Nemzeti Ujság, 1847. július-december (42. évfolyam, 513-617. szám)
1847-10-22 / 578. szám
Mindezek után, mi Pest, Pilis, és Zsolt törvényesen egyesült vármegyei karok és rendek föherczegségednek, úgy is mint szeretve tisztelt főispánunknak magas kegyeibe magunkat ajánlván, kérjük egyszersmind császári királyi föherczegségedet, fogadja kegyesen ezen ünnepies beiktatásánál korlátot alig ismerő örvendezésünket s azon legforróbb óhajtásunkat, vajha mindazon malasztokat s áldásokat, mellyekkel császári királyi föherczegségednek dicső körútját a hiv magyar nép országszerte legbuzgóbb szívből behintette, árassza bőven az egek ura császári királyi föherczegségedre, hogy dicsőült atyja korát elérvén, sőt azt túlhaladván, mindenkori jólétben örömmel szedhesse s gyönyörrel élvezhesse szakadatlan fáradozásainak érett gyümölcseit, e vármegye pedig s az egész haza császári királyi föherczegségedben a királyi szék támaszát, magyar hazánk s nemzetiségünk őrangyalát, a tanácskozásokban s teendőkben ritka bölcseségü fővezérét, a közboldogság fénycsillagát évek hosszú során által üdvözölhesse, szünetlen buzgósággal áldhassa s éljenezhesse. Nógráditól. Oct. 19. Követ választásunk véghezment. Károlyi János szerelve tisztelt első alispánunk mind a két pártnak egyik kijelöltje lévén, miszerint közakarattal megválasztatott, de annál nagyobb harczot vívtunk olly ritka, nagylelkű, nemes két egyén irányában, kik majd nem egyenlők elvben, akaratban, tehetségben, és hazafiuságban, s ha talán van még is különbség köztük , ez legföljebb az előadási modorban lehet; és ekép a két hatalmas pártot nem annyira az ügy, mint a személy iránti érdek vezérlé nemes lelkesültségében, melly nagyszerű küzdelem olly magas fokát érte, minőhöz hasonlóra még nem emlékezünk. A választást természetesen korteskedés előzte meg, s hogy igazat szóljunk, — ámbár ez a liberális párt részéről még a sz. istváni gyűlések alatt tört ki — de egy időre megszűnt, s inkább alattomban, mint nyilvánosan működik, talán csak azért, hogy annál nagyobb erővel léphessen föl ismét — ezt azonban a conservativek hasznukra fordítván , mindeneket elkövettek, hogy czért érhessenek, minek, olly egyén irányában, minő az ellenzékiek kijelöltje volt, múlhatlanul megtenniük kelle, ha csak a bizonyos győzelmet önkénytesen oda engedni nem akarok. — A választás napján a megye terét elfoglalák a liberálisok, a conservativ pártcsak akkor vonult a megye udvarába, midőn a — superflua cautelaul — fölállított katonaság az előbbieket a jobb oldalra?— cordon által — elkülönzé. A választás előtt, alatt, és után történtek ugyan szóbeli vitatkozások, és személyeskedések, de ez olly hevült állapotban, mint illy alkalommal a nagy tűz szokott kitörni — figyelmet sem érdemel. — A választás járásonkint d. e. 11 órakor kezdődik, s — mind a két párt részéröl a küldöttség által igényelt rostálgatás miatt — éjszakai 11 óra után végződött; a diadal utcsó perczig bizonytalanságban állott, de nem csoda, midőn a nagyszerű munkálat befejezésével a szavazatok fölolvasása után 3144 szavazat közöl csupán tizzel fölözé meg egyik párt a másikat, ugyanis: Kubinyi Ferencz 1567, Dessewffy Jób pedig 1577 voksot nyert, miszerint ez utóbbi, mint a conservativek kijelöltje, neveztetvén ki, s ekép jövendőbeli követeink lesznek: Károlyi János, és Dessewffy