emez visszatarló szigorúságot igé­nyel. E meggyőződés vezette a megyét a T­­ur ügyé­­beni eljárásában. S a vád, mintha a megye hatósága körén túllépett volna, csak akkor érhetné a Béket, ha bűntényt vontak volna el, az azt megbosszuló törvényes ösvényről. E nézeteket a RR. figyelmébe ajánlván T. rövidített utoniperbefogatására szavaz. J.: Mikép fogas­sák valaki perbe, az a dolog czifrája. Az­ actio ő felsége által el van rendelve, a melly parancsolatot ellenkező véleménnyel fogadni el, sem az Hiedelemmel, sem a törvénnyel, sem a jó renddel meg nem egyez. Tegyünk eleget a parancsolatnak magyarázatok nélkül. B.: Három vád foglaltatik a k. intézvényben a megyének T. féle ügybeni eljárása ellen. Jelesen: biráskodási jogát túlterjesztette; a kérdéses tényt a királyi biztos mun­­kálkodási körétől el akarta vonni; kegyelemjogot gyakorolt. E vádak egyike sem terhelheti a BRek egye­temét; nem az első: széksértési esetben bíráskodni a megye hatóságához tartozik, melly megyei jog, po­sitiv törvényeink nem lévén, e hazában a törvények hiányát pótló törvényes gyakorlaton, melly e megyében a BR. mellett van, alapszik, nem a második, T. ügyét a királyi biztos munkálkodási körétől el nem vontuk, mert egyrészt arról, hogy királyi biztos ez ügyben is vizsgálódni fog, felsőbb helyről értesítve nem voltunk, tehát el nem vonhattuk; de más­részt T. ur az ellene tett vádra feleletét királyi biztos urnak benyújtotta; nem a harmadik: a megye ez ügyben többet nem tett, mint mennyit hatóságánál fogva te­hetett. A tény elébe terjesztetvén, megvitatta, s azt gondatlanságból s nem rész akaratból eredetinek talál­ván, átnézte, s ennélfogva nem bűnt, hanem csak hibát nézvén át, kegyelemjogot nem gyakorolt. Most azonban felsőbb helyről a kereset ellene ellévén ren­delve, fogassék perbe az általa kívánt módon. A dolog czifrájában sokat lát. Ebben a véleményben voltak a jobb és bal oldal több szónokai, s a k. k. intézvény első pontja feletti tanácskozás bevégeztetvén, főispáni he­lyettes úr a végzést a többség értelmében kimondá, miszerint: a kegyelmes királyi intézvény T. Ö. fő­jegyző úr iránti kegyelmes rendelményére függesztvén figyelmüket, él nem mellőzhetik kijelenteni, hogy T. D. úr vádoltatása tárgyában múlt 1843. év nov. 6 án tartatott közgyűlésük alkalmával tett intézkedéseket, mi­után jelenleg is arról vannak meggyőződve, hogy a kérdésben forgó, és a vádlott által önkényt elismert hibás tény, nem rosz akaratból és előre kiszámított bé­lyegző czélból elkövetteték, hanem egyedül köteles­ség mulasztásából eredeti hibának tekintetett, s miu­tán azon tárgynak a királyi bizottság munkálati körébe tett számításáról, sem öcs. királyi felsége, sem kor­mányszéke által tudósítva nem valónak, az pedig két­ségtelen, hogy tisztviselőik hibás lépései, és cselek­vései felett, folytonos, és a megyei élet természe­téből folyó gyakorlatok szerint, ezelőtt is mindenkor intézkedtek, a­nélkül, hogy a kegyes k. intézvényben felhozott, azonban hiedelmük szerint nem is létezett bűnnek elengedésében tévedtek volna, maga helyén történtnek tekinthetni.Ezt megemlítvén, egyébiránt hó­doló tisztelettel fogadván a megértett legfelsőbb kegyes akaratot a hoz, és magának vádlott T.D. urnak felolvasott abbeli kérelméhez képest is, miszerint hivatala megszűn­vén, vádoltatása felett a bírói ítéletet minél előbb hallani óhajtja, ezen királyi parancsolat, a folyamodás pár­jainak, úgy a méltóságos királyi biztos úr által alább foglalt levele mellett megküldött vádiratoknak kiadá­sával, tiszti főügyvéd­­). M. ur oda utasíttatik, hogy nevezett T. D. ur ellen, ezen adatok nyomán a leg­felsőbb helyen elrendelt bűnvádi keresetet minél előbb tegye folyamatba, s annak hamarább­ befolyását min­den igyekezettel eszközölje , itt megjegyeztetvén, hogy vádlott ur a megindítandó per során, mind azokat, miket folyamodásában megem­lít,önkényt, s ott maga helyén tehette. Végül kiküldöttség rendeltetett a hivatalos irományoknak T.