Nemzeti Ujság, 1848. január-április (42. évfolyam, 618-687. szám), Nemzeti, 1848. május-június (42. évfolyam, 1-43. szám)

1848-06-22 / 36. szám

Ujonczaink — a legjobb szellemű vig ifjak­ számra — majd ezer. Nyíregyháza városa százig állított ki maga; illy bátor s lelkes magyar seregnek — csak egy Zrínyi kell vezérül. Még egyet. A követválasztásoknál a nép — ez uj jog­téren, nem igen mutatta magát; még nem tudja eléggé, nem érzi e politikai jogait. Úgy lennt tehát e választásokat tekinteni, mint a nemesi osztály akarata kifolyását, az egy Nyíregyházát kivéve, a­hol polgárkövet választatott. .. Még sokáig kell élni e népnek, mig jogait megtanulja, és él­vezni fogja. Perger János: N­agy b­á­n­y­a junius 16án. A közel hongyülésre e kerület részéről képviselőül Kovács L­aj­os választa­tott el közfelkiáltással. — Választó gyűlésünk tegnap tar­tatott. — Az előzmények egy uj adat a népnevelés szükséges voltára. A népképviselet a legszebb institutiok egyike, de műveltség s nevelés nélkül nem más, mint a korteskedés aljas üzlete nagyobb mértékben. — A két bányaváros egyhangúlag a megválasztottban köz­pontosította bizodalmát, mint olly egyénben, ki azon kívül, hogy a hon közös érdekeit igazán szivén viseli, a bányá­szati ügynek előmozdításában is kellő tapasztalatul bir.— Választó kerületünknek mintegy 1­8.000 oláh ajkú népe a nyert szabadalmak mámorától elkapatva külön nemzeti­ségről ábrándozik! — Nehány lelkész M.Tótfaluban köza­karattal elhatárzá a szinyérváraljai óhitű papot Orosz Györ­gyöt ajánlani e kerület képviselőjéül. — Milly szerencsétl­n lépés lett volna ez, a lelkészek közül is többen átlátták, s meggátlására egymáshoz körleveleket intéztek. Hatása cse­kély volt. A más pártiak templomban hirdetni nem res­tellettek a természeti állapotban levő népnek, hogy egye­dül pap lehet az, ki a nyert engedményeket fentartva, azon felül a vallás és nemzetiséget is biztosítani képes. sat. Aggódva néztünk a választás napja elébe, ismerve né­pünk ingerültségét, de — köszönet a helybeli rendőrség­nek — csendben végeztünk. A választás reggelén még mi a­ bányaiak a velünk ro­kon felsőbányaiak fogadására mennénk: ez alatt Orosz György, és pártja, a piaczon foglalt helyet, s a felső vidékről jövő oláhságot, — melly részünkön volt — egy lelkész tekin­télyével magához hódította. Minthogy 200an lehettek ezek,senkitől sem vezetve,midőn Kovácsot éltetnék: az említett lelkész nyelvükön őket val­lásuk, nemzetiségük, szabadságuk védelmére buzdította, s ennek jelenben „sine qua non“ja az Orosz György tiszte­lendő választása egyedül. — Földesurat akartok választani? mond — ki eddig is e szegény nép felett zsarnokilag ural­gott, ti tudjátok, kik éreztétek az elnyomatást s most könnyen lehet, hogy az a régi állapot visszaállításán műkö­dik, mert tetemes a vesztesége; válasszátok a veletek egy ajkú, egyértelmü lelkészt sat. Az egyszerű nép ezekre haj­lott. — Urak ! E nép irányában hatalmas fegyver van kezetek­ben, a lélek nyugalmának megzavarása olly népben, melly tehetetlensége érzetében békével tűri nyomorát, bízva a végzetben, melly túlvilága jólétet biztosit számára! Ha e lelki csendességétől megfosztjátok azt, aljas czélok, vagy bármi egyéb kivitelére jezuitaképen felhasználni nem vo­nakodtok: a haza színe előtt a felelőség súlya vállaltokra nehezül s az