Nemzeti Ujság, 1847. július-december (42. évfolyam, 513-617. szám)

1847-10-28 / 581. szám

visszahatásra­ jel lenne. A radical pártnak tehát egyszer s mindenkorra meg kell győződnie arról, miszerint lehetetlen, hogy czélját elérhesse. A­­zért ő oda sem taglalgatások, sem határzatok, sem végzések, sem fegyverrel, sőt még teljes győzelem által sem juthat; a czél az elérhetőségen túl fekszik. Habár még húsz évig tanácskoznak, bizottmányokat neveznek, s javaslatokat tesznek is a szövetségi szerződés vizsgálata fölött, mind­ez semmire sem vezet. A katholikus rendek beleegyezését soha meg nem nyerendik, s ezért volt jogunk mondani, hogy ezen háború, mellyet olly régen terveznek, minden lehető politikai czél és vég nélküli. — Azonban a radicalisms óvakodik e czélt bevallani. Ő — mint mondja — a háborút azért kívánja csak, hogy a szövetségi gyűlés határzatait végrehajtsa, hogy a törvényt föntartsa, hogy becsületét s tekintélyét meg­óvja. — A szövetségi gyűlés határzatait végre hajtani! — Ez annyit tenne, mint kevéssé későn kezdeni. Ita annak végzéseit csak 1830 óta föl­vesszük, mennyi törvényes, a szövetségi szerző­désnek tökéletesen megfelelő h­atárzatokra találunk, mellyek csupán határzatok maradtak és soha végre nem hajtattak ! 1830ban 20 vagy 21 szóval kimon­datott, miszerint a vám, mellyet Bern szövetsége­sei boraiból húz a szövetségi szerződéssel ellenke­zik, s ezen vám még ma is fönáll. 1841ben a szö­vetségi gyűlés többsége a szövetségi szerződést az aargaui kolostorok eltörlése által megsértetnek nyil­­vánisá. Váljon ezen megsértés végrehajtás által is­mét megszüntetett-e? A szövetségi gyűlés elhatár­­za, miszerint a cantonok kötelesek az önkénytes csa­patok ellen törvényeket adni. Basel-Land­s Ap­­penzell-Austerrhoden ezen határzatot végre nem h­ajták. Azért beszél-e valaki zászlóaljak küldeté­séről, hogy ezen törvényeket eb­be írják? Épen nem­ ellenszegülésüket büntetlenül hagyják. Furcsa dolog, ha a radicalizmus elvének szükséges következménye nem volna: azon két határzat, mit a szövetségi gyű­lés fegyveres erővel végrehajtatott (ha máskép ha­­tárzá a különszövetség elleni háborút!) két igaz­ságtalan határzat vala: Basel canton megváltása, e­­zen első szörnyű megsértése a szövetségnek, s a katholikus rendeknek elnyomása. — Engedjük meg azonban egy pillanatra, hogy a többség valójában nem akar mást, mint tiszta s egyszerű végrehajtá­sát azon határzatnak, melly a különszövetséget fel­oszlató, hogyan merészkedhetik tehát az erkölcsös vi­lág előtt illő háború felelősségét magára vállalni? A szövetségi gyűlés a különszövetséget fölosztottnak nyilatkoztatá, és ez azon határzat, mellynek végre­hajtásáról szó van. Mi tehát a különszövetség? Az olly egyezkedés, mellynél fogva a katholikus rendek magok között az utat s módot elhatárzák, miként fog­ják a szövetségi szerződés 4-ik pontját kölcsönösen betölteni. Ezen összebeszélés minden nagytanácsban taglalgattatott, s bizonyos pontokba foglaltatott; pil­lanatnyilag a mellett maradt. Mindaddig, mig megtá­­­­madás nem létezik, a különszövetség mintha nem is léteznék. Minden rend maga részéről előkészületeket tesz; gyülekezet sehol sem létezik; v­a­l­ami