Nemzeti Ujság, 1846. január-június (41. évfolyam, 206-307. szám)
1846-05-12 / 280. szám
280. szám, 1840. Előfizetési díj félévre postán és helyben borítékkal 6 forint, boríték nélkül házhoz küldve 5 forint e. pénzben. Megjelenik minden kedden, csütörtökön, pénteken és vasárnap egy egy év napjaink mindennemü hirdetményeket felvesznek. Egy egy hasáb-sorért apró hetükkel öt ezüst kr. számittatik. Negyvenedik év. Kedd május 12. Előfizethetni minden cs.kir- postahivatalnál s helyben a szerkesztőségnél Zöldkert utcza 488. szám alatt földszint, a hivatalban. Tisztán írott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. Bérmentetlen leveleket csak rendes levelezőinktől fogadunk el. Névaláírás nélküli idegen kezektől hozzánk küldött tudósításokat semmi esetre sem közlendünk. tartalom: JWAgyaroktatáff éa Erdély. Előléptetések. Adakozások. — Deák Ferencz és a zalai körlevél. (A honti sérelem.) — Törvényhatósági tudósítások. Somogyból (tisztujitás). — Vidéki hírek (Esztergomból). Vegyes újdonságok. Külfööld. Spanyol-, Franczia-, Svéd- és Norvégország. Társulatok és intézetek. József nádor nemzeti képcsarnoka. — Vége. Barsmegyei gazdasági fiókegyesület.) Hirdetések: MAGYAKORSZÁG ÉS ERDÉLY. Ő cs. ap. kir. felsége Seymann Béla kir. bányagyakornokot dognácskai kir. bányamérnökké érdemesíteni legkegyelmesebben méltóztatott. A károlyvári kir. pénzverő-hivatalnál megüresült pénztárellenőrségre Will Antal ugyanottani művezető alkalmaztatott. József nádor nemzeti képcsarnoka pénzalapjának gyarapításaid ő fensége Ferencz Károly csász. kir. főherczeg két száz ezüst forintot, nemkülönben ő fensége István cs. kir. főherczeg s Csehország kormányzója százötven pengő forintot méltóztattak az intézet pénztárának kegyelmesen beküldetni. a cs. kir. fenségüknek e nemzeti vállalat iránti magas figyelmüket és kitüntető pártolásukat az említett nemzeti képcsarnokot alakító egyesület nevében forró hálaérzelem örvendetes nyilvánítása mellett mély tisztelettel közli Mátray Gábor egyesületi titoknok. •Jótékony adakozások jegyzéke a tűzvész által károsult szegény kassaiak számára. Szerkesztő hivatalunkhoz Neszl Mátyás soborsini plébános 6 fi 32’0 kr. p. p. álló gyűjteményét küldte be. És igy az egész eddig beérkezett ősz vég leszen 11 ft. 32*U krt. p. p. Pest, május tlkén. A zalai költével, Deák, s a honti sérelem. Ismeretes lesz — nem kálljuk — nyájas olvasóink elött amaz igen is az életből meritett mese, melly szerint a gondos pásztor figyelmét sehogy sem tudván kikerülni a farkas, egy vén rókától olly tanácsot kapott: öltöznék vadász köntösbe, s a hű gondviselőnél beköszöntvén, iparkodnék azt sok szó s színlelt rémülés közt egy száguldozó rettenetes oroszlánnak nyája ellen forralt terveiről értesíteni, aztán pedig ajánlaná meg neki, hogy a közelgő zivataros éjen keresztül a jószág mellett ő is kész virrasztani s a felügyelést a pásztorral megosztani. A kár, illy körülmények közt, habár az nem azon oldalról jött is, honnan jönni gyanutlatott, mégis megtörtént, sőt ép ezért, mert a nem gyanított oldalról jött, elmellőzhetlenül meg kelle történnie...... És mi e mesét felidézve, távol vagyunk ugyan a benne felállított szerepeket bármelly személyekre is alkalmazni; azonban nem lehet nem figyelmeztetnünk azon hasonlatosságra , melly e mese összeges eredménye között s ama panaszos bárgyú s keservteljes politika, t. i. az oppositionak örökös remegtetésre épített kisszerű s kártékony gravaminalis politikája között létezik. Ezen sérelemkovácsolás az erőteljes nemzeti testet, haladási erőfeszítéseire szolgáló legjobb szivvórölól fosztja meg nadály gyanánt perczenkint, és a kár nem onnan ered, hogy sérelem van , mert az tulajdonképen legtöbbször távolról sem létezik , hanem onnan, hogy az opposilio majd meggyőződésből , majd színlelt párttaktikából mindenütt a sérelmek ál- a rémalakját mutogatja fel, s a nemzet erejét olly ellenség elleni küzdelemben fecsérli, melly csak az ő politikailag híg agy velejében létezik, s ez által azon elmellőzhetlen jótékony súlyt, melly országos javításainknál a kormány közremunkálásában fekszik, mint daczosan panaszos gyermek szilajul s pajkosan elveti. Példája ennek a zalai körlevélben