Nemzeti Ujság, 1848. január-április (42. évfolyam, 618-687. szám), Nemzeti, 1848. május-június (42. évfolyam, 1-43. szám)

1848-06-07 / 24. szám

Kaukázus vidékéről, s több más zsidóktól, kik a határ­széli kozákok megvesztegetése segítségével Oroszországból átcsempészték magukat, értesülék a felől, hogy Orosz­országban sokkal nagyszerűbb hadi készületek léteznek je­lenleg, mint tétettek Sándor alatt Napóleon ellen.­­ Az orosz határ Moldva felől a Pruth folyó hosszában orosz ka­tonasággal borzasztó erősen van megrakva, több helyeken se­regtömegek fölállitvák, jelesen Ilusch és Falcsi között, Pruth­­on túl pedig egy nagyjelentőségű hadsereg van központo­sítva és pedig alig 5—6 napi járóföldre Erdély osztoczi útvonalától, és igy alig 12—14 napi távolságra Nagy- Szebentől. —Ezenkívül még egy hatalmas hadsereg, kü­lönösen nagyszámú lovasságból összeállítva,­­ Jekaterinos­­law és Kiev irányában táboroz. — Oroszországban legpa­rányibb nyoma sem mutatkozik az elégületlenségnek, sőt ellenkezőleg a durva, tudatlan nép minden kigondolható eszközökkel czárja mellett fanatizáltatik. — A­mint Duhamel tábornok Jassyba érkezett, az idevaló fejdelem, több mint 30 éves házi­orvosa s hű házibarátja előtt bizalmasan eze­ket nyilvánitá:­­,most itt van a pillanat, a midőn Oro­sz­or­szág nagy — igen nagy, s a görög orthodox val­lás uralkodó leend, Ausztri­a pedig mint európai hatalom el­e­ny­és­zen­dik!“ (Hohó homa, e kérdés megoldásánál még mi is ott leszünk ám!...) K­ÜLFÖLD. AUSZTRIA. (3 felsége a császár az Innsbruckban előt­te megjelent cseh küldöttségnek azon kifejezett óhajtására, hogy Csehországban közötteki jelenne meg, válaszbeszé­dében azt felelé, hogy ezen szives felkérés az ő (a feje­delem) benső óhajtásával megegyezik ugyan, azonban tel­­jesithetése idejét meg nem határozhatja; mindazáltal vigye a küldöttség a szép Prágába azon határozott biztatást, hogy legnagyobb örömére fog szolgálni, (a császárnak) ha a cseheket nem sokára és pedig hosszasabb időre megláto­­gatandhatja s a­t. A bécsi ministérium értesülvén a felől, hogy Prágá­ban ideiglenes kormány alakult, azonnal elhatározó, mi­szerint császár ő felségének ezen lépés törvényellenességét előterjesztendi, hogy így annak az Innsbruckba utazó cseh küldöttség által kérni fogott császári megerősítését mege­lőzhesse. Egyszersmind pedig a belügyminiszer a cseh kor­mányszéki elnökhöz intézett hivatalos iratában ezen egész cselekvényt törvénytelennek jelentvén ki, emez fölszólitta­­tik, hogy ezen törvénytelen intézkedésnek felelet teher alatt ne engedelmeskedjék. — Az ausztriai egyéb tartományok kormányzóihoz hason értelmű rendelet küldetett. Galicziai B­r­o­d­i városból írják, hogy ott máj. 25- től kezdve az Oroszországgal­ közlekedés végkép el van zárva. Ausztriai úti levelekkel Oroszországba utazók azo­kat előbb a Bécsben levő orosz követ által „láttam“-oz­­tatni kötelesek, egyedül néhány jól ismert brodi lakosnak engedtetik meg, a szomszéd Radziwilowra menetel. Bro­­diban csak­nem naponkint ágyú- és más lövések hallat­szanak át az orosz földről, s azért némellyek azt gyanítják, hogy Podoliában lázadás ütött ki.