utókor e békés reformok megrontóinak fog nevezni! Fogjátok fel szép hivatástokat, a határtalan biza­lommal visszaélni a polgári bűnök legsulyosbika! Begyülvén a választók s Orosz György kisebbségben maradván, többszöri felkérés után néhány percc­el a gyű­lés előtt a zavarok kikerülése tekintetéből önkényt lemon­dott, s ez érdeme. Népének azon része, melly választói jogával élni kívánt, hozzánk csatlatkozva közösen Kovács Lajost éltett­ e. A közel Krassó kerületében összeütközés történt Uj­­falusi Miklós, és Krisfalusi svábbélteki követjelöltek pártja között. Kisebb pusztítások, véres jelenetek voltak. A vá­lasztás felfüggesztetett. Vidékünkön különben tökéletes csendben vagyunk, nemzetőrségünk szorgalmasan gyakorolja magát. Tisztújításaink mindkét városban kielégítő eredménnyel végződtek be. —*) Donogán. S o p r o n y jun. 14. Napjaink eseménydúsak, az or­szág szivének Budapestnek érvelését érezi a leg­távolabb zug, — s még a nagy lánczolatból kimaradt gyű­rűk is mozognak, de fájdalom a tevékenység nem öszpon­­tosul, különböző tényezők szakadozott irányban működ­nek s az eredmény tarka színvegyület. Egy rész isteníti a ministeriumot, neki vakon hódol, mindent tőle vár, a mesterek szavára esküszik, s tétlen várja, mig sült galamb repül szájába; a másik önerejét kis­sé túlbecsüli, a jóban is gáncsoskodik, a hibát ördögfeke­tére mázolja, daczosan kikér, diszpalotát és fényt kíván e hazának, és türelmetlen bevárni, mig a kész anyagok rendében fölhasználtatnak, úgyhogy bízvást elmondhatni „az nem okos e nem józan, itt is ott is nagy hiba van.“ Hát a bukott hősök ? ezek szalma­kalapban fekete sza­laggal és fordított köpenyben járnak. Ajkaikról méz csepeg, szivükben méreg honol­ó követjelölteknek tolják föl ma­gokat s vadásszák a nép kegyét, igy reménylvén , hogy a kiváltságok romjaiból még egyszer építenek Bábel-tornyot; ez lehetetlen,nyelvüket az eszméletre jutott nép nem érti, vagy is inkább igen érti s látja a kifeszitett hurkot. Édes urak, tisztes erdődök korcs unokái, hagyjatok fel a lélek ölő munkával, szomjatok mint Tantalusé elolthatlan, de erőködésnek üres handabanda, — habár a papokkal szövetkeztetek is, s habár ezek a hitegetés és bigátság minden eszközeit fölhasználják is. *) Mert tudjátok meg, piszkos érdekeitek átlátszanak a beteges köpenyen. Nálunk Sopronyban hasonló szinvegyületü egyének vannak. Legnagyobb rész a ministeri hűbéresek, —készek minden pillanatban bizalmi szavazatra. Egy két cosmopoliti­­cus, radical, — ezután a bukott rendszer hosszú orrú és körmü hősei, a hatalmas cselszövők, szövetkezve a papság­gal (alig egy kettő kivétel) és mind azok, kik a boldog emlékű táblabiróságot s az ezzel kapcsolatban volt megyei nepotisticus kényuraságot feledni nem képesek. Ezen mint maszlag buján tenyésző osztályból most egy pár követségre tart h­aj­­ó vadász­a to­t. u. m. Ürményi ur a volt tolnai méltóságos s népszerű főispán, és mint monda­tik, Rohonczi, Soprony városnál. — Ezen fellépésre bajos valamit szólani. Ha a választó község és kerületben nincs erély, nincs belátás, és nem is hallgatnak józan figyelmeztetésre, Örményi követ lesz — s ha ismét Örményiben nincs mélytánulat önmaga s nincs kímélet a haza irányában, ekkor ő a hongyülésen meg is fog jelenni.