Nemzeti Ujság, 1845. július-december (40 évfolyam, 102-205. szám)

1845-09-26 / 152. szám

Most már politikai szempontból tekintvén az egé­szet, a gondolkozó elme következő eredményekre jut: 1) Hogy ezen roppant nemzeti demonstratio tö­kéletesen megc­áfolja a gáncsoskodó hazai ellenzék azon ráfogását, mintha a kormánynak azon rendsze­re,amelly szerint a megyei főkormányzók a megyében kötelesek lakni, s úgy mint Erdélyben már régen te­szik, a hivataloskodást nem mások által, hanem köz­vetlen magok folytatni, — a megyei municipalis jo­gok alkotvány elleni korlátolására czélozna. — 2) Hogy ezen miveit, rendszeresé , s kebelében annyi érdemes honfiakat számitó megye , melly a po­harak közt sem tudott egy pillanatig is az illedelem szabályairól megfelejtkezni, valóban megérdemli, mi­kép­p hazában az irányt adó megyék egyikének tar­tassák.3) Hogy midőn a lemesi ellenzék, melly ezen egész ünnepélynél csak néző szerepet viselt, csak szóval hirdeti a különböző polgári osztályok összeol­vadását, tettel pedig ellenkezőt tanúsít: akkor a temesi conservativ nemesség tettlegesen olvad össze a pogári renddel, vele egy sorban fáklyás zenét tart, különböző vigalmaknál részt vesz, s kitűnő ro­­konszenvvel éljenzi meg azon férfiakat, kik a pol­gári rendből füzettek táblabiráink koszorújába. 4) Hogy akkor, midőn több megyékben az el­lenzék a kormánynak minden rendeleteit gyanú­sítja, s tiszteletlenül félre dobálja , midőn a kormányférfiak tekintélyét s k­ik­lit minden módon aláásni iparkodik, akkor mondom Temes rendeinek conservatív többsége főispáni helyettesük kinevezését lelkesedéssel fogadja, s a kormányférfiak iránt kitűnő rokonszenvet tanúsít; miért is ha vannak olly kor­mányférfiak, kik hazánkban az ellenzéket pártolják, ezek után , úgy hiszem, köztünk s az ellenzék közt a választás nehéz nem lesz, s valóban ideje volna már, hogy „az időző és h­a hoz­ó politikával“ melly annyi bajaink forrása, valahára felhagyjunk! *) Zeini­»Zcnl»»I. S. A. Ujhely sept. 12kén. Közgyűléseink folytatólag sept. 4én vevén kezdetüket e mai napig tartottak; nevezetes­ vitatási tárgyak e következendők valának, u. m. azonnal, mihelyest a fő­­isp. helyettes ur a gyűlést megnyitotta, Ló­nyay Gá­bor tb. következő indítvánnyal állott elő, mondván: „Kötelességemnek tartom egy tárgyra felhívni a RR. figyelmét, t. i. az évnegyedes közgyűlések első napjai­ban a hir szárnyalt, hogy a törvényszékeken főispáni he­lyettes ő maga személyesen fogna elnökösködni, — a­­zonban a törvényszéki táb­ák névsorával ellátott s a megye ajjaira függesztett táblák megnyugtattak ben­nünket, mert azokon a rendes elnökök az alispá­nok nevei valának feljegyezve ; — történt egy két nap múlva, hogy az első alispán neve kitörölve s he­lyette a föisp.­httólé iktatva s eszerint mint törvény­­széki elnök a BR. választott elnökét kiszorította s magát via facli elnökszékbe lelte; — váljon nincs e eb­ben sérelem ? midőn a gyűlések első napjain azt in­dítványoztam, hogy a főjegyző választatását a Rivia facii tennék meg, a főisp. bitó ur akkor a via facti ellen szónoklért, most tettleg maga gyakorolja saját jogaink megrontására; — hogy a megyei autonó­mia tetemesen sértve van, feszegetnem hosszasan nem szükséges — indítványom tehát oda megy ki, hogy a törvényszékeinken­ elnökséget, mellyre őt sem tör­vény sem szokás nem jogosítja, többé ne bitorolja , és alispánainknak hivatalvesztés