Nemzeti Ujság, 1846. július-december (41. évfolyam, 308-411. szám)

1846-10-23 / 373. szám

selé fölállittassák, ne csak egy évig, de mindig fizesse az említett 400 p.ftot a tisztviselő számára, és 150 p.ftot a hajdú számára a házi pénztárba, nem lehetvén ezzel az adózó népet terhelni. — Másnap fölolvastatván a g. n. e. vallásra csoportos átmeneteit rendező felsőbb intézvény, az ellenzék — melly azt sérelemnek tekintő — heves kikelési daczára is , mlágos főispánunk indítványa következtében , úgy, mint múlt közgyűléskor a g. n. e. vallásra való átmeneteit engedő intézvény, elfogadtatott ideiglenesen, és az országgyűlési tárgyakkal foglalatoskodó választmánynak kiadatott, minekutána több szónok, különösen Z. Akit a megyei vitatkozások terén most szemléltünk először, csinos előadása és logicai szónoklatával — az intézménynek a nemzet óhajtásaival való megegyezését mutogatná, és ha ez— úgymond— „sérelem , úgy csak üdvözölheti a kormányt a sérelmek e terén, midőn a nemzet országgyűlésileg kimondott kivánatát teljesíti.“ Mi is üdvözöljük fiatal szónok urat a discusio terén, és bár a szabadelvűség szerezte népszerűség koszorúját így el nem érendi is, de bizonyára minden nem rohanva haladó tiszteletében részesülend, mit is a számos rokonszenvet tanúsító „éljen“ beszédjének végén elegendőleg nyilvánitá. — Ez után a megyei levelezésekre kerülvén a sor, Pozsony megye levele, hogy az erdélyi vármegyéket jelen országgyűlésük alatt az unió eszközlésére fölszólítsuk, pártoltatott, és az erdélyi vármegyék jelen országgyűlés alatt választmány kiküldetésére , melly a magyar országos választmánnyal az uniót hátráló akadályok elmellőzését közösen eszközölje— levélben fölkéretni fognak általunk; ellenben Szabolcs ismeretes levele nem pártoltatok E levél szerezte hosszú vitatkozás alkalmával az ellenzék különös tacticáját tapasztaltuk: először a mságos főispán lojalitásától — alkalmasint nem bízván ügyük törvényszerűségében — várták azon ígéretet , hogy a törvényszékeken ne elnökösködjék ; de ömsága erélyes nyilatkozata után, hogy törvényes jogairól le nem mond, le nem mondhat, megelégedtek (!?) volna ők,kik magokat elvembereinek nevezik,és a concessiók ellenségeinek (?) omsága elnökségével,de csakhogy valahai utódja ne elnökösködjék; de számos szónoklat által a főispán törvényszékeket elnökségi joga számtalan fölhozott törvény következtében kifejtetvén, egyszersmind megczáfoltatván az ellenzék azon állítása, hogy az 1613 évi 24 t. ez. mint utóbbi által az előbbi törvények megsemmisítve lennének — az 1618 évi 3 és 66 t. ez. mint még utóbbi törvények által, melylyek a főispán bírói hatalmáról való régibb törvényeket megújítják; M. I. óvári lelkész által pedig az ellenzék fölkérelvén olly törvény elömutatására , melly a főispán elnökségét a törvényszékeken tiltaná; és minekutána még minden gyanusítgatást és tiszteletlen kifejezést a kormány iránt az oppositióra visszautasítaná, az ellenzék elnémult okokkal, de nem gorombasággal— de ez már rövid időtől fogva szokás nálunk! — Pest városa megkérvén a megyét, hogy a pest-városi kórodéban ápolást nyert megyénkbelieire jutó költséget a házi pénztárból téritenek meg; határoztatott, hogy valamint a bécsi kórodában a megyénkben ápoltakra tett költségeket az ápolást nyert vagyonából szokta az illető szolgabiró a kóroda részére beszedni, úgy ez a pesti kóroda részére is