Nemzeti Ujság, 1848. január-április (42. évfolyam, 618-687. szám), Nemzeti, 1848. május-június (42. évfolyam, 1-43. szám)
1848-05-23 / 14. szám
A ministerelnök a külügyministernek. A prágai szláv választmány által kiadott felszólítás, melly szerint minden a birodalomban lakó szláv népességek küldöttei, egy május 31-én Prágában tartandó összejövetelre szólíttatnak föl, annyival inkább magára vonta a ministérium figyelmét, minthogy e fölszólítás a hazánkban lakó szlávokhoz is intéztetett , s félhető, hogy ha ezen összejövetel azon alakban létesülne, mellyben az czéloztatott, ez által az ország némelly részeiben mutatkozó panszlavisticus izgatás még inkább elősegittetnék. — A ministerium, a dolgok ezen állásában czélszerűnek tartja oda irányozni törekvéseit, hogy a Prágában kihirdetett összejövetel, amennyire lehet, panszlavistius jellemét vesztve, csak mint a cseh nemzet tartományi gyűlése létesülhessen. Minthogy pedig ez leginkább úgy érezhetik el, ha az említett összejövetelhez szinte meghívott galicziaiak] arra hivatnak, hogy a prágai szláv gyűlésen követeik által meg ne jelenjenek, ez pedig csak akkor reménylhető , ha azoknak méltányos kivánatai az ausztriai ministerium által teljesülletnek; oda utasíttatik ezeknek nyomán főméltóságod. Hogy a ministerium ebbeli nézeteit az austriai ministeriummal közölvén , kijelentse, miként a m. ministerium az összes birodalom, de főkép a haza nyugalmának érdekében elkerülhetlenül szükségesnek tartja, hogy a galicziaiak által beldolgaik igazgatására nézve követelt önállás és függetlenség — s mennyiben azt a birodalomnak egysége engedi, azoknak mentül előbb megadassák ; csak azon után számolhatván arra, hogy a galicziaiak kivonalaik kivivására más szláv fajokkal a szövetségben támaszukat keresni nem fogják. Báró Hrabovszki János tótországi és szerémségi főparancsnoknak. Miután az 1848. III. t. ez. ő fölségének az országbéli távollétében, engem , mint nádort és teljes hatalmu királyi helytartót, a korona egysége és a birodalom kapcsának épségben tartása mellett, a törvény és alkotmány ösvényén gyakorlandó végrehajtó hatalommal fölruházott, a miniszerek meghallgatása után el nem mulasztom, az összes ministérium alakulása előtt kinevezett b. Jellacsics Józsefhez azon parancsot juttatni, miszerint bizonyos határnapig Budán személyesen megjelenni kötelességének ismerje, hogy úgy a tartományi gyűlés iránt, mellyen báni méltóságába való igtatandó, valamint egyéb viszonyok rendezése iránt is, a külön érdekek lehető kielégítésére, a szükséges intézkedések eszközöltethessenek. Báró Jellacsics József azonban, ki hivatalába igtatva nincs, sem tiszti esküjét még le nem tette, mellőzvén a törvényes parancsot, nemcsak meg nem jelent, hanem az ország és kapcsolt részek közötti viszonyt az újabban alkotott törvények által megváltozotoknak, megszakadottaknak nyilvánítván, a hatóságoknak és állodalmi tiszteknek szigorúan megparancsolá, hogy kívüle senkimástól sem parancsot elfogadni, sem annak engedelmeskedni , sem senkinek hivatalos jelentést tenni ne merészeljenek; sőt a kapcsolt részekben a rögtönbirósági jogot kihirdettetvén, ennek körét olly irányban és olly vétségekre is kiterjesztette, mellyek a rögtönitélőszék elébe sohasem tartozhatnak, mi által felségi jogba vágni merészkedett. Ő fölsége e tényekről értesülvén, azon vallásosságnál fogva, mellyet a törvény és alkotmány iránt mindig tanusitott, és mellyet lm nemzetének esküvel biztosított, nem késett nevezett bánnak május 7-én kelt sajátkezű legmagasabb leiratának tartalmában szigorúan meghagyni, miszerint parancsaimat és a felelős ministerek rendeleteit akadéktalanul teljesíteni elengedhetlen kötelességének tekintse. Ennélfogva folyó évi máj. 10-én kelt rendeletemben az érintett körlevelet, úgy a rögtönbírósági jogot érvénytelennek és