Nemzeti Ujság, 1846. július-december (41. évfolyam, 308-411. szám)
1846-10-18 / 370. szám
370. szám. 1846 Előfizetési díj félévre postán és helyben borítékkal 6 forint, boríték nélkül házhoz küldve öt forint ezüst pénzben. Megjelenik minden kedden, csütörtökön, pénteken és vasárnap egyegy év Lapunk mindennemü hirdetményeket fölvesz. Egyegy hasáb-sorért apró hetükkel öt ezüst kr. számittatik. Negyvenegyedik ev. Vasárnap oct. 18. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál s helyben a szerkesztőségnél. Zöldkert utcza 488. szám alatt földszint, a hivatalban. Tisztán írott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. Bérmentetlen leveleket csak rendes levelezőinktől fogadunk el. Névaláírás nélküli idegen kezektől hozzánk küldött tudósításokat somán esetre sem közlendőnk. Alapító KULTSÁR ISTVÁN táblabiró, kiadja Özvegye. TARTALOIH. Magyarország és Erdély. Kinevezés. Halálozás. Nádor ő fensége egészségi állapotáróli hivatalos jelentések. — Végszó Gorove Istvánhoz a temesi közmunkák kérdésében. (Vége.) — Erdélyi országgyűlés. (XVI. XVII. és XVIII. orsz. ülés).—Törvényhatósági tudósítások. Csongrádból (közgy. Tiszaszabályozó társulat kérelme, nádori ünnepély, közbátorság veszélyeztetése). — Vegyes újdonságok. Külföld. Francziaország. Britannia. Sveicz. Legújabb hírek. Társulatok és Intézetek. (Természettudományi társulat. — Az iparműkiállitási dijbirálatok eredményének folytatása.) Hirdetések. Gabonaár.Pénzkelet. Lotteriahozások. Dunavizállás. MAGYARORSZÁG És ERDÉLY. Merényi Lipót franczia és olasz nyelvtan szerzője és kiadója, a m. kir. pesti egyetemnél olasz nyelv és irodalom helyettes tanárának; a pesti középponti papnöveldében pedig nyilvános és rendes franczia nyelvoktatónak kineveztetett. A magyarországi s jelesen a budapesti zeneművészek egyik veteránja, Cibulka Alajos, a pestbudai városi színházak mintegy 30 évig volt igazgatója, nem különben Pest város tiszteletbeli polgára s belvárosi főegyházának karnagya, a budapesti hangászegylet tiszteleti taga, folyó hó 3kán Tata mezővárosban, hol egy pár évtől fogva visszavonva élt, szélhüdésből meghalálozott. A zene- és színművészeinek honunk fővárosaiban terjesztése tekintetéből, mire ő csak nem mindenét föláldozá, igen-igen sokat köszönhetünk neki, s hálás érzelemmel méltán mondhatjuk hamvai fölött: „békeporaira!“ Tizedik orvosi jelentés nádor ő cs. k. főherczegsége egészségi állapotáról. A tegnap köztudomásra juttatott részben eldöntő jelenségeknek reményteli folytonos kitartása tegnapi nap folytán be nem következett, s ezért e cs. kir. főherczegsége erőben épen nem gyarapodva, különösen délután és estenden igen szenvedett. Az éj első felében ő fensége álma — különféle bajok által — fölváltva gyakran félbeszakasztatott, s a magas beteg bágyadtabbnak érze magát.Éjfél után több nyugalom, a bajok enyhülése s általánosan érzett könnyebbülés után reggel felé többször félbeszakadt álom lépett be. Folyó hó 16-kán reggel a cs. kir. főherczegsége egészségi állapota körülmények szerinti, s most kevésbbé szenvedő. Budán mindszenthó 16-kán 1846. Reggeli 9 órakor. Stáhly m. k. Dr. Steinmassier m. k. Dr. Würller m. k. Tizenegyedik orvosi jelentés nádor ö cs. kir. föherczegsége egészségi állapotáról. Nádor ö cs. kir. föherczegségének egészségi állapota a tegnapi nap folytán lényeges változást nem szenvedett, s minthogy különbféle bajok majdnem folyvást tartottak, erőgyarapodást nyerni nem lehetett. A szüntelenül használt gyógyszerek késő estre a szenvedő altestben jóltevő változást idéztek elő , és az éj kezdetével nyugalom állott be. Az éjen át, úgy éjfél előtt mint éjfél után, ő cs. kir. főherczegsége jól aludt, s ma 17kén reggel minden tekintetben valamennyire könnyebbülve érzi magát. Budán mindszenthó 1zen 1846. reggeli 9 órakor. Stáhly s. k. Dr. Steinmassier s. k. Dr. Würtler s. k. légszó Gorove Istvánhoz a temesi közmunkák kérdésében. (Vége.) Ön, hogy kibontakozhassék azon képtelenségből, mellybe akkor esett, midőn a törvényről azt teszi föl, hogy a házas zsellérre csak annyi napszámot vetett, mint a 11 holdat és házat biró negyedesre ; a házatlan zsellérre pedig