Nemzeti Ujság, 1845. július-december (40 évfolyam, 102-205. szám)
1845-09-18 / 147. szám
is holta előtt azt hívé, hogy véres harczra nem kerülend, s azon reménnyel kecsegtette magát, hogy elég áldozatok estek már martalékul, s végre békés jövendőnek örvendhetünk. Meglehet, hogy az ég, miután még a legtisztább s legdrágább áldozatot elvette tőlünk, most már engesztelődve van: meglehet, hogy a meghasonlás magva a radikal kantonokban magától gyümölcsöt hozand, de én e reménnyel nem kecsegtethetem magam. Azon veszély, mit a féktelen sajtó,vallástalan tanítói kar, mit egy kereszténység elleni szellemben nevekedett fiatal papság, mit egy gyenge rendőrségi törvényhozóság, mit magok a hivatalnokok, elveik tetteik s életmódjuk által okoztak s terjesztettek ,sokkal mélyebben fekszik, mintsem forradalmi uton ki nem törnék. Ezen veszély föellenei irányában a kath. egyház s kath. kantonok ellenszerzik magukat. Ez az erőszakot sem hagyja kisérletienül, csakhogy a vallástalanság és despolismus pálczáját felettük s egész Sveicz felett villogtathassa. Egy nehéz s véres harcz — félek — áll még előttünk. A radikai clubbok elhatárzák a helveliai egységi kormány helyreállítását, s elérkezve vélik az időt a kath. kantonok meghódítására. A leghatalmasabb kantonok kormányai ama clubbok kezei közt vannak. Csak még egy lépés, s a kormányok a cantonbeli zászlóaljukat akármilly ürügy alatt a keresztény-elleni forradalmi dlubbok szolgálatában fogják megindítani. Többé nem szabad csapatokkal, hanem a szabadcsapatok főnökei szolgálatában levő kantonsereggel kell küzdenünk: nemcsak egy részről támadtatunk meg, hanem minden oldalról. Nem azért mondom ezeket, hogy benneteket elbátortalanítsalak, hanem azért, hogy lássátok a részt egész terjedelmében s arra magatokat készen tartsátok. Lássátok, a kath. kantonok rendei ez értelemben működnek, Ők egyesülnek, felfegyverzék s készen tartják magukat! Mit cselekedjünk mi, barátim s rokonim? Nekünk mindenek elött s végre is imádkoznunk kell. Tekintsetek oda a mi előképünkre Leu atyánkra! Márt. 31 én vonult a híveivel, egyik kezében az olvasót, másikban az alabárdot tartva, a csatába. Nekünk szellemi s testi fegyverekkel kell felruházva lenni. Az imával kössétek össze az őrködést. Őrködjetek mindenütt, hol a rendetlenség szelleme uraló , hol árulási tervek koholtatnak , hol a hazai vész fenyegeti. Végre ha Luzern kantont, mitől tartani lehet , ismét olly irtózatos vész fenyegetné , úgy ne késsetek fegyvert ragadni, ne tekintsétek az ellenség számát, ha 20, 30 vagy 40,000 lenne is, mi nem vesztendünk. Nekünk is vannak barátaink. A kathol rendek együtt tartanak, nekik mindnyájuknak közös czéluk van s akaratuk. Ők a szükségben s veszélyben is barátok maradnak. Nem kétlem, hogy a protestáns kantonok is a jog s függetlenségért hozzánk csatlakozandnak, ki azonban értünk harczol s győzedelmeskedik , az a mindenható Isten. Kétszer csodálatosan megmentett bennünket, harmadszor előttünk s ellenségeink elött dicsőitni fogja magát. S te Leu atya! ki dicsőítve vagy a mennyben, te fogod vezérleni a kath.harczosokat, te fogod őket bátoritni s vigasztalni , le fogod őket védeni s fejükre a győzelem koszorúját feltenni, az igazság, szabadság s vallásérti győzelemét, mellyért éltél, munkáltál, vívtál s véredet ontád!