Nemzeti Ujság, 1847. július-december (42. évfolyam, 513-617. szám)

1847-07-02 / 514. szám

514­ szám. 1847. Előfizetési díj félévre helyben boríték nélkül házhoz küldve 5 ft, borítékkal dl Ft, postán hetenkint kétszer küldve 6 frt 24 kr, négyszer küldve pedig 7 frt 12 kr ezüst pénzben. Megjelenik minden kedden, csütörtö­kön, pénteken és vasárnap egyegy év. Lapunk mindennemű hirdetményeket fölvesz. Egyegy hasáb-sorért apró betűkkel öt ezüst kr. számittatik. Negyvenkettedik év. NEMZETI ÚJSÁG. Alapitá lyt CSÁK ISTVÁN táblabiró, kiadja Özvegye. Lapunkra folyvást elfogadtatik az előfizetés. Péntek juli 2-Előfizethetni minden cs. kir. postahi­vatalnál s hely­ben a szerkesztőségnél. Zöldkert utcza 488. szám alatt föld­szint a hivatalban. Tisztán írott czimeket kérünk. Levelek a szerkeszt­őségnek czimzendők. Bérmentetlen leveleket csak rendes le­velezőinktől fogadunk el. Névaláírás nélküli idegen kezektől hozzánk küldött tudósításokat semmi esetre sem köz­­lendünk. T­A­R­T­A­L­O­M. Magyarország és Erdély. Nyugalmazás. Megtisztel­tetés. Előléptetések. — Törvényhatósági t­u­d­ó­s­í­t­á­s­ok. Esztergomból (közgyűlés vége), lángból (közgyűlés és tiszta­újítás). — A nevelés köréből. — Felelet s egy kis fölvilá­­gositás a m. k. egyetemi állatgyógyinté­zet ügyében — V­e­­g­y­es ú­j­don­s­á­gok. Külföld. N.Britannia. Franczia-, Porosz-, Olaszország. Hirdetések. Nemzeti színházi játékrend. Gabonaár. Sta­tuspapirosok és részvények árkelete. Loltek­a huzások. Duna— vízállás.­­— MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. () cs. kir. ap. felsége mlgos és főtiszt­ Szabó János kanonok, kolosmonostori apát és kir tanácsost, mint az er­délyi királyi kormányszék kath. egyházi, iskolai s alapítvá­nyi biztosságának előadóját 500 p.fz. évi nyugdíjjal nyugal­mazni , egyszersmind Leopold császár jeles rendének kis ke­resztével kegyelmesen diszesiteni méltoztatott. Ő cs. kir. ap felsége gróf Kemény Józsefnek kegyel­mesen megengedni méltoztatott, hogy a Mainzban levő raj­nai történeti s archaeologiai tudós társulat tiszteletbeli tagjá­vá történt kineveztetéséről szóló oklevelet elfogadhassa s hasz­nálhassa. Anmlgym. kir. udv. kincstár a keblebeli kiadóhivatalnál Fejérpataky József nyugalmaztatása által megürült irnoki állomásra Roszmann József járulnokot, és az igy meg­ürült járulnokságra Holstein Ferencz hivatalgyakornokot alkalmazá. A nmlgy m. kir. helytartótanács, irattári segéd P­a­v­­­a­­novi­ch Károly halála következtében Deréki Mihály eddi­gi sorjegyzőt, ennek helyébe Prohászka Antal eddigi írnokot, írnokká Bányász Soma járulnokot, s ezzé Licz­­ner Károly díjas gyakornokot, — nem különben közelebb elhalt Bo­l­dizs Béni járulnok helyére Szvoboda József szinte díjas gyakornokot léptette elő. TÖRVÉNYHATÓSÁGI TUDÓSÍTÁSOK. Esztergomból. (Közgyűlés vége.) Más na­pon egy zsidó nőnek honosítást eszközöltetni kérő levele olvastatott föl, ki már itt férjhez is ment. Melly alkalommal átalános értelemben oda nyilatkozott néhány szónok, miszerint nem csak a megyének, de egész honnak is komoly figyel­mét igényli a zsidóügy, melly