Nemzeti Ujság, 1848. január-április (42. évfolyam, 618-687. szám), Nemzeti, 1848. május-június (42. évfolyam, 1-43. szám)

1848-01-16 / 626. szám

rendelkezik, az eddigi gyakorlatban meghagyassa­nak. _Az e­l­nö­k ezen kérdést kitűzi szavazat vé­gett. _ Boris S. Szabolcsin. k. arra kíván sza­vazni : váljon 6 vagy 3 évi határidő tűzessék ki ? — Tarnóczy K. Nyitram. k. Úgy teszi a kérdést: adassék-e határidő vagy nem? Melly kérdés 27—19 szavazat ellenében elfogadtatott, hogy igen is kell határidő. Pest, a határidő ellen szavazott, s vele sza­vaztak Pozsega, Szerém­ és Verőcze megyék, úgy ha­­sonlóun Csongrád is. — Az elnök kitűzi a 2-ik kérdést: 3-é vagy 6 év?­s 31 szavazattal 13 ellené­ben a 6 évi határidő fogadtatott el. E 13 szavazat közt egy pár conservativ megye is foglaltatik. — Kos­suth L. indítványára ezen §. értelme a királyi vá­rosokra is kiterjesztetett. Ezután tárgyaltatott az 51k §.,mellyben K­o­ss­u­t­h L. indítványára a kapcsolt ré­­szekbeni hivatalos pecséteken a latin közirás meg­­hagyatott. —Jozipovics Turopolyának magyar körirást kíván. A szerkezet megmaradt. Hasonlókép a Gik is. Következett a 7 §, mire Szabolcs követének módosítását a,,megyei fökormányzók“, kifejezést il­letőleg, az elnök említésbe hozá. Kossuth L. Nem ismer főkormányzót mást, mint főispánt, a többi Kreishauptmann, azokat pedig üldözzük, még csak meg nem buknak! E fölött hosszas vita támadott. — Babarczy Csongrád, Somsics Baranya, Ose­­go­vi­cs flórv.or. gr. F­orgá­cs pozsonyi kapt. Se­be­s­ty­é­n Veszprém a „főkormányzók“ kitétel helyé­be „törvényes elnököt“ kívántak létetni; azon okból, mert e nevezet mindkét részt kielégíteni képes, melly kifejezés által semmi praeoccupálás nem történnék és megnyugtatná a másik félt is, ha az administra­­torok állása a törvényhozás folytán törvény­elle­niesnek ismertetnék el, mert igy csak az lenne mindig a törvényes elnök, a kit törvényeink an­nak mondanak. — Míg más részről Asztalos Pál Marmaros, Hunkár Veszprém, Tarnó­­czy Nyitra, O Igyay Pozsony, Rakovszky Liptó, Gábriel Abauj, Károlyi Nógrád, Zsarnay Torna, Jovanovics Temesy. követei — a „fő kormányzó“ kifejezés helyébe „főispánt“ akarnak lé­tetni, miután a­z. elején a megyei tisztviselők neve­zete alatt az alispán is benfoglaltatik, más megyei moderátort pedig a főispánon kívül nem ismernek. A törvényhozás praeoccupálását látják abban, hogy a másik fél olly nevezetet akar a törvényjavaslatba csúsztatni, mellyet el nem ismert, s el nem ismerend soha. E közben szavazat sürgettetett e kérdésre, mire B­ó­n­i­s Szabolcsin­­k. fölhozd, hogy e két kitételre, miután azt egyértelműnek ismeri, szavazni nem le­het­­ —, mert ő sem ismer a törvényes elnök alatt mást, mint a főispánt, és igy ő is Pestre szavaz, nem foghatván föl, hogy lehet az ő indítványát a pestivel ellentétbe tenni. Mire az elnök a határozatot a kép mondá ki, hogy a főkormányzók helyébe „főispán“ tétessék. — Ezután olvastatott a 8. §., mire Gold­­b­r­u­nner Selmecz v. k. A magyar nyelvet a bánya­­académiára kiterjesztetni nem kívánja, mert ha fon­tos volt a pesti indítvány, úgy bizonyosan még fon­tosabb volt a körmöczi, mert ide sereglenek a világ minden részeiből a tanítványok, kik a magyar nyel­vet nem értik. Azonkívül Mária Terézia ezen intéze­tet minden ember hasznára alapította , s azért a­kik §. alul a selm­eczi bányász-academiát kivétetni kí­vánja. — H­u­n k­á­r Veszprémine k. Pártolja e kivé­telt: miután ide még Napoleon a tudományok ama moccenása által is