Nemzeti Ujság, 1846. július-december (41. évfolyam, 308-411. szám)

1846-09-11 / 349. szám

abból jövendőre — hogy ez évre 16,000 ft. veszte­ség mutatkozik — húzni nem lehetne, a megye ren­dei azt a jövő évre is föntartani határozak ; — ezután, Végre a helységek adó iránti számadásaiknak mennyiben s kik általi megvizsgálásáról a szolgabirák évnegyedenkint jelentést tegyenek; — szintén el­rendeltetett — Egyik táblabiránk a főorvossal ki lévén küldve, hogy az egészség állapota tárgyában véleményes je­lentést adna be; — azon jelentésben a megyében az egészség állapota nem a legjobb karban lenni állíttatott, mihez képest orvosi tekintetből a megye czélirányosabb kerületekre osztatott föl, és ez iránt a megyei orvo­sok és alorvosok, úgy­szintén a sebészek is magukat alkalmazni tartoznak.­­ A­mi a főorvos által ezen jelentéshez mellékelt kéjhölgyekre nézve beadott javalatot illeti: a szolga­bírák oda utasíttatnak, hogy ezen személyeknek szem­­­meltartását az illető városok és helységek biráinak szo­ros kötelességül tegyék; a betegek gyógyításukat elin­tézni köteleztetnek; a veszélyes bujakór terjedésének biztosabb gátlása tekintetéből közköltségre való gyó­­gyittatásuk s e szerint a kívánt gyógyszereknek a me­gye házi pénztárából való fedezésük elhatároztatván.— Szabolcsmegye körlevele, mellyben sérelme­sen panaszolja, miszerint a főispáni helyettes bírás­kodása ellen hozott határozata a n. m. m. kir. h.tanács rendelvénye által legközelebb megsemmisittetvén, e­­zen sérelmes tett orsz. gyűlésen leendő pártolására szólítja föl a megyét; a mire az elnöklő másod­alispán figyelmeztetvén a rr-ket, hogy ezen tár­gyat a megye már ex professo tárgyalván, kár an­nak vitatását újabban is föleleveniteni; mind ezen figyelmeztetés ellenére az ellenzék L___g G... r indítványa következtében sérelmesnek látván az 1723: 56. t. sz. egyoldalú magyarázatát a kormány által czéloztatni — mint sérelmet a jövő orsz. gyűlésen orvoslandót, a jövő országgyűlésre a követeknek följegyeztetni, erőszakos módokon is szorgalmazni törekedett; — azonban a conservativ részről a szi­lárdság most sem hiányozván, különösen b. S__y P., Z...y A. , L.............y L____a, V ., Ny.........y, Ny...........y, K....0 A....S, R.........y, Sz..ó és F.......... legfőkép azon indokoktól vezé­reltetve, hogy a megye az 1723. 56. t.czikket a nm. m. kir. irtótanácscsal egyformán értelmezvén, annálfogva saját határozatát föl nem forgathatván, a szabolcsi körlevelet a nagy conservativ többség pro statu notitiae vette, megnyugodván azonban abban, hogy azon alkalommal, midőn a törv.székek rende­zése az o.gyűlésen elő fogna fordulni, ezen tárgy­ak­koron ex professo tárgyaltathassék.­­ Az időközben tartott kisgyülések jegyzőköny­vei fölolvasása alkalmával a nm. m. kir. irtótanácsnak 21,514 szám alatt kelt felsőbb rendelvényére nézve, melly szerint a sátor-alja-ujhelyi zsidó községnek a­­zon folyamodására, mellyben a megye határozata ál­tal hivatalától elmozdított rabbit állomásában továbbá is megtartani, az elemi iskola fölállításától magát föl­menteni , úgyszintén a magánoktatók további tanító hatásukat biztosítani esedezik; — a dolognak épség­­beni tartása mellett jelentés tétetni rendeltetik. — E­­zen tárgy szenvedélyes