Nemzeti Ujság, 1845. július-december (40 évfolyam, 102-205. szám)
1845-09-26 / 152. szám
Most már politikai szempontból tekintvén az egészet, a gondolkozó elme következő eredményekre jut: 1) Hogy ezen roppant nemzeti demonstratio tökéletesen megcáfolja a gáncsoskodó hazai ellenzék azon ráfogását, mintha a kormánynak azon rendszere,amelly szerint a megyei főkormányzók a megyében kötelesek lakni, s úgy mint Erdélyben már régen teszik, a hivataloskodást nem mások által, hanem közvetlen magok folytatni, — a megyei municipalis jogok alkotvány elleni korlátolására czélozna. — 2) Hogy ezen miveit, rendszeresé , s kebelében annyi érdemes honfiakat számitó megye , melly a poharak közt sem tudott egy pillanatig is az illedelem szabályairól megfelejtkezni, valóban megérdemli, miképp hazában az irányt adó megyék egyikének tartassák.3) Hogy midőn a lemesi ellenzék, melly ezen egész ünnepélynél csak néző szerepet viselt, csak szóval hirdeti a különböző polgári osztályok összeolvadását, tettel pedig ellenkezőt tanúsít: akkor a temesi conservativ nemesség tettlegesen olvad össze a pogári renddel, vele egy sorban fáklyás zenét tart, különböző vigalmaknál részt vesz, s kitűnő rokonszenvvel éljenzi meg azon férfiakat, kik a polgári rendből füzettek táblabiráink koszorújába. 4) Hogy akkor, midőn több megyékben az ellenzék a kormánynak minden rendeleteit gyanúsítja, s tiszteletlenül félre dobálja , midőn a kormányférfiak tekintélyét s kiklit minden módon aláásni iparkodik, akkor mondom Temes rendeinek conservatív többsége főispáni helyettesük kinevezését lelkesedéssel fogadja, s a kormányférfiak iránt kitűnő rokonszenvet tanúsít; miért is ha vannak olly kormányférfiak, kik hazánkban az ellenzéket pártolják, ezek után , úgy hiszem, köztünk s az ellenzék közt a választás nehéz nem lesz, s valóban ideje volna már, hogy „az időző és ha hozó politikával“ melly annyi bajaink forrása, valahára felhagyjunk! *) Zeini»Zcnl»»I. S. A. Ujhely sept. 12kén. Közgyűléseink folytatólag sept. 4én vevén kezdetüket e mai napig tartottak; nevezetes vitatási tárgyak e következendők valának, u. m. azonnal, mihelyest a főisp. helyettes ur a gyűlést megnyitotta, Lónyay Gábor tb. következő indítvánnyal állott elő, mondván: „Kötelességemnek tartom egy tárgyra felhívni a RR. figyelmét, t. i. az évnegyedes közgyűlések első napjaiban a hir szárnyalt, hogy a törvényszékeken főispáni helyettes ő maga személyesen fogna elnökösködni, — azonban a törvényszéki tábák névsorával ellátott s a megye ajjaira függesztett táblák megnyugtattak bennünket, mert azokon a rendes elnökök az alispánok nevei valának feljegyezve ; — történt egy két nap múlva, hogy az első alispán neve kitörölve s helyette a föisp.httólé iktatva s eszerint mint törvényszéki elnök a BR. választott elnökét kiszorította s magát via facli elnökszékbe lelte; — váljon nincs e ebben sérelem ? midőn a gyűlések első napjain azt indítványoztam, hogy a főjegyző választatását a Rivia facii tennék meg, a főisp. bitó ur akkor a via facti ellen szónoklért, most tettleg maga gyakorolja saját jogaink megrontására; — hogy a megyei autonómia tetemesen sértve van, feszegetnem hosszasan nem szükséges — indítványom tehát oda megy ki, hogy a törvényszékeinken elnökséget, mellyre őt sem törvény sem szokás nem jogosítja, többé ne bitorolja , és alispánainknak