alatt hagyjuk meg, hogy a bíráskodási elnökséget odaengedni ne meré­szeljék, mert azon törvényt, melly azt mondja: „quod supr. comites curam halocantquam politicorum tam jussiliae administrationis“ a bíráskodást semmi­­képen nem involválhatja, hanem egyedül a megyék­ben miképeni igazságszolgáltatás feletti őrködést foglalhatja magában. Erre az főispáni helyettes ur azt válaszolá, hogy elötte szóló tb. indítványa elötte felette váratlan volt, mert ő azt részéről sem törvényesnek, sem következetesnek nem látja; t­ö­r­vény­e­s­n­ek nem , mert e figo kir. kinevező levele világosan mondja „et judicalus cjus stare te ne a mini“ — sőt midőn mint főisp. bitó esküjét le­töltő, nyilván a bírói igazságos eljárásra is megeskü­dött, minden elötte perlekedőknek igazságszolgálta­tást hittel kötelezvén; ezen eskümet pedig a teljes RR. színe előtt tettem, mondván a föisp. irtó, mint hitszegő pedig fellépni nem akarok, inkább minde­nemet feláldozom, mint illy gyalázatos czímmel hagy­nám magam megbélyegeztetni; nem törvényes to­vábbá az indítvány, mert Mátyás király VlikR.VIII. ez. világosan mondja : „hogy a főisp. és alispánok révén magokhoz néhány táblabirákat, azokkal járják be a megyét és mindenütt igazságot szolgáltassanak“ — ezen eljárás igen terhes lé­vén,később az ország idei 1492. 52. t. sz. által következőleg rendelkeztek: „pro­­pterea decisum est,atlalia judicia cessent,sedemnes ju­­ridicos processus supremi et Vice comites per ageretene­­antur“—1563:52. t.cz.értelmében feljogosutlatnak a fő és alispánok,hogy miután a megyékben megszaporodtak a perek, ahoz képest több napokig törvényszékeket érvényesen tarthassanak.“ — 1492: 12. t. cz. a fő­isp. bíráskodást legkétségtelenebben tanúsítja, mert a birság két részét a főispánoknak tulajdonítja;az 1498: 71. t. sz. pedig a megyei törvényszékekeni elnökös­­ködést „sub amiss­ione officii“ reájok ruház­za ; vannak még számtalan ideszóló törvények—de ha lenne is, ki azt mondaná, hogy ezen régi törvé­nyek már mind elavultak: én az arany bullára hivat­kozom, mellyre dicsőségesen országló királyaink mai­­napiglan esküdni szoktak; nemde ezen törvény vilá­gosan mondja: „quod omnes criminales causas ad pe­des supr. Comitum bilochi (szolgabirák) regales ju­­dicent“—hogy némelly megyékben a főispánok ezen jo­gaikkal folytonosan nem éltek, ez jogvesztést nem vonhat maga után; itt Zemplénben folytonosan él­tek ebeli jogaikkal a főispánok és helyetteseik. Egyébiránt ha az országgyűlési naplókat és irományo­kat megtekintjük, látni fogjuk a sok keserű panaszo­kat a főispánok ellen, hogy megyéjükben nem laknak , semmi administratiora fel nem ügyelnek. Ezen sérelmes panaszokat akarja a kormány megszüntetni dicsérete­sen, és a főispáni sine curakat eltörleni s ezen legfonto­sabb országhivatalt egész méltóságában fentartani, s ez által a helyhatóságot tisztán minden szeny és mo­csoktól megóvni — a legtörvényesebb tehát bírói el­járáson, az ellen szót emelni méltányosan nem is le­het; — de már nem következetes az indítvány az­ért , mert midőn 1842 ben a Lehoczky féle tárgyban maga az indítványt tevő­­biró felszólalt, nyilván kö­vetelte tőlem , hogy az e tárgyban munkálkodó kül­döttség el­n­ö­ksé­gét még azon esetre is,ha törvény­­székké alakulni kénytelen lenne, elvállalni törvény szerint megyei határozat által köteleztessem.— így áll­­ván a dolgok, Zemplén megye rendeinek illy indítványt pártolniok nem lehet.