Nemzeti Ujság, 1848. január-április (42. évfolyam, 618-687. szám), Nemzeti, 1848. május-június (42. évfolyam, 1-43. szám)

1848-03-28 / 667. szám

fog felelni tározójának, ezt nem szükség­ mutogat­nunk, miután ebben senki sem kételkedik........Bár­mit mondjanak jelenleg vagy jövőben Széchenyiről, s bár­mit fog följegyezni felőle a hazai chronograph, annyit teljes meggyőződésünkből mondhatunk, s alig­ha a történet meg fog hazudtolni. S­z­é­c­he­n­y­i Ist­ván, „ildomos ember, ki a mellett hogy magát meg nem csalta, — soha meg nem csalta hazáját sem!“ (Jövő számunkban folytatjuk.) Országgyűlési közlem­ényel­. Pozsony mártius 22-kén. Orsz. ülés a v­. fő R-nél, délután 1 órakor. Elnök. Nádor őfönsége. Mindenek előtt az éven­­kinti o.gy. iránti válaszizenet hitelesíttetett meg. Azután fölvétetett a sajtótörvény. Ennek 1-fő §-a észrevétel nélkül hagyatott,­ a­k-iknál néhányan kívánták az eladás és ingyen kiosztáson kívül, a más bármi módoni kitételt megemlíttetni, azonban mások a kiosztás alatt értvén azt is, a­z megha­gyatott. A 3—11. maradtak. A 12-nél Örményi J. Itt szűnnek meg a fenyítések, és azok elég szigo­rúak. De nem lévén a legkisebb büntetések meg­határozva , csak a legnagyobbak, e hiányt pótol­tatni óhajtja. Ma­jláth Gy.1 orszkiró. A minimum ki van az egész művelt világból küszöbölve, és önta­pasztalásából is, mint bíró, mondhatja, hogy az le­hetetlen. —M­aj­th­é­n­yi liptói főispán. Azokra nézve, a­kik nem fizethetnek, a másik büntetést kívánja feljebb emeltetni, annyival inkább, mert többnyire a vagyontalanok a lázítók. És mivel a fogházból gyak­ran mulató helyet csinálnak, — bizassék meg a mi­­nisterium ennek megakadályoztatására. — P­e­r­é­n­y­i Zs­ ugocsai főisp. Az előbbi indítványra azt jegyzi meg, hogy azt a bíróra kell bízni, majd a meg­szabott maximumhoz képest fölemeli a fogságot, ha ki nem fizethet. — Zichy úr. De nem volna abban egyenlőség, mert a ki vagyonos, fizetne is, fogsá­got is szenvedne, más ellenben csupán fogsággal bűnhődnék. — Orszhiró lexcja. A maximum ollyan, hogy arra is elég, a ki nem fizethet. Perényi Zs. ugocsai főisp. Magasabb szempontból a vagyonos nagyobbat hibázik a status ellen, tehát nem igazság­talan, hogy jobban bűnhődjék. — Orszbiró. Mivel lehetnek, a fogságban qualificatiókat kellene tenni. Cziráky J. gr. Elég világos az „külön is, együtt véve is“ — a többit a bíróra kell bizni. Tehát a 12. és 13. marad. Waldstein 1. gr. Itt a külföldi nyomtatvá­nyokról is kellene rendelkezni, — s azokért a könyv­árust tenni felelőssé. Majthényi liptói főisp. indít­ványára ez akkorra halasztatott, ahol a könyváru­sokról van rendelkezés. 14—16. §§. maradnak. A 17-ikben az eskü­ttszéki coordinatióból egy rész törvény erejére emeltetvén, Cziráki J. gr. azt nem csak fölhivatni, de ide közzé nyomatni kívánja, mert a törvény méltóságával nem fér össze, választ­mányi munkálatra hivatkozni. — Zichy H.szükséges az esküttszék, de a javaslott qualificatiók mellett, olly bírák jönnek elő, a kik azt sem tudják ,mi az a szabad sajtó. Azt proponálja tehát, hogy a minister­­elnök hatalmaztassék föl az esküttszék czélszerű életbe léptetésére.