Nemzeti Ujság, 1847. január-június (42. évfolyam, 412-512. szám)
1847-06-01 / 496. szám
tette magában értetik. A bizottságokat, mellyek különben is e nagy előmunkálattal igen elfoglalvák— mással semmivel sem terhelném, az örökváltságot saját szabad útjára ereszteném, olly formán, hogy kölcsönösen egyezkedjenek a lélek a mennyiség s lefizetés határideje fölött, és csak azon esetben, ha akármi oknál fogva nem egyezkedhetnek — szükségeltetik egy igen egyszerű törvény, melly szerint a magát megváltani akaró fel épen úgy mint a földesur is választott bíróság (compromissum)kinevezését kérheti, melly több évi jövedelmek átvizsgálása, s a két hd kihallgatása után középszám szerint határozná meg az évenkinti tiszta jövedelmet, mint a kamatot, melly a megváltási tőkét magától kimutatja. A választott bíróság határozata ellen a lélebbvitelt nem kellene megengedni, kivéve ha nyilvános hibát követett el az összeszámításban, s az előtte feküdt kész adatok maguktól cáfolnák meg a kiszabott mennyiséget illető eljárást. Ez utóbbi esetben politicai után történnék a felebbvitel a királyi helytartótanácshoz hat, hónap alatt a bírói ítélet kiadásától számítva. A határidő eltelte után nincs helye a fölebbvitelnek, kivéve itt is a honi törvények által megengedett rendkívüli eseteket. A helytartótanács szinte törvény által köteleztetnék a fölebbvitt ügyet soron kívül elővenni, és abban—legfölebb egy esztendő alatt—véghatározatot hozni, mellyen a felek megnyugodni tartóznának. Ez ajánlatot azonban csak a dolog egyszerűsítése és az időnyerés tehetnék kívánatossá ; részemről úgy vagyok meggyőződve, hogy lehetnek s lesznek olly bonyolódott örökváltsági perek, mellyek törvényes fölebbvitelt igénylenek. Poroszhonban két fölebbvitel van megengedve, s változtatás 1816 után jóval később történt, mikor az örökváltság már foganatba vétetett, tehát a praxis és tapasztalat szükségelték a fölebbviteli út kitágítását. TÖRVÉNYHATÓSÁGI TUDÓSÍTÁSOK. Harsból. Május 25-én kezdett közgyűlésünket azon rendkívüli eset jellemzi, hogy, amint az tömél- jósága a főispán is, kedélyes és szíves köszöntése után, kijelenté, semmi publicopoliticai tárgy nem jött Konczkés alá. S így ami igen ritka eset, a gyűlést csakugyan a jegyzőkönyv olvasásával kezdettük volna meg, ha egy örömteljes jelenet más felé nem irányzó vala figyelmünket. Szeretettel s atyai gyengédséggel kormányzó koronás urakodónk, ténnyel akarván bebizonyítani , mennyire óhajtja enyhíteni szegény, most sok helyütt éhséggel küzdő, adózóink sorsát, magas személyének képviselőjéül, megyénk szegényes védangyalául megyénkbe küldő Ambro Antal helytartósági tanácsost, aki mint kir. biztos az illetőkkel az éhezők fölsegéléséről tanácskoznék. Már ezen nagyszerű, s jótékony küldetésnél fogva is igen kedves jelenet volt megyénkben e nagyságának megjelenése, annál kedvesebb pedig , hogy Bars őt magáénak vallja, s megyebelieink innét eredt öröme nem keveset öregbedett az által, hogy e nagysága részint azért, hogy magas küldetésének mennél czélszerűbben megfelelhessen, részint pedig — hinni szeretjük —hogy régi öl viszont szerető övéi közt , a régi barátságot élvezhesse s viszonozhassa,a közgyűlésnek szabott határidőre Aranyos-Maróthra megjelent, s e méltósága főispánunk indítványára egy küldöttség által jeles első alispánunk szónoklata mellett üdvözölte leit, válaszában pedig oda