Nemzeti Ujság, 1847. július-december (42. évfolyam, 513-617. szám)
1847-11-26 / 598. szám
Negyvenkettedik év: 598- szám 1847-Előfizetési díj félévre helyben boríték nélkül házhoz küldve 5 ft, borítékkal 6 frt, postán hetenkint kétszer küldve 11 frt 24 kr, négyszer küldve pedig 7 frt 12 kr ezüst pénzben. Megjelenik minden kedden, csütörtökön, pénteken és vasárnap egyegy év. Lapunk mindennemű hirdetményeket fölvesz. Egyegy hasáb- sorért apró betűkkel öt ezüst kr. számittatik. NEMZETI USAK, Alapitá KULTSÁR ISTVÁN táblabiró, kiadja Özvegye Péntek nov. 26. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál s helyben a szerkesztőségnél. Zoltikért utcza 488. szám alatt földszint a hivatalban. Tisztán írott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. Hérmentetlen leveleket csak rendes levelezőinktől fogadunk el. Névaláírás nélküli idegen kezektől hozzánk küldött tudósításokat semmi esetre sem közlendünk. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Kitüntetés. Nyugalmazd. — Országgyűlési közlemények. (VII. ker. ülés). Törvényhatósági tudósítások Ungból. (közgyűlés). Magyar academia. Nemzeti színház. — Vegyes újdonságok. Külföld. Portugália.Britannia. Francziaország. Sveicz. Éjszakamerikai egyesült statusok. Hirdetések. Nemzeti színházi játékrend. Gabonaár. Statuspapirosok és részvények árkelete. Lotteriahozás. Dunavizállás. — MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Öcs. kir. ap. felsége báró Dercsényi János udv. közöns. kincstári tanácsosnak a belga kir. ő felségétől megküldött belgiumi Leopold-rend lovagkeresztjének elfogadhatását s viselhetését kegyelmesen megengedni méltóztatott. Engel Károly modragredai harminczados nyugalomba helyeztetett. Országgyűlési közlemények. Pozsony, november 22-én. VII-dik kerületi ülés. (Elnökök: Simon Pál és Semsey Béla. Jegyző:előbb ifj. Asztalos Pál, később Szentkirályi Móricz. Tárgy: üzenet a főrendekhez gr. Rhédey János országgyülésrel meg nem hivatása tárgyában. Követ- verificatio. Válaszfelirat. Ülés kezdete reggeli 9'11 órakor, vége l'|7 órakor.) Simon Pál (mint elnök) az ülést megnyitván, a kér.jegyző olvassa az izenetet Rhédey János gróf országgyülésrei meg nem hivatása tárgyában a mint következik: „Biharmegye részéről előterjesztetvén, hogy gróf Rhédey János a jelen országgyűlésre meg nem hivatott — a KK. és KK. Biharmegyének ezen előterjesztését annyival inkább figyelemre méltónak tartják, mivel az 1635: 79.czikkben elhatározva van, hogy a KKat meghivó levelek idején korán adassanak ki, s ő felségének 1840ik évi apr. 25-én kelt kegyelmes leiratában is, az ország Rendei biztositvák a felől, hogy az országgyűlésre mindazok, kiknek itt megjelenni joguk és kötelességük — meg fognak hivatni. Ezeknél fogva: A KK. és RR. szükségesnek tartják ő felségét megkérni, hogy nevezett gróf Rhédey Jánost szokott módon meghint méltoztassék, — ő cs. kir. főherczegségét teljes tisztelettel, a mélt. főrendeket pedig szives bizalommal arra kérvén, hogy az e tárgyban készített, s ide .* mellékelt fölirási javaslatukhoz megegyezésükkel járulni méltóztassanak.“ .• „Felséges sat. Biharmegye részéről előterjesztetvén, hogy gróf Rhédey János, a jelen országgyűlésre királyi kegyelmes levelek által meg nem hivatott, az említett megyének jelentését annyival inkább figyelemre méltónak tartjuk, mivel az 4635ik évi 79 t. ez. által határozva van, hogy a királyi kegyelmes meghivó levelek idején korán adassanak ki, s felségednek 1840ik évi april 25-én kelt kegyelmes leírásában az ország Rendei biztositvák a felől, hogy az országgyűlésre mindazok, kiknek itt megjelenni joguk s kötelességük, meg fognak hivatni. — Ezeknél fogva alázatosan arra kérjük felségedet, hogy a fölőbb megnevezett egyént szokott módon megiini, egyszersmind bennünket is az iránt megnyugtatni méltóztassék, hogy jövendőben az e részben divatozó gyakorlatot megtartani s a fölhívott 1635ik évi 79.cz. rendeletét pontosan teljesíteni fogja. — A kik egyébiránt sat.