Nemzeti Ujság, 1848. január-április (42. évfolyam, 618-687. szám), Nemzeti, 1848. május-június (42. évfolyam, 1-43. szám)
1848-04-08 / 674. szám
Bónis (Szabolcs) Uraim! azon alapelv ellen, hogy a felelős ministérium mellett a megyei municipiumokon nem álhatnak,senkit se i hallottam — úgymond — fölszólalni. Azért ez szóba sem jő. Most az a kérdés, hogy a megyei municipiumokról most remjelkezzünk-e, vagy a jövő országgyűlésére halasszuk ezt? Az utóbbi esetről szó sem lehetvén, az első esetben az volna a teendő, miképen a megyei municípiumok a felelős ministériummal öszhangzásba hozassanak de ez akint nem történhetik meg, hogyha a közgyűlésen minden embernek szava lesz, mivel ennyi ember Iránjában szeretné azon ministert látni, ki biztos legyen a felöl, hogy intézkedései végre fognak hajtatni. — Azon elv már tisztában áll, hogy a megyei municipiumokról még ez országgyűlésen kell intézkedni. S e részben a vélemények következőleg ágaztak el: 1. S hogy a municipiumok a jövő országgyűléséig fölfüggesztessenek, vagy megszüntessenek,, vagy pedig fönhagyatván, ha közgyűlés képviselőkből álljon. Az elsőre nézve egyetért Pest követének a részben kijelentett nézeteivel, hibásnak tartván azon véleményt, miszerint a parlament kormány mellett a megyei municipiumok fen nem állhatnak. Szóló hibásnak tartja gr. Széchenyi véleményét is. A fölfüggesztésről hasonlóképen szó sem lehet, mivel ez nagy resensát fogna okozni. A megszüntetés ellen pedig azon kívül, mit ő részben Pest k. előhozott, az szól, miszerint az országgyűlés bevégeztével a közgyűléseknek sok fontos teendői vannak, és ollyanok, mellyeket elhalasztani nem lehet, mellyek a vagyon bátorságositására intéznék. Csak egyet hoz föl, például: az intabulatio. — Gr. Széchenyi véleménye, mit előbb kijelentett, kivihetetlen practice. Például Szabolcsban — hiteles conscriptio szerint— 13.000 nemes van összeírva; ha ez a nagy szám egyenkint szavazatot kap, ehhez aránylag a községek is küldvén képviselőket, e szám olly terjedelművé tenné a közgyűlést, miképen azt egyedül csak valamelly tágas pusztán lehetne megtartani, de teremben nem. A Szóló tehát a Pest által ajánlott törvényjavaslatot pártolja, akik pontot kivéve, mellyet megváltoztatni óhajt, az adó kivetését a közgyűlésre bízni lehetlen levén. Ennek végrehajtását véleménye szerint legjobb volna egy választmányra bízni. — Hunkár (Veszprém). Nem osztja azok véleményét, kik a nemességet a közgyűlésem szavazattól megfosztani akarnák. Mi — úgymond a szóló ,duzzadt exaltakióval — a nemesség küldődéi vagyunk, s igy küldőinket nem volna méltányos a megyei teremből kifeszítni. Ö részéről legalább ezt tenni nem tudná. Széchenyi érsekkel tart, ki a törvényrontó Leopold királynak azt monda: Száradjon el jobb karom, mellyel a koronát fejére tevem — úgy szólt) azt mondja: száradjon el jobb kara, a mellyel ehhez megegyezését nyújtaná. Ö ebben megegyezni nem fog, ki olly független nemességgel dicsekszik megyéjében, a melly már 1836- ban kimondó a tisztújítóé alkalmával, hogy sem a pap borát még nem issza, sem a magyar pénzét el nem regálja. — A nemességtől eddigelé majd minden előjogok elvétettek.... s most már bekövetkezett a ,,ne tovább.54 Azon törvényeknek, mellyek martius 16-ika óta Vasul sebességgel hozatták, főképen az czéljok, hogy az országban a csend