Jób. (Beküldetett.) A. J. Zemplénből, g. A. Ujhely,oct. 17kén. Zemplénmegyének rendei a közelgő országgyűlésre követeiket elküldendők, f. hó 14kére gyülekeztek össze egy tartandó rendkívüli közgyűlésre, melly alkalommal egyszersmind az országgyűlési követek megválasztása vala kitűzve, a főispáni helyettes midőn megérkezék, mindenek a legnagyobb rendben valának, melly politikai csendnek a volt egyedüli oka, hogy az ellenzéki követjelöltek ellenében senki a conservativek részéről föl nem lépett s az intimidált conservativpárt teljes politikai semlegességbe sülylyedve, pusztán nézője volt a történteknek, a mik voltak azon okok, mellyek Zemplénnek illy nyommasztó politikai helyezetét előidézték, már előbbeni tudósításainkban némileg megérintvén, azoknak bővebbi fejtegetésébe bocsátkozni ezúttal nem kívánunk. Adja az ég, hogy a közelgő országgyűlésen a honatyák a legjobb fejedelem szándékait s királyi intéseit szivökre véve, oda intézzék törekvéseiket, hogy a pártok tusáiból végre is az üdvös egyetértés és kölcsönös bizodalom forrása fakadván föl, annak politikai kifolyása üdvös eredményt árasszon a haladás és polgárisodás nemesebb élvei után sóvárgó egész édes hazánkra !.. A rendkívüli közgyűlést főispáni helyettesünk megnyitván, midőn a számosan megjelent rendeket üdvözölné, egyszersmind azon való örömét nyilvánitá, miszerint a legjobb fejedelem Magyarország iránti atyai hajlamos törvények fönntartása iránti kegyeletének bizonyságául jövő hétkére közországgyűlést hirdetvén, annak tárgyául a dicsőült örök hálával kisért nádor helyébe, másnak választását tűzvén ki, — egyszersmind kedves álkálmul leend Zemplénmegye rendeinek is azon közhatározatukat, miszszerint a nagy elhunyt dicső erényeinek méltó örökösét, István királyi helytartót, — ki már is az összes nemzet hő szereldét bírja, — alkotmány rendelte után is nádorrá választhatni — ennek folytában a 17,002 sz. a. kelt kegyelmes kir. meghívó levél fölolvastatván és hódolattal fogadtatván, annak következtében a főispáni helyettes fölszólitá a rendeket, hogy a követek választásához fognának, egyszersmind a szükség esetében a szavazatszedő küldöttséget is kinevezvén, — melly elnöki fölszólitásra az egybegyült rendek egybehangzólag egyedül a Lónyay Gábor nevét hangoztatván, illy módon a főispáni helyettes összes bizalommal elválasztott követnek Lónyay Gábor táblabirót ■— ezután ismét egybehangzólag csak az Andrássy név kiáltatván föl, az elnök szintén közbizodalommal elválasztott gróf Andrássy Gyula tbirót a megye másik követéül hasonlólag kijelentette , kik is a szokott hitet letevén, a megye rendeinek bizodalmát hálásan megköszönték — e jeles két férfiú , kikben Zemplén megye képviselőit szemléli, úgy hisszük, nagyszerű küldetésüknek kitelhetőleg meg fog felelni; a szelidlelkű és mérsékelt Lónyay Gábor tekintetbe fogja azt is venni, hogy őt a conservativ párt már ez előtt két ízben közbizodalommal országos követül választotta — és nem volt oka ezen pártnak e tettet soha megbánnia; — az ifjú gróf, kinek szép esze mellett jó szive is van, úgy vagyunk meggyőződve: — ellenzéki heve mellett is fogja tudni magát mérsékleni ott, hol a haza java forog kérdésben. Másnap a követi utasításokat dolgozó küldöttség jegyzőkönyvének még közgyűlésileg nem tárgyalt pontjai kerülvén köztanácskozás alá, midőn annak a Ludovicaeára vonatkozó