Nemzeti Ujság, 1846. július-december (41. évfolyam, 308-411. szám)

1846-08-07 / 329. szám

van egynéhány hely, hol annyira bö­­érmés mutat­kozik , miilyenre már elaggott személyek sem em­lékeznek. — Szénánk egy harmadával kevesebb van — gyümölcsünk is van, mint Árvában még hagy­­ján. Káposztáink eddigelé meglehetősek ; a szarvas­­marha ára csökkenni látszik. — Julius 16-án Podbel helységben egy borzasztó esemény adta elő ma­gát: ugyanis bizonyos már harmadszor megesett személy tulajdon gyermekét, mihelyest született, rész daemon sugallatából kivégezte. Elővévén t. i. két követ, egyikre az ártatlannak fejét tette, a má­sikkal pedig őt agyonütötte, melly kivégzett gyer­mekét titkon, mivel az a mezőn történt, háza pad­lására hurczolta. A tény csak julius 26 án jött nap­világra. Az érzék gyönyörein csüggött vétekteli sze­mély annyira megrögzött s elfogult vala, hogy mi­dőn atyafiaitól s két saját gyermekétől sirás s ri­­mánkodások közepette börtönbe vitetett, annak sze­meiből egyetlen egy könycsep sem gördült le ar­czára­­­ C. M. Zemplénből. Felvidék. Még nem tűnt el az ösztövér termésű éghajlat, sem a nagyban űzött szeszgyáraink okozta éhségi daganat, és borzasztó sáppadtság szomoru nyoma; még meg nem ritkult a csoportosan koldusok, vagy orzók veszedelmes se­rege ; és ime ez idei túlságos szárazság és a min­dent fonnyasztó napsugárainak heve, egy kínosabb jövendővel fenyeget. — A tavalyi nedves őszi idő és fölszökkent termesztmények ára miatt kevesebb őszit vethettünk, burgonyánknak pedig egy részét szeszre, más részét táplálékra fordítva, abból szo­kás szerintinél kevesebbet ültethettünk. Ez idei tik­kasztó és minden növényt kártékonyan leforrázó me­leg oka, hogy vidékünkön, maguk a kétségbeeső s hitelük föntartása végett aratásukat magasra szá­mító bérlők is, még csak középszerű terméssel sem di­csekedhetnek, kik közöl többen vidékünket érő B. ökör kereskedő bukását 96,000ig szenvedőseg érzik. A ga­­bonakalász, mi ősszel és télben ki nem ázott, ment volt ugyan a jégcsapástól, de magva összeúszva olly apró, hogy az ollyannak alig ismerhető. A búza kalásza habár szalmája rövid is, legnagyobb reménnyel kecsegtet, és csak kár, hogy e vidék nem hona. Az árpa elhintett magvát alig adandja, zabkalászt pedig 8 hüvelyknyi magasságú szalmán nem találsz. De a burgonya sem kamatozand hasznosan, mivel nemcsak második kapálása aratásunkkal egyidejű, de szükséges nedv nélkül nem köthetvén, részint egészen elfonyadva, ré­szint pedig a fejér pondróktól öszszerágva fészken­­kint 3—4 mogyoró nagyságu gyümölcsnél többet nem mutat. Az uj gabna köble 12—13, búzáé 16—17 frt, más szemes élet nem is találtatik; innen ered, hogy minden rendőrségi és mezei birák rendeletének da­czára , a még mostan is éhező nép, a búzát keresz­tekből kévénkint, a jókori burgonyát pedig soron­­kint büntetlen elhordja. A makk még pünkösd előtt le­­hulván, tengeri pedig nálunk számos nem lehelvén, drága szalonnával ijeszt.