*­ **) Rohonczyról nem hihetjük, hogy a városnál fellépne - majd meglássuk. — Végre van egy kis töredék, melly ön maga mer és képes is gondolkozni, melly a hon jelen alkotmányos állását s az alaptörvényeket, az alkotmá­nyos lét és törvényalap non plus ultrájának nem tartja. A ministeriumot tiszteli ugyan és hozzá bizalommal viszeltetik , de tudván, hogy az sem nem mindenható , sem nem mindentudó, csalhatlannak és hibázhatlannak nem hiszi. Ennélfogva lépteit éber figyelemmel kiséri, s ha mi­ben aggodalma van, bátran kimondja: mint p­l. most né­hány őszinte de komoly szó Hőgyészi Pálnak a sopronyi váltótörvényszékhez elnökké lett kineveztetése érdemében. Hőgyészi Pál erényes emberséges és munkás ember, tán hosszú tapasztalat után a közjogban jártas is, de vá­­lójag­s váltó eljáráshoz mit vagy épen semmit sem ért. És most már az itteni váltószéken, hol a törvényszéki tagok közül ismét alig van egy kettő, kikről elmondhatni, hogy a váltójogban kissé jártasok s tán értik is, hogy leszen az igazságszolgáltatás ? — Bizony tessék elhinni, illy helyzetben czélszerűbb volna a soproni váltótörvényszéket addig is, mig alkalmas helyre u. m. Győrbe tétetnék át — s alkalmas tagokkal látatnék el, felfüggeszteni s a kerületet bárhova felosztani. Igaz — van az itteni alárendelt váltó személyzetben egy s kettő p. o. Chernel Lajos iktató, ki a törvényszéki személyzet egy némellyikének váltójogból is adhatna lecz­­kéket, de ő mind a mellett, hogy ellene az irigységnek sem lehet kifogása és józan szabad­elvű volt teljes élté­ben, már egyszer mellőzve jön; mert a bécsi camarilla kénytelen volt a leköszönt rohonczi uradalmi ügyviselőt nagy érdemeiért, hogy t. i. ő az ellenzéki eszméknek nem embere s politicus hitvallásának jön áldozata s hogy ő kész szolgája volt és lesz a volt kormánynak — tanács­jegyzőül alkalmazni. És most az út ismét philantropico-fi­­nanciális nézetből van előtte elzárva és nyolcz évi gép­­szerű szolgálat után még vagy nyolcz évig igtathatja jegy­zőkönyvbe a beadványok kivonatát. (Auch eine schöne Unterhaltung.) Hisszük azonban, hogy elnök úr mint erényes és emberséges ember, meggyőződve a váltószéki elnökség kellékeiről, ezek hiánya esetében önkénytesen lemond s ek­kor kérünk figyelmet p. o. az igtató irányában. Gerő. Lapjainkban közlött azon hírre nézve, miszerint Jella­­sich megszököttt, Gál pedig elfogatott volna, eddig sem­mi hiteles adattal nem bírván, az egész hirt valótlannak tartjuk. — Megjelent a következő röpirat: „A legújabb Frán­czi a forradalom története.“ Irta Dobsa Lajos szem­tanú.— Érdekes olvasmány. Kis-Nógrádból. Míg fővárosunkban az ország ba­jaival bíbelődnek, addig mi falusiak nagyban űzzük a kö­zeledő népképviselők választását igénylő előzményeket. . . azaz ez­úttal még nem választunk népképviselőket — mert erre előbb egyéneket kell képezni? — azt mondják — hanem a régi modorban ismét csak követek fognak a legrégibb családok ivadékaiból — választatni. — De le­het ez különben? midőn alsóbb rendű polgártársaink ezen lényeges jogukat — nem mondom használni — ha­nem felfogni sem igen tudják , mert több helységekben még összeiratni sem engedik magukat. Igaz, némelly mű­­veltebb községek dicséretes kivételt érdemlenek, hol nem csak a „választó képesek“, de az őrsereg összeírását is örömmel fogadák, sőt azt már gyakorlatilag is használ­ják, miszerint ezek a népképviselői választhatás jótékony­ságát böfögni képesek ugyan, de a sokféle kapacitálások, és cselszövények miatt — mellyekkel szünet nélkül kö­rül hálóztatnak — magukkal tisztába jönni nem bírnak.