megállapittatott. — Gr. Széchenyi István megkereső levelére, hogy a magy. tud. társaság számára megyénk térképének egy példányát küldjük meg, feleltetett, hogy: — nincs; de főjegyző urnak meghagyatott , hogy az illető földesurakat megkérvén , miszerint uradalmaik hiteles térképeit előadván, azokból szakértők hozzájárultával egy megyei térképet készítessen. — Örömmel fogadtatott önlagának mint a Lajtha-völgyi társulat elnökének a megyéhez a törvények értelmében tett azon jelentése, hogy a lajtha— melléki birtokosok és lakosok a Lajtha kártékonyságát akadályozandók, társaságba alakulván, tervek megvizsgálását kérik; fölolvastatott a társaság jegyzőkönyve tervével együtt, mi közhelyeslést nyert. Közös volt azon óhajtás, hogy a sükemnek legnagyobb áldásával áldja meg a magyarok Istene ezen századok óta óhajtott szabályozó társaságot. A hús ára csak nov. 15től fogva 1 krral lett följebb emelve. — U. I. biztos kútfőből írhatom, hogy a bécs-brucki vaspályát illető határzatunk legfelsőbb helyen megsemmisittetett, és megyénknek Torkos Mihály referendárius királyi biztosul adatott, és ennek következtében oct. 28dik napjára rendkívüli közgyűlés hirdettetett. Csirái, Budapesti ujdonságok. Jó napot kívánunk! 671 Örvendjetek és fütyöljetek erdőbirtokosok, ti Bereg, Marmaros és Bakony rengetegeinek urai, nagy hirt mondunk ti nektek__ mert ki van mondva, hogy lesztek ezután hazánk croesusai!__ lm legújabb galambpostánk hirt hozott Chinából... Chinának középponti kerületéből... hirt — mellyre szemünk és szánk nyitva maradt, s millyet még nem közlött a föld egy hírlapja sem__Am halljátok, ha nem is isteni félelemmel — de [annál inkább szánakodó mosollyal.......... Az irás igy szól: „Rebot-cormán Tseptiep China középponti kerületének fővárosa s a választottak tanácskozmányának színhelye.... Tündöklő aranyhaju nap... ragyogó gyémántja az újdondászoknak! (e czimmel minket illet szerelmetes chinai barátunk.) Ilire szárnyalt a tengereken át, egészen hozzánk Chinába, az alkotmányos élet példányhonába, hol az első mandarintól az utósóig mindnyájan érzik a szabadság bambuszának jótékonyan csiklandoztató hatásait, miszerint napságod újdondászi hivatalt vállalt a Nemzeti Újságnál, melly lapot a chineserek ismernek ugyan, de szerfölött gyűlölnek és nem olvassák, kivált mióta egy föchineser elvei benne vegytani kísérlet alá vétettek, s azokban semmi egészséges rész sem találtatott; a mit is midőn a föchineser megtudván, az időtől mindig csakugyan betegeskedik....... E körülmény t. i. ön újdonságainak a chineserek általi nem olvasása, ösztönözött engem arra — miután — köztünk legyen mondva — született chineser létemre is a szabadság bambuszának csiklandozásai elviselésére mindeddig elég miveltséggel nem bírok, s pedig ha közlésem tudomásra jönne, szabad szólásomért minden esetre ezzel jutalmaztatnék — tehát mint irám, e körülmény ösztönzött engem arra, hogy önnek a következő fontos újdonságot megírjam, melly kereskedési szempontból igen áldást hozóvá válhatik önnek hazására, hol, mint a térképekből látom, igen sok rengeteg erdők léteznek még....... Tudnia kellene még legalább önnek, s talán tudja is, hogy Chinában mint az alkotmányosság példány honában szintén pártoknak is kell lenni, és csakugyan vannak is, az egyiknek neve lévén vit-ar-res-noc... a másiknak pedig ik-éz-nel-le, melly utóbbi magát sil-ar-e b-il-nek is