Nemzeti Ujság, 1846. július-december (41. évfolyam, 308-411. szám)

1846-07-02 / 308. szám

308. szám. 1840 Negyvenegyedik év. Csütörtök jul. 2. Előfizetési díj félévre postán és hely­ben borítékkal ß forint, boríték nél­kül házhoz küldve üt forint ezüst pénzben. Megjelenik minden kedden, csütörtö­kön, pénteken és vasárnap egy egy iv. Lapjaink mindennemű hirdetményeket felvesznek. Egy egy hasáb-sorért apró hetükkel öt ezüst kr. számittatik. Alapiíá KULTSÁtt ITSVÁN táblabiré, kiadja Özvegye* Előfizetést Diég folyvást elfogadunk lapjainkra. Előfizethetni minden es. kir. postahi­vatalnál s helyben a szerkesztőségnél. Zöldkert utcza 488. szám alatt föld­szint, a hivatalban. Tisztán irott ezimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendók. Bérmentetlen leveleket csak rendes le­velezőinktől fogadunk el. Névaláírás nélküli idegen kezektől hozzánk küldött tudósításokat semmi esetre sem köz- lendüuk. Szerk. TARTALOM fflfagyarorazág é» Erdély. Névváltoztatás. — Po­litikai prograram. (Folyt.)— Törvényhatósági tudósí­tás ok. Nógrádiból (nyílt levél.) —• Hevesből (közgyük alis- páni jelentés a megye állapotáról, helytartósági intézvények, megyei körlevelek). —Vidéki hírek. (Nógrádból. Tisza- Füredről). Külföld. Spanyol-, Olasz-,Francziaország. N.Britannia, Törökország. La Plata státusok. Társulatok és Intézetek. (M. gazd. egyesület.) Hirdetések. MAfiTARORSZÁ» ÉS ERDÉLY. ő cs. kir. ap. felsége S chi n d 1 er Imre sz. kír Pest városa h. ellenőrének és testvére Schindler Ferencznek kegy. meg­engedni méltózlatott, miszerint nevét „Szelvényükre átvál­toztathassa. Pest, julius 1. roliiikHl programi«. (Folyt.) A mint az ausztriai birodalom , egyes állomá­nyaiban s népeiben öszvesitve van; a közös kormány soha sem indulhat ki alkotmányos szempontokból. Ila tehát a hazai pártok Ausztria irányában, józan, szenve­délyeden, nyugodt, számitott s a bizodalmon és köl­csönös kímélés elvén fekvő politikát nem csinálnak; ha a haza ügyét az örökös tartományok ügyétől ott is elválaszlják, hol azt tenni szorosan véve nem szük­ség ; ha nem egyedül szóval, de tettel is a bizodalom és a kölcsönösség elvét Ausztriára nézve őszintén nem ölelik; a magyar specialis kormánynak odafent va­lamit initialni sokkal nehezebb, mint azt mi első öt- leire gondolnék. Innen van: hogy az initiatióknak eddig mindig a nemzettől kelle jönniök. Miután azonban most már egy részről a kormány különböző rendszert fogolt fel, a rendszert t. i. melly szerint a majoritássali kormány szükségességét átlátván, méltányolja azon polgárokat, kik a mérsékleti elvek s eszmék első zászlóhordozói lévén, neki úgy, mint a haza ügyé­nek is hasznosokká válhatnak, és ezzel szükségtelen­né tette azon óriási nagyságú abnormitást, hogy az erélyes és tevékeny férfiaknak előbb veszedelmesekké kelle válniok, hogy sem fontosakká lehetének; más rész­ről pedig már bizonyos tárgyakra s tennivalókra néz­ve a haza kivánatai s óhajtásai annyira tudva vannak, hogy a divergentiák most már nem a dolgok, hanem egyenesen csak azoknak hogyan, miképen, mi elv s mi szcllembeni keresztülvitele körül forognak; an- nálfogva mi azt most már teljességgel szükségesnek tartjuk, hogy a magyar specialis kormány, a javítások körüli saját nézetei felöl legelőször is saját magá­val tisztába jöjjön, azután pedig irántuk mielőbb az összes birodalmi kormánnyal értesülvén,azokat a mér­sékleti pártbeliekkel, sőt maga utain az összes ha­zai inlelligentiákkal, habár csak főbb pontjaiban is, közölje ; mert mi legalább úgy vagyunk meggyő­ződve: hogy a véleményeket maga körül csak ez állal egyesítheti okadatosan s szilárdan ; csak ez ál­lal fegyverezheti le az oppositiót végképen; és csak ez által fogja könnyíteni azon körbenforgó visszásság kiegyenlítését; melly szerint, eddig, egy részről a speciális magyar kormány nem pacificálhatta a kedé­lyeket, mert az összes birodalmi kormányra nézve elegendő súllyal nem bírván, e tehetetlen állapota sokkal inkább átszivárgóit a közönségre , hogysem elegendő ható tehetsége, ereje s tekintélye maradha­tott volna magát híveivel környezhetni; — más rész­ről pedig a trón és az összes kormány azért nem engedett elegendő hatáskört a magyar specialis kor­mánynak, mert látta, hogy a kedélyeket lecsilapit- ni, és normális, alkotmányos, higgadt, bizodalmas szel­lemet a honban létrehozni nem bírt. — Egy fatális kör; mellyre nézve a dolgok okos és természetsze­rű poslulaluma utójára is csak oda vág, miszerint az első lépés attól jöjjön, ki a hatalmat adhatja; mert a hatalom gyakorlata mindig csak maga a ha­talom nagysága s mennyiségétől függhet............ S tehát saját szerű állásunk s viszonyin knál fogva: tekintély magyar specialis kor­mányunk részére, felülről! ........ De tekintély s hatalom specialis kormányunk­nak alulról is: miután az élet és vagyonbiztosítására törekvő társas elemeknek természet-szükségtől su­gallóit, visszautasithatlan cselekvősége mindig azon törekvés felé van irányozva: hogy a végrehajtó ha­talom és a kormány gyenge s tehetetlen kezekből erős és erélyes kezekbe szállittassók. Ez olly önkény- leien és visszautasithatlan vágy az embernél, mi az egyszerű s a mindennapi élelem iránt gondoktól nyo­matott polgárt úgy, mint a közép s a förendüeket is egyiránt ösztönzi. A politikai feszültségek s moz­galmak csak közvetlen jelenségeikben támadják meg a rendet és békét; ha azonban okos élet- s elméleti czélukat tekintjük, mindig a biztos lét s nyugalom felé irányzott sóvárgásuk , mellyeknek a társulat termé­szeténél fogva lehetlen előbb megszűnniük, s a meg- nyugvásnakkényelmes érzetéhez vezettetniük; mintha először is az alkotmányba olly elemek vannak beilleszt­ve, mellyek a kormányt erőssé, öszpontosulltá, és ez által erélyessé, s nagy feladatának minden részről meg- felelhetövó teszik; másodszor pedig, ha maga a kormány e súlyok okos használásának megfelelő annyi eréllyel,s határozott tetterővel bir, miszerint ép olly lelkiismeretes szigorral ragaszkodván azon jogaihoz, melly eket az al­kotmánytól nyert, mint lelkiismeretes szigorral tisztel­vén a nemzet alaptörvényeit — fel bírja fogni azon el­ső , s mindenek felett álló socialis elvet: hogy nem kisebb árulást követne el az alkotmányos élet magasz­tos és kegyeletes szentsége ellen, midőn a constitu­te által kezébe adatott jogokat s hatalmat ideig—ó— ráig tartó népszerűségi vágyódásoktól kicsalt idétlen concessiók utján megcsonkítani engedné; mint elkövet­ne akkor, midőn az uralom veszedelmes édességei által szédítetve, a nemzeti jogokat megtámadná. És most még csak egy szót... Ki nemzetisége s alkotmányának annyi viha­rok közt szeplötlenül megőrzött szent lobogójához hazaíiui emelkedéssel s pietással viseltetik, lehe­tetlen, hogy egykedvüleg nézze azon vitát, melly által nemzetünk sorsa felelt a mindent elválasztó koczka ép most kevertetik. Ez , és csak egyedül ez okalapja a mi fellépésünknek is; csak ez ment ki parányiságunk érzetében magunk előtt; és ez nyújt erőt, a hazai nagy munkához, t. i. átalakulásunk é- pitményéhez, ha nem is márványtáblákat, de leg­alább homokszemeket hordhatni. Programmunk nem hitágazat. Nem követelünk mi annak csalhatlanságot s vak hódolatot; de figyel­met igen___Hosszasb fontoláson s körülményeinknek komolyabb egybevetésén alapuló hazafiui meggyő­ződésünk igéjekint kívánjuk ezt vétetni. Némi tájpontul szolgáland ez bonyolódott állapolink közt a haza jobb­jainak s értelmesbjeinek; szóval azoknak, kik a hon jövő felvirágzása magvait a jelenben kívánják el­vetni. Szolgáland illyenül főleg azon részében, mel- lyetspecialis kormányunknak az összes birodalmi kor­mány irányábani állása s viszonyi felett ez úttal ini- liálandunk, és uiellyet a nyájas olvasó jelen már 5dik szamunkban folyvást adott okoskodó elemzése­inkből bőven megérthetett. *) Programmunk szel­*) Mi t. i azt indítványoztuk s annak szükségét mutogattuk: miszerint, látható, specificált, ismert specialis kormányunk \ legyen, melly az átalános birodalmi cabineti tanáccsal köz­vetlen érintkezvén, egyezkedhessék a kölcsönös érdekek felett. Legyen az minél függetlenebb s nemzeties, hogy