annyit, mennyit a házat s 7—8 holdat biró nyolczadosra, mindenféle badar dolgokat összehord, s főleg tetszeni látszik magának azon gyámokában, hogy a törvény azért vetett a házas és házatlan zsellérre annyi napszámot mint a negyedes és nyolczados telkesre , mert a zsellérek legnagyobb száma mesteremberekből áll. — ön ezen állítása által megint a legnagyobb járatlanságát árulta el az életben s megyei dolgokban, —mert miután tanodai pályájának bevégzése után temesi jószágán , és igy megyénkben legtovább tartózkodott, s a megyei dolgokbani ismereteit itt szerezte, fölteszszük önről, hogy Temest leginkább ismeri, s érintett állítása előlegesen Temesre vonatkozik,: — pedig Temes irányában milly roppantat hibázik ön; ime nálunk rovásos öszeírásaink szerint a házas zsellérek száma teszen 11,464et, a házatlanoké mintegy 3,050et, összesen tehát a zsellérük száma roó megy 14,500 főre; s mit gondol ön: mennyi a mesteremberek száma ugyanazon kutforrás szerint? felelet: 2,303 . — s azt gondolja ön , hogy ezek is mind zsellérek ? Igen nagyon hibáznék , ha ezt gondolná, — mert ezeknek legalább két harmadrésze nem zsellér , hanem telkes gazda, kiket nem szükség iparűzővé átvarázsolnunk, — és igy maradna egy 14,500 zsellér irányában mintegy 800 zsellér mesterember ; minő színben tűnik tehát föl önnek azon állítása, hogy a zsellérek legnagyobb része mesterember ? ha ön 800 at 14,500 irányában legnagyobb résznek nevez, akkor urak ! ne menjetek G. I-hoz számvetést, mathesist tanulni ! — Azt vitatja még ön, igen bölcs belátással s életismerettel, hogy a törvény azért vetett a zsellérekre annyi napszámot mint a negyedes- és nyolczadosra, mert azok napszám és szolgálat által még többet szerezhetnek , mint ezek ; — mert ha a negyedes földjeit haszonbérbe adja, — tehát nem kap érték többet mint 44 p.ftot, a nyolczados pedig 28 p.ftot, — ennél pedig minden napszámos és béres többet kereshet; — de szokott mély belátása szerint feledésn, hogyha a negyed és nyolczadtelkes földjeit haszonbérbe adja, nem lévén azok művelésével elfoglalva, napszám és szolgálat által szintúgy kereshet, mint a zsellér, — mert hiszen az Isten neki is két kezet adott, s azonfölül a haszonbért is húzza; — fwrede továbbá , hogy , ha a résztelkes jobbágy idejét és fáradságát földje művelésére fordítja, akkor egy hold földje nem négy flot, hanem ötször annyit is hozhat, s hogy igy a negyedes és nyolczados gazdáknak sorsa minden esetre előnyösebb mint a zselléreké, — következőleg a törvény azokra nem vethetett csak annyi napszámot, mint ezekre ; — ön nem akar tőlünk, kik már akkor, midőn ön még alig kezdette az abécét tanulni, a zöld asztalnál izzadtunk, élet- és törvényismeretet tanulni, pedig különben megmondhattuk volna önnek, hogy törvényhozóink az ipar és szorgalmat szándékosan nem akarták közmunkával megterhelni, hanem csak azokra rótak napszámot, kik úri munkákat is szoktak tenni, s azért sem kereskedést , sem mesterséget, sem szőlőket, szorgalomföldeket , és malmokat nem rótak meg közmunkákkal ; ha ön ezt figyelembe veszi, nem állíthatja vala azon képtelenséget, hogy a törvény azért vetett a zsellérekre annyi napszámot, mint a negyed- és nyolczad-telkesre, mert a zsellérek legtöbbnyire mesteremberek, — hiszen a mesteremberek nagyobb része földes gazda lévén, jut-e valakinek eszébe ezeknek azért, mert mesterséget űznek, több munkát róni?—megmondhattuk volna még önnek, hogy alig van olly status, melly a tőkéket megadóztatná; mert ez annyit tenne , mint a pénzt az országból kihajtani, — a hazát a „nervus rorum gerendarum“-tól megfosztani, — s akkor ön czikkében ezen hasonlítással sem él; — megmondhattuk volna végre , hogy igen is két gyalognapszám igen gyakran fölér az életben egy igás napszámmal, mert hány eset van, hol az igás napszámot használni nem lehet, hanem gyalog napszám kell; hát kaszálásnál, aratásnál, kapálásnál, rostálásnál, szórásnál , töltések emelésénél, sánczok ásásánál, utak kiegyenlítésénél, megszakadt töltések bedugásánál, mit csinál ön az igás napszámmal ? nem tudja- e ön, hogy aratás alkalmával, ha a termés gazdag, több fizetést kap egy kaszás, mint