­­ Azonban onnan jö­vő utazók csak nagyszerű hadi gyakorlatokról beszélnek, amellyek az orosz földön szorgalmasan tartatnak. Hirdetmény. A statuspapirosok értéke ismét lejjebb szólván, ezdín­­nel mind azok, kik a Pestmegye pártfogása alatt álló ha­zai első takarékpénztártól statuspapirosok letétele mellett kölcsönt nyertek, különbség nélkül sürgetően fölszólíttatnak, hogy folyó június 15-kéig az intézet pénztárnokánál az időközi értékhiányt kipótolni es ne mulasszák, ellenkező esetben az általuk kiadott kötelező térítvényben kitett tör­vényes rövid eljárás szigora fog ellenük a kitett napon túl igénybe vétetni. Kelt Pesten junius 2-án 1848. Választ­mányi határozatból. Szalay Jószef m. k. jegyző- Hirdetés. Az annyira probabilitáson épülő orvosi tudományban legnagyobb szorgalommal és fáradsággal lehet csak meg­közelíteni, hogy az abban szerzett ismeretek s ügyesség az emberiség üdvére sikerüljenek, főkép a kórok bizonyos ne­meiben. Nevezetesen a gümőkór az, mi a legszebb értel­miségeket is ki szokta játszani; s ennélfogva minden or­vosi legelhatározottabb igyekezetek mellett már több csa­ládnak a házistáp elvesztése által nemcsak szomorúságot s könyeket okozott már, hanem a legkeserűbb szerencsét­len nyomort is. Azért az olly férfiú, ki a betegség e ne­mében alapos ismerettel s ügyességgel bir, nem kevésbbé jeles tagja a hazának, mint bármelly politikai kapacitás, és nem kevésbbé érdemes a köztiszteletre, mint bármelly közhasznú egyéniség a hazában. Többen, jelesen pedig én Pintér Antal sok hálával tartozunk Verzár Joachim or­vos polgártársunknak, ő ugyanis éves hosszú betegeske­désem után a gümőben, már már elveszendő valék,­­ mintegy védangyalkint engem az életben megtartandó ápo­lása alá vett, s kevés idő alatt tökéletesen helyreállítva adott vissza szeretett családomnak. És mint jól, értesültem, mindazokat, kiket csak orvosi ügyesség e betegségből ki­­gyógyítani képes, Verzár barátunknak sikerül az életben megtartani. Bár Verzár úr érdemeit méltányolom, de ezen tény nyilvánosságra hozatalával leginkább a szenvedő em­beriségnek vélek igen kedves szolgálatot tehetni. Azért a ki illy bajban szenved, forduljon a nevezett orvos úrhoz, ki a váczi utczai Nákó-házban lakik. Pintér Antal: 93 Brünni tudósítás szerint Lazsansky gróf morva-si­­léziai kormányszéki alelnök egy proclamatiot bocsátott a falusi néphez, mellyben a többi között azt mondja, hogy ha a császárt veszély fenyegetné, ő lenne az első, ki a morvákat s sziléziaikat segítségre fölhívná , s azért senki másra, mint az ő felhívására, ne ügyeljenek, mivel — úgy­mond — egyedül ő általa lehet s szabad nekik a császár szavát hallani. Prágából máj­ 30ról tudósítnak, hogy a nagy szláv congressusra a különbféle szláv­ fajok küldöttei különösen az oroszok is, már megérkeztek. A déli szlávokkal a közlekedés levelek által igen élénken foly. A cseh nemzeti választmány máj­ 29-i ülésében a horvátországi bán­nak Rieger tanár túlzó csehhez intézett levele (tartalma nem közöltetik) roppant öröm között olvastatók fel. Melly alkalommal a fölolvasó azon kérdést tévé a választmány­hoz: váljon a testvér ifkrnemzetteli össze­köttetés fontossága tekintetéből nem kel­len­e-e tenni további lépéseket? OLASZORSZÁG: A nápolyi vérengzés alkalmával ele­settek száma, kik máj. 21-ig tudva voltak, 1777-re ment. Ez alkalommal — mint tudósító írja — az iszonyatossá­gok minden nemet elkövettettek. Gyermekek, nők, öregek nyársra huzattak, elégettettek, agyon verettek; a lazzaro­­nik