Nemzeti Ujság, 1845. július-december (40 évfolyam, 102-205. szám)

1845-09-18 / 147. szám

is holta előtt azt hívé, hogy véres harczra nem kerülend, s azon reménnyel kecsegtette magát, hogy elég ál­dozatok estek már martalékul, s végre békés jövendő­nek örvendhetünk. Meglehet, hogy az ég, miután még a­ legtisztább s legdrágább áldozatot elvette tőlünk, most már engesztelődve van: meglehet, hogy a meghasonlás magva a radikal kantonokban magától gyümölcsöt hozand, de én e reménnyel nem kecsegtet­hetem magam. Azon veszély, mit a féktelen sajtó,val­lástalan tanítói kar, mit egy kereszténység elleni szel­lemben nevekedett fiatal papság, mit eg­y gyenge rend­­őrségi törvényhozóság, mit magok a hivatalnokok, el­veik tetteik s életmódjuk által okoztak s terjesztet­tek ,sokkal mélyebben fekszik, mintsem forradalmi uton ki nem törnék. Ezen veszély föellenei irányá­ban a kath. egyház s kath. kantonok ellenszerzik magukat. Ez az erőszakot sem hagyja kisérletienül, csakhogy a vallástalanság és despolismus pálczáját felettük s egész Sveicz felett villogtathassa. Egy ne­héz s véres harcz — félek — áll még előttünk. A ra­dikai clubbok elhatárzák a helveliai egységi kormány helyreállítását, s elérkezve vélik az időt a kath. kan­tonok meghódítására. A leghatalmasabb kantonok kor­mányai ama clubbok kezei közt vannak. Csak még egy lépés, s a kormányok a cantonbeli zászlóalju­kat akármilly ürügy alatt a keresztény-elleni forradalmi dlubbok szolgálatában fogják megindítani. Többé nem szabad csapatokkal, hanem a szabadcsapatok főnö­kei szolgálatában levő kantonsereggel kell küzdenünk: nemcsak egy részről támadtatunk meg, hanem minden oldalról. Nem azért mondom ezeket, hogy benneteket elbátortalanítsalak, hanem azért, hogy lássátok a részt egész terjedelmében s arra magatokat készen tartsátok. Lássátok, a kath. kantonok rendei ez értelemben mű­ködnek, Ők egyesülnek, felfegyverzék s készen tartják magukat! Mit cselekedjünk mi, barátim s ro­konim? Nekünk mindenek elött s végre is imádkoz­nunk kell. Tekintsetek oda a mi előképünkre Leu atyánkra! Márt. 31 én vonult a híveivel, egyik kezében az olvasót, másikban az alabárdot tartva, a csatába. Nekünk szellemi s testi fegyverekkel kell felruházva lenni. Az imával kössétek össze az őrködést. Őrköd­jetek mindenütt, hol a rendetlenség szelleme uraló , hol árulási tervek koholtatnak , hol a hazai vész fe­nyegeti. Végre ha Luzern kantont, mitől tartani le­het , ismét olly irtózatos vész fenyegetné , úgy ne kés­setek fegyvert ragadni, ne tekintsétek az ellenség számát, ha 20, 30 vagy 40,000 lenne is, mi nem vesztendünk. Nekünk is vannak barátaink. A kathol­ rendek együtt tartanak, nekik mindnyájuknak kö­zös czéluk van s akaratuk. Ők a szükségben s veszély­ben is barátok maradnak. Nem kétlem, hogy a protes­táns kantonok is a jog s függetlenségért hozzánk csat­­lakozandnak, ki azonban értünk harczol s győzedel­meskedik , az a mindenható Isten. Kétszer csodála­tosan megmentett bennünket, harmadszor előttünk s ellenségeink elött dicsőitni fogja magát. S te L­e­u atya! ki dicsőítve vagy a mennyben, te fogod vezér­leni a kath.harczosokat, te fogod őket bátoritni s vi­gasztalni , le fogod őket védeni s fejükre a győzelem koszorúját feltenni, az igazság, szabadság s vallás­érti győzelemét, m­ellyért éltél, munkáltál, vívtál s véredet ontád!