—A káposzta-plántát, fáj­dalom, a hamuféreg összefanyarító, köles és tatárka még csirájában elsült. Lóhereszár helyett csak ala­csonyra nőtt virágját kaszálhatni, de a bükköny ma­­gassága is a varjúnak alig adhat menedékhelyet. Szé­nát ugyan tisztát, de olly csekélységben gyűjtöttünk, hogy azzal szalma hiányában marháink fele számát is alig telelhetvén, igen olcsó húsra számot tartha­tunk,— sarjut nem is képzelhetvén. — Neveli nem alaptalan aggodalmunkat azon esemény is, hogy föld­népünk nagy száma a Tiszán túl aratási munkát nem találván, de a jó kereset fej­ében gabonájának köblét úti és családi költségre 6 várttal az egyedül pénzelő zsi­dóknak előre lemenetele előtt eladván, minden visz­­szafizethetési vagy megadási reménytől megfosztva, az itt ott mohón kapott eledeltől nagyobb részint hideglázba esett, visszajövet pedig élelmezésére utasó sarlóját, és a levitt üres zsákját is útban eladni kényteleníttetett. In­tézkedjünk tehát csalékony önzésünkről lemondva a­­dózóink jövendőjéről, nehogy decemberben későn, és tulajdon kárunkkal intézkedni kényteleníttessünk! — Mindezek mellett még­is több jó urak, vagy azért hogy munkásaink nyomasztó állapotját egy perczre mintegy elaltatva enyhítsék, vagy azért, hogy re­­ájuk nehezült és nehezülendő bajaikat kíméletlenül ö­­regbítsék, vagy pedig hogy a józanság zászlóját meg­rendítsék, a szokottnál hamarább bevégzett silány a­­ratásukat olly pálinkadús áldomással fejezek be, hogy alattvalóik közöl többen, elfelejtkezve emberi méltó­ságukról, baromi állást nyertek, és vérig összevere­kedvén, nem csak a szeszt bőven osztogató jótevő­­jöket, de még a mindenhatót is éktelen szidalmakkal s más jobbaknak botránykozására illeték. Ez a haladás! S ez a népnevelési ez a kívánt jobb állás! ez a hon polgárai boldogságára vezető uta! H. M. Vegyes ujdonságok. (Sz. k. Pest városa) báró Lederer Ignácz Magyarország hadi parancsnoka ö­nmagát érdemei méltánytala­n elismeréséül díszpolgárai közé sorozá, s az illető oklevelet julius 3ldikén, mint névnapja ün­nepén, ö­nmagának meg is küldé. (Tomala úr) mint mondják, újólag Váczon akar népünnepet rendezni, s megint jótékony czélra. (Darvas Gábor nevelő Pesten) azt ál­lítja , hogy ő az örök mozgonyt (mobile perpetuum) csak­ugyan föltalálta, s hogy ez nagyobb terhek haj­tására is alkalmazható leszen. 1839-ben egy Alfonso Raito nevezetű férfiú általa föltaláltnak hirlelé már azt, s csodálatos, hogy még sincs föl­találva ! De nem is lesz az soha, mert ha valahogy elromlik, mindjárt megszűnik örök mozgony lenni. Egy valódi mobile perpetuum csak az emberi lélek, melly mióta Ádám a paradicsomból kiutasittatott, min­dig mozgásban van, soha meg nem állott még, és so­ha megállani nem fog, a világ végéig sem, hol az emberi nem örökkévalósága föloszlik. (Honi rajz-művészetünk a napokban) ismét egy uj műczikket állított elő, s ez Marastoni urnák nemzeti uszoda czimüjeles rajzolata, melly köre Rauchnál nyomatott Bécsben. A kép, a compo­­sitio , és kivitelben egyiránt igen sikerült, s az egé­szen teljes élethűség mutatkozik. Főkép pedig a szá­mos arczrajzolatok, s különféle csoportozat és ál­lások, valamint az életeleven uszodai foglalkozás, és némelly egyesek hű képmásolata olly érdekessé te­szik az egész rajzolatot, hogy az bármelly teremben is díszhelyet állhat. (A városi kórházban Pesten,­ jelenleg 442 beteg vagyon. Ezek közül 251 fizet, 191 pedig ingyen gyógyittalik. Az elmebetegek között 14 férfi, s hat asszony találtatik. (Pesten, a helybeli énekiskola növen­dékei) a múlt pénteken és szombaton végzék be ez idei évfolyamukat. A próbatét, melly a két nap alatt fényes és válogatott hallgatóság előtt ment végbe,­­ a legjobbak közé tartozik; s mi,kik e szépen hala­dó zsenge intézet olly szépen gyümölcsöző életmű­ködését nemcsak éber szemmel kisérjük mindenkor, hanem az iránt teljesen méltányló részvéttel is visel­tetünk,s csak azt kívánjuk, hogy minél tovább él­jen, szilárduljon és virágozzék! (Bosco a múlthó végén Kolozsváron) mulattatá bávmutatványaival erdélyi rokonainkat, s mint az erdélyi hírlapok írják, olly nemeslelkű önáldozat mel­lett, hogy még a mutatványaira szükséges költségeket is saját erszényéből fedezé, s föllépte minden jövedel­mét a városi sétatér szépítése, s a dolgozó és fenyi­­tó ház javára ajándékozta. Soká éljen az egyptomi mesterségü philantrop! (Megjelent, s Ilartlebon és Altenbur­ger) valamint általuk minden hiteles könyvkeres­kedőknél kapható. Stílusférfiak, és szónokok köny­vének 5 füzete Szalay Lászlótól. Tartalma: O’­Connell Daniel. Az előbbiekhez hasonló kiállítási csíny é­s belbecscsel. (Legújabban egy angol orvos) vegytani s physiologiai műtétei által bizonyítá be, hogy azon átalános hiedelem, mintha a fejér kenyér jobb és táplálékonyabb volna, mint a közönséges fekete házi kenyér — hamis. Mert, úgymond, a fejér kenyér a­­nyagát vagyis a buzaliszttésztát többnyire timsóval rongálják meg, mi az egészségre kártékonyan hat, é­s a fejér kenyérre szolgáló lisztet annyira kiszitál­ják, hogy abból minden tápláló elem kihull, mi a fekete házi kenyérnél nem történik. Tanulságul szolgál erre, úgy­mond,azon tapasztalás is, hogy a barna kenyér, s ivóvíz mellett az ember egészséges, ép, vidám marad folyvást, midőn ha csupán fejér kenyérrel él, else­­nyerész,egészsége megromlik s végre meg is hal. Már igy a szegény emberek sorsa valóban irigylendőbb mint a dúsgazdagoké. (E. F. August berlini természetbuvár) azon különös tapasztalásra jutott, hogy a gőzkocsiknak igen jótékony befolyása lenne az időjárásra. Ő, mint mondja, már számtalanszor vette észre, hogy mióta Ber­lin mintegy gyúpontja a vaspályáknak, erős zivatarok nem mutatkoztak környékén, vagy ha néha voltak is, igen kevés ideig tartván, hirtelen elmúltak. No majd meglátjuk, fogja e a tudós úr tapasztalásait pesti időjárásunk igazolni? (Párisban jelenleg két Alexander ne­vű­ gépművész találtatik, kik nevök rokonságán kívül, történetesen mindketten egy azon találmány fölfedezésével dicsekszenek, mellyel minden vasúti szerencsétlenséget megakadályozhatni állítanak. (A mostani új angol ministerium­ jelen­leg csak hat költőt és írót foglal magában. (A sz­ász ezredek már ezután­ eddigi kö­­vegük helyett ausztriai huszárcsákót viselendnek. (Palmella herczegnek fia marquis de Foyal), megmérhetetlen gazdagsága és vagyona miatt portugali Croesusnak hivatik. (A párisi íróknál igen nagy divatban van) a kézi mesterség gyakorlása, így Hugo Vi­ctor lantját a gyaluval cserélte föl, s valóban többet asztaloskodik, mint költ. Alfred de Vigny a czi­­pészek művészetét kezeli, s a minap bizonyos lel­kes színésznőnek ajándékba saját kezeivel készített egy szép pár czipet. (Lyonban a múlt hó 15kén) iszonyú vihar dühöngött, s egy hirtelen támadott szélvész rakon­­czátlankodása közt a vidéket szörnyű jégeső verte el. (A francziák által eladott dohányáru­­czikk 1845-ben) 107,000,000 frankra rúg, s levonván az ennek szállittatására fordított 30 millió­nyi költséget, a statuscassóban tiszta nyereségként fönmaradt 72 millió frank. (Ibrahim basa, mialatt Párisban­ tartóz­kodók, két millió frankot csak gyémántokra paza­rolt.­­ (Angliában a jég­anyag tekintetében) felette nagy szükség uralkodik átalában, úgy, hogy a múlt télen semmi jégneműhez nem juthatván, egy a norvégiai hegyekből érkezett jégszállítmányozót tömérdek pénzzel fizettek meg. Ennek oka minden esetre a jelen év langú természetében rejlik, miu­tán átalában mindenfelé rendkívüli hőség uralkodik , kivévén Pétervárát, hol e hó lefolyta alatt igen csípős, hideg, és esős idő volt. (London, ezen csodálandó világváros) valóban nem csak minden nyomor, de minden szeren­csének is külforrása egyszersmind. Mert itt a kiben csak kevés ész és szorgalom van is, lehetetlen, hogy ne boldoguljon. Például szolgálhat erre csak ezen e­­gyetlen eset is, hogy van most Londonban két em­ber , kiknek egyike szeme , a másika pedig nyel­vével bekeres annyit, mint egy minister. Az első tud­niillik , ki az indigo ismeretében felette ügyes sze­mű, évenkint 15,000, a másik pedig egy jeles bor­­ismerő 50,000 forintnyi jövedelmet húz be évenkint ezüst pénzben. (Hogy milly különbség vagyon a je­lenkori é­s hajdani nemüveltség között, kitetszik egy régibb utazónak csak ezen jellemrajzából is, mit nagy Fridrik korából a berlini nőkről ad. A szép nemmel — úgymond—Berlinben terjedelmes üzérség gyakorolta­­tik. A tulajdonképi „házi barátok“ itt nem divatoznak, s épen nincsenek az itteni szépek ízlése szerint. Sokkal jobban szeretik ezek a változatosságot, s pillanatnyi élvezést, mint sem bizonyos tárgyhoz, vagy rend­hez tartanák magukat. Itt nem ritkaság, hogy előke­lő hölgyek minden tartózkodás nélkül halásznak ifjú emberekre, legyenek azok bármilly származásúak, csak derék, lovagias akarattal bírjanak. A férjek evvel mit sem gondolnak, s az elválás sehol sem könyebb a világon, mint itt; stb. H Í L F O L D. Portugália. Jul. 20ról kelt lisaboni tu­dósítások szerint miniszerváltozás történt. Az új ca­binet következő tagokból áll: Palmella herczeg minsterelnök s belügyminister; Visconde S a d­a B­a­n­­deira hadminister; Lavra dió gróf megmarad kil­ő ügyek ministerének; Aguiar igazságminister; Ju­lio G­o­m­e­s pénzügy­minister; M­o­u­s­i­n­h­o tengerész­­minister. Az északi tartományokban hírek békésen hangzanak; a miguelista lázadás a népnél egyátalában semmi viszhangra sem talál. Francziaország, Páris, julius 30. Tele­­graphi sürgöny által Párisból Strassburgba a király életérel uj merényletről a következő tudósítás érkezett: „Páris, délelőtti 12-edfél órakor, jul. 30. 1846. Tegnap este 8 órakor, mialatt a király s ki­rályi család a luilleriák erkélyéről a kertben adott hang­versenyt hallgatók, két pisztolylövés történt a király­ra , de egyike által sem találtatott. A gyilkos a nép által a kiáltás közben­: Éljen a király! rögtön meg­ragadtától!. Neve: Henry, gonosztottát megvallá. Mind a két pisztoly nála találtatott. P­á­r i­s julius 27-én. A julius ünnepélyi Pro­gramm , mellyet a szajnai igazgató kihirdetett, úgy 494

Next