küldettek tanítványok, kik az alatt, mig a háború folyt, ott békésen folytatók ta­nulmányaikat. Nyelvünket pedig illy idegenekre nem erőszakolhatjuk , azt pedig kívülünk s Erdélyorszá­­gon kívül — ki velünk testvér , s bár ne volnánk már csak ikrek, de egy — más nem ismeri. — Szabó Miklós Vasm. köv. Pártolja a kivételt, de nem azon okból, mint előtte szóló, mert ha mi kimegyünk külföldre, az ottani nyelven kell a tudományokat sajá­tunkká tenni. De pártolja azért, mert nem vagyunk képesek még jelenleg szakbeli magyar könyvekre s tanitókra szert tenni, — addig is pedig a tanulási nyelv német legyen.—Gr. An­d­rá­ss­y Manó Torna­megye kör. A mit a mexicoi, americai, chinai né­metül kénytelen tanulni, azt magyarul is tanulhatja; miután sem a németet, sem a magyar nyelvet nem érti, s igy egyikét sajátjává tenni kénytelen.—J u s t­h J. Turóczi. k. A ki németül tanulhat, tanulhat ma­gyarul is; nem kötelességünk a külföldiekre ügyelni; az előtte nem ok, hogy Mária Terézia alapította az academiát, miután ő felsége ezen alapítványt úgyis magyar fundusból tette, s azért a selmeczi indítványt, melly semmi alapossággal sem bir, nem pártolhatja. — B­ó n i­s L. Nem fogunk kivételek által előnyöket érni; ez sehol sincs a világon, sőt magyar ifjaink, a külországi magyar fundatiókban is németül taníttat­nak. — Goldbrunner Selmeczbánya v. k. Nem ar­gumentumul hozta föl, hogy M. Terézia alapította ezen academiát, indítványa támogatására, hanem hogy ab­ban minden ember, s igy külföldi is tanulhat. — A szerkezet megmaradt, és igy e tárgy be levélt fejezve. Elnök a verificationális választmány és a kir. sze­­mélynök által a múlt országgyűlésen meg nem jelent visszakapcsolt részekbeli 3 megye irányában tett tör­vényes lépéseket tartalmazó jelentéseket a tiRknek bemutató. Azonkívül egy több száz névaláírással el­látott, s az erdélyi részek visszakapcsolását tárgyazó petitio beérkezéséről tudósító a RRket, mellyet föl­olvastatni kívántak. — Balog Kor. Györm. követe. Figyelmezteti a RRket, hogy ne állítsanak föl min­den tárgynál uj gyakorlatot, s azért a petitiot azon választmányhoz kívánja utasittatni, melly illy magá­nos kérelmek átvizsgálásával foglalkozik. — Bónis S. Ezt veszedelmes állításnak tartja. A múlt or.gyülés alatt ő volt, midőn a fejérvári petitio minden választ­mányi elővizsgálat nélkül fölolvastatott. — Balog K. Ö nem lát semmi veszedelmest állításában,e gyakorlat­ra hivatkozott, és tudja a m­ul­­­o­gyűlési e tárgybani ha­tározatot is, melly világosan kimondja, hogy minden magányos petitiok választmányhoz utasitandók a vé­gett, hogy az a kér­ ülésnek fölötte jelentését bead­hassa, és csak a m­unicipiumok kebeléből kelt iratok minden elővizsgálat nélkül is fölolvastatnak. így tör­tént a Kisfaludy-társaság kérelmével is.E vélemény­ben támogattatott Babarczy, Somsics, Lá­nyai Menyhért Beregm.­k„ által, s ezektől hozzáa­datott , hogy illy módon holmi aventurier meglehet csupa személyeskedéssekkel teli folyamodásokat is küldhetné be, s ha azt előlegesen meg nem vizsgál­nék, s csak úgy olvastatnának föl, mennyire com­­promittálhatná ez a tábla méltóságát sat, míg ellen­ben Rakovszky Liptó, Kende Zs. Szatmár, B­o­­hus Arad, Kossuth L. ellenök fölhozák, hogy e tárgyban viták folytak ugyan, de határozat nem ke­letkezett; s hogy ez, köztudomású, olly fontos tárgy, melly mindenkit méltán hevít, s igy fölolvastatását sürgeték, melly­el is határoztatott. — Jegyző ol­vassa a petitiot. Kossuth L. Senki nálánál nagyobb elismeréssel nem fogadhatja a fölolvasott kérelmet, mert a részek súlyos állapotára valóban reá illenek az ir költőnek azon szavai: „a ki pártoltatni akar, fáklyáját azon máglyán kénytelen meggyujtani, a mellyen hazája ég“, miután tudja, hogy ott Magyar­­ország iránt rokonszenvet mutatni annyit tesz , mint magát üldöztetéseknek kitenni.