azon pontja olvastatnék föl, hogy t. i. az alapítók értelmében szorgalmazzák a követek, hogy azon országos katonai intézet minél előbb létezésének örülhessen — K. G. fösz.bíró azon indítványt tette, hogy az arra ajánlott tőkepénz inkább Polytechnicumra fordittassék; ezen indítványt pártolta gróf V. K. is; — azonban a vendégképen megyénkben megjelent népszónok B. J. élénk színekkel adá elő, hogy az intézet katonai jellemének álomkórságábeli fölébresztésére elmulhatatlan szükséges a katonai intézet minél előbbi létre jövetele, és más nyomos tudva levő nézeteket is fejtvén ki — a küldöttségi javalat közgyűlésileg is megállapittatott. 2szor. Az évenkinti országgyűlés szorgalmazása is utasításba adatott. 3szor. A parádi botrány megvizsgálását ezélzó kormányi rendelet sérelmesnek találtatván, a megyének e részbeni aggodalma az országgyűlésen a követek által szintén előterjesztetni rendeltetett. Fdszer Az erdélyi részek visszacsatolását tárgyalólag elhatároztatott, hogy a követek egy erdély-rendeiveli értekezési országos biztosság kineveztetését szorgalmazzák — hogy az 1836: 21. t. sz. végrehajtását valahára érvényesen foganatba venni lehessen. — 5ször A Tisza és többi folyamok szabályozására országos segedelem eszközöltessék. — Végre tapasztalás végett az országgyülésrei küldendő ifjak 1gen ez úttal megválasztatván — nagyon óhajlanak, hogy ők a közvélemény szerepezése helyett, alapos tudományszerzés után látnának, hogy eltöltött idejöket megbánni ne lennének kénytelenek.—Legutóbb midőn az országgyűlési költségek kivetését tárgyazó indítvány szóba jött volna, közönséges panasz tétetett a legtörvénytelenebb és leghibásabb összeírás ellen — melly hibás összeírás hogy kiigaziltassék, másod alispán elnöklete alatt egy megyei küldöttségnek tétetett kötelességül. — Erdélyi országgyűlés A XCIV. országos ülésben October 11-dikén elnök Ő nagyméltósága, miután úgy értette, hogy az úrbéri törvényczikkekkel még nincsenek készen, a karok és rendek két a „partium“ ügyének tárgyalására kíván föl, következőleg mondotta ki a határozatot. A mai tanácskozás tárgya iránt némi csekély eltéréseken kívül , mellyeket kijelentése végén fog szóló elnök érinteni, e teremben egyes értelem nyilvánult, melly úgy látja , következőkben öszpontosul. Értésekre esvén a ki. és írnek, miszerint a partiumi törvényhatóságokhoz a testvérhoni országgyűlésre meghívó kir. levél érkezett, és követválasztások iránt rendelkezés létetett, fölhiva érzik magukat minden törvényes utat és módot megkísérteni a végett, hogy az említett részeknek e hontóli elszakasztása meg ne történjék. E czélból alázatos fölirattal járulnak ő felsége elébe, mellyben hivatkozva mindazon diplomaticai és törvényes adatokra , miket e tárgyban két országgyűlésről tett fölterjesztéseikben elősoroltak, és fölfejtvén, mikép a részek elszakasztása Erdélynek politikai létezését semmisítné meg, a midőn egyfelől a törvényhozó testületben az azt alkotó elemek közti súlyegyént forgatná föl, másfelől országgazdászati tekintetben adó, ujonczállítás és országos közjövedelmekre nézve fogna zavart előidézni, kijelentik , hogy részükről a partium elszakasztásában meg nem egyeznek, és kérik ő felségét, hogy Erdélynek a Leop, dipl. és számos törvények által biztosított épségben tartását fenyegető veszélyt eltávolitni méltóztassék , remény táplálván