Nemzeti Ujság, 1848. január-április (42. évfolyam, 618-687. szám), Nemzeti, 1848. május-június (42. évfolyam, 1-43. szám)

1848-04-08 / 674. szám

B­ó­n­i­s (Szabolcs) Uraim! azon alapelv ellen, hogy a felelős ministérium mellett a megyei municipiumok­­on nem álhatnak­,senkit se i­ hallottam — úgymond — fölszólalni. Azért ez szóba sem jő. Most az a kér­dés, hogy a megyei municipiumokról most remjel­­kezzünk-e, vagy a jövő országgyűlésére halasszuk ezt? Az utóbbi esetről szó sem lehetvén, az első esetben az volna a teendő,­ miképen a megyei m­u­­nicípi­um­ok a felelős ministériummal öszhangzásba ho­zassanak de ez akint nem történhetik meg, hogyha a közgyűlésen minden embernek szava lesz, mivel ennyi ember Iránjában szeretné azon m­inistert látni, ki biztos legyen a felöl, hogy intézkedései végre fognak hajtatni. — Azon elv már tisztában áll, hogy a megyei municipiumokról még ez országgyűlésen kell intézkedni. S e részben a véleménye­k követke­zőleg ágaztak el: 1. S hogy a municipiumok a jövő országgy­űléséig fölfüggesztessenek, vagy megszün­tessenek,, vagy pedig fönhagyatván, ha közgyűlés képviselőkből álljon. Az elsőre nézve egyetért Pest követének a­ részben kijelentett nézeteivel, hibásnak tartván azon véleményt, miszerint a parl­ament kor­mány mellett a megyei municipiumok fen nem állhat­nak. Szóló hibásnak tartja gr. Széchenyi véleményét is.­­ A f­ölfüggesztésről hasonlóképen szó sem le­het, mivel ez nagy resensá­t fogna okozni. A meg­szüntetés ellen pedig azon kívül, mit ő részben Pest k. előhozott, az szól, miszerint az országgyűlés be­­végeztével a közgyűléseknek sok fontos teendői van­nak, és ollyanok, mellyeket elhalasztani nem lehet, m­ellyek a vagyon bátorságositására intéznék. Csak egyet hoz föl, például: az intabulatio. — Gr. Szé­chenyi véleménye, mit előbb kijelentett, kivihetetlen practice. Például Szabolcsban — hiteles conscriptio szerint­­— 13.000 nemes van össze­írva; ha ez a nagy szám egyenkint szavazatot kap, ehhez arány­lag a községek is küldvén képviselőket, e szám olly terjedelművé tenné a közgyűlést, miképen azt egye­dül csak valamelly tágas pusztán lehetne megtar­tani, de teremben nem. A Szóló tehát a Pest által ajánlott törvényjavaslatot pártolja, a­kik pontot ki­véve, mellyet megváltoztatni óhajt, az adó kiveté­sét a­ közgyűlésre bízni lehetlen levén. Ennek végre­hajtását véleménye szerint legjobb volna egy vá­lasztmányra bízni. — Hun­kár (Veszprém). Nem osztja azok véleményét, kik a nemességet a közgyű­lésem szavazattól megfosztani akarnák. Mi — úgy­mond a szóló ,duzzadt exaltakióval — a nemesség küldődéi vagyunk, s igy küldőinket nem volna mél­tányos a megyei teremből kifeszítni. Ö részéről leg­alább ezt tenni nem tudná. Széchenyi érsekkel tart, ki a törvényrontó Leopold királynak azt monda: Szá­radjon e­l jobb karom, mellyel a koronát fejére te­vem — úgy szólt) azt mondja: száradjon el jobb kara, a mellyel ehhez megegyezését nyújtaná. Ö eb­ben megegyezni nem fog, ki olly független nemes­séggel dicsekszik megyéjében, a melly már 1836- ban kimondó a tisztújítóé alkalmával, hogy sem a pap borát még nem issza, sem a magyar pénzét el nem regá­lja. — A nemességtől eddigelé majd minden előjogok elvétettek.... s most már bekövetkezett a ,­,ne tovább.54 Azon törvényeknek, m­ellyek martius 16-ika óta Vasul sebességgel hozatták, fők­épen az czéljok, hogy az országban a csend és békeföntar­­tassék. A nép, melly­, az úrbéri terhek elengedé­se stb­. által annyira boldogitáni­, nem fog azért za­vart csinálni, ha egyéni Siaumitot nem köp is; de ha azokat, a­kik tolakodók soha sem voltak a me­gyei teremben, csak azt jöttek meghallgatni, hogy mit beszélnek az okosabb emberek i­s.