napról napra nyo­masztóbbá válik mind a nemesi, mind az adózó osztály­ra nézve. Ezen uzsorás faj terhetlen nyerészkedé­sével s megfejthetlen szeretetlenségével rugtalá fel e mostani nyomort is olly fokra, mellyen állani fáj­dalommal látjuk. Szomorú, de gyakor tapasztalás ta­núsítja, miként ott, hova a zsidó befészkelte ma­gát, a jobbágynak előbb utóbb buknia kell. Haszta­lan kecsegtetjük magunkat magyarosodásukkal, ők századok alatt nem tudtak velünk rokonulni, s nem is fognak. Tőlünk egészen elszigetelve élvén, csak ott közelítnek hozzánk, hol valami nyeremény mu­tatkozik. Örülnek sokan azon , hogy magyarul ta­nulnak, igen, megteszik azt a nemzetiség gyönyörű neve alatt, de önhasznukra, hogy magyarjainkat magyarul még inkább csalhassák. Borzasztó hallani, milly tömérdek pénzt szedtek össze e nyommasztó ínség idején! “') Szaporodásuk rendkívüli, külföldről, fő­­kép Galicziábeli bevándorlásuk naponkinti. Egy szó­nok jóslata szerint ma holnap Magyarországból zsidó ország lesz , ha csak a törvényhozás e népfaj fenye­gető áradásának gátat nem vetene. Fájdalom, hogy határozat nélkül hangzottak el e fontos és alapos fi­gyelmeztetések. A nm. h. tanács egy rendelvényében a jobbá­gyi telkeket bíró nemeseket a közmunkákra kötelezi, s ámbár a törvény azt mondja: miként minden job­bágyi telket bíró köteles erre ; miután azonban az 1844: 9. azt is mondja, hogy a­kik eddig a köz­munkákat nem teljesítették, ezután sem kötelesek, ha csak a törvényben világosan nem említetnek, már­pedig itt a jobbágytelken levő nemesek eddig köz­munkát nem tettek, és a törvényben világosan nem *) neveztetnek, a választmány véleménye ez utóbbi ér­telemben fogadtatott el. Ugyan a nm. h.tanács intézménye a még lá­bon álló zöld vélemény uzsorás lefoglalása ellené­ben, a keletkezhető újabb zsarolások gátlásául örömmel fogadtatott, egyszersmind is Pest vmegyének ez ügy­ben telt, s elnök-alispán úrhoz magán után érkezett redelkezménye, az e tárgybani uzsorát, bár­kik ál­tal tett vagy teendő szerződést, vagy cserét illetőleg, a fönálló választmánynak, hozzá alkalmazkodás végett, átadatott. Miről a jobbágyok értesiltetni, és a szbirák által oda fognak utasitatni, s komolyan iitetni s figyel­meztetni, miszerint tapasztalván jelenleg a szükséget és nyomort, gabonájukkal gazdálkodjanak, azt el ne vesztegessék, mivel a szinte kifogyott uradalmaktól jövőre segélyt nem várhatnak. Épen jó alkalom ajánlkozik itt e becses lapok igen dicséretes fölszólitása következtében , miként a ter­més jelen állásáról Esztergomm­egyében jelentést te­gyünk. — Az őszi vetések sokáig kétségben tartot­ták reményünket még a középszerű aratásra is, de a később bekövetkezett esők, és kedvező idők , mellyek a silány és gyér veteményt tetemesen megnö­­veszték és bokrositák,átalában jó reménnyel biztat­nak ; a tavaszi szinte a jó időjárás óta annyira föl­vette magát, hogy nagy részben homokos földein­ken olly árpát és zabot, miilyen a mostani, csak rit­ka évben lehet látni, s így ha jó aratást még most nem bátorkodunk is jóslani, de ha Isten ezután is minden veszélytől