a kb. és rr-ket, hogy akkor, midőn ő felsége erdélyi hűt alattvalóit több nevezetes jogaik elismerésével kegyelmeskedett szerencséltetni, nem fogja megengedni Erdély alkotmányos létének összeromlását. Azonban a két magyar hon egyesülése fölötti egyezkedésektől a kk. és rr. nem lévén idegenek, méltóztassék ő felsége Magyarország részéről országos bizottság kinevezése iránt rendelkezni, mellyel az e tárgyban is tervdolgozással megbízott erdélyi rendsz. bizottság kölcsönösen értekezvén, javaslatot készítsen az egyesülés minő feltételek alatti létesülhetéséről. E javaslat a törvényhatóságok kihallgatása után fogván országos tárgyalás alá kerülni. Kijelentik továbbá a kk. és rr. e föliratban, mikép sem az 1836. 21 , sem azon t. czikket, mellyre az idézetben hivatkozás történik, Erdélyre nézve kötelezőnek el nem ismerik. Egy más föliratot István cs. kir. föherczeg m. kir. helytartó ö fönsége elébe határoztak a kir. és rr. terjeszteni. E föliratban, a partium elszakasztása elleni adatok rövid elősorolása mellett, nyilvánitandják azon szilárd reményüket, miként azon pillanat, melly ö fönsége megjelenésével a testvérhon nagggyá és boldoggá tételének korszakát nyitja meg, nem támaszthat részt Erdély alkotmányos egén, és hogy ö fönségében, kihez a testvérhon annyi magasztos reményt csatol, Erdélynek is alkotmányos léte legfőbb pártolóra kell számítani. És kijelentik végre, hogy a két hon egyesülése tárgyában csak úgy reménylhetnek sikeres lépéseket tehetni, ha Erdély csonkítása által a két hon közti testvéri bizalom és rokonszenv meg nem rendittetik s nem lesz megfosztva Erdély olly kiegészítő részétől, melly a nagy munka végrehajtásában valamint egyfelől igen fontos tényezőül szolgálna, úgy más felöl nélküle talán az egyezkedésbeni erélyes és sikerre vezető föllépésre szükséges tekintélye és nyomatéka fogna csorbát szenvedni. Ezen elveket határozták a kk. és rr. a két feliratban kifejteni. E mellett kimondották, miszerint az egyesületi hitnél fogva elvárják a partiumi t.hatóságoktól, hogy a magyarhoni országgyűlésre nem fognak követeket küldeni. A többség nézetei ezen előadottakban öszpontosultak. Most már az eltérő véleményeket említi meg szóló elnök. Némellyek azt kívánták, hogy az egyesülési terv dolgozását ne a rendsz., hanem egy most választandó új bizottságnak tegyék kötelességévé. Erre nézve szóló elnöknek magánnézete is az, miként e bizottságnak bajosan lehetvén előbb, mint a jelen országgyűlés utáni időközben működni, ezt iige kb. megerősítése nélkül nem történhetnék, ami aztán hosszadalmasabb eljárás. Ami illeti azon különbséget, miszerint némellyek azt kívánták kimondani, hogy Erdély bizonyos föltételek alatt hajlandó az egyesülésre, mások ellenben a bizottság kinevezésén kívül semmi elvet nem akartak fölállítni, úgy véli szóló elnök, hogy talán jó lesz megmaradni a múlt országgyűlés e tárgybeli határozata mellett. Fogaras v. köv. kérdi: benne van e a határozatban, hogy Erdély hajlandó az egyesülésre, vagy nincs ? Különben semmit sem tettünk. Kolozsm. köv. úgy véli, a kk. és rv. most két elv kimondásával mentek tovább, mint a múlt országgyűlés: egyik az egyesülési hajlam nyilvánítása, másik a bizottságnak a magyarhonivali egyezkedésre való utasitása. Elnök: Ez az általa kijelentett végzéssel egyre megy ki, miután olly tárgyal, melly elvileg 671