—Melly elnöki nyomos jelentés után B. R. Imre, L. L. tb., Sz. K., M. G., F. L. R. Gy. föszb. sat. az indítvány ellen nyilatkozván, az igen nagy többség által félrevellelelt. — 2) Másik nevezetes tárgy volt a katonai karha­talom érdemében a 29,379 sz. a. kell htos. intézvény nyomán meghatározni kellő esetekről beadott küldöttsé­­gi javaslat tárgyalása, melly néhány stylaris vita után következőleg állapitatott s illetőleg fogadtatott el: u. m. 1) A felelet terhe egyedül csak a szolgabi­­rákra levélt kiterjesztve, valamint szintén csak a lévén kitéve, hogy a megye kormányát tartoznának értesíteni; ahoz képest a katonai karhatalom esetei­ben valamint a szlírák, úgy a főkormányzó és elnö­kök mindenkor a legközelebb tartandó közgyűlésnek felelős terhével tartozzanak, és erről jelentést tenni kötelesek. — A katonai erő használatának esetei. a) Hol a törvényes eljárásoknak a hatalomkar kirendeléséről törvény rendelkezik, soha katonai erő ne használtathassék. — b) Közgyűlésekben, tiszt- vagy követválasztá­­soknál a szükség esetére előzőleg kirendelendő ka­tonai hatalomkar egyedül csak a tettleges erősza­­koskodók ellen használtathatik, különben ha a szük­­ség úgy kívánná, csak órákig lehessen felállítani, mivel fegyverközi tanácskozás s választás szabadon nem gyakorolható , mind azon választások s határo­zatok, mellyek katonai erő tettleges használata mél­tótt keletkeztek, egyszerre mindenkorra törvénytele­neknek s erőnélkülieknek nyilváníttatván, c) Katonai erő a büntettek eseteiben is csak akkor használtathas­sák, ha az illető tisztviselő által a megyei erő si­­kerellennek vagy koc­káztatónak előre láttatnék.­llot. A felelőség átaljában mind a főkormány­­zókra, mind a tisztviselőkre abban határoztatik meg, hogy midőn a közgyűlés határozatikig kimondja vala­­melly katonai erőnek a törvények sértésével megyei határozatok ellen történt használatát, az azt alkal­mazó tisztviselő hivatalától tüstént felfüggeszt­essék; a főkormányzóra nézve pedig a hivataltóli felfüggesz­tés ö­ssége elött keressék. —Ezen pontok fogadtat­ván el a közgyűlés által, a küldöttségi javaslat azon pontja, melly következendő tartalmú volt „ezen a katonai erőnek illy módoni használata bűn­tettnek nyilváníttatván, az azt alkalmazó bűnvádi kereset alá vétes­sék“—a nagy több­ség által elveh­etett azon oknál fogva, mert a karha­talom használata eseteiben a körülmények jöhet­vén csupán tekintetbe, e részben előleges határo­zást hozni tanácsos nem lenne. — Végre Rhédey László volt főjegyzőnknek a kir. táblához lelt kine­vezése által a főjegyzői széket főisp. helytartó Le­­hoczky László t biró kinevezése által kívánván be­tölteni, e részben is mint nyilván lehetett látni, a több­ség kívánságának eleget tett. A. K. VIDÉKI IN­REH. Sziszekről, időrövidség miatt a következő szomorú esemény részletes­ leírását mellőzve, sietek magát a tényt röviden előadni: Egyetlen „Sloga“ gőzösünk sept. 14 én Zimonybai útjában, mintegy egy óra távolságra Zupanjelöl , Bosnjak falunál leg­gyorsabb menetében egy a víz alatt elrejtett lökére bukkant, s két szörnyű ütődés által a gép hengere alatt a hajófenék közepén annyira belöretelt, hogy minden kísérletek a víz betódultát megakadályozni meghiúsultak, s a hajó egész üre mintegy tíz percz alatt vízzel megtelt, ennek következésében nem so­kára a hajó fedezete, mint szinte a hajószobák