Nemzeti Ujság, 1848. január-április (42. évfolyam, 618-687. szám), Nemzeti, 1848. május-június (42. évfolyam, 1-43. szám)
1848-05-26 / 16. szám
s annak körében is a megállapított arány szorosan megtartassák. Az ekként kibocsátandó magyar pénzjegyek, minden közpénztárakban ezüst pénz gyanánt elfogadtatnak, s a pesti kereskedelmi banknál akármikor ezüst pénzre is fölvállalnak. Az egész financz munkálat, valamint a pénzügyi ministérium s a pesti magyar kereskedelmi bank kölcsönös ellenjegyzése által biztosíttatik, úgy a kellő hitel föntartása végett, a nyilvánosság éber felügyelete s ellenőrsége alá fog helyheztetni. A pénzjegyek készítése e végre különösen fölszerelt közállodalmi műhelyben minden kitelhető óvadék mellett eszközöltetik. A műtani munkálatok már elkezdettek. A kibocsátás ideje s a jegyek alakja annak idejében közhírré fog tétetni. Kelt Budán, május 24-én 1848. III. A magyar hitelintézet tervének kidolgozásával foglalatoskodott bizottmány munkáját bevégezvén, azon hitelintézet haladéktalan fölállítását végkép elhatározó minister rendelet még e hét folytán ki fog adatni. Mire az ország földbirtokosai eleve is figyelmeztetnek. — Kelt Budán, május 24-én 1848. IV. A kamatos kincstár-utalványok kibocsátása iránt tegnap kiadott rendeletem folytán, ezennel közhírré tétetik, hogy a mennyiben az országnak kölcsönnek fölsegélésére nemes készséggel síelő hazafiak ajánlatai közt olly arany és ezüst-szerek is lehetnek, mellyeket csinosabb alakjuk tekintetéből arany- és ezüst-szerekkeli kereskedők belső értéküknél drágábban kívánnának megvenni: ezen megvétel ugyan meg fog engedtetni, de a megveendő szerek ára csak kész ezüstpénzben fogadtatik el; s az árkülönbség, a kincstár-utalványok kiadásakor azoknak javára egészen be fog számíttatni, kik azon szereket az országnak kölcsönül fölajánlották. Ismételve kijelentetik, hogy pénz- s drága ékszerek ajánlatánál a kölcsön kedvesebben fogadtatik, mint az ajándék. Más nemű ajánlatok azonban — például termények — kölcsönül csak úgy fognak fogadtathatni, ha eladatván, készpénzzé fordittatlak. Kelt Budapesten, május 24-én 1848. — Kossuth Lajos. A vallás és közoktatási ministeriumból. I. A közalapítványi minden jószágok főfelügyelőjévé Bucsánszki József s ennek tollnokává Tessedik Imre, ugyanazon jószágok pesti kerületében pedig főtisztté Ruttkai József neveztettek ki. II. A fölfigyelő olly terv készítésével bizatott meg, mellynél fogva a közalapítványi javakra nézve eddig szokásban volt házi kezelés s illetőleg nagyobb összeségbeni haszonbér helyett, ezentúl kisebb részletekbeni és hosszabb időre terjedő haszonbéri rendszer hozassék be, úgy azonban, hogy e rendszerben az eddig szolgálatban levőkről , hivatalaik javadalmainak aránya szerint, gondoskodva legyen. III. A ministériumnak czélja, gazdasági iskolákat állítani föl. Ennélfogva a fölfigyelő megbizatott, hogy az ország különböző részeiben négy helyen az iskolák mellett szükséges példány-gazdaság alapjául szolgálandó ötszáz holdas tért szemeljen ki az alapítványi javakból. IV. Az összes alapítványi értékből eddigien az udvari számvevőség számára fizetett 7133 ft, mint a dolog uj rendében helyt nem foglalható kiadás, ápril végétől meg van szüntetve. V. A tanulmányi bizottmányai egyesített központi könyvbiráló testület fizetéséhez, 1845. évi 6863. helytartósági szám alatt kelt rendelet szerint, a tanulmányi és egyetemi alapértékek 3243 ft 20 krral járultak évenkint. Ezen kiadás, a pénzügyi ministériummal tartandó értekezésig, ápril végétől az alapítványi pénztárnál fölfüggesztetett. A toborzás Pesten jó sikerrel folytattatik. A bevett újonczok száma eddigele a 600-at már meghaladta. Mind egészséges életre való nép. Egyenruhájuk — a minta