“ Kossuth Lajos. Kijelenti: miszerint az koránt sem áll, hogy azok, kik törvényeinkben gyökerezett alkotmányos joguknál fogva, az országgyűlésen megjelenhetnek s a törvényszerzésben részt vehetnek, ezen joggyakorlatuk a kir. meghivó levvél által föltételeztessék; ezt tagadja, s állítja, hogy mindazok, kik az országgyűlésen törvényeink értelmében a törvényhozás részesei lehetnek, akár hivatnak meg k. meghívólevél által akár nem, ez joguk gyakorlatában őket legkevésbbé sem akadályoztatja. Ezt előadni kötelességének tartotta. Simon Pál (mint elnök.) A követ-verificatio kérdésén lévén a sor, a Rendek határozatánál fogva , ezennel föl fog olvastatni a múlt országgyűlési határozat. (A jegyző olvassa a mint következik) „Miután a KK. és RR. több tekinteteknél fogva sem elegendőnek, sem czélirányosnak nem tarthatják, hogy a képviselői testület tagjainak, küldőiktől nyert megbízó leveleik (mint eddig szokásban volt) csupán a királyi személynöknek, mint a KK. és RR. táblája elnökének mutattassanak be, hanem mind illendőnek, mind szükségesnek találják azt, hogy hiteles adatokból voltaképi tudást szerezzenek maguknak arról , hogy kik azok, kik az országgyűlésére szokott módon meghiva képviselőik által valósággal megjelentek? s képviselőik is név szerint kik legyenek? s kik azok, kiknek részükről képviselők nem jelenvén meg, reájok nézve, további intézkedések szükségesek — ezennel meghatározzák, hogy keblükből szokott módon egybe szerkezendő olly választmány rendeltessék, melly a KK. és ÍUt. táblájához tartozó képviselők által életbe terjesztendő megbízó leveleket, a nélkül, hogy ez úttal, a küldőknek választási jogukba, és a választások módja törvényességének vizsgálatába ereszkedjék, egyedül a feljebb kifejtett czélzatokból tekintse meg, s annak eredményéről tegyen jelentést, e fölött a KK. és RR. táblája tagjainak azon megbízó levelek nyomán készítendő hiteles névjegyzékét (hogy az országos ülésbe is fölvéve, a naplókönyvbe igtathassák) nyújtsa be.“ Sebestyén Gábor. Küldői szintén kívánják a verificatiót, olly módon azonban, hogy ez által a megyének municipális jogai legkisebb csorbát se szenvedjenek, hanem olly alakban, hogy a Rendeknek hiteles tudomásuk lehessen arról, kik azok, kik az országgyűlésen megjelentek, vagy pedig hiányzanak, miszerint mind a rendos névjegyzék , mind a meg nem jelenőkre nézve a törvényes lépések megtétethessenek; miután pedig a fölolvasott határozat épen ezt tartalmazta, pártolásával hozzájárul, s csak azon módosítást kívánná, hogy ezen kitétel „ezúttal66 kimaradna, mert küldői nemcsak ezúttal, hanem jövőre nézve is kívánják a verificatiót. Továbbá kimaradandónak véli még ezen kitételt is : „titkos szavazattal“ miután a Rendek a titkos szavazatot el nem fogadták, a helyett tehát azt kívánná tétetni: „a szokott módon“. Lukács Ignác 7. Részéről figyelmezteti a Rendeket, hogy e kérdésnél óvatosak legyenek, mert illy egyszerű táblai határozat által, könnyen törvényes jogok kockáztathatnak, mint példa erre a káptalanok s kir. városok szavazata. Küldői nézete az, hogy törvény hozatala nélkül a tábla maga illy ügyekben nem határozhat, s e küldői meghagyásából el van tiltva , minden más igazolástól, mint mellyet a törvény rendel, s így a két. választmány előtt nem is igazolhatja magát. Ha azonban ezen verificatio alatt nem értetik más, mint egyedül az, hogy általa a követi névjegyzék elkészíttessék, ehez hozzájárul, de akkor meg nem foghatja, miért neveztetik az verificationak, miután itt igazolásról szó sincs, s miért nem neveztetik a maga nevén, névjegyzék-készitő választmánynak ? Pál János. Temesmegye követének nézetét pártolja. Báró Révay Simon. Kötelességének tartja küldői utasítását előadni. Küldői ugyanis azt hagyták meg, hogy egyedül a kir. személynöknek mutassák be megbízó leveleiket, tehát mindaddig, amig országos ülés határozata nem kötelezi őket, megbízó leveleiket másnak be nem mutathatják. Kívánja hogy e tárgy országos ülésben vétessék föl, különben azon helyzetbe jönnek, hogy a határozatnak nem engedelmeskedhetnek. Szentkirályi Móricz, Temes megye kötelének megjegyzésére felelt, hogy itt nem csak hivatalos névjegyzék készítéséről van szó, hanem arról is, hogy az országos Rendek tudják, kik jelentek meg az országgyűlésre , s kik azok , kik elmaradtak, törvényes kötelességüket nem teljesítvén, hogy ezek iránt a szokott módon kérdést tehessenek, s törvény