­urtóki átvételére, és első aljegyző urnak leendő átadá­sára. így ment véghez a kegyelmes királyi intézmény első pontja feletti tanácskozat. A többi pontok, egyet kivévén, csendesebb kedéllyel tárgyaltattak. Frére de Marie, Ufiglie!. Folyó évi május 5-én első alispáni elnöklet alatt tartatott évnegyedes közgyűlésünk ne­­vezetesb tárgyai következők valónak: a kisgyűlési jegy­zőkönyvek hitelesítésük után felolvastattak a hivatalos irományokról készített scontrók, mellyekből kiderült: miként a folyó évi januárius fokán alakult új tisztikar hivatásának híven megfelelt, mivel alig maradt néhány tisztviselő igen kevés jelentéssel adós; e szerint eb­beli hivatalos eljárásuk erélyességéért a közönség ne­vében méltányos köszönet szavaztathatik; — ezek után m. kir. udv. kanczelláriai parancsok kerültek szőnyeg­re , mellyeknek tárgyaltatásuk végzetével — országos vásárunk lévén — a gyűlés­i 1. óra után eloszlott. Május 6an a nagy m. kir. helytartótanács intézvényei­­re lővén a sor, azokból kiemelendőnek vélem azon ke­gyes intézvényt, melly szerint minden törvényesen be­vett vallások tanítói, kántorai, s egyházfiai a tisztes­bek közé soroztatni, azok előjogaiban részeltetni, s vétségük esetében a tisztesbekkeli bánásmód alá vé­tetni rendeltetvék, mellynek folytában Thuránszky Ist­ván táblabiró a gyárak mielőbbi keletkezése, emelése s felvirágzása tekintetéből,­­ hogy mentül több kül­földiek a honbai jövetelre édesgettessenek, mindenne­mű gyárosoknak, mesterembereknek, kereskedőknek, házzal biró polgároknak, — szóval: minden mű­ér­­tők és haszonbérlőknek az emberiséget különben is meg­gyalázó testi büntetés alóli felmentését, s egyes tisz­­viselő egyének önkénye ellen biztosításukat indít­ványozó. Ezután B. Zs. táblabiró minden telekkel bi­ró gazdát felmentendőnek javalá; e helyt szüksé­gesnek vélem megemlíteni, miként megyénk még 1841 ben a falusi bírákat a bot alól felmentette. Voltak ollyanok is, kik a házzal biró zselléreket, sőt min­denkit a szkirói bot alól felmentetni kívántak, mig má­sok a bot átalános eltörlésére szavaztak; melly több­felé ágazott indítványokra többek által megjegyez­tetett, hogy ezt nagyon veszélyes lenne olly tá­gasan kiterjeszteni, mivel ez által a vétkesek szá­ma igen megszaporodnék, ha legkisebb vétség­ért is a megye börtönébe kellene küldeni a bűnö­söket, s ez esetben még maga az eléggé terjedelmes megye háza is szűk lenne a beküldöttek számára. Egy tb. által még az is megemlíttetett, hogy statútumot törvény ellen hozni tilos, ezt megyei végzéssel eltö­rülni nem tanácsos azon okoknál fogva is, mivel sem rendes fenyitőházaink, sem pedig állandó törvényszé­keink s a nép sem lévén még annyira megérve s nevel­ve, miként a botozást általában el lehessen törülni. — gyönyörűség volt azonban a szónokok általános abbai megegyezésüket hallani, hogy bátor igen szivükön vi­selik az adózók sorsát, s őket hozzájuk méltó helyzetbe emelni óhajtják, s az utálatos s mindenki által kárhoz­tatott botozás nemét eltörölni, de ezt jelen körülmé­nyekben megyei uton eltörölni nem látták eszközölhe­­tőnek, miután e feladat az összes törvényhozás mű­ködését igényli Hosszas vita után T. I. fenőbb emlí­tett indítványa azon hozzátétellel elfogadtatott, miszerint akár nemesi udvarositott, akár úrbéri telkeken lakó ház­zal biró adófizető családfő egyének a szbirói bot alól fel­mentetnek; a többiekre nézve meghagyatott a szbirák­­nak, hogy a nmgy m. kir. itótanács több e tárgyban érkezett intézvényeinek figyelemben tartása mellett, a kisebb vétségek esetében a botozást gyéren használva. 343

Next