“ Luzernben sept. 4kén az egész vadásztestület, mellyhárom tagjának, kik Steiger megszökését előmozditák , hitszegése következtében) ujonan rendszereztelek, jeleskedtetett. Olaszország Az olasz határszélekről, sept. 3. Valamennyi nápolyi hírek abban megegyeznek, miszerint a király mindent elkövet, hogy országa csendjét s népe boldogságát helyreállítsa. Salermo és Messinábani ismételt tartózkodása, az országutak kijavítása, a birtokadó rendszerezése, a kénke szabad kivitele, az új s igen kedvező kereskedési s hajózási szerződések Anglia s Francziaországgal, mellyeket nemsokára hasonlóak követnek, Olaszország, Ausztria, Sardinia, Svéd s az Északamerikai egyesült státusokkal, 1840ik év januártól tervezett vámjegyzék leszállítása, ez mind nevezetes jótétemény e vidékekre és még több sikerrel leendnek, ha a szicziliaiak azon gondolattal megbarátkozandnak, hogy Nápolyból kormányoztassanak s nem saját kormányzóság által Palermoban, s ha a heligazgatás nem olly rész s könnyen megvesztegethető hivatalnokok kezében leend. Belgium, Brüssel, sept. 6. Jólehet e pillanatban sem hiányzanak tárgyak a pártok közti súrlódásra , de jelenleg egy sokkal komolyabb kérdés előtt minden háttérbe szorualik, t. i. mivel fogják az alsóbb néposztályt táplálni, miután a burgonyatermés alakiban nem sikerült? Néhány nap óta a cabinet naponkint tanácskozik e tárgy felett, de mindeddig, úgy látszik, semmi eredményre sem jutottak. Egyébiránt az idő sebes szárnyakon halad s két hónap elfolyta után valószínűleg semmi burgonya sem leend az országban, azért, mig az idő jó, előre kell gondoskodni. A hírlapokban megjelent czikkek száma s különféle röpiratok, mellyek e tárgy felett megjelentek, a hihetlenségig terjednek, de mialatt az okokban — úgyszólván—mindnyájan megegyeznek, épen idegenek annak tudásában, miként hárít— lassék el a fenyegető baj. A ministérium a felett nincs tisztában , váljon egybehívja-e a kamrákat vagy nem, azonban valószínűleg egybe kell hívnia, mert jólehet magára vállalhatja a felelőséget egy pillanatnyi rendszabályért, de nem ollyanért, melly egész télen át, a jövő aratásig érvényes legyen, mint a múlt május hónapban szavazott gabnatörvény felfüggesztése. Más országokból kell tehát az élelemszert behozni. De hogy illy vállalatok nagyban üzettethessenek, szükség a kereskedőket bizonyos garantiával ellátni. E pedig a kamrák egybehivása nélkül meg nem történhetik. A király elnöklete alatt Laeken kastélyban tartott ministertanács s abban hozott halárzatok következtében a sept. aki „Moniteur“ következő királyi rendeletet közöl: Első czikk. A törvény által meghatárzott időszakig vám nélkül behozattathatnak: búza , rozs, árpa , pohánka, kukoricza , bab, borsó , zab, árpadara, burgonyaliszt s más lisztes szerek , laska, makaróni és más levesbeli tészták, burgonya és rizskása. Az itt előszámlált tárgyakért 100 kilogrammért 10 cent. mázsa pénz vétettetik. 2dik czikk. A pohánka s burgonya kivitele megtiltatik. (Aláírva). Leopold. A törvényhozó kamrák összehívását illetőleg. Mi Leopold sat. elhatárzók elsö czikk. A senátus és a képviseleti kamra sept. 16ra rendkívüli gyűlésre egybehivatik. 