az alku minél függetlenebb hatalmak közt történhessék, lerne, nemcsak honpolgári, de egyszersmind kor­polgári meggyőződésnek kifolyása, melly midőn a jö­vendő jóléiért működik, a jelennek is kíván gyümölcsöz­ni. Jelszavunk a liberális mus nak azon fönségesés tiszta neme,mellymindenléptenaj ö vő érdekeit biz­tos í t n i, sajelenétkimólni törekszik!... Azon liberalismus, melly a polgári inslilutiókban azér- dekgyülölet megsemmisítésére, s érdekjátékok előidézésére működik; melly soha nem barátja az el­nyomásnak, s egyedül a renddel párosult szabadságért vív; melly midőn a nemzetélet fejlesztését vezérli, min­dig a normalitas utján marad, s magasra törekvésében soha sem löki el lába alól a természet lajtorjáját!... Azon liberalismus, melly mindenkinek pártolja tulaj­donát, és soha nem kívánja elkobzani a másét; melly igy a fenálló instituliók és a kifejlett népszükség kö­zött szünteleni egyensúlytartásra hatván; innen ren­des fokozatokon keresztül, finoman két részre kü- lönzi az állományokban a néposztályt, s annak, melly erkölcsileg erősebb, s physikailag gyengébb, több szabadságot; s annak, melly physikailag erősebb, s er­kölcsileg gyengébb, több féket ad; bölcsen tudván: hogy csak igy tartathatikfen az okos egyensúly, melly a szabadsagot a féktelenségtől, s az erkölcsi erőt az elnyomatástól megőrzi; különben : ha az úgy is for­rongó erőhöz, melly a physikailag erős, de erköl­csileg gyenge embernél (ki önkényén kívül más ösztönt alig ismer) a szabadság balértelmezóse által, a túlerös természethez még erősítés nyujtatik, árulás köveltetik el az emberiség ellen, ép úgy, mint más részről vad zsarnokság gyakoroltató ott, hol a mi- veltebb s erkölcsileg erősebb, de olly emberektől, kik­nél a természeti erők s vad ösztönök lankadásban vannak, a szabadság elvonatik, s ez által az emberi önállóság s egyediség eltöröltetik... — A liberalismus ezen neme az: melly programunk minden egyes pontjának szelleméül szolgáland, s melly, nézzük bár az összes birodalomhozi, vagy saját hazánk- bani különböző érdekeinket, mindenütt vezérünk mara- dand, s mellyel a politikai élet tömkelegének semmi ös­vényén el nem hagyandunk.... Most térjünk politikai meggyőződésünk egyes pontjainak szerkezetéhez ........ (Fo lytatása követk.) TÜRYÉNYHATOSÁ TUDÓSÍTÁSOK. Nógrádból. Nyílt levél. Tekintetes főszerkesztő ur! A folyó 1846-dik évi junius 25-dikén az igazság ragyogó diadalt ünne­pelt nemes Nógrádmegyének tanácskózó teremében, mert az administrated rendszernek üdvárasztó jóté­konyságát az ellenzéknek tiszta keblű főnőkéi is mél- tányolák, elismerék és bevallók. Ugyanis Nógrádban közelgetvén a tisztépitöszóknek villanyos ünnepe, mi­dőn a korteskedésnek ádáz s vérengző hydrája itt, hol született, egy szerencsésen gyilkoló végzéssel agyonsujtatni szándékoltatnék,némellyek a határozattá válandó rendszabályok megvitatásának alkalmával, nyomorult boldogságot lelvén a korteskedés undor alacsonyságaiban, a határozat szentesítendósét lehet- lenítni akarnák azon észrevétellel, miszerint illyen, már több Ízben hozatott végzések, valamint eddig- eló sikeretlenek voltak: úgy sikerök most sem leend- ne; a fentartó elvek ösvényén eszélyesen haladók­ba nem anyagilag is, de legalább elvileg, miután a szel­lem , a jog hatalmának, a civilisált világ fogalma s jog­tisztelete mellett, az anyagi hatalom előtt is roppant a tekintélye. Ezt mi nyomatékosb indítványnak tartjuk min­dennél. Ezen indítvány sikerénél fognak a hazai politikai pártok egykor egymással egyesülni elvben, és a divergen­tiák azontúl csak a quantitatióban, az intensióban fognak élni s létezni. Csak igy várhatjuk bizton: hogy ha nem egész tömegbeni nyereményeket is, de nagy részletes lerovásokat fogunk kieszközölhetni. Ezen jegyzettel tisz­telt uj előfizetőinknek tartozánk. Az eddigiekhez mindenben hasonló uj öntetü betűink közbejött akadályok következtében csak pár hét múlva készülhetvén cl, addig igen tisztelt előfizetőink szives elnézését kérjük. Szerk.

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék