Nemzeti Ujság, 1846. január-június (41. évfolyam, 206-307. szám)
1846-06-07 / 294. szám
ban meg nem elégszem egyedül belföldi bizonyítványokat idézni elő illy nagy igazság mellett. Egyetlen egy nevezetes nemzet sincs a földön, melly eddig illy merész s hirtelenkedő merényletbe bocsátkozott volna, mint ma lordságtokról feltesznek ; olly merényletbe, hol a nép élelméről és fentartásáróli gondoskodás minden törvényes korlát s ügyvédi védelem nélkül tisztán a vak esetre hagyatik — a vakesetre, melly mindig függő leend idegen országok saját szükségétől, szeszélyétől és ellenségeskedésétől. Vizsgáljuk át a föld legelőkelőbb nemzeteinek sorát: Francziaország és Holland — mi a gabonát illeti—nem csak védrendszerrel bírnak, hanem azoknak még változékony vámszalátok is vagyon; Francziaországnak fokozatos adóztatása van, sokkal bonyolódottabb s szigorúbb, mint a mienk ; Belgium , Dán, Svéd- és Norvégország, a Német szövetség, Poroszország , Portugália, Spanyolország, az egyházi státusok , Ausztria, Görög- s Törökország, Egyptom, az északamerikai státusok — mindezen országok közöl egy sem merő a földművelést védelem nélkül hagyni, s a népnek a legszükséges élelemszerekkeli ellátását az idegen behozataltól függővé tenni. Ha mindezt tekintetbe veszem, nem csak lehetetlen megengednem, hogy a tekintélyi súly a gagabonatörvények elleneinek részén van, hanem még ezen elvitathatlannak tekintett axiómát, hogy „a prima facie következtetés a korlátlan beviteli szabadság mellett legyen é, soha meg nem engedhetem. Sőt azt állítom , hogy a következtetés, mellyet prima facie a tapasztalásból vonnunk kellene, akkér hangzik , miszerint bizonyára az előbbi kor és más országok státusférfiai politikai bölcseségtől s mély belátástól egészen megfosztva nem valának. Igazán nem hihettem, hogy egyetlen fénysugár sem világosná fel s oszlatá el azon álalános sötétséget mind azon pillanatig, hol az 1845dik évi novemberben ama villám a fellegeken keresztül nem tört, melly olly csodaszerü hatalommal a nap státusférfiait átható (mint Sault az apostolok történetében) s rögtön megtérilé.44 — Stanley most áttért azon indokokra, mellyek Wellington és Peelt rállták, hogy 1845ki novemberben paripát cseréljen, s azokat tökéletesen elégteleneknek találja. Peelről nevezetesen ezeket mondja : „Hiszem, hogy nagyon tiszteletre méltó barátom léptei minden következéseit előrelátó, s lelkiismeretes megfontolás után tartozó kötelességének hitte meggyőződve lenni, miszerint az eset nyomossága igényli a rendszabályt , mellyre magát elhalázza. Meggyőződésem szerint azonban e szerencsétlenségre ezen nyomosságot (az Irhonbani fenyegető éhhalált) hibásan fogta fel, s szinte az történt vele (hogy t. i. tévedett,) a közvéleményről s helyzete szükségességeiről nézetében. Azt hiszem, Sir R. Peel a legveszélyesebb tévedésbe esett, melly egy statusférfit (meggondolatlan, de még is merész rendszabályra) elcsábíthat, és a zugós záportól megdagadt izgatás patakját, a közvélemény csendesen folyó mély árjának tartá. S mi jön a következés? Hogy egy organizált, haszonleső czélokat követő társulat (a gabonatörvény elleni szövetség) győzedelmeskedett a korona miniszerei, politikai pártja s a parliament függetlensége felett.44 — Eddig tart Stanley beszédének bevezetése. Vége szinte olly méltóságteljes vala, mellynek fájdalom egyes kitételei