Nemzeti Ujság, 1848. január-április (42. évfolyam, 618-687. szám), Nemzeti, 1848. május-június (42. évfolyam, 1-43. szám)

1848-05-23 / 14. szám

A ministere­lnök a külügy­minister­ne­k. A prágai szláv választmány által kiadott felszólítás, melly szerint minden a birodalomban lakó szláv népessé­gek küldöttei, egy május 31-én Prágában tartandó össze­jövetelre szólíttatnak föl, annyival inkább magára vonta a ministérium figyelmét, minthogy e fölszólítás a hazánk­ban lakó szlávokhoz is intéztetett , s félhető, hogy ha ezen összejövetel azon alakban létesülne, mellyben az czéloztatott, ez által az ország némelly részeiben mutat­kozó panszlavisticus izgatás még inkább elősegittetnék. — A ministerium, a dolgok ezen állásában czélszerűnek tartja oda irányozni törekvéseit, hogy a Prágában kihir­detett összejövetel, a­mennyire lehet, panszlavisti­us jel­lemét vesztve, csak mint a cseh nemzet tartományi gyűlése létesülhessen. Minthogy pedig ez leginkább úgy érezhe­tik el, ha az említett összejövetelhez szinte meghívott galicziaiak] arra hivatnak, hogy a prágai szláv gyűlésen követeik által meg ne jelenjenek, ez pedig csak akkor reménylhető , ha azoknak méltányos kivánatai az ausztriai ministerium által teljesülletnek; oda utasíttatik ezeknek nyomán főméltóságod. Hogy a ministerium ebbeli nézeteit az austriai minis­­teriummal közölvén , kijelentse, miként a m. ministerium az összes birodalom, de főkép a haza nyugalmának érde­kében elkerülhetlenül szükségesnek tartja, hogy a galicziaiak által beldolgaik igazgatására nézve kö­vetelt önállás és függetlenség — s mennyiben azt a biro­dalomnak egysége engedi, azoknak mentül előbb meg­adassák ; csak azon után számolhatván arra, hogy a ga­licziaiak kivonalaik kivivására más szláv fajokkal a szö­vetségben támaszukat keresni nem fogják. Báró Hrabovszki János tótországi és sze­ré­m­s­é­g­i főparancsnoknak. Miután az 1848. III. t. ez. ő fölségének az országbéli távollétében, engem , mint nádort és teljes hatalmu kirá­lyi helytartót, a korona egysége és a birodalom kapcsá­nak épségben tartása mellett, a törvény és alkotmány ös­vényén gyakorlandó végrehajtó hatalommal fölruházott, a miniszerek meghallgatása után el nem mulasztom, az összes ministérium alakulása előtt kinevezett b. Jellacsics Józsefhez azon parancsot juttatni, miszerint bizonyos ha­tárnapig Budán személyesen megjelenni kötelességének ismerje, hogy úgy a tartományi gyűlés iránt, mellyen báni méltóságába való igtatandó, valamint egyéb viszo­nyok rendezése iránt is, a külön érdekek lehető kielégíté­sére, a szükséges intézkedések eszközöltethessenek. Báró Jellacsics József azonban, ki hivatalába ig­­tatva nincs, sem tiszti esküjét még le nem tette, mellőz­vén a törvényes parancsot, nemcsak meg nem jelent, ha­nem az ország és kapcsolt részek közötti viszonyt az újab­ban alkotott törvények által megváltozotoknak, megsza­­kadottaknak nyilvánítván, a hatóságoknak és állodalmi tiszteknek szigorúan megparancsolá, hogy kívüle senki­mástól sem parancsot elfogadni, sem annak engedelmes­kedni , sem senkinek hivatalos jelentést tenni ne meré­szeljenek; sőt a kapcsolt részekben a rögtönbirósági jo­got kihirdettetvén, ennek körét olly irányban és olly vét­ségekre is kiterjesztette, mellyek a rögtönitélőszék elébe sohasem tartozhatnak, mi által felségi jogba vágni me­részkedett. Ő fölsége e tényekről értesülvén, azon vallásosság­nál fogva, mellyet a törvény és alkotmány iránt mindig tanusitott, és mellyet lm nemzetének esküvel biztosított, nem késett nevezett bánnak május 7-én kelt sajátkezű legmagasabb leiratának tartalmában szigorúan meghagy­ni, miszerint parancsaimat és a felelős ministerek rende­leteit akadéktalanul teljesíteni elengedhetlen kötelességé­nek tekintse. Ennélfogva folyó évi máj. 10-én kelt rendeletemben az érintett körlevelet, úgy a rögtönbírósági jogot érvény­telennek és