Nemzeti Ujság, 1848. január-április (42. évfolyam, 618-687. szám), Nemzeti, 1848. május-június (42. évfolyam, 1-43. szám)
1848-03-24 / 665. szám
rendelkezendik, hogy az az előbbinek fölosztásától szorottan,dó három hónap alatt összeüljön. . .. df] 6. §. Az évi ülés az utósó évrőli számadások, és következő évi költségvetésnek a ministérium által leendő előterjesztése az irántoki határozatnak meghozatala előtt el nem oszlattathatik. a 7. §. Elnököt és egy másodelnököt a főrendi táblához, a tábla tagjaiból, ő felsége nevez ki, de jegyzőit, szinte saját tagjai közül, titkos szavazás útján a tábla maga választja. . . 8. §. A királyi tábla a képviselők táblájának kiegészítő része lenni ezennel megszűnvén, a képviselő tábla egy elnököt, két alelnököt és jegyzőit, tagjainak sorából, titkos szavazás utján maga választja. , . Mindezen táblahivatalnokok évenkint az első ülésben választatnak, és illetőleg neveztetnek ki, melly ülésben az elnökséget a tábla legkorobb tagja viendi. 9. §. Úgy a főrendi, mint az alsó táblás elnök az országos pénztárból díjt húz, melly a legközelebbi országgyülés első évi ülésében fog meghalmoztatni. _ A 10. §. Ülései mind a két táblának ezután is nyilvánosak. A tanácskozásaiban szükséges csend és rend, s a hallgatók teljes hallgatagságban tartása iránt mindenik tábla szabályokat alkot, s azoknak végrehajtását elnöke által szigorúan eszközölteti. 11. §. E részben előlegesen már most rendeltetik, hogy a hallgatóságnak a tanácskozást háborgatni semmiképen nem szabad12. §. Ha egyes hallgató, vagy a hallgatóság a tanácskozást háborgatja, és az elnöki egyszeri intésnek sikere nincs, másod ízben a jelen törvényre hivatkozva az egyes hallgatót, vagy illetőleg a hallgatóságot kiparancsolhatja, és annak helyét bezárathatja. 13. §. Ez megtörténvén, a tanácskozás vagy azon nap, vagy később, a többség határozata szerint, de mindig nyilvánosan folytattatik. 14. §. A rend és csend föntartása a nemzeti őrség alkalmazásával eszközöltetik. 15. §. Az előbbi §§ban említett szabályokon kívül, a legközelebbi évi ülésben legelsőbben is mindenik tábla magának rendszabályokat készít, mellyekben a tanácskozás, és szavazás módja és rende, s álalában véve a tábla belügye meg fog határoztatni, de a mellyeknek a szorosabb értelemben vett tanácskozási rendet illető része, csak az évi ülések végével, s csak a törvényjavaslatok tárgyalásának bevégzése után, fog módosíttathatni. Ezután Szemere B. Egy fölhívása van a miniszerelnökhöz. A sajtó ügyében kiküldött választmány munkálata már kész, és még ma fölvétetik, s így az elme már valóságos kincs lesz. A múlt országgyűlésen egy javalat készült, a mellyel életbe léptetni igen kívánatos lenne; méltóztassék tehát magát közbevetni, hogy az ő felségétől szentesítést nyerjen. — A mit a ministerelnök igen szívesen ígért teljesíteni. — Ezután fölvétetett a hitelintézet iránti törvényjavaslat. A hitelintézetről. Általában a földbirtokosok, s különösebben azoknak kívánatos fölsegítésére, akiknek a t. törvény által úrbéri jövedelmeik fölfüggesztettek, ideiglenesen rendeltetik. 1. §. A hitelintézetnek fölállítására, a ministérium fölhatalmaztatik. 