megszűntnek nyilatkoztatván, meghagytam, hogy mindkettőt azonnal vonja vissza. Időközben báró Jellacsics József, ki beigtatás hiányában törvényes hatóságot vagy báni hatalmat nem is gyakorolhat, ellenszegülését folytatja, és,részint hivatalos, részint hitelt érdemlő tudósítások szerint, törvénytelenséget törvénytelenséggel tetéz. Tudniillik : Pozsega-, Verőcze- és Szerém megyékben, mellyek még a törvényes bánnal is csak felebbezési és országkapitányi viszonyban állanak, a hatósági felsőbbséget jogositatlanul megtagadta; tisztében maga sem lévén megerősítve , mégis Horvátországban főispánokat nevezni és igy a fejedelmi hatalmat elsajátitni merészkedik; a hivatalnokokat, hatóságokat és tisztviselőket a törvény, a helytartói parancsok és miniszeri rendeletek iránti engedelmesség alól fölmenteni sőt épen és egyenesen az engedelmesek ellen büntetéseket szabni bátorkodott; az országos kincstár részleteit letartóztatja; a hatóságok pénztárairól, sőt a korona jövedelmeiről is rendelkezni merészel; és törvénytelenes ezen bitorlásokat Fiume kerületére is kiterjeszteni törekszik. Minthogy pedig illy cselekvések amennyiben a helyszínen szerzendő hiteles adatokból és bizonyságokból valóknak tapasztaltatnának, a hármaskönyv I. 14. ez. és az 1723 . 9. t. ez. értelmében hűtlenség bűnt foglalnának magokban; ennélfogva: Önnek, mint királyi biztosnak és melléje segédkirályi biztosképen adott királyi tanácsnok, Zsitvai Józsefnek, rendelem és parancsolom: 1ör Ő felsége sajátkezű legmagasabb leiratát, mind azt, mellyben báró Jellacsics Józsefnek az irántam és a magyar ministerium iránt engedelmesség meghagyatik, mindazt, minek alapján is a király nevében teljes hatalmú biztosképen ime küldetik ki, Horvátországban, Pozsega-, Verőcze- és Szerém megyében, úgy a határvidéken, a hatóságokban, a helységekben és illetőleg ezredekben hirdettetvén, minden alkalmas módon a nép tudomására juttatandja; báró Jellacsics József parancsainak teljesítésétől mindenkit eltilt; ellenben ön rendeletei iránt engedelmességre mindenkit kötelezend. A rögtönbirósági jogot hirdettesse ki, a hatóságokat e bíróságok tüsténki szabályszeres alakítására, vagy ha az időnyerés úgy kívánja, a biztosilag alakitottaknak elismerésére sikeresen utasítsa , és ezeket a koronaegység, a közrend és béke erőszakos háborítói ellen gyors és szigorú eljárásra fölszólítsa. 2or Horvátországban, Szerém-, Verőcze-, Pozsegamegyékben, valamint az illető királyi városokban a törvényes hatóságokat helyreállítandja, és azokat a kir. helytartói és ministeri rendeletek feleletteher alatti teljesítésére és törvényes engedelmességre kötelezendi. 3or A báró Jelacsics József által hivatalokra és tisztségekre tett kinevezések törvénytelenek , és igy érvénytelenek lévén, és azoknak jelenképen nyilváníttatván, a törvényesen választott vagy nevezett tisztviselőket ismét hivatalaikba igtatandja. 4- er Mindazokat, kik a koronaegyesség és az országos kapcsolat tettleges fölbontásának kísérletében, a közrend, a személy- és vagyonbátorság megtámadásában bujtogatás vagy erőszak útján részt vettenek, és vesznek, személyválogatás nélkül a büntető igazság kezeibe átszolgáltatja. 5- ör Báró Jellacsics Józsefet, ha a fántorgó és említett súlyos vád iránt a helyszínen is teljes bizonyosságot szerzett, a királyi ügyigazgatóság előleges kihallgatása mellett, azonnal hűtlenségi (nota infidelitatis) perbe fogassa és katonai tisztségétől fölfüggeszsze; azon tényt pedig, miszerint a király és országelleni hűtlensége miatt bűnvád alá vétetett, minden polgári és katonai hatóságokkal közölje, olly megyhagyással, miszerint ezek közhírré tenni tartozzanak, hogy ki az ő rendeleteit teljesíteni vagy az én törvényes parancsaimnak az engedelmességet megtagadni merészelné, mint részes a hűtlenségben, bűntárs gyanánt szinte azon bűnvád alá vonatik. Az eljárás eszközölhetése végett, ezennel Eötvös József királyi ügyigazgatót, Fésűs György királyi ügyvédet és Zerpák Eduard Horvátországban kir. ügyészt, melléje rendelem. Gor Báró Jellacsics József elősorolt merényei által Horvátországban a közállapot rendkívül meg lévén zavarva , helyreállítása rendkívüli eszközöket és hatalmat is szükséges. Ennélfogva önt apostoli királyunk nevében a polgári és katonai hatóságnak hathatós, úgyszinte a báni hivatalt illető minden hatalomnak is ideiglenes gyakorlatára följogosítom és megbízom. 