megmentendi , legalább kielé­gítő középszerűnek előlegesen örvendhetünk. A bur­gonya, kukoricza dús reménnyel biztat. Széleink für­tökkel terhelvék, mellyeknek virágzás alatt is meg­lehetősen kedvezett az idő. Gyümölcsfáink, föllép a szilva, körte, szinte földre hajolnak s töredeznek terheik alatt. — Szénánk ugyan inkább kevesebb, mint középszerű mennyiségű, de a mostani esőzés sarját igér. Minél fogva mindnyájunknak, de főleg az ínséggel küzdő nyomoruk nevében hála és dicsőség az urnak, ki megnyitja kezeit és betölt minden ál­latot áldásival. Piaczunkon a gabona ára legújabban majd felényire csökkent. Vilgból­ június 23án, június 16-án és 17én tar­tott tisztválasztásunk eredménye. Első alispánnak, mi­után Tabódy Pál még csak a kijelölésről is lemon­dott, fölkiáltással választatott Horváth Gábor, 2-ik (Pribék Miklós nem lévén kijelölve) Fekete Lőrincz és Orosz András között lévén a szó, szavazati több­séggel választatott Fekete Lőrincz, főjegyző Both Miklós, hadi főpénztárnok Orosz András, házi főpénz­táraik, Héthy Antal, főügyész Fekésházy József, az ungvári járásban főszolgabíró, Pribék Miklós, meg­jegyzendő ezen utóbbi négy tisztviselője, miként föl—­kiáltássali elválasztásuk nem került többe öt percznél, s csak akkor tudtuk meg, hogy el vannak választva, mikor a doboruszkai járás föszolgabirósága szava­zatra bocsátatván — ezen hivatalt szótöbbséggel Mokcsay Dániel nyeré el. — Minai járás föszolgabi­­rája szavazat útján Gaál- Slomoky Lajos, szobrán­­czi Balog Károly, ellenjelöltje Wiczmándy Ágoston a szavazásról elég hibásan lemondott, pedig bizto­san merjük állítani, miszerint ez utóbbi az előbbit szó­többséggel legyőzte volna. alszolgabirák: középponti­ szavazattal Budaházy Károly,Fekete Ferencz, Szikszay János, Pongrácz Béla, Orosz Márton fölkiáltással, Ga­­lácsy Gusztáv pedig szavazattöbbséggel; alügyész Böszörményi József; számvevő Buday Miklós szótöbb­séggel; levéltárnok Haraszty János fölkiáltással; es­küdtek Deák Lőrincz, Sztankóczy Gáspár, tasnádi Szé­kely Antal, Janicsád Gábor, Móré Endre, Pilisy La­jos, Pribék Péter, Gulácsy Károly, Fekésházy Lajos, Traply Alajos, mindnyájan fölkiáltással, kivéve az u­­tósó előttit, választottak; főorvosok Zsiro István és Szőke Zsigmond; sebészek Beszterczey József, Troll Antal, Turner Ferencz, Mijo János, Szíjártó János; mérnökök Galambos Sámuel és Molnár János; várnagy Lőrinczy Ferencz; bátorsági biztosok Szilágyi Tamás, Vásárhelyi József, ezt kivéve, mindnyájan hivatalaikban megerősítettek. Fenebb érinteni: Zléthy Antal föházi a­­dószedő lett és pedig főjegyzőből, s eszerint két lép­csővel lejebb szállott; már kérdem a nyájas olvasót: a mai művelt században halott-e illyet? Június 18 án közgyűlésünk volt; természetesen a tisztujitás után sok az elégedetlen; — a főispáni he­lyettes megtámadtatok miért Olcsváry Gábor tiszte­letbeli főügyész azon hivatalra nem jelöltetett ki — holott azon hivatalra minden tekintetben érdemes; a főispáni helyettes erre válaszolt, miszerint tettéért a megyének nem tartozik számolni,e miatt jegyzőkönyvi­leg óvást rendeltünk