megszűntnek nyilatkoztatván, meghagytam, hogy mindkettőt azonnal vonja vissza. Időközben báró Jellacsics József, ki beigtatás hiá­nyában törvényes hatóságot vagy báni hatalmat nem is gyakorolhat, ellenszegülését folytatja, és,részint hivatalos, részint hitelt érdemlő tudósítások szerint, törvénytelensé­get törvénytelenséggel tetéz. Tudniillik : Pozsega-, Verőcze- és Szerém megyékben, mellyek még a törvényes bánnal is csak felebbezési és or­szágkapitányi viszonyban állanak, a hatósági felsőbbsé­­get jogositatlanul megtagadta; tisztében maga sem lévén megerősítve , mégis Horvátországban főispánokat nevezni és igy a fejedelmi hatalmat elsajátitni merészkedik; a hi­vatalnokokat, hatóságokat és tisztviselőket a törvény, a helytartói parancsok és miniszeri rendeletek iránti enge­delmesség alól fölmenteni sőt épen és egyenesen az en­gedelmesek ellen büntetéseket szabni bátorkodott; az or­szágos kincstár részleteit letartóztatja; a hatóságok pénz­tárairól, sőt a korona jövedelmeiről is rendelkezni meré­szel; és törvénytelenes ezen bitorlásokat Fiume kerületére is kiterjeszteni törekszik. Minthogy pedig illy cselekvések a­mennyiben a hely­színen szerzendő hiteles adatokból és bizonyságokból va­lóknak tapasztaltatnának, a hármaskönyv I. 14. ez. és az 1723 . 9. t. ez. értelmében hűtlenség­ bűnt foglalnának magokban; ennélfogva: Önnek, mint királyi biztosnak és melléje segédkirályi biztosképen adott királyi tanácsnok, Zsitvai Józsefnek, rendelem és parancsolom: 1­ör Ő felsége sajátkezű legmagasabb leiratát, mind azt, mellyben báró Jellacsics Józsefnek az irántam és a magyar ministerium iránt engedelmesség meghagyatik, mindazt, minek alapján is a király nevében teljes hatalmú biztosképen ime küldetik ki, Horvátországban, Pozsega-, Verőcze- és Szerém megyében, úgy a határvidéken, a ha­tóságokban, a helységekben és illetőleg ezredekben hir­­dettetvén, minden alkalmas módon a nép tudomására jutta­­tandja; báró Jellacsics József parancsainak teljesítésétől mindenkit eltilt; ellenben ön rendeletei iránt engedelmes­ségre mindenkit kötelezend.­­ A rögtönbirósági jogot hirdettesse ki, a hatóságokat e bíróságok tüsténki szabály­szeres alakítására, vagy ha az időnyerés úgy kívánja, a biztosilag alakitottaknak elismerésére sikeresen utasítsa , és ezeket a koronaegység, a közrend és béke erőszakos há­­borítói ellen gyors és szigorú eljárásra fölszólítsa. 2­­or Horvátországban, Szerém­-, Verőcze-, Pozsega­­megyékben, valamint az illető királyi városokban a törvé­nyes hatóságokat helyreállítandja, és azokat a kir. hely­tartói és ministeri rendeletek feleletteher alatti teljesítésére és törvényes engedelmességre kötelezendi. 3­­or A báró Jelacsics József által hivatalokra és tiszt­ségekre tett kinevezések törvénytelenek , és igy érvényte­lenek lévén, és azoknak jelenképen nyilváníttatván, a tör­vényesen választott vagy nevezett tisztviselőket ismét hi­vatalaikba igtatandja. 4- er Mindazokat, kik a koronaegyesség és az orszá­gos kapcsolat tettleges fölbontásának kísérletében, a köz­rend, a személy- és vagyonbátorság megtámadásában buj­­togatás vagy erőszak útján részt vettenek, és vesznek, sze­­mélyválogatás nélkül a büntető igazság kezeibe átszolgál­tatja. 5- ör Báró Jellacsics Józsefet, ha a fántorgó és em­lített súlyos vád iránt a helyszínen is teljes bizonyosságot szerzett, a királyi ügyigazgatóság előleges kihallgatása mellett, azonnal hűtlenségi (nota infidelitatis) perbe fogassa és katonai tisztségétől fölfü­ggeszsze; azon tényt pedig, miszerint a király és országelleni hűtlensége miatt bűnvád alá vétetett, minden polgári és katonai hatóságokkal kö­zölje, olly megyhagyással, miszerint ezek közhírré tenni tartozzanak, hogy ki az ő rendeleteit teljesíteni vagy az én törvényes parancsaimnak az engedelmességet megta­gadni merészelné, mint részes a hűtlenségben, bűntárs gyanánt szinte azon bűnvád alá vonatik. Az eljárás esz­­közölhetése végett, ezennel Eötvös József királyi ügyigaz­gatót, Fésűs György királyi ügyvédet és Zerpák Eduard Horvátországban kir. ügyészt, melléje rendelem. G­­or Báró Jellacsics József elősorolt merényei által Horvátországban a közállapot rendkívül meg lévén zavar­va , helyreállítása rendkívüli eszközöket és hatalmat is szükséges. Ennélfogva önt apostoli királyunk nevében a polgári és katonai hatóságnak hathatós, úgyszinte a báni h­ivatalt illető minden hatalomnak is ideiglenes gyakorla­tára följogosítom és megbízom. 