és békeföntartassék. A nép, melly, az úrbéri terhek elengedése stb. által annyira boldogitáni, nem fog azért zavart csinálni, ha egyéni Siaumitot nem köp is; de ha azokat, akik tolakodók soha sem voltak a megyei teremben, csak azt jöttek meghallgatni, hogy mit beszélnek az okosabb emberek is. a nemeseket kitaszítjuk a megyei teremből: ez csinálna zavart (vékony helyeslés). Azért szóló Pest indítványát, mellyet olly dicsőnek tart, elfogadja a 7-dik pontot kivéve. Most hagyjuk meg a nemességet szavazati jogaiban, majd ha a nagy experimentumot először fogjuk megtenni (szóló a jövörszággyűlést érti) a paraszt diapta máskép (e kifejezésnél aristocralikus bűz áradt el a teremben ... s én úgy éreztem magam a föntebb! kifejezés hallatára, mintha egy elévült sir koporsóját nyitották volna föl e! De most — folytalá a Sióló — mint no■nősek kövelei (cío^ Hunkdrín 'f? cnlléteera, hogy e tábla kimondó már azt, hogy :\'Am C3llPan a nemesség , de az egész nép küldöttjének tartja magát! Hogy egyez meg evvel azon állítás, hogy a honatyák itt úgy ülnek csupán, mint nemesek követei?...) a nemeseket a megyei teremből ki nem taszíthatjuk! (erős pisszegés, túlnyomó éljenzéssel vegyesen.) Elnök: Bocsánatot kérve, hogy a tanácskozást félbeszakítja, fölszólitja a házat, hogy menjen elegyes ülésbe; a föRB. már várakoznak. — S ezzel a képviselőit az elegyes ülésbe vonultak. Ennek végeztével az alsó házban rögtön országos ülés következett, tárgyai ezek: Elsőben az illőmester által fölolvastatott a kir. leirat, az országgyűlés berekesztésének határnapját tudlul , de (éljenzéssel fogadtatott). — Ezután az itélőmester a löRR. következő szóbeli szem.it adá elő. a) A löRR. a velük közlött minister törvényjavaslatot még a resolutio előtt elfogadták, — s ezt tudlul adják. b) Hasonlóképen az alsó táblának az udvartartást érdeklő izenete, és javaslatához hozzájárulnak. Ezután a föRv. következő izenetei olvastattak föl: a) izenet a sajtó törvényezikk iránt, b) izenet a nemzetőrségről szóló t.cz. iránt, c) valaszizenet a sz. kir. városok rendelését tárgyazó törvényeikket illetőleg, d) izenet, mellyben a föRR. kijelentik, miszerint az úrbéri szerződéseket illetö 9ik § alkotásához az úrbéri terheknek status adóssággá leendő átváltoztatásáról szóló törvényeink melyhez hozzájárulnak, c) izenet, mellyben a föRR. kijelentik, hogy a RRnek Bilicz és Biala városok emlékiratát illetőleg hozott határzatához részekről is hozzájárulnak, ugy szinte f) a vallásegyenlőség tárgyában kell üzenethez is. — Kossuth: Azon kérelmét jelenté ki, miszerint az itélőmesterek tegyenek jelentést azon tárgyakról, mellyekre nézve a két tábla között meg van az egyesség, hogy aztán elegyesülés tartatván , a készen levő törvényczikkelyek ő felségéhez sancho végett fölküldethessenek. — A kir. leiratra vonatkozólag kijelenti szóló, miszerint ha szorosan vesszük a dolgot, fonna tekintetében, az még nem áll, mert noha a ministerium még sanctionálva nincs, de miután a ministerelnök már ki van nevezve, ő felségének más tanácsadója , mint Batthyányi gr. nem lehet. E szerint sokkal inkább helyén lenne hogy ha a leiratban más contrasignatum nem lenne, mint a miniszerelnöké. — Ezek után személynek kijelentvén, miszerint azon tárgyak tekintetében, mellyekre nézve már van a két tábla közt megállapodás, meg fogja