Nemzeti Ujság, 1848. január-április (42. évfolyam, 618-687. szám), Nemzeti, 1848. május-június (42. évfolyam, 1-43. szám)

1848-03-24 / 665. szám

rendelkezendik, hog­y az az előbbinek fölosztásától szorottan,­dó három hónap alatt összeüljön. . .. d­f] 6. §. Az évi ülés az utósó évrőli számadások, és követ­kező évi költség­­vetésnek a ministérium által leendő előter­jesztése az irántoki határozatnak meghozatala előtt el nem oszlattathatik. a 7. §. Elnököt és egy másodelnököt a főrendi táblá­hoz, a tábla tagjaiból, ő felsége nevez ki, de jegyzőit, szin­te saját tagjai közül, titkos szavazás útján a tábla maga vá­lasztja. . . 8. §. A királyi tábla a képviselők táblájának kiegé­szítő része lenni ezennel megszűnvén, a képviselő tábla egy elnököt, két alelnököt és jegyzőit, tagjainak sorából, titkos szavazás utján maga választja. , . Mindezen táblahivatalnokok évenkint az első ülésben vá­lasztatnak, és illetőleg neveztetnek ki, melly ülésben az el­nökséget a tábla legkorobb tagja viendi. 9. §. Úgy a főrendi, mint az alsó táblás elnök az or­szágos pénztárból díjt húz, melly a legközelebbi ország­­gyülés első évi ülésében fog meghalm­­oztatni. _ A 10. §. Ülései mind a két táblának ezután is nyilváno­sak. A tanácskozásaiban szükséges csend és rend, s a hall­gatók teljes hallgatagságban tartása iránt mindenik tábla sza­bályokat alkot, s azoknak végrehajtását elnöke által szigo­rúan eszközölteti. 11. §. E részben előlegesen már most rendeltetik, hogy a hallgatóságnak a tanácskozást háborgatni semmiképen nem szabad12. §. Ha egyes hallgató, vagy a hallgatóság a ta­nácskozást háborgatja, és az elnöki egyszeri intésnek sikere nincs, másod ízben a jelen törvényre hivatkozva az egyes hallgatót, vagy illetőleg a hallgatóságot kiparancsolhatja, és annak helyét bezárathatja. 13. §. Ez megtörténvén, a tanácskozás vagy azon nap, vagy később, a többség határozata szerint, de mindig nyil­vánosan folytattatik. 14. §. A rend és csend föntartása a nemzeti őrség al­kalmazásával eszközöltetik. 15. §. Az előbbi §§ban említett szabályokon kívül, a legközelebbi évi ülésben legelsőbben is mindenik tábla ma­gának rendszabályokat készít, mellyekben a tanácskozás, és szavazás módja és rende, s álalában véve a tábla belügye meg fog határoztatni, de a mellyeknek a szorosabb érte­lemben vett tanácskozási rendet illető része, csak az évi ülé­sek végével, s csak a törvényjavaslatok tárgyalásának be­végzése után, fog módosíttathatni. Ezután Szem­ere B. Egy fölhívása van a miniszer­elnökhöz. A sajtó ügyében kiküldött választmány munkálata már kész, és még ma fölvétetik, s így az elme már valóságos kincs lesz. A múlt országgyűlésen egy javalat készült, a mellyel életbe léptetni igen kívánatos lenne; méltóztassék tehát magát közbevetni, hogy az ő felségétől szentesítést nyerjen. — A mit a mini­s­terelnö­k igen szívesen ígért teljesíteni. — Ezután fölvétetett a hitelintézet iránti törvényjavaslat. A hitelintézetről. Általában a földbirtokosok, s különösebben azoknak kívánatos fölsegítésére, a­kiknek a t. törvény által úrbéri jövedelmeik fölfüggesztettek, ideiglenesen rendeltetik. 1. §. A hitelintézetnek fölállítására, a ministérium föl­­hatalmaztatik. 