Nemzeti Ujság, 1847. július-december (42. évfolyam, 513-617. szám)

1847-07-01 / 513. szám

világos tartalmával öszhangzásba hozható s így e­­redményt ígérhető lévén, a kétkedő honfiak meg­nyugtatására vezethet? A második kérdés az: váljon föltakartatott s nyíltan fekszik-e az érintett ellenzékiek mostani nyilatkozataik által az oppositio minden lehető terveinek, czélainak,s véggondolatainak egész összege? És igy a lapunk tavali számaiban fölhozott s idevonat­kozó előadásainkra figyelem mellett következő czikke­­inkben logikai szigorral s meleg ügyszeretettel fogjuk tárgyalni nem csak az ellenzék elvkijelentéseit, hanem egyszersmind azon harmadik kérdést is: vál­jon valóban első rendű halaszthatlan kellék-e az op­positio ezen fölvetett elvkérdésére nézve mindenek elött s tüstént eligazodnunk? s mit kell mindenek előtt a kor­mánynak s conservativeknek tenni, hogy azon ká­rok s zavarok határzottan eltávolitassanak, mellyek ezen fölállított elv mellett az oppositio szilárdsága s parliamentaris ügyességénél fogva okvetetlenül a közügyre bekövetkeznének... TÖRVÉNYHATÓSÁGI TUDÓSÍTÁSOK. Esztergomból. Megyénk június 22—24-kén tartó évnegyedes közgyűlését első alispáni elnöklet alatt, mellyben az elnök a jelen ínségről hivatalosan je­lenté: miként az ez ügyben kiküldött választmány erélyes működése, a kir. s tószomszédu invárosok segélyt hozó közremunkálása, főkép pedig prímás c­égének pénz- és táplálékban folyvást atyáskodó­­lag nyújtott, s a helybeli főkáptalan és egyes tag­jainak szünetlen gyámolitása, de a kebelbeli irodal­maknak is az ínséggel küzdők fölsegélésére tett lel­kes áldozataik az éhhalált .megyénktől mind­eddig távoltarták, annyira, hogy éhen megyénkbeli egy­sem halt meg, és a felső vidéki, hozzánk se­­regesen érkezett s máig csoportosan járó nyomo­rultak közöl is csak három, de ezek is már be­tegen érkeztek ide. Földeink vettetlen nem marad­tak. A hamis mértékek bírságolásából mintegy 180 párt folyt be. Ezek után a hivatalos levelezések föl­olvasása került szőnyegre, mellyek közt komoly csend, figyelem s szivemelő érzelemmel kísértetett 1) föns. István fölig, s kir. helytartónak válasza, mellyben hálásan veszi e megyének, felejthetlen atyja elhunyta fölötti fájdalmas részvétét. Magasztos remények sej­telme szárnyald körül a haza jövöjén töprenkedő keb­let, midőn hazánk e fönséges fia együttmunkálás­­ra inti s buzdítja a honfiakat, mivel ám. ez által eszközöltetik a közjó, s velünk lesz Isten áldása. Vajha üdvös gyümölcsöket teremne honszerte föns. kir. helytartónknak e bölcs figyelmeztetése­ kitörő él­jenzés követte e levelet, valamint 2) Jöns. Maria Dorothea özvegy fölegasszonynak ugyan ez ügy­ben érkezett levelét is. 3) Szögyényi László alkancellár üdvözlő levelünkre érkezett válaszában a szeretett haza emelésére szánt törekvéseinek tá­maszaiul hívja föl v megyénk rendeit, hiszi is, mi­szerint ezekben illyenekre talál. 