hivatalvesztés alatt hagyjuk meg, hogy a bíráskodási elnökséget odaengedni ne merészeljék, mert azon törvényt, melly azt mondja: „quod supr. comites curam halocantquam politicorum tam jussiliae administrationis“ a bíráskodást semmiképen nem involválhatja, hanem egyedül a megyékben miképeni igazságszolgáltatás feletti őrködést foglalhatja magában. Erre az főispáni helyettes ur azt válaszolá, hogy elötte szóló tb. indítványa elötte felette váratlan volt, mert ő azt részéről sem törvényesnek, sem következetesnek nem látja; törvényesnek nem , mert e figo kir. kinevező levele világosan mondja „et judicalus cjus stare te ne a mini“ — sőt midőn mint főisp. bitó esküjét letöltő, nyilván a bírói igazságos eljárásra is megesküdött, minden elötte perlekedőknek igazságszolgáltatást hittel kötelezvén; ezen eskümet pedig a teljes RR. színe előtt tettem, mondván a föisp. irtó, mint hitszegő pedig fellépni nem akarok, inkább mindenemet feláldozom, mint illy gyalázatos czímmel hagynám magam megbélyegeztetni; nem törvényes továbbá az indítvány, mert Mátyás király VlikR.VIII. ez. világosan mondja : „hogy a főisp. és alispánok révén magokhoz néhány táblabirákat, azokkal járják be a megyét és mindenütt igazságot szolgáltassanak“ — ezen eljárás igen terhes lévén,később az ország idei 1492. 52. t. sz. által következőleg rendelkeztek: „propterea decisum est,atlalia judicia cessent,sedemnes juridicos processus supremi et Vice comites per agereteneantur“—1563:52. t.cz.értelmében feljogosutlatnak a fő és alispánok,hogy miután a megyékben megszaporodtak a perek, ahoz képest több napokig törvényszékeket érvényesen tarthassanak.“ — 1492: 12. t. cz. a főisp. bíráskodást legkétségtelenebben tanúsítja, mert a birság két részét a főispánoknak tulajdonítja;az 1498: 71. t. sz. pedig a megyei törvényszékekeni elnökösködést „sub amissione officii“ reájok ruházza ; vannak még számtalan ideszóló törvények—de ha lenne is, ki azt mondaná, hogy ezen régi törvények már mind elavultak: én az arany bullára hivatkozom, mellyre dicsőségesen országló királyaink mainapiglan esküdni szoktak; nemde ezen törvény világosan mondja: „quod omnes criminales causas ad pedes supr. Comitum bilochi (szolgabirák) regales judicent“—hogy némelly megyékben a főispánok ezen jogaikkal folytonosan nem éltek, ez jogvesztést nem vonhat maga után; itt Zemplénben folytonosan éltek ebeli jogaikkal a főispánok és helyetteseik. Egyébiránt ha az országgyűlési naplókat és irományokat megtekintjük, látni fogjuk a sok keserű panaszokat a főispánok ellen, hogy megyéjükben nem laknak , semmi administratiora fel nem ügyelnek. Ezen sérelmes panaszokat akarja a kormány megszüntetni dicséretesen, és a főispáni sine curakat eltörleni s ezen legfontosabb országhivatalt egész méltóságában fentartani, s ez által a helyhatóságot tisztán minden szeny és mocsoktól megóvni — a legtörvényesebb tehát bírói eljáráson, az ellen szót emelni méltányosan nem is lehet; — de már nem következetes az indítvány azért , mert midőn 1842 ben a Lehoczky féle tárgyban maga az indítványt tevőbiró felszólalt, nyilván követelte tőlem , hogy az e tárgyban munkálkodó küldöttség elnökségét még azon esetre is,ha törvényszékké alakulni kénytelen lenne, elvállalni törvény szerint megyei határozat által köteleztessem.— így állván a dolgok, Zemplén megye rendeinek illy indítványt pártolniok nem lehet.