fordításban híven vissza nem adhatók, s e kép hangzik : „Ha közönséges gyülekezethez szólanék, úgy meginteném, hogy a félelemnek engedjen. De minthogy a lordok házához intézem szavaim,melly félénkségi tekinteteknek befolyást nem enged, úgy tehát szabad legyen feltennem, hogy lordságtok nem személyes érdekekből működnek. Rajuk személyes érdeknél több van bízva. Nem ismeretlen előttük az országukérk, a nemzedék s ez ország alkotmányáérti gondoskodás. Lord uraim , önök mindnyájan olly szomszédok között élnek, kik önökben s politikai vezérüket elismerik, kik önök által véleményekben és nézetekben vezetni hagyják magukat. Most azonban egy véleményt táplálnak s azon nézetté bátorítják és emelik, hogy ezen ország nagy érdekei lényeges védelmet igénylenek a földmivelésre nézve. Ha önök ma e védelem eltörlésére szavaznának, milly érzelmekkel, milly homlokkal jelenhetnének meg szomszédjaik közepette, kik önöket eddig tisztelők, kik elveik színezetét csak önöktől kölcsönzők ? Amazok teljes joggal követik el önökön azt, mit mi a kormányon — azok önöknek szemükre vetik, hogy az önökbe helyzeti bizodalomban megcsalódtak; ők hangosan kinyilatkoztatandják: „Mi tévútra vezettettünk s elárultattunk !44 Azért, ha önök előrejeltett saját véleményük ellen szavaznak, s az itt fekvő bilit keresztülmenni hagyják, akkor készeknek kell lenniük, ama magas állásról lemondani, mellyet eddig az ország alkotmányában elfoglaltak; ha önök félénkségi véleményüket, mi másoktól ered, áldozatul viszik, készeknek kell lenniük ezután az alkotmány alárendelt ágául tekintetni, mint az alsóházi rendelet lajstromzói, s minden elnök-minister vak követőiül tartatni. Ha valamit ezen ház alkotmányos rendeltetéséből értek, úgy az abban fekszik, hogy egy meggondolatlan törvényhozásnak üdvös akadályt állítsunk elébe , s a népet saját oktalansága következéseitől megóvjuk. Ezen ház soha sem szokott egy állandó, vigyázva képzelt közvéleménnyel ellenkezni : lordságtok illyféle vélemény kifejezésénél mindenkor meghajoltak; ezt önök jövendőben is teendik. De az ő dolguk egy széles törvényhozóságnak — melly bajokat okoz, mellyek többé jóvá nem létethetnek — ellenállani; az ő kötelességük—jóllehet az alkotmány ez esetet előre alig látható! — a népet, nem értelem nélküli nézetek ellen, hanem azok árulása ellen, kiket főnökökké s vezérekké választa, védeni. Lord uraim, ha önök jól megfontolt véleményeiket követik, akkor sem hazájuk, sem lelki ismeretek önöket nem kárhoztatandják. Győzettessenek bár meg, maradjanak csak kisebbségben, de méltóságuktól megfosztva nem fognak megjelenni; meglehet, nem fog sikerülni a nemzetet az őt fenyegető veszélytől s szerencsétlenségtől megóvni, de önök barátaik méltánylását s elleneik tiszteletét biztosítandják. S ha a mindenható pártfogása alatt, ezen nagy kérdésbeni határozatuk egy mohó és meggondolatlan rendszabály további fenlétét akadályozná, akkor kevélyek lehetnek, hogy kötelességüket lelkiismeretesen betöltők , s jutalomdíjukat a nép ezen felkiáltásában találandóak: „Hála Istennek, mi lordok házával bírunk!44 TÁRSULATOK ÉS INTÉZETEK. Almanach-társaság és Kisfaludy-társaság. Az almanach-társaság utósó közgyűlése határozatából azon almanach-példányok, aczéllapok stb. mik a társaság vagyonát tevék, eladatván, s az igy szerzett bevételből a még volt passivált lefizettetvén, a