Nemzeti Ujság, 1845. július-december (40 évfolyam, 102-205. szám)
1845-09-21 / 149. szám
litika egész élete s practicabilitásában főleg, s jellemzőleg ezen észi ösztönszerű tevékenységnél lélegzik. .. Az absolutismus sdespotia erőszak által kormányoz , az alkotványosság okok és a vélemények eligazítása által. A vak engedelmesség , és az okoknak hódolás közli különbség csak ez... Mindazon tevékenység , mellyet alkotmányos országokban sokkal nagyobb mértékben szemlélünk, mint az absolut rendszereknél , csak ezen különbségnél fekszik; mert míg az absolut állodalmakban a párt s majoritási szerzések körüli tevékenység egyedül a privát vagyon s érdek terén forog, addig az alkotmányos országokban ehez még a politikai is hozzá jő; ez az oka, hogy constitutionális országban az élet, a tevékenység, a mozgalom , a forongás s súrlódás hasonlíthatlanul élénkebb. Ez ép úgy, valamint az egész magány élet, mind csak pártmajoritás kieszközlése utáni működés,és hagyja csak abban az alkotványos polgárral ezen pártmajoritási szerzést tökéletesen, és az alkotványosságnak teljességgel meg kell szűnnie. Igaz ugyan, hogy az efféle tevékenységnek lehetlen sokszor az álnokság, a fondorkodás, a vélemények és birtok körüli csalás s csalódás terén nem forogni; de épen azért örökre igaz marad az, hogy az alkotmányos szabadságtól a visszaélések elválaszthatlanok. Midőn azonban az egyik részt már ezen visszaélések útján a majoritás megszerzésére működni látjátok, akkor ha ti még a majoritás megszerzésére szolgáló legális eszközökhöz sem nyúltok, ügyetek menthetlenül vesztve áll. (Vége követk.) TÖRVÉNYHATÓSÁGI TUDÓSÍTÁSOK. Abaujból. Kassa, September 12-én. Megyénkre nézve folyó helye vala azon boldog és örömnap, s e szerint ősi alkotmányunk és nemzeti szabadságunknak várva várt ünnepe, mellyen felséges királyunk által i. é. május 2án as Abaujvár főispáni helytartójává kegyelmesen kinevezett nyitraivánkai Vitéz János királyi tanácsos enliga fökormányzói székét megyénk közörömére elfoglald. Ez nap reggeli 9 órakor a székes templomban főtiszt. König János kassai kanonok, apát és lelkész buzgó áhítattal végze az isteni szolgálatot, mellyen ő mga környezve a kassai és rozsnyói püspököktől, a rendektől , számos grófoktól és városi küldöttségtől, kik mind előtte való nap, valamint a helyben szállásoló tábornok és tisztikar is derék ezredesével, ö mligánál díszruhában tisztelkedtek, jelen volt, mellynek bevégeztével a bevezetési ünnepélyes gyűlés kezdődött; ö mliga ezen 3ik évnegyedes közgyűlésünket még mint Abaujban feledhetlen emlékű jeles első alispán nyitá meg, ki is a tanácskozási teremben a rendek nagy számú fényes kísérete mellett megjelenvén, az iránta viseltető szives tiszteletük és forró szeretetük nyilvánításául szűnni nem akaró iljen kiáltások közt elnöki székét elfoglalván, a KK. és RRhez intézett fontos svelős beszédében azt adá elő, milly nagyon örvend azon, hogy a ts rendeket e mai napon illy ritka nagy és fényes számmal egybegyülekezve tisztelheti; továbbá, hogy miután vannak minden ember életében olly szerencsés és boldog szempillantások, mellyekben annak nagyságát teljes mértékben érzi, úgy miután e cs. ap. kir. felsége öt megyénk fényes főkormányzói székével és méltóságával kegyelmesen megajándékozván, vele mint hű jobbágyával kegyelmesen parancsolni méltóztatott, örömteli kebellel és hazafial őszinte bizalommal jelenik meg a ts