Nemzeti Ujság, 1848. január-április (42. évfolyam, 618-687. szám), Nemzeti, 1848. május-június (42. évfolyam, 1-43. szám)

1848-05-26 / 16. szám

s annak körében is a megállapított arány szorosan meg­tartassák. Az ekként kibocsátandó magyar pénzjegyek, minden közpénztárakban ezüst pénz gyanánt elfogadtatnak, s a pesti kereskedelmi banknál akármikor ezüst pénzre is föl­vállalnak. Az egész financz munkálat, valamint a pénzügyi mi­­nistérium s a pesti magyar kereskedelmi bank kölcsönös ellenjegyzése által biztosíttatik, úgy a kellő hitel föntar­­tása végett, a nyilvánosság éber felügyelete s ellenőrsége alá fog helyheztetni. A pénzjegyek készítése e végre különösen fölszerelt közállodalmi műhelyben minden kitelhető óvadék mellett eszközöltetik. A mű­tani munkálatok már elkezdettek. A kibocsátás ideje s a jegyek alakja annak idejében közhírré fog tétetni. Kelt Budán, május 24-én 1848. III. A magyar hitelintézet tervének kidolgozásával foglalatoskodott bizottmány munkáját bevégezvén, azon hitelintézet haladéktalan fölállítását végkép elhatározó mi­nister rendelet még e hét folytán ki fog adatni. Mire az ország földbirtokosai eleve is figyelmeztetnek. — Kelt Budán, május 24-én 1848. IV. A kamatos kincstár-utalványok kibocsátása iránt tegnap kiadott rendeletem folytán, ezennel közhírré tétetik, hogy a mennyiben az országnak kölcsönnek­ fölsegélésé­­re nemes készséggel síelő hazafiak ajánlatai közt olly arany és ezüst-szerek is lehetnek, mellyeket csinosabb alakjuk tekintetéből arany- és ezü­st-szerekkeli kereskedők belső értéküknél drágábban kívánnának megvenni: ezen megvétel ugyan meg fog engedtetni, de a megveendő szerek ára csak kész ezüstpénzben fogadtatik el; s az árkülönb­ség, a kincstár-utalványok kiadásakor azoknak javára egészen be fog számíttatni, kik azon szereket az ország­nak kölcsönül fölajánlották. Ismételve kijelentetik, hogy pénz- s drága ékszerek ajánlatánál a kölcsön kedveseb­ben fogadtatik, mint az ajándék. Más nemű­ ajánlatok azon­ban — például termények — kölcsönül csak úgy fognak fogadtathatni, ha eladatván, készpénzzé fordittatlak. Kelt Budapesten, május 24-én 1848. — Kossuth Lajos. A vallás és közoktatási ministerium­ból. I. A közalapítványi minden jószágok főfelügyelőjévé Bucsánszki József s ennek tollnokává Tessedik Imre, u­­gyanazon jószágok pesti kerületében pedig főtisztté Rutt­­kai József neveztettek ki. II. A fölfigyelő olly terv készítésével bizatott meg, mellynél fogva a közalapítványi javakra nézve eddig szo­kásban volt házi kezelés s illetőleg nagyobb összeségbeni haszonbér helyett, ezentúl kisebb részletekbeni és hos­szabb időre terjedő haszonbéri rendszer hozassék be, úgy azonban, hogy e rendszerben az eddig szolgálatban levők­ről , hivatalaik javadalmainak aránya szerint, gondos­kodva legyen. III. A ministériumnak czélja, gazdasági iskolákat ál­lítani föl. Ennélfogva a fölfigyelő megbizatott, hogy az ország különböző részeiben négy helyen az iskolák mel­lett szükséges példány-gazdaság alapjául szolgálandó ötszáz holdas tért szemeljen ki az alapítványi javakból. IV. Az összes alapítványi értékből eddigien az udvari számvevőség számára fizetett 7133 ft, mint a dolog uj rendében helyt nem foglalható kiadás, ápril végétől meg van szüntetve. V. A tanulmányi bizottmányai egyesített központi könyvbiráló testület fizetéséhez, 1845. évi 6863. helytar­tósági szám alatt kelt rendelet szerint, a tanulmányi és egyetemi alapértékek 3243 ft 20 krral járultak évenkint. Ezen kiadás, a pénzügyi ministériummal tartandó érteke­zésig, ápril végétől az alapítványi pénztárnál fölfüggesz­tetett. A toborzás Pesten jó sikerrel folytattatik. A bevett újonczok száma eddigele a 600-at már meghaladta. Mind egészséges életre való nép. Egyenruhájuk — a minta szerint — ezekből