4) Temesvár sz. kir. város a jövő­biongyű­lésen a kir. városok ren­dezésének , és szavazati joguk visszanyerhetésének első helyeni tárgyalására s pártolására kéri föl me­gyénket alapos okoknál fogva. Kr. tb. a káptalanok törvényes szavazatának helyreállítását is a hongyű­­lés első teendői közé sorolja, minthogy e mellett szin­te világos törvény, birtok, értelem harczol, mit tovább is országos sérelem nélkül illy anomáliában tartani nem lehet. Kívánja tehát, hogy a választmány, melly­­hez a temesi levél utasitatik, ezt is érdemileg tár­gyalja, sőt a szabad kerületek szavazatát is, mivel ha Turopolya bir szavazattal, miért nem ezek? Ezen indítványt hálás köszönettel vette B.R. észt. kanonok, világos ura. a törvény (1608: 1) világos a százados szokás, és törvényes gyakorlat; az 1825 hongyű­lésen történt ellenlépés mit sem tanúsít. Királyi meghívó le­velet kézhez venni, megjelenni a diaetára, széket fog­lalni a teremben, s a királyi fölszólitás ellenére sza­vazattal még sem bírni, egy olly furcsa dolog, mellyet a világos törvénnyel, és szokással m­egegyeztetni le­hetetlen. Kéri tehát tisztelettel a te­rhet, hogy az al­sótáblánál jelenlevő káptalanokat igazságos kérel­mükben pártolják. J. Y. k. a törvényt és szokást meg kell tartani mindenkinek, annál inkább egy őrs.gyű­lési testületnek, ugyan­is ha a világos törvény igy nyomalik el az alsótábla által, várjon hogy tehetne ez ellenvetést a kormánynak, ha az hasonlót cseleked­nék? Mivel pedig a kir. tábla tagjai is kir. levéllel hivatnak meg a hongyű­lésre , ezt is tárgyalandónak véli. B. A. káptalanok a szavazatnak gyakorlatában voltak, ezt törvény és szokás igazolja, de a kir. tábla nem, ezek csak úgy ülnek ott, mint bírák, nem pedig törvényhozók, ők soha sem voksoltak. R. A választmány ítélje ezt meg, utasításul azonban e közgyűlés azt adhatja neki, miként e tárgyban az eddigi gyakorlatra és törvényre figyelemmel le­gyenek , mivel nem új jogok fölállításáról, hanem a régiek föntartásáról van itt szó. .. —A káptalanok régi szavazati jogát, mint törvényen és szokáson a­­lapultat, szinte pártolja. Ez tehát egyetlen egy el­lenmondás nélkül bízatott a választmányra tervké­szítés végett, kapcsolatban a városi szavazatjoggal. 5) II. Marosszék nem a részeket — mivel e­­zek elszakasztása nemzetiség tekintetéből veszélyes lehetne Erdélyre,—hanem az átalános visszacsatolást sürgető levele, az előbbi követelő határzatnál fogva tudomásul vétetett, de elvben pártoltatik. 6) 13 o­r­­sódnak a nádorválasztás ügyében kelt , és a) fe­jedelem nálunk lakását, b) a nádorválasztásnál a törvény és formák megtartását, c) törvényes időt, és d) az elhunyt nádor emlékét illető levele szinte az orsz.gy. választmányhoz utasitatott véleményezés végett; valamint 7) Ugocsáé is ugyan a dicső­­ült nagy nádor emlékéül állítandó eszmüvészeti in­tézet pártolására fölszólító. 8) Hevesi és tartósb vitára nyújtott alkalmat Hevesnek a parádi bot­rányos kihágások nyomozásából vont, és ide is pártolás végett küldött sérelme. Ennek régi ked­ves eszméje látszott itt fölmerülni, s mind azon ré­mek, mellyeket az administratori — szerinte — uj rendszerben egykor látott, most csoportosan tolulá­­nak elébe. Idézte a törvényt: Comitatus Commissa­­riis regiis non divexentur, em­legeté az Ausztriávali házasságot, de ebből azt emeli ki fájdalmasan, hogy a magyarnak kormánya nincs, mivel a mi ennek ne­veztetik, a bécsi cabinetnek van alárendelve, melly nélkül a magyar kormány mit sem tehet. Csehor­szág boldogabb helyzetben van, annak ügyeit fen­­tartja a ministeriumban Kolowrath, a magyar kan­cellária ingatag, hiszen mindig változik. Hogy nemze­tünk alkotmánya évezred óta lenáll, csak a megyei önkormányzásnak tulajdonítja, e nélkül minden egyéb alkotmány megbukott, de a mienket semmi kín­be­­folyás nem bírta fölforgatni. 