—Melly elnöki nyomos jelentés után B. R. Imre, L. L. tb., Sz. K., M. G., F. L. R. Gy. föszb. sat. az indítvány ellen nyilatkozván, az igen nagy többség által félrevellelelt. — 2) Másik nevezetes tárgy volt a katonai karhatalom érdemében a 29,379 sz. a. kell htos. intézvény nyomán meghatározni kellő esetekről beadott küldöttségi javaslat tárgyalása, melly néhány stylaris vita után következőleg állapitatott s illetőleg fogadtatott el: u. m. 1) A felelet terhe egyedül csak a szolgabirákra levélt kiterjesztve, valamint szintén csak a lévén kitéve, hogy a megye kormányát tartoznának értesíteni; ahoz képest a katonai karhatalom eseteiben valamint a szlírák, úgy a főkormányzó és elnökök mindenkor a legközelebb tartandó közgyűlésnek felelős terhével tartozzanak, és erről jelentést tenni kötelesek. — A katonai erő használatának esetei. a) Hol a törvényes eljárásoknak a hatalomkar kirendeléséről törvény rendelkezik, soha katonai erő ne használtathassék. — b) Közgyűlésekben, tiszt- vagy követválasztásoknál a szükség esetére előzőleg kirendelendő katonai hatalomkar egyedül csak a tettleges erőszakoskodók ellen használtathatik, különben ha a szükség úgy kívánná, csak órákig lehessen felállítani, mivel fegyverközi tanácskozás s választás szabadon nem gyakorolható , mind azon választások s határozatok, mellyek katonai erő tettleges használata méltótt keletkeztek, egyszerre mindenkorra törvényteleneknek s erőnélkülieknek nyilváníttatván, c) Katonai erő a büntettek eseteiben is csak akkor használtathassák, ha az illető tisztviselő által a megyei erő sikerellennek vagy kockáztatónak előre láttatnék.llot. A felelőség átaljában mind a főkormányzókra, mind a tisztviselőkre abban határoztatik meg, hogy midőn a közgyűlés határozatikig kimondja valamelly katonai erőnek a törvények sértésével megyei határozatok ellen történt használatát, az azt alkalmazó tisztviselő hivatalától tüstént felfüggesztessék; a főkormányzóra nézve pedig a hivataltóli felfüggesztés össége elött keressék. —Ezen pontok fogadtatván el a közgyűlés által, a küldöttségi javaslat azon pontja, melly következendő tartalmú volt „ezen a katonai erőnek illy módoni használata bűntettnek nyilváníttatván, az azt alkalmazó bűnvádi kereset alá vétessék“—a nagy többség által elvehetett azon oknál fogva, mert a karhatalom használata eseteiben a körülmények jöhetvén csupán tekintetbe, e részben előleges határozást hozni tanácsos nem lenne. — Végre Rhédey László volt főjegyzőnknek a kir. táblához lelt kinevezése által a főjegyzői széket főisp. helytartó Lehoczky László t biró kinevezése által kívánván betölteni, e részben is mint nyilván lehetett látni, a többség kívánságának eleget tett. A. K. VIDÉKI INREH. Sziszekről, időrövidség miatt a következő szomorú esemény részletes leírását mellőzve, sietek magát a tényt röviden előadni: Egyetlen „Sloga“ gőzösünk sept. 14 én Zimonybai útjában, mintegy egy óra távolságra Zupanjelöl , Bosnjak falunál leggyorsabb menetében egy a víz alatt elrejtett lökére bukkant, s két szörnyű ütődés által a gép hengere alatt a hajófenék közepén annyira belöretelt, hogy minden kísérletek a víz betódultát megakadályozni meghiúsultak, s a hajó egész üre mintegy tíz percz alatt vízzel megtelt, ennek következésében nem sokára a hajó fedezete, mint szinte a hajószobák