Nemzeti Ujság, 1846. január-június (41. évfolyam, 206-307. szám)

1846-06-07 / 294. szám

ban meg nem elégszem egyedül belföldi bizonyítvá­nyokat idézni elő illy nagy igazság mellett. Egyet­len egy nevezetes nemzet sincs a földön, melly ed­dig illy merész s hirtelenkedő merényletbe bocsátko­zott volna, mint ma lordságtokról feltesznek ; olly merényletbe, hol a nép élelméről és fentartásáróli gondoskodás minden törvényes korlát s ügyvédi vé­delem nélkül tisztán a vak esetre hagyatik — a vak­esetre, melly mindig függő leend idegen országok saját szükségétől, szeszélyétől és ellenségeskedésé­től. Vizsgáljuk át a föld legelőkelőbb nemzeteinek sorát: Francziaország és Holland — mi a gabonát illeti—nem csak védrendszerrel bírnak, hanem azoknak még változékony vámszalátok is vagyon; Francziaor­­szágnak fokozatos adóztatása van, sokkal bonyoló­­dottabb s szigorúbb, mint a mienk ; Belgium , Dán, Svéd- és Norvégország, a Német szövetség, Porosz­­ország , Portugália, Spanyolország, az egyházi stá­tusok , Ausztria, Görög- s Törökország, Egyptom, az északamerikai státusok — mind­ezen országok közöl egy sem merő a földművelést védelem nél­kül hagyni, s a népnek a legszükséges­ élelemsze­­rekkeli ellátását az idegen behozataltól függővé ten­ni. Ha mind­ezt tekintetbe veszem, nem csak lehe­tetlen megengednem, hogy a tekintélyi súly a ga­­gabonatörvények elleneinek részén van, hanem még ezen elvitathatlannak tekintett axiómát, hogy „a prima facie következtetés a korlátlan beviteli szabadság mel­lett legyen é, soha meg nem engedhetem. Sőt azt ál­lítom , hogy a következtetés, mellyet prima facie a tapasztalásból vonnunk kellene, akkér hangzik , mi­szerint bizonyára az előbbi kor és más országok státusférfiai politikai bölcseségtől s mély belátástól egészen megfosztva nem valának. Igazán nem hihet­tem, hogy egyetlen fénysugár sem világosn­á fel s oszlatá el azon álalános sötétséget mind azon pillana­tig, hol az 1845dik évi novemberben ama villám a fellegeken keresztül nem tört, melly olly csodasze­­rü hatalommal a nap státusférfiait átható (mint Sault az apostolok történetében) s rögtön megtérilé.44 — Stanley most áttért azon indokokra, mellyek Wel­lington és Peelt rállták, hogy 1845ki novem­berben paripát cseréljen, s azokat tökéletesen elégte­leneknek találja. Peelről nevezetesen ezeket mond­ja : „Hiszem, hogy nagyon tiszteletre méltó barátom léptei minden következéseit előrelátó, s lelkiisme­retes megfontolás után tartozó kötelességének hitte meggyőződve lenni, miszerint az eset nyomossága igényli a rendszabályt , mellyre magát elhalázza. Meggyőződésem szerint azonban e szerencsétlen­ségre ezen nyomosságot (az Irhonbani fenyegető éhhalált) hibásan fogta fel, s szinte az történt ve­le (hogy t. i. tévedett,) a közvéleményről s helyzete szükségességeiről­ nézetében. Azt hiszem, Sir R. Pe­el a legveszélyesebb tévedésbe esett, melly egy status­­férfit (meggondolatlan, de még is merész rend­szabályra) elcsábíthat, é­s a zugó­s záportól meg­­dagadt izgatás patakját, a közvélemény csendesen fo­lyó mély árjának tartá. S mi jön a következés? Hogy egy organizált, haszonleső czélokat követő társulat (a gabonatörvény elleni szövetség) győzedelmeskedett a korona miniszerei, politikai pártja s a parliament függet­lensége felett.44 — Eddig tart Stanley beszédének bevezetése. Vége szinte olly méltóságteljes vala, mellynek fájdalom