vitát idézett elő, mert kü­lönösen Kánczy G...stb. előadván, hogy ő, mint e tárgyban kinevezett küldöttségi tag, hitelesen jelen­ti, hogy miután a megye ez előtt négy hónappal az előrebocsátott s a zsidó elöljáróságnak több rendbeli panasza után és kihallgatása mellett véghezvitt kül­­d­öttségi nyilvános vizsgálat által arról, hogy a kér­déses rabbi lengyelhoni származású lévén, s az izra­elita község által szerződvény mellett fogadtatván, annak nemcsak eleget nem tett; de sőt a megyének a fölállítandó köziskola iránti intézkedésében atalán fog­va a fölvilágosodás és nemzetiség terjesztésében a vakság és külön felekezetek pártolásával, és a magyar nyelv iránti ellenszenvével gátul akadályul szolgál — meggyőződött —­se miatt, de azért is, mivel Len­gyelhonból bevándorlott s igy nem magyarországi szü­letésű, és mivel a törvény világos rendelete ellenére a magyar nyelvet sem nem tudja, sem sajátjává ternni nem akarja, a törvény értelmében is ezen állását nem viselhetvén, ettől elmozdittatott; — most ezen htó­­tanácsi rendelet a megye határozatát föl nem forgat­hatja. • Erre mások, mint K....0 A....S jegyző V...z főesperes, M.......­tb. és a másodalispán előterjesztvén, hogy későbbi folyamodására a rabbi­nak három hónap az itt maradásra közgyűlésileg en­gedtetett, és ennek eltelte előtt érkezett ezen tisz­telt hlótanácsi rendelvény; ahoz képest, miután a fő­j kormányszék rendeletének a törvény értelmében en­gedelmeskedni kell, annál is inkább, mivel itt a zsi­dó község a megye facrum­a ellen emelt panaszt — már­pedig a fölött­ váljon a megye határozata tör­vényes-e vagy sem,s­a­jtótanács mint legfelsőbb kor­mányszék ítélni törvény által van följogosítva, — e­­zen rendelet értelmében az irományok fölterjesztése mellett jelentést kell tenni, és addig ezen tárgyat a maga épségében hagyni. De az ellenzék részéről S .. ..y A__t, Sz....y Ö..n, B.........y, K....y J...s, és V.. K....y gróf azt hozá föl, hogy a htótanács in­­tézménye illyes esetben érvényes nem lehet; — hos­szas szenvedélyes vita után oda ment a közmegálla­podás, hogy a megye határozatának csak kijátszása czéloztatván, de különben is a fölterjesztett folya­modáshoz mellékelt tanúsítványok a küldöttségi tör­vényes eljárás és hiteles jelentés ellenében érvényes tanúságot nem tehetvén — mindezen irományok fölter­jesztése mellett a htótanács azon tudósítással, hogy a megye határozata fölfüggesztésének s megváltoz­tatásának helye s­oha nem tevén, erről a nylgu­­tó­tanács értesittem­i határoztatok; — egyébiránt a já­rásbeli szolgabirónak egyszersmind meghagyatott, hogy a megye határozatának azonnal foganatot sze­rezzen , s az elmozdított lengyel származású zsidó rabbit eredeti helyére azonnal küldje vissza. — Ezen illy szellemű határozást az ellenzék tőlünk conserva­­tivektől kierőszakolta — mert azon modor és tacti­­kától, mellyel élni mi conservativek soh­a sem fogunk — valóban minden szelíd érzésű ember visszaborzad és visszavonja magát. Végre fölolvasztott a m. kir. udv. kincstárnak egy megkereső levele, mellyben megyénkbeli né­hány czigáridi sócsempészkedő lakosok ellen hozott kincstári ítélet végrehajtása szorgalmaztatik. — E tárgyban az ellenzék azt hozván föl, hogy e rész­ben a.gyülési téren forogván a kérdés, illyes íté­letek végrehajtását a megye meg nem rendelheti; hosszas vitatkozás után olly módon közöltetek az e­­gész dolog, hogy a főügyészhez menjen vélemény­­adás végett, a­­mennyiben a lopás kérdése forogna lön, —és azután terjesztessék megyei közgyűlés határozata alá.