teteje is alig pár száz lépésnyire a szerencsétlen helytől, a Száva hullámai között eltűntek, s csak az árboczok , kémény s a kormánykerék látszottak a víz tükre felett. A gőzös által vontatott nagy értékű árukkal terhelt hajó eloldoztatott. Az utasok mindnyájan pogyászaikkal együtt szerencsésen partra vitettek. E szerencsétlenül járt gőzös biztosítva volt, s még reménységünk is van , hogy a vízből kivonultathalik, s kijavítva, néhány hónap múlva rendes járását folytatandja. Z. L. Trencsénbol. Mérsékleti egyletek. Kiszucza-Vág környékén junius 20án. Minél inkább óhajtja minden e hon felvirulásáért dobogó honfisziv, hogy a tiszta elmélet salaktalan eszméi a gyakorlatnak néha rögös ugyan, de épen az erélyes fellépés miatt dicső mezején minél áldásdúsabban életbe léptessenek, annál örvendetesebb látni, miszerint a „Nemzeti Újság“ mélyen tisztelt szerkesztősége, — egyébként is minden szépet, jót és üdvöst hőn felkarolva,— nemes irányát az által is különösen tanúsítja, hogy az ő hon tévéin mindig sűrűbb és sűrűbben mutatkozó üdvös egyleteket sietve szereti tudatni, tudatva pártolni, és az üdvös eszmék életbeléptetését elősegíteni. Szolgáljon a következő közlemény a többek közt szinte kis adalékul a közügy felvirágoztatására. Tudva van, miként felledeznek Mathew nyomdokán Franczia s Némethonban , különösen pedig Sziléziában, az emberi méltóságot becsülni tudó s az emberi nem boldogságának kieszközlését s fentartását szivükön hordozó férfiak által alakított mérsékleti egyletek , — milly jótékonyan hatnak az alsóbb osztályú népre, — milly örömdús aratás vár a lelkes alapítókra olly kecsegtetően zöldelő vetéseikből. E szép reményképe a jobb jövendőnek annál kivánatosb , minél égetőbb fájdalommal kell jelenben látni az egyébiránt vasszorgalmu népnek azon szomorú állását, mellybe őt nem annyira a terméketlen föld és a mostoha természet, hanem inkább ama vak hajlam, mellyel a pálinka iránt viseltetik , helyező, mellyel régóta megszokván , majd nem kiirthatlan gyökéről vert vérében. Miért nem támadnak—gondolom sokszor magamban — nálunk is , mint a velünk határos Sziléziában olly derék férfiak, kiknek a népet ezen veszélyteljes s megrögzött szokásból kivetkeztetni s jobb útra vezetni sikerülhetne?! Támadnak igen, s támadnának még többen, ha erős gálok s minden kigondolható akadályok nem vettetnének útba, mellyeket a hon boldogságát tőzsérségben helyező honfiak , s mások szerencsétlen romjain fényes vagyont szerezni szerető jó urak hathatósan előgörditeni nem átallanak. Hasztalanul keresnék ezeknél a másokban olly édes gyümölcsöket termő rokonszenvet! mert csak önérdek, önhaszon áll szüntelen szemük elött, — mert csak pénz, minél több s bár lelkismeretlen módon is szerezendő pénz a jelszavuk; igen, mindenre készek, hol az önérdek játsza a főszerepet, de embertársaik s a bűn javáért valamit áldozni, tehetetlenek (? !). „vok mint hazafiakhoz illő, felférni akarnak a A népszerűség alkotmányos nemzeteknél soha sem kizáró tulajdona egy vagy másik párt embereinek; népszerű férfiai — mint már többször említettük is — minden pártnak vannak, s szükséges is hogy legyenek, s reményijük, miszerint az illy tettleges demonstráltak a conservativ párt részéről, mint ami ilyen eléggé nem magasztalhatólag Temes megyében történt, más megyékben sem fognak sokáig elmaradni. Szerk. 610