útján megidéztessék. Ez a táblának kötelessége, s hogy ezt tehesse, nem elég, hogy a személynöknél jelentsék be magukat a követek , mert ez után nem jó a táblának tudomására, hogy kik ellen kell indítani közkeresetet; miután a személynök erről a táblának jelentést sem 1839ben, sem az előtt nem tett, s épen ez indította a Rákot a verificationalis választmány kinevezésére az 1790-i orsz. gyűlés példájára. Azon észrevétel, hogy a követ nem tartozik a tábla határozatának engedelmeskedni, ha ez állna, s az országgyűlés határozata nem bírna az egyes tagokra nézve kötelező erővel, akkor kész az anarchia. Ha tehát ezt az egyik rész kötelezőnek nem ismeri, akkor a másik rész , majd mást nem fog kötelezőnek ismerni, s akkor, minden olly kérdésekre nézve, mellyekre rögtöni határozat szükséges, mindig az országgyűlés végét kellene bevárni, hogy törvény alkottathassák. Miután azonban vannak megyék, mellyek követei utasításuknál fogva, mint épen Turócz is kijelenté, csak országos ülés határozatainak engedelmeskedhetnek , jónak látja , hogy e kérdés országos ülésben is pertradatio alá vétessék. És ez alkalommal szükségesnek látja, az iránt is kérdést tenni: mi történt azon törvényhatóságokkal , mellyeket a múlt országgyűlés meg nem jelenésükért, a királyi tábla elébe idéztetett, s ott el is marasztaltattak; eddig a végrehajtásról az országgyűlésnek semmi hiteles tudomása nincs, tehát jó volna, ha a kér. elnökség, a kir. személynököt előlegesen fölszólítaná, hogy az országos ülésben erről a Rendeknek hiteles fölvilágosítást adjon. A módosításokra nézve pártolja Veszprém megjegyzését.Vidos József: Küldői kötelességévé tették, hogy ha e tárgyban szó történik, ne csak a névjegyzékre kívánja kiterjesztetni a verificationális választmány eljárását, hanem egyenesen a választásoknak igazolására is. Nem látják ez által a megyék helyhatósági jogát veszélyeztetve, mert az országgyűlésen, épen ezen megyék képviselői ülnek, itt tehát a megyék összege mintegy központosítva van, s így maguk határoznak egyes megyék eljárásának törvényességéről. Kívánja tehát, hogy ne csak a névjegyzék-készítésre, hanem a követ igazolásra is kiterjesztessék a választmány eljárási köre. S épen ezért az „ezúttal“ kitételt benhagyatni kívánja. Kroner Lajos. Küldői meghagyták, hogy megbízó levelét egyedül a kir. személynöknek mutassa be. S hogy ha a verificationális választmány, megbízó levelének bírálásába kíván bocsátkozni, ez ellen óvást tegyen. Scitovszky Márton. A verificationalis választmány hatóságát, csak a lajstromzásig terjedőnek fogadja el. Pártolja Veszprém módosítását. Babarczy Antal. A verificatio egy idegen növény, mellynek hazánkbai átplántálása megkívánja, hogy a föld, mellybe ültettetik, előbb elkészíttessék ; azonban akarják némellyek, hogy mielőtt a föld elkészittetik, átültettessék. A verificatio Angol- és Francziaországok példája után kívántatik hazánkban is meghonosittatni, azonban a mint ott az alkotmány természetéből fejlett ez ki, úgy hazánkban, alkotmányunk természetével ellenkezik.Angol- és Francziaországban ugyanis, a választó testületek, csak a kormány engedelmével jöhetnek egybe, s a választást bevégezve, azonnal szétoszlanak, s így ha valami visszaélés történik, azt nem orvosolhatják. Kénytelenek tehát a parlamenthez , vagy kamrákhoz folyamodni, sérelmük orvoslása végett; s hogy ezt tehessék, nagyon természetes, hogy a követigazolásnak ezek előtt kell megtörténni. Hazánkban egészen másképen áll a dolog. Megyei szerkezetünknél fogva, miután a választóit egyszersmind törvényhatóságot is képeznek, a történt sérelmeket két három hét múlva maguk orvosolhatják , vagy ha erre képtelenek, kb. biztosért a végrehajtó hatalomhoz folyamodnak. Mindaddig tehát, mig megyei rendszerünk jelen szerkezetében megmarad, a verificationak nincs helye. És miután a fölolvasott határozatban, nem is foglaltatik semmi igazolás , kívánja, hogy a dolog valódi nevén neveztessék, nehogy olly roppant füst mellett,parányi sültet látszassunk nyárson forgatni. _ Temes megye észrevételét pártolja a nevezetre, pártolja Veszprém módosítását is. Szemere Bertalan: Megmutatja, hogy Csongrád követének sem abban nincs igaza, amit a