anyagi nincsen, mi föloszlattathatnók. Mit teend t tehát a megtámadó sereg győzelem esetében? Luzernbe bevonuland, a nagytanácsod összegyüjtend­, szava­­zást rendelend, melly által a külön szövetség töli vissza­vonulását nyilvánitandja, ezután: Jobbra fordulj! vissza indulj­!! hangoztatand s hazatéren). Ez szorul szó­ra, mit ezen seregnek tenni kell, ha valójában a há­borúnak semmi más czélja, mint föloszlási határzat végrehajtása, s mit nyerend ez által a többség? A világon semmit s a különszövetség mint azelőtt úgy annakutána is fönmaradand, szintazon jogokkal és kötelezettségekkel a rendek iránt, mellyek azt kép­zik. A kicsikart visszalépés csak látszatos leend. Az érzelmek ugyanazok maradnak, a kölcsönös védelem szüksége nem lesz kevésbbé kijelölt. S­illy czél el­éréséért, melly alakjában ép olly gyermekies, mint látszólagos lényében, az ország a nyomor mélységé­be döntessék ? valójában radical uraim ! vagy maga­tok esztelenek vagytok, vagy minket tartatok együ­­gyüeknek. —S ép azért ezen háború gon­o­s­z , becstelen, gyáva,és i­s­t­e­n k­ár­o­m­ló,a Mik­ről egyenkint jövő számunkban. (Vége köv.) Luzern, ocL 15. Mint biztosan állítják, a radicalok vezéreik választásában már megegyeztek, s a legközelebbi szövetségi gyűlésben Ochsen­bein Ulrikot fővezérré emelendik. Osztály­főnök­ké vannak kitűzve a következő szövetségi ezrede­sek : Gmnar st. Gallenből, Ziegler Zürichből, Bontemps Wandtból, s Zimmer le Bernből. A vezérkar főnökéül Frey-Herese Aarauból van kijelölve. Megvalljuk, miszerint a fővezéren (generalissimus) kívül mindnyájan derék tisztek, de azt meg nem foghatjuk,­ hogy Z­i­egler,ds.B­o­n­­temps conservatively ezen állomásokat, meggyő­ződésükkel összeegyeztethetik. Annyi bizonyos, hogy véres harcz elébe nézünk , s a megtámadás 14 nap alatt valószínüleg meg fog történni. Mindenki,a­ki csak fegyvert hordani képes, siet házi s közdolgait rendbe szedni, hogy a kormány első fölhívására készen legyen.. ........... Más részről Luzernben s az őscantonokban szinte nagy készületek történnek. A vársánczok s bástyák védelmi állapotba helyeztetnek. A fegyvertárban számos lőfegyveren kívül 40 ágyú (köztök nyolcz pompás s nagyszerű a franci­a király nevével diszilelt 10—15 fontos ágyú) nagy mennyiségű hadiszerek s kartácsokkal együtt. Egy ausztriai lovas tiszt ad okta­tást a lovaglásban. A különszövetség cantonaiban 30 illy tiszt rendezi a hadi készületeket, Elgger volt szövetségi ezredes vezérlete alatt, kiszolgált s tapasztalt főtisztekben sem szenved hiányt a külön­­szövetség. Sok függ a körülményektől, azonban azt még sem engedhetjük meg, s nem osztozhatunk azok véleményében, kik már mint bizonyosan megtörté­­nendőnek hiszik, hogy a különszövetség engedni leend kénytelen. Mint hallatszik, a főhadi erő Lu­zernben fog öszpontosulni. Olaszország, Lucca." A luccai herczeg le­mondó okirata következőleg hangzik : „Mi (bour­­boni) Károly Lajos », spanyol infans, Lu­cca her­­czege sat. Azon élénk s állandó óhajtás, bármilly i­lő eszköz által Lucca status népességének jólétét előmozdítani, mellynek souverainitása ideiglenesen mostanáig kezeinkben nyugvók, arra bira bennün­ket, hogy már jun. okán a toscanai