Nemzeti Ujság, 1846. július-december (41. évfolyam, 308-411. szám)
1846-12-04 / 397. szám
a reá bizott sereget ismerje, mert a tanár előtt csak egy évig van az ifjú, holott az igazgató őt több éven át követheti ügyeimével. — Az illy élénk és tartós ifjúból válhatnának egykor a legjobb státusférfiak. Van collegáim közt egy közértelmüleg nagy talentumul elismert férfiú, kit megneveznem szerénysége nem enged, ki tudományokbani nagyra menendőségét igen korán kimutatta; és én ezen ifjúban és eml. collegám közt mind lelki hajlamaikra, mind testi alkotásukra nézve nagy hasonlatosságot találok, melly utósó tekintetből mindkettő száraz természetű halvány bőrszínt lévén, úgy látszik mintha mindkettő csupán- és rostrendszeri részekből volnának alkotva, mindkettő a régiek értelmében valóságos fibra stricta-ju ember. — Petrás Endre emlékező — tanuló — tehetsége kisebb ugyan mint az előbbié, de elég erős mégis, hogy a jobbak közé számitassák, úgy hogy középszerű maga megfeszítésével is ki bírja víni jelesebbnek közés számitatását; tartóssága emlékezetének azonban mégis az elöbbeniével méltán vetélkedhetik, úgy hogy kissé nagyobb szorgalma által oda eljuthat, hol az elöbbeni van, már pedig a szorgalom és buzgóság nála épen nem hiányzik, honnét szinte reményünk van Moldvának benne igen érdemes hasznavehető férfiat adhatni, mit neki a nagyobb fokban adott testi erők és ügyesség szinte biztosítanak. — Ferenczy Ferencz lelki tehetségei ugyan gyöngébbek a két elsőnél, de a gyöngébb erőkhöz adott a teremtő neki vas akaratot, kitartást és elszántságot. Az ő felfogó erejében csak a sebesség hibázik , azért tanítójuknak vele kissé több türedelműnek kell lenni; az a fajta elmék nekem igen ismeretesek azért, mert gyermekkoromban magam is ezek közé tartoztam, s több e fajta tanítványaim voltak, kik sok sebes észjárásunkon túl tettek; ezek jobbatlán lelkük legmagasabb tehetségeiből tanulnak, kiknél a tudomány nem betanult miatyánk, s azon jóval jár, hogy elmebeli tehetségök noha csak lassan, mégis nőttön nő, úgy hogy később korukban sok egykor tüzes elméjűeken túl tesznek, alapos reményem van tehát benne, hogy belőle szinte igen derék férfi vállandik, csak tanítója legyen, főkép kikerdés alkalmával tűrő, engedjen neki időt, hogy eszét összeszedvén, a feleletet nem annyira lelke emléktárházából, mint inkább legmagasabb tehetségeiből kisüthesse. — Petrás György, ki a kegyes-rendiek pesti házának szállási és asztali jótéteményeivel élt, az ifjak közt elmebeli tehetségére nézve leggyöngébb lévén, időközben haza kívánkozott, és csakugyan hazájába vissza is utazott. b) Az ifjak magokviselete s erkölcseire nézve a szó legvalóbb értelmében elmondhatom, hogy semmiféle erkölcstelenséget magokkal hazájukból nem hoztak; óhajtható tehát, min teljes erőnkből iparkodunk, hogy erkölcseikre nézve, ha nem jobban, legalább úgy adjuk hazájuknak vissza, mint kaptuk őket. — Az ifjak legalább practice megtanulták hon azon neveltetési főelvét, hogy akaratukat, kivánataikat egészen nevelőjöknek átadva, ezekből maguk számára még csak egy morzsányit sem tartottak meg, ők e tekintetből valóban ollyak,mint maga a jó akarat, mint a megtestesült engedetem. — Vajha minden szülő és nevelő mélyen vésné emlékébe azon nevelési elvet , hogy melly ifjú gyermekkorában nevelőjének nem engedelmeskedik, az fölnöve önnön eszének nem engedelmeskedvén, indulatainak, szenvedelmeinek és roszra vonzó vágyainak bábjává teszen, egyik bűnből a másikba rohanva, a máskép növelve hasznos emberré vállandik, időnek előtte elszerencsétlenedik, elvesz, utósó órájában is átkozza szüleit, átkozza nevelőit. — Ha szabad e három fiú házul hozott jó erkölcsei után ítélvén, moldvai rokonunk erkölcseire következtetést hoznunk, róluk azt kell mondanunk, hogy ők bizonyai jó emberek, és így apránkénti elnemzeti ellenedésök reánk nézve kettős kár, mert