2ik czikk. Belügyministerünk , a jelen határzat végrehajtásával megbizatik, melly a ,Moniteurban megjelenendik. Kelt Laekenben sept. 5én 1845. (Aláírva). Leopold.44 kereskedelmi Strrck. Aachen. A helybeli kereskedelmi kamra sept.cén tartott ülésében elhatárzá a felsőbb hatóságoknál azon javaslatot tenni, hogy az idén a burgonyábeli pálinkaégetés s a burgonyának kivitele megtiltassék, minthogy egyébkép az idei rész termésnél fogva, a szükséges élelemszerek előállítása veszélyeztetve van. Mint pallók, városi tanácsunk hasonló rendszabály végett folyamodott. Mi azt hisszük, hogy a legnagyobb fontosság a kiviteli tilalomban fekszik, mivel annak pálinkává égetését a magasabb ár s drágasága nélkül is nehezíteni fogják. Azonban bármilly dicséretesek is legyenek ezen lépések, városi hatóságainktól még más lépéseket várunk, mellyek különösen alkalmasak legyenek a szegényebb néposztály helyzetén a közelgő télen segíteni. Hamburg, sept. 5. A búzának ára itten folytonosan növekedik, jólehet Angliában alábbszállott. A vételi vágy minden nemben nagy, főkép a burgonyának olly sok vidékeken nem sikerülte miatt, mit — mint várni lehet — búzával, darával sat. kénytelenittetnek pótolni. Azt is beszélik, hogy a búza minősége Angliában a folytonos nedvesség miatt nagyon szenvedett. A rozs ára szinte feljebb hágott. A gyarmati árukban még mindig nagy élénkség mutatkozik minden feltűnő árváltozat nélkül. Karintiából, sept. 7én. A cs. kir. közönséges udvari kamra néhány Laibach-ban lakó kereskedőt felhatalmazó, Magyarországból búzát behozni, azt Karintia malmaiban megérletni s a lisztet Triestbe vinni, a nélkül, hogy azért a státuspénztárba a közönséges kiviteli vámmennyiségnél többet fizessen, a búzának t.i.mázsájáért Magyarországból Triestig 1 kr., míg ezen engedelem nélkül a kiviteli vám Magyarországból Karintiába egy mázsától 15'% krajczár vala, tehát 14% krajczárral több, mint a Triestbel, s azonfelül a rendes kiviteli vám Triestből Karintiába a liszt mázsájáért 1 kr. — Ezen Karintia és Triest érdekében fekvő engedményezés következése jön, hogy egyetlen laizbachi kereskedő ház, u. m. Baumgartner s társ, kevesebb mint két év alatt roppant mennyiségű búzát mintegy 60,000 mázsát vitt ki Magyarországból Karintiába, s miután azt a karintiai malmokban megörölteté, szinte annyi mennyiségű lisztet szálltja Triestbe. Nagyon óhajtandó lenne tehát, ha hasonló engedelem adatnék az egyéb kereskedőségnek, miáltal a kincstár bevételében nemcsak hogy csorbát nem szenvedne, hanem Karintiára s a triesti kereskedőségre tetemes haszon áradna. V e l e n c z e, sept. 8. Az esős áradások eredményei feletti jelentések sokkal komolyabbak, mintsem az ismét beállott szép időjárat képes volna a gabonának olly magasra hágott árát lejebb szállítani, melly jelenleg még növekedett. A nyerészkedés főtárgyává a kukoricza választatott, mi legtöbbet szenvedett s múlt héten mintegy 40—45.000 mérő, minősége szerint, 2'A — 3 forintjával kelt el. A búzának szinte mint a rizsnek állandó jó ára van. G a 1 a c z, aug 25. Tizennégy nap óta a búza ára sokkal feljebb szökkent, mig a többi gabnaé változatlanul maradt. A keleti piaczokról utósó hírek, minden gabnanemre kedvező hatással voltak. Anatoliaban és Syriában szörnyű gabnaszükség vagyon, úgy szinte Görögországban is. Manchester, aug. 26. A múlt héli körülmények kevéssé képesek az