2. §. Alapszabályait, törvényhozás, megvizsgálás és helybenhagyás végett, a legközelebbi országgyűlés első évi ülésének be fogja mutatni. Kijelentetvén különösebben: 3. §. Tartalék tőkéjének megalapítására az ország részéről 500.000 forint rendeltetik ki. 4. §. Azon magánbirtokosnak, kinek úrbéri megszűnt haszonvételei iránt kármentesítés van, a t. törvény által biztosítva úrbéri haszonvétele tőkééig kölcsönt kapnia mindenek előtt elsősége van, ha a kölcsönt kellőleg biztosíthatja. És a megszüntetett úrbéri tartozásoknak az e részben alkotandó t.rendelete szerinti országos megbecslés által megállapítandó tőke értéke, az illy kölcsön megtérítésénél visszafizetésként az állodalom által el fog fogadtatni. 5. §. A hitelintézet követelése kiváltsági elsőséggel bír minden más követelések fölött, kivévén, amellyek elsőbb helyen vannak bejegyezve. 6. §. A hitelintézet részére lekötött birtok csőd alá kerülvén , a kamat és törlesztési járulék a perfolyam alatt is pontosan fizetendő, mellynek elmulasztása esetében a hitelintézet, azon birtokból, rövid per utján, egész követeléseit, tőkével együtt is, megféktetheti magának. 7. §. Minden ollyan kérdések fölött, mellyek úgy az intézet és adósai, mint az intézet és hitelező közt támadhatnak, az illető váltótörvényzék, rövid uton bíráskodik. 8. §. Kölcsönét a hitelintézet, a kölcsönvevő tetszése szerint, akár kész ezüst pénzben, akár hitellevelekben fogja adhatni. 9. §. A szükséges készpénz megszerezhetése végett, az országos s a közalapítványi pénztár is kütfőül kifeleltelik ezen pénztárak kölcsöne, a hitelintézet részéről, szokott hitellevelek által biztosíttatván. Lónyay (Bereg) Ez igen problematikus, mert meglehet, hogy a felelős minister nem sokára át fogja látni, vagy hogy a körülmények úgy hozzák magukkal, miszerint szélest hasisra kell az egészet fektetni — s azért átalános kíván maradni — s a felelős ministert az iránt föhatalmazni, vagy legfelebb hogy figyelemmel legyen az 1844. országgyűlési munkálatra. b Batthyány L. elnökminister, megjegyzi, miszerint a szőnyegen forgó szerkezet meglehetősen az, ami az 18diki. Szentkirályi kérdi elnökministert: váljon nem lenne e ellenére, ha némi változásokat indítványozna? Mire Batthyány elnökminister felelé, hogy nincs elenéreegyébiránt, minden attól függ, hogy miilyenek lesznek az ellenvetések. — Szentkirályi tehát kéri az isőt illetőleg miszerint egészen szabad tér engedtessék e részben a ministeriumnak, azért azon hivatkozást az 1844. munkálatra egészen ki kell hagyni. Bónis. A körülmények változhatván, kívánja, miszerint egészen s álalánosan mondassák az ki, hogy a ministerium a hitelintézet fölállítására fölhatalmaztatik. — Mi határozatba is ment. Ezután olvastatott a 2dik §., melly elfogadtatott és a 3dik §-ra nézve Kende Szatmár azt kívánja, — hogy az egész Öszveg, mi a bank alapjául rendeltetett, forgattassék — mert igen könnyen megtörténhetik — hogy ollyanok is, kiknek ugyan nem investitiora van szükségük, de a kik pénzüket másutt akarnák kamatoztatni — egyszerre úgy megrohannák a bankot, hogy az fizetni képes nem volna, és a Intelt megingatná. Pázmándy (Komárom) Nem ért egyet Szatmári. Ezen bank legelébb Poroszhonban eredvén, szükséges, hogy azon alapra fektessék — és hogy ne kevertessék össze a Zette 1—bankkal — az első nyugszik a földértéken és igy alapja solidabb, és mert a földet nem lehet csorbitani, következéskép cursusa sem szállhat alább — mig a Zettel-Bank csupán csak hitelen alapulván, Gschaefteknek van alávetve. A lengyel revolutio alatti idő legjobban megmutatta a hitelbank solidaritását, minthogy akkor, midőn minden papírok olly annyira estek, annak értéke csak erre száll alá Hanem kevesli ő is az