nagyherczeg , cs. kir. fenségével ünnepélyes szerződést kötöttünk, mellynek erejénél fogva, a két status közti vám-vo­nal megszüntetése s a határos nagyherczegségben fönálló vámtörvény és vámjegyzéknek Lucca her­­czegségbe is leendő behozatala által, a két status la­kói, kik az 1815-i junius 9-ei bécsi szerződés 102- dik pontjának és későbbi szerződések világos értelme szerint egykor úgy is ugyanazon kormány alá ju­tottak volna, mármost a kereskedési közlekedésre vonatkozólag ama egyesülés előnyeit élvezzék. En­nélfogva , miután minden személyes tekintetet azon óhajtásnak utána helyezünk, hogy az érintett státus­nak Toscanavali gyors egyesítése által állapota ja­­­vulásához járuljunk , elhatárzók a Lucca herczegség­­ben gyakorlott fölségi jogainkról lemondani, miként mi arról ezennel szabad akaratunkból s önkénytesen lemondunk, hogy az ő cs. kir. fönsége a toscanai nagyherczegre, kinek a nélkül is később nagyobb részt az 1815ki jun. 9kei bécsi szerződés 102 ik pontja és későbbi szerződések szerint osztályrésze leendő, azonnal átmenjen , kinek javára mi örököseink s u­­tódink nevében az említett fölségi jogról lemondunk, s az 1847dik évi pct. 4kei kötött külön szerződés­­ erejénél fogva, minden bennünket, örököseinket s utódainkat, az említett bécsi szerződés s későbbi szer­ződések szerint Lucca herczegségben illető jogokat e cs. kir.­lönségére átruházunk. Egyébiránt meg­tartjuk magunknak, sajátlag Don Ferdinand her­czeg szeretett fiunknak a luccai herczeg-czimet sajátlag Lucca koronaörökösének czimét mindaddig, mig a szerződésekben megemlitett esetekben Parma herczegség sajátunk leend. Végre Lucca herczeg­­ség minden lakóit személyünk iránti hűségük s a­­lattvalói kötelezettségüktől fölmentjük, s mi alatt a kormányhatalomnak az említett herczegség stalusta­­nácsával minden átruházását, miként azt Mássa Dú­catéból sept. 12röl kelt parancsunk által rendelők, visszavonjuk, ezen stalustanácsot megbízzuk a kor­mányt egészen s tökéletesen ő cs. kir. fönségének a toscanai nagyherczegnek vagy annak átadni, ki 5 cs. kir. fönsége által megbízva leend­ő statust ün­nepélyesen birtokába venni. Kelt Modenában, oct. 5. 1847. Károly Lajos —Ward T. A korona-örökös lemondási oki­rata igy hangzik: „Mi Don Ferdinand de Bourbon, Lucca koronaörököse. Lucca herczeg­­ség ideiglenes souverainitásáról lemondó föntebbi okirat megtekintése s vizsgálata után, mellyet szere­tett atyánk s urunk aláirt, az az a most érintett le­mondásba magunk, örököseink s utódaink nevében tö­kéletesen s ünnepély­esen beleegyezünk, azt minden részeiben megerősítjük s nevünk aláírásával jóvá­hagyjuk. Kelt Modenában ma, oct. 5. 1847. (P. H.) D. Ferdinand de Bourbon, koronaörökös. — Ward T. Testgyakorló iskola. Miután a rész idők bekövetkezte az idei szabad ég alatti testgyakorlatoknak véget vetett, bátorkodik alulirt a főne­mességet és t. ez. közönséget értesitni az iránt, mikép ezen, a test kifejlődését és erősítését eszközlő gyakorlatokat to­vábbra is folytatni szándékozván, ő végre egy téli test­­gyakorló-iskolának fölállításáról gondoskodott. Ezen téli testgyakorlatok ugyan azon gr. B­e­­­e­zn­ay - féle házban, a mellyben a nyári testgyakorló intézet