nevezgeti; ez utóbbi nevezet azonban csak tévedésből használtabb, miután inkább az előbb nevezett pártot illeti, az utóbbinak pedig legjellemzőbb mellékneve a kon-rasz__ E kon-rasz párt mintegy másfél tized óta, melly, mint tudva lehet kegyed előtt, alkotmányos átalakulási mozgalmunknak kora, kizárólag maga vitte a törvényhozási szerepet, s uralkodott a választottak tanácskozmányaiban, és sok mindenfélét tett a haza javára abból, mit hasznosnak és czélszerűnek nem lehet nevezni....... És másfél tized alatti illy buzgó fáradozásaiban annyira kifáradott, hogy végtére már semmit sem tudott ugyan tenni, hanem annál bizalmatlanabb lett önmaga és minden mások iránt..... És egybegyűltek e párt tocmeserei és elhatározták, hogy miután semmi tettre sem alkalmasak, hogy azonban mégis valamit tegyenek, mindenütt és minduntalan — mivel nagy öröködéseikben mindnyájan sértést kaptak — sérelem ellen fognak kiabálni, és mint rokkant lelkekhez illő, a bizodalmatlanságnak lesznek confuce-ivá.... Azonban a dunaiaknak legnagyobb része, melly a vit-avres-noc párthoz tartozott, megsajnálván ez invalidus chinesereket, föltette magában, a közügyvitel terheit, ezen teherviseléshez nem nőtt kontraszok vállairól levenni, s nyugalomba helyeztetni a rokkantakat — Ámde lett ebből harcz és háború, persze Csak szavakkal, de mellyek olly szúrósak és mérgesek , miilyenek nem valónak a birodalmunkat meghódító tatároké sem, s mellyek túl— rontanak az illedelem minden chinai falán, és a nyilakat mind az invalidus chineserek röppenték, s csak ennek lehet köszönni, hogy senkit halálra nem sérthettek, mert persze meg vagyon írva még a dunaiaknál is, hogy „vana sine viribus ira“__És a vitavresnoc pártiak csakugyan nem is ijedtek meg e mérges nyilaktól, de annál jobban szövetkeztek együvés számuk napról napra nő , melly körülmény a kontrasz pártiakat már már kétségbeesésbe hozó.... A dolgok illy állásában végre egy főbb rokkant chinesei s középpont-kerületi almandarin , egyike a legmérgesebb szónyilászoknak, gondolkozott, és gondolkozott, és szünet nélkül addig gondolkozott, míg végre föltalálta az átalános segédszert, mellyel pártjának a diadalt ismét megszerzi, és ezen fölfedezés az, mi önök hazáját kereskedési szempontból nagyszerűig érdekli.......E nagy és bölcs tulajdonokkal tündöklő almandarin ugyanis azon gondolatra jött, s gondolatát már nyíltan ki is mondó, miszerint ezután, mihelyt a középponti kerület választottainak gyűlésében egy vitavresncepárti mutatja magát, nem mérges szó-nyilakkal, hanem súlyos görcsösboti ékszerekkel kell leverni, s igy őket a tanácskozmányból kipusztítani...... — Miután tehát Chinában görcsös botok nem teremnek, hanem csak szabadságunk fája a bambusz díszük, ez okból bátor vagyok önt figyelmeztetni, miszerint adja ezen kedvező hirt tudtára erdőbirtokosaiknak és kereskedőiknek, mivel bizonyossá tehetem önt, hogy ezután Chinában a görcsös botok fogják a szabad szellemet védelmezni, s olly nagy kelendőségük lesz, s sokkal drágábban fognak fizettetni, mint önök szép hazájában az ólmos botoknak valaha kelendőségük volt, s amint azok ott fizettettek. Ezzel maradok sat, sat....... lm igy vettük e levelet Chinából szóról szóra, s nincs hozzá mit adnunk, minthogy boldogok mi, kik Magyarországban, hol a pártok jobban értik az alkotmányos élet fogalmait, és nem Chinában élünk. VIDÉKI HÍREK. Pozsonyból. Jelen