2. §. Alapszabályait, törvényhozás, megvizsgálás és helybenhagyás végett, a legközelebbi országgyűlés első évi ülésének be fogja mutatni. Kijelentetvén különösebben: 3. §. Tartalék tőkéjének megalapítására az ország ré­széről 500.000 forint rendeltetik ki. 4. §. Azon magán­birtokosnak, kinek úrbéri megszűnt haszonvételei iránt kármentesítés van, a t. törvény által biz­tosítva úrbéri haszonvétele tőkééig kölcsönt kapnia minde­nek előtt elsősége van, ha a kölcsönt kellőleg biztosíthatja. És a megszüntetett úrbéri tartozásoknak az e részben alko­tandó t.rendelete szerinti országos megbecslés által megálla­pítandó tőke értéke, az illy kölcsön megtérítésénél visszafize­­tésként az állodalom által el fog fogadtatni. 5. §. A hitelintézet követelése kiváltsági elsőséggel bír minden más követelések fölött, kivévén, a­mellyek elsőbb helyen vannak bejegyezve. 6. §. A hitelintézet részére lekötött birtok csőd alá ke­rülvén , a kamat és törlesztési járulék a perfolyam alatt is pontosan fizetendő, mellynek elmulasztása esetében a hitel­­intézet, azon birtokból, rövid per utján, egész követeléseit, tőkével együtt is, megfék­tetheti magának. 7. §. Minden ollyan kérdések fölött, mellyek úgy az intézet és adósai, mint az intézet és hitelező közt támadhat­nak, az illető váltótörvény­zék, rövid uton bíráskodik. 8. §. Kölcsönét a hitelintézet, a kölcsönvevő tetszése szerint, akár kész ezüst pénzben, akár hitellevelekben fog­ja adhatni. 9. §. A szükséges készpénz megszerezhetése végett, az országos s a közalapítványi pénztár is kütfőül kifeleltelik ezen pénztárak kölcsöne, a hitelintézet részéről, szokott hi­tellevelek által biztosíttatván. Lónyay (Bereg) Ez igen problematikus, mert meg­lehet, hogy a felelős minister nem sokára át fogja látni, vagy hogy a körülmények úgy hozzák magukkal, miszerint szélest­ hasisra kell az egészet fektetni — s azért átalános kíván maradni — s a felelős ministert az iránt föhatalmaz­­ni, vagy legfelebb hogy figyelemmel legyen az 1844. ország­­gyűlési munkálatra. b Batthyány L. elnökminister, megjegyzi, miszerint a sző­nyegen forgó szerkezet meglehetősen az, a­mi az 18­diki. Szentkirályi kérdi elnökministert: váljon nem lenne e ellenére, ha némi változásokat indítványozna? Mire Batthyány elnökminister felelé, hogy nincs elenére­­egyébiránt, minden attól függ, hogy miilyenek lesznek az el­lenvetések. — Szentkirályi tehát kéri az iső­t illetőleg miszerint egészen szabad tér engedtessék e részben a mini­­­steriumnak, azért azon hivatkozást az 1844. munkálatra egé­szen ki kell hagyni. Bónis. A körülmények változhatván, kívánja, miszerint egészen s álalánosan mondassák az ki, hogy a ministerium a hitelintézet fölállítására fölhatalmaztatik. — Mi határozatba is ment. Ezután olvastatott a 2dik §., melly elfogadtatott és a 3dik §-ra nézve Kende Szatmár azt kívánja, — hogy az egész Öszveg, mi a bank alapjául rendeltetett, forgattassék — mer­t igen könnyen megtörténhetik — hogy ollyanok is, kiknek ugyan nem investitiora van szükségük, de a kik pénzüket másutt akarnák kamatoztatni — egyszerre úgy megrohannák a ban­kot, hogy az fizetni képes nem volna, és a Intelt megingatná. Pázmándy (Komárom) Nem ért egyet Szatmár­i. Ezen bank legelébb Poroszhonban eredvén, szükséges, hogy azon alapra fektessék — és hogy ne kevertessék össze a Zette 1—bankkal — az első nyugszik a földértéken és igy a­­lapja solidabb, és mert a földet nem lehet csorbitani, követ­kezéskép cursusa sem szállhat alább — mig a Zettel-Bank csupán csak hitelen alapulván, Gschaefteknek van alávetve. A lengyel revolutio alatti idő legjobban megmutatta a hitel­bank solidaritását, minthogy akkor, midőn minden papírok olly annyira estek, annak értéke csak erre száll alá Hanem kevesli ő is az SCO.noO­ft. tőkét. — Poroszországban