részemről tisztelem ugyan, mégpedig véghetetlenül tisztelem a nemzeti szellemet, de a jó erkölcsnek még nagyobb tisztelője vagyok. Én azon uj divatu igen engedékeny nevelésnek, melly — úgy látszik a német szellemet utánozva, különösen nagyobb városainkban méselyoz, s melly az ifjú szemtelensége , mondhatnám orczátlansága és idősebb korra tartandó elveit előlegezése által árulja el magát,mondhatom barátja nem vagyok; sötszivemból óhajtom, hogy elődeink nevelési elvét egész szigorúsággal fölújitva, gyermekeink a legnagyobb engedelmességben neveltessenek. — De szóljunk még egy pár szót az ifjak egyéb erkölcseiről is, az ifjak tiszták, igaz kezűek, jótevőjükhöz ragaszkodók, iránta háladatosak, kevéssel beérők, a nélkülözés nehéz mesterségét igen jól értők, munkásak, érzékeny szivüek. (Végeköv.) TÁRSULATOK ÉS INTÉZETEK. A m. gazd. egyesület mult évi június 7-én tartott közgyűlésén a következő pályakérdést tűzte ki: Magyarország igen nagy részében néphiány lévén egyik fő oka a mezőgazdaság hátramaradásának, és silány jövedelmezésének, váljon e hiánynak pótlására a bérrendszer tágabb alkalmazása, vagy állandó népesítés ígér-e biztosabb s kedvezőbb eredményt? mellyek mindkettőnek lényeges akadályai hazánkban, s milly esetekben vagy is milly körülmények között érdemel egyik vagy másik rendszabály elsőséget? vannak-e példák egy vagy más vidékén az országnak, mellyek mind a két módnak jó vagy részeredményét párhuzamosan kimutatni képesek? Mik végre azon vezérelvek, mellyek a pusztai népesitések eszközléséül és előmozdításául hozandó törvények alkotásánál sinórmértékül kell hogy szolgáljanak, minélfogva egy részrőlőször a földbirtokos biztosítva látván igazságos követeléseit, gyarapodása pedig állandó közös érdek által lévén fűzve a telepedők sorsához, magát népesitésekre ösztönözve érezze; más részről ellenben 2szor a megtelepült családok sorsa sem a földtulajdonos, sem a megyei vagy egyéb hatóság részéről önkénynek kitéve ne legyen, s hogy 3szor népesitések által hazánkban nem csak a napszámosok, hanem a vagyonos és önálló mezei gazdák száma is növekedjék; s hogy továbbá 4szer a népesitések következtében a hazában uj hűbéri viszonyok ne alakuljanak, sem őször az ország egyes vidékeinek népfölöslege külföldi bevándorlók tömegének, tán a nemzetiség ártalmával, föl ne áldoztassék? — E pályakérdésre az illő határnapra két munka érkezett; az egyiknek jeligéje: „A népek minősége nagyobb súly, sem mint azok száma.“ — A másik következő jeligét visel: „Hic opus, hinc laudem fortes sperate coloni.“ A folyó évi november 16-án tartott közgyűlés a bemutatott versenyző munkákat kedvesen fogadta, s legkevésbé sem kétkedett, hogy egyike e két munkának tán teljesen megfelelend a kitűzött pályakérdésnek, mind a mellett az egyesülethez több oldalról hathatósan támogatott azon folyamodás következtében, mellyel több névtelenek által a pályázási idő meghosszabbítása követett, nehogy tán valamelly nem reménylett jeles dolgozat kizáratni látszassák, — a pályázási idő a jövő 147dik évi márlius iső napjáig elhalasztatott s a már beérkezett munkák a névrejtő jeligés levélkékkel egyetemben a gyűlés színén elnökileg lepecsételtettek. Azok tehát, kik a pályázási határnap ezen elhalasztásával élni kívánnak, ne terheltessenek, a jelen hivatalos hirdetést tudomásul venni. Pesten, november 20-án 1846. Török János egyesületi titoknok s. k. Az ismeretterjesztő szakosztály kertészetivé alakulván által,lször is, miután a gyümölcstenyésztés azon barátai s előmozdítói u. m. baranyai fiókegyesület, Gaján Györgybiró, Gorove Károlybíró, Höczer József tiszttartó, Nendtwich Tamás gyógyszerész, Sztraka Károly b.