7- szer különösen fölhatalmazom, hogy az ország és kapcsolt részeihez tartozó minden őrvidékekben, a téveszmékkel csábítgatott valamennyi ezredeket hathatós nyilatkozmányban nyelvök és vallásuk iránt a törvény értelmében biztosítsa és nyugtassa meg. Hogy továbbá, mind azokban, mellyek törvényhozási intézkedést nem igényelnek, u. m. a szabad költözés, az ipar és kereskedés űzésének, a tudományok műveltetésének, az örvonali szolgálat könnyíthetésének és megszorításának, az őrnapi díjazásának, a testi büntetés eltörlésének és az állodalmi közmunka megszüntetésének tárgyában, mindazon engedélyeket tettleg adhassa és nyilváníthassa, mellyek az illetők részéről valóságos jótétemények gyanánt fogadtatnak , és a határon vitézeket meggyőzni képesek, miképen a magyar nemzet eltökélet szándéka, határőrvidéki testvéreit, valamint a haza többi polgárait, hasonló szeretettel ápolni, és szabadságukat, jólétüket előmozdítani. Mindezt azonban a végek védelmére szükséges katonai szerkezetnek , módosítással bár, de kellő föntartása mellett. Hogy pedig rendeleteimet akadéktalanul végrehajthassa, azoknak elengedhetlen és állandó foganatot szerezhessen, és a törvényes állapotot minden áron visszaállíthassa , parancsai alá helyezem, s rendelkezésére bízom a kapcsolt részekben is létező és rendezendő nemzeti őrsereget, az ott tanyázó katonaságot és az őrvidékek ezredeit, akik fölszólításainak a legterhesebb fenyíték terhe alatt engedelmeskedni tartoznak. Jelentései az eredményekről időről időre a belügyministerhez intézendő. Kelt Budapesten május 14-én 1848. István s. k. nádor és királyi helytartó. Szemere Bertalan: Belügyminister A lapunk 10-dik számában közölve volt ministerelnöki proclamasióhoz, mellyben a törvényparancsolt nemzetőrségen kívül 10.000 főből álló rendes nemzetőrsereg fölállítása rendeltetik, a Magyarországban tanyázó sorkatonasághoz intézett következő ministerelnöki rendelet van csatolva: Mindazon még szolgálatban levő, vagy nyugalmazott, vagy kilépett magyar liszturak, kik a fenérintett zászlóaljakba besoroztatni kívánnak, haladék nélkül jelentsék magukat, és pedig az elsőrendűért szokott hivatalos útón, a többiek a nemzeti őrsereg fölállításával és rendezésével megbízott bizottmány ideiglenes elnökénél báró Baldacci Manó ezredesnél (Pesten, István félig, czimü vendéglőben 74. sz. a.) vagy személyesen, vagy okokkal és bizonyítványokkal támogatom folyamodványokban. Minden kiszolgált katonai egyének őrmestertől lefelé, 52 szintén fölszólíttatnak, annál is inkább, minthogy velük leginkább az altiszti helyek betöltetni fognak. Hasonló fölhívás intéztedik a még szolgálatban levő altisztekhez magyar ezredekben, de csak amennyiben ezen állaltétel hátralevő szolgálati idejükkel megegyeztethető, vagy egyéb törvényes kötelezettség általlépésüket nem gátolja. Azon nyugalmazott tisztektől, kik koruknál és egészségi állapotuknál fogva még szolgálni képesek, a haza azt várja, hogy sietni fognak szolgálatukat ajánlani. A sorkatonaságtól a rendes nemzetőrseregbe belépő tisztek a hadseregnél rangjukat megtartják, és ha önmaguk vagy fölsőbb rendeletek megkívánják, megint régi testületikhez előbbi rangviszonyaikbavisszahelyeztetni fognak. Ha a rendes nemzetőrségnél szolgálatuk ideje alatt az illető