— Batthyány L. minister­elnök köszöni a gróf bizalmát, de azt határozottan kellene visszautasítania, ha hinné , hogy más is hasonló gondolatra vergődhetnék, és az illető miniszer meg­egyezése nélkül azt úgy sem tehetné. A 17. §. marad. 18—23. meghagyattak. A 24-nél Teleky L. gr. Átlátja, hogy a meg­­becstelenítést akadályozni kell, és ezért magánvi­szonyokban bizonyítás se legyen elég arra, hogy a becstelenítő ne bü­ntettessék. De a köz érdekében el­­követettekre ez máskép van, mert a sajtónak a közvé­leményt fölvilágosítani, kell és a­ki ezt teszi, büntetést nem érdemel. Oda kívánja tehát még tétetni ,kivéve azon vétségeket, a­mellyeket a státus érdeke kíván megtoroltatok“ — S z é c h en A. gr. Igen nehéz gyak­ran a status érdekét a magánviszonyoktól megkü­lönböztetni , és a kár, a melly be nem bizonyított vétségből következhetik, — nem áll arányban azzal, a melly a vitatásból eredhetne. A rr-hez ragaszkodik, így a 24. §. marad. E közben a nád. itélőmester jelenti, hogy a rr. ismét befejeztek két tárgyat, t. i. a minister­ium, és a nemzeti őrseregről. Mind a kettő igazí­tások miatt újra nyomatik. 24—29. §§. maradnak. — A 30nál, a hol a hírlapot kiadni kívánó nyilatkozata megyékben az al­ispánhoz rendeltetik beadatni": ifj. Majláth György baranyai főisp. Egyszerűen óvását­­jelenti, nehogy ebből a főispán elnökletére kö­vetkezés vonassék. A 30. §. marad. A 31—36. §§. helybenhagyattak. A 37-nél orszbiró ő excja. Minthogy az e §-ban meghatározott maximumnak azon értelme van, hogy a biró annál tovább nem mehet, a hírlapírók­ra feljebb kívánja emeltetni. — Tihanyi F­e­r­e­n­cz te­m­e­s­i gr. Közbe lehetne tenni: „súlyos­ab­b beszámítás mellett, ugyanazon törvé­nyek s­z­er­in­t“. Te­l­eky L. gr. Elég magában a „maximumot“ határozni meg, mert ha az péld. halál, fia ki nagyobbat is vét, a maximumnál feljebb men­ni nem lehet. Hasonló szellemben Perényi Zs. ugocsai főisp. — Batthyány Kázmér gr. A szerkezet szerint úgy is mindig nagyobb lesz a bün­tetés a hírlapíróra nézve, mert ha bírságot fizet, jobban megérzi, miután épen azon hirlapírásból él; ha pedig fogságra ítéltetik, a mellett szinte pénzt is veszít. Péchy Manó gr. Világos törvényt kíván, és e tekintetből a temesi gr.­incisumát kívánja föl­vétetni. A mi el is fogadtatott. 38—39. A 40. §-ban említett apróbb mun­kákra Teleki Dom. gr. azon megjegyzést tette, hogy vannak igen drága munkák is, a mellyeket bajos ingyen bárkinek is adni; — az határoztatott, hogy a rr. szólíttassanak föl az ívszámot is megha­tározni. — A 41. §ban Zichy mosonyi főispán sanctiót kíván , p. o. pénzbeli büntetést, és ismétlés esetére a nyomda elveszíttetését. Batthyány K. gr. mások azt vitaták, hogy a sanctio meg van más §§-ban. A rr. fölszólíttatnak sanctiót javasolni. 42 — 45. §§. jóvá hagyattak. A 46. §nál Waldstein J. gr. A külföldi nyomtatványokról is kíván rendelkezni, s ezekért a könyvárust tenni felelőssé. Teleki L. gr. Akkor a könyvárusnak minden behozott könyvet el kellene olvasnia, tehát az kivihetetlen. Zichy Henrik, gr. Lehet, mert a könyvárus legjobban tudja, hon­nan kapta a könyvet. Batt­yányház, gr. Ha akarjuk magunkat c­inai fallal elzárni a külföld­ minden intelligent­áj­ától, ennél jobb mód arra nem lehetne. De ha azon külföldön nyomtatott könyv a kü­lviszonyokat érinti, úgy semmi baj; ha pedig a