nyilatkozott, hogy a legmagasabb meghagyásból szándékolt szegények iránti intézkedéseinek biztosi sikeresítése végett, megyénk tisztviselőiből kiknek a megyéről legjobb tudomásuk lehet álló küldöttséggel akar értekezni; azon intézkedések fölött pedig, mellyeket megyénk eddig is életbe léptetett, ő felsége nevében megelégedését nyilatkoztatta. Megyénknek részint katonatartásra, részint a megye szabad rendelkezésére bízott, 13.000forint jutott. Egy megyei tisztviselőnk, de a ki csak ugyan egyetlen egy a maga nemében, akaratoskodásának egy új jelét adá az által, hogy a n. m. m. udvari kancellária által fölküldetni rendelt egy pert, azért, mivel Kileteken még némelly követelései volnának az előfogatokra s más egyéb perbeli költségekre , addig míg ezeknek elég téve nem lesz , kiadni vonakodott, s ezt a gyűlés elött kinyilatkoztatni elég szerénytelen volt; de ||js/10/| cgi,ha sok oldalról ismeretes ar leheté, s hozzá igen illet, hibázna pedig a nyájas olvasó, ha ezen tényből többi jellemteljes tisztviselőinkre némi következtetést vonna. Gyűléünkről csak ennyit, de még valamit majd feledek,l/i i.i. hogy jövő országgyűlésünk reményébe, kellvén idővel követeket is választani, megyénk nemességét összeíró küldöttség már is kineveztelett. — Megyénk főispánénak nagy reményű fia báró Majthényi Izidor eddig volt tisztb. főjegyzőnk szellemdús szónoklattal a megyétől s hivatalától búcsút vett, talán rövid idő múlva új rendeltetése helyére Fiuméba, ahova öt ő felségének kegyelme áthelyező, elutazandó, bucsuszónoklata után egy táblabiró indítványára, megyénk táblabirái sorába igrattatott. Legyen még szabad megyénk életéből egyet kettőt megemlíteni.. Megyénk évek óta örömmel élvezett békéje száműzetett fa meghasonlásnak nem csak magva van elszórva, hanem olly terebélyes fává növekedett, hogy a meghasonlás viszályokban örömet lelő madarak kényelemmel pihenhetnek ágain, s danolgathatják vészihozó énekeiket. Mi ezt bővebben taglalni nem akarjuk, ez nem hivatásunk, tennék mégis, ha reménylhetnék, hogy a dolgok őszinte előadása által a béke helyreállítására,csak igenparányit lehetnénk is, de épen tehetetlenségünk érzete rémít el bennünket, s csak sóhajthatunk, pedig ugyan mélyen, azokon,akik bajainknak élesztői s bujtogatói, erről eddig elég. Már követválasztásra is történnek előkészületek, s két párt alakult, egyiknek S. és J....y, másiknak A...o-B...a jelöltjeik. Az avatottabbak mondják, hogy nem leend fölösleges, ha mind a két részről 40,000, mind negyvenezer pengő fog elköltelni!!! — Nálunk a drágaság nagy, de ezt nem a gabonahiány — evvel piaczaink bővelkednek — hanem némellyek telhetetlensége,s mesterséges fogásaik eszközük, egyébiránt sikerült már hetivásárainkon néhány erélyes tisztviselőinknek a legnagyobb visszaélésnek elejét venni. Ezeknek egyik a vagyonosabbak csalását célzó fogásuk abban áll, hogy késő ősszel, vagy tél közepén néhány vagyonosabb urnak minden gabonáját megveszik , azon látszólag igen kedvező föltétellel, hogy azon az áron fogják azt fizetni, a minő lesz ezen vagy amazon a hetivásáron — mellynek napja pontosan meghatároztatik — néhány héttel az aratás előtt, a mikor is rendesen drágább lévén a gabona. De ők mit tesznek az ármányosok !! több gabonát hozván be, készebbek nagyobb nyereség reményében azt, a kiűzött napon jóval alább engedni, hogy a szerződés mellett vett