— Aztán csak meg kell vallani, hogy a nagyobb urak a gya­korlat jogánál fogva a választást megelőző módokat nem *) Közléseit jövőre is szívesen vesszük. Szerk. 140 *) Nagyon sajnáljuk, ha kivált az alsó derűs, olly egyénekkel szövetkezik, kik épen az ő érdekeiknek, melly a nép érdekei­vel tökéletesen egybeforva van, soha sem voltak barátai. Szerk. **) Nagyon természetes, hogy a­ki elválasztatja magát, mégis fog jelenni. Egyébiránt bármennyire szerencsétlenségnek tartanók is, ha sok illy egyénekből állana az országgyűlés, azonban ha néhány ilyen szelleműek foglalnak helyet, abban épen nagy bajt nem látunk. Opposita juxta se posita magis elucescunt. Szerk. csak szellemi, hanem főleg anyagi tekintetben is igen jól tudják maguk részére felhasználni, — mire az alsóbb ren­dű­eknek — ha boldogulni akarnak — előbb kiképezni kellene magukat.... Azonban reménylenünk lehet, hogy a törvény ez érdemben is meghozza óhajtott gyümölcsét,"mi­dőn a szegényebb sem fog csupán azért, mivel nem gaz­dag, és származási fája vendégszobáját nem díszíti — igazságtalanul — képességhiányról vádoltatni. Őrseregünk összeírása, mind a mellett, hogy későn történt, még­is korán volt, mert még sem rendes tanító, sem fegyver, sem ruházatról gondoskodva nincs. Tudjuk hogy hazánkat mindenfelől vész lenyeli, azért kívánatos volna, hogy e részben a szükséges intézkedésekre na­gyobb erély fordítlatnék, mert bizony az összeírt őrsereg tanítás fegyver nélkül nem nagy csodákat fog tehetni. A választó képesek összeírásáról szóló törvénynek azon része, hol a rend­ tanácsai nem biró községekben a képességre v­i­telek , v. ehez hasonló kiterjedésű birtok, v. 100 pt­ t tiszta jövedelem kívántatik — az összeírások­ban olly ferde magyarázatokra nyitott tért, hogy a föl­deket nem biró házas zsellérektől — most már házzal biró polgároktól — 2000 pártra terjedő vagyonbeli érté­ket követeltek — miszerint ezek közül csak igen ritka él­vezheti ez­úttal a választási jogot, mi annál fájosabb, mi­vel a születéséről nemes, valamint ez előtt, úgy ez­úttal is vagyon birtok nélkül használja azt — mire sokan azt mondják, hogy „e bizony nem igazi egyenlőség“___ Az ország szükségeinek fedezésére szánt ingyen aján­latok több helységekben az alsóbb rendű polgároknál is lelkes viszhangra találnak; igy például: Verőcze helységé­ben 60 párt jött össze, mi nem sok ugyan magában, de ha minden helységből a proporlione­k csak ennyi is jönne be, igen szép összegre szaporodhatnék ; s milly örö­met okozott a beszedőknek azon szives készség, miszerint némelly szegényebb polgártársunk talán utcsó fillérét örömmel oda nyujtá. — De ugyan lehet-e nagyobb öröm­­élvezetet képzelni is, mint midőn édes hazánk megmenté­sére, csekélységgel is kedves áldozatot tehetünk?! — Ugyan e szempontból indulva, miután haldokló félben levő jegyzői nyugintézetünknek mintegy 3000 vártra terjedő tő­kéje van, mivel az illető tagok közül úgy is sokan két­kednek , hogy e csekély tőkénk nincs elegendőkép biz­tosítva, néhányan abban állapodtunk meg, hogy legközelebb j­egyzői gyűlés tartását fogjuk sürgetni, midőn azon üdvös in­dítványt terj­esz­tendj­ük elő, hogy ezen