a hat helyettes főispán ellen felhozott sérelem, ezen úgynevezett sérelem, mellynek aligha lehet más akármi kigondolható alapja, mint az, hogy általa a majoritási rendszernek , — ezen az alkotmányos kormányozhass lehetőségét egyedül s kizárólag feltételező kelléknek — egy kitűnő tehetségekkel áldott erélyes híve, egy férfiú t. i., kinek eszmélő tehetsége elött a conservativ negátiók pangásaiból a conservativ cselekvőség üdvös mezejére, átmenetei szükségessége előbb nyílt fel, mint sok mások előtt; hogy, mondjuk, ezen férfiú minél inkább elnépszerűtlenül essék, s ez által a conservativ ügynek minél kevesebb szolgálatot tehessen. Jól tudja azt az opposilio, hogy a conservativismus csak akkor hathat az alkotmányos életre, s csak akkor viheti keresztül az ő elve s szelleme szerint a küszöbön álló átalakulást, ha magának állandó s biztos majoritást sikerülehol alkotnia; jól tudja tehát azt is , mi kincset bir a;', ama híveiben, kik elegendő ész és erélyen kivül, bizonyos népszerűségi képességgel is bírnak, olly képességgel t. i. melly szerint a conservativ elvek s véleményeknek öszpontositása körül hatályosan működvén, az illetőket lelkesilni s a kitűzött alkotmányos czélok keresztülvitele felé vezetni értik is, akarják is, — s innen a fáradhatlan s szakadatlan megtámadások, mellyeknek ép illy ritka tulajdonú férfi van kitéve, mint a milylyent mi a conservativ alkotmányos politikai ügy érdekében, a mi nagyrabecsült barátunkban, a honti helyettes főispánban olly hőne olly méltán tisztelünk. — De ép ezért nem kelljük itt minden ingadozás nélkül kimondani, hogy e lertsa tiszta keblét s elvét, minden oppositionális ármány daczára, okvetlenül s csakhamar méltatni fogja a conservativeknek összes összege, és ha némellyek ezen méltánylással még késni találnának, az még koránt sem fogná azt mutatni, hogy az ő elvei, működései s meggyőződései hibásak, hanem legfeljebb is azt, hogy ő az alkotmányos élet kifejlődésének fokjelenségét tekintve, náluknál egy évtizeddel előbb járván, egyenesen arra van hivatva, hogy a constitutionalis élnitudásnak s véleményi eligazodásoknak egyik elszánt s erélyes zászlóhordozója legyen; — egy hivatás, melly mi igen terhes is a jelenben , a jövőnek elismerését méltán aratandja. „Hont vgye főispáni helyettesének hivatalos eljárása ellen súlyos vádak emeltettek, vizsgálatot kértek a panaszoskodók őfelségéhez terjesztett felírásukban (?) , azt kívánták, hogy bűnhődjék, ki a részrehajlás nélküli vizsgálat után vétkesnek találtatik. Pártoltuk mi is felírásunk által a panaszoskodóknak igazságos kérelmét, semmit sem kételkedve, hogy a vizsgálat meg fog rendeltetni, s annak folytában szigorú feleletre vonaték mindaz, ki törvényt sértett, és Hont ügyének megzavart nyugalma ismét helyre álland. De a joggal kért és méltán reméllett vizsgálat helyett kir. leirat érkezett Hont vmegyéhez, mellyben a vádlott főispáni helyettes jelentésének folytában annak eljárása helyeseltetek, a panaszoskodóknak felszólalása pedig szigorúan roszakatván, azok keményen megrovatnak. Nem csak alkotmányos országban, de még olly közállományban is, hol a kormánynak hatalmát alkotmányos törvények nem korlátolják, a rendnek és igazságnak érdekében múlhatlanul szükséges, hogy midőn valaki törvényes jogainak sérelméről panaszoskodik, midőn vádat emel a köztisztviselő ellen , hogy az túllépett hivatalos hatalmának korlátjn, a panasz és vád szigoruan megvizsgáltassák. És még is a magyar kormány határozott frontmegye főispáni helyettesének ügyében, a vádakat figyelemre sem méltatva, egyedül a vádlottnak jelentésére hivatkozva határozott a panaszoskodók ellen , kik panaszaiknak a vádjaiknak bebizonyíthatására vizsgálat kiküldését várták, azok bővebb meghallgatása nélkül. Ilyen kormányi eljárás nem biztos az alkotmányos szabadsággal párosult rendnek fentartására, mert a rendnek csak igazság lehet biztos alapja, az igazság pedig azt kívánja, hogy a főbb hatalom egyiránt méltányos legyen panaszoskodó és panaszott ellen, s részrehajlatlan eljárásának szigoruságát politikai tekinteteknek soha fel ne áldozza. Megvagyunk győződve, hogy a kormány méltóságát és a kormányt tisztviselők tekintélyét, semmi annyira nem csökkentené, mintha a kormány önmaga palástolná tisztviselőinek hibáit, s a vádakat, mik azok ellen emeltetnek, vagy figyelem nélkül mellőzné, vagy kímélő kedvezéssel mentegetné sőt védené. Mert akkor mind azon keserűség, melly a panasztott tisztviselők hibás cselekvéseiből származik, az összes kormányra megy állal. A mesterséggel ápolt s az erőszakkal fentartott tekintély szellemi gyengeségnek jele mindenkor , s ugyanazért biztos és állandó soha sem lehet.