Nemzeti Ujság, 1846. január-június (41. évfolyam, 206-307. szám)
1846-05-26 / 288. szám
képviselői, hogy csaknem tartanunk kellett, miszerint eredményhez nem juthatunk. Ennek tolmácsolására pedig hisebb adattal nem szolgálhatok, mint közölve a jegyzőkönyvet, mi jeles tollú másod aljegyzőnk feltevése szerint minden változtatás nélkül egyhangúlag helybenhagyatott. Ám itt következik: „Előterjesztetvén, mikép Földváry Gábor anga, ki elébb e megye helytartójául vala kinevezve, most újabban, köztudomás szerint, legfelsőbb rendelvény által Pestmegyébe tétetett át, s ez által e megye kormányzói széke ismét tettleg ürességbe jött, indítványba hozatott, hogy miután másodszor harmadik éve folyt telik be nem sokára, midőn e megyében az utósó tisztújító szék tartásával a törvény által minden harmadik évre biztosított tisztválasztási jog gyakoroltatott, s jelenleg főkormányzó nem léte miatt e jég rendszerű gyakorlatától a rr. tettlegesen elzárva volnának, holott azt, alkotmányos szemponton kívül, még azon körülmény is, miszerint a majdnem kétszer kiszolgált tisztikar, szolgálatának évei alatt számos tagjait elvesztvén, felette hiányossá lett, a legsürgetőbben követelné; a rr. e tisztikart hivatalainak viselésére még három hónapig megbízván, annak elteltével, ha addig is kielégítő intézkedés nem fogna legfelsőbb helyről e megye sorsára nézve történni, tisztikaruk megújítását maguk a megye rr. vegyék munkába.“ „Ezen indítvány nyomán a kk. és rt. hosszasabban tanácskozván azon kérdés felett: mit kellene, mit lehetne tenniök törvényest, jogost és igazságost, a megyének illy rendkívüli állapotában ? Végre törvényes érzelmektől lelkesített tisztikaruknak, melly valamint az előbbi gyűlésekben, úgy jelenben is, késznek nyilatkozott, kötelességének világos öntudatában, a kk. és rr. által felhivatva, a megyei egyetem kezeiből vett hivatalait ugyanannak kezeibe és rendelkezése alá visszaadni, ezen törvényszerű nyilatkozatára alapított lemondását elfogadni elhatározták.“ „Bármilly sürgető azonban a szükség, bármilly parancsoló a körülmények hatalma , igen jól érezték, mikép ezúttal még tovább lépni, s a megye ügyét talán bonyodalmakba vinni nem volna tanácsos, és könnyen összeegyeztethető azon határtalan hódoló tisztelet és elhamvadhatlan bizodalommal, mellyel minden ügyeiben ő cs. kir. s ap. felségére tekinteni soha meg nem szűnnek.“ „Itt tehát ez alkalommal megállapodva , lelépni késznek nyilatkozott tisztikarukat, hogy a közigazgatás, és igazságkiszolgáltatás folyama fel ne akadjon , kezeikből a rr. által visszafogadott hivatalaiknak még két hónapon általi viselésére bizodalmasan felkérték és megbízták , kik is e kívánatnak a közjó tekintetéből engedve, hivatalaiknak a kitelt ideig folytatását elvállalták. Ezek szerint azonban a tisztikarnak hivatalos élete két hónap múlva végkép megszünendvén, a rr. azon kénytelenségben találták magokat, hogy folyó évi julius 6dik napján rendkívüli közgyűlést tűzzenek ki, mellynek feladata leend a tovább teendő lépéseket elhatározni.