álland. Fekete posztó csákó, rajta platirozott czimere Magyaror­szágnak. E fölött nemzeti szinü rózsa. Sötét tobákszin attila vérvörös zsinórokkal, réz gombokkal. Világos kék, lábhoz szoruló nadrág, nemzeti szinű zsinórokkal, és ba­kancs. Az atillának azért alkalmaztak sötét tobákszin posz­tót, mivel ebből a gränzerek számára már több ezer vég készen állott. Ez okból kapnak az ujonczok kék nadrágot, és bakancsot is. — Vidéki mozgalmak. Baranyából írják , miszerint a határőrség ottani része ünnepélyesen kinyilatkoztatta , hogy Jellacsics bán­nak mindaddig sem engedelmeskedni, sem fölhívására fegy­verkezni nem fog, míg e részben a királytól, vagy az ő parancsai törvényes végrehajtóitól rendelet nem érkezik. Üdvözölve legyenek az illy józanon gondolkozó őrkatonák. .Jelacsics alkalmasint — súgója megbukván — sze­repébe sül. Föllépése nem is­ ollyan, mellyel a népek sympathiá­­ját a legkisebb mértékben is ki lehetne érdemelni. A népnek teljes vakságban tartása, s azon alattomos machinatiok, igen fölismertetik az iskolát, mellynek ezen exbán hűséges tanítványa. Váljon várhatja e, hogy azon néptöredék, mellyel je­lenben csábitó horgán tart, melly elől az igazság napját s a magyarok testvéri kezét rejtegeti, s mellyel agyafúrt ábrándjainak „ nemzeti fölhevülésében — áldozatául ejt, hogy ezen néptöredék, midőn az i­gaz félrevezettetése által bukni fog — talán emlékezetes helyet nyerend a história lapjaiban ? S volna e igazság az isten mennyköveiben, ha ezen Jelacsics büntetlenül maradna, midőn egy lázas álom után ezereket eláruit, őket a szabadság osztalékától elvonva , eze­­rek boldogságának s házi békéjének dulójává lett. S­z­a­t­h­m­á­r­b­a­n a legközelebb történt daróczi vé­rengzés, miként a csendre ügyelő választmány vizsgálatá­ból kiderült, nem volt egyéb, korcsmai verekedésnél. K­ö­z­é­p­s­z­o­l­n­o­k­b­a­n egy ó­hitű­ pap az oláhokat, a németek ellen hajtogatta, a zsidókat a vásárokról elijeszt­gette, s a népnek ígéretet tön, hogy ő hozza el neki a va­lódi s­z­a­b­a­d­s­á­g­o­t — de mielőtt ezt tehette volna, a contrario demonstrálta meg neki a megye, mi az a szabadság — s befogatta. Gali ez­iában az ó—hiten levő népség forrongása napról napra kiemeltebb. Török sz. Miklós, május 22. Itt vasárnapon­­kint népszerű fölolvasások, s a jelen történteket commen­­táló szónokiac előadások tartatnak, — ezen népegylet­nek nem csak tömérdek részvényese, de buzgó részvevője is van, így egy félévre­­ váltó garas, — az igy bejövő összegből mindenkoron a legnépszerűbb könyvek s hasznos röpiratok hozatnak meg, követésre méltó példa! Ugyan e városból tegnapelőtt 27 önkénytes, érkezett,— kellett-e nekik meggyőzőbb, lélekrehatóbb szó, mint ez, hogy a haza veszélyben van ! Húsz közülök rögtön bevétetett, — a kimaradt hét pedig kényes szemmel tért vissza, hogy az édes hazának fölajánlott vért — társaival egy sorban nem onthatja! — Sok illy fiat a hazának. Május 24. A Hrabovszki segítségére ment olasz katonaság útja s rendeltetési helyekre lett érkezése ol­vasóinkat érdekelvén — annyit hitelesen mondhatunk, mi­szerint Eszékhez közel kétórányira D­a­­­y­á­n á­t szálltak partra. Utjukban mindenütt a legnagyobb lelkesüléssel ki­sértettek, Tolna és Paks ökröket süttetett, s öblös hordók csapjait ereszteté meg számukra. — Középszolnok megye. Máj. 15-én tettleg vissza­kapcsoltatott Magyarországhoz. A nép a visszacsalogatás­nak rendkívül örvend. Ugyanez nap­igtattaték be hivata­lába az ujonan kinevezett főispán Wesselényi Miklós. Fiuméban csend van. A kedélyek nyugodtak. Bukkariban ellenben — melly mint tudva, van a horvát bán által Horvátországhoz csatoltatott — a rendetlenségek még tartanak. — A fiumei lakosság a hirt, miszerint gr. Erdödi János a magyar tengerpart kormányzójává kinevezteték, örömmel