KK. és RRek között a végett, hogy a ts KK. és RRkel a szent eskü által törvényesen összekapcsolva, mint fökormányzó mielőbb élvezhesse azon boldogságot és szives érzelemdús napokat, mellyeket mint megyénknek hét évi alkormányzója a ts KK. és RR- től folyvást tapasztalni szerencsés vala, s illy szives és harsogó éljen kiáltásokkal fogadott kifejezések mellett ő felségének a Kir. és RRhez bocsátott kegyelmes kir. leiratát, valamint a kegyelmes kir. adománylevelet is felolvasás és kihirdetés végett, bemutató, mellyeknek a főjegyző általi felolvasása után mélt főispáni helytartó ur legelsőbben az egybegyült KK. és RRhez, azután a tisztikarhoz tartott velős érzékeny beszédében eddig viselt első alispáni hivatalától, a hiteles pecsétnek visszaadása mellett búcsút vevén, azt letette, és fökormányzói díszes hivatalát lelkesen előadott ékes és velős beszéddel riadó éljen kiáltások közt elfoglalá;— azután pedig omltga a ns megyének legdrágább kincsét, a hűségére bízott hiteles pecsétet másodalispánt. Patay Sámuel urnák kezébe a közgyűlés színe elött olly lelkes — a KK. és RRek által is éljen kiáltásokkal helyeselt — kijelentéssel „hogy azt tisztább és hűségesebb kezekbe le nem tehette,vállaladván, és azzal a KK. és RR. kegyességéből és bizalmából hét évig viselt első alispáni hivatalából örökre kilépvén, azt a KK. és RRnek hálás köszönete mellett visszaadta, mellynek megtörténtével a k. k. leirattal megküldött és felolvasott hitforma szerint, miután az iránt semmi észrevétel elő nem fordult volna, kassai megyés püspök Ocskay Antal önsga által— kita Kl. és RR.becses személye iránt viseltető bizalom és szeretetnél fogva e végre megkérlek — ünnepélyesen megeskeltetett; a hit letétele után főispáni helytartós mga régi szokásnál fogva négy föszbiró által székestől 3szor felemeltetvén,már mint a megye rendeivel e szent kötés által törvényesen összekapcsolt fökormányzó nyomos és szivreható beszéddel üdvözlő a rendeket. E jeles, többszörözve „éljen“ kiáltásokkal félbeszakított beszéd után megyénk másodalispánja a nj megyének hiteles pecsétjét általvéve, közörvendezéssel fogadott beszédet mondott, végre pedig derék főjegyzőnk Kelcz Istvár onligát a rendek nevében lelkesen és jelesen megköszöntötte. Mellyeknek végeztével ezen beszédek a megye nemesi pénztára költségén 500 példányban kinyomatni rendeltettek,egyszersmind a megye föbeszédéjének kötelességül tétetvén, hogy a fentisztelt főispáni helytartó ömligának megszabott évi fizetését f. u. sept. kölnöi megye házi pénztárából rendesen szolgáltassa ki. — Ez alkalommal ömliga által táblabirákká neveztettek: gróf Apónyi György alkorlátnok, gróf Somsich Pongrácz állodalmi conf. tanácsos, gróf Károlyi Lajos nyitrai főispán, gróf Széchenyi István belső titkos s helytartósági tanácsos , exesek, ifjabb Majláth György Baranya megyei főispáni helytartó és Bartakovics Béla rozsnyói megyés püspök önságuk. Ezután táblabiró G. I. szót emelt és beszédét megczáfolhatatlan okokkal támogatva, azon indítványa, miszerint O mligát a tisztujitás mielőbbi megtartására illő tisztelettel kérte, pártolására a rendeket felhívta , melly indítványt a rendek magokévá tévén, ennek következtéül e mliga eképen nyilatkozott, hogy a törvényeket teljesíteni főkormányzói kötelességének ismervén, ezennel kijelenti, hogy rövid idő alatt, a mint csak leghamarább lehetni fog, a KK. és RR. törvényes kívánságának eleget