7- szer különösen fölhatalmazom, hogy az ország és kapcsolt részeihez tartozó minden őrvidékekben, a tévesz­mékkel csábítgatott valamennyi ezredeket hathatós nyilat­­kozmányban nyelvök és vallásuk iránt a törvény értelmé­ben biztosítsa és nyugtassa meg. Hogy továbbá, mind azokban, mellyek törvényhozási intézkedést nem igényel­nek, u. m. a szabad költözés, az ipar és kereskedés űzé­­sének, a tudományok műveltetésének, az örvonali szolgá­lat könnyíthetésének és megszorításának, az őrnapi díjazá­sának, a testi büntetés eltörlésének és az állodalmi köz­munka megszüntetésének tárgyában, mindazon engedé­lyeket tettleg adhassa és nyilváníthassa, mellyek az illetők részéről valóságos jótétemények gyanánt fogadtatnak , és a határon vitézeket meggyőzni képesek, miképen a ma­gyar nemzet eltökélet szándéka, határőrvidéki testvéreit, valamint a haza többi polgárait, hasonló szeretettel ápolni, és szabadságukat, jólétüket előmozdítani. Mindezt azonban a végek védelmére szükséges katonai szerkezetnek , mó­dosítással bár, de kellő föntartása mellett. Hogy pedig rendeleteim­et akadéktalanul végrehajthas­sa, azoknak elengedhetlen és állandó foganatot szerezhes­sen, és a törvényes állapotot minden áron visszaállíthassa , parancsai alá helyezem, s rendelkezésére bízom a kapcsolt részekben is létező és rendezendő nemzeti őrsereget, az ott tanyázó katonaságot és az őrvidékek ezredeit, a­kik fölszólításainak a legterhesebb fenyíték terhe alatt enge­delmeskedni tartoznak. Jelentései az eredményekről időről időre a belü­gy­­ministerhez intézendő. Kelt Budapesten május 14-én 1848. István s. k. nádor és királyi helytartó. Szemere Bertalan: Belügyminister A lapunk 10-dik számában közölve volt minister­­elnöki proclamasióhoz, mellyben a törvényparancsolt nem­zetőrségen kívül 10.000 főből álló rendes nemzetőrsereg fölállítása rendeltetik, a Magyarországban tanyázó sorka­tonasághoz intézett következő ministerelnöki rendelet van csatolva: Mindazon még szolgálatban levő, vagy nyugalmazott, vagy kilépett magyar liszturak, kik a fenérintett zász­lóaljakba besoroztatni kívánnak, haladék nélkül jelentsék magukat, és pedig az elsőrendűért szokott hivatalos útón, a többiek a nemzeti őrsereg fölállításával és rendezésével megbízott bizottmány ideiglenes elnökénél báró Baldacci Manó ezredesnél (Pesten, István félig, czimü vendéglőben 74. sz. a.) vagy személyesen, vagy okokkal és bizonyítvá­nyokkal támogatom folyamodványokban. Minden kiszolgált katonai egyének őrmestertől lefelé, 52 szintén fölszólíttatnak, annál is inkább, minthogy velük leginkább az altiszti helyek betöltetni fognak. Hasonló fölhívás intéztedik a még szolgálatban levő altisztekhez magyar ezredekben, de csak a­mennyiben ezen állaltétel hátralevő szolgálati idejükkel megegyeztethető, vagy egyéb törvényes kötelezettség általlépésüket nem gátolja. Azon nyugalmazott tisztektől, kik koruknál és egész­ségi állapotuknál fogva még szolgálni képesek, a haza azt várja, hogy sietni fognak szolgálatukat ajánlani. A sorkatonaságtól a rendes nemzetőrseregbe belépő tisztek a hadseregnél rangjukat megtartják, és ha önma­guk vagy fölsőbb rendeletek megkívánják, megint régi testületikhez előbbi rangviszonyaikba­­visszahelyeztetni fognak. Ha a rendes nemzetőrségnél­ szolgálatuk ideje alatt az illető testületekbeni