fogadó. A ministeriumnak mindenesetre egyik éltetője a jó tapintatu kinevezések. Kikin­dán azon kártételek, mellyeket a lázongók dulásaik által elkövettek, csak az ablakok, és ajtókban — az ékszereket, fejérnemüeket, s bútorokat kivéve, — 6000 pengő ftra becsültettek. — Hirszerint Hrabovszki péterváradi főparancsnok Hor­vátországba biztosul kiküldetését, (mire nézve a szükséges meghatalmazások kezénél vannak), addig míg ö felsége kéziratát erre nézve nem veendi, elvállalni vonakodik. Hajlandók vagyunk az ellenkezőt hinni, mert Hra­­bovszkit emberünknek ismerjük, és magyarnak! — Árvában — mint rendes levelezőnk írja — a pá­­linkaégetésről híres exadministrator Zmeskál Móricz élén áll a reactional’s politicának. A legközelebbi comité ülésén bosszantó czivakodás­­nak volt oka. Legkülönösebb az — írja levelezőnk — hogy ez az ember izgatásait a nép nevében teszi, a nép nevében, mellynek érdekeit administrator korában bureaucraticus buzgósággal igyekezett elnyomni. E megyében a nemzetőrség a főispán erélye követ­keztében alakulóban van. Szinte a főispán indítványára egy gazdasági egylet alakítására lépések létetnek. A Babjagura mellett egy sóbányát fedeztek föl. Meg­nyitása iránt a megye és ministerium is ten már intézke­déseket. A rozzant megyeház fölépítése fölfüggesztetett, mi­után az közkívánatra Thurdosinba, mint a megye központ­jába fog áttételnk B­o­da­­­k — Fejérben. — Máj 18-án. A nemzetőrség önkénytesen megalakult, a nép csendesen viseli magát, az uj rendszer iránt ragaszkodó szeretettel viseltetik, s mind­ezt köszönni lehet a helybeli kald, segédlelkész Danis Zsig­mondiak ki a mozgalmak legelső pillanatában, fölfogva lel­­készi hivatását, a nép elébe állót, s hogy ámitók, s balmagya­­rázatok által lévaiakra nevezetessék, népszerűn fölvilágo­sította, az eseményeket magyarázta. Danis Zsigmond egyike azon—igen kevés—lelkes papoknak,ki a vallásegyenlőséget gyakorlatilag megmutatta a népnek. Hallgatóit ugyan­is seregestül a ref. templomba vezette, s a két felekezet elött kezet fogott a két lelkész. Hasonlóan történt a kath. temp­lomban is. A nép meggyőződött arról, miként minden val­lásfelekezet hive isten képére teremtett ember. Éljen a derék lelkész." — Eger, május 18-án. Heves me­gye bizottmánya erélyesen kezd működni. A csende­s rend föntartása végett valamint kellően intézkedett, úgy tömérdek magánügyek­ben hozott határozatokat , mi minden esetre legnagyobb méltánylatot érdemel.. Üléseit végre ma berekesztette. Ál­talános érdekesség!­ határozatai következők. Némelly helységekben izgatottság s tettleges rendetlenségre való hajlam mutatkozván, a rend s vagyonbátorság biztosítása tekintetéből, mind a négy járásban külön - külön törvény­székek állitottak föl, azon szoros utasítás mellett, hogy szükség esetében azonnal összeülvén , úgy intézkedjenek , miszerint a bűnösök, különösen a bujtogatók érdemlege­sen s rögtön megfenyitessenek. Ennek elérése tekinteté­ből a fegyveres hadnagyok száma 100-ra szaporitatott.­­ Ezután Recski Andor által egy fontos indítvány létetett, melly álalános lelkesülést idézvén elő, határozattá emel­tetett. A részletek ezek. Kimondatott, hogy a ministérium teljesen bírván e megye bizalmát, annak gyámolítására, minden egyes lakos ha kell, kész életét s vagyonát áldo­zatul hozni. Azért fegyverrel kéri magát ellátatni. Kimon­datott , hogy a sajtó fontosságát a megye a közdolgok irá­nyában megismeri ugyan, de annak vakon nem engedel­meskedik. Tudja tisztelni a véleményszabadságot , mig az, azon határok között működik, mellyeket a természet, és tevőleges törvények kijelölnek. És épen ezek folytában, midőn látja , hogy a sajtó utján a hírlapirodalom majdnem egy akarattal, bár különböző alakban, a ministerium nép­szerűségét, erélyét, s igy fönállhatását támadja meg; el­szomorodik, és eljöttnek látja az időt, melly arra inti, mi­kép fölemelje szavát s mondja, hogyha igaz is az, hogy alkotmányos országban a sajtó többségének nyilatkozata, a nem­zettöbbség akaratának nyilatkozata; de nálunk ez Magyarországban, még nincsen így..........