Nemzeti Ujság, 1848. január-április (42. évfolyam, 618-687. szám), Nemzeti, 1848. május-június (42. évfolyam, 1-43. szám)

1848-03-19 / 662. szám

c) Terézváros; ) d­) Ferenczváros) őrtanyák az illető albiróságok házainál, e) Józsefváros ; ) _ _ ,. 2) Minden jó érző hazafi fölszólittatik , hogy a rend föntartásához teljes részvéttel jár üljön, s e végre a fölebbi 5 helyre magukat lakásaik közelsége szerint bejelentsék. 3) A nevezett őrtanyákon száz-száz puska fog készen tar­tatni, hogy a bejelentett hazafiaknak a választmányi tagok ál­tal, kik ott működnek, kiosztathassanak. 4) Az ekint fölfegyverzett hazafiak a polgári rendes őr­sereggel fogják a szolgálatot fölváltva teljesíteni. 5) A fegyverrel ellátott hazafiak midőn fölváltatnak, az őrtanyákon nyert fegyvereiket, a polgári őrhelyen az illető polgári őrsereg tiszteinek visszaadni köteleztetnek. 6) Mindenre nézve, mi a rend föntartását illeti, a föl­fegyverkezett hazafiak a választmányi tagoknak és a polgári őr­sereg tiszteinek rendelete alatt állanak. 7) Ezeken felül 500-an az ifjabb hazafiak közül, kiknek névsora a választmányi tagok kezeinél lesz, az ifjúság által meg­választva s a fölnevezett 5 őrtanyára százankint fölosztva, a többi hazafiakkal együtt fognak szolgálatot tenni. Ifjabb pol­gártársaink is köteleztetvén, az őrtanyákon nyert fegyverek-t a megtett szolgálat után ugyanott visszaszolgáltatni. . 8) A háztulajdonosok fölszólittatnak, hogy a csendre és rendre egész éjen át őrködjenek. Ezen szabályok, mint ideiglenesek, mind ez éjjel, mind a jövőbön mindaddig tartandanak, mig a nemzeti őrség kellőleg rendeztetni fog. Pesten, mart. 16kán 1848. — A választmány nevében Klauzál Gábor s. k. helyettes elnök Martius Izkén. A városház teremében nyílt ajtóknál tar­tatott tanácskozmány. A zajongás miatt szóhoz csak nagy ne­­hezen lehetett juthatni, tanácskozni vagy határozni épen nem. A nép elhagya önkénytesen a teremet. A választmány meg­kezdő tanácskozásait. Délután a nép szinte nem jelent meg a teremben. A választmány háborutlanul intézkedik. Azon helytartósági intézmény, melly a censura országszertei eltö­­rültetését tudatja, a nyomdatulajdonosokkal már tegnap kö­­zöltetett, s most felolvastatván, következőleg hangzik : Nemes városi tanács! A megelőző censura a törvény­­hozás további rendelkezéséig megszűnvén, a sajtó kicsapon­gásai és visszaéléseinek kellő megtorlása végett addig is, míg a törvényhozás rendelkezendik, e következő szabályok állít­tatnak föl: 1) A sajtó minden megelőző censura nélkül szabadon működik. 2) Minden, akár könyvnyomtatás, akár kőnyomás által kiadott bármellynemű irat vagy rajznak szerzője, szerkesztője, vagy készítője az iratban vagy rajzban foglaltakért felelős. 3) Minden könyvnyomtató és kőnyomó az illető irat vagy rajz kinyomása és a szerzőnek átadása után, tartozik azonnal a nyomatnak egy példányát az illető hatóság elnö­kének átadni; ki 4) Köteles azon példányt a kinevezett bizottság elnöké­nek haladék nélkül felelősség terhe alatt azonnal átküldeni. 5) A sajtó utján elkövethető visszaélések és kihágások megbirálása végett rendelt ideiglenes bizottság névsoraide mellékeltetik következőkép: Nyáry Pál, Klauzál Gábor, Deák Ferencz, Patay József, Fáy András, b. Eötvös József, Trefort Ágoston, Vörösmarty Mihály, Bajza József, Fényes Elek, Szalay László, Balla Endre, Rottenbiller Leopold, b. Kemény Zsigmond, Lukács Móricz, Valero Antal, Szilágyi István gomb­kötő, Kappel Frigyes, Tóth Gáspár szabó, Fröhlich Frigyes, Burgmann Keresztély, Irinyi József, Egressy Samu, Zlinszky János főbíró , Belaagh Antal esküdt. Ezen bizottság a kinyomott iratot, vagy rajzot meg­vizsgálván, a benne talált vétség iránt véleményét kimondja, és az esetet a vétkesnek illető bíróságához további elitélés végett átküldi. 