részvényesek közti felosztás végett fenmaradt 263 frt 31 kr. pp. mi a részvénybirtokosoknak azon felszólítással adatik tudjokra, hogy az őket minden részvény után illető egy egy pengő frtot, az eredeti részvényjegy visszaadása mellett, alulírínál, kinél a végszámadás is megtekinthető, legfeljebb fél év alatt, azaz nov. 30ig átvenni vagy vétetni ne terheltetnének, amelly pénzek a kitűzött határidőig át nem fognak vétetni, az Almanach-társaság határozatából a rokon czélú Kisfaludy-társaság pénztárának engedtetvén által. Midőn alulirt ezt ezennel köztudomásra hozná, a Kisfaludytársaság rendeletéből egyszersmind kijelenti, hogy azon hazafiak nevei, kik illetéküket ki nem vevén, azt ennek czéljai előmozdítására szentelendik, a Kisfaludy-társaság által, köszönet jeléül, a maga idejében közzé lesznek téve. Kelt Pesten, a Kisfaludy-társaság május 30. 1816. tartott ülésében. —Sebedei Ferencz, igazgató(lakása Sebestyén-piacz, Kovács-ház, 291. sz. 2d. emelet). Gyáralapító társaság. Az eredeti tizedrészletes és egész részvények kiadása a társaság pénztáránál e f. hó okán veendi kezdetét. Minélfogva kéretnek azon t. ez. részvényesek, kik az említett két részvényosztályba eső illetőségeiket már befizették, vagy hátralevő részleteiket egyszerre befizetni szándékoznak, hogy a feljebbi naptól kezdve illető ideiglenes jegyeiket a netalán mellékelt nyugtatványokkal együtt a társaság pénztáránál (szélutcza, gr. Pejacsevich-ház, 2. emelet), vagy a vidéki ügynökségek által, de minden esetre bérmenten, bemutatni szíveskedjenek. Bérmentetlen küldeményeket az igazgatóság nem fogadhat el. Pest, junius 1 jén 1816. — a gyáralapító társaság igazgatósága. . Iparegyesület. Nyári leczkerend. Az ismeretterjesztő bizottmány a napokban tartott ülésében következőleg tervezte az iparegyesület körében, a nyári szakban tartandó leczkék sorát. Nyárszaki leczkerend az iparegyesületnél. Az Isó vagy physicai teremben: 1) Minden vasárnapon és ünnepen Gelencei M. Páur népszerű és kísérletes előadásokat ad a természet- és erőtanból, reggeli 10—11 óra között. Előadási nyelv magyar, és ha szükség, német.Eleczkéknél nem fizettetik tandíj. 2) Minden kedden és csütörtökön Virnay János úr a lövészetből tart előadásokat, a tárgyalás alatt lévő növények mindenkori előmutatásával népszerűn; magyarul,és ha megkivántatik, németül, ingyen. 3) Minden hétfőn, szerdán és csütörtökön, esti 6—8 órakor mesterinas-iskola van. Oktató: Virnay János ur. Tanítványok csak iparos növendékek lehetnek. 4) Minden hétfőn, szerdán és pénteken, délelőtti 11—12 órakor építészeti előadások tartatnak. Előadó: Glembay Károly ur; előadási nyelv magyar, belépés díjtalan. 5) Minden kedden és pénteken, esti 7—8 órakor Schulek Ágoston úr ad a magyar kettős könyvezésből, kereskedelmi iránylásokból, váltó- és hiteltörvényekből előadásokat. Nyelv magyar. A hallgatók tandíjat fizetnek, mellyről az egyesületi jegyzőségben értesülhetni. A Ildik vagy vegyészeti teremben. 6) Vasárnapokon és ünnepeken. Dr. Nendtwich Károly úr a vegyészetből népszerű és kísérletes előadásokat tart, délelőttig—12 órakor; előadási nyelve magyar, s ha kell német is. A hallgatók nem fizetnek tandíjat. 7) Minden kedden, csütörtökön és szombaton esti 7—8 órakor Kronperger Antal ur a magyar nyelvet tanítja. Leczkéi dijmentek. III. A nagy teremben. 