kérni a főharczog nádort, hogy legközelebb elegyes ülést tartson, — az országos ülés eloszlatott, s a kerületi ülés folytattatok. — Kossuth előlegesen megjegyzé, miszerint az ország nyugalmára sokat tenne, ha az országgyűlés berekesztésének határideje gyorsposták által az ország minden vidékeinek ludtul adatnék (elfogadtatokt). Pázmán oly (Komárom) Uraim! képeiben látom önöknek, miszerint azzal fogadják felállásomat: „no ez ugyan nagy fába vágta a fejszét,“ de nem tehetek róla, mert legtisztább meggyőződésemből eredtek szavaim, ’s lehet hogy tegnap merész volt állításom a megyei municipalmoknak már soha nem álhatása iránt, — de úgy vagyok meggyőződve még most is hogy igazat szóllottam. S most Pest megye követének kellene felelnem, de nem állunk egy téren, mert ő jelenleg a’ legnépszerűbb ember e hazában, sőt lehet mondani Európában, a méltán kiérdemelt népszerűség halmán áll addig, mig én a síkon a nép között vagyok s itt is még sokan vannak kik egy fővel is nagyobbak nálamnál. De nem is küzdünk egyenlő fegyverrel, mert mig ő briliáns észszel s varázs szónoklatával, kebleket ráz, nyugtat, sőt lázit is ha kell kedve kénye szerint, s igy a szónoklatnak leghatalmasb szablyájával van felfegyverezve, addig én középszerű egyszerűségemben , az észnek s szónoklatnak gyenge fűzveszszejét tartom kezemben. Csatáznunk ekként nem lehet még azért sem, mert elv különbség köztünk nincs. De van különbség abban, hogy Európa újabb óriási eseményei között, Pest követének vezérlete alatt, általunk kiküzdött eredményeknek, s az ezek nyomán megváltozott politikai institucióinknak más következményeit látja ő, és másokat látok én. Lehet, hogy ez csak sejtelem, de mindenesetre meggyőződésem szerint alapos combinatiomból fejlett ki. Tegnapi előadásomban két vezér, állításom, volt, egyik az, hogy megváltozván alkotmányunk lényege, kiviva a felelős ministerium, a megyei munícipiumoknak hosszú erőteljes életet ígérnünk nem lehet. Másik állításom volt az,’hogy legyen a’ megyei szerkezet képviseleti alapra fektetve bár, hazánk sok nyelvűsége mellett nemzetiségünk, egészen biztosítva nincs., Én a megyeiszerkezetbe szerelmes vagyok, s a magyar alkotmányos szabadsága dönthetlen bástyájának tartom azt, de volna-e közöttünk valaki, ki e szerkezetet mellynek emlőin nőttünk föl ne tisztelné, de változva az alkotmánynak lényege, ha minden ez országgyűlésen alkotandó intézkedésekkel halálos csapásokat kapott már, nem áll hatalmamban föntartani s az enyészettől megmenteni a szeretet közanyát. Beburkolta e szerkezet a szabadságot, mint a legnemesebb gyümölcsöt termő fának csiráját, maga a természet kemény héjjal üvedzve szokta védeni a havazó lémnek viharaitól. De kinyitván a tavasz, hogy a nemes csira gyümölcsöt termő fává növekedhessék, föl kell pattani a borítéknak. Igy a szabadságnak mellyet a megyei szerkezet a vészteljes időkben kebelében zárva erős pánczéllal evedzve körül megtartott, most ha felfedezni akar, ’s olly gyümölcsöket teremni, mellyel a hazának különbség nélkül minden lakosi eldőlhessenek, ki kell bontakoznia a szerkezetből, s le kell ráznia pikkelyes öltönyét. A képviseleti alap a ministeri felelősség eszméjét mint Pestnek követe monda nem biztosítja, mert hol négy öt száz ember tanácskozik a’ végrehajtandók végrehajtása'' fölött, ott egy erős