SCO.noOft. tőkét. — Poroszországban három illy bank van. Pomeni-sileziaban, és a rajnai tartományokra külön külön; — annyival inkább kicsinli az öszveget, minthogy ez az úrbéri viszonyok megszüntetésével van összekötve — és leginkább arra számítva, hogy az első rumort lecsilapítsa, és így erre sem lesz elég, míg a kamatok befizettetnek, azért ő két milliót ajánl. Ezen szakasszal összeköttetésben látván a 4dikk. erre is fogja véleményét kimondani Ennél hasznosabb indítványt a minister nem tehetett, mert most, midőn legfeljebb csak 20° re lehet pénzt kapni — ez olly jótékonyság, melly még az uzsorát is meg fogja gátolni; — de más részről — azt hiszi, hogy ez által megyéjének ugyan igen, de a felföldi birtokosoknak, kiknek allodiilis földük kevés, és jobbágyuk sok van , segítve nem igen lesz.— Ezekre tehát tekintettel kell lenni —úgy mint arra is , hogy a kibocsátandó papíroknak értéke alá ne szállhasson — ezekre nézve tehát egy minimumot kíván meghatároztatni, például 100; ez csekélység ugyan, de olly princípium, melly a bank iránti bizodalmát meg fogja állapítani. Kossuth L. szívesen hozzájárul mindahoz, a mi az úrbéri viszonyok megszüntetésében könnyítést nyújt, és elfogad minden czélszerű intézkedést, ha az a sikert nem compromittálja. —És ő hiszi, miszerint ha 100 károsított közül 90 lábra állítatik, az könnyítés — de ha 10 iránti gondoskodásból megrendítetik a 90ek állapota, akkor az nem csak nem könnyítés, de veszélyes; azért ha lehet, gondoskodjunk mindenkiről, de ne áldozzuk föl az egyesek iránti túl gondoskodásból az egészet. — Szatmárnak megjegyzi, miszerint ha a jegybank a hitelbankkal összeköttetik, akkor az nem nyer de veszit, mert míg a jegybank minden papír kibocsátásnál veszt, ha p. o. 1 millió a jegybank értéke, és az 4 millió értékű papírt bocsát ki, akkor megrohanhatják úgy, hogy az fizetni többé nem képes — de ellenben a hipothecen-bank a papírok kibocsátásával nem csak nem csökkenti hitelét, de ismét annyi földértéket fölvévén, újra consolidálja magát és minden papírral új hipothekát nyer. — Ha illy hipothekára lesz basirozva tehát a bank, ő nem fél, hogy az érdeklettek készpénzt fognának kérni, mert az a huszas, amit kivesz, nem lesz több mint huszas — míg ellenben a papírnak értéke mindig fölmegy, sőt még agyót is kap; — attól sem lehet tartani, hogy azt egyszerre megrohanják; mert hiszen van olly intézkedés, hogy bizonyos ideig föl ne mondhassák a tőkét, de ha igen, úgy a papír, mellynek értéke rördben megvan s könnyen elfogadható. Ami azt illeti, hogy az 500.000 pengő forint kevés tőke! hiszen ha a kormány iránt bizodalommal akarunk lenni,meghatalmazhatjuk, hogy tovább is ereszkedhessél* — de nem akarja másrészről kötelezni— hogy annyit fölvegyen, mint Komárom mondá, mivel még azt sem tudjuk, kap e annyit—ami a minimum meghatározását illeti, megvallja, hogy ő ennek nem barátja, mert akkor ha megállapítjuk, könnyen megtörténik, hogy azt mondják: nem adunk többet 100 forintnál; de más részről ha kimondjuk ezen minimumot anélkül, hogy a nemzet becsületében bíznának, azt hiszi, hogy 2 milliótoké is kevés lesz; oda kell tehát intézni a dolgot, hogy szívesen fogadja el mindenki papírját a hiteltbanknak, úgy mint a pénzt, akkor nem lesz semmi akadály, s ő azért megelégedne a szerkezettel. Ha azonban valaki olly tervet tud, hogy a 10 iránti gondoskodás a 90 meg nem rendíti, akkor elfogadandja — de ő nem hiszi, hogy lehessen; ő azért előbbeni