egyes kitételei fordításban híven vissza nem adhatók, s e kép hangzik : „Ha közönséges gyülekezethez szólanék, úgy meginteném, hogy a fé­lelemnek engedjen. De minthogy a lordok házához in­tézem szavaim,melly félénkségi tekinteteknek befolyást nem enged, úgy tehát szabad legyen feltennem, hogy lordságtok nem személyes érdekekből működnek. Ra­juk személyes érdeknél több van bízva. Nem isme­retlen előttük az országukérk­, a nemzedék s ez or­szág alkotmányáérti gondoskodás. Lord uraim , önök mindnyájan olly szomszédok között élnek, kik önökben s politikai vezérüket elismerik, kik önök által vélemé­nyekben és nézetekben vezetni hagyják magukat. Most azonban egy véleményt táplálnak s azon nézetté bá­torítják és emelik, hogy ezen ország nagy érdekei lé­nyeges védelmet igénylenek a földmivelésre nézve. Ha önök ma e védelem eltörlésére szavaznának, milly érzelmekkel, milly homlokkal jelenhetnének meg szom­szédjaik közepette, kik önöket eddig tisztelők, kik elveik színezetét csak önöktől kölcsönzők ? Ama­zok teljes joggal követik el önökön azt, mit mi a kormányon — azok önöknek szemükre vetik, hogy az önökbe helyzeti bizodalomban megcsalódtak; ők hangosan kinyilatkoztatandják: „Mi tévútra vezettet­tünk s elárultattunk !44 Azért, ha önök előrejeltett sa­ját véleményük ellen szavaznak, s az itt fekvő bilit keresztülmenni hagyják, akkor készeknek kell len­niük, ama magas állásról lemondani, mellyet eddig az ország alkotmányában elfoglaltak; ha önök fé­­lénkségi véleményüket, mi másoktól ered, áldoza­tul viszik, készeknek kell lenniük ezután az alkot­mány alárendelt ágául tekintetni, mint az alsóházi rendelet lajstromzói, s minden elnök-minister vak követőiül tartatni. Ha valamit ezen ház alkotmányos rendeltetéséből értek, úgy az abban fekszik, hogy egy meggondolatlan törvényhozásnak üdvös akadályt állítsunk elébe , s a népet saját oktalansága követ­kezéseitől megóvjuk. Ezen ház soha sem szokott egy állandó, vigyázva képzelt közvéleménnyel el­lenkezni : lordságtok illyféle vélemény kifejezésé­nél mindenkor meghajoltak; ezt önök jövendőben is teendik. De az ő dolguk egy széles törvényhozóság­­nak — melly bajokat okoz, mellyek többé jóvá nem létethetnek — ellenállani; az ő kötelességük—jól­lehet az alkotmány ez esetet előre alig látható! — a népet, nem értelem­ nélküli nézetek ellen, hanem azok árulása ellen, kiket főnökökké s vezérekké vá­­laszta, védeni. Lord uraim, ha önök jól megfontolt vé­leményeiket követik, akkor sem hazájuk, sem lelki­ ismeretek önöket nem kárhoztatandják. Győzettesse­­nek bár meg, maradjanak csak kisebbségben, de mél­tóságuktól megfosztva nem fognak megjelenni; meg­lehet, nem fog sikerülni a nemzetet az őt fenyegető veszélytől s szerencsétlenségtől megóvni, de önök ba­rátaik méltánylását s elleneik tiszteletét biztosítandják. S ha a mindenható pártfogása alatt, ezen nagy kér­­désbeni határozatuk egy mohó és meggondolatlan rend­szabály további fenlétét akadályozná, akkor kevélyek lehetnek, hogy kötelességüket lelkiismeretesen be­töltők , s jutalomdíjukat a nép ezen felkiáltásában ta­­lálandóak: „Hála Istennek, mi lordok házával bírunk!44 TÁRSULATOK ÉS INTÉZETEK. Almanach-társ­aság és Kisfaludy-társaság. Az almanach-társaság utósó közgyűlése határozatából azon almanach-példányok, aczéllapok stb. mik a társaság vagyo­nát tevék, eladatván, s az igy szerzett bevételből a még volt passivált