Nemzeti Ujság, 1848. január-április (42. évfolyam, 618-687. szám), Nemzeti, 1848. május-június (42. évfolyam, 1-43. szám)

1848-06-22 / 36. szám

Ujonczaink — a legjobb szellemű vig ifjak számra — majd ezer. Nyíregyháza városa százig állított ki maga; illy bátor s lelkes magyar seregnek — csak egy Zrínyi kell vezérül. Még egyet. A követválasztásoknál a nép — ez uj jogtéren, nem igen mutatta magát; még nem tudja eléggé, nem érzi e politikai jogait. Úgy lennt tehát e választásokat tekinteni, mint a nemesi osztály akarata kifolyását, az egy Nyíregyházát kivéve, ahol polgárkövet választatott. .. Még sokáig kell élni e népnek, mig jogait megtanulja, és élvezni fogja. Perger János: Nagy bánya junius 16án. A közel hongyülésre e kerület részéről képviselőül Kovács Lajos választatott el közfelkiáltással. — Választó gyűlésünk tegnap tartatott. — Az előzmények egy uj adat a népnevelés szükséges voltára. A népképviselet a legszebb institutiok egyike, de műveltség s nevelés nélkül nem más, mint a korteskedés aljas üzlete nagyobb mértékben. — A két bányaváros egyhangúlag a megválasztottban központosította bizodalmát, mint olly egyénben, ki azon kívül, hogy a hon közös érdekeit igazán szivén viseli, a bányászati ügynek előmozdításában is kellő tapasztalatul bir.— Választó kerületünknek mintegy 18.000 oláh ajkú népe a nyert szabadalmak mámorától elkapatva külön nemzetiségről ábrándozik! — Nehány lelkész M.Tótfaluban közakarattal elhatárzá a szinyérváraljai óhitű papot Orosz Györgyöt ajánlani e kerület képviselőjéül. — Milly szerencsétln lépés lett volna ez, a lelkészek közül is többen átlátták, s meggátlására egymáshoz körleveleket intéztek. Hatása csekély volt. A más pártiak templomban hirdetni nem restellettek a természeti állapotban levő népnek, hogy egyedül pap lehet az, ki a nyert engedményeket fentartva, azon felül a vallás és nemzetiséget is biztosítani képes. sat. Aggódva néztünk a választás napja elébe, ismerve népünk ingerültségét, de — köszönet a helybeli rendőrségnek — csendben végeztünk. A választás reggelén még mi a bányaiak a velünk rokon felsőbányaiak fogadására mennénk: ez alatt Orosz György, és pártja, a piaczon foglalt helyet, s a felső vidékről jövő oláhságot, — melly részünkön volt — egy lelkész tekintélyével magához hódította. Minthogy 200an lehettek ezek,senkitől sem vezetve,midőn Kovácsot éltetnék: az említett lelkész nyelvükön őket vallásuk, nemzetiségük, szabadságuk védelmére buzdította, s ennek jelenben „sine qua non“ja az Orosz György tisztelendő választása egyedül. — Földesurat akartok választani? mond — ki eddig is e szegény nép felett zsarnokilag uralgott, ti tudjátok, kik éreztétek az elnyomatást s most könnyen lehet, hogy az a régi állapot visszaállításán működik, mert tetemes a vesztesége; válasszátok a veletek egy ajkú, egyértelmü lelkészt sat. Az egyszerű nép ezekre hajlott. — Urak ! E nép irányában hatalmas fegyver van kezetekben, a lélek nyugalmának megzavarása olly népben, melly tehetetlensége érzetében békével tűri nyomorát, bízva a végzetben, melly túlvilága jólétet biztosit számára! Ha e lelki csendességétől megfosztjátok azt, aljas czélok, vagy bármi egyéb kivitelére jezuitaképen felhasználni nem vonakodtok: a haza színe előtt a felelőség súlya vállaltokra nehezül s az utókor e békés reformok megrontóinak fog nevezni! Fogjátok fel szép hivatástokat, a határtalan bizalommal visszaélni a polgári bűnök legsulyosbika! Begyülvén a választók s Orosz György kisebbségben maradván, többszöri felkérés után néhány perccel a gyűlés