Nemzeti Ujság, 1846. július-december (41. évfolyam, 308-411. szám)
1846-12-03 / 396. szám
396. szám- 1846. Előfizetési díj félévre postán és helyén borítékkal 6 forint, boríték nélkül házhoz küldve öt forint ezüst pénzben. Megjelenik minden kedden, csütörtökön, pénteken és vasárnap i Lapunk mindennemü hirdetményeket fölvesz. Egyegy hasáb-sorért apró betűkkel öl ezüst ki- számittatik. Negyvenegyedik év. Alapitá KULTSÁR ISTVÁN táblabiró, kiadja Özvegye. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál s helyben a szerkesztőségnél. Zöldkert utcza 488. szám alatt földszint, a hivatalban. — Tisztán írott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. Bérmentetlen leveleket csak rendes levelezőinktől fogadunk el. Névaláírás nélküli idegen kezektől hozzánk küldött tudósításokat semmi esetre sem közlendőnk. Előfizetési jelentés. Azon t. ez. hazafiaknak, kik lapunkra a jövő (január-júniusi) félévre előfizetni kivánnak, ezennel jelentjük, miszerint lapunk az eddigi vezető és szerkesztő kezelése mellett, az eddigi alakban, szinte mint eddig, hetenkint négyszer egyegy íven fog megjelenni. Előfizetési ára félévre Budapesten házhozhordással 5 ft, borítékban 6 ft, postán borítékban 6 ft pengő pénzben. Pesten előfizethetni zöldkert-utczában 488 szám alatt földszint a kiadóhivatalban, valamint minden cs. kir- postahivatalnál. Az ausztriai tartományokban külföldre járandó példányok iránt csupán a bécsi postahivatalnál rendelkezhetni. TARTÁSO H. Magyaroraság és Erdély. József-ipartanoda. Jótékony adakozások jegyzéke. Erdély országgyűlési idejének elhalasztása. — A dunatiszai csatorna. — Törvényhatósági Tudósítások. Győrből (közgy. nádori félszázados ünnepély elhalasztása, termésmennyiség összeírása, kóbor czigányok.) — Vegyes újdonságok. —(Krakó történeti s népjogi viszonyai. — Vége.) Külfiild. Portugália. Francziaország. Britannia. Poroszország. Értekező. (Jelentés a moldvai ifjakról, és hála köszönet azoknak, kik irántuk jótékonysággal viseltettek). Társulatok és Intézetek. (Magyar gazdasági egyesület). Hirdetések. Gabonaár. Pénzkelet. Lotteriaházások. Dunavizállás. RAGTARORGIÁCI ÉS EBHÉKIT. A pesti József-ipartanodai tanszékekre, mellyekkel 1000 pft évi fizetés van összekötve — s melly díj tiz évi ügyes és czélszerű tanítás után még 100 pfttal megtoldatni fog,— jelesül 1ször a természettudományi és mezőgazdasági tanszékre, 2szor a gyakorlati kísérletekkel egyesült vegy- és kézműtan (chemia és technológia) tanszékére, 3szor a polgári és vízi építészettan és rajzoló földmérés tanszékére, 4szer a magyar váltójog, urbér, erdőföntartás és mezőrendőrségi törvény tanszékére a pályázás vagyis vizsgálati verseny 1847- dik évi február 20-án a pesti kir. egyetemben menend véghez és pedig az első tanszékre a bölcsészeti, az utósóra nézve a törvénytudományi kar előtt. A pályázók — miután a tanulmányi tárgyak magyar nyelven adatandnak elő — egyéb tulajdonokon kívül a magyar nyelvbeni tökéletes jártasságukat is kötelesek bebizonyítani. Jótékony adakozások jegyzéke az ínséggel küzdő kárpátvidékiek fölsegüléséretek. Túróczy István tbiró ur 5 pstot küldött be szerkesztőségünkhöz. Erdélyi magyar hírlapok legújabb tudósítása szerint az országgyűlési tanácskozások december 3ról jövő 1847dik évi januarius 4-eig elhalasztattak. X duna-tiszai csatorna. Ezen társaság tagjai i. é. november 16-ra egybehivattak azon megjegyzéssel, hogy ezen közgyűlésükben a csatornás ügy végképen el fog határoztatni. E szerint a közönség és a számos meg nem jelent érdekeltek azon hírt fogják várni, hogy a társaság vagy fölhagyott czéljával, meggyőzetvén a felől, miszerint a csatorna kivihetten; vagy pedig, hogy a vállalat valahára életbe fog léptetni, a sok vizsgálatból az tüntetvén ki , hogy a nagy eszme