7) Ki valamelly iratot, vagy rajzot ki akar adni, köteles a nyomandó iratot vagy rajzot önkezével aláírni, és ha a nyomdatulajdonos előtt a kinyomtatást kívánó egyén ismere­tes nem volna, köteles ugyanazonságát az illető nyomda­tu­lajdonos előtt ismeretes két tanú által bebizonyítni. 8) A nyomda tulajdonosa tartozik minden legkisebb nyo­matra nevét, vagy, műhelye czimét kinyomni; ha ezt elmu­lasztaná, vagy, ha az általa kinyomott iratot ismerve, a kiadó egyént általa alá nem íratta, vagy ha azt nem ismerve, annak ugyanazonságát két általa ismeretes tanukkal maga előtt be nem bizonyította; úgyszinte, ha a nyomott irat vagy rajz, a hatósági elnök kezébe azonnali általadását elhanyagolná, a kiadott irat vagy rajz tartalmáért szintúgy felelőssé válik, mint maga a szerző vagy kiadó.. .) Épen ezen felelet terhe alá esik azon hatóság elnöke is, ki a nyomda tulajdonosa által nekie átadott nyomtatványt a bizottság elnökének azonnal meg nem küldi. Miről a városi tanács ezennel szoros hozzátartás végett értesittetik. Kelt Budán a magyar kir. helyt. tanács 1848-ik évi bőjtmáshó fokán tartott üléséből , a városi tanácsnak jóakarói gr. Z­i­c­h­y Ferencz m. k., Ny­é­ky Mihály m. k. stb. Kitörő éljen, szűnni nem akaró lelkesülés.­­ Az egyete­mi tanács egy petitiót nyújtott be a választmánynak , amelly­­nek főbb pontjai ezek: azon alapítványi javaka­t, mellye­k a magyar egyetem sajátai, de a bécsi egyetem rendelkezése alatt állanak, függetlenitése; szabad oktatás; az egyetem or­szággyűlésem képviselt­tése sat. — Elfogadtatott. — Az orvo­si növendékek — kevés módosítással — szintilly szellemű pe­titiót nyújtottak be, mellyen érdekes v­olt olvashatni : „Kelt Pesten , — a sajtószabadság 3-dik napján. ” A fiatalság is nyújtott be egy petitiót, hogy a budai fegyvertár megvizs­gáltassák, váljon csakugyan nincsenek e meg ott a kívánt fegyverek, a törvénykezések nyílt ajtóknál tartassanak, s a papok szólhassanak föl, hogy mozgalmaink tiszta iránya iránt a népet országszerte fölvilágosítsák. — Pozsonyba az ország­gyűléshez, s a királyhoz Bécsbe, holnap gőzösön egy pest­­budai küldöttség menepol, ő felségének a nemzet közéhajtá­­sát följelentendő. A választmány e tárgyban! fölszólilása kö­vetkező: 1036 „Hazafiak! két nagy, két dicsőséges nap folyt le. A mozgalom nagysága és általánossága kivívta, hogy a mi rögtön teljesítendő volt, rögtön életbe jön léptetve. — A többi nemzeti kivánatokat, a tiszta alkotmányosság alap­elveinek törvénybe iglatását a két testvérváros 160.000 lakosainak nevében erélyesen fogja sürgetni az e­l­végre Pozsonyba az országgyűléshez holnap indulandó két vá­rosi közös küldöttség. Ugyanezen küldöttség Bécsbe is föl fog menni , s ő felségét, hódolva szeretett királyunkat föl fogja kéri, hogy még ezen országgyűlést minél előbb Pestre áttenni mél­­tóztassék. A sajtó már szabad, s az ideiglenes szabályok, mel­­lyek sajtótörvény hozataláig a főkormányszék által föl­­állíttattak, tökéletesen kielégíthetik a sajtó­szabadság minden barátait. Az alkotmányos élet ezen legfőbb szük­sége tehát már tettleg ki van elégítve. Fogságban tartott polgártársunk Stancsics Mihály, rög­tön