­­ Egyébiránt, bár­mennyire is méltányolja a petitiót benyújtó hazafiak el­járását, a részek visszakapcsolása iránti rokonszenvé­­nek fölébresztésére nem volt szüksége arra, hogy már két héttel ez­előtt bejelentett indítványa tárgyalását e­­gyedül e petitioból merítse. S kéri a RRt, hogy a ve­­rificationális választmány jelentése fölolvastatván, indítványát a részekre a RRnek holnap előterjeszt­hesse. — Somsics Pál Baranya megye követe. Az eloszlási zajban fölolvasó állításának bebizo­nyítására a múlt országgyűlésben kert határo­zatot az illyen petitióknak választmánykozi utasításuk iránt, mire J­u­s­­­h oda kiabált: egyik országgyűlés határzatai a másiknak nem praejudicálhatnak. Mire a gyűlés eloszlott. Elöleges rövid közlés. Január 12éti 34ik kerületi ülés. Elnökök és jegyző mint tegnap, tárgy a honosítás. — Kezdete 10 órakor, vége 0/8 kor. — Mindenek előtt az el­nök fölolvastatá a veriticationális választmány jelentését, ez­után jelenté, hogy a múlt orsz.gy. folytán egy czélszerü or­szágház építése iránt közre bocsátott hirdetmény következté­ben 41 terv érkezett a választmányhoz, mellyek a kapu alatti szobában megszemlélhetés végett kitevék. Továbbá jelenté, hogy kir. személynöke míg a holnapi napra, f. h. 13ra elhunyt nagy nádorunk halála évnapjának emlékére tartandó gyászmi­sére a BRI meghívja Végre a napi­renden levő tágyat, a ho­nosítási törvényjavaslat II. fejezetét, tűzte ki vitatkozás tár­gyául, mellyben csekély változások után, a III. fejezet 22ik -áig értek, hol olly birtokokról van szó, mellyek, ha külföldiek által vétetnek meg , fele a házi, fele az országos pénztár ja­vára elkobzandók lennének. Azonban a speciális vitatkozások már igen hosszúra nyúlván, minthogy e tárgy érettebb meg­fontolást kíván, az elnök az ülést szétoszlató. TÖRVÉNYHATÓSÁGI TUDÓSÍTÁSOK. Marmarosból, dec. 27. Elnök ö­mllga a Réket királyunk magasztos kegyeire emlékeztetvén, ki az országgyűlést honi nyelven személyesen megnyitni, honunk szebb jövője, s leendő fölvirágzása drága zálogával, az ismert propositiókkal bennünket meg­lepni méltóztatott, tanácskozásunkban kettős teen­dőnk közepette czélunk elérésére legbiztosabban ve­zető ösvényt ajánla; mire főjegyzőnk élénk ecsettel rajzolván azon időt, mellynek folyama alatt elnökün­ket magunkénak ismerjük, bölcs vezérletének ügye­ink minden ágára kiterjesztett s eddig senki által két­ségbe nem vont áldásdús sikerét előadta. E viszon­válaszhoz a tárgyalandók vázlatát csatolni, alispá­nunktól pedig megyénk állásáróli jelentést Sz. J. fő­bíró kívánván, a válasz innen az volt, hogy nem lő­vén a szolgabiráktól tudósítás, adat nélkül jelentés nem teljesíthető, — amonnan pedig, hogy elnök­ö­nlaga által a vázlat megtörténvén, a kívánat telje­sítése tartológia leendett. E szóváltás máskor az ab­ban gyönyörködőknek meglehetősen kedves cseme­ge volt, értéke azonban jelenleg törpült, miu­tán a meglehetős számú RK. egyhangúlag a „köve­tek tudósítását“ kívánták, mi meg lévén, fölolvasta­tását a siri csend kísérte, mellyet csak e három pontra, úgymint ő felsége magyar szavai, — István főher­­czeg nádorrá választása, — s végre e szavakra „él­jen a király“ kitört s