alaptőkénket 12 havi használatra — kamat nélkül t. i. — tegyük le a haza szent oltárára; s lelkes sorsosaink nemes érzetét is­merve, bizonyosnak tartjuk, hogy ezen korszerű indítványt hőn karolandják, mert egy részről édes hazánknak te­szünk vele hasznos szolgálatot, más részről pedig tökéle­tesen meg lesznek nyugodva, hogy véres verejtékünk a legbiztosabb helyen van letéve. Árvái. Újabb fölszólitás a magyar kath. papsághoz az egyházi reform­ ügyében. — Minap a pestbudai papság indítványa hozatván szőnyegre, tetszett egy kanonok urnak, némelly azt pártoló egyháziak jelenlétében, felette ekkép nyilatkoz­ni . Önök beszélhetnek a mit akarnak; a zsinat püspökei majd végeznek a mint nekik tetszik. Urak! magatok tud­játok , hogy reformunkban dogmákról semmi szó, — azért a püspökök ama szokott fegyvere , hogy őket a szent­lélek tévé az egyház kormányára, ide korán sem kizárólag alkalmazható. Az egyházi fegyelmeknek a változó korral változniok szabad is, szükséges is, s még­is e részben a magyar egyház szinte két század óta pang. Azonban fájda­lom , ha mi magunk nem mozgunk, nem állván ellent a tartandó zsinat, alig ha most is a régiek mellett nem ma­radunk, a­ kivánatainknak , legalább legnevezetesb , leg­főbb pontjai, alig­ha nem fognak mellőztetni; pedig lehet-e nagyobb igazságtalanság, mint rólunk nélkülünk határozni? lehet-e nagyobb zsarnokság, mint bennünket olly fegyel­mekkel lenyűgözni, mellyeket nem magunk alkottunk , sőt mellyek akaratunk ellen kovácsoltalak, gyártóikat azonban kevéssé, vagy épen nem szabályozzák, sőt malmaikra vizet hajtanak? S micsoda megyei zsinat is volna az, mellyben a megyei papságnak csak egy töredéke vesz részt? — S még is urak !­épen ez fog történni, ha mi a tartományi zsinatot megelőzendő megyei zsinatokban csupán a püs­pökök, s néhány őket környező, nekiek hízelgő, s általuk teremtett kegyenczek által meghányás végett elénk rakott pontokhoz fogunk szorítkozni. — Urak! most van alkal­munk, ki tudja, lesz-e ismét egy pár századig? ha mi ezt most használni elmulasztjuk , utódaink méltán kárhoztatni fognak bennünket. Higyyétek, hogy elvben haza szerte, szá­mos ezeren egyek vagyunk; — engedhetnék-e tehát ma­gunkat a sokkal kisebb szám által legyőzetni, melly a nél­kül is csak érdeke miatt ellenkezik velünk? — Lépjünk ki a nyilvánosság terére, mig még időnk van; szakadás ne legyen köztünk, s tegyük jelszavunkká Oberonnak ama mon­datát: Nur wer das Licht nicht scheut, der ist mit uns verbrüdert. — Mi azért indítványozzuk:­lör Hogy a megyei zsinatok tárgyául, mellyeket majd a tartományi zsinat a szavazatok többsége szerint mege­rősíteni fog, megye szerte ne csak azon pontok köröztes­senek, mellyeket nehány önérdekes egyén szemel ki; hanem mind azok is, mellyek már hazaszerte hellyel hellyel, köz­tudomás szerint terveztettek, vagy még terveztetni fog­nak. — 2-or A körzendő pontok az esperességek gyűlésein meghányatván, titkos szavazatra bocsáttassanak, mellyeket az illető esperes, változás nélkül tartozzék a megye szék-s­helyén tartandó főgyűlésnek újabb tárgyalás, de korán sem egyszerű félrevethetés végett beküldeni. E titkos szavazatot pedig urak­ azért, mert mint példákból tudjuk, némelly túlbuzgó, vagy buzgóknak látszani akaró esperesek, ke­rületi gyűléseiken azt viszik ki, a­mi nektek tetszik, a ná-

Next