előtt a zavarok kikerülése tekintetéből önkényt lemondott, s ez érdeme. Népének azon része, melly választói jogával élni kívánt, hozzánk csatlatkozva közösen Kovács Lajost éltett e. A közel Krassó kerületében összeütközés történt Ujfalusi Miklós, és Krisfalusi svábbélteki követjelöltek pártja között. Kisebb pusztítások, véres jelenetek voltak. A választás felfüggesztetett. Vidékünkön különben tökéletes csendben vagyunk, nemzetőrségünk szorgalmasan gyakorolja magát. Tisztújításaink mindkét városban kielégítő eredménnyel végződtek be. —*) Donogán. S o p r o n y jun. 14. Napjaink eseménydúsak, az ország szivének Budapestnek érvelését érezi a legtávolabb zug, — s még a nagy lánczolatból kimaradt gyűrűk is mozognak, de fájdalom a tevékenység nem öszpontosul, különböző tényezők szakadozott irányban működnek s az eredmény tarka színvegyület. Egy rész isteníti a ministeriumot, neki vakon hódol, mindent tőle vár, a mesterek szavára esküszik, s tétlen várja, mig sült galamb repül szájába; a másik önerejét kissé túlbecsüli, a jóban is gáncsoskodik, a hibát ördögfeketére mázolja, daczosan kikér, diszpalotát és fényt kíván e hazának, és türelmetlen bevárni, mig a kész anyagok rendében fölhasználtatnak, úgyhogy bízvást elmondhatni „az nem okos e nem józan, itt is ott is nagy hiba van.“ Hát a bukott hősök ? ezek szalmakalapban fekete szalaggal és fordított köpenyben járnak. Ajkaikról méz csepeg, szivükben méreg honoló követjelölteknek tolják föl magokat s vadásszák a nép kegyét, igy reménylvén , hogy a kiváltságok romjaiból még egyszer építenek Bábel-tornyot; ez lehetetlen,nyelvüket az eszméletre jutott nép nem érti, vagy is inkább igen érti s látja a kifeszitett hurkot. Édes urak, tisztes erdődök korcs unokái, hagyjatok fel a lélek ölő munkával, szomjatok mint Tantalusé elolthatlan, de erőködésnek üres handabanda, — habár a papokkal szövetkeztetek is, s habár ezek a hitegetés és bigátság minden eszközeit fölhasználják is. *) Mert tudjátok meg, piszkos érdekeitek átlátszanak a beteges köpenyen. Nálunk Sopronyban hasonló szinvegyületü egyének vannak. Legnagyobb rész a ministeri hűbéresek, —készek minden pillanatban bizalmi szavazatra. Egy két cosmopoliticus, radical, — ezután a bukott rendszer hosszú orrú és körmü hősei, a hatalmas cselszövők, szövetkezve a papsággal (alig egy kettő kivétel) és mind azok, kik a boldog emlékű táblabiróságot s az ezzel kapcsolatban volt megyei nepotisticus kényuraságot feledni nem képesek. Ezen mint maszlag buján tenyésző osztályból most egy pár követségre tart hajó vadásza tot. u. m. Ürményi ur a volt tolnai méltóságos s népszerű főispán, és mint mondatik, Rohonczi, Soprony városnál. — Ezen fellépésre bajos valamit szólani. Ha a választó község és kerületben nincs erély, nincs belátás, és nem is hallgatnak józan figyelmeztetésre, Örményi követ lesz — s ha ismét Örményiben nincs mélytánulat önmaga s nincs kímélet a haza irányában, ekkor ő a hongyülésen meg is fog jelenni.* **) Rohonczyról nem hihetjük, hogy a városnál fellépne - majd meglássuk. — Végre van egy kis töredék, melly ön maga mer és képes is gondolkozni, melly a hon jelen alkotmányos állását s az alaptörvényeket, az alkotmányos lét és törvényalap non plus ultrájának nem tartja. A ministeriumot tiszteli ugyan és hozzá bizalommal viszeltetik , de tudván, hogy az sem nem mindenható , sem nem mindentudó, csalhatlannak és hibázhatlannak nem hiszi. Ennélfogva lépteit éber figyelemmel kiséri, s ha miben aggodalma van, bátran kimondja: mint pl. most néhány őszinte de komoly szó