három illy bank van. Pomeni-sileziaban, és a rajnai tartományokra külön külön; — annyival inkább kicsinli az öszveget, minthogy ez az úrbéri viszonyok megszüntetésével van összekötve — és leginkább arra számítva, hogy az első rumort lecsilapít­­sa, és így erre sem lesz elég, míg a kamatok befizettetnek, a­­zért ő két milliót ajánl. Ezen szakasszal összeköttetésben lát­ván a 4dik­k. erre is fogja véleményét kimondani Ennél hasz­nosabb indítványt a minister nem tehetett, mert most, midőn legfeljebb csak 20° re lehet pénzt kapni — ez olly jótékonyság, melly még az uzsorát is meg fogja gátolni; — de más rész­ről — azt hiszi, hogy ez által megyéjének ugyan igen, de a felföldi birtokosoknak, kiknek allodiilis földük kevés, és job­bágyuk sok van , segítve nem igen lesz.— Ezekre tehát te­kintettel kell lenni —úgy mint arra is , hogy a kibocsátan­dó papíroknak értéke alá ne szállhasson — ezekre nézve tehát egy minimumot kíván meghatároztatni, például 100; ez csekélység ugyan, de olly princípium, melly a bank iránti bizodalmát meg fogja állapítani. Kossuth L.­­ szívesen hozzájárul mind­ahoz, a mi az úrbéri viszonyok megszüntetésében könnyítést nyújt, és elfogad minden czélszerű intézkedést, ha az a sikert nem compromittálja. —És ő hiszi, miszerint ha 100 károsított kö­zül 90 lábra állítatik, az könnyítés — de ha 10 iránti gon­doskodásból megrendítetik a 90ek állapota, akkor az nem csak nem könnyítés, de veszélyes; azért ha lehet, gondoskodjunk mindenkiről, de ne áldozzuk föl az egyesek iránti túl gon­doskodásból az egészet. — Szatmárnak megjegyzi, misze­rint ha a jegybank a hitelbankkal összeköttetik, akkor az nem nyer de veszit, mert míg a jegybank minden papír kibo­csátásnál veszt, ha p. o. 1 millió a jegybank értéke, és az 4 mil­lió értékű papírt bocsát ki, akkor megrohanhatják úgy, hogy az fizetni többé nem képes — de ellenben a hipothecen-bank a papírok kibocsátásával nem csak nem csökkenti hitelét, de ismét annyi földértéket fölvévén, újra consolidálja magát és minden papírral új hipothekát nyer. — Ha illy hipothe­­kára lesz basirozva tehát a bank, ő nem fél, hogy az érdek­lettek kész­pénzt fognának kérni, mert az a huszas, a­mit ki­vesz, nem lesz több mint huszas — míg ellenben a papírnak értéke mindig fölmegy, sőt még agyót is kap; — attól sem lehet tartani, hogy azt egyszerre megrohanják; mert hiszen van olly intézkedés, hogy bizonyos ideig föl ne mondhassák a tőkét, de ha igen, úgy a papír, mellynek értéke rördben megvan s könnyen elfogadható.­­ A­mi azt illeti, hogy az 500.000 pengő forint kevés tőke! hiszen ha a kormány iránt bizodalommal akarunk lenni,meghatalmazhatjuk, hogy tovább is ereszkedhessél* — de nem akarja másrészről kötelezni— hogy annyit fölvegyen, mint Komárom mondá, mivel még azt sem tudjuk, kap e annyit—a­mi a minimum meghatározá­sát illeti, megvallja, hogy ő ennek nem barátja, mert akkor ha megállapítjuk, könnyen megtörténik, hogy azt mondják: nem a­­dunk többet 100 forintnál; de más részről ha kimondjuk ezen minim­umot a­nélkül, hogy a nemzet becsületében bíznának, azt hiszi, hogy 2 milliótoké is kevés lesz; oda kell tehát intézni a dolgot, hogy szívesen fogadja el mindenki papírját a hitelt­banknak, úgy mint a pénzt, akkor nem lesz semmi akadály, s ő azért megelégedne a szerkezettel. Ha azonban valaki olly ter­vet tud, hogy a 10 iránti gondoskodás a 90 meg nem ren­díti, akkor elfogadandja — de ő nem hiszi, hogy lehessen; ő azért előbbeni véleményénél marad. Lónyay (Bereg) szintén nagyobb tőkét kíván, hogy legalább a '12 évi kamatfizetésig bztosítva legyen a bank. Paczolay (Hont.) A minimum meghatározását szin­tén pártolja, és nem szeretné — bár­mennyire is helyez bi­zodalmat a ministeriumban — ezen kérdést a ministerium existentiájával összekötni, és a bizodalom és becsületre bízni, mert majd e szerint agitationális tárgy lesz belőle. Kimon­datni kívánja pedig mindenesetre, hogy a hitelbank alap­jául egyedül az úrbéri birtok szolgáljon.. . Olvastatott a 4. szakasz, mellyre Szentkirályi így egész uj szakaszt in­dítványozott,­­mint az a szerkezetben módosítva látható.) Babarczy (Csongrád.) Azt kívánta, miszerint a köl­csönök leginkább azoknak nyuj­tassan­ak, kik az úrbéri viszo­nyok megszüntetésével kártalanitandók — s azért az eva­­luálandó föld, robot és dézma értékére kívánja fektetni — a földértéket azért nem szükség még most tudni — de csak annyiban — a­mennyiben az majd az evaluatio által meg fog határoztatni —szolgáljon hypothecaus— mert azok leginkább lesznek nyomatva, és szükségesnek látja tehát, hogy ha a kármentesítés iránt bizalmat akarunk gerjeszteni, ezeket leg­inkább megnyugtatni. Paczolay. Miért ne nyugtassunk meg annyi embert, ki ezen urbér megszüntetése által annyit veszt, és ha e részben csak az evaluatio az akadály, vegyük elő és bocsássuk sanctio alá, akkor fogjuk értékét tudni, és lehetséges lesz hypothecaus venni.— Nesztor Pozsony város­a. Nem a megszüntetett viszony kármentesítéséről, de arról van szó, mire adjuk a kölcsönt; a kármentesítendő úrberiségre nem adhat a bank semmit, mert ez nem létezik, s mert akkor nem 500.000, de 30 millióra volna szüksége. A hitelintézetnek alapul nem szolgál k­at más mint a birtok. — Tarnóczy Nyitra, An­drás­sy Gyula Zemplén—úgy nyilatkoztak mint Pest. — S z a 11 p p e k Verőcze úgy mint Komárom. — S o m s i­c­h (Baranya) úgy látja, hogy nem azok nem bíznak a nemzet becsületében, a kik a kármentesítendő urbériségre kívánják a kölcsönt állapítani, de az ellenvéleménynek­­ ő is Csongrád és Hont megye véleményéhez csatlakozik és hi­szi, hogy csak igy lehet azt elérni, a­mit akartunk, t. i. megnyugtatón, ha azon hitelintézet fölállítása az urbériség alapjára lesz fektetve, s ez­által biztosíttatnának a kármen­tesítésről. Kossuth nagyon óhajtotta volna, hogy az előtte szóló a különbséget fölfogja. Most nem rentenbank, de hitelinté­zetről van szó; arról van szó, hogy például Baranya követe ha kölcsönt kapott és nem fizet, exequáltatik! — már most kérdi—hogy lehet azt exequálni, a­mi megszűnt tulajdona lenni, a­mi többé nincs. Az, hogy a megváltott föld meg­becsültessék, nem segít, mert csak azt lehet értékül venni, a­mi természetben létezik, már hogy foghatná a robotot exe­quálni.­­ A­mi az evaluatiót illeti, az még nem elég, mert ha akkorra akarja halasztani a hitelintézet fölállítását — egy­szersmind azt akarja, hogy ne történjék semmi. —(közbe szól Baranya követe, hogy ez nem áll); földíja B­ranyam. követét, hogy ingerültséget ne okozzon azzal, hogy azt mondja­­,ez nem áll! A hitelbank a földértéken nyugszik — a rentenbank pedig egészen más, s egyébiránt taváljon job­bat ha tud, de ő azt hiszi, hogy ha egyszerűen azt mond­ja, miszerint más profectum nem áll, épen annyi, m­int sem­mi. A hipothecenbankról lévén szó, úgy hiszi, hogy tovább menni ennél bajos — ezen bank czélja nem is az, hogy meg­vegye a birtokot, de ad reá valamit. Batthyány Lajos elnökminiszer. ő javaslatát a fonál­ló vagyonra alapította, de nem a megszüntetett urbériség kármentesítésére s azért ne csaljuk magunkat; ha nem e sze­rint akarják elfogadni, úgy visszaveszi. — (mindnyájan el­fogadjuk). — K­os­suth. Ha tetszik szavazzunk, de ha valami ujjat nem tudunk, ne beszéljünk. — Elnök: elfogadják a t.