rendesen egy kétlovas fuvaros ? bizon, miután a tövényhozók mint az úri- mint a közmunkák irányában két gyalog napszám értékét hasonlónak nyilvánítják egy igás napszám értékékéhez — ezeknél okosabbnak akarni lenni mégis egy kis elbizakodás! — Midőn ön állításaimból inconsequentiát akar kisütni, a csűrés-csavarás mesterségét űzi. — először fölteszi, hogy tíz holdas negyedes léteznék, holott a negyedesek 11 holdat bírnak ; — másodszor a negyedes gazdának személyét kétszer veszi számításba , egyszer mint zsellért, azután mint negyedes gazdát; — harmadszor fölteszi, hogy ház- és belső tolok nélkül létezhessék negyed telek. — Ön azt állítja, hogy mi a 10 holdas negyedest egy cathegóriába helyezzük a házas zsellérrel; pedig mi a törvény útmutatása szerint a belső telekre , házra, és gazdára, a házas zsellérek példája után, három napszámot vévén, a hátralevő három napszámot nem a 10 holdas negyedesre, mert ilyesmi nem létezik, s a gazda maga már egyszer számításba vétetett, hanem a külső tartozmányt 10 holdra számítjuk; tehát a házas zsellérrel 10 hold külső földet, és nem 10 holdas negyedest teszünk egy cathogoriába; — és ez a kulcs ennek azon sophismája megfejtésére , mellyel minden áron inconsequentiát akar reánk sütni; különben kijelentjük, hogy megállapított szabályunk, de az igazság szerint is a nyolcadosokra még egy napszámot róni kellene, mert 323 hold külső föld után egy napszám járulván, 6-7 után csakugyan egynél többnek kellene járulni, de erre majd megint miilyen följajdulás következnék! de ha már inconsequentiáról van szó, mit gondol ön, nem inconsequentia-e az ön részéről, nekünk szemünkre vetni, hogy illy tiszta dologban, mint a kérdéses, 110 soros czikket írtunk, s ugyanakkor azon tárgyról 300 sornál többet összeírni? Megemlíti ön, hogy nem olvasván a Nemzeti újságot, czikkünkre csak egy szerzetes által figyelmeztetett, de minek is mást olvasni, mint a Pesti hírlapot, és Hetilapot, hiszen önök úgy sem keresik az igazságot, s elég ha azt tudják, mit ír, mit akar a mester, — pedig ezen mesterek egyike azt állijá nem olly régen önről nagy igazában: „ez az ember nincs magával tisztában, azokról, miket akar“ — no ez csak nem jelent annyit, hogy az ember tudósa pedig ön az égő olajat maga részére igénybe veszi, mellyet azonban főleg sophismák által tüntet ki. Reánk fogja ön, hogy minket előbb túlságos democratának, most túlságos aristocratának van szerencséje ismerni; — mi pedig biztosítjuk önt, hogy mi mindig tudtuk, mit akarunk ; — s hogy túlságos democraták soha sem voltunk; s elvünk a volt: a nemesség mellé egy hatalmas középrendet alakítani, melly a nemességgel összeszövetkezve, mind a fölülről, mind az alulról jöhető nyomásoknak ellentállhasson; — ez, úgy hisszük, nem túlzó democratia; kár volt tehát önnek, ki akkor, midőn mi ezeket fejtegettük, Pesten talán a humaniorákat tanulta, ollyaszairól szólani, mit nem tud; — voltunk azonban 10 év elött, midőn csak nem egész Temesmegye az ellenzékhez tartozott, — ellenzék embere; — s mit gondol ön, miért hagytuk el az ellenzék sorait ? talán hivatal utáni vadászat miatt ? mint önnek egyik elvbarátja, ki azon nap változtatott zászlót, midőn hivatalt nyert? — mi akkor hagytuk el az ellenzéki zászlót, mikor az Temesben mindenható volt, minden személyes érdek nélkül, csupán meggyőződésből ; — mert láttuk, hogy az 1832/6ki országgyűlésen túlnyomósággal birt ellenzék a tulajdon szentségét megtámadta, — a birtokos osztályt üldözi, s minden módon tönkre akarja az aristocratiát tenni; hallottuk az országgyűlési fiatalságnak a papság- s birtokos osztály elleni hires kitörését s uszításait, — s egy Pozsonyból visszaérkezett urnák K. V. M. befogatására vonatkozó abeli szavaira: „hogy a kormánynak csak illyés eljárása idézheti elő azt, mit több hazafiak kívánnak“ gyanakodni kezdettünk, váljon nem rejlik-e az ellenzékeskedés alatt még más valami is? ezek feletti elmélkedéseink s kétkedéseink között szerzők birtokunk egyik részét, s magunkon tapasztaltuk: mi varázserővel köti az embert a fekvő birtok hazájához, alkotmányához, és a statusquohoz, — ezen körülmények befolyása alatt vál.