És ennek meg­mutatására, de leginkább azért, hogy a ministérium e me­gye erélyes, s határozott támogatásáról meggyőződjék, elhatároztatott az , hogy egy nagy szám­ú küldöttség Pesten megjelenjék, és kinyilatkoztassa a ministériumnak, mikép­p megye őket jó s bal szerencse között kész mindaddig védelmezni, míg az alkotmányosság, szabadság s erélyes­­ség lesz evangéliuma, nem csak szóval, hanem áldozattal is. Hogy pedig ez annál ünnepélyesebb, komolyabb, s meg­­rendítőbb legyen, föl fognak szólhatni e honnak minden törvényhatóságai az iránt, hogy ők is, osztozva vélemé­nyünkben, jövő hó 20-án Pesten küldötteik által jelenje­nek meg, s nyilatkoztassák ki, ők is azt, mit tölök mind a haza vár, mind a legderekabb egyénekből álló kormány olly annyira megérdemel. — A megürült hivatalok betöl­tése jövő hó 2-án fog megtörténni. — Ezen napokban, a bizottmány ülésében egy kis hereskedés, s úgy látszik személyeskedés fordult elő, melly azonban félreértésből vette (tudom bizonyosan) eredetét. Azért azt nem is köz­löm, hanem inkább egy nagyobb fontosságú hírt emlitek meg, melly sem több, sem kevesebb, mint az, hogy Eger­ben az egri papi megye zsinatot fog rövid időn tartani, melly hogy nyilvános lesz, arról nem is kételkedem, valamint arról sem, hogy illő helyek fognak készítetni az újságírók részére. — Eger városában is tisztujitás lesz nem sokára. A ministerium irányában teljes a bizalom. T. L. Tudósítás Erdélyből. Pestről, Kolozsvár, Ma­rosvásárhelyen keresztül Y. sz. Ivánra utaztam. Ez utamban 6 kis haza képe egy bús arczulatként tűnt föl előttem; csak a tavasz szende ibolyái, a rét virágai, a bérezek zöl­­dűlő lombjai mutaták, hogy a bús arczulat némi életjelen­séget rejt. — A bérezek ölében vonult falvakban a száza­dok óta elnyomott nép megérzé a szabadság virágának il­latát, mellyet nem az ágyuk dörgő hangjai, hanem a nyu­­goti zefir tavaszi lágy fugalmai hoztak át a királyhágón. — E gyönge illat áttörte a szennyes kunyhók ablakait, a sza­badság fényes napjának sugarai áthatának azokon s ellenek a statárium, a szuronyok, az absolutismus szelíd atyai esz­közei semmit sem érnek; mert a kunyhók százados rabjai nem akarják bevárni, a nap följövetelét, mellyet e haza gyámoltalan, erélytelen kormánya, mindnyájunk kárára , s talán — isten ne adná — végelpusztulásunkra máj. 29-ére határozott. — A nép nem érti a fontolva haladást, e nap­ról napra kérdezi: „hát már mikor jö ki a szabadság ?“ Sok helyen megtagadták az úri szolgálatot. — És a földesurak ? Pán rettegéssel futkosnak össze a városok hideg fa­lai között, menekülést keresők. Szomorú tapasztalás! Midőn embereket látunk, kik­nek kezükben volt az emberiség mennyországának kulcsa, — s ezzel nem nyitották föl amazt, hanem bezárták ember­társaik elöl azt, — s ínség s kárhozat magvát hintették el az emberek között, poklot nyitottak számukra, s angyalok helyett ördögöket képeztek; s fájdalom, most e nagy pokol kitöréssel fenyeget minden oldalról. S a kormány? — Statáriumban s szuronyban hiszi azon horgonyt, mellyhez a fölzajlott haza gyönge hajóját kötheti. — Ám legyen hite szerint; én nem bírálom tettét, csak azt mondom, hogy a mint a viszonyok bonyoldnak, nem sokára a történet fogja följegyezni, hogy mit tett az erdélyi kormány i­lyen szorgos körülményekben. Országgyűlésünk és unió ? Vagy lesz vagy nem lesz. — Míg e sorok sajtó alól kikerülnek, addig a sors eldönti a feleletet, tehát én előle­­gesen semmit, csak helyezetünkről írok néhány sort. 60

Next