“ Luzernben sept. 4kén az egész vadásztestü­­let, m­elly­­három tagjának, kik Steiger megszö­kését előmozditák , hitszegése következtében) ujonan rendszereztelek, jeleskedtetett. Olaszország Az olasz határszélek­ről, sept. 3. Valamennyi nápolyi hírek abban meg­egyeznek, miszerint a király mindent elkövet, hogy országa csendjét s népe boldogságát helyreállítsa. S­alermo és Messinábani ismételt tartózkodása, az or­szágutak kijavítása, a birtok­adó rendszerezése, a kénke szabad kivitele, az új s igen kedvező keres­kedési s hajózási szerződések Anglia s Francziaor­­szággal, mellyeket nemsokára hasonlóak követnek, Olaszország, Ausztria, Sardinia, Svéd s az Észak­amerikai egyesült státusokkal, 1840ik év január­­tól tervezett vámjegyzék leszállítása, ez mind neveze­tes jótétemény e vidékekre és még több sikerrel le­­endnek, ha a szicziliaiak azon gondolattal megba­­rátkozandnak, hogy Nápolyból kormányoztassanak s nem saját kormányzóság által Palermoban, s ha a hel­­igazgatás nem olly rész s könnyen megvesztegethető hivatalnokok kezében leend. Belgium, Brüssel, sept. 6. Jólehet e pil­lanatban sem hiányzanak tárgyak a pártok közti súr­lódásra , de jelenleg egy sokkal komolyabb kérdés előtt minden háttérbe szoru­­alik, t. i. mivel fogják az alsóbb néposztályt táplálni, miután a burgonyater­més alakiban nem sikerült? Néhány nap óta a cabi­net naponkint tanácskozik e tárgy felett, de minded­dig, úgy látszik, semmi eredményre sem jutottak. E­­gyébiránt az idő sebes szárnyakon halad s két hó­nap elfolyta után valószínűleg semmi burgonya sem leend az országban, azért, mig az idő jó, előre kell gondoskodni. A hírlapokban megjelent czikkek száma s különféle röpiratok, mellyek e tárgy felett megjelentek, a hihetlenségig terjednek, de mialatt az okokban — úgy­szólván—mindnyájan megegyez­nek, épen idegenek annak tudásában, miként hárít— lassék el a fenyegető baj. A ministérium a felett nincs tisztában , váljon egybehívja-e a kamrákat vagy nem, azonban valószínűleg egybe kell hívnia, mert jólehet magára vállalhatja a felelőséget egy pillanat­nyi rendszabályért, de nem ollyanért, melly egész télen át, a jövő aratásig érvényes legyen, mint a múlt május hónapban szavazott gabnatörvény felfüg­gesztése. Más országokból kell tehát az élelemszert behozni. De hogy illy vállalatok nagyban üzettethes­­senek, szükség a kereskedőket bizonyos garantiával ellátni. E pedig a kamrák egybehivása nélkül meg nem történhetik. A király elnöklete alatt Laeken kastélyban tar­tott ministertanács s abban hozott halárzatok követ­keztében a sept. aki „Moniteur“ következő királyi rendeletet közöl: Első czikk. A törvény által meg­­határzott időszakig vám nélkül behozattathatnak: bú­za , rozs, árpa , pohánka, kukoricza , bab, borsó , zab, árpadara, burgonyaliszt s más lisztes sze­rek , laska, makaróni és más levesbeli tészták, bur­gonya és rizskása. Az itt előszámlált tárgyakért 100 kilogrammért 10 cent. mázsa pénz vétettetik. 2dik czikk. A pohánka s burgonya kivitele megtiltatik. (Aláírva). Leopold. A törvényhozó kamrák összehívását illetőleg. Mi Leopold sat. elha­­tárzók e­lsö czikk. A senátus és a képviseleti kam­ra sept. 16ra rendkívüli gyűlésre egybehivatik. 