szerint — ezekből álland. Fekete posztó csákó, rajta platirozott czimere Magyarországnak. E fölött nemzeti szinü rózsa. Sötét tobákszin attila vérvörös zsinórokkal, réz gombokkal. Világos kék, lábhoz szoruló nadrág, nemzeti szinű zsinórokkal, és bakancs. Az atillának azért alkalmaztak sötét tobákszin posztót, mivel ebből a gränzerek számára már több ezer vég készen állott. Ez okból kapnak az ujonczok kék nadrágot, és bakancsot is. — Vidéki mozgalmak. Baranyából írják , miszerint a határőrség ottani része ünnepélyesen kinyilatkoztatta , hogy Jellacsics bánnak mindaddig sem engedelmeskedni, sem fölhívására fegyverkezni nem fog, míg e részben a királytól, vagy az ő parancsai törvényes végrehajtóitól rendelet nem érkezik. Üdvözölve legyenek az illy józanon gondolkozó őrkatonák. .Jelacsics alkalmasint — súgója megbukván — szerepébe sül. Föllépése nem is ollyan, mellyel a népek sympathiáját a legkisebb mértékben is ki lehetne érdemelni. A népnek teljes vakságban tartása, s azon alattomos machinatiok, igen fölismertetik az iskolát, mellynek ezen exbán hűséges tanítványa. Váljon várhatja e, hogy azon néptöredék, mellyel jelenben csábitó horgán tart, melly elől az igazság napját s a magyarok testvéri kezét rejtegeti, s mellyel agyafúrt ábrándjainak „ nemzeti fölhevülésében — áldozatául ejt, hogy ezen néptöredék, midőn az igaz félrevezettetése által bukni fog — talán emlékezetes helyet nyerend a história lapjaiban ? S volna e igazság az isten mennyköveiben, ha ezen Jelacsics büntetlenül maradna, midőn egy lázas álom után ezereket eláruit, őket a szabadság osztalékától elvonva , ezerek boldogságának s házi békéjének dulójává lett. Szathmárban a legközelebb történt daróczi vérengzés, miként a csendre ügyelő választmány vizsgálatából kiderült, nem volt egyéb, korcsmai verekedésnél. Középszolnokban egy óhitű pap az oláhokat, a németek ellen hajtogatta, a zsidókat a vásárokról elijesztgette, s a népnek ígéretet tön, hogy ő hozza el neki a valódi szabadságot — de mielőtt ezt tehette volna, a contrario demonstrálta meg neki a megye, mi az a szabadság — s befogatta. Gali eziában az ó—hiten levő népség forrongása napról napra kiemeltebb. Török sz. Miklós, május 22. Itt vasárnaponkint népszerű fölolvasások, s a jelen történteket commentáló szónokiac előadások tartatnak, — ezen népegyletnek nem csak tömérdek részvényese, de buzgó részvevője is van, így egy félévre váltó garas, — az igy bejövő összegből mindenkoron a legnépszerűbb könyvek s hasznos röpiratok hozatnak meg, követésre méltó példa! Ugyan e városból tegnapelőtt 27 önkénytes, érkezett,— kellett-e nekik meggyőzőbb, lélekrehatóbb szó, mint ez, hogy a haza veszélyben van ! Húsz közülök rögtön bevétetett, — a kimaradt hét pedig kényes szemmel tért vissza, hogy az édes hazának fölajánlott vért — társaival egy sorban nem onthatja! — Sok illy fiat a hazának. Május 24. A Hrabovszki segítségére ment olasz katonaság útja s rendeltetési helyekre lett érkezése olvasóinkat érdekelvén — annyit hitelesen mondhatunk, miszerint Eszékhez közel kétórányira Dayán át szálltak partra. Utjukban mindenütt a legnagyobb lelkesüléssel kisértettek, Tolna és Paks ökröket süttetett, s öblös hordók csapjait ereszteté meg számukra. — Középszolnok megye. Máj. 15-én tettleg visszakapcsoltatott Magyarországhoz. A nép a visszacsalogatásnak rendkívül örvend. Ugyanez napigtattaték be hivatalába az ujonan kinevezett főispán Wesselényi Miklós. Fiuméban csend van. A kedélyek nyugodtak. Bukkariban ellenben — melly mint tudva, van a horvát bán által Horvátországhoz csatoltatott — a rendetlenségek még tartanak. — A fiumei lakosság a hirt, miszerint gr. Erdödi János a magyar tengerpart kormányzójává kinevezteték, örömmel fogadó. A