te­­teje is alig pár száz lépésnyire a szerencsétlen helytől, a Száva hullámai között eltűntek, s csak az árboczok , kémény s a kormánykerék látszottak a víz tükre felett. A gőzös által vontatott nagy értékű áruk­kal terhelt hajó eloldoztatott. Az utasok mindnyájan pogyászaikkal együtt szerencsésen partra vitettek. E szerencsétlenül járt gőzös biztosítva volt, s még re­ménységünk is van , hogy a vízből kivonultathalik, s kijavítva, néhány hónap múlva rendes járását folyta­­tandja. Z. L. Trencsénbol. Mérsékleti egyletek. Kiszucza-Vág környékén junius 20án. Minél inkább óhajtja minden e hon felvirulásáért dobogó honfi­­sziv, hogy a tiszta elmélet salaktalan eszméi a gya­korlatnak néha rögös ugyan, de épen az erélyes fel­lépés miatt dicső mezején minél áldásdúsabban életbe léptessenek, annál örvendetesebb látni, miszerint a „Nemzeti Újság“ mélyen tisztelt szerkesztősége, — egyébként is minden szépet, jót és üdvöst hőn fel­karolva,— nemes irányát az által is különösen tanú­sítja, hogy az ő hon tévéin mindig sűrűbb­ és sűrűbben mutatkozó üdvös egyleteket sietve szereti tudatni, tu­datva pártolni, és az üdvös eszmék életbeléptetését elősegíteni. Szolgáljon a következő közlemény a töb­bek közt szinte kis adalékul a közügy felvirágozta­tására. Tudva van, miként felledeznek Mathew nyom­dokán Franczia s Némethonban , különösen pedig Szi­léziában, az emberi méltóságot becsülni tudó s az em­beri nem boldogságának kieszközlését s fentartását szivükön hordozó férfiak által alakított mérsékleti egy­letek , — milly jótékonyan hatnak az alsóbb osztályú népre, — milly örömdús aratás vár a lelkes alapítók­ra olly kecsegtetően zöldelő vetéseikből. E szép re­ményképe a jobb jövendőnek annál kivánatosb , mi­nél égetőbb fájdalommal kell jelenben látni az egyéb­iránt vasszorgalmu népnek azon szomorú állását, mellybe őt nem annyira a terméketlen föld és a mos­toha természet, hanem inkább ama vak hajlam, mel­lyel a pálinka iránt viseltetik , helyező, mellyel rég­óta megszokván , majd nem kiirthatlan gyökéről vert vérében. Miért nem támadnak—gondolom sokszor ma­gamban — nálunk is , mint a velünk határos Sziléziá­ban olly derék férfiak, kiknek a népet ezen veszély­­teljes s megrögzött szokásból kivetkeztetni s jobb útra vezetni sikerülhetne?! Támadnak igen, s támadnának még többen, ha erős gálok s minden kigondolha­tó akadályok nem vettetnének útba, mellyeket a hon boldogságát tőzsérségben helyező honfiak , s mások szerencsétlen romjain fényes vagyont sze­rezni szerető jó urak hathatósan előgörditeni nem átallanak. Hasztalanul keresnék ezeknél a másokban olly édes gyümölcsöket termő rokonszenvet! mert csak önérdek, önhaszon áll szüntelen szemük elött, — mert csak pénz, minél több s bár lelkism­eretlen módon is szerezendő pénz a jelszavuk; igen, mindenre készek, hol az önérdek játsza a főszerepet, de embertársaik s a bűn javáért valamit áldozni, tehetetlenek (? !). „vok­ mint hazafiakhoz illő, felférni akarnak a A népszerűség alkotmányos nemzeteknél soha sem kizá­ró tulajdona egy vagy másik párt embereinek; nép­szerű férfiai — mint már többször említettük is — minden pártnak vannak, s szükséges is hogy legyenek, s re­ményijük, miszerint az illy tettleges demonstráltak a conservativ párt részéről, mint ami ilyen eléggé nem­ ma­­gasztalhatólag Temes megyében történt, más megyék­ben sem­ fognak sokáig elmaradni. Szer­k. 610

Next