idevaló piacra kedvezőleg hatni. Az időjárat állandóan nedves és az aratásra annyira kedvezőtlen, hogy annak következtében méltán aggódhatni. A búza, rozs határa nem olly roppant magas, s azt hiszik, hogy csekélyebb termés mellett sem leend olly nagy drágaság, minthogy nagy mennyiségű gabna maradt fen tavairól. • 591 Értekező. Takarék magtárak. (Vége.) Nem igy C... falu együgyü jobbágyai; ezek múlt augustus tökén esti nyolcz órakor Lírájuknál összegyülekezvén, rövid tanácskozás után önállólag olly pontokat alapitanak meg, mellyek — legalább csekély véleményem szerint — több kevesbbé módosítva, az egész köznép takarék magtárainak életbeléptetésére alkalmazhatók, s bizonyosan akár melly megyének sem lehetne oka felettök elpirulni, ha közgyűlési tanácskozása eredményeként bocsáttatnának közre. Legyen szabad itt elősorolnom azokat. 1) A falubeli urak, kivévén, ha szegények részére ajándékkép akarnának valamit beküldeni, saját részökre a jobbágyok magtárát nem használhatják, részint mert uraknak takarék magtárakra szükségük nincs, részint mert igen könnyen zavarba jöhetne s dugába dőlhetne egész tervünk. 2) A takarék magtárt még ez őszben felépítjük, de az alább meghatározandó gabnamennyiséget majd csak akkor kezdendjük el belerakni , midőn legalább középszerű termés mellett a beleteendő mennyiséget nélkülözhetjük; mert azt csak igy s csak ekkor fektethetjük szilárd, tartós alapokra. ( 3) A magtár belső hosszúsága 4, szélessége 2, magassága bolthajtásával együtt 211* öl leszen, részint azért, hogy földszint is jól feltöltethessék s gabnatartásra elég szárazzá tétethessék, részint hogy egy emelet beleillesztése mellett is a legnagyobb ember benne könnyen dolgozhassák. ( 4) A magtár felszélről fog állani, s felette 2'A lábbal egy, az átellenébeni keresztfalra pedig két, egyik mintegy 5 , másik mintegy 9 lábnyi magasságban nem felfelé álló, hanem fekvő, legfeljebb tíz hüvelynyi magas , de legalább 6 láb hosszú, vas rostéllyal ellátott ablak fog alkalmaztatni, miszerint az egész magtár emelete mindig szellős legyen , az alsó osztály pedig legalább annak idejében , mikor az ajtó felnyittatik, egész széltében s hosszában kiszellőztethessék. 5) Földszint szintúgy valamint az emeleten a falak hosszában három három mintegy 35 p.mérőt tartalmazható fiókok fognak alkalmaztatni ollyformán, hogy középett járáskelésre legalább két lábnyi tér üresen maradjon. 6) Az egyik fal melletti hat fiók, búzának, a másik falmellettiek pedig rozsnak fognak tartalékul szolgálni; az emeleti fiókok teljes közepén egy jókora, a földszinti fiókok közepére szolgáló négy szögletes lyuk leszen alkalmazva, ezekbe pedig négyszögletes , a fiókoknál kisé magasabb s azokat tökéletesen elzáró fák illesztve, miszerint azokat annak idejében kihúzni, s az emeleten levő minden gabnát egyszerre az alsó fiókokba tetszés szerint leereszteni , s igy szükség esetében nyitott ajtós ablakoknál , leeresztés alkalmával könnyű szerrel átszellőztetni lehessen , — magától értetvén természetesen, hogy a földszinti fiókokban netalán létezendő gabnát előbb zsákokba mérni, s a lyukak bezáratása után tüslint az emelet megürült fiókjaiba kellene önteni. *— 7) Az így elkészülendő, jó, erős ajtóval szárakkal ellátandó magtárba minden jobbágy és házas