ministeriumnak mindenesetre egyik éltetője a jó tapintatu kinevezések. Kikindán azon kártételek, mellyeket a lázongók dulásaik által elkövettek, csak az ablakok, és ajtókban — az ékszereket, fejérnemüeket, s bútorokat kivéve, — 6000 pengő ftra becsültettek. — Hirszerint Hrabovszki péterváradi főparancsnok Horvátországba biztosul kiküldetését, (mire nézve a szükséges meghatalmazások kezénél vannak), addig míg ö felsége kéziratát erre nézve nem veendi, elvállalni vonakodik. Hajlandók vagyunk az ellenkezőt hinni, mert Hrabovszkit emberünknek ismerjük, és magyarnak! — Árvában — mint rendes levelezőnk írja — a pálinkaégetésről híres exadministrator Zmeskál Móricz élén áll a reactional’s politicának. A legközelebbi comité ülésén bosszantó czivakodásnak volt oka. Legkülönösebb az — írja levelezőnk — hogy ez az ember izgatásait a nép nevében teszi, a nép nevében, mellynek érdekeit administrator korában bureaucraticus buzgósággal igyekezett elnyomni. E megyében a nemzetőrség a főispán erélye következtében alakulóban van. Szinte a főispán indítványára egy gazdasági egylet alakítására lépések létetnek. A Babjagura mellett egy sóbányát fedeztek föl. Megnyitása iránt a megye és ministerium is ten már intézkedéseket. A rozzant megyeház fölépítése fölfüggesztetett, miután az közkívánatra Thurdosinba, mint a megye központjába fog áttételnk Bodak — Fejérben. — Máj 18-án. A nemzetőrség önkénytesen megalakult, a nép csendesen viseli magát, az uj rendszer iránt ragaszkodó szeretettel viseltetik, s mindezt köszönni lehet a helybeli kald, segédlelkész Danis Zsigmondiak ki a mozgalmak legelső pillanatában, fölfogva lelkészi hivatását, a nép elébe állót, s hogy ámitók, s balmagyarázatok által lévaiakra nevezetessék, népszerűn fölvilágosította, az eseményeket magyarázta. Danis Zsigmond egyike azon—igen kevés—lelkes papoknak,ki a vallásegyenlőséget gyakorlatilag megmutatta a népnek. Hallgatóit ugyanis seregestül a ref. templomba vezette, s a két felekezet elött kezet fogott a két lelkész. Hasonlóan történt a kath. templomban is. A nép meggyőződött arról, miként minden vallásfelekezet hive isten képére teremtett ember. Éljen a derék lelkész." — Eger, május 18-án. Heves megye bizottmánya erélyesen kezd működni. A csendes rend föntartása végett valamint kellően intézkedett, úgy tömérdek magánügyekben hozott határozatokat , mi minden esetre legnagyobb méltánylatot érdemel.. Üléseit végre ma berekesztette. Általános érdekesség! határozatai következők. Némelly helységekben izgatottság s tettleges rendetlenségre való hajlam mutatkozván, a rend s vagyonbátorság biztosítása tekintetéből, mind a négy járásban külön - külön törvényszékek állitottak föl, azon szoros utasítás mellett, hogy szükség esetében azonnal összeülvén , úgy intézkedjenek , miszerint a bűnösök, különösen a bujtogatók érdemlegesen s rögtön megfenyitessenek. Ennek elérése tekintetéből a fegyveres hadnagyok száma 100-ra szaporitatott. Ezután Recski Andor által egy fontos indítvány létetett, melly álalános lelkesülést idézvén elő, határozattá emeltetett. A részletek ezek. Kimondatott, hogy a ministérium teljesen bírván e megye bizalmát, annak gyámolítására, minden egyes lakos ha kell, kész életét s vagyonát áldozatul hozni. Azért fegyverrel kéri magát ellátatni. Kimondatott , hogy a sajtó fontosságát a megye a közdolgok irányában megismeri ugyan, de annak vakon nem engedelmeskedik. Tudja tisztelni a véleményszabadságot , mig az, azon határok között működik, mellyeket a természet, és tevőleges törvények kijelölnek. És épen ezek folytában, midőn látja , hogy a sajtó utján a hírlapirodalom majdnem egy akarattal, bár különböző alakban, a ministerium népszerűségét, erélyét, s igy fönállhatását támadja meg; elszomorodik, és eljöttnek látja az időt, melly arra inti, mikép fölemelje szavát s mondja, hogyha igaz is az, hogy alkotmányos országban a sajtó többségének nyilatkozata, a nemzettöbbség akaratának nyilatkozata; de nálunk ez Magyarországban, még nincsen így..........