véleményénél marad. Lónyay (Bereg) szintén nagyobb tőkét kíván, hogy legalább a '12 évi kamatfizetésig bztosítva legyen a bank. Paczolay (Hont.) A minimum meghatározását szintén pártolja, és nem szeretné — bármennyire is helyez bizodalmat a ministeriumban — ezen kérdést a ministerium existentiájával összekötni, és a bizodalom és becsületre bízni, mert majd e szerint agitationális tárgy lesz belőle. Kimondatni kívánja pedig mindenesetre, hogy a hitelbank alapjául egyedül az úrbéri birtok szolgáljon.. . Olvastatott a 4. szakasz, mellyre Szentkirályi így egész uj szakaszt indítványozott,mint az a szerkezetben módosítva látható.) Babarczy (Csongrád.) Azt kívánta, miszerint a kölcsönök leginkább azoknak nyujtassanak, kik az úrbéri viszonyok megszüntetésével kártalanitandók — s azért az evaluálandó föld, robot és dézma értékére kívánja fektetni — a földértéket azért nem szükség még most tudni — de csak annyiban — amennyiben az majd az evaluatio által meg fog határoztatni —szolgáljon hypothecaus— mert azok leginkább lesznek nyomatva, és szükségesnek látja tehát, hogy ha a kármentesítés iránt bizalmat akarunk gerjeszteni, ezeket leginkább megnyugtatni. Paczolay. Miért ne nyugtassunk meg annyi embert, ki ezen urbér megszüntetése által annyit veszt, és ha e részben csak az evaluatio az akadály, vegyük elő és bocsássuk sanctio alá, akkor fogjuk értékét tudni, és lehetséges lesz hypothecaus venni.— Nesztor Pozsony városa. Nem a megszüntetett viszony kármentesítéséről, de arról van szó, mire adjuk a kölcsönt; a kármentesítendő úrberiségre nem adhat a bank semmit, mert ez nem létezik, s mert akkor nem 500.000, de 30 millióra volna szüksége. A hitelintézetnek alapul nem szolgál kat más mint a birtok. — Tarnóczy Nyitra, Andrássy Gyula Zemplén—úgy nyilatkoztak mint Pest. — S z a 11 p p e k Verőcze úgy mint Komárom. — S o m s ich (Baranya) úgy látja, hogy nem azok nem bíznak a nemzet becsületében, a kik a kármentesítendő urbériségre kívánják a kölcsönt állapítani, de az ellenvéleménynek ő is Csongrád és Hont megye véleményéhez csatlakozik és hiszi, hogy csak igy lehet azt elérni, amit akartunk, t. i. megnyugtatón, ha azon hitelintézet fölállítása az urbériség alapjára lesz fektetve, s ezáltal biztosíttatnának a kármentesítésről. Kossuth nagyon óhajtotta volna, hogy az előtte szóló a különbséget fölfogja. Most nem rentenbank, de hitelintézetről van szó; arról van szó, hogy például Baranya követe ha kölcsönt kapott és nem fizet, exequáltatik! — már most kérdi—hogy lehet azt exequálni, ami megszűnt tulajdona lenni, ami többé nincs. Az, hogy a megváltott föld megbecsültessék, nem segít, mert csak azt lehet értékül venni, ami természetben létezik, már hogy foghatná a robotot exequálni. Ami az evaluatiót illeti, az még nem elég, mert ha akkorra akarja halasztani a hitelintézet fölállítását — egyszersmind azt akarja, hogy ne történjék semmi. —(közbe szól Baranya követe, hogy ez nem áll); földíja Branyam. követét, hogy ingerültséget ne okozzon azzal, hogy azt mondja,ez nem áll! A hitelbank a földértéken nyugszik — a rentenbank pedig egészen más, s egyébiránt taváljon jobbat ha tud, de ő azt hiszi, hogy ha egyszerűen azt mondja, miszerint más profectum nem áll, épen annyi, mint semmi. A hipothecenbankról lévén szó, úgy hiszi, hogy tovább menni ennél bajos — ezen bank czélja nem is az, hogy megvegye a birtokot, de ad reá valamit. Batthyány Lajos elnökminiszer. ő javaslatát a fonálló vagyonra alapította, de nem a megszüntetett urbériség kármentesítésére s azért ne csaljuk magunkat; ha nem e szerint akarják elfogadni, úgy visszaveszi. — (mindnyájan elfogadjuk). — Kossuth. Ha tetszik szavazzunk, de ha valami ujjat nem tudunk, ne beszéljünk. — Elnök: elfogadják a t.rendek? (elel). Ezután olvastatott a következő 5. 