belviszonyokat, úgy kell provisio és van is, mert az e törvénynek átalános rendelkezése alá esik. Zichy Ödön gr. Ha ez elfogadtatik, úgy a külföldi hír­lapokért meg a posta­hivatalt kell felelőssé tennünk! Eötvös J. b. A sajtótörvény azért szükséges, mert a sajtó­vétségek bizonyos esetekben veszedelmesek; a­hol tehát nincs veszedelem, ott nem kell bünte­tés ; és így más országokban az idegen nyelvű mű­vekre sem szükséges; de Magyarországban a fran­­cziát sem lehet idegennek mondani, — legfelebb az angolt­ — és az olly rendelkezés a könyvkereske­dést lehetetlenné tenné. Ha pedig belföldi könyvkeres­kedő nyomat a külföldön, utójára is csak rá hárul a felelet. Teleky L.gr. Ittus provisiót kell hozni, úgy esnék, mintha más országoknak nem volna sajtó­törvényük, csak nekünk. Batthyány Lajos gróf minister­elnök. Itt a 45. és 46. §. szól leginkább a külföldi müvekre, a­hol a könyvárusokra kimondatik, hogy minden müvet sza­badon árulhatnak, mig arra elmarasztaló ítélet hozva nincs. Tehát csak addig, és ez elég. S­z­é­c­h­e n A n. gr. Ebben megnyugodnék; — de váljon lehetséges-é, hogy a ministerium a külföldi literaturáról is készítsen ollyan romai-féle elitélt könyvlajstromot? Másutt az országban van a literatura: itt a népet izgatni könnyű külföldön nyomtatott művekkel. — Batthyány L. • gróf minis­ter­elnök Ezen helyes aggodalom nem lesz elmellőzve, de a gróf kívánsága tán onnan ered, hogy elfelejtette, miszerint mi épen csak „repressiv“ és nem ,,praeventivu eszközökhöz aka­runk nyúlni. Széchen Á. gr. Nem volt szándéka visszamenni a praeventiv útra, de csak azt kíván­ja, hogy a kormánynak sequestrationalis jog adas­sák. B­a­tt­h­y­á­n­y L. g. minister­el­n­ö­k. A kormány azt teheti, teszi is, de egyéb provisiót it­ten hozni visszalépés lenne. Pá­l­ffy Móricz gr. E kijelentésben megnyugszik. Kis Pál tenger­mell­é­k­i k­o­r­m­­á­n­y­z­ó. Kimondatván egy részről, miszerint a kormány őrködjék, hogy illy káros ha­tású művek ne terjesztessenek, más részről a 2dik­óban némileg még tovább van menve, a melly szerint azokért nemcsak a könyvárus, de az ingyen osz­togató is büntettetik; a 46 -ban továbbá meg lévén határozva, hogy a ki elmarasztaló ítélettel sújtott művet árul, a 27. §. szerint büntettetik, t. i. annak szerzője ellen hozathatott legnagyobb büntetéssel, semmi újabb provisiónak szükségét nem látván, a szerkezetet pártolja. — P­erényi Zs­ ugocsai főisp. Szinte a szerkezet mellett nyilatkozik. Zichy mosonyi főisp. E sajtótörvény igen jó, csakhogy könnyen kijátszható, mert Magyarországban is rá­­nyomathatik „Lipcsében,“ — és így bármi büntet­lenül marad. Országbíró ő nag­y m­ár. Kéri, hogy legalább róla föl ne méltóztassék tenni, hogy az ollyan esetben a vétkest nem büntetné. Pál­ff­y M. gr. Kötelessége kimondani, hogy a könyvárust be­­igtatva, segítve lesz a bajon. —Maradjon! és sza­vazzunk! hangzott utóbb. Péchy Manó gr. Meg­nyugszik abban, hogy csak addig szabad árulni a müvet, mig arra elmarasztaló ítélet nem hozalik,és az így elitélt könyveknek jegyzéke a kormány hi­vatalos lapjában közzé tétessék. Tehát maradjon, így bevégeztetvén a tárgy, másnap délelőtti 10 órára ülés tűzetett ki. Ekkor Ghiczy K. nádori itélőmester jelenti, hogy a BB a főknek a hitel­intézet