lefizettetvén, a részvényesek közti felosztás végett fen­­maradt 263 frt 31 kr. pp. mi a részvénybirtokosoknak azon felszólítással adatik tudjokra, hogy az őket minden részvény után illető egy egy pengő frtot, az eredeti részvényjegy vissza­adása mellett, alulírínál, kinél a vég­számadás is megtekint­hető, legfeljebb fél év alatt, azaz nov. 30ig átvenni vagy vé­tetni ne terheltetnének, a­melly pénzek a kitűzött határidőig át nem fognak vétetni, az Almanach-társaság határozatából a rokon czélú Kisfaludy-társaság pénztárának engedtetvén ál­tal. Midőn alulirt ezt ezennel köztudomásra hozná, a Kisfaludy­­társaság rendeletéből egyszersmind kijelenti, hogy azon haza­fiak nevei, kik illetéküket ki nem vevén, azt ennek czéljai elő­mozdítására szentelendik, a Kisfaludy-társaság által, köszönet jeléül, a maga idejében közzé lesznek téve. Kelt Pesten, a Kisfaludy-társaság május 30. 1816. tartott ülésében. —Sebe­dei Ferencz, igazgató(lakása Sebestyén-piacz, Kovács-ház, 291. sz. 2d. emelet). Gyáralapító társaság. Az eredeti tizedrészletes és egész részvények kiadása a társaság pénztáránál e f. hó okán veendi kezdetét. Minélfogva kéretnek azon t. ez. részvényesek, kik az említett két részvényosztályba eső illetőségeiket már be­fizették, vagy hátralevő részleteiket egyszerre befizetni szándé­koznak, hogy a feljebbi naptól kezdve illető ideiglenes jegyei­ket a netalán mellékelt nyugtatványokkal együtt a társaság pénztáránál (szélutcza, gr. Pejacsevich-ház, 2. emelet), vagy a vidéki ügynökségek által, de minden esetre bérmenten, bemu­tatni szíveskedjenek. Bérmentetlen küldeményeket az igazga­tóság nem fogadhat el. Pest, junius 1 jén 1816. — a gyár­alapító társaság igazgatósága. . Iparegyesület. Nyári leczkerend. Az ismeret­terjesztő bizottmány a napokban tartott ülésében következő­leg tervezte az iparegyesület körében, a nyári szakban tartandó leczkék sorát. Nyárszaki leczkerend az iparegyesületnél. Az Isó vagy physicai teremben: 1) Minden vasárnapon és ünnepen Gelencei M. P­á­­­ur népszerű és kísérletes előadásokat ad a természet- és erő­tanból, reggeli 10—11 óra között. Előadási nyelv magyar, és ha szükség, német.E­leczkéknél nem fizettetik tandíj. 2) Minden kedden és csütörtökön Virnay Ján­os úr a lövészetből tart előadásokat, a tárgyalás alatt lévő növények mindenkori előmutatásával népszerűn; magyarul,és ha megkivántatik, németül, ingyen. 3) Minden hétfőn, szerdán és csütörtökön, esti 6—8 órakor mesterinas-iskola van. Oktató: Virnay János ur. Tanítványok csak iparos növendékek lehetnek. 4) Minden hétfőn, szerdán és pénteken, dél­előtti 11—12 órakor építészeti előadások tartatnak. Elő­adó: Glembay Károly ur; előadási nyelv magyar, belépés díjtalan. 5) Minden kedden és pénteken, esti 7—8 órakor Schulek Ágoston úr ad a magyar kettős könyve­­zésből, kereskedelmi iránylásokból, váltó- és hi­teltörvényekből előadásokat. Nyelv magyar. A hallgatók tandíjat fizetnek, mellyről az egyesületi jegyzőségben érte­sülhetni. A Ildik vagy vegyészeti teremben. 6) Vasárnapokon és ünnepeken. Dr. Nendtwich Károly úr a vegyészetből népszerű és kísérletes előadásokat tart, délelőtti­g—12 órakor; előadási nyelve magyar, s ha kell német is. A hallgatók nem fizetnek tandíjat. 7) Minden kedden, csütörtökön és szombaton esti 7—8 órakor Kronp­erger Antal ur a magyar nyel­vet tanítja. Leczkéi dijmentek. III. A nagy teremben. 