­­ a nemeseket kitaszítjuk a megyei teremből: ez csinálna za­vart (vékony helyeslés). Azért szóló Pest ind­ít­vá­­nyát, mellyet olly dicsőnek tart, elfogadja a 7-dik pontot kivéve. Most hagyjuk meg a nemességet sza­vazati jogaiban, majd ha a nagy experimentumot elő­­ször fogjuk megtenni (szóló a jövö­­rszággyű­lést érti) a paraszt diapta máskép (e kifejezésnél aristocralikus bűz áradt el a teremben ... s én úgy éreztem magam a föntebb! kifejezés hallatára, mint­ha egy elévült sir koporsóját nyitották volna föl e­­!­ De most — folytalá a Sióló — mint no­■nősek kövelei (cío^ Hunkdr­­ín 'f? cnlléteera, hogy e tábla kimondó már azt, hogy :\'Am C3llPan a nemesség , de az egész nép küldöttjének tartja ma­gát! Hogy egyez meg evvel azon állítás, hogy a honatyák itt úgy ülnek csupán, mint nemesek köve­tei?...) a nemeseket a megyei teremből ki nem ta­szíthatjuk! (erős pisszegés, túlnyomó éljenzéssel ve­gyesen.) Elnök: Bocsánatot kérve, hogy a tanácsko­zást félbeszakítja, fölszólitja a házat, hogy menjen elegyes ülésbe; a föRB. már várakoznak. — S ezzel a képviselőit az elegyes ülésbe vonultak. Ennek v­é­­geztével az alsó házban rögtön országos ülés következett, tárgyai ezek: Elsőben az il­lőm­ester által fölolvastatott a kir. leirat, az or­szággyűlés berekesztésének határnapját tudlul , de (éljenzéssel fogadtatott). — Ezután az itélőmester a löRR. következő szóbeli szem­.it adá elő. a) A l­öRR. a velük közlött minister törvényjavaslatot még a resolutio előtt elfogadták, — s ezt tudlul adják. b) Hasonlóképen az alsó táblának az udvartartást ér­deklő izenete, és javaslatához hozzájárulnak.­­ Ezután a föRv. következő izenetei olvastattak föl: a) izenet a sajtó törvényezikk iránt, b) izenet a nemzet­őrségről szóló t.cz. iránt, c) valaszizenet a sz. kir. városok rendelését tárgyazó törvénye­ikket illetőleg, d) izenet, mellyben a föRR. kijelentik, miszerint az úrbéri szerződéseket illetö 9­ik § al­kotásához az úrbéri terheknek status adóssággá le­endő átváltoztatásáról szóló törvényeink melyhez hoz­zájárulnak, c) izenet, mellyben a föRR. kijelen­tik, hogy a RRnek Bilicz és Biala városok emlék­iratát illetőleg hozott határzatához részekről is hoz­zájárulnak, ugy szinte f) a vallás­egyenlőség tár­gyában kell üzenethez is. — Kossuth: Azon kérelmét jelenté ki, misze­rint az itélőmesterek tegyenek jelentést azon tár­gyakról, mellyekre nézve a két tábla között meg van az egyesség, hogy aztán elegyes­ülés tartat­ván , a készen levő törvényczikkelyek ő felségé­­hez sanch­o végett fölküldethessenek. — A kir. le­iratra vonatkozólag kijelenti szóló, miszerint ha szo­rosan vesszük a dolgot, fonna tekintetében, az még nem áll, mert noha a ministerium még sanctionál­­va nincs, de miután a ministerelnök már ki van ne­vezve, ő felségének más tanácsadója , mint Batthyá­nyi gr. nem lehet. E szerint sokkal inkább helyén lenne hogy ha a leiratban más contrasignatum­ nem lenne, mint a miniszerelnöké. — Ezek után személy­­nek kijelentvén, miszerint azon tárgyak tekintetében, mellyekre nézve már van a két tábla közt