­­ Minap egy kerület esküdtje (fenhéjázó ellenzéki) már olylyan alávalóságra vetemedett, hogy gyülölség­­ből tisztviselői hatalmának ürügye alatt oltalom nélküli gyöngéd nőket éjjeli 10 óra után haramia módra megtámadni, és ocsmány, kocsishoz illő káromlásokkal illetni viszsza nem borzadt. — De a vélek súlya majd eléri. r. 1. K­olUizsin­cgycSiön. A közgyűlés vitatár­gyaiból — hogy rövid lehessek — hármat látok fö­llép megemlitendönek, mellyek közöl egyik volt egy táblabiró által lelt s az ujoncz bajnoknak nagy his­­torizálásra s eltorzításokra okot szolgáltató azon föl­­szólalása, hogy a­­követi utasítást készítő bizottság­ban a szegényebb , vagy a­hogy mondá, a „Szon­­drás“ nemesek közöl is tagok neveztessenek, an­nyival inkább , mivel ez eddig is gyakorlatban volt volna. Felelték ugyan erre, és pedig minden lehető pártiak közöl egy iránt, hogy illy gyakorlat nem lé­tezett , hogy a bizottságokat mindig a tárgyértékből szokták nevezni, kiknek munkálata aztán úgy is meg­vizsgálás végett a rendek elébe kerül, és hogy ne­mes és nemes közt törvény szerint különbséget ten­ni nem­ lehet; de hogy mégis minden aggodalom el­enyésszék , többen s jelesen maga a magos főispáni helytartó úr az indítványozót fölszólaják, miszerint illyen tagokat önmaga is javasolna, ő maga, úgy a rendek készek lévén a bizottságba kinevezésökre; s midőn erre a fölszólaló az illyeneknek egy érdemes k. pénztárnokot s egy szolgabirót, kik mind családi, mind vagyoni állásuknál fogva az indítvá­nyozó által említett ezondrásokon igenis fölül­vannak emelkedve, jelelt ki: a dolog minden ko­molykodni akaró színét elvesztvén, köznevelés kelet­kezett, azonban mivel illy eszme már megpendült, a rendek még­is tovább mentek, mert elhatározók, hogy a bizottsági ülésben megjelenni s tanácskozá­saiban döntő szavazattal résztvenni minden nemes a­­tyafinak egyiránt teljes joga van. Nyílt rése volt te­hát az úgynevezett conservativ pártnak is ezen bi­zottságban — mellyet különben a főispáni helytartó ur ö mllga a tisztviselőkből, és minden lehető véle­­m­énynek közöl egyiránt nevezett ki — olly erőt fej­ tem­ ki, miilyen csak hatalmában állott. Másik tárgy vala a horvát ügy; a rendeknek tudni illik ő felségéhez a horvátországi mozgalmak iránt intézett fölirását a figs kir. kormányszék újból visz­­szaküldé, tanácsolván, hogy a rendek a fölirástól áll­janak el. És csupán a mllgos főispáni helytartó ur, egy tisztelt kormányszéki hivatalnoksa főjegyző valának azok, kik a fölirásróli lehagyást javasolták, de illy értelemben az elnök fölszólítására is több senki sem nyilatkozott, s igy a többiek teljes beleegyeztével jön végzéssé, hogy a föliratot fölkül­dés végett a tisztelt kormányszékhez újból is még egyszer fölterjesszék. Harmadik tár­gy volt a közelutasításnak azon pontja, melly a megyei tissztválasztásokról szól, melly­­nek alkalmával egy t. kormány­széki hivatalnok javaslá annak utasításba tételét, hogyha az e tárgyban ő felségéhez