“ — Eddig? a jegyzőkönyvnek idézett része, hátralevő részének lényege abban központosul, hogy jelen határozat,fontos és sürgetés volta miatt, ö felségéhez gyors postán felirassék azon remény kifejezésével, vajha a rendkívüli közgyűlésre kitűzött záros határidő elteltéig a rr. ö felségének legmagasb atyai figyelme által jogszerű igényeiket kielégítve tapasztalandanak! — Egyszersmind egy küldöttség neveztetett ki, melly junius 20k áig mind a tisztikartól, mind a kiküldetéseket vett ibizáktól elvégzendő hivatalos dolgaikról a beszámolást vegyék be, minden hivatalos irományokkal egyetemben. — Nevezetes tárgy vala még első napon a fenséges nádornak, illyen hivataloskodása félszázada megünneplésének Pestmegye javaslata szerint, május első napjára Pestre küldendő követeik általi eszközlésétől elállani megyénket is felszólító levele. S ezzel kapcsolatban Bártfay László táblabiránknak, kit ezenérintett nádori félszázados ünnepély előtervének kidolgozásábani részvétre képviselőül megbízónk, tudósítása, s a Pesten csakugyan folyó évi május iső ésödik napján Zólyom, Pest , Nógrád, Hont, Bihar és Arad megyék küldöttei részvétükkel megtartott tanácskozmány eredményét részletesen előadó jegyzőkönyvi irat. Erre azonban kijelenteseti, hogy a megye a fenséges nádorunk nagyszerű és fényes érdemei irányában kicsinyli, és a nemzet méltóságához nem illőnek találja olly kisszerű hála és tisztelet-nyilatkozatot , a millyenre mint eredményre a tanácskozmány javalata vezetne; melly okból most ugyan a javalathoz nem járul, hanem fentartja magának jövendőben bármilly olly tervhez, melly az érdem nagyságához méltó fellépést tárgyaz , teljes készséggel csatlakozni. Bártfay tbiránknak pedig eljárási buzgalmáért elnökileg tudatandó köszönet szavaztatott. — A levelezések között szőnyegre került Zalamegyének a kormány ellenében sérelmeket elpanaszló ismeretes nagy levele, mellyet — miután az abban kifejtett több pontok, jelesül a részek visszakapcsolása, s a horvát ügy iránt már megyénk ő felségéhez többször felirt, s jelenleg is az abban tárgyalt országos érdekű állapotok nálunk méltó figyelemmel találkoztak, — az országgyülési utasitvány tervezésére kirendelendő választmányhoz kiválólagos tárgyalás végett utasitandónak határozta. — Ahoz utasitattak Zágráb megyének, az utóbbi horvát tartományi gyűlésen történt sérelmeik orvoslásának eszközlésére e megyét is felkérő , — valamint Varasd megyének ellenkező értelmű levelei. — Szabolcsnak, országgyűlést sürgető levelére , már e tárgyban levő határozatunk nyomán az országgyűlés tartásának rendes idejét bevárjuk. (Vége köv.) Szent-György né!. Városunkban folyó hó 12kén tartatott a tisztujitás, Jankó Mihály Pozsonymegye első alispánja mint kir. biztos elnöklete alatt. Eredménye következő: polgármesterré lön: Cseltey József hites ügyvéd, újonnan választott tanácsnok; bíró: Barabás István; kapitány: Vlahovszky János; népvéd: Voleitner Pál; gazdasági ülnök: Kner Márton és Grün János; választópolgárokká lettek a kathol. részről Noslik György, Rolland Lőrincz, az evang. részről pedig Grün János és Uleich József, és igy a 30 főből álló választópolgárok száma ismét betöltetett. Végre Mangold Károly köz- és váltójogi ügyvédet a városi tanács alügyésznek nevezé ki. VIDÉKI HÍREK. Tűzvész. Beszterczebánya május 19. A tegnapi délután szomorú részt hozott városunkkra, ugyanis fél egy órakor a piac nyugati szögletén tűz támadván, a keletnyugati erős szél dühöngése mellett, rövid idő alatt 52 ház jön a romboló elem martaléka. Épen hetivásár lévén, nem hiányzott segédkéz a lángok oltására, de a tűz okozta elviselhetlen forróság s a vad orkántól hajtott füst s lángoló zsindelyek, minden fáradságot sikerellenné tettek. Az