minden akadályt szerencsésen leküzdött. Ezen alternatívákból egyik sem állott be, mi talán meglepő, de a dolog természetét tekintve igen egyszerű. Fölhagyni nem lehetett, mert a kivihetőgép- most ugyancsak con fiocchi ki van viva, és a csatornával összekötött érdekek fontossága általánosan elismerve — azonban életbeléptetni sem lehetett , mert a pénzviszonyok olly nyomasztók, hogy a kormány nálunk még a létező vállalatok ügyét is csak úgy menthette meg egy veszedelmes crisis alól, hogy saját pénztárával igyekezett részvényeink értéke állandósítását biztosítani. E szerint igen természetes, hogy újabb vállalatokra részul volna választva a mostani időpont, annál fogve főleg, mert illy vállalatoknál a bankárokat, kik a pénzviszonyokban nem függetlenek, nélkülözni nem lehet. Azonban ezen nehéz körülmény, bármilly súlyosan nehezült is a csatornatársaság vállaira, nem bírhatta ezt elhatározni arra, hogy fölhagyna végképen ezen vállalattal, mert egyszer fölhagyva, örökre elhalni kénytelen lett volna. Azért tehát a társaság minden buzgalmát méltán oda fordította, hogy életét föntartsa, mert meddig ezen eszme él, addig a hazának le nem kell mondani végképen mindazon előnyökről, mellyek neki csak csatorna által biztosíttathatnak. Nehogy azonban ezen eszmének élete föntartása kedvéért, akár melly más üdvös vállalat életbeléptetése csak távol közvetettséggel is gátoltassék, vagy gátoltnak mondathassák, ezen halogatás vagy határozatlanság által legális eltökéltséggel úgy intézkedett a társaság, hogy biztosított életű akadálynak sehogy sem nézethetik, vagy bárkinek is pénzbeli áldozatába kerüljön, ki a csatornába többé reményt nem akar helyezni , hanem a körülmények változatát mégis arra használhassa kellő időpontban, hogy semmi által nem pótolható czélja utáni törekvő működését ismét fölvehesse. Ezen eredménye az utosó ülések intézkedéseinek, úgy vélem,semminek nem tekinthető, mint azt a Jelenkor tekintette , sőt ebben mi a nehéz körülmények közt igen óvatos ügyességet látunk, mint az itt folytatólagosan közlendő hivatalos adókból bővebben ki fog tűnni, miket ezen sorokkal bevezetni szükségesnek tartottunk. A dunatiszai csatornatársaság 9dik választmányi ülésének jegyzőkönyve. F. é. nov. 13-án sz. k. Pest városában amirgy Gyürky Pál ur ő excell. elnöklete alatt a dunatiszai csatorna-vállalat tárgyában működő választmány, ülést tartván, elnök ura exc. hivatkozva a f. a. jul. 10an tartott ülés határozataira, mindenek előtt Beszédes J. urnák Klenze, T. Clark és Fynje urak véleményeire készült nyilatkozatát tanácskozás alá bocsátó, mellyben vizmérnöki nézeteit terjedelmesen előadván, mi a különböző költségek kiszámítását illeti, hollandi vizmérnök által javaslott nyolcz zsilip építésére kiszámolt pénzöszveg leszállítására ügyelve, előadja pesti építész Iluid urnak azon kiszámítását, mellyből kitetszik, hogy már ennélfogva is azon 8 zsilipnél másfél millió prt megkiméltetnék, így továbbá pontonkint taglalva Fynjo kiszámításait, azt következteti, hogy bárha az egész csatorna öble emberi kézzel ásatnék s azon modorban, mint Fynjo tervezi, a csatornának összes költségei 12,625,875 pftot fölül nem haladnának. Meggyőződése azonban azt tartja, — a mint azt a sár- és kaposvizi csatornák is tanúsítják, — hogy a vizerő használatával ezen összes költségek 2,698,903 pftra szállitatnának le. Ennek folytában mélt. gróf Dessewffy Emil ur, mint e végre kiküldött alválasztmányi elnök, benyujtá azon értekezésének eredményét, mellyet a csatorna tárgyában, Wodianer S. úrral kiküldetve lévén, későbben tartott Clark úrral, mellyből kitetszett, hogy a kisebbszerü, de mégis 9,000,000 mázsát évenkint szállítható csatorna elkészítésére 12,313,988 pft. kivántatnék;hogyha pedig a csatorna úgynevezett