tenni és a tisztujitás határnapjának mielőbbi kitűzésével a törvény rendeletét teljesíteni fogja. Melly után még három felsőbb parancs felolvaslatván, a közgyűlés,mellyre a megye rendei uj főkormányzójuk iránti őszinte tiszteletöket tanusitandók, a megye minden részeiből ritka nagyszámmal ide sietének, e mlrga bevezetése ünnepélyének díszét emelendők, déli egy óra után eloszlott; a tanácskozási terem és a karzat zsúfolásig tömve valának. A Gyűlés után a megyei egész tiszti kar másod alispán vezérlete és szónoklata mellett ö mligánál tisztelkedett. Délutáni 2 órakor ö inga a városi tánctteremben 360, a város kertjében pedig 140, összesen 500 személyt megvendéglő. Este ö mliga fáklyás éji zenével tiszteltetett meg. (Vége következik.) Iudapesti ujdonságose. Fenséges nádorunk státushivatal viselésének ötvenedik évnapja, az az f. sept. 22dik estvéjén az egész belváros ki lessz világítva ; a külvárosiakat ő fensége ezen tiszteletnyilvánitástól azon okból, nehogy több szegény lakosok ez által terheltessenek, kegyesen felmenteni méltóztatott, s ez által is nemes szivének újabb tanúságát adá is... Herczegprímásunk örönáltósága tegnap érkezett városunkba, magas jelenlétével a már feljebb említettük országos ünnep díszét emelendő. — Pest városa tanácsa s választó polgárai, a város szabadalmában foglalt minden két évben szent György napkor tartandó tisztujitás megtartatásáért a n. m. helytartó tanácshoz e napokban folyamodtak; annál is inkább, mivel a választó polgárság közöl a legközelebbi tisztujitás idejétől 22 fön a tulvilági polgárok választottává... Béke hamvaikra! — Pest városa tanácsához egy külföldi és egy belföldi kereskedő ház folyamodott a város utczainak légszesszek kivilágittathatásáért... Ezt mi igen helyén s igen természetesnek találjuk, mert miután annyi légvárakat építettünk, s naponkint építünk, illő hogy légszesszel ki is világítsuk azokat, a kérdés tehát csak az: külföldi vagy honi részesüljön-e a czélszerü vállalatban? — A m. k. kincstár a leopoldvárosban egy templomnak épittetését a városnak azon feltétel alatt, ha a forrást, miből azt épittetendi, s a tervet s a költséget, mibe kerülend, előterjeszti, megengedni méltóztatott. — Rákosunk egyik részén a rendes, másik részén pedig a polgár-katonaság ugyancsak folytatja táborozásait; azon kis különbséggel azonban , hogy ez utóbbiak reggel vagy délután kimennek s estvére visszajönek, mig amazok napot és éjt, jó s rósz időt egyiránt kün töltenek.... Hasonlatosság e kettő közt még is van annyi, hogy mindketten csak játszanak, az egyik rész t. i. háborúsdit, a másik rész pedig táborozásdil; s igy megfelelnek emberiségüknek, mert mint,Schiller, mondja: az ember csak akkor ember, mikor játszik!— VIDÉKI HIREK. Monok. Tíz év múlt azon érzékelnyitő percztől, mellyben a monoki rom. kath. közönségnek olly lelkipásztortól kelle búcsút venni, kihez közölték hivataloskodása hosszas év során, páratlan buzgalma, s nyájas leereszkedése miatt, őszinte bizodalom, hála, tisztelet s osztatlan szeretet melegével érze magát füzöttnek lenni; — s a midőn búsan ható elválása után, már most, minden szorosabb viszonyát megszűntnek vélné; — azon pásztor mélyen érezvén szivét összeforrva azok sziveivel, kik öt egykor környezők, ha ragaszkodásának jelét tanusitá jelenleg is bőkezűségében. Méltóságos Fábry Ignácz czimzetes püspök, s csanádmegyei kanonok e nagyságát értem: ki hivatásának