gabonával annál inkább nyerészkedjeink. E hó 21-ik 22-ke körül megyénk oszlányi járásában jelesen Nemeskosztolán körül, a jég több határ elpusztított. — Lehetetlen még egyet érintettei el hagynom, igaz ugyan azt mondja talán valaki, hogy elmúlt esőnek nem kell köpönyeg, de ha későn is (nem táplálhatván reményt, hogy a korábbi fölszólalás által a baj orvosoltassék) szükség fölszólalnia hol az egyháznak, s azon egyháznak , a mellynek a magyar csakugyan sokat köszönhet, a mértékletesség által is eszközlendő erkölcsiség előmozdítására ezélzó, s magyar alkotmányunknál jóval régibb — lásd S. Steph. Deer. Lib. 2. cap. 9. — időkben behozott, s testileg el nem halt, lelkileg pedig és eldödeink által is, egészségük romlása nélkül megtartott , intézkedéses külső fenyítéke gúnyoltatok ollyanok által, a kik úgy látszik azon hamis elvet tették magukévá: finis sanctificat media. Barsban a szegények fölsegélésére tánczvigalom sorshúzással — a hölgyek ajándék-adásra kérettek meg — párosulva rendeltetett, s ez jó, vajha annyi jönne be illatánczvigalomkor, hogy Hársnak szegényei járásra s munkálhatásra erőt kapnának. De ezen tánczvigalom szombatra, s pedig kántor-szombatra május 29-ére van rendelve, s tart persze vasárnap világos nappalig, s ezáltal is a „devotus foemincus sexus“ még a vasárnapi isteni szolgálattól is elvonulik. 365 napja van egy évnek, s bizony ezek között illy mulatságra sokkal alkalmatos!) több nap találtathatott volna, vagy talán azért történt, hogy a dőzsölés és nyomasztó éhség, s igy eszköz és czél közötti, a mértékletességnek, és elvonultságnak szánt napon szembeszökő ellentét által, a jótékonyság (melly más bárminémü napon czélszerűbb s bizonyosan hasznosabb is leendőit vala) érdemtelibb legyen?? Ez ugyan a status és egyház között fönállani kellő confoederatio pactumának erőszakos méltánytalan feliprása, a népnevelésnek egy pompás dicső vehiculuma? a fönálló egyházi rendeletek iránt —’ idővel lehet talán a köznépben is (de más arányban) hatást gyakorlandó engedetlenségnek ritka példája! Tényekből ismerni az uralkodó szellemet! Ingből. Máj. 24 (közgyűlés folytatása és vége.) A mult számban megírván a lisztujitás határnapját, szükségesnek tartjuk vett tudósítás nyomán az a körül tett előintézkedéseket is tudatni a l. olvasó közönséggel. A megyei nemcséget a kiküldött választmány összeírván, elhatároztatott, miszerint a szavazás a szerint, s ha lehet járásonkint a nemesek hadnagyának vezetése szerint fog történni. Az özvegyeknek s azok képviselőinek szinte adtunk szavazatot , de ezek részéről egynél több egyén fölhatalmazással föl nem ruháztatik. A tisztesekről sem feledkezünk meg; ezek irányában végzésileg kimondatott, miként mindaz, ki országgyűlési terhek viselésében részesült, szavazattal birand. A szomszéd vármegyéket a lisztujitásra meg nem hittük, mivel attól féltünk, hogy ezen különben is kis megyében majdan túlnyomó szerepet fognak játszani; csak értesítettük őket, miszerint az illető e megyében birtokos egyénekkel tudassák a határnapot. Már most néhány szót a föllépett alispánokról. Megyénkben is, mint másutt, két párt létezik. Egyiknek jelöltje idősbb....y Pál tb, egy szilárd jellemű s egyeneslelkü egyén, ki majd nem minden megyei hivatalokon keresztül ment, ki a megyei igazgatás minden ágába beavatott, s e részben is gyakorlott, s tágas ismeretü, alapos tudományi