Nemzeti Ujság, 1848. január-április (42. évfolyam, 618-687. szám), Nemzeti, 1848. május-június (42. évfolyam, 1-43. szám)
1848-05-04 / 2. szám
Krivo, Cassiglione katonai parancsnokhoz ment, a katonaszr CT visszavonult, s a város a megadott kérelem méltánytalául kivilágítta vott. A következett nap reggele a kevéssel azután bekövetkezett eseményeket gyanutalni nem engedő. A nemzeti őrség azonban a császári rendelet mellett sem kapott fegyvert, sőt még a nem rég föloszlatott lerakói polgári katonaságtól elszedett 800 darab fegyver is Brünnbe küldeték el. A Miller kereskedő háznak Stradom nevű külvárosbani raktárában 1000 kasza volt lerakva. A nép bízva az előbbi nap létre jött egyeségben, a raktárhoz ment, hogy az abban található fegyvert egész békességgel és rendben megvegye. Azonban a reggeltől fogva fölállítva álló katonaság rögtön a raktár előtt termett. Neipperg ezen katonaság parancsnoka becsületszava lekötésével biztosíta a népet, hogy Castiglione tábornok semmi ellenséges támadást tenni nem fog, ha hogy a nép szétoszlik , mi azonnal meg is történt, ámbár a nép az az előtti napon tett ígéretekre nézve magát csalódottnak látá. Ez alatt a kaszák a várba vitettek. Csaknem ezen idő alatt a Ringplatzon fölállított ausztriai zászlóalj minden ok nélkül tüzet adot a Flórián utczán végig menő népre, és az úgy nevezett dresdai vendéglőre, hol a lengyel meneküült azon órában ebédelni szoktak. Az illy kihívás által föltüzelt nép szétszaladt, és az utczákat, eltorlaszolni kezdé. Ez történt délutáni 4 órakor. Három egymásután történt puskalövés rettegést s halált okozott a fegyverleten és semmi ellenséges megtámadásra el nem készült nép soraiban. Első áldozatul esett el Lesniovszky, volt tüzér kapitány, és mellette Pazelsky tanuló. A „fegyverre“ kiáltozás hangzott az egész városban. Két ágyú vonatott a Wislawa és Mikolajewszka utczák szegleteire. A vérontás kartácsokkal kezdeték meg, mellyeket csak hamar gránátok és ágyúgolyók váltottak fel. A Ringplatz kiüriltetett. Ezen dicső győzelem után a katonaság a várba visszavonult. Itt fejlett ki a legdühösebb harcz. — A barrkádok és elreteszelt házak mögött a nép kétségbeesetten harczolt. A katonaság, nehány embert elvesztvén, hátrálni kezdett s a várost elhagyd. — Erre a várból a város azonnal ágyuztatni kezdeték, s utójára még congresrakéták is használtattak. Egy bomba a sz. Adalbert egyház tornyára esvén, azt legyujtá, mellyet azonban az odafutott nemzeti őrség eloltott. Ugyan ez történt a „Lekienne“ nevű épülettel a Ringplatzon. A boldogs. szűz templomán több ágyúgolyó nyomai láthatók. Minden utczán illy kiáltozás hallatszik: a város leromboltatni czéloztalik. Ezen ágyúzás alatt a nemzeti választmány Potocky Ádámot és Jablonovszky Szaniszlót küldé el a fellegvárba, kik Castiglione tábornoknál következő föltételek alatt másfél órai fegyverszünetet eszközöltek : Jö, hogy minden lengyel menekvők a várost azonnal odahagyják. 2-ot a barikádok lerontassanak. 3-ot a nemzeti választmány föloszoljék. Azonban ezen föltételeket a választmány visszavetette. Erre a küldöttség a fellegvárba visszatérvén kijelenté, hogy a választmány a föltételeket el nem fogadja, egyszersmind pedig a tábornokot figyelmeztető, hogy az illy eljárás által magát nagy felelőségnek teszi ki. Mire Castiglione azt feleli, hogy ha a föltételek teljesítetni nem fognak, az egész város halomra döntetni fog, hozzátévén,hogy még a nemzeti választmány tagjai is (többnyire krakói lakosok) hagyják el a várost. Míg ezen választ a küldöttek egyike a válaszaránynak tudtul adni eltávozott, a másikának addig is kezesül ott maradni kellett. A lengyel menekvők a város védelmére szolgálható minden módokat , nélkülözvén, nehogy az e nélkül is sok szerencsétlenség által látogatott város testvérei irányában, ezen vendégszeretetéért még inkább lakolni legyen kénytelen, szomorú sorsukban megnyugodva, csapatonkint hagyják el a várost, történetünk ezen bölcsőjét, s a hazai emlékek ezen