tanodai évben az akadémiai és főgymnasiumi ifjúság jóval megszaporodott: jelesen a másodévi jogászok 64, az elsőéviek 50, a másodévi bölcsészek 44, az elsőéviek 59, költésiek 47, szónokok 63, negyedévi nyelvészek 46, harmadéviek 54, másodéviek 85, első éviek 112 s igy összesen 624 vannak, holott múlt évben csak 584 volának. Különben az élet nagyon drága. — A burgonya nagyobb részt romlásnak indul, pedig a szegényebb osztálynak ez szokott lenni téli eledele. Pénzszűke nagyon érezhető. Sch........! Kristóf jó hírben álló vörös kereskedése bezáratott. — Utczáink szokásszerint tisztátalanok.— Az idei iparműkiállításban megjutalmazott czikkek közt: „kisarany emlékpénzt“nyert pecsétviasz és czinobergyár tulajdonosa és kezelője t. ez. B ro z s e k ur, — Römer Károly érdeme csak az, hogy e czikket árulja, és az iparműkiállításra fekülde, miért is az emlékpénz Brozsek urat és nem Romért illetné. — Időnk folyvást szép, langy és kellemes. Ligetünk georgineáji most legszebbek. Verőcase. Octob.15. Szüretünket a folyvást kellemes időjárat mellett csak hamar befejezők; boraink mennyiségre múlt évihez vannak arányban, de jóságra sokkal fölülmúlják azokat, áruk azonban még is csak kevéssel fölözi, mi igen különös, miután minden terménynek ára annyira fölrúgott. — így legközelebb múlt váczi vásárban egy pesti mérő lencsének vagy borsónak ára 24—30 vft. bab 16—20 frt. tisztabúza 13— 16 ft. kétszeres 12 —14 ft. rozs 10—12 ft. árpa 7—8 ft. kukoricza szinte annyi, a zab pedig 4—5 ft. kelt; a káposztának száza 5—8 fig, a gyökereknek 3—4 ft. volt, még a burgonyát legolcsóbban adták, lehetett vízon is venni zsákját, de csak azért, mivel a burgonya éretlen szedődött ki a földből, miszerint hamar romlásnak induland. — Igen sok dió volt e vásáron s 8 10 fton keltpesti mérője. Szarvasmarhák —talán a takarmány szűke miatt — olcsón keltek, de a valamire való lovakat még is igen drágán tartogatták, öreg lovakra a vevők kívántak föladást — ha t. i. gazdájukat a teleltetéstöl megakarnák menteni.... Fényűzési czikkeket — az élelmiszerekhez képest —olcsón adták, de nincs is azokban köszönet, mert állandóságról itt szó sem lehet; — ugyan ezen vásárra szomszéd kis-oroszi helységből, egy ujdon hajón vasárnap reggel elindultak száznál többen, kiknek legnagyobb része —mivel az idő igen kedvező volt — bán a fedélzeten foglalt helyet, ben a hajóban 38 d. marha volt bekötve, s egy győri kofának 40 zsák köles kásája lerakva; d. előtti 10 óra lehetett, midőn helységünk alatt ezen hajó FerenczKároly gőzössel találkozott, mellynek habjától rendkívül megingattatván, fedélzete a népség terhe alatt beszakadt, s ez által a hajó feneke egy helyen behorpadván, csakhamar merülni kezde, mire néhányan úszás által akarván menekülni, de részint a hideg viz, s leginkább ruházat terhétől elfáradva négyen veszték éltüket, s ezeken kívül egy házaspárt kik a hajó aljában voltak, a beszakadt, fedélzet nyomott agyon — a marhákból pedig elveszett 8 ökör 5 tehén, és 1 ló, mellynek farkán többen menekültek meg. A sülyedt hajóban veszteg maradtak az érkezett segély által mindnyájan megszakadhattak , s e részben igen nagy köszönetet érdemel a. marosi főerdész ur, ki Váczra menendő hintájából csolnakba ugrott, s elszánt nemes példájával lelkesité a segélyre jutottakat. — Őszi vetéseink igen szépen kelnek, s eszerint jövőre jobb esztendőt várhatunk! A. J.