És ennek megmutatására, de leginkább azért, hogy a ministérium e megye erélyes, s határozott támogatásáról meggyőződjék, elhatároztatott az , hogy egy nagy számú küldöttség Pesten megjelenjék, és kinyilatkoztassa a ministériumnak, miképp megye őket jó s bal szerencse között kész mindaddig védelmezni, míg az alkotmányosság, szabadság s erélyesség lesz evangéliuma, nem csak szóval, hanem áldozattal is. Hogy pedig ez annál ünnepélyesebb, komolyabb, s megrendítőbb legyen, föl fognak szólhatni e honnak minden törvényhatóságai az iránt, hogy ők is, osztozva véleményünkben, jövő hó 20-án Pesten küldötteik által jelenjenek meg, s nyilatkoztassák ki, ők is azt, mit tölök mind a haza vár, mind a legderekabb egyénekből álló kormány olly annyira megérdemel. — A megürült hivatalok betöltése jövő hó 2-án fog megtörténni. — Ezen napokban, a bizottmány ülésében egy kis hereskedés, s úgy látszik személyeskedés fordult elő, melly azonban félreértésből vette (tudom bizonyosan) eredetét. Azért azt nem is közlöm, hanem inkább egy nagyobb fontosságú hírt emlitek meg, melly sem több, sem kevesebb, mint az, hogy Egerben az egri papi megye zsinatot fog rövid időn tartani, melly hogy nyilvános lesz, arról nem is kételkedem, valamint arról sem, hogy illő helyek fognak készítetni az újságírók részére. — Eger városában is tisztujitás lesz nem sokára. A ministerium irányában teljes a bizalom. T. L. Tudósítás Erdélyből. Pestről, Kolozsvár, Marosvásárhelyen keresztül Y. sz. Ivánra utaztam. Ez utamban 6 kis haza képe egy bús arczulatként tűnt föl előttem; csak a tavasz szende ibolyái, a rét virágai, a bérezek zöldűlő lombjai mutaták, hogy a bús arczulat némi életjelenséget rejt. — A bérezek ölében vonult falvakban a századok óta elnyomott nép megérzé a szabadság virágának illatát, mellyet nem az ágyuk dörgő hangjai, hanem a nyugoti zefir tavaszi lágy fugalmai hoztak át a királyhágón. — E gyönge illat áttörte a szennyes kunyhók ablakait, a szabadság fényes napjának sugarai áthatának azokon s ellenek a statárium, a szuronyok, az absolutismus szelíd atyai eszközei semmit sem érnek; mert a kunyhók százados rabjai nem akarják bevárni, a nap följövetelét, mellyet e haza gyámoltalan, erélytelen kormánya, mindnyájunk kárára , s talán — isten ne adná — végelpusztulásunkra máj. 29-ére határozott. — A nép nem érti a fontolva haladást, e napról napra kérdezi: „hát már mikor jö ki a szabadság ?“ Sok helyen megtagadták az úri szolgálatot. — És a földesurak ? Pán rettegéssel futkosnak össze a városok hideg falai között, menekülést keresők. Szomorú tapasztalás! Midőn embereket látunk, kiknek kezükben volt az emberiség mennyországának kulcsa, — s ezzel nem nyitották föl amazt, hanem bezárták embertársaik elöl azt, — s ínség s kárhozat magvát hintették el az emberek között, poklot nyitottak számukra, s angyalok helyett ördögöket képeztek; s fájdalom, most e nagy pokol kitöréssel fenyeget minden oldalról. S a kormány? — Statáriumban s szuronyban hiszi azon horgonyt, mellyhez a fölzajlott haza gyönge hajóját kötheti. — Ám legyen hite szerint; én nem bírálom tettét, csak azt mondom, hogy a mint a viszonyok bonyoldnak, nem sokára a történet fogja följegyezni, hogy mit tett az erdélyi kormány ilyen szorgos körülményekben. Országgyűlésünk és unió ? Vagy lesz vagy nem lesz. — Míg e sorok sajtó alól kikerülnek, addig a sors eldönti a feleletet, tehát én előlegesen semmit, csak helyezetünkről írok néhány sort. 60