s jó szónok is; — a másik jelöltjei e lap t. olvasói előtt is talán ismeretesek , mert ezek azok, kik hivatalos visszaélések miatt a megye által keményen megravaltak, hogy a megyei kormányt illy hivatalnokokra okszerűen bízni lehessen, sem az osztó igazsággal, sem a törvényességgel nem látom megegyeztethetőnek. Mi fog történni ? az a jövendő titkos leple alá van burkolva ; minden esetre elősorolandom, s a rendes tévézőnél hamarább megbandom: kié lészen a pálmakoszoru. Igazfi. Zágrábból. (Május 25diki közgyűlés.) Ma kezdetett meg Zágráb megye májusi közgyűlése. Péchy Imre főispán e méltósága, aki a megye ülésteremébe léptekor szíves éljenkiáltással fogadtatott a rendek részéről — rövid, de tapintatos beszéddel nyita meg az ülést, mellyben szokás szerint a rendeket egyetértésre s egyeségre fölhívni, s a közügyek fölötti tanácskozásnál a rend, béke s mérséklet lelkiismeretes föntartását szivükre kötni el nem mulasztó. A megnyitó beszéd után inditványozó főispán ö mllga , hogy minekelőtte másfelé vágó ügyek tárgyaltatnának , szükséges mindenek előtt ez ülésben a múlt gyűlésben szóba hozott dolgokat recapitulálni és az ezekre vonatkozó események átvizsgálását elővenni, melly javalat a jelenre, s minden májusi s novemberi gyűlésekre szabályul vétetni határoztatott. Erre, a végzéshez képest, az irományok sconírozása kezdetett meg, mi a mai ülésben egész napon keresztül tartott, miről e lapban bővebb ismertetést adni fölösleges, minthogy többnyire minden kiemeltebb publicistai érdek nélkül való belmagándolgokat illeték... Egyedül egy tárgy látszik méltónak a megemlítésre, nemcsak benérdeme, de a jelentékeny szóharcz miatt is, mit ennek elintézésénél a rendek kifejtettek. Ez egy, a zágrábi káptalan s ennek bányászai köztiévé bányászati perre vonatkozott, mi a káptalan várnagyi bírósága által meginditatván, s a felebbezés utján — azonban a megyei itélőszék mellőzésével — az utósó birósági törvényszéknél a káptalan javára ítéltetett el. Itt mindjárt a rendek részéről többen az említett várnagyi hivataltól hasonló bányai perek tárgyalását elvitatni akarták s kétségbe hozni, minthogy az újabb törvények értelmében a szokott bírósági vonalban ezeket a megyei törvényszéknek kell átvizsgálnia. A káptalan ügyésze hivatkozott ugyan az utósót illető privilégium fokra, a százados hosszú szokásra, minélfogva a káptalan várnagyi itélőszéke a jobbágyainak s bányászainak pereikbeni bíráskodást már eddig is gyakorlottá; mégis az ellen a másik oldalon erősen vitallatott, s mint rémlik előttünk, nem alaptalanul, hogy a köz országos törvény ellenére ott semmi kiváltság törvényerejileg meg nem áll s meg sem állhat, hol az előjog sem törvényben mint kivétel nem foglaltatik, sem pedig ezen kiváltságban tisztán s világosan meghatározva maga a kivétel sincs. Ezen értelemben maga a főispán ö maga oda nyilatkozott a határozat kimondásában, miszerint a zágrábi káptalan alattivalók s bányászainak bányászati perei, a bíráskodhatást illetőleg, köz országos törvények szerint tárgyalandók. Ezután néhány mészáros közbenjárására, a járásbeli szolgabíró részéről bizonyított ama körülmény, tekintetbe vévén, hogy a marha ára emelkedik, a húsnak ára 1847diki júliusig 6 krra emeltetett, mikor aztán ez eddigi 5 krajczárbeli ár ismét életébe visszalépem; főispán e méltósága ezek után a gyűlést eloszlatá. (Agr. Zeit.) 342