szűnni nem tudó éljenzések szakithatók félbe. Itt látván a Bi. egyik legforróbb ki­­vánatuk teljesedtét, de látván felséges urunknak ki­rályunknak a hon fölvirágzásáral atyái törekvését, öröm s hála érzetünk bővebb tanujeléül e cs. kir. felségének alázatos köszönő fölirást, nádor ö­zönsé­­gének pedig megválasztatásánl örömünket megvívó levelet küldeni rendeltünk, mellyben egyszersmind e megye úgy adózó, mint számos de szinte szegény ne­mes lakosit kegyelmébe, s hatalmas pártfogásába a­­jánlandjuk. A nádori eskü iránt a vélemények szétá­gaztak , b. S­z­t­o­j­ka I. szerint, mivel abban nem es­küszik törvényeink és szokásaink megtartására, né­­mellyek most, mások, ha az új elkészül, teendik ész­revételeiket. L. I. kir. ülnök szerint sem most, sem jövőben K. Sz. I. észrevétele figyelembe nem jöhet, miután a nádor hivatalnok, s csak a király mint di­­spensator legum köteles a törvények megtartására, esküvésre. Határoztunk egy alázatos fölírást Mihály Gyula növendéknek a bécsi teréziai lovag intézetbei bevétele iránt, megemlítvén, hogy miután még a ne­vezet intézetben megyénk fiai közöl egy sem szeren­cséltetett , a jelen üresedést is csak hírlapok útján későn tudtuk meg, ezúttal kérelmünktől elüttetvén, alázatos hódolattal megkérjük a cs. kir. felségét, hogy a nevezett növendéknek a következő megürülendő helyre előre leendő kijelölését legkegyelmesebben meghagyni méltóztassék. A horvátügy iránti levelet választmányra bíztuk. — Veszprémet az országgyű­lésem hallgatóság korlátozása irántit egész terjedel­mében pártoltuk. — Ekkor kezdődött a 94 ivre ter­jedt scontro, mellyben látva a már régtől várt ü­­gyek bejöttét, s a csak fölületes relatiók elnök­i méltósága általi viszaadatását, türelemmel hall­gattuk egy szolgabirón kívül, kinek a hosszantartó gyűléstel epéje keserűvé lett. Szőnyegre kerültek többször olly annyira óhajtott népiskoláink, midőn némellyek nem a hol — de hogyan, s milly nyelve­in tanítás terére vivén a tanácskozást, kikeltek, hogy az majd nem magyar nyelven leend­ő egy­kori csizmadia mesterkint előre tűnődve, ki sertést vásárolni szándékozván, inasát előre megverte, mivel a szalonnát kenyér nélkül fogja enni. — Ol­vastuk egy itteni izraelita levelét, mellyben egy közöttök létező sectanak keresztények, sőt minden magyar ruhában járó zsidók elleni gúny s átko­zódó kifejezései, és imái fedeztetnek föl, a levél és a fölfedezett s azonnal elkobzott könyvek egy vá­lasztmánynak véleményadás végett kiadattak. — A városok aránylagos szavazatához csak rendezésük után járulandunk. Tanácsuk elnöke jogai fölött to­vább folyt a vita, nevezetesen: követelheti e jo­gosan a nép az elnöktől, hogy valamelly ügyet praeferenter vétessen föl—egy rész az elnök lojali­­tására, nélkülözhetlen tekintélye föntartása tekinte­téből bízni akaró, míg a másik annak zsarnokságá­tól tartván , e jogot a nép számára küzdé ki, az el­nök tekintélyét a jogtalan követelés ellenében az­zal garantirozván, hogy a gyűlést szétoszlatni ha­talmában marad. — Folytonos száraz és hideg nap­jaink vannak — betegeink igen szaporodnak , kü­lönösen forróságban szenvednek, e nyavalyának ál­dozatává lett különösen egy nő , ki éjjel kifutván házából, már harmadik hete, s sehol sem találta­­tik, hihetőleg valahol a vízbe alussza örök álmát.—■ Lonka helységben egy medve látogatta meg a bete­get házában, de irgalmas látogatásáért életével a­­dózott a maczkó! —Még egy fölvilágosítás a Pesti Hírlap Júniusának; ő azt írja: két orosz pap él a­ 889

Next