6. 7. 8. 9. és 10. szakasz, mellyek mint elfogadtattak. Somsich (Baranya). Miután ezen hitelintézet arra van intézve, hogy a földbirtokos könnyen pénzhez juthasson, nem tartja tovább szükségesnek, hogy pénzszerezhetés végett az ősiség eltörlése iránt rendelkezzünk é s azért kéri a rendeket, miszerint őt abbeli megbízatásától, hogy e tekintetben egy törvényczikket készítsen, fölmentsék. Kossuth Lajos kifejti nézetét az iránt, hogy az ősiség eltörlésével a hitelbank még könnyebben működhetik, és az által, ha tovább föntartatik, annak hatásköre gyengittetik. Egyébiránt e részben nem bánja, ha propositioként azon kérdést intézzük a fő rendekhez, váljon akarják e az ali possidetis alapján, a (Vaus et dolus eseteket kivéve, az ősiséget eltörleni? — Bónis. Ha az ősiség el nem töröltelik, a hitelbank keveset fog érni; chimera lesz — Ez értelemben nyilatkoztak Ba cho Trencsén , Rakovszky Liptó, Tomcsányi Békés; ellenben Mariássy Sáros. Habár másban utasításáról lemondott, itt, midőn nemes és nem nemes között forog a kérdés, nem dispensálhatja magát és kívánja, hogy az ősiség tovább is fontartassék. — Mire meghagyatott tovább is Baranyainak, hogy az iránti javaslatát nyújtsa be. Ezután országos ülés következett, mellyben a hitelintézet iránti javaslat fölolvastatott és meghitelesittetett, — továbbá olvastatott az országgyűlés évenkinti ülése iránt kelt javaslat, mellyben Kossuth L. indítványára az 5. §. végére tétetett: „és ez esetben az újabb országgyűlés összehívásáról akképen rendelkezendik, hogy ez az előbbinek feloszlatásától számítandó három hónap alatt összeüljön. — És ekként a törvényjavaslat meghitelesitetvén, az ülés eloszlott. Délutáni öt órakor ismét kerületi ülés tartatván estel 8 óráig, ezután országos ülés, tárgy vala a sajtótörvények. —• Mellyből röviden előre is csak annyit emelünk itt ki, hogy a mindennap megjelenő politikai lapoknak 20,000 pft tőkét kell letenni, vagy pedig pupilláris biztosíték mellett ennyit fekvő birtokukra betábláztatni. Ezen cautiot, a most fönlevő lapok , a törvény kihirdetése után két hónap alatt letenni tartoznak. A választmány, melly Pestmegye közönsége által, a törvényes rend és bölcsend föntartására az összes közönség kebeléből jön megbízva, az országgyűlési röpiratok 154 számával közlött s a nemzeti" őrsereg fölállítását szabályozó törvényczikkre kijelenti : mikép azt ugyan azon szűkkeblű lelkűlét kifolyásának tartja, mellynek kifolyása volt a sajtószabadság iránt alkotott törvényczikk. Kijelenti: miként e törvényczikkben letapodva látja, a törvény engedte korlátok közti mozgalmak által kivívott egyenlőséget és úgy, mint a sajtó iránti törvényczikkel letapodva látta, a kivívott sajtószabadságot. Kijelenti: mikép a mondott törvényczikk 4 §ban foglalt engedmény mellett is szűk körű rendelkezésnek látja azon törvény 1 §nak abbeli intézkedését, mellynél fogva fegyveres szolgálatra, csak az esküttszéki képességgel fölruházottak köteleztetnek. Kijelenti: mikép a 3dik §-a, melly csak a nemesek nem pedig a nem nemesekre nézve is kivételt állít föl, a kivívott jogegyenlőség le 1050