előléptetési sor őket illetné, e részbeni igényük ezen újabb alkalmazásukban tölök meg nem tagadható, csupán az jegyeztetvén meg, hogy ha főhadnagy alszázadosi rangot nyerne a sorkatonai fokozat szerint, főhadnagyi szolgálatot, a sorkatonaságnál divatozó alszázadosi fizetéssel tenni addig köteles, mig a rendes nemzetőrseregnél századosi hely megürül. Századoson felüli tisztségekre ezen elv nem alkalmazható. Azon altisztek és nemzetőrök, kik a rendes nemzet­őrségben­ szolgálatban elaggottakká lennének, ha közvet­len a sorkatonaságból által léptek, további ellátásuk tekin­tetéből a katonai javadalmakra igényt tarthatnak. Ezen zászlóaljak szerkezetére vonatkozó további szükséges rendeletek legközelebb közhírré tétetni fognak. Pesten, 1848-iki május 17-én. A pénzügyi minister előterjesztésére az állodalmi javak osztályához titkárul Fekete Lászlót neveztem ki. Budapest, május 20-án 1848. István, nádor s kir. helytartó. Kossuth Lajos, pénzü­gyminister. A ó­budai koronás uradalom főtisztévé Steinbach Károly neveztetett ki. Kelt Budapest, május 18-án 1848. Kossuth Lajos, pénzü­gyminister. Hivatalos értesítés a földmívelés, ipar és kereskedés ministerium­ától. A ministeri tanácsnak i. e. május 18-kán hozott ha­tározatából, a fegyver minden nemének kivitele Magyar­­országból s a kapcsolt részekből ideiglenesen fölfüggesz­tetik, és a rendelet visszavételéig nemcsak a fegyverek kivitele, de ezeknek átvitele is Magyarországon és a hoz­zákapcsolt részekben keresztül ezennel elhillatik. A katonaság számára történendő illyetén szállítások is, csak a magyarországi hadügyminiszer engedelmével bocsáthatók ki az országból és kapcsolt részekből. A ministeri tanácsból. A „Márczius Tizenötödike“ 56. számában azon hit foglaltatik, hogy a ministerium István nádor ö főherczegségét provisorius királynak kiáltotta ki. Nehogy ezen álhir az országban szétter­jedvén, nyugtalanságot idézzen elő, a nevezett hírlap ezen számának lefoglalása elrendeltetett. Egyszersmind a saj­­tóvétségekről szóló XVIII. t. sz. 19. §. nyomán a mini­steri tanács az igazságügyi miniszert avval bízta meg, hogy az említett hírlapi köz­lemény bírói megfenyítése iránt, az említett törvény 10. §-sa értelmében, a szüksé­ges lépéseket tegye meg. Lakatos Lajos jó és harminczadi felügyelőségi járulé­kok ugyanazon minőségben, tulajdon kérelmére, Kassára áthelyeztetett. Vidéki mozgalmak. Legújabb hiteles tudósítások, szerint a szerbek Szup­­likácz ogulini ezredest vajvodává, Rajecsics érseket pedig patriarchává kiáltották ki. Továbbá egy 30 tagból álló választmány van megbízva, hogy a legközelebb Temesvárit tartandó congressusra dolgaikat, s kivonataikat organizál­ja, — egy másik küldöttség pedig Magyarország királyá­hoz neveztetett ki, hogy mindezeket nekiek megerősítse. (?) M o­s o n­y m­e­g­y­e. Május 11. Szent-János városban a zavargások napi­renden vannak. — Kurelán Ferencz horvát lázitónak befogatása megyeileg már el van rendelve. Csuny és Mécse helységekben földfoglalások történnek. Katonaság a megyében nem igen van. K­a­s­s­a, máj. 14. E városban a keresztény kézművesek a zsidó kézművesekkel háborúskodnak; végre tehát mégis, miután a vallási köpeny elkopott, egész meretlenül láthatjuk ezen zsidó gyülölségek indokát. T­o­r­n­á­b­a­n, máj. 13. a bankjegyek iránt mozgalmak támadtak, — ennek két orvoslata lehet, vagy beváltás vagy megváltás, — az utóbbi radical­tura. S­z­é­k­e­s f­e­h­é r v­á­r. Május 12. Május 8. és 9. a ki­jelölő bizottmány 14 tagjai választattak meg, elnökül ifjabb Batthyány István gróf, — a választás legkisebb zavar nél­kül végeztetett be. Verőczében egy törvényes és egy törvénytelen főispán van, Jankovics László és a Jelacsics creaturája : Vukotinovics. Zágrábban szinte Jozipovics és K. Kühner. B r c z n­ó b­á­n­y­a. Május 13. E város a szlo­tzmoz­­galmak második tűzhelye, főleg három­­­jéyén merült föl

Next