tétetni, abba érdemeinek mél­tánylását az említett egyénnek megemlitik. Egy fiatal ez alkalommal kinevezett táblabiró az elválasztott el­ső alispán ellen erősen kikelt a t. ez. közönség e­­lőtt is tudva levő esete miatt,­­de bezzeg Pribék Mik­lós, ki ezen tárgyban erősen érdekelve van s meszire áll a vétségre nézve a fölebbitől — s hihető, e mi­att nem is jelöltetvén az alispáni hivatalra — meg nem támadtatott;—kérdik miért? felelet: politicai conjunctu­­rák mást igényelvén.) Mire jön nagy lárma és actio­­kiabálás, s mi több, az imént említett egyén leginkább sürgető a tiszti ügyészi keresetet — rá lehet mon­­dani ugyan bocsássd meg neki,mert nem tudja,mit cselek­szik; — de ez— elmellőztetett. Történtek más kifaka­­dások is, de hiszen tisztújítás után ilyeket hallani nem újság; részemről leginkább azon csodálkozom: miként nem találkozott egyén, ki fölhozta volna azon me­gyei végzés meg nem tartását, melly szerint határo­zatiig ki volt mondva: miként a főispáni helyettes által minden hivatalokra kijelölendő egyén nem csak szóval kiáltassék ki, — hanem ezen kívül az e czél­­ra készítendő táblára i­utassék föl — hogy igy min­denki tudhassa: ki van kijelölve, mert rendesen illy alkalommal történni szokott zaj miatt csak az elsőnek neve hallatszik; továbbá hogy ámbátor vég­zésiig kijelentetett, miszerint szavazás a küldött­ség által beadott összeírás szerint fog véghez men­ni — még­is ez is a határozat daczára, mint sok más megyei határozatok — figyelembe nem vétetett — a szavazás minden rend nélkül történvén; — csak igaz az, mit rólunk magyarokról mondanak: miként a közügyet személyes érdek miatt — gyakran hát­térbe szoktuk szorítani. Igazít. *) De, hogy e kizsarolt roppant öszvegből, — legalább e környéken a szegények fülsegélésére, s éhhalálteli mentősökre csak valamit visszaadtak volna, sem nem hallottuk, sem nem olvastuk. Lev. A nevelés köréből. Izraelita leánynevelő intézetek Pesten. Bár szent igaz, hogy a kereskedés és ipar él­tetője a verseny, s az leginkább, mi az emberi erőt ébreszti,fejleszt is növeszti;sőt gyakran szunyadó s egé­szen uj erőket fejt ki, s számtalan fontos fölfede­zéseknek és találmányoknak szülője, még is a szel­lem körében már gyakorta sok bajnak volt okozója, kivált ha némelly avatatlan kontár elég szemtelen volt a tudósok rendébe tolakodni, s azt tudákossá­­gával, nyegleségével, s nem ritkán alacsony tettei­vel megbélyegezni s becsét csonkítani. Illynemü visszaélések fővárosunkban egy idő óta leginkább az izr. leánynöveldékben vertek gyöke­ret.­­ Négy évvel ez­előtt Pesten egyetlen egy le­­ánynövelde volt; az idő óta azonban azok száma hatra növekedett, s minő eszközökkel élnek azok né­­pesítésére az illető tulajdonosok, csak az tudhatja, kit vagy a véletlen. Vagy foglalatossága azok me­­chanizmusához közelebb vezérlett. Ha talán te is vá­gyat éreznél magadban jámbor olvasó­ az említett eljárásról fogalmat szerezni, kövesd szerény taná­csomat. — Fogj kézen egy kis leánykát, s jelenj meg azzal valamelly nyilvános helyen. Rövid idő múlva szomszédod találkozik, ki kis leánykádat. —

Next