elégettek kára hivatalosan ugyan még nem ludalik, de előleges felszámítás után 200,000 forintért minden esetre túlhalad. Ember ugyan igen sok sérült meg, de életét, eddigi tudomás szerint, csak egy szolgálóleány veszté, kinek fejére egy födéltégla zuhanván, velejét azonnal a koponyából kiszorító. E szerencsétlen csapás megyés püspök e méltóságát a legérzékenyebbül fujjá , mert f. h.lsején Sz. Kereszt, (birtokának fővárosa) nagyobb részint templomostól elégvén , most másodszor nehezült reá az emésztő elem vad keze. Egyedül a szentkereszti épületek helyrehozására egy évi jövedelme elégtelen , most pedig újra több ezernyi kárt vallván, alig benne képes több év után is kárát helyrehozni. Mi pedig atyai bőkezű szivének leginkább fáj, az , hogy szerencsétlen jobbágyain segíteni nem képes, s kénytelen azokat vigasz nélkül elbocsátani. Hazánk egyházi nagyjai!... Ti, kik a szerencsétlenség, a veszély vas csapásainál mindenkor elsők vagytok vigasztaló segédkéz-nyújtással!.. Ti, mondom, nem fogtok késni illy súlyosan meglátogatott társaitok könnyeit felszántani. De hozzátok is emelem szavamat hazánk nagylelkű férfiai, hozzátok Pest polgárai. A beszterczebányaiak magokat minden szükségnél jelesen tüntetők ki; ők házról házra járatták tisztviselőiket mind a pesti vízáradás , mind az éhhalállal küzdő árvaiak, mind más akármi módon okozott szükség enyhítésére segedelmet gyűjteni; ők a hazai ipart nem csak szorgalommal, de nagy áldozatokkal is emelni szíves készséggel törekedtek. Nem volt szegény, nem szerencsétlen, ki vigasztalva nem ment városunkból, ha azt irgalomra felszólító. Bő adakozások küldettek Pestre, bővek Árvába, s mindenhova annyi, mennyit e város tehetsége engedő. Most maga szorult külsegedelemre, maga kénytelen felszólitni mások irgalmát; hiszem is, nem hiányzandnak hazafiak, kik könyörülnek azon, ki már előbb könyörült szerencsétlen emberlásain. Bátorkodom tehát a tekintetes szerkesztőséget az emberiség nevében felszólítani, lenne szíves a beszterczebányaiakkal is ama dicséretes jótékonyságot éreztetni, mellyben már olly sok kárvallott vagy szükséget szenvedett részesült; s hivatalában az elégettek számára segedelmet gyűjteni, az összegyüjtöttet pedig a nemes városi tanácsnak igazságos szétosztás végett átküldeni. ”) Hasonló segedelemgyüjtésre a többi hazai lapok t. ez. szerkesztői hivatalait is ezennel alázatosan megkérni kötelességemnek tartom. K. J. flusmegye Szobráncz vidékéről május 8-án. A gabona csökkent árán, s a khanaáni termésről szóló s hirlapilag közlöit különbféle jóslatokon, nekünk, e vidékieknek, annál őszintébb örömünk van, minél csekélyebb azok beteljesedéséhez a remény; mert őszi vetéseink jelentős része, részint — határaink lapályos fekvése miatt, — a szomszéd Kárpátokról lecsalt eső s ide s tova álló viz, részint pedig az igen nedves ősz miatt kiázott, vagy elcsilányult, a mi pedig a lejtöbb helyeken megmaradt, azt, kivált a rozsot, az april elején néhány napig uralgott, olly iszonyúan száritó erejű szél, miszerint a felásott földet két negyed alatt erős fagykint majd kökeménységüvé varázsoló, — tetemesen megritkította, olly annyira, hogy a búzát—melly a dombos helyeken elegendően jó — kivéve, e vidéken tökéletesen szép őszi vetést nagyobb mennyiségben nem is láthatni; a tavaszi is hibás, pedig a rosz időjárás miatt sok őszi föld tavaszinak maradt, mert a