1790 ben csak három administrátor volt, még­is sérelemnek tartatott; most 52 van, s mint annyi kisbiró, Kreishauptmann, meg kir. commissarius őrködnek a kormány részére az önkormányzási jog sérelmével. Illy csekély dolog­ban , egy pofozkodásban u.m. mindjárt kir. com­­missariust küldeni és a vmegye rendes eljárását meg­akasztani, valóban olly sérelem, me­ly méltán hívja föl figyelmünket. Hite szerint a kormány nem lehet párton, hanem pártok fölött; azt mondják, hogy He­vesben az ellenzék van többségben, de máshol meg a conservativ, például Esztergomban, hol igen kevésre olvadt, vagy csak egyedül ő benne van concentrálva az oppositio. Pártolja a levelet.—Kr. A ministeriumban ma­gyar is van, s ámbár az Ausztriával­ említett házassá­gunk miatt az egész monarchiát érdeklő ügyekben szük­séges az egyezkedés, de egyébként a magyar kan­cellária függetlenül működik.­­ A hevesi ügyben a kormány a sértettnek folyamodására küldött királyi commissariust, de illyesül az administratort is küld­heti; az épen nem áll, hogy most 52 administrator van, hiszen Komárom, Nyitra, Bars­sal. főispánok­kal bírnak, s csak oda kellett helyetteseket nevez­ni, hol a főispánok — a törvény követelése szerint — helyben nem lakhatnak. Kir. biztosokat küldeni — mindig jogában volt a felségének —­ha ezt gyakorolja, küldötteit épen nem lehet Kreishauptmannoknak nevez­ni, sőt midőn az igazság kiszolgáltatása fölött igy műkö­dik, hálánkat érdemli: mivroqui parcit malis, noxius est civitati. Igaz, hogy a kom­ány pártok fölött áll, de a bírónak is pártok fölött kell állania. A személyes bátorság ilyetén botrányos megsértése épen nem csekélység. Mivel azonban az egész ügy előttünk nem világos, s mind a két részt ki kellene hall­gatnunk, szónok a levelet tudomásul kívánja vétet­ni. — B. R. e. k. a parádi fürdőben elkövetett bot­rány vizsgálatára kiküldött kir. biztosban sérelmet nem lát, ő felsége föfelüg­yelési jogánál fogva egy ártatlanul elvert magistratuális személy folyamodására küldött biztost. A parádi esemény nem első, foly­tatása ez az egész országnak köztudomására azon több kihágásoknak, mellyennek orvoslására már ma­ga nemes Hevesmegye minden jóakarat mellett sem bir elég erővel. A főispáni helyetteseket ismét sző­nyegre hozta B. J. lb. a kormányt gyanusitgatván, és nem emlékezvén arról, hogy maga az ország némelly hongyüléseken óhajtotta, sürgette, miszerint az 1723: 56. törv. cz. gyakorlatba vétessék. Az 1825diki hongyülésen nagy lárma volt a titkos policzia ellen, és most, midőn a felsége törvényes módok által kívánja megtudni a megyék állását, ezt sem akarja az ellenzék helyeselni. Kár, hogy az ellenzék el nem akarja ismerni, miként a kormánnyal­ szo­­ros­ összeköttetés által a municipium ereje nem gyengül, hanem inkább amattól új erőt kölcsönöz. A régi phrasist, Kreishauptmann, említi B. lb., tessék elhinni, és ha nem hiszi, tekintsen Ausztriába, meg fog győződni, miszerint a kreishauptmanni hivatal a nélkül, hogy szónok ezt a törvényes út mellő­zésével kívánná átültetni — igen üdvös intézet, ott főleg in­criminalibus nem szenvednek ítélet e­­lőtt a szerencsétlenek 8—10 évig! — A bécsi mi­­nisteriumot úgy irta le B.