ez alatt ordítottak, raboltak, gyújtottak; a régi bour­bon zászlóval és szenteket ábrázoló képekkel járkáltak ö­­röm között az utczákon „Eviva­il Re“-t kiáltozva. A ki­rály megjelent az erkélyen és megköszöné hűségeket, s 17én egész nyugalmas kényelemmel szivarozott a S. Fran­cesco di Paula csarnokában, azután pedig a városban ka­tonáitól környezve sétakocsizást tett Radeczky máj. 27kén éjjel 43,000 főből álló sereg­gel, 150 ágyúval és 6 röppentyűteleppel Veronából kiin­dult , s útját Mantua felé véve. A sereg három napra van élelmiszerekkkel ellátva. A kocsik és nehezebb málhák visz­­szahagyattak A katonaság egyedül könnyű köppenyeit ölte föl, hogy olly gyorsan, a­mint csak lehetséges, még a­­zon éjei Pastrengonál az ellenséges tábor előtt észrevétle­nül keresztülvonulhasson. Ez sikerült is, s most a nagy­­ és véres csata, mellytől Olaszország szabadsága nagyré-­­­szint függ, nem sokára meg fog történni. Vocher vezérőr-­­ nagy 15,000 emberrel Veronában maradt, hol a fölizga­tott kedélyek csak alkalmas perezre lesnek, hogy a vár magát védelmi állapotba helyezze. Brescia, máj. 25-én este. Peschiera felől még semmi bizonyosat sem tudhatni. Desenzanoban egyetlen lövés sem hallatszott többé. P­e­p­e tábornok seregével együtt Bolognában van. Midőn a nép ezrei laba előtt összecsoportosultak, a de­rék hős az erkélyre lépett, s az örömrajongó népnek ha­­tárzottan kijelenté, miként ő királya azon parancsának, hogy seregével együtt Nápolyba visszatérjen , nem csak engedel­meskedni nem fog, sőt ulját eszköztelenül a csatasikra — a lombard-velenczei tartományokba — folytatandja. A nápolyi király tömérdek uj katonai hivatalokat lé­tesített, mellyekből csak úgy özönlenek a szebbnél szebb rendeletek, szomorú tanúságául annak, milly nagyon erő­­ködik a bourboni népgyilkos a syracusai zsarnokot fölül­haladni. Nyilvános vigalmak csak a katonai helyhatóság en­­gedelmével történhetnek meg. Népgyűlések nem fognak tüzelni, hanem ha az a katonai hatóság beleegyezésével történt, az ezen rendelet ellen cselekvők fegyveres erővel fognak szétkergettetni. A fegyvereket mindenki a rendőri hivatalnak tartozik átadni, s e hivatal följogositatott, ki­vételesen mind azon egyéneknek visszaadnia fegyvereket, kiket arra érdemeseknek találand. Ezen rendelet még a Nápolyba érkező idegenekre is kiterjesztetett!! ... A né­pek istene!! ... FRANCZIAORSZÁG. Párisban a nemzeti műhelyek­ben foglalkozó munkások máj­ 29 én reggel ismét össze­­csoportoztak, hogy a náluk behozatni szándéklott rendezés ellen petitiót adjanak be a nemzeti gyűlésnek. A nemze­ti őrség mindenütt fegyverre szólíttaték. A Luxembourg­­palota, a nemzeti gyűlés és a városház körül tetemes fegy­veres erő helyezteték el. (Az eredmény még nem tudatik, minthogy a tudósítás épen ezen pillanatokban küldeték el.) NÉMETORSZÁG. A mainzi összeütközések alkalmával a porosz katonák közül elestek 4en, 41-en megsebesültek. ANGLIA. Az angol felső ház máj­ 25-i ülésében­­az alsó ház által hozzá átküldött zsidó emancipatio­bilit elvetette. A felső házban lord Brougham kérdést ten a minis­­tériumhoz, hogy mint van az értesülve Lamartine-nak a franczia nemzeti gyűlésben tett azon nyilatkozatáról, mi­szerint az olaszoknak Ausztria elleni segedelmére egy 30,0­10 főnyi franczia hadsereg áll készen, melly szükség esetében 60,000-re szaporíttatnék föl.