2ik czikk. Belügyministerünk , a jelen határzat végre­hajtásával megbizatik, melly a ,Moniteurban­ meg­­jelenendik. Kelt Laekenben sept. 5én 1845. (Aláírva). Leopold.44 kereskedelm­i Strrck. Aachen. A hely­beli kereskedelmi kamra sept.­cén tartott ülésében el­­határzá a felsőbb hatóságoknál azon javaslatot tenni, hogy az idén a burgonyábeli pálinka­égetés s a bur­gonyának kivitele megtiltassék, minthogy egyébkép az idei rész termésnél fogva, a szükséges élelemsze­rek előállítása veszélyeztetve van. Mint pallók, városi tanácsunk hasonló rendszabály végett folyamodott. Mi azt hisszük, hogy a legnagyobb fontosság a kiviteli tilalomban fekszik, mivel annak pálinkává égetését a magasabb ár s drágaság­a nélkül is nehezíteni fog­ják. Azonban bármilly dicséretesek is legyenek ezen lépések, városi hatóságainktól még más lépéseket vá­runk, mellyek különösen alkalmasak legyenek a sze­gényebb néposztály helyzetén a közelgő télen se­gíteni. Hamburg, sept. 5. A búzának ára itten foly­tonosan növekedik, jólehet Angliában alábbszállott. A vételi vágy minden nemben nagy, főkép a burgonyá­nak olly sok vidékeken­ nem sikerülte miatt, mit — mint várni lehet — búzával, darával sat. kénytelenit­­tetnek pótolni. Azt is beszélik, hogy a búza minősége Angliában a folytonos nedvesség miatt nagyon szen­vedett. A rozs ára szinte feljebb hágott. A gyarmati árukban még mindig nagy élénkség mutatkozik min­den feltűnő árváltozat nélkül. Kar­in­ti­áb­ól, sept. 7én. A cs. kir. közönséges udvari kamra néhány Laibach-ban lakó kereskedőt fel­­­hatalmazó, Magyarországból búzát behozni, azt Ka­­rintia malmaiban megérletni s a lisztet Triestbe vinni,­ a nélkül, hogy azért a státuspénztárba a közönséges kiviteli vámmennyiségnél többet fizessen, a búzának t.i.mázsájáért Magyarországból Triestig 1 kr., míg ezen engedelem nélkül a kiviteli vám Magyarországból Ka­­rintiába egy mázsától 15'% krajczár vala, tehát 14% krajczárral több, mint a Triestbel, s azonfelül a ren­des kiviteli vám Triestből Karintiába a liszt mázsájá­ért 1 kr. — Ezen Karintia és Triest érdekében fekvő engedményezés következése jön, hogy egyetlen laiz­bachi kereskedő ház, u. m. Baumgartner s társ, kevesebb mint két év alatt roppant mennyiségű búzát mintegy 60,000 mázsát vitt ki Magyarországból Ka­rintiába, s miután azt a karintiai malmokban megöröl­­teté, szinte annyi mennyiségű lisztet szálltja Triestbe. Nagyon óhajtandó lenne tehát, ha hasonló engedelem adatnék az egyéb kereskedőségnek, miáltal a kincstár bevételében nemcsak hogy csorbát nem szenvedne, hanem Karintiára s a triesti kereskedőségre tetemes haszon áradna. V e l e n c z e, sept. 8. Az eső­s áradások eredmé­nyei feletti jelentések sokkal komolyabbak, mintsem az ismét beállott szép időjárat képes volna a gaboná­nak olly magasra hágott árát lejebb szállítani, melly jelenleg még növekedett. A nyerészkedés főtárgyává a kukoricza választatott, mi legtöbbet szenvedett s múlt héten mintegy 40—45.000 mérő, minősége szerint, 2'A — 3 forintjával kelt el. A búzának szinte mint a rizsnek állandó jó ára van. G a 1 a c z, aug 25. Tizennégy nap óta a búza ára sokkal feljebb szökkent, mig a többi gabnaé változat­lanul maradt. A keleti piaczokról­ utósó hírek, minden gabnanemre kedvező hatással voltak. Anatoliaban és Syriában szörnyű gabnaszükség vagyon, úgy szinte Görögországban is. Manchester, aug. 26. A múlt héli körülmé­nyek kevéssé képesek