föld részecskéi az őszi tartós esőzésektől nagyon öszszesimulván, a téli gyenge fagy által át nem porhangosiltathattak, miért is erős s agyagos földben, miilyen a mienk, jó szántás sehol sem esett, mi pedig egyik fő kelléke a jó termésnek; — és igy, ha csak a legkívánatosabb meleg esős idő nem járand, a tavalyinál jobb aratásnak aligha nézünk elébe. — Sőt ha e folyó hó első napjaiban uralgott dereket, s a jelenlegi szárazságot — midőn egy jó meleg eső mannául nézetnék, — tekintetbe vesszük, okunk van a legközelebb múlt évinél sokkal silányabb aratástól tartani. A nép nagy része itten roppant szegénységgel s kenyérhiánnyal küszködik, s küszködnék még sokkal nagyobb mértékben, ha némelly részről, kegyes földesuraik által nem támogattatnék. De keservteli állapotot azonban nem annyira a múlt évi silány aratás, mint inkább az iszonyúan dühöngő marhavész*) **), miilyenre még agg emberek sem emlékeznek, idézett elő, — a nagyobb részint,lulcsigázott kamatra kölcsönvett pénzen ***) Marmarosból m. e. tavasszal kihajtott tömérdek juh ősszel utósáig mind kidöglött, a marha falunkint, két- háromszázankint is kiveszett, s folyvást vész, — a tavalyi hornyák közöl több helységben alig egy két pár maradt meg, s e szomorú esemény, melly miatt sok tehetős gazda is tönkre jutott, — mondom, a silány aratásnál sokkal epesztőbb nyomort idézett elő; mert máskor, bár milly drága időben, a szegény ember eladott marhájából kenyeret is vett, s olcsóbb marhára is maradt pénze: most azonban e szerencsében csak igen kevés részesül. — A köznép közöl sokan félnek, nehogy a marhavész után kutyák dühödése következzék, melly hiedelmükben egy szomorú esemény által még jobban megszilárdultak. Múlt hó közepe táján ugyanis Sólymos helységbe egy nagy dühödt kutya jött; s az ottani g. k. lelkész kertjébe ugorván, egyenesen az akkor méhekkel foglalkozó lelkész felé tartott, de az őt kergető kutyák által visszatartóztatván, a derék lelkész is az iszonyú veszedelemtől megmenekült; — a dühödt állat miután e helységben két embert megmart, a szomszéd Jeszked helységbe ment, hol is egy embert csekélyebből, számos marhát, egy lovat, melly megveszett s meg is öletett, s majd minden kutyát megmart; — a kutyák nagyobb része gazdáik által — valamint a dühödt is — megöleltek; az emberek rögtön orvosi segélyt nyertek, s folyvásti orvosoltatásuk mellett eddig semmi különös állapot sem jelentkezett rajtuk. A pálinka -s más szeszes italok ivása elleni mérsékleti egylet e vidéken még a múlt évben hozatván ba szép s okszerű móddal néhány erélyes lelkész által , a néptől annyira megkedveltetett, s közöttük olly nagyon elterjedt, hogy a kik, kivált a fertelemteli büdös pálinka italról lemondani elég erősek nem valónak , szégyenökben csak lopva hódoltak a részegség istenének; s ha ezen kiszámíthatlanul hasznos egylet *) A legnagyobb készséggel. _ S z o r k. **) Mételyre, nagy epére s bőralatti vízre hűl leginkább a marha. í,n'H,t) i.] vidéken egy bizonyos ur imigyen szokott keresztényileg (!) a megszorult szegénységen segíteni: kölcsönöz félévre törvényes kamatra lati víztot; ezen összegből 16, azaz: tizenhat viztnyi kamatot azonnal lehúz, s csak a többi ercet kézbesíti, és jaj neked szegény megszorult, ha a kijelölt időre tisztán le nem űzeted a locata lírain! jó volna imádott pénzes ládádra s lakodra legalább százszor memento mozit írni. 330