8) Minden vasárnapon és ünnepen Glembay Károly ur rajzot tanít, a technika egész köréből, csupán magyar előadás mellett, reggeli 8—12 órakor. Tandíj nem fizettetik. 9) Minden hétköznap ugyan csak Glembay Károly ur tandíjas leczkeórákat is adhat e teremben reggeli 8—12 és délutáni 1—4 óráig. A tandíj iránt a jegyzőségben nyerhetni értesülést. E leczketerv a legközelebbi választmányi ülésnek fog elébe terjesztetni. Május 27kén 1846. — Gsanády, jegyző. Igatartás* Lapunk 292dik számában, a halálozási hirt tartalmazó czikkecskében: „folyó hó 29ke44 „múlt hó 29re“ igazittassék; nemkülönben a következendő szám 352dik lapjának 2dik hasábján: „Aroux“ helyett hibásan „Arour“, áll. 356 Gabonaár váltó garasokban. k árkelete v. (iOOftp.p.) 975/s (lOOft p.p.)----(100 ft p. p.)-----(100 ft p. p.) 140— ( 40 ft p. p.) 59'/, .................... 1575— (fiOOfp.p.) 694— lya . . . . 135'/, (Wöftp.p.) 220— 185'/, Státuspapirosok árkelete* Bécs junius 2-án. peres státuskötelezvény ft p. p. tllza ,» .. 34diki státuskolcson 1H-18 100"/Ift 74'\j 61 — 7721 j2 305— (500 ftp. p.) 19 „ „ » (MOftpp.) hotterla huzalok. Ián május 30kán: 41. 89. 14. 76. 42 ezben május 20kán: 37. 70. 66. 55. 35 Rimavszállás Junius 6kán: 8 3' 6'" az 0. felett. Pest junius Pozsony május Mosony „ Nagyszomb. „ Nagyvárad „ Veszprém „ Miskolcz „ Baja „ Kolozsvár „ Bécs „ Tisztabúza 5. (pesti m.) 218—250 29. (pozs.m.) 166—174 30. 20. ;; ;; 31- „ „ 29. „ „ 27. „ „ 26* „ „ 28. (kisróka) 30. (ausztr.) 200—228] — 120—186 160—167 120—150 120 140 125—130 133—150 -----56 Kétszeres Rozs Árpa Zabricza ------195 152-164115-120 120-130— — 120-125------9564— 67------100 110-120108-11480— 8564_ 7080- 90 ______— 120-13285— 9057-- 59 —.— — 100-130— 70— 9070-- 8080— 90 110-125110-11570— 7260-_ 6280- 85 110-115 100-10575— 8048-_ 5085— 90 110-127 107-10959— 6045-- 47------ 67 ------43 ------30— — - 24------28 — — ------100 78--105,— Részvényei Junius 2kán. Pesti közép, vasút rész Nagyszombati „ „ Soproni „ „ Pesti lánczhíd részvény Eszterházy sorsjegy Bécsi bankrészvény . Dunagőzhajó „ Bécs-gloggnitzi vaspá Budweis-Linzgmundi „ Északi „ Majlandi „ Upthay Sándor vezetése mellett szerkeszti Iliász Oláh dánon« fixesten Erellberger József és fia, magyar academiai könyvárusoknál kapható egyházi Énerkes könyv, mellyben a kereszténységnél átalában gyakoroltatni szokott énekek foglaltatnak, hozzáadatván az imádságos rész és szent kereszt-ut is. Srét Baján 1845. Köz. pap.ára 36 kr. finom papíron 45 kr. pp. Philosophiai pályamunkák, kiadja a magyar tudós társaság, 3dik kötet. A Lélektudomány viszonya a Neveléshez, irta Beke Kristóf,másod rangú pályamunka. — A Lélektudomány hatása a nevelésre, irta Wargha István, harmadrangú pályamunka. Srét Pesten 1846. borítékba fűzve ára 1 írt 36 kr. ezüstben. (1) Ajánlkozás gazdasszonyi állomtásra. Egy nemesi családból származott özvegy nő, ki magyarul s németül egyformán beszél, minden asszonyi munkában, főzésben, sütésben s varrásban jártas, egy közép, vagy főnemesi, grófi vagy főpapi háznál alkalmaztatni óhajt. Ez ügyben bővebb értesítést ad Jósa ügyvéd ur Pesten, mázsautczai Wieserház második emeletében. Erkölcsös, jámbor magaviseletét s jeles tulajdonait tanúsító bizonyítványai itt szerkesztőségünkben megtekinthetők. (2-3) Nyomatik Traltner-Károlyi bolitivol, irMifczn 453. szám. — Papírját a kir. egyetem kürmöczi papírgyára adja