megállapo­dás, meg fogja kérni a főharczog nádort, hogy leg­közelebb elegyes ülést tartson, — az országos ülés eloszlatott, s a kerületi ülés folytattatok. — Kos­suth előlegesen megjegyzé, miszerint az ország nyu­galmára sokat tenne, ha az országgyűlés berekesz­tésének határideje gyorsposták által az ország min­den vidékeinek ludtul adatnék (elfogadtatokt). P­á­z­má­n ol­y (Komárom) Uraim! képeiben látom önöknek, miszerint azzal fogadják felállásomat: „no ez ugyan nagy fába vágta a fejszét,“ de nem tehetek róla, mert legtisztább meggyőződésemből eredtek szavaim, ’s lehet hogy tegnap merész volt állításom a megyei municipalmoknak már soha nem álhatása iránt, — de úgy vagyok meggyőződve még most is hogy igazat szóllottam. S most Pest megye követének kellene felel­nem, de nem állunk egy téren, mert ő jelenleg a’ legnépszerűbb ember e hazában, sőt lehet mondani Európában, a méltán kiérdemelt népszerűség hal­mán áll addig, mig én a síkon a nép között vagyok s itt is még sokan vannak kik egy fővel is nagyobbak nálamnál. De nem is küzdünk egyenlő fegyverrel, mert mig ő briliáns észszel s varázs szónoklatával, kebleket ráz, nyugtat, sőt lázit is ha kell kedve kénye szerint, s igy a szónoklatnak leghatalmasb szablyá­­jával van felfegyverezve, addig én középszerű egy­szerűségemben , az észnek s szónoklatnak gyenge fűz­veszszejét tartom kezemben. Csatáznunk ekként nem lehet még azért sem, mert elv különbség köztünk nincs. De van különbség abban, hogy Európa újabb óriási eseményei között, Pest köve­tének vezérlete alatt, általunk kiküzdött eredmények­nek, s az ezek nyomán megváltozott politikai insti­­tucióinknak más következményeit látja ő, é­s má­sokat látok én. Lehet, hogy ez csak sejtelem, de minden­esetre meggyőződésem szerint alapos com­­binatiomból fejlett ki. Tegnapi előadásomban két vezér, állításom, volt, egyik az, hogy megváltozván alkotmányunk lényege, kiviva a felelős mi­nisterium, a megyei munícipiumok­­nak hosszú erőteljes életet ígérnünk nem lehet. Másik állításom volt az,’hogy legyen a’ megyei szerkezet képviseleti alapra fektetve bár, hazánk sok nyelvű­sége mellett nemzetiségünk, egészen biztosítva nincs., Én a megyei­­szerkezetbe szerelmes vagyok, s a magyar alkotmányos szabadsága dönthetlen bás­tyájának tartom azt, de volna-e közöttünk valaki, ki e szerkezetet mellynek emlőin nőttünk föl ne tisz­telné,­ de változva az alkotmánynak lényege, ha minden ez országgyűlésen alkotandó intézkedésekkel halálos csapásokat kapott már, nem áll hatalmam­ban föntartani s az enyészettől megmenteni a szere­tet közanyát. Beburkolta e szerkezet a szabadságot, mint a legnemesebb gyümölcsöt termő fának csirá­ját, maga a természet kemény héjjal üvedzve szokta védeni a havazó lémnek viharaitól. De kinyitván a tavasz, hogy a nemes csira gyümölcsöt termő fává növekedhessék, föl kell pattani a borítéknak. Igy a szabadságnak mellyet a megyei szerkezet a vész­­teljes időkben kebelében zárva erős pánczéllal evedz­­ve körül megtartott, most ha felfedezni akar, ’s olly gyümölcsöket teremni, mellyel a hazának különbség nélkül minden lakosi eldőlhessenek, ki kell bonta­koznia a szerkezetből, s le kell ráznia pikkelyes öltönyét. A képviseleti alap a ministeri felelősség esz­méjét mint Pestnek követe monda nem biztosítja, mert hol négy öt száz ember tanácskozik a’ végre­­hajtandók végrehajtása'' fölött, ott