cornish-gépekre alkalmaztatnék, és a viz fölemeltetnék: az összes költségek 9,034,787 pftra (a kiagyagozás, mellyet a hollandi mérnökök és Beszédes szükségtelennek állítnak, általa 4 millióra számított költségei is benfoglaltatván) leszállnának , azt állítván egyébiránt Clark úr, hogy a teherszállítás 49 óra, a személyszállítás ellenben 16—17 óra alatt Szegedről Pestre eszközölhető lenne. Nemkülönben Vodianer S. ur. benyújtó kereskedelmi hiteles adatait a csatorna reménylhető jövedelmei előszámitására használandókat, és előadván mikép 1845 ben 2,691,521 pozs. m. gabona szállíttatott Szegedről Pestre, 121,716 m. só, 199,900 m. dohány, úgy különböző árukban 150,000 m., mindezeknek mázsájától 6 pg. krajezárt csatornabörül (peage) számítván, annak valószínű évenkinti jövedelmét , a partmelléki szállítmányokat nem is tekintve, 316.000 pontra számítja. Végre amirgy elnök úr jelenti, hogy azon hivatalos fölszólításokra , mellyeket azon választmányi ülés határozatából azon földbirtokosokhoz, kiknek határain e csatorna vonandó, bocsátott, és mellyekben elősorozván azon anyagi hasznokat, mellyeket ezen csatorna nemcsak közlekedési, de malomipari, kiszáritási és más gazdasági tekintetekből nyújt, őket szabad ajánlatoknak megtételére fölhivá, mindez ideig a válaszok meg nem érkeztek. Mindezeknek komoly megvitatásai után elismertetett ugyan, hogy Beszédes terve ellen a kir. építészeti igazgatóság által támasztott nehézségek és ellenvetések hydrotechnikai tekintetből eloszlattattak, és ennélfogva e tervnek technikai kivihetősége e választmány előtt kétséget nem szenved, sőt az is nyilvánvaló, hogy a csatorna által a tiszai vidékek árvízi veszéllyel semmikep nem fenyegettetnének. Azonban más részről nem kerülhette el figyelmét e választmánynak az, hogy jelenleg, midőn a pénzviszonyok nem kedvezők, reménylhető alig lenne, hogy ez alkalommal, míg kedvezőbb idők nem derülnek, a részvényes társaság tettlegesen alakulhasson. Ugyanazért jelenleg föl nem hagyva ezen , a nemzeti ipar s anyagi jólét előmozdítására annyira közhajtással támogatott , de a törvényhozás oltalma alá is vett és rendkívüli kiváltságokkal ellátott dunatiszai csatorna vállalatával, véleményét e választmány abban öszpontosítja,hogy e csatorna ügye iránt most elhatározó lépés ne tétessék , hanem a bekövetkező országgyűlés előtt néhány hónappal, reményivé azt, hogy a pénzviszonyok megjavulván, a költségek öszvege is a földbirtokosok és illető törvényhatóságok szabad ajánlatai által megfogyasztatik, újabb összejövetel tartassák, amikor az: váljon a társaság mit legyen teendő, s az ország közbejövetelét vegye-e igénybe vagy ne, vagy pedig maga részéről lemondván ezen vállalatról, minden terv és költségvetés az ország rendelkezése alá bocsátassanak ? el fog határoztatni, a melly időhalasztást annyival czélszerűbbnek véli a választmány, mert addig azon mozgalmak sikere is, mellyek a csatornavonalba eső vasutak iránt bizonyos tekintetben ezen társaság tudta nélkül az illető helyen történtek, már tudva leend, és így a társaság magát jobban fogja tájékoztatni. Ugyan ennélfogva azt véli a választmány, hogy a bekövetkező országgyűlés előtt kellő időpontban további tanácskozás végett egy társulati közgyűlés hivassák egybe; most pedig, miután azon czél, mellyet az előleges költségek fedezése végett az aláírók maguk elbe tűztek, teljesen el van érve, s egy többoldalulag megvitatott terv minden rajzokkal és költségvetésekkel együtt készen van, a fönmaradott pénzöszveg az aláírók között aránylag oszlassák el, azon ismételt kötelezéssel a társaság részéről, hogy bármikor jöjjön létre ezen vállalat a jelen társaság által részvények útján, az aláírók adakozásaik arányában tarthassanak jogot a kibocsátott részvényekhez. (B. H.).