szabad­lábra állíttatott. A melly számban kész fegyvereket szerezhettünk, az országosan létesítendő nemzetőrség fölál­­tásáig, Pestváros polgárhada a lakosokból szaporittatni fog. Hazafiak! A béke és rend a lefolyt dicső mozgalmak a­­latt mind­ez kiéig legkevésbbé­ sem sértetett meg, s a teg­napi kivilágítás alkalmával is, bár roppant néptömeg hullám­zott az utczákon, minden legkisebb kihágás nélküli teljes rend volt. Ez dicsősége a fővárosnak , dicsősége a nemzet­nek, közös büszkeségünk az egész világ előtt. Bizonyosnak tartjuk, hogy ezen dicsőségünk, a jó polgárok közremun­kálása által tovább is szennyezetlen fönmarad. A­mit kívántunk, meg van téve. A főváros derék pol­gárai s különösen az egész munkás osztály meglehetnek nyu­godva, békén folytathatják munkájukat. Éljen a király, alkotmányos reform, szabadság, egyen­lőség, béke és rend! Kelt Pesten, márt. 17-én 1848. A rend föntartására választott állandó választmány megbízásá­ból. Klauzál Gábor h. elnök, Irinyi József h. jegyző.“ A Bécsbe menendő küldöttségi szónoksággal Haj­nik Pál bízatott meg. — Este leköszönt. — Az al­­választmány , melly ez éjen át is fönmaradt , azt ha­tározd , hogy a küldöttség reggel önkebléből válasszon szónokot. — Petőfy indítványára a martius I5diki események emlékéül a hatvani utcza ezentúl „szabad sajtó-utcza“ — az egyetem előtti tér: „15dik martius tere“ — s a vá­rosház tere „Szabadság*-tér“ nevet viselend. Ezen ha­­tárzat rögtön tettlegesittetett is. — Holnap a dohánytrafikok mind becsukannak, mint szinte a rotteriák is. — Azon kir. intézetek, hol eddigelé kétfejű sas parádézozott, fölszólittattak, hogy ezek helyébe nemzeti lobogót tűzzenek ki, valamint a fekete és sárga szin helyett is nemzetit. — Az ifjúsági reform­­akoma, megelőztetvén a mart. 15diki események által, va­sárnapról más alkalomra halasztatott. — A szerencsés történ­tekért ma vasárnap mindkét város egyházaiban Te Deum laudamus fog tartatni. — A nádori váriakra s a sz. Gellért hegyére aláírás utján létesített nemzeti lobogó fog tűzetni. — A magyar kincstár minden jegyzőkönyveit magyar nyelven viszi. — Bulyovszky Gyula indítványára a polgárőrség iránt kö­vetkező rendelet tétetett közzé: lük a polgár huszárokhoz akarnak állani, a ferencziek udvarán, — kik a dragonymokhoz akarnak állani­ a szer­viták udvarán,­­ kik a magyar gyalogsághoz akarnak állani, a ferencziek terén a curia udvarán, a kik a va­dász és gránátos osztályokhoz akarnak állani, a redout teremben holnap reggel, azaz mart. 18kán , tiz órakor fog­nak megjelenni. — Ugyanott jelenjenek meg az illető osz­tályok parancsnokai, tisztei és­ altisztei. — Az állandó vá­lasztmány részéről kiküldendő tagok, a parancsnokokkal és tisztekkel egyetértve, fogják a tagok választását gyakorolni. Az ujdon l­eállók számához képest, ha ötven embert meg­haladnak, a szükséges tiszteket és altiszteket, maguk sorá­ból, rögtön meg fogják választani. — Az ujdon beállók a polgár­őrhad soraiban vegyesen fognak fölállitatni.­­ En­nélfogva az ujdon választandó tisztek nem csak az ujdon beállottaknak, hanem az egész osztálynak is lesznek tisztei, valamint az ujdon beállottak"is minden fölebb való tisztnek alá lesznek rendelve, és engedelmességgel tartoznak. — Az osztá­lyok főparancsnokai a mostani parancsnokok maradnak. Ideig­lenes ezredese az egész őrseregnek Rottenbiller Lipótur lesz.