drága gyalpontját, s Boroszló felé indulnak. Krakónak tekintete ollyan jelenleg, mint egy bevett s a győző által odahagyott városé, már reggel 8 óra, és még katonákat nem látni az utczákon. Mondatik, hogy Castiglione is megsebesült. — Mint szemtanuk aláírva : Osztrovszky Keresztély. Zulavszky Simon, Czinszky Sándor. NÉMETORSZÁG. Karlsruhe! tudósítás szerint Freiburg ápr. 24-kén a fegyveresen odaérkezett szabad csapatok s nép által rohanással bevetetett. Frankfurtban az ötvenes bizottmány a porosz kormány azon ajánlatát, hogy Posen nagyherczegség néhány kerületet a német szövetségbe fölvétessenek, egyhangúlag elfogadd. •— A schleswigi ideiglenes kormány követe, szinte mint illyen elfogadtatott. A bádeni nagyherczeg ápr. 23-ai rendeletében a nagyherczegség tó- és folrajnai kerületeit, mint lázadási vándorlások színhelyeit hadilábra állítottnak nyilvánító. A frankfurti ötvenes választmány ápr. 25-ki ülésében Kuranda indítványára egy küldöttséget határozott küldeni Csehországba, melly a cseh pártot megnyugtassa , hogy Csehországnak a német szövetséghez leendő csatolása által a cseh nyelv és nemzetiség semmikép veszélyezve nem leend. OROSZORSZÁG. Az orosz czár kijelenté, hogy előbbi védelmi nyilatkozata olly értelemben veendő, miszerint, ha szabad csapatok lépnék netalán át az orosz határokat, ezek ugyan általa visszavezetni fognak, azonban Oroszország ebben béketörést látni nem fog. — Károly Albert proclamatiója után az orosz követ Turulból azonnal visszahivatott, s a Sardinia követeti leveleit szinte visszakapta ALDUNAI TARTOMÁNYOK. Bukarestből apr. 13-ról írják, hogy épen ez nap vevők azon aggodalmas tudósítást, mikop az orosz hadsereg Moldvában Szulenynél a Pruth vizét már átlépte. Az oláhországi fejedelem erről sebes posta útján tudósíttatott. Úgy hiszik, hogy az orosz consulnak Bukarestből ezelőtt három nappal történt hirtelen elutazta ezen eseménnyel kapcsolatban van. — Bosniában is üldözések történnek az orosz érdekben, Belgrádból, (ha igaz) a törököket elkergették. Előbbi levelek szerint a Szép víz melletti örmények és a tehetősebb székely családok futásra készülnek, mivel a hír szerint az oroszok Moldvába már beütöttek. — Egészen is bizonyos tudósítások még nincsenek. Az Augsb. Allg. Zeitung bécsi tudósítója szerint minden nap várhatni a forradalomnak aldunai tartományokban kiütését. A hospodároknak Jassyból s Bukarestből tett elűzetése nem való ugyan, de az akarat ezt tenni a népben csakugyan létezik, az ingerültség nagy, a zivatar, mellyel, mint Galíciában, a parasztok könnyen előidézhetnek, napról napra nő. A mivel több városokban levő szabadésnás párt széles reformokat, népképviseletet és sajtószabadságot kíván. Bulgáriában, az egész Duna mentében Belgrádtól a szulinai torkolatig működik a forradalmi szellem , melly a török igát az orosz védnökséggel együtt lerázni kívánja. Stb. Egy más tudósítás szerint az európai események hallatára az összeesküdtek Jassyban Szourdza moldva fejedelmét reformokra bírni akarták. Valami 60-nan nyomultak éjjel a fejedelmi lakba, hol az orosz birodalomtól függetlenséget, az eddigi úgy nevezett alkottmányos gyűlés feloszlatását, nemzeti őrséget és sajtószabadságot kívántak.. A megütközött fejedelem a kivonatok egy részébe beegyezett. Azonban a követelők eltávozta után, hihetőleg az orosz consul sugalatára, mindnyájukat ugyan egy éjjel elfogatni, s Bulgáriába, alkalmasint a szilisztriai paschához küldeni akart. Másnap az orosz consul azt nyilatkoztatá, hogy a fejedelem az orosz védelemre számíthat, és hogy öt orosz ezred áll készen a határokon a Moldvába nyomulásra és a fönálló kötések föntartására, így nyomatolt el az első reformkísérlet. — Bukarestben pedig Bibesko a fejedelem kijelente a bojároknak, hogy 40,000 orosz katona áll készen az aldunai tartományok rendelkezésére, és kéré az egész nemességet, hogy ezen szerencsétlenségtől Oláhországot óvják meg. Ezen kijelentés természetesen elegendő volt arra, hogy a bojárok