-csabai tanító, és Wölffel József kőszegi polgár, kiknek szives küldeményéből jött létre a jelen gyümölcskiállitás, bejelentettek, e szívesség illő méltánylata, s kellemes tudomásul vétele mellett az imént említett társulat, s érdemes hazafiaknak az egyesület részéről őszinte köszönet szavaztatott; egyszersmind a beküldött gyümölcspéldányok bírálatára Havas Ignácz, Hegyessy Péter, Nagy István tbirák s egyesületi tagok kérettek föl. 22szor: Dr Encz a saját faiskolájában találtató gyümölcsfajok magyarított névjegyzékét a czélből mutatván be, miszerint az abban előforduló elnevezések iránt, hogy azok a közönség előtt nagyobb nyomatékot nyernének, az egyesület, mint szakbeli tekintély, véleményt adni, s illetőleg határozni méltóztatnék; a szakosztály a gyümölcstenyésztésnek a hazában minden oldalróli előmozdítását különben is az egyesület egyik igen szép, igen fontos föladásának tekintve, dr. Én ez úr korszerű igyekezete iránt a legillőbb elismerést véli tanusitni akkor, midőn e tárgybeli munkálat tökéletes kiegészítése s befejezésére egész készséggel kezet nyújtandó, abban állapodott meg, miszerint a pomologia barátai szerte a hazában az ott körükben találtató gyümölcsfajok neveinek beküldésére kérettessenek, hogy ekként azok rendszeres összeállítása által a gyümölcstenyésztő közönség egy tökéletes gyümölcslajstrom birtokába jusson, minek czélszerü elintézésére a szakosztály ngos Havas József helyt, tan., Havas Ignácz,Nagy István s Hegyessy Péter tbirák, Vass Pál debreczeni kertész s egyesületi tagokat bízta s kérte föl. — Végre 3 szor az idei érdemdijazásra négy hazánkfia elevén ajánlva, különösenször Sztraka Károly békés-csabai iskolatanitó, a benyújtott megyei s községi hiteles bizonyítványok szerint még 1831-től kezdve állandóul buzgón iparkodik a gyümölcstenyésztés előmozdításán— terjedelmes faiskolájából a községet s vidéket számos nemes gyümölcscsemetékkel látván el, s tanítván növendékeit a gyümölcstenyésztés gyakorlati fogásaira; 2szor Szarvassy István, szinte tanító Lajoskomáromban, ki saját nemes gyümölcsfáit, megyei, uradalmi s községi bizonyítványok szerint, részint igen jutalmas áron, de részint ingyen osztogatja lakostársainak, sőt azok gyümölcsfáit önmaga nemesíti is, s tanitja hetenkint annak gyakorlatára növendékeit; 3szor Háry Károly kassai polgár, kit az. évben Kassán s Eperjesen tartott magyar orvosok s természetvizsgálók gyűlésének gazdasági szakosztálya ajánl a megjutalmazásra, mint olly szenvedélyes gyümölcstenyésztőt, kinek fáradhatlan szorgalma s tárgyszeretete után a legmostohább helyen szemlélhetni Pomona áldását, s ki 30—40 ezer eladható nemes csemetékkel bírván, ez által s fáradhatlansága példájával s szakismeretével igen igen eszközli a gyümölcstenyésztés terjesztését s előmenetelét; végre 4szer Farkas Imre enyingi tiszttartó, ki a herczegi uradalomban egy terjedelmes faiskolának létesítésén kívül, a jobbágyoknak a gyümölcstenyésztésre szorrgalmas ébresztője, nemcsak példája, melly az utak mindenütti beültetésében is szépen mutatkozik, hanem az által is, hogy azoknak a faiskola-helyek leendő megajánlását tárgyazó kérelmeiket az illető helyen sikeresen pártolja, mindezen hiteles bizonyítványok, s tanúsított lelkes ügyszeretetnél fogva, ébresztésül másoknak is a követésre, a szakosztály a kellő méltánylat őszinte érzete mellett, fölhivatva érzi magát a gyümölcstenyésztés említett barátai s hazafiaknak a lelkes gr. Zichy Miklós bőkezűségéből alapított érdemdijak megjutalmazást indítványozni. Pesten, nov. tökén 1846. Péterfy József s. k. szakosztályi segédjegyző. A kir. magyar természettudományi társulat. A folyó év november 14-én délutáni 5 órakor tarta a kir. magyar természettudományi társulat évnegyedes közgyűlését. A szép számmal egybegyült tagtársak körében Bugát Pál másodelnök, a társulat jelen állását híven ábrázoló díszes beszéddel nyitá meg a tanácskozást. A társulat évnegyedes munkálatairól adván számot, annyival inkább nagyobb örömmel hallok, hogy mind a kis- mind pedig a szakgyűlésekben tudományos jelentőséggel bíró jeles