— A sorokba ekkér beállott uj polgárőrök balkarjokra kötve nemzeti szalagot, s lövegyökre tűzött nemzeti rózsát fognak viselni, s a zászló alá rögtön föl fognak esküdni. Az őrségen és az állandó választmány tagjain kívül, nemzeti szalagot bal karján viselni másnak nem szabad. Az ujdon beállott polgárőröknek, ha nem akarnak, egyenruhát készíttetni nem szükséges. — A fegyverek kiosztásáról külön fog történni rendelkezés. Minden megválasztott őr tulajdon fegyverét hasz­nálhatja . Az ifjúság saját választott tisztei alatt, kik az állandó választmányi kiküldött tagok befolyásával fognak vá­lasztatni, a közezredes alatt fog ugyan állani, de külön csa­patot fog alakítani, s önrendezésére hasonlóan holnap a mu­seum belső udvarán fog összegyűlni. Kelt Pesten, martius 17-én 1848. Az állandó választmány megbízásából Klau­zál Gábor s. k. helyettes elnök. Irinyi József s. k. helyettes jegyző. A rend és közcsendi választmány által pedig következő: Minden házbirtokos, iparűző és család­atya, a szabad­­ság-koszorazta közbátorság nevében fölszólittatik, s mint egyes polgár felelőssé tétetik arra, miszerint a) minden hozzátartozandóit (jelesül gyermekeit, legé­nyeit, tanítványait, cselédeit) e jelen időben, minden cso­­portozásoktól s lármás békezavarásoktól tartóztassa vissza s egyúttal b) világosítsa föl afölött, hogy egyike is, a mostani átalakulás biztos és békés kifejlődését, illetlen magaviselet illát ne veszélyeztesse. — Pesten 1848diki martius 17kén, a rend és közcsendi választmány által Rottenbiller Leo­­pold elnök. — Sem nappal sem éjjel kicsapongás nem történt. — Este azon örvendetes hirt hozá a gőzös nyomtatott lapokon, hogy őt fel­égé miniszerekül gróf Batthyány Lajost, Deák Ferenczet, Kossuth Lajost és gróf Széchenyi Ist­vánt nevezte ki. 18-kán reggel a küldöttség gőzösön Bécsbe el­ődult. A Dunaparton zajos étjenekkel fogadtatott, s kisértetett a gőzösig.­­ Sikeres eljárások iránt legkevesebb aggodalom sincs. A polgárőrség a kitűzött helyeken választatik. A helytartótanácsi épületre nemzeti l­lygó tűzetett, a kincstáréra is. — A lotteria helytartótanácsilag országszerte megszüntetett. Ma volt Budán a legutósó húzás. Örökemlé­kül ide igtatjuk a számokat: 77. 88. 47. 42. 20. — Pos­ta-, harminczad és más k­r. hivatalokról a kétfejű sas le­vétetett, s helyükbe nemzeti lobogó tűzetett.— Dohánytra­­fikák nincsenek többé. — Fekete sereg alakulni indult. Öltö­nye fekete atilla s nadrág, magyar kard, s a kucsmán ha­lálfő. — A megválasztott nemzeti őrsereg, a haza, ki­rály s alkotmányra föleskettetik. — A zsidók szá­mára a nemzeti őrsereg hatodk osztálya alakíttatott, hol azonban mások is fölavattatnak, mint szinte az ötödik osz­tályba is befogadtatik minden pesti lakos. — Valamennyi ha­tóságok épületein nemzeti zászló lobog. — A nemzeti őrsereg­­hez még pattantyusság is fog alakittatni. — Az elválasztott nemzeti őrsereg­ délután a cu­ria udvarában mind föleskeltetett. 6 órakor száza­­donkint fölosztva „Rákóczy- induló 44 harsogása mellett a szabadságt­érre vonult , hol Nyáry Pál lelkes buzdító beszédet tartott. Ezután pedig J­acs­­kovics Lajos fölolvasá Petőfy nemzeti dalát. S is­mét ezrek és ezrek ajkán zengett el, hogy rab­szolgák többé nem leszünk. Innét századonkint is­mét a városon vonult keresztül a nemzeti őrse­reg a „Rákóczy-induló 44 lelkesítő harsogása mel­lett , s mindenütt a nép osztatlan rokonszenvével találkozott. — A fekete sereg délutáni 4 óra táj­ban megalakult. Már 200 főből áll. Vezéréül Szász Mátyás városi helyettes biró egyhangúlag válasz­tatott. Megalakulásáról az állandó bizottmányt ke­beléből kinevezett választmány által tudósitandja. — A rend és közcsend háborítatlan.