“ így szól a zalai körlevél a honti ügyekre nézve. Ezen speciosus szerkezet csaknem minden tételében egy kiállhatatlan subreplio, obreptio, fallacia s sophisma, melly csak oda van számítva, hogy az előadás végén levő közigazságok (loci communes) magára a honti dologra átvitessenek, s hiedelmet gerjesszenek, holott ezek magokban állva igazak ugyan, Hontra azonban nem alkalmazhatók. Ugyanis: miért nem magyarázza ki magát bővebben a zalai levél, midőn azt mondja, hogy a honti főispáni helyettes ellen súlyos vádak emeltettek ? Itt meg kellene mindenek előtt mondani: ki által emeltettek? és mik azok a vádak? ezen reservatával teljes előadásból — hozzá gondolva még a zalai kitűnőség eddigi infallibilitása nimbuszát — azt vélhetné az olvasó, hogy vagy Hont vgye közönsége, vagy legalább egyesek magánügyben emeltek a főispáni helyettes ellen vádakat; azt vélhetné, hogy a súlyos vádak alatt erkölcstelen cselekvések, hivatalbeli visszaélések, egyenesen vagy az egész megyén elkövetett jogtiprás értetik ! És ez mind nem igaz! mert Hont vmegye, mint megyei közönség soha sem panaszkodott főispáni helyettese ellen, sőt köszönetet szavazott mindazok iránt, mikkel a névtelen töredék fellépett; mint ezt annak i. é. január 7diki közgyűléséből szétküldött körleveléhez mellékelt augustus 12dikén kelt megyei végzésből megolvashatták Zala megyének rendei.És ha valóban volt volna is sérelem abban, miről a névtelen töredék panaszoskodott, miután Hornnak rendei azt az ellenzék általi initiatívára még azon gyűlésen , több órai vitatkozás tárgyává tették, és úgy a szólók mint a szavazók többsége által a megye factumává fogadták, az már többé a főispáni helyettes ellen semmi esetre sem formáltathatik. — Itt bizonyos egyének, vagyis egy megyei fractio ezt mondá, hogy ők a megyei közönség; a valóságos megyei közönség pedig, már 3 egymásutáni közgyűlésen át azt mondja , hogy azok nem a megyei közönség. Ez most már befejezett lénnyé vált dolog. Haszontalan itt minden pletyka szivódás. Ha a megyék önmaguk nem képesek constatirozni azt, amik ők , s azt, hogy azoknak részletes frackiója nem a megye, akkor a megyék authonómiája meghalt. Itt az egész vita arra megy ki, váljon a megye megnyugodott e azon, hogy a főispáni helyettes a gyűlést egy nappal elhalasztotta? Ha igen, akkor Deák tuteláját olly kevéssé fogadhatja el arra nézve, hogy megnyugvásából sérelem gyártassák, mint el nem fogadhatja Pestet s Zaláét, és ezt ismét olly kevéssé fogadhatja el, mint el nem fogadhatná Pest, ha Hont sérelmet látna abban, hogy a mondott Pest a múlt augustusi közgyűlésben elnézte, miszerint főispáni helyettese az ülést eloszlatá. De egyesek sem panaszkodtak, mert akkor azoknak becsületes nevét kelle a panasz alá írniok ; igen, de ezt nem tették , sőt Hont vmegye közönségének nevét bitorolva, s akkint hamis leveleket koholva, anonymus delátorokká váltak, miről Hont vármegye az említett január 7diki közgyűlésen hozott végzése által azt mondja : „hogy azon vádak nem egyebek, mint hivatalvágy szülte bosszúból keletkezett rágalom ,“ a felírás alakjára nézve pedig, hogy „törvénytelen gyülekezetből kelt hamis levelek.“ Ilyen névtelen, hamis levélkoholak által tett vádakra, — mellyek ha valódiak lennének is, nem a helyettest, de a megyét érdeklik, — és mellyek nem egyedül a főispáni helyettes hivatalos jelentésével, de a megyének szokott hivatalos után felküldött meghitelesített jegyzőkönyveivel is megczáfolva voltak ; illy világosan hamis névtelen feladásra, hogy ő felsége vizsgáló királyi biztosságot rendeljen, csak az kívánhatja, kinek a praktikus kormányzásról csak sejtelme sincs, vagy ki felebarátjának politikai pályáját konokul megsemmisíteni, kormányzói állását