Nemzeti Ujság, 1847. január-június (42. évfolyam, 412-512. szám)
1847-04-22 / 474. szám
nite az intézetbe lépni s tehát fizetni is tartozzék, véleményünk szerint ezen canon „a jótéteményt senkire erőszakolni nem kell“ decanonisálja a mostanság létezőkre nézve; azonban a teendőket értve a lehetés föltételéül e kötelesség elvállalását kitűzni egészen helyén van. — Szinte nem látjuk át, a csekély jövedelmű tanitók helyett befizetni az intézetbe az évi járandóságot mikép fognak szoktathatni az illető községek; mert a mire valakit sem önmaga, sem törvény nem kötelez, arra ki fogja őt joggal kötelezni? — Az ágostai vallás növendékeire nézve, kiknél a nevelés nemzetiség tekintetében leghiányosbnak jelentetett, 50 p. tr. szavaltatok iskolai magyar könyvek vásárlására. — Az alispáni jelentés folyamatában még, állapotaink fölött kellőbb értesülhetendésünk szempontjából, az ausztriai monarchia statistikai tabelláit minden évben megszerzendeni rendeltük. A rögtönítélő törvényszéket illetőleg, egy nem rég előfordult kellemetlen eset alkalmat adó indítványba hozni, hogy szabályainak czélszerűsítése s módosítása iránt legfelsőbb helyre alázatos kérelem intéztessék. B. I. ellenszegült azon argumentummal, hogy e módosítás nem törvény, hanem ismét csak patens s kormányi rendelet lenne. De főispán úr ez argumentumnak falánkját véve rögtön azon ellenargumentummal: miután a statáriumot min magunk kértük s avval élünk is: mind a fontos ügy, mind az eszély parancsolják akarnunk és rajta lennünk, hogy az czélszerű legyen. A módosításért okadatolva fölírunk. Az elhatározott járásonkénti bíráskodás pedig, ha a bírákra nézve veszélyesnek jelentkeznék, M. M. észrevétele folytában a delinquenseket az illető tisztviselők Szekszárdra szállitandják. Ő felsége atyai szivének ama gyöngéded gondoskodását, mellynél fogva a szükségre élelmi állapotra fölügyelni állandó országos bizottmányt nevezett, hódoló méltány- és hálával fogadtuk. Ez ügynél az embert nemcsak átalában, (hisz ezt már rég tudtuk) de a szívben is jól ismerő elnök javaslá, hogy, kik magukat a néposztályból nemesszivü jóltévökül ismertetendik, a járásbeli tisztviselők által bejelentessenek, mikop aztán nyilvános elismerés s magasztalás legyen egyik emberi jutalmuk az embereknek. — Élelmiszer - pótlékul, hogy rozsliszttel vegyitessék, kukoriczacsutka-liszt ajánltatván, miután az e vegyitékbéli süteményt többen kóstolás s tapasztalás után megehetönek s épen nem rosznak álliták, megyei főorvos megbízatást von, ez egyveleg-kenyér készítése módját írásba foglalni, melly aztán kinyomatni s helységenkint szétosztatni fog. — Grattván külhoni német urodalomtól dísztelen hátirattal megcsufitva visszaküldött hiv. magyar levelünk miatt panaszt tévén a mahtanácsnál, ugyan az e kellemetlen vitályt akép egyenlitéki, hogy jövendőben a német állományok, kerületek s hatóságokkal föntartandó s folytathatandó közlekedés nyelve latin legyen. B. I. ezért bosszús, s a hosszú idők nehéz küzdésével kivívott nemzetiség s nemzeti nyelv föntartása s terjesztése mellett bajnokoskodék. De nemes hevét tüskint lelohasztám. főnökünk, nemzetiség s nyelvünk föntartása s terjesztésének megvan a maga terrénuma, a német állomány- s tartományokban terrénumot annak csak nem akar