testületekbeni előléptetési sor őket illetné, e részbeni igényük ezen újabb alkalmazásukban tölök meg nem tagadható, csupán az jegyeztetvén meg, hogy ha főhadnagy alszázadosi rangot nyerne a sorkatonai fokozat szerint, főhadnagyi szolgálatot, a sorkatonaságnál divatozó alszázadosi fizetéssel tenni addig köteles, mig a rendes nemzetőrseregnél századosi hely megürül. Századoson felüli tisztségekre ezen elv nem alkalmazható. Azon altisztek és nemzetőrök, kik a rendes nemzetőrségben szolgálatban elaggottakká lennének, ha közvetlen a sorkatonaságból által léptek, további ellátásuk tekintetéből a katonai javadalmakra igényt tarthatnak. Ezen zászlóaljak szerkezetére vonatkozó további szükséges rendeletek legközelebb közhírré tétetni fognak. Pesten, 1848-iki május 17-én. A pénzügyi minister előterjesztésére az állodalmi javak osztályához titkárul Fekete Lászlót neveztem ki. Budapest, május 20-án 1848. István, nádor s kir. helytartó. Kossuth Lajos, pénzügyminister. A óbudai koronás uradalom főtisztévé Steinbach Károly neveztetett ki. Kelt Budapest, május 18-án 1848. Kossuth Lajos, pénzügyminister. Hivatalos értesítés a földmívelés, ipar és kereskedés ministeriumától. A ministeri tanácsnak i. e. május 18-kán hozott határozatából, a fegyver minden nemének kivitele Magyarországból s a kapcsolt részekből ideiglenesen fölfüggesztetik, és a rendelet visszavételéig nemcsak a fegyverek kivitele, de ezeknek átvitele is Magyarországon és a hozzákapcsolt részekben keresztül ezennel elhillatik. A katonaság számára történendő illyetén szállítások is, csak a magyarországi hadügyminiszer engedelmével bocsáthatók ki az országból és kapcsolt részekből. A ministeri tanácsból. A „Márczius Tizenötödike“ 56. számában azon hit foglaltatik, hogy a ministerium István nádor ö főherczegségét provisorius királynak kiáltotta ki. Nehogy ezen álhir az országban szétterjedvén, nyugtalanságot idézzen elő, a nevezett hírlap ezen számának lefoglalása elrendeltetett. Egyszersmind a sajtóvétségekről szóló XVIII. t. sz. 19. §. nyomán a ministeri tanács az igazságügyi miniszert avval bízta meg, hogy az említett hírlapi közlemény bírói megfenyítése iránt, az említett törvény 10. §-sa értelmében, a szükséges lépéseket tegye meg. Lakatos Lajos jó és harminczadi felügyelőségi járulékok ugyanazon minőségben, tulajdon kérelmére, Kassára áthelyeztetett. Vidéki mozgalmak. Legújabb hiteles tudósítások, szerint a szerbek Szuplikácz ogulini ezredest vajvodává, Rajecsics érseket pedig patriarchává kiáltották ki. Továbbá egy 30 tagból álló választmány van megbízva, hogy a legközelebb Temesvárit tartandó congressusra dolgaikat, s kivonataikat organizálja, — egy másik küldöttség pedig Magyarország királyához neveztetett ki, hogy mindezeket nekiek megerősítse. (?) M os o ny megye. Május 11. Szent-János városban a zavargások napirenden vannak. — Kurelán Ferencz horvát lázitónak befogatása megyeileg már el van rendelve. Csuny és Mécse helységekben földfoglalások történnek. Katonaság a megyében nem igen van. Kassa, máj. 14. E városban a keresztény kézművesek a zsidó kézművesekkel háborúskodnak; végre tehát mégis, miután a vallási köpeny elkopott, egész meretlenül láthatjuk ezen zsidó gyülölségek indokát. Tornában, máj. 13. a bankjegyek iránt mozgalmak támadtak, — ennek két orvoslata lehet, vagy beváltás vagy megváltás, — az utóbbi radicaltura. Székes fehé r vár. Május 12. Május 8. és 9. a kijelölő bizottmány 14 tagjai választattak meg, elnökül ifjabb Batthyány István gróf, — a választás legkisebb zavar nélkül végeztetett be. Verőczében egy törvényes és egy törvénytelen főispán van, Jankovics László és a Jelacsics creaturája : Vukotinovics. Zágrábban szinte Jozipovics és K. Kühner. B r c z nó bánya. Május 13. E város a szlotzmozgalmak második tűzhelye, főleg háromjéyén merült föl