minden további politikai kísérlettel fölhagyjanak. SVEICZ: James Fary az elhíresült democrata a svejczi szövetségi gyűlésen azon indítványt téve, hogy a franczia respublica Sveicz részéről nyíltan elismertessék, de indítványa elfogadást nem nyert. Több követek, ezek között a Glarus kantoni, azon véleményben voltak, hogy a franczia köztársaság tulajdonkép még alakulva sincs és igy a fentebbi kijelentéssel legalább addig várakozni kell, míg az egész franczia nemzet fog választani kormányt magának. A követek csaknem mindnyájan azon nézetben valának, hogy olly értelmű nyilatkozat, miszerint Sveicz más nemzetek jogát, alkotmányt változtatni, elismeri, tökéletesen felesleg, mi gúnyos válaszokra adhatna alkalmat. — Heves vita után végre az határoztaték, hogy Sveicz kellő alakban kivonatát jelentse ki a franczia ideiglenes kormánynak, hogy vele barátságos közlekedésben lenni óhajt. — A szövetségi gyűlés, egyéb határozatokon kívül, még a külön szövetség miatti háborúban elesettek hátrahagyottjairóli gondoskodással foglalkozván, május 8-ig szünidőt tart, addig is pedig a követek a sverezi alkotmány változtatást tárgyazó javaslatot küldőikkel közölni fogják. OLASZORSZÁG: Palermoban a siciliai parlament ápr. 13-án azt határozá, hogy Ferdinand Bourbon és uralkodó családja a siciliai koronát elvesztette. Sicilia alkotmányilag fogja önmagát kormányozni, egy olasz herczeget a trónra hívni azonnal, mihelyt alkotmánya megváltoztatását bevégzendette . Ezen parlamenti rendelet Settimo kormányelnök, Torrearsa és Serradifalco a kamarák elnökei által aláírva jelent meg. Rómában a pénzszükség fölötte nagy. Egyházi javakra fölveendő kölcsönről beszélnek. A Gazetta di Genova írja, hogy midőn ápr. 10-én egy ausztriai kereskedő hajó Sardinia szigete Cagliari kikötőjébe heevezett, a hajónak az ausztriai lobogót leereszteni kelletett, azonban miután a hajókapitány a magyar jeleket tűzte ki, ezek mind a lakosok, mind körül horgonyzó hajók legénysége által hangos örömmel üdvözöltettek. Trientben ápr. 22-én egy hivatalos hirdetés jelent meg, melly szerint a lakosságnak tudtul adatik, hogy az olasz insurgensek közül már egy sincs a tiroli földön. Felelős szerkesztő: 1110 ez Oláh János. EMICH GUSZTÁV’ nemzeti könyvkereskedésében úri- és kigyó-utcza szegletén a’ kir. postahivatal átellenében kaphatók: Jégverés elleni biztosítás. A JÉGVERÉS ELLEN kölcsönösen biztosító mellyet franczia eredeti illán átdolgozva ’s hazánk jelen viszonyaira alkalmazva közrebocsátott lovardy Ignác. Ara borítékba fűzve 10 kr. ezüst pénz. EGY SZÓ A SZEGÉNY EMBERHEZ. Ha gazdagok vagy hatóságok e’ könyvecskét a pénztelen nép’ közt, elosztás végett több példányban kívánnák megszerezni, jelenti a’ kiadó, hogy annak, ki 50 példányt vesz, 10, a ki pedig 100-at vesz, 25 példány ráadásul adatik. Ára tiz váltó krajezár. IRTA :WUVVW alulirt igazgatósága, mint mindenkor, úgy most is kötelességének ismeri, közelgő tavasszal a tözgazda urakat, saját hasznuk tekintetéből, ezen hazai intézetre figyelmeztetni. Ez intézet fönállásának öt éve alatt kétségbevonhatlan jeleit adó jótékonyságának, mert nem kevesbet mint 611, s ezek közt sok tetemes jégverési károkat térített meg. Van-e tehát mezei gazda, ki, a múlt év sűrű csapásaira elevenen emlékezve, örömmel ne sietne termését olly hazai intézet által biztosittatni, melly csupán közjóra alapul, és köztiszteletben álló hazafiak kormánya alatt áll? — A biztosítási díjak az egyesületi ügynökségeknél megtudhatók. A dijakon és levélbéren kívül a biztosítók semmit sem tartoznak fizetni, sőt a régibb biztosítók, a szabályok értelmében, díjelengedésben részesülnek. Biztosítások elfogadtatnak Pesten az igazgatóság irodájában (nagyhiduteza Weiszház 678 sz. az 1-sö emeletben) és országszerte az intézetnek minden ügynökségei által. Pesten, 1848 április 16-án. Az egyesület nevében BOROSS MIHÁLY. Ára I Ur. ezüst pénz. Weisz Bernát Ferencz, igazgató. Kiadja Mi.ultsát István özvegye. — Nyomatik Jukátsnál