collegialis rendszer határozatokat hozhat, mellyek a’ törvényes intézkedéseket hátráltatják, s ez által jótékony hatásában megsemmisítik. Felelősségre vonni illy határzatokért nem lehet egy testületet, melly füg zgetlenül áll a ministeriumtól, s ezen bájos szó alatt nom határoz, végez és rendelkezik, — mint eddig elé, a collegialis rendszerű kormányt szinte ezen okból nem áll egy hatalmas nemzetnek hatalmában kérdőre vonni. De egyébként is megszűnvén az utasítások, juris publici kérdéseket magában foglaló vitatkozások a’megyei gyűléseken már ezentúl legnagyobb részben megszűnnek népképviseleti alapra lévén fektetve a követválasztás, megszüntetve az utasítás adási jog, a követ többé nem municipium követe, de külön álló választókerület felhatalmazott küldöttje lehet. Behozatván idővel egy felmérésekre és osztályzatokra alapított adózási kulcs, az adókivetési jog lassan lassan e felelős ministerium kezébe fog átvándorolni. A commissariaticummal az országos közlekedési eszközök építésével, meghatározásával, hasonló fog történni, s kevés évek múlva, minden szép előadások daczára, a megyei szerkezet megfosztva legfontosabb agendáitól, lefegyverezve minden hatalmából, egy hajdan erős, kiégett testet fog képezni. Mi a nemzetiséget illeti, már tegnap mondá azt szónok, hogy ez, a’ megyei szerkezetnek további fenállásával veszélyben forog, mert legyen az bár képviselői alapra állítva, a Kárpát bérczei alatt lakó honfitársaink olly képviselőket fognak a’ gyűlésekre küldeni, kik a’ legjobb szándék és akarat mellett magyarul nem tanácskozhatnak. Egy kis izgatás a szlávok között el fogja határozni megyénkint a szláv nyelvnek municipalis tanácskozási nyelvvé leendő emelését, és millió hon polgárokat, azért mert nemzetiségek mellett fölszóllamlanak, bebörtönözni nem lehet. A kivívott szabadság legszentebb érzete tiltja ezt. Históriát szegezett Pestnek követe ezen állításom ellenére, hogy József császár vas karjával nem volt képes a német nyelvet e nemzetre ráerőltetni , annak véleményem szerint nem egészen a megyei szerkezet állt ellenében. Jósef elsőben a helyi, tanácshoz, egy rendelményt intézett, mellyben kijelenté, hogy a köz administratiónak folytatását, holt latin nyelven tovább nem engedi, mert akarja hogy a hivatalnokok eljárása felett, a kimondott bírói ítéletek igazságossága felett, a nép értve a nyelvet őrködjék, akkor azonban a dicasterialis nyelv, sőt az administrate nyelve is a’ megyékben, nem a ma ' gyar, s ezt jól megjegyezzük, de a latin volt, s feltrtt a magyar latin helytartótanács, hogy a magyar nyelv az illy hivatalos ügyeknek folytatására nem alkalmatos. Ezen fölirásnak következtében jött le a második rendelmény, melly a német nyelvet hozta be hivatalos nyelvnek, mint ollyat, melly a nép egy részének nyelve lévén, a holt latin nyelvnél általa inkább érthető, s a latin megvénhedt tanácsnokok 3 rövid év alatt németül megtanulni voltak kénytelenek. Megsemmisittetvén ugyan Jósef által a megyei szerkezet a nemzetiséget fen nem tarthatta, sőt vissza állítatván előbbi hatóságába nem a magyar , de újra a latin nyelv foglalta el a régi administratio helyét. Jósefnek rendelete fölkorbácsolta e nemzetet hosszú álmából. Es megmenté a nemzetiséget a közép aristocratia, mellyel meg kell különböztetni az oligarchiátok Addig mig az oligár- 1099