Hőgyészi Pálnak a sopronyi váltótörvényszékhez elnökké lett kineveztetése érdemében. Hőgyészi Pál erényes emberséges és munkás ember, tán hosszú tapasztalat után a közjogban jártas is, de válójags váltó eljáráshoz mit vagy épen semmit sem ért. És most már az itteni váltószéken, hol a törvényszéki tagok közül ismét alig van egy kettő, kikről elmondhatni, hogy a váltójogban kissé jártasok s tán értik is, hogy leszen az igazságszolgáltatás ? — Bizony tessék elhinni, illy helyzetben czélszerűbb volna a soproni váltótörvényszéket addig is, mig alkalmas helyre u. m. Győrbe tétetnék át — s alkalmas tagokkal látatnék el, felfüggeszteni s a kerületet bárhova felosztani. Igaz — van az itteni alárendelt váltó személyzetben egy s kettő p. o. Chernel Lajos iktató, ki a törvényszéki személyzet egy némellyikének váltójogból is adhatna leczkéket, de ő mind a mellett, hogy ellene az irigységnek sem lehet kifogása és józan szabadelvű volt teljes éltében, már egyszer mellőzve jön; mert a bécsi camarilla kénytelen volt a leköszönt rohonczi uradalmi ügyviselőt nagy érdemeiért, hogy t. i. ő az ellenzéki eszméknek nem embere s politicus hitvallásának jön áldozata s hogy ő kész szolgája volt és lesz a volt kormánynak — tanácsjegyzőül alkalmazni. És most az út ismét philantropico-financiális nézetből van előtte elzárva és nyolcz évi gépszerű szolgálat után még vagy nyolcz évig igtathatja jegyzőkönyvbe a beadványok kivonatát. (Auch eine schöne Unterhaltung.) Hisszük azonban, hogy elnök úr mint erényes és emberséges ember, meggyőződve a váltószéki elnökség kellékeiről, ezek hiánya esetében önkénytesen lemond s ekkor kérünk figyelmet p. o. az igtató irányában. Gerő. Lapjainkban közlött azon hírre nézve, miszerint Jellasich megszököttt, Gál pedig elfogatott volna, eddig semmi hiteles adattal nem bírván, az egész hirt valótlannak tartjuk. — Megjelent a következő röpirat: „A legújabb Fránczi a forradalom története.“ Irta Dobsa Lajos szemtanú.— Érdekes olvasmány. Kis-Nógrádból. Míg fővárosunkban az ország bajaival bíbelődnek, addig mi falusiak nagyban űzzük a közeledő népképviselők választását igénylő előzményeket. . . azaz ezúttal még nem választunk népképviselőket — mert erre előbb egyéneket kell képezni? — azt mondják — hanem a régi modorban ismét csak követek fognak a legrégibb családok ivadékaiból — választatni. — De lehet ez különben? midőn alsóbb rendű polgártársaink ezen lényeges jogukat — nem mondom használni — hanem felfogni sem igen tudják , mert több helységekben még összeiratni sem engedik magukat. Igaz, némelly műveltebb községek dicséretes kivételt érdemlenek, hol nem csak a „választó képesek“, de az őrsereg összeírását is örömmel fogadák, sőt azt már gyakorlatilag is használják, miszerint ezek a népképviselői választhatás jótékonyságát böfögni képesek ugyan, de a sokféle kapacitálások, és cselszövények miatt — mellyekkel szünet nélkül körül hálóztatnak — magukkal tisztába jönni nem bírnak.— Aztán csak meg kell vallani, hogy a nagyobb urak a gyakorlat jogánál fogva a választást megelőző módokat nem *) Közléseit jövőre is szívesen vesszük. Szerk. 