egy erős collegia­­lis rendszer határozatokat hozhat, mellyek a’ tör­vényes intézkedéseket hátráltatják, s ez által jóté­kony hatásában megsemmisítik. Felelősségre vonni illy határzatokért nem lehet egy testületet, melly füg­­ zgetlenül áll a ministeriumtól, s ezen bájos szó alatt nom határoz, végez és rendelkezik, — mint eddig elé, a collegialis rendszerű kormányt szinte ezen okból nem áll egy hatalmas nemzetnek hatalmában kérdőre vonni. De egyébként is megszűnvén az uta­sítások, juris publici kérdéseket magában foglaló vitat­kozások a’megyei gyűléseken már ezentúl legnagyobb részben megszűnnek népképviseleti alapra lévén fek­tetve a követválasztás, megszüntetve az utasítás adási jog, a követ többé nem municipium követe, de külön álló választó­kerület felhatalmazott küldöttje lehet. Behozatván idővel egy felmérésekre és osztályzatok­ra alapított adózási kulcs, az adó­kivetési jog lassan lassan e felelős ministerium kezébe fog átvándorolni. A commissariaticummal az országos közlekedési esz­közök építésével, meghatározásával, hasonló fog történni, s kevés évek múlva, minden szép előa­dások daczára, a megyei szerkezet megfosztva leg­fontosabb agendáitól, lefegyverezve minden hatal­mából, egy hajdan erős, kiégett testet fog képezni. Mi a nemzetiséget illeti, már tegnap mondá azt szónok, hogy ez, a’ megyei szerkezetnek további fenállásával veszélyben forog, mert legyen az bár képviselői alapra állítva, a Kárpát bérczei alatt lakó honfitársaink olly képviselőket fognak a’ gyűlésekre küldeni, kik a’ legjobb szándék és akarat mellett magyarul nem tanácskozhatnak. Egy kis izgatás a szlávok között el fogja határozni megyénkint a szláv nyelvnek municipalis tanácskozási nyelvvé leendő emelését, és millió hon polgárokat, azért mert nem­­zetiségek mellett fölszóllamlanak, bebörtönözni nem­­ lehet. A kivívott szabadság legszentebb érzete tiltja ezt. Históriát szegezett Pestnek követe ezen állítá­som ellenére, hogy József császár vas karjával nem volt képes a német nyelvet e nemzetre ráeről­tetni , annak véleményem szerint nem egészen a me­gyei szerkezet állt ellenében. Jósef elsőben a helyi, tanácshoz, egy rendelményt intézett, mellyben ki­jelenté, hogy a köz administratiónak folytatását, holt latin nyelven tovább nem engedi, mert akarja hogy a hivatalnokok eljárása felett, a kimondott bírói íté­letek igazságossága felett, a nép értve a nyelvet őrködjék, akkor azonban a dicasterialis nyelv, sőt az administrate nyelve is a’ megyékben, nem a ma­ ' gyar, s ezt jól megjegyezzük, de a latin volt, s feltrtt a magyar latin helytartótanács, hogy a magyar nyelv az illy hivatalos ügyeknek folytatására nem­­ alkalmatos. Ezen fölirásnak következtében jött le a második rendelmény, melly a német nyelvet hozta be hivatalos nyelvnek, mint ollyat, melly a nép egy részének nyelve lévén, a holt latin nyelvnél általa inkább érthető, s a latin megvénhedt tanácsnokok 3 rövid év alatt németül megtanulni voltak kényte­lenek. Megsem­misittetvén ugyan Jósef által a me­gyei szerkezet a nemzetiséget fen nem tarthatta, sőt vissza állítatván előbbi hatóságába nem a ma­gyar , de újra a latin nyelv foglalta el a régi admi­nistratio helyét. Jósefnek rendelete fölkorbácsolta e nemzetet hosszú álmából. Es megmenté a nem­zetiséget a közép aristocratia, mellyel meg kell kü­­­lönböztetni az oligarchiátok Addig mig az oligár- 1099

Next