az idevaló piac­ra kedvezőleg hatni. Az időjárat állandóan nedves és az aratásra an­nyira kedvezőtlen, hogy annak következtében méltán aggódhatni. A búza, rozs hat­­ára nem olly roppant magas, s azt hiszik, hogy csekélyebb termés mellett sem leend olly nagy drágaság, minthogy nagy mennyisé­gű gabna maradt fen tavairól. • 591 Értekező. Takarék magtárak. (Vége.) Nem igy C... falu együgyü jobbágyai; ezek múlt augustus tökén esti nyolcz órakor Lírájuknál ös­szegyülekezvén, rövid tanácskozás után önállólag olly pontokat alapitanak meg, mellyek — legalább csekély véleményem szerint — több kevesbbé módosítva, az egész köznép takarék magtárainak életbeléptetésére alkalmazhatók, s bizonyosan akár melly megyének sem lehetne oka felettök elpirulni, ha közgyűlési ta­nácskozása eredményeként bocsáttatnának közre. Le­gyen szabad itt elősorolnom azokat. 1) A falubeli urak, kivévén, ha szegények ré­szére ajándékkép akarnának valamit beküldeni, saját részökre a jobbágyok magtárát nem használhatják, ré­szint mert uraknak takarék magtárakra szükségük nincs, részint mert igen könnyen zavarba jöhetne s dugába dőlhetne egész tervünk. 2) A takarék magtárt még ez őszben felépítjük, de az alább meghatározandó gabnamennyiséget majd csak akkor kezdendjük el belerakni , midőn lega­lább középszerű termés mellett a beleteendő men­nyiséget nélkülözhetjük; mert azt csak igy s csak ekkor fektethetjük szilárd, tartós alapokra. ( 3) A magtár belső hosszúsága 4, szélessége 2, magassága bolthajtásával együtt 211* öl leszen, részint azért, hogy földszint is jól feltöltethessék s gab­­natartásra elég szárazzá tétethessék, részint hogy egy emelet beleillesztése mellett is a legnagyobb ember benne könnyen dolgozhassák. ( 4) A magtár felszélről fog állani, s felette 2'A lábbal egy, az átellenébeni kereszt­falra pedig két, egyik mintegy 5 , másik mintegy 9 lábnyi magasság­ban nem felfelé álló, hanem fekvő, legfeljebb tíz hü­­velynyi magas , de legalább 6 láb hosszú, vas ros­téllyal ellátott ablak fog alkalmaztatni, miszerint az e­­gész magtár emelete mindig szellős legyen , az alsó osztály pedig legalább annak idejében , mikor az ajtó felnyittatik, egész széltében s hosszában kiszellőz­­tethessék. 5) Földszint szintúgy valamint az emeleten a fa­lak hosszában három három mintegy 35 p.mérőt tar­talmazható fiókok fognak alkalmaztatni ollyformán, hogy középett járáskelésre legalább két lábnyi tér üresen maradjon. 6) Az egyik fal melletti hat fiók, búzának, a másik falmellettiek pedig rozsnak fognak tartalékul szolgálni; az emeleti fiókok teljes közepén egy jó­kora, a földszinti fiókok közepére szolgáló négy szögletes lyuk leszen alkalmazva, ezekbe pedig négy­­szögletes , a fiókoknál kisé magasabb s azokat tö­kéletesen elzáró fák illesztve, miszerint azokat annak idejében kihúzni, s az emeleten levő minden gabnát egyszerre az alsó fiókokba tetszés szerint leeresz­teni , s igy szükség esetében nyitott ajtó­s ablakok­nál , leeresztés alkalmával könnyű szerrel átszellőz­tetni lehessen , — magától értetvén természetesen, hogy a földszinti fiókokban netalán létezendő gabnát előbb zsákokba mérni, s a lyukak bezáratása után tüslint az emelet megürült fiókjaiba kellene önteni. *— 7) Az így elkészülendő, jó, erős ajtóval szá­rakkal ellátandó magtárba minden jobbágy és házas

Next