iránti észrevételeiket egészen elfo­gadták. Mire a m. főRR. eloszlottak, Pozsony mart. 23-án. Az országos ülés a főrendeknél esti 7 órakor folytattatván, Ghiczy Kálmán nádori itélőmester ol­vassa 2-ik izenetét a ki. és RRnek a főrendekhez a felelős ministerium miként alakítása tárgyában, melly a főrendek által egész kiterjedésében elfogadtatván, e tárgy befejezve van. Ezután tanácskozás alá véteték a kk. és Rt. által az úrbéri javadalmaknak státusadóssággá leendő átváltoztatása tárgyában átküldött törvényjavaslat, mellynek 1-fő §-ára, melly szerint az úrbéri java­dalmak felbecslése a ministérium által a lehető leg­rövidebb idő alatt eszközöltetni fog, nincs semmi észrevétel.­ A 2-ik §, hogy a becslés alapjául nem a jobbágy által viselt teher, hanem a földesur által abból nyert haszon szolgáljon, szinte észrevétel nél­kül elfogadtatott, valamint a 3-ik §. is, melly sze­rint a ministeriumra hagyatik, és az évi haszon húsz­szorosán véve kármentesítési tőkéül megállapitatik. A 4-ik §-ra, melly a becslési kérdéseket 5 tagból álló választmányok által sommás uton elitéltetni kí­vánja, szinte nem volt észrevétel. Egyedül Busán Hermán Horvátország követe a kapcsolt részekben működendő becslési választmányt a bán, vagy tar­tományi gyűlés által kineveztetni — azonban siker nélkül — sürgeté. Az 5-ik §, melly szerint az úrbéri javadalmak eddigi birtokosainak kármentesítésül a­­dandó státuskötelezvények hypothekájául a fekvő kincstári javak fogtak volna szolgálni, azoknak a kármentesítési öszveg erejéig leendő eladására, vagy annyi státuskölcsöni kötésre a ministerium felhatal­­maztatván,a gróf Barkóczy János indítványára akként módosíttatott, hogy ha ezen fekvő kincstári javak e czélra elegendők nem volnának, egyéb kincstári és országos jövedelmek is az érintett sta­­tuskötelezvényeknek hypothekául szolgáljanak. — Gróf Zichy Henrik mosonyi főispánnak azon indítványa, hogy ezen statuskötelezvényektől kamat fizettessék, vagy azok az országos pénzhivataloknál pénz gyanánt elfogadtassanak, azon indokból, mivel ezen összes hypotheka mennyiségét még nem tud­hatni, ha pedig ezen papírok azonnal pénzre váltha­­tók volnának, akkor ugyanannyi kész­pénzzel kel­lene bírni az országnak ezennel, és így ekkor ezen státuskötelezvényekkeli kármentesítésnek szüksége fen sem forogna, viszhangra nem talált. A 6-ik§-ra, hogy ezen statuskötelezvények kifizetésére a status­­ magát kötelezi, s azokat valóságos statusadósság­nak elismeri, semmi észrevétel. A 7-ik §.szerint ezen státusadósság miképeni törlesztése tárgyában a mi­nisterium a legközelebbi országgyűlésre javaslatot adni fog. A 8-ik­­. ezen törvényczikkelyt a kérdé­ses státuskötelezvényekbe szóról szóra beiktattatni rendeli. G­r­ó­f Batthyány K­á­z­m­é­r. Nem haszon­lesésből fog szólni, mert ő részéről minden e rész­ben reá háromlandó hasznot minden kárpótlás nél­kül szívesen oda adna, miután akként van meggyő­ződve, hogy az e tekintetbeni áldozat más oldalról százszorosan kamatozni fog, és így az odaengedés­­ben érdemet sem látna,­­ hanem mivel a törvényt szabatosnak óhajtja, indítványozza, hogy azon meg­változott, viszonyokra, mellyek az úrbéri munkák meg­szűnése következtében az illy úrbéri jószágok bir­ 1060

Next