létezik, fognak tartatni, a­hol különös gond fog tartatni a fűtésre s a növendék szük­séges kényelmére, különösen pedig arra, hogy a növendékek, a gyakorlatik mindannyiszori bevégezte után, hevü­lt vagy iz­zadt testük tökéletes kihűlése előtt, az iskolából soha ki ne bocsátassanak. A leány­növendékek hetenkint hétfőn, szerdán és pénteken délutáni 3—4 óráig, a fiú-növendékek pedig kedden, csütörtökön és szombaton délelőtti 11— 12 óráig nyerendik az oktatást. Ezen téli testgyakorlatok kezdődnek november 1-jén. Ila a t. ez.­szülők kívánnák, késznek ajánlkozik alulírt akár magán házaknál, akár a fönlérintett szálláson külön órákban adni oktatást nem csak a szokott testgyakorlatokbak­, hanem különösen a vívásban is. — Megnőtt tanítványok, kik nappal el vannak foglalva, estve kivilágításnál nyerhetnek gyakorlati oktatást. Clai­ Ignácz, testgyakorlati tanító és vivómester. Csődök. 4­690. Pest város tanácsának fölirása szerint Chriz­­már Rozália hitelezői csődületének határnapja folyó évi nov. 29dikére tűzetvén ki, tömeggondnokká Iszer Vilmos, pel­­ügyelővé pedig Wrhovszky Sándor hites ügyvéd nevez­tetett. Kelt September 28-án 1847. 40691. Pest város tanácsának fölirása szerint Sach­­­­ser Sámuel hitelezői csődületének határnapja folyó évi nove­ledikére tűzetvén ki, tör­eggondno­kká Amtmann József, pelügyelővé pedig Kecskeméthy Aurél hites ügyvéd neveztetett. Kelt September 28-án 1817-40692. Pest város tanácsának fölirása szentit L­e­­­­p­o­­­d Antal és neje Katalin hitelezői csődületének határnapja folyó évi december 1jére tüzelvén ki, tömeggondnokká Ka­ján Sándor, pelügyelővé pedig Hengelmüller Mihály hites ügyvéd neveztetett. Kelt September 28-án 1847. 40693. Pest város tanácsának fölirása szerint P­a­l­k­o­­vics István szalagkereskedő hitelezői csődületének határ­napja folyó évi december ledikére tüzelvén ki, tömeggond­­nokká Am­­m­ann József, perügyelővé pedig Re­ál­ló A­­nasztáz hites ügyvéd neveztetett. Kelt September 28-án 1847. 36939. Vasmegye törvényszékének jelentése szerint Egerváry Benedek hites ügyvéd hitelezői csődületének határnapja folyó évi november 2. 3 és 4dikére tűzetvén ki, tömeggondnokká Sepsey Sándor, perügyelővé pedig Vi­­d­o­s László hites ügyvéd neveztetvén. Kelt august. 31-én 1847. Lipthay Sándor vezetése mellett­­ . szerkeszti Illucz Oláh János. Szemét­­járások a magyar középponti vaspálya váczi és szolnoki vonalán. October­iától bezárólag October 24kig. October 18kán „ lükén „ 20kán ,, 21kén 743. 755. 857. 924. October 22kén 620. 23kán 647. 24kén 1087. OsS/flQpn • ^ Nemzeti színházi játékrend. October 26kán: Férjem kószál. Franczia vígjáték 2 flban — és tánczmutatvány. October 27kén: Örökség. Eredeti drama­t­ilban. Irta Obernyik Károly. Gabon­aá­r (váltó garasokban). Tisztabuza. Kétszeres. Rozs. Árpa. Zab. Kukoricza Pest october 26-án (pesti mérő.) A hajókon és raktárakban. 320-31­0 280-292 245-255 150-152 88-95-------­(A p­i­a­c .­o­n.) 305-350 ----280 230-240 140-145 84-90 100-108 Pozsony oct. 22-én (pozs. m.) 206-255 -------- 145-184 105-120 70-89 100-120 Nyomatik Trattner­ Ká­rolyi betűivel, ur­­uleza 453. szám. — Papírját a kir. egyetem körmánczi papírgyára adja.

Next