8) Minden vasárnapon és ünnepen Glembay Károly ur rajzot tanít, a technika egész köréből, csu­pán magyar előadás mellett, reggeli 8—12 órakor. Tandíj nem fizettetik. 9) Minden hétköznap ugyan csak Glembay Ká­roly ur tandíjas leczkeórákat is adhat e teremben reggeli 8—12 és délutáni 1—4 óráig. A tandíj iránt a jegyzőségben nyerhetni értesülést. E leczketerv a legközelebbi választmányi ülésnek fog elébe terjesztetni. Május 27kén 1846. — Gsanády, jegyző. Igatartás* Lapunk 292dik számában, a halálozási hirt tartalmazó czikkecskében: „folyó hó 29ke44 „múlt hó 29re“ igazittassék; nemkülönben a következendő szám 352dik lap­jának 2dik hasábján: „Aroux“ helyett hibásan „Arour“, áll. 356 G­abonaár váltó garasokban. k árkelete­ v. (iOOftp.p.) 975/s (lOOft p.p.)----­(100 ft p. p.)-----­(100 ft p. p.) 140— ( 40 ft p. p.) 59'/, .................... 1575— (fiOOfp.p.) 694— lya . . . . 135'/, (Wöftp.p.) 220— 185'/, Státuspapirosok árkelete* Bécs junius 2-án. peres státuskötelezvény ft p. p. tllz­­a ,» .. 34diki státuskolcson 1H-18 100"/Ift 74'\j 61 — 7721 j­2 305— (500 ftp. p.) 19 „ „ » (MOftp­p.) h­otterla huzalok. Ián május 30kán: 41. 89. 14. 76. 42 ezben május 20kán: 37. 70. 66. 55. 35 Rim­avszállás Junius 6kán: 8 3' 6'" az 0. felett. Pest junius Pozsony május Mosony „ Nagyszomb. „ Nagyvárad „ Veszprém „ Miskolcz „ Baja „ Kolozsvár „ Bécs „ Tiszta­­búza 5. (pesti m.) 218—250 29. (pozs.m.) 166—174 30. 20. ;; ;; 31- „ „ 29. „ „ 27. „ „ 26* „ „ 28. (kisróka) 30. (ausztr.) 200—228] — 120—186 160—167 120—150 120­ 140 125—130 1­33—150 -----56 Kétszeres Rozs Árpa Zab­ricza ------195 152-164115-120 120-130— — 120-125------95­64— 67------100 110-120108-11480— 8564_ 7080- 90 ______— 120-13285— 9057-- 59 —.— — 100-130— 70— 9070-- 8080— 90 110-125110-11570— 7260-_ 6280- 85 110-115 100-10575— 8048-_ 5085— 90 110-127 107-10959— 6045-- 47------ 67 ------43 ------30— — - 24------28 — — ------100 78--105,— Részvényei Junius 2kán. Pesti közép, vasút rész Nagyszombati „ „ Soproni „ „ Pesti lánczhíd részvény Eszterházy sorsjegy Bécsi bankrészvény . Dunagőzhajó „ Bécs-gloggnitzi vaspá Budweis-Linz­gmundi „ Északi „ Majlandi „ Upthay Sándor vezetése mellett szerkeszti Iliász Oláh dánon« fixesten Erellberger József és fia, ma­gyar academiai könyvárusoknál kapható egyházi Énerkes­­ könyv, mellyben a kereszténységnél átalában gyakoroltat­ni szokott énekek foglaltatnak, hozzáadatván az imádságos rész és szent kereszt-ut is. Srét Baján 1845. Köz. pap.­ára 36 kr. finom papíron 45 kr. pp. Ph­ilosophiai pályamunkák, kiadja a magyar tudós társaság, 3dik kötet. A Lélektudomány viszonya a Neveléshez, irta Beke Kristóf,másod rangú pályamunka. — A Lélektudomány hatása a nevelés­­r­e, irta Wargha István, harmadrangú pályamunka. Srét Pesten 1846. borítékba fűzve ára 1 írt 36 kr. ezüstben. (1) Ajánlkozás gazdasszonyi állomtásra. Egy nemesi családból származott özvegy nő, ki magyarul s németül egyformán beszél, minden asszonyi munkában, fő­zésben, sütésben s varrásban jártas, egy közép, vagy főnemesi, grófi vagy főpapi háznál alkalmaztatni óhajt. Ez ügyben bővebb értesítést ad Jósa ügyvéd ur Pesten, mázsautczai Wieser­­ház második emeletében. Erkölcsös, jámbor magaviseletét s jeles tulajdonait tanúsító bizonyítványai itt szerkesztőségünkben megtekinthetők. (2-3) Nyomat­ik Traltner-Károlyi bolitivol, irMifczn 453. szám. — Papírját a kir. egyetem kürmöczi papírgyára adja

Next