fölterjesztett törvényczikk úgy nyerne jóváhagyást, hogy a jegyzőket megerősítés végett ne terjesszük föl, ha szintén a k. pénztárnokokat fölkivánnák is, a követek azt fogadják el. És e tárgy­ban is illyés közelítési szempontból csak is a magas főispáni helytartó és a jegyző szóltak, de pártolásra senki elő nem állott. S mind e mellett is az e pontban kelt utasítást is túlzással nem vádol­hatni, midőn abban az van kimondva, hogy ha a törvény­­czikk módosítva nyerne megerősítést, a követek figyelmezzenek, hogy a rendek választási szabad­sága ne szenvedjen, se mellett, midőn egy pont­ban a van, hogy a rendek a lekü­ldendő kimes kir. válaszoknak határozott utasitás-adhatás végett köz­lését óhaj­tják­, egyszersmind egy más pontban ki van fejezve, hogy az olly tárgyhoz is, mellyben pótlék— utasítás nem érkezhetett, a követek hozzá szólhas­sanak. A mellett, hogy a nyilvánosság eszközlése, a sérelmek orvoslása és törvények föntartása rövid átalánosságban érintsék , utasításul van adva az is , hogy a hírlapok szerkesztőinek az országgyűlési te­remben alkalmas hely és közléseikben szabadabb mo­­zoghatás eszközöltessék. A lajstrom tárgyalásában a múlt országgyűlési eljárás és nézetek követendők. A rendek a rendszeres bizottmányi munkálatok úgy a kímes kir. válaszoknak utasítás-adhatás vé­­getti közlését kívánják. A fölterjesztett törvényczikkek megerősítését a követek szorgalmazandják , kivált a magyar nyelv irántit. A tisztválasztás körüli utasítás föntebb érintve van. A részeknek Magyarhonhozi elszakasztásában a rendek meg nem egyeznek, inkább az egyesülés­re lévén készek. Az országos választások előleges teendők lesznek. Az örökösödéskor származni szokott, s a kímes királyi előadások ötödik pontjában is kitűzött egye­netlenségek megelőzhetése, úgy a haszonbéri viszo­nyok törvényhozatal útján elintézendők. A gyárak a széhek által tehető akadályok ellen törvény által biztosítandók. Az ügyvédi meghívás és folyamodássali vissza­élések korlátozandók. Tisztek fizetése javítandó. , Gazdasági egylet országosan pártolandó; orszá­gos tűzkármentő-intézet fölállítandó; törvényhatósá­gokhoz háromorvosi hivatalok is rendelendők. Erdészeti rend, marhák elkürlése, m­egteleped­­hetés , hitel és bank, s kisajátítás iránt a rendek czél­­szerű­ tör­vény­hozatalt óhajtnak, valamint egy rend­szeres büntető törvénykönyvet is. Az adó alatti nemességnek az alóli kivételét a követek szorgalmazandják , különben a rendek attól, hogy törvényhozás útján a közterhekben illő arány­ban részesültessenek, nem lévén idegenek. Főherczeg Károly Ferdinánd nevet viselő gya­log ezredbeli ezredes Fiedler Józsefet , és a Wern­­hardt nevet viselő lovas ezredbeli ezredes­t. Schwar­­tzenaul s két kapitány gróf Klebesberg testvéreket a rendek indigenatusra ajánlják. Sérelmül, ha jól emlékszem, különösen csak az országgyűlés évenkint meg nem tartása , és a szá­szok ispánja választásának törvényhozás útján kívüli rendezése jeleltetett ki. Rovatai tételekbe, a netalán Bécsbe küldendő követségre szükségesen kivü­l, külön utasítás nélkül a követek nem ereszkedhetnek. (E. N­.) Közén­t Szolnok meggyei követválasz­tás. Ne várjanak­­. olvasóim örvendetes közleményt Középszolnokból, mert bár a közgyűlés határnapja olly 574

Next