bölcs felfogása által egykor pásztorsága alatt levő hívei mind szellemi, mind anyagi jóléte előmozdítására nagy hatásán, s a fent nevezett monoki róm. kath. díszes templom és torony felállítása körüli részvétele, s munkás fáradozásán kívül, legközelebb is szükségei fedezésére 1000 fából álló alapítványt tön. Ezen nemesen jellemző tények által felszólitatva érzem magam, hogy méltóságos gróf Andrássy György e nagyságának, mint a monoki róm. kath. egyház lelkes védnökének, a ki bőkezűségének tulajdonítható egyedül, hogy a múlt évi juliusban rendkívüli vihar által összerombolt templomtető haladékot nem szenvedő példás készséggel cseréppel fedve felállitatott, ------szives elismerését nyilvánítva, — híveim nevében, valamint méltóságos Fábry Ignácz ő nagyságának tett alapítványáért, úgy szinte mélyen tisztelt méltóságos védnökömnek nagylelkűleg gyakorolni szokott bőkezűségéért, keblem mélyéből eredeti őszinte hálás köszönetemet tegyem. L. V. (1) LAPSZEMLE. ISmi a pesti Híradó. (240. sz.) Első czikkét már megismertettük. — Második czikkében „Az ellenzéki sajtó gyanúsítása 44 czim alatt felszólalás közöltelik többektől a honti conservativ részről, hasonló aláírással, mellyben T. A. ur ellenében, ki a P. N. 525ik számú főczikkében az aug.lire hirdetett honfi közgyűlést azzal gyanúsító, mintha itt ollyan állítatott volna fel, miszerint valahányszor bizonyos tekintélyeknek, vagy egy bizonyos pártnak többsége nincs, a gyűlést el kell halasztani vagy oszlatni, megmutattatik, és a megyei jegyzőkönyvre hivatkozva — mint mondani szoktuk — kézzelfogható okokkal bebizonyítatik, hogy a mondott közgyűlésnek következő napjai elhalasztása jogos is, méltányos is, mulhatlanul szükséges is volt. Mi szivünkből örvendünk, hogy e tárgyban közlött főczikkeink históriai tényekre épített alapossága illy szép módon igazoltatik. Mi a főispánnak gyűlésösszehivási vagy eloszlatási jogát illeti, ezt csak az tagadhatja, kinek a magyar közjogról semmi fogalma nincs, vagy ki azon közvetítő elemet, mellyet törvényeink a koronás fejedelem és a megyei státusok közt a sikeres és erőteljes kormányozhatás tekintetéből megalapítottak, nullifikálni, a főispáni hatáskört merő nemlegességre s téllenségi szerepre devalválni , és így a megye és főkormány közötti törvényes viszony természetes képviselőjét és fentartóját ezen ész és alkotmányszerű hivatásától megfosztani, és annak a megyei s tartományi státushatalomtól független közvetítő activitását ugyanezen megyei és tartományi státushatalom által absorbeáltatni szeretné. Doki a magyar közjogot ismeri, és tudja, hogy a magyar megyék nem sveiezi kantonok, hanem olly municipális hatóságok, mellyek ugyan a köztörvények által kijelölt körben szabadon kormányozhatják önmagukat, de abban,hogy váljon csakugyan a köztörvények által kijelölt körben működnek-e vagy sem? egyenesen a törvények föörjétől, a főkormánytól függnek ; ki — mondom— ezt tudja, az bizonyosan vagy esztelenségnek, vagy alkotmány elleni törekvésnek fogja bélyegezni azon túlzó demokraták izgatását, kik azt követelik, hogy bármit tegyen is a megye, bár annak egyik pártja vérben kívánná is füröszteni a másikat, mégis a törvények föörjét képviselő megyei főispánnak vagy helyettesnek ne legyen joga az illy megyei gyűlést praeveniálni vagy szétoszlatni. Valóban ez gyönyörű satyrája lenne a hazai törvények iránti tiszteletnek, mind a megyék mind a fő- 598