­rendek? (el­el). Ezután olvastatott a következő 5. 6. 7. 8. 9. és 10. szakasz, mellyek mint elfogadtattak. Somsich (Baranya). Miután ezen hitelintézet arra van intézve, hogy a földbirtokos könnyen pénzhez juthasson, nem tartja tovább szükségesnek, hogy pénzszerezhetés végett az ősiség eltörlése iránt rendelkezzünk é s azért kéri a ren­deket, miszerint őt abbeli megbízatásától, hogy e tekintetben egy törvényczikket készítsen, fölmentsék. Kossuth Lajos kifejti nézetét az iránt, hogy az ősi­ség eltörlésével a hitelbank még könnyebben működhetik, és az által, ha tovább föntartatik, annak hatásköre gyengit­­tetik.­­ Egyébiránt e részben nem bánja, ha propositio­­ként azon kérdést intézzük a fő rendekhez, váljon akarják e az ali possidetis alapján, a (Vaus et dolus eseteket kivéve, az ősiséget eltörleni? — Bónis. Ha az ősiség el nem töröltelik, a hitelbank ke­veset fog érni; chimera lesz — Ez értelemben nyilatkoztak B­a c­h­o Trencsén , Rakovszky Liptó, Tomcsányi Bé­kés; ellenben M­ariás­sy Sáros. Habár másban utasításáról lemondott, itt, midőn nemes és nem nemes között forog a kérdés, nem dispensálhatja magát és kívánja, hogy az ősiség tovább is fontartassék. — Mire meghagyatott tovább is Baranyaina­k, hogy az iránti javaslatát nyújtsa be. Ezután országos ülés következett, mellyben a hitelinté­zet iránti javaslat föl­olvastatott és meghitelesittetett, — to­vábbá olvastatott az országgyűlés évenkinti ülése iránt kelt javaslat, mellyben Kossuth L. indítványára az 5. §. vé­gére tétetett: „és ez esetben az újabb országgyűlés össze­hívásáról akképen rendelkezendik, hogy ez az előbbinek fel­oszlatásától számítandó három hónap alatt összeüljön. — És ekként a törvényjavaslat meghitelesitetvén, az ülés eloszlott. Délutáni öt órakor ismét kerületi ülés tartatván estel­ 8 óráig, ezután országos ülés, tárgy vala a sajtótörvé­nyek. —• Mellyből röviden előre is csak annyit emelünk itt ki, hogy a mindennap megjelenő politikai lapoknak 20,000 pft tőkét kell letenni, vagy pedig pupilláris biztosíték mel­lett ennyit fekvő birtokukra betábláztatni. Ezen cautiot, a most fönlevő lapok , a törvény kihirdetése után két hónap alatt letenni tartoznak. A választmány, melly Pestmegye közönsége ál­tal, a törvényes rend és bölcsend föntartására az összes közönség kebeléből jön megbízva, az or­szággyűlési röpiratok 154 számával közlött s a nem­zeti" őrsereg fölállítását szabályozó törvényczikkre ki­jelenti : mikép azt ugyan azon szűkkeblű lelkűlét ki­folyásának tartja, mellynek kifolyása volt a sajtósza­badság iránt alkotott törvényczikk. Kijelenti: miként e törvényczikkben letapodva látja, a törvény engedte korlátok közti mozgalmak által kivívott egyenlőséget és úgy, mint a sajtó irán­ti törvényczikkel letapodva látta, a kivívott sajtó­­szabadságot. Kijelenti: mikép a mondott törvényczikk 4 §ban foglalt engedmény mellett is szűk körű rendelkezés­nek látja azon törvény 1 §nak abbeli intézkedését, mellynél fogva fegyveres szolgálatra, csak az eskütt­­széki képességgel fölruházottak köteleztetnek. Kijelenti: mikép a 3dik §-a, melly csak a ne­mesek nem pedig a n­e­m nemesekre néz­­­­ve is kivételt állít föl, a kivívott jogegyenlőség le­ 1050

Next