­ur, mintha az más nem volna, mint a magyar kormánynak oppressiója, olly kezelést terjesztett elő, mellyről bizonyosan maga a ministerium (mellyben magyarok is vannak) mit sem tud. Mivel mindezekben szónok semmi históriai alapot nem lát, megköszönve B-nek azon fölvilá­gosító nyilatkozatát, mellynél fogva itt is csakugyan opponens, nem pedig mint egy idő óta tartatott itt conservativnek, és csak Pesten ellenzékinek, a drá­ga idő kímélése tekintetéből azonban most egye­bekre felelni nem kívánván, a hevesi levelet tudo­másul vétetni óhajtja. — M. A hevesi botrányos esetet nem tartja csekélységnek, nem épen Pará­don, hol több illy verekedések történtek már, mik által az ott mulatni szokott vidékiek előtt a nemzet jó neve is csökken, s nem igen lesz kedvek pén­zeiket nálunk költeni. A kormány erélyes eljárását köszönettel fogadja. P. sb. mint szónok ujonan lé­pett föl tanácstermünkben, szerényen elősorolván a hevesi eseményt, és a megye eljárását. I. M. tisz­telettel vevék a fölvilágosításokat, de reájok, mint magán tudósításokra nem építhetnek. B. Indignatio­­val fogadá az ö, esztergomi ellenzékiessége ellen említett kétséget, s szokott modorával — sajátsze- s­züleg ellenzékivel — nyilvánitá: miként ő mindig­­ az volt, s lenni fog, s nem fog, s nem engedi magától e nevezetet elvitázni, sőt ebben helyzi min­den dicsőségét. () nem amphibium. — A hevesi le­vél mellékletét kiváná fölolvastatni, miként minden­ki tudja, mit veszén tudomásul. Fölolvastatott, minek néhány pontjaiból szónok valódi sérelmet vont ki, de J. ismét más pontokból csak ugyan gyanús­nak látá az eljárást különösen, a­­mivel ugyan e melléklet nyomán ő fölsége előbb rendes útra iga­zítá a kihágás fölötti eljárást, ebben a megyének a nyomozást megparancsolván, tehát nem sérté a vár­megye municipiumát, sőt azt ugyan ezen parancsá­nál fogva föntartatni kiváná. Azonban, miután b) a kisgyű­lésben rendelt kiküldöttség a közgyűlésben e­­lőttünk nem eléggé világos oknál fogva megváltoz­tatott, s a k. kir. leiratban valami dorgálásról és szemrehányásról hallunk, illy körülmények között helyén látja szónok a kir. biztosnak kiküldetését, és már most a hevesi levelet, úgy mint fölolvasta­tott, mellékletével együtt kívánja tudomásul vétetni. — S a fölolvasás után sérelmet látott, s még né­hány szónok, de a többség csakugyan tudomásul véve a hevesi sérelmet. 9) Esztergom kir. vá­ros a mészárosokkal együtt folyamodott a húsár fölemeléséért, mire nézve az, azon tekintetből, hogy a marha drága, 14­ król 15-re emeltetett, a borjúhús ára 18 okra határoztatván. 10) Még e nap jövő közgyűlésünk oct. 5, a törvényszék sept. 9kére tüzelett ki. (Vége köv.) 410 M a g y a r a <• a d e in i a. 1) A junius 28-án tartott közgyűlésben szóba jött legelőször is az elnökségi ügy, mivel voltak már esetek, hogy a rendes elnökök elfoglaltatása vagy távollétük ideje alatt sem az igazgató, sem a tiszteletbeli tagok közöl nem jelenvén meg senki, kinek szabályos elnöksége alatt az ülés megtartat­hatnék, kénytelenek voltak a sokszor nagy számmal összesereglett rendes- és levelező-tagok eloszlani. Jelenben is egy eset adván elő magát, hogy az ü­gyfolyam se hátráltassák, de másfelől a vi­szont szép számmal összegyűlt tagoknak szivükön feküdvén az olly drága idő használása, mellyel gaz­dálkodni kell, czélszerűnek látta a megválasztási idő szerint legöregebb rendes tagot Vörösmarty Mihályt az ideiglenes elnökséggel megkínálni, ki is a föld­szólitásnak engedvén, a gyűlést azon magától kifej­tett tanácskozással nyilván meg, hogy a jelen eset az igazgatóság és jövő nagygyűlés­ek­be terjesztet­vén, jövendőre az elnökségi ügy ezélirányosan el­­rendeztessék. Különben is az osztálygyűlések szinte

Next