140 *) Nagyon sajnáljuk, ha kivált az alsó derűs, olly egyénekkel szövetkezik, kik épen az ő érdekeiknek, melly a nép érdekeivel tökéletesen egybeforva van, soha sem voltak barátai. Szerk. **) Nagyon természetes, hogy aki elválasztatja magát, mégis fog jelenni. Egyébiránt bármennyire szerencsétlenségnek tartanók is, ha sok illy egyénekből állana az országgyűlés, azonban ha néhány ilyen szelleműek foglalnak helyet, abban épen nagy bajt nem látunk. Opposita juxta se posita magis elucescunt. Szerk. csak szellemi, hanem főleg anyagi tekintetben is igen jól tudják maguk részére felhasználni, — mire az alsóbb rendűeknek — ha boldogulni akarnak — előbb kiképezni kellene magukat.... Azonban reménylenünk lehet, hogy a törvény ez érdemben is meghozza óhajtott gyümölcsét,"midőn a szegényebb sem fog csupán azért, mivel nem gazdag, és származási fája vendégszobáját nem díszíti — igazságtalanul — képességhiányról vádoltatni. Őrseregünk összeírása, mind a mellett, hogy későn történt, mégis korán volt, mert még sem rendes tanító, sem fegyver, sem ruházatról gondoskodva nincs. Tudjuk hogy hazánkat mindenfelől vész lenyeli, azért kívánatos volna, hogy e részben a szükséges intézkedésekre nagyobb erély fordítlatnék, mert bizony az összeírt őrsereg tanítás fegyver nélkül nem nagy csodákat fog tehetni. A választó képesek összeírásáról szóló törvénynek azon része, hol a rend tanácsai nem biró községekben a képességre vitelek , v. ehez hasonló kiterjedésű birtok, v. 100 pt t tiszta jövedelem kívántatik — az összeírásokban olly ferde magyarázatokra nyitott tért, hogy a földeket nem biró házas zsellérektől — most már házzal biró polgároktól — 2000 pártra terjedő vagyonbeli értéket követeltek — miszerint ezek közül csak igen ritka élvezheti ezúttal a választási jogot, mi annál fájosabb, mivel a születéséről nemes, valamint ez előtt, úgy ezúttal is vagyon birtok nélkül használja azt — mire sokan azt mondják, hogy „e bizony nem igazi egyenlőség“___ Az ország szükségeinek fedezésére szánt ingyen ajánlatok több helységekben az alsóbb rendű polgároknál is lelkes viszhangra találnak; igy például: Verőcze helységében 60 párt jött össze, mi nem sok ugyan magában, de ha minden helységből a proporlionek csak ennyi is jönne be, igen szép összegre szaporodhatnék ; s milly örömet okozott a beszedőknek azon szives készség, miszerint némelly szegényebb polgártársunk talán utcsó fillérét örömmel oda nyujtá. — De ugyan lehet-e nagyobb örömélvezetet képzelni is, mint midőn édes hazánk megmentésére, csekélységgel is kedves áldozatot tehetünk?! — Ugyan e szempontból indulva, miután haldokló félben levő jegyzői nyugintézetünknek mintegy 3000 vártra terjedő tőkéje van, mivel az illető tagok közül úgy is sokan kétkednek , hogy e csekély tőkénk nincs elegendőkép biztosítva, néhányan abban állapodtunk meg, hogy legközelebb jegyzői gyűlés tartását fogjuk sürgetni, midőn azon üdvös indítványt terjesztendjük elő, hogy ezen alaptőkénket 12 havi használatra — kamat nélkül t. i. — tegyük le a haza szent oltárára; s lelkes sorsosaink nemes érzetét ismerve, bizonyosnak tartjuk, hogy ezen korszerű indítványt hőn karolandják, mert egy részről édes hazánknak teszünk vele hasznos szolgálatot, más részről pedig tökéletesen meg lesznek nyugodva, hogy véres verejtékünk a legbiztosabb helyen van letéve. Árvái. Újabb fölszólitás a magyar kath. papsághoz az egyházi reform ügyében. — Minap a pestbudai papság indítványa hozatván szőnyegre, tetszett egy kanonok urnak, némelly azt pártoló egyháziak jelenlétében, felette ekkép nyilatkozni . Önök beszélhetnek a mit akarnak; a zsinat püspökei majd végeznek a mint nekik tetszik. Urak! magatok tudjátok , hogy reformunkban dogmákról semmi szó, — azért a püspökök ama szokott fegyvere , hogy őket a szentlélek tévé az egyház kormányára, ide korán sem kizárólag alkalmazható. Az egyházi fegyelmeknek a változó korral változniok szabad is, szükséges is, s mégis e részben a magyar egyház szinte két század óