Nemzeti Ujság, 1846. július-december (41. évfolyam, 308-411. szám)
1846-09-18 / 353. szám
353. szám. 1846-Előfizetési díj félévre postán és helyben borítékkal 6 forint, boríték nélkül házhoz küldve öt forint ezüst pénzben. Megjelenik minden kedden, csütörtökön, pénteken és vasárnap egyegy év . Lapjaink mindennemű hirdetményeket felvesznek. Egyegy hasáb-sorért apró betükkel öt ezüst ki számittatik. Negyvenegyedik év. Péntek sept. 18. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál s helyben a szerkesztőségnél. Zöldkert utcza 488. szám alatt földszint, a hivatalban. Tisztán irott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendók. Bérmentetlen leveleket csak rendes levelezőinktől fogadunk el. Névaláírás nélküli idegen kezektől hozzánk küldött tudósításokat semmi esetre sem közlendőnk. Alapító KULTSÁSI ISTVÁN táblabiró, Kiafia Özvegye. A Nemzeti Újság folyó évi október lső napjával kezdendő másod-évnegyedes (október-decemberi) folyamatára Budapesten házhozhordással boríték nélkül 2 ft. 48 kr., postán borítékban küldve 3 ft. 30 krjával fogadtatik el az előfizetés Besten zöldkertutczai 488dik szám alatt földszint a kiadóhivatalban. TARTALOM. ITIagyarorazási és Erdély. Érdemméltánylat. Előléptetések. — Erdélyi országgyűlés. (A főkormányzó megnyitó beszéde, s a reá következett válasz). Törvényhatósági tudósítások. Pozsonyból (közgy. vége, főispáni helyetteseknek törvényszékekeni elnökösködése, erdélyi unió s egyéb magán ügyek). — Vegyes újdonságok. Külföld. Spanyol-, Francziaország. N.Britannia. Értekező (A magyar katholikus papság nemesi joga). Tárzulatok és Intézetek. (Nemzeti színház). Hirdetések. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Ó cs. kir. ap. felsége tordai Wirkner Lajos m. kir. udv. kanczellariai tanácsnoknak a belga király ő felségétől neki megküldött belga Leopold—vitézi rend keresztjét elfogadhatni s viselhetni kegyelmesen megengedni méltóztatott. (3 cs. kir. ap. felsége Chrestels Pál Brassó város alkapitányát polgári kisebb arany érdempénzzel díszíteni legkegyelmesebben méltóztatott, a cs. kir. ap. felsége Waszili Miklós újvidéki polgár és sütőmesternek a görög király ő felségétől neki megküldött érdemrend elfogadhatását s viselhetését legkegyelmesebben megengedni méltóztatott. A nmlgy m. kir. udv. kincstár a gácsi k. sóhivatalnál megürült beszedői állomásra Beywinkler József ottani ellenőrködő sómázsamestert; továbbá a nagykanizsai k. sóhivatalnál megürült ellenőrködő mázsamesteri állomásra Mireczky Sebestyén szegedi sóhivatali írnokot; végre Buday Károly nagyváradi sómázsamestert ugyanott ellenőrködő mázsamesterré alkalmazá. Erdélyi országgyűlés. September 9-rel tudósításunk kiegészítéséül közöljük főkormányzó önmagának az országos terembeni legelső megjelenése alkalmával mondott beszédét, melly itt következik. Tekintetes Karok és Rendek! Hódolattal tisztelt fejedelmünk kegyelméből megjelent megint Erdélyre nézve azon nevezetes nap, melylyen három nemzeteinek Karai és Rendei országosan összehiva és ennek következésében törvényes szabadságaik egyik legnevezetesbikével élve, maguknak főtisztviselőket választandók és a hazajövő boldogságáról tanácskozandók. A királyi előadásokban élőnkbe tűzött tárgyak és ezen országgyűlésnek több teendői nevezetesek, mélyen bevágnak a szeretett haza, a nemzetek, az egyes néposztályok jövendő jólétébe; a most hozandó törvényektől függ szülötte földünk maradékaink és utódaink jövendő sorsa, ezeknek áldása vagy kárhozata követendi minden lépteinket. Az örökösen haladó idő, a mívelt világ népeinek, tartományainak, és különösen a testvérházának emelkedése, hathatósan intenek több viszonyainknak illőbb meghatározására, szoros elrendezésére, polgári alkotmányunk megerősítésére, az értelmi erő bővebb kifejtésére, az anyagi jólét emelésére. A bérezés Erdélynek polgári állásában sok változásokon kell keresztül menni, ha azt nem akarjuk, hogy a több mivett országoktól elmaradva, minden természeti gazdagsága, lakosainak kitűnő képessége mellett is örökös pangásban lespedjen. Ezen nagy, szép, de minden nehézségektől nem ment munka megkezdésére vagyunk meghiva. Igenis, tekintetes Karok és Rendek, alkotmányunknak, századokon daczoló és méhlepte falaiban is tisztes épülete a mostani kor sokoldalú követeléseinek nem felel meg, de még használhatatlan rommá nem roskadt össze ; talpköve, több falai, némelly oszlopai az idő és ennek viharai által megedzve, erősebbek, mint azok lehetnek, mellyeket helyekbe emelhetnénk. Vigyázva járuljunk tehát a kényes munkához; újítsunk, igazítsunk csak ott, hol a körülmények azt parancsolva kívánják, nehogy az avatatlan kéz rombolva több kárt, mint hasznot tegyen; ne fecséreljük a drága időt olly haladási kérdések feszegetésére, mellyeknek meddőségökben jövendöjök nincs, mellyekben ezért nem érhetünk; ne bontsuk el, ne rázzuk meg azt, minek jobb fölépítéséhez nincs, nem lehet reményünk. Nem kívánok a dolog részleteibe ereszkedni; ez igen messze vezetne és az egyes tárgyaknál úgy is lesz alkalmam nézeteimet előterjeszteni. Csak arra óhajtottam és óhajtom újabban is a tekintetes Karokat és Rendeket figyelmeztetni, hogy minden lépéseinkben óvatosak legyünk, és kerüljünk el gondosan mindent, mi ezálunk tévesztését vonhatná maga után. Ez azonban csak úgy lesz elérhető , ha nem csak jó fejedelmünk iránt, kinek minden óhajtásai alkotmányos jogaink épségben tartására, kis hazánk javának öregbítésére irányozvák, bizodalommal viseltetünk, hanem ezt kiterjesztjük itt együtt munkálkodó honfitársainkra is; ha különböző nézeteink előadásában egymást nem gátoljuk, sőt az előítéletektől menten az okok erejének engedünk. Kölcsönös egyetértés a haza javának előmozdításában minden mellékes czélok félretételével, szeretet és engedékenység egymás iránt lengje körül, vezérelje tanácskozásainkat. Ez minden testületnél a tárgyalások czélszerű eredményének múlhatatlan kelléke, legfőbb tényezője; a fényes gyülekezetben pedig még annyival is inkább, mivel a tagok számos osztályának sok tekintetekben különböző s néha összeütköző érdekei a főczéltól könnyen félre, kedvetlen súrlódásokra, gyanúságokra, és mi még veszélyt hozóbb, gyanúsításokra és ebből következő ingerültségre , a szabad tanácskozások mind megannyi mételyeire, vezethetik azokat. Távol legyen tőlem, hogy a tekintetes Karokat és Rendeket ezen érdekek tökéletes elmellőzésére bírjam, azoknak ápolása nem ritkán a kegyeletek egyik neméhez tartozik; de itt is a mértéket megtartani múlhatatlan kötelesség, ennek határain túlcsapongást még az indok szentsége sem igazolhatja, sőt midőn a közjó forog kérdésben, az illy osztályi érdekeknek háttérbe kell vonulniok; valamint azért magát föláldozni minden egyes hazafi köteles, ugy ezt tenni minden néposztálynak dicsőségére válik. így és nem máskint érhetjük el az élőnkbe tüzelt szent czélt; csak igy és nem máskint felelhetünk meg jó fejedelmünk szent kívánságainak, mellyek alattvalói boldogságának előmozdításával összefornak; a haza várakozásának, mellynek szemei reánk forditvák, reményei bennünk központosainak; csak igy és nem máskint számíthatunk méltánylására az utókornak, mellyre háramlandanak működéseink majd minden eredményei. Ezen zajos éjjenektől kisért beszédre itélőmester G. I. ő mlga imigy szónokolt: . Nagyméltóságu gróf és királyi fökormányzó ur! Nem kell tolmácsolnom az ország rendeinek hazafi örömét a királyi kormányszék megjelenése felett, mert az sokkal szebben nyilatkozók beléptekor, hogy sem én elmondani képes lennék, a szív belsejéből eredő öröm úgysem enged a szakkali kifejezésnek, az a szemen sugárzik ki erőteljesen; és miként ne örvendenénk , midőn a törvényhozás szövevényes ösvényére lépendök, alkotmány-rendelte úti- és segítő társunkat körünkben szemlélhetjük, csak kérni vagyok hát bátor nagyméltóságodat és a királyi rőkományszékét, hogy hamunkban többféle ágazó ösvényekre találandunk, tapasztalási bölcseségekkel a biztosabbra segíteni méltóztassanak. Törvényhozó utunkban három erő : egység, nemzetiség és alkotmány tartson össze bennünket, és én szabadságot veszek magamnak a kir. főkormányszéket is az egy akaratra, nemzetiségünknek, szivünk ez imádottjának védelmére, alkotmányunknak mint dicső fejedelmünk s szeretett hazánk közös boldogságok egyedüli alapjának föntartására és erösbitésére fölhívni. Mi atyafiságos bizodalommal fogjuk a királyi fökormányszék törvényszerű javaslatait fogadni, de viszontagolva kérjük a kir. fökormányszéknek is tiszta szándékunk iránti atyafi bizalmát. Közös a czél, mellyre törekszünk! köz jelszó: fejedelem és haza!! Ígérjünk tehát egymásnak s nyerjünk is egymástól kölcsönös szívességet. A nagy Isten pedig adjon nagyméltóságodnak és a királyi főkormányszéknek, a nagy czél megközelítésére, erőt és állandó egészséget. Másnap September 16kán, már 8 óra tájt tarka vegyületű roppant sokaság csoportozott városunk utczáin, kíváncsian vára az országgyűlés ünnepélyes megnyitását. A városbeli ezédek zászlóikkal, s egymástól bizonyos távolságra álló könnyű lovas katonák a tanácskozó teremtől csaknem kb. biztos önmaga szállásáig párhuzamos két sort képeztek. Az országos terem épülete elött egy század gyalogság s a helybeli katonai hangaszkar, melly királyi biztos ő nagyméltóságának a terembe be és onnan kijövetelekor az ismeretes ,,Tartsd meg Isten Ferdinándot” hymnus dallamát hallatta. 9 után kevéssel a KK. és RR. összegyülvén,szokás szerint előbb is a tegnapi gyűlés folyamáról szerkesztett jegyzőkönyvet olvasták föl. Ez alkalommal Kraszna megye követe B. S. a tegnap tett óvását tartalmazó jegyzőkönyvi pontra észrevételt tevén, akkor kívánta megigazitni, miszerint Krasznamegye az 183316 21. t. czikk értelmében, mint Magyarország alkotó része veendvén részt képviselet által e jelen országgyűlésben, azzal a részek Magyarországhozi visszacsatolásának kárára, hátráltatására lenni nem kíván. Mihez képest szóló követ küldőinek a közelebb múlt országgyűlésen jegyzőkönyvre tett minden e tárgyra vonatkozó óvásait ezennel jegyzőkönyvileg ünnepélyesen megnyitja. Ekkor a KKr. és RR. a kir. kormányszéket küldöttség által körükbe hiván, k. kormányzó e nmllga s a f. k. kormányszék sűrű éljenzések közt megjelent, s kir. biztos önmagának újbóli fölkérésére a tegnap kinevezett küldöttség lön megbízva. A küldöttség tisztében eljárván, jelentette, miként kir. biztos önmaga azonnal meg fog jelenni. És volt kíváncsiság, előre tolódás, különösen a karzatokban, mellyek a szó teljes értelmében tömve voltak. A terem nagy része fényes öltözetű országos férfiakkal, hátulján a sorompók által elválasztott hallgató hely förendü hölgyekkel voltültetve. Kün az utczákon a nép zajosabb mozgása, a katonaság rendbe állítása, a tartományi posták előlovaglása, s a megrendült „Tartsd meg Isten“ jelentették királyi biztosi méltósága közeledtét. Ő . felsége magas tiszta személyesítésének méltó fogadására az orsz. teremből elébe ment az épület kapujáig a kir. kormányszék több főurak kíséretében, és fölkisérték számos katonatisztek társaságában. A közönség szűnni nem akaró éljenezésekkel üdvözölte. Kir. biztos , maga az elnöki szék megötti véres szövettel borított emelvényen, ő felségének falon függő életnagyságú képe jobbján állva, kézben tartott kalappal várta be a k. biztossá lett kinevezésről szóló k. leirat fölolvasását. (E. H.) TÖRVÉNYIATÓSÁGi TUDÓSÍTÁSOK. Pozsonyiéi. (Közgy. vége.) Szabolcsnak a főispánoknak t.szelsekeni elnöklése iránt irt körlevelére szinte heves vita keletkezett. Ch.M. kanonok és tanulmányi főigazgató önsága. J. S. kerületi táblai ülnök, Sz. szerdahelyi alesperes, K. J. sz. mihályfai lelkész, gr.F. A. kanonok, V. J. tb. s mások az ellenzék tüzes tagjai ellen, kik szakadatlanul csak az uj rendszer rémeit kergetvén , gyanúsítással párosult piszkolódás s jajveszekléssel állának elő, részint a világos törvényekre, jelesül az 1486: 48. 52., 1495: 15.16.17.18. 19., 1518: 35., 1548: 48. 50. sat. t. ez. mellyekből kétségtelenül kiviláglik, hogy a főispánnak nem csak joga, de kötelessége a törvényszékeken, ugy azokon kívül is ítélni; részint a gyakorlatra hivatkozván, Szabolcs levelét félretétetni sürgették. N. J. tb. s váltótörvényszéki elnök e nagysága , a szabolcsi levél pártolására fölhozott okoskodásokat sem a megyei gyakorlattal, sem a világos törvénnyel meg nem