munkálatok fordulanak elő, mivel tudtuk, hogy részint az orvosok s természetvizsgálók nagygyűlése, részint az iskolai szünnapok miatt, a társulat munkásabb helybeli tagainak nagy része a fővárost évenként elhagyván, ez által a társulat működései is nagy részben meg szoktak szűnni. Dicsérettel kiemelhetjük az előforduló munkálatok között: a) Dr Rhédey Antal választmányi tagtól hazánk egyik sajátlagos állatfajának t. i. a vakonynak tökéletes kimerítő pontossággal véghezvitt boncz- és élettani vizsgálatát és annak leírását. — b) Molnár János r. tagtól a rókuskórházi kútvizek vegybontását. — c) Nendtwich Károly val. tag, a lőgyapot előállításáról értekezett. — d) A társulat a Kubinyi féle pályakérdést elfogadván, közzétette----A szakgyűlésekben a) Doleschall Gábor r. t. több csodaállatokat küldött be, egyszersmind Miskolcz vidékének több természeti ritkaságait irá le levelében, u. m. egy csepegőkő-barlangot, a három helyen található csigatelepeket s kövesedéseket s a Miskolcztól egy órajárásnyira található kőszenet; b) Kósa Mózes vízaknai orvos székfoglaló értekezést küldött be az ember és tehénhimlőről; c) Lenhossék József vas.tag Milne Edward Nagy Péter által magyarra fordított állattana bírálatát olvasá föl. Kedvesen vevék a jelenvoltak azon fényes s ünnepélyes eljárásróli jelentést, mellyel a társulat nevében egy díszes kiküldöttség teljesíteni szerencsés vala János cs. kir. főherczegnél s mellyről a társulat másodelnöke bővebben tudósitandja a t. ez. közönséget. A könyvtárt s gyűjteményeket ajándékaikkal szaporították. Nendtwich Károly a szerzők nevében: „Geognostische Karte vom nördlichen Deutschland entworfen von W. v. Clemens Milvitz Berlin 1835.“ „Geognostische Karte vom Oberungarischen Bergbezirk von Fest. 4 Blätter.“ Zeyk Miklós galvanoplasticai készítményeket küldött. — Szígly Gábor: „Természethistoria és mesterségtudomány. Készítette K. Sz. Pethe Ferencz. Első kötet. Bécs 1815.“ Horovitz Fülöp : „Cristallographia hungarica. Pars I. Prágáé 1776.“ Hanák K. János „Über einige neue Pseudomorphosen von Wilhelm Haidinger.Prag . Chronologischer Raupenkalender von Ch. Frid. Vogel.“ Berlin 1845. — „Plantarum imagines et descriptiones Floram russicam illustrates. Confectt E.R. Trauvetter. Monachii 1845.“ és Természetrajza 4dik füzetét. Dr. Kratzmann Emil marienbach orvos saját munkáit,u. m.„Die neuere Medicin in Frankreich 1846.“ „Die Lehre von Saamen der Pflanzen. Prag. 1839.“ „Das wichtigste über Marienbader Neilwässer, welche versendet werden.“ — „Der Ferdinandsbrunnen zu Marienbad“ — Reisinger János k. tanácsos saját munkáját : „Állattan a gerinczesekről- Első kötet. Buda, 1846.“ —Török József másodtitoknok: „Van Swieten Erläuterungen der Boerhawischen Lehrsätze von Erkenntniss und Heilung der Krankheiten. Wien 1755. 7. kötet.“— D. Laur. „Heisters Chirurgie Nürnberg 1752.“—„Hufe lands Journal.für practische Heilkunde“ 1799—1831 dik évi folyamatait — Bélteky Zsigmond egy darab aranyásványt Erdélyből.— Virnay János balsa fa hasábot délamerikai Valpeireso vidékéről.—Eckstein Frigyes: „Collection de plantes alpines des montagnes qui avoisment le va 11 e de Ghamounixu czimű sveiezi növénygyűjteményt. Elnöke excja megküldé számunkra a Berko-féle hagyományból vásárlott ásványgyüjteményt. Fodor András egy darab mészkövüket Slunyadmegyéből. (Folyt. köv.) Lipthai Sándor vezetése mellet szerkeszti Illava Oláh Járnom Hirdetés. A természettan sat. Mű szótárának itolik csomója már kijött, tehát az előfizető urak azt már az illető helyeken kezöktöz vehetik. — IVdik vagy utosó csomója ezen munkának már sajtó alá ment. Kelt Pesten nvemberben 1946. Kováts Mihály m. k. (1—3) kétszer-orvos és táblabiró. B3T Lapunk mai számához a Pesti Divatlap programulja van mellékelve. Nyomatik Trattner Károlyi betűivel, uri-utcza 453. szám. — Papírját a kir. egyetem körmöczi papírgyára ada.