­­ Mire Lansdowne lord azt válaszolá , hogy a kérdéses nyilatkozatot olvasó ugyan hír­lapokban , azonban Normanby marquis, hivatalos jelenté­seiben arról semmi említést sem tett. SVEICZ. Az esküszövetségi gyűlésen Waadt canton követe a hadi semlegesség kérdése tárgyalásakor azt nyi­­latkoztatá, hogy ha a gyűlés a sveiczi katonaságot a francziák ellen használni akarná, az az ellenséghez át fog­na menni. — E nyilatkozat ellen több wandtlandi katona­tisztek óvást küldöttek be, s azt magukénak nem ismerik. SVÉDORSZÁG. Stockholmi tudósítás szerint máj­ 22 én délben jelente a telegraph, hogy Konstantin orosz nagy­­herczeg Pallas orosz gőzösön két más gőzös kíséretében L­adhamban megérkezett. A Gylfe svéd királyi gőzös azon­nal elébe küldeték, s a nagyherczeg az­nap esti 8 órakor Stockholmba meg is érkezett. Gustav k. herczeg elébe eve­zett s bekiséré a k.­lakba, hol a király és koronaherczeg a lépcsőig elébe mentek, s a királynéhoz bevezeték. — Stockholmban most semmi másról nincs szó, mint csupán hadi készületekről. Az egész hadsereg mozgásban van. A tengerészeti parancsnokság rendeletet kapott, hogy az egész hadi hajósereg mielőbb fölfegyverkezve készen álljon. Ezen kívül hír szerint­­ még 6­ orosz sorhajó és 9 fregát fog adatni a svéd király rendelkezése alá. HIRDETÉSEK Meghívás előfizetésre a KA55AI „KÉPESUJSÁG­RA Folyó évünk első fele végre?ez közelegvén, bátrak va­gyunk minden rendű polgártársainkat „1-­esuj­s­ág“unk előfizetésére s pártolására julius 1-je napjait!! kezdve fel­szólítani. Ára postán bérmentesen s borítékban b í°D 24 kr. pengő pénzben. Megjelenik minden szombaton 2 ivén, s ha elegendő előfizetők leendnek, hetenkint 3 ivén, a har­madikon kirekesztőleg politic­a újdonságokkal. Kassán május havában 1848- WERFER KÁROLY, 2-3 nyomdái és a lap szerkesztőség. Felelős szerkesztő: Illucz Oláh János. Haszonbérlet. A Jász-Kun kerületeknek eddigi közgazdálkodásuk alá tartozó — Kecskemét várossal határos pákai pusztából ki­szakított, és 2791 holdból álló birtokrész, több gazdasági épületekkel együtt, — úgy nemkülönben szab. kir. Szeged várossal határos „Mérges“ puszta, melly kiterjedésében 3871 holdat teszen, szinte ott is létező több épületekkel e­­gyütt, külön-külön e f. évi sz. Mihály naptól kezdve 7 egy­másután következő évre f. é. julius 17-kén a pákai major­nál tartandó közárverés utján haszonbérbe fognak adatni. A haszonbéri föltételek minden Jász-Kun kebelbeli község házánál úgy Pákán és Mérgesen a gazdászati tisztségnél megtudhatók. járása. Pestről Bécsbe naponkint, Győrrel kapcsolatban. Induláséra: reggeli­g . Pestről Zimonyba minden kedden, lefelé Eszéken, fölfelé Titelen át. „ „ minden pénteken lefelé Titelen, fölfelé Eszéken át. „ Orsovára minden vasárnap, Galacz és Konstantinápollyal kapcsolatban az oláh részen. „ „ minden csütörtökön , Galacz és Konstantinápollyal kapcsolatban a török részen. „ Odessába ápril 9 és 23-kán az ugyanezen napokon Orsovába induló gőzössel. Induláséra: reggeli 6 óra. Szolnokból Szegedre minden kedden és pénteken reggel. Szegedről Szolnokba minden vasárnap és szerdán reggel. Pesten, april 1-jén 1848. Az első cs. kir. szab. dunagőzhajózási társaság főügynöksége. Kiadja Kults­ár István özvegye. .­. Nyomatik Trattner­ Károlyinál uriutcza 453. száza alatt.

Next