—A budapesti rá­­czok és szerbek is nemzeti zászló alatt egyesülve, ma jelentek ki az állandó választmány előtt, mi­szerint ők többé nemzetiségi elkülönzést tűrni nem akarnak, hanem beolvadva a magyar nemzetiségbe, ezentúl ezt, és nem mást ismerendnek sajátuknak. A Te Deum laudamus ma 9 órakor fog meg­tartatni. — Országgyűlési közlemények. Pozsony mártius­ 13 án. LXXIV-dik kerületi ülés. (Elnökök: R­e­v­i­c­z k­y (Esztergom) Rónay (Csanád) m. k.; jegyző Szentki­­rályi; tárgy: Pozsony városának indítványképen előa­dott kérelme, miszerint a meg nem jelenés miatt az ország­­gyűlésére, ellene intézett közkereset megszüntessék, a váro­si ügy folytatólag.) Az elnök — mint sorszerinti — az ülés megnyitása után magát ajánlva, jelenti, miszerint a közteher­viselés tárgyában működő választmány ma 5­ órakor ülés tartand. — Pozsony városa ma először megjelent egyik követe. Előadja, miszerint megjelenvén, ez által Pozsony kö­vetei legkedvesb kötelességüket teljesitik , s ennek folytán magukat a Rek barátságába ajánlják. — Emlékezteti a R- ket, miképen e tábla határzata következtében, mivel Po­zsony városa eddig követeket nem küldött, az megidéztetni rendeltetett. Ennek következtében ez meg is történt, hanem az kérése, miszerint ezen per további folyamata megszün­tessék. Szóló ezen kérését azon okokkal támogató, miképen nem makacsság, hanem bizonyos elháríthatlan körülmények okozák azt, hogy Pozsony városa az országgyűlésére eddig követeket nem küldött. Továbbá mivel Pozsony követei meg­jelentek, mielőtt a per fölvétetett volna, s miután az ebbeli pernek nem az czélja, hogy a város­ bűnhődjék, hanem hogy megjelenjék. — Ezeknek figyelembe vételét ajánlva, kéri a rendeket, miszerint kérelmét méltányolják , a közkereset to­vábbi fölytattatását elmellőzvén.­­• Szentkirályi: Em­lékezteti a Bket, miszerint egy időben Zala, és Gömörme­­gyék is hasonló kereset alatt voltak meg nem jelenésük mi­att; azonban később megjelenvén követeik, a­­k a közkere­set további folytatásától elállottak. (Közbe egy hang: nem úgy van!) Szóló úgy gondolja legalább, hogy elállottak (több oldalon tagadó mozdulatok.) — Bónis (Szabolcs.) A törvénynek, melly illy esetekben a közkeresetet rendeli, az czélja, hogy kinek az országgyűlésén megjelenni joga, és kö­telessége van, az részt vegyen a tanácskozásokban.­­ A jegyző nem jól emlékszik, mivel Zala megye is, ámbár kö­vetei megjelentek, még­is kényteleníttetett a 200 darab a­­ranyat megfizetni. Azért vélekedése az, hogy hasonló eset­ben Pozsony városát is nincs joga e táblának a közkere­set alól fölmenteni. — Szentiványi (Gömör.) Megyé­jét hasonló esetben pörbe fogták, s midőn követei az ország­­gyűlésére megjelentek, Gömör kérte a őket, hogy a pörtől áll­janak el; mind e mellett Gömör elmarasztaltatott, s megfizette a 200 d. aranyat. Azért Pozsony város is fizesse meg ! — Tolnay (Zala). Megyéjére vonatkozólag hasonló fölvilágo­­sítást nyújtott. — Madarász (Somogy). Az előtte szó­lókkal ellenkező véleményben van. Azt tartja, hogy miután Pozsony városa mindent megtett, hogy követeket küldhessen, s miután annak követei a per fölvétele előtt megjelentek, az ad­iótól dispensálható. — Sebestyén (Veszprém) és B­i­­ró (Arad) hasonlag vélekednek (több felől fölkiáltások: sza­vazzunk !) — Szentiványi (Gömör). Megyéje Rendei szinte bebizonyíták, miszerint nem makacsság miatt maradtak

Next