aquirálni tb. ur? mert, ha ezen vajúdunk, úgy bizonyára a helyett, hogy tiszteletet biztosítanánk nyelv- és nemzetiségünknek más nemzeteknél, a kivihetlenbeni hiú öröködés által nevetségessé tesszük mindkettőt velünk együtt. Aztán a két szélsőség között nem bölcsen találta el a küzdetést a nolgurtanács ? Elég van téve mindkét részről a nemzeti önérzetnek az által, hogy nem kényszerül egyik is a másik riválisnak fölerőszakolt nyelvével élni, hanem él egy harmadikkal, mibe önmaga is beleegyezett, a mi a nemzeti nyelv érdekét teljesen megvédi s biztosságba helyzi; miképen a miatt, hogy a franczia nyelv az európai diplomatia nyelve, egy európai nemzet sem áldozta föl önnyelvét, mert a franczia mint diplomatikai nyelvhez önmaga adta egyezését. És mi még csak tudunk németül, de bezzeg hova lesz Grattván Árpád nyelvével? Vagy németek, bolgárok, serbek, oláhok, bosznyákok sat, vagy tanuljanak kedvünkért magyarul, vagy magyar tolmácsot tartsanak? A megyei levelek közöl Zágrábé, minthogy utóbbi gyűlésében önmaga önnön s az illetők részéről a tévedéseket elismerő, s megnyugszik az utósó legfelsőbb rendeletén. A. A. nyilatkozata szerint, tudomásul vétetett. — Temes fölhívása következtében a boldg. nádornak országosan emelendő emlék iránt végeztetett: határozzon ez ügyben az országgyűlés. — K. Szolnok s több vele ügytárs erdélyi megyék levelei folytán, az unió és részek kérdésében nyilvánult véleményeken örvend föis-páni mlga, miszerint t. i. sokaknak ama vérmes nézete : „exequaltassék a megalkotott törvény, tessék mibe telik“ immár mérsékül, s a békés alku s egyezkedés eszméje mindinkább rokonszenvre talál. Végzés: a hozott törvény iránti kellő tiszteletet, s az ügy nehézségét szem előtt tartva Tolna, az uniós részek tárgyában semmit nem határoz; intézze el azt az országgyűlés. S okosan: hadd oldja meg a bonyodalmat, ki azt csinálá. Főispán urunknak megyei egész létünket átölelő éber gondja múzeumot szüleményeze számunkra, mellynek alapját Gy. S. ügyvéd s néhai L. orvostanár urak által a megyének áldozott pénz- és természeti nevezetességek teszik. Inditványró ugyanis e méltósága, hogy ezen alapon a rendek legitt múzeumot keletkeztessenek ; mi is közlelkesedéssel elfogadtatott, T. K. főorvos ur az ekép létre kapott intézet rendezőjéül neveztetvén. — A rabkenyér árának fölebb emeléséért folyamodván a sütő, főispán , mga indítványára, valamint az előtt és pedig jó sikerrel főzés — úgy most sütéspróba határoztatott, ugyan azon fölügyelőség alatt, melly a fözéspróbát figyelő. — A hús ára 12krról 14re emeltetett. És ez a házi gazdáknak fáj, de a mészáros gazdák ellenkező érzetüek.— Nagy János, Erdélyi országgyűlés. Ápril 14-kén volt a XLVIIIdik országos ülés. Tárgya : „az úrbéri állományok haszonvételének eladásáról“ szóló IX—dik törvényjavaslat. A kk. és rt.-ek ezen törvényjavaslatban mindenek előtt kimondják, miszerint az úrbéri állományok tulajdonossága törvény értelmében a földesuré. Továbbá a rendsz. bizottmány azon javaslatát, miszerint az „úrbéresnek megengedtetik , hogy a telkébe tett beruházásait, telkének és jobbágyi állományának haszonvételével együtt saját földesurát, a helybeli községet és az erkölcsi testületeket kivéve, más akárkinek eladhassa“ — a kk. és rr. oda módosítják, hogy a vásárlásbeli elsőség úrbérest illetvén, ha illyen nem találkoznék,a földesur saját úrbérese állományának és haszonvétele megvásárlásában más birtokosok és törvény szerint meghonosult vagy honosulandó polgárok fölötti elsőséggel bírja, úgy mindazáltal, hogy az ekét megvásárolt állományokat, a vételár megtérítése mellett úrbéreseknek tartozzék átadni. A rendsz.bizottmány egyikéban, némelly eseteket kivéve, senkinek egy helységben négy egész teleknél többet vásárolni meg nem engedi. Erre nézve a kk. és rr. abban állapodtak meg, hogy a földesurat illetőleg semmi illyen maximum ne határoztassék; az úrbéresek ellenben olly helységekben, hol az úrbéri állományok összes száma 60-t meg nem halad, egy; 60-tól 100-ig két; 100-an fölül három telket vásárolhassanak meg, úgy mindazáltal, hogy ha valamelly eladóvá lett úrbéres állománynak más úrbéres vevője nem találkoznék, akinek három állománya van, vehessen hozzá többet. Ezek a határozat sarkeszméi. Jövő ülés tárgyául a X-dik törvényjavaslat van kitűzve. Ülés vége 2 óra után. A pozsony-nagyszombati vasút részvényeseinek közgyűlése. (Folytatás.) A fönálló föloszlás után, tehát a 36ki tiszta jövedelemből mind a két részvényosztály részét kieszközöltük, azonban a régi pálya részvényeseinek részükből még 4,319 fr. 37 krt kell levonnunk s az építési pénzalaphoz mint kamatot a Schenkwitzig vezető pálya s a bazini út helyreállítására szükséges tőkéért adnunk, sigy a 2500 I. kibocsátási részvényért 16,250 frtot takarítunk meg, azaz egy részvénynél 30 percentet. Az elsőbbségi részvényeket illeti november s december hónapra a 600,000 fr. tőkétök 5% 5000 forintjával, s még 4,785 fr. 31 kr. fölösleg marad a Szeredig vezető új pálya számára. Itt tehát önök uraim a fönálló jövedelmi fölosztásban megegyeznek, tehát azonnal az osztalékok elhatárzásához fog hatni, hol mindjárt a 4,785 fr. 31 kr. fölöslegre vonatkozólag is meg fog határoztatni, hogyan kívánják azt elrendezni.“ E tárgy „osztalék“ egyszersmind alkalmul szolgál önökkel közölhetnem, hogy a n.m. helytartótanács az 1846dik évi áprilisén tartott közgyűlés határzata értelmében benyújtott folyamodványunkra — az alapszabályok flikla megváltoztatását illetőleg — 4208 szám alatt helybenhagyólag válaszolt; ennélfogva ezután az osztalékok egy év lefolyta után is fölvétethetnek. Ezen jelentéshez csatolom egy bécsi részvényesnek előttünk fekvő folyamodását, kiesedezik, hogy az I. szám alatt kibocsátott 10 darab részvényét illető osztalék 1845dik évről, neki kifizettessék, minthogy az alapszabályok által kijelölt határidő alatt, egyrészt betegsége miatt a részvény-kamatszeleteket be nem küldhette, más részről pedig az osztalékok fölvételének s kiűzetésének helyét nem tudta. — Ezen eset szinte határzat végett előterjesztetik. Építési tőkénk állapota felöl — a C alatti melléklet szerint, egy mérleget terjesztünk elő, mellynél lógva az 1845ki év végével az építési alaptőkéhez az akkorában közzétett jelentésünk szerint 876,696 fr. 16 kr. jött be, ehez jött 1846ban 270,974 fr. 27 kr., s igy az 1846ik év végéig összesen 1,147,670 fr. 43 kr. Ezen bevételből 1845ig kiadatott: 742,741 fr. 11 kr. , s 1846ban 352,370 fr. 35 kr.; a még öszsze nem számolt kiegyenlítési fölösleg 52,024 fr. 21 kr., s egy követelés Bécsben 534 fr. 36 kr., mellyel együtt a bevétel 1,147,670 fr. 43 kr. Ezen még össze nem számoltul fölhozott 52,024 fr. 21 kr. előlegezések között 1795 forintnyi öszveg létezik , melly e czim alatt „függő adóság“ a könyvben tisztán áll, s az 1845ik évi aprilián tartott közgyűlés határzata következtében az 1844ik évi osztalékok kifizetésére rendeltetett, minthogy az akkori forgalmi pénztárban ép olly mennyiségű hiány mutatkozott. Hogy ezen forgalmi adóság az építési pénzalaphoz csatolva az említett czím alatt tovább is fönmaradjon-e, a közgyűlés fogja elhatározni. Több részvényes részéről nyilvánított azon óhajtásnak, miszerint ezen vaspálya-társaság intézeti alapja jelen értéke szerint a számadási jelentéshez mellékeltessék , csak annyiban felelünk meg, amennyiben az ingó intézeti alap D. alatti alkotó részeit összeírtuk, de annak megbecsültetése s valódi értéke időhiány miatt mindeddig meghatározva nincsen. Mindazonáltal egyes alkotó részek értékét, persze dologhoz értők nélkül, meghatároztuk; de sokkal csekélyebb árt vettünk föl, mintsem az valódi becsültetésnél történt volna. (Folytattatik.) Vegyes újdonságok. (A pesti kegyes tanitó-rendbeliek) egyházában, ő felsége V. Ferdinánd születése napján, hódoló tisztelet és hűséggel páros szeretet ömledezései között buzogva az egek urának szent oltára elött, apostoli királyunknak drága életéért, hoszszu és békés országlásáért az esdő áldozatot — nemzeti öltönyben diszkedő tanuló ifjúság koszorújában — nt. Nagy Péter helybeli tanodai igazgató mutatta be. (Volik Ferdinánd) dicsőségesen uralkodó királyunk születésnapja estéjén a mélyen tisztelt s kegyelve szeretett országbíró önmaga által adott tánczvigalom egyike volt a legfényesebbeknek. Az ikerváros minden rangú és rendű nemessége s a hivatalnokok, valamint a nővilágszép koszorúja, kik a meghívásban részesültek, nem kevesbbé valának elbájolve a derék házi úrnő önmagának azon méltósággal nyájas, megelőző s minden részre kiterjesztett figyelme által, mellyel magas műveltsége mellett ősi magyar szívességgel rangkülönbség nélkül minden vendégével éreztetni méltóztatott; valamint édesen meglepetve valának a magasztos házarnak azon—minden ismételt illy alkatomkor sajátos, s ugyan ezért kegyeletre s szeretetre ragadó ritka tulajdona által, melly szerint magas szelleme a komoly foglalatosságoknál úgy, mint a vigalom kedélyes óráiban, nőnél s férfinál, korosnál s fiatalnál egyiránt, szóval mindenütt, hol a műveltség s neveltség honol, kellemes fénykort árasztván, újabb meg újabb éldeletvilágot teremt maga körül. A valódi nagyságot jellemző nyájasság ritka tapintatával, a jelenvoltak fénykoszorúja fölötti házi örömeinek közepette sem feledém amaga még azon tisztelőit sem, kik kitüntető meghívásából ezen ünnepélyes vigalomban nem lehetének szerencsések részesülni, hanem azok állapotuk s viszonyaik iránt a legnagyobb kegyü részvéttel tudakozódni kegyeskedett. — A tánczvigalom, melly a legnagyobb fesztelenség tükre vala, szívélyes s müveit kedélyességü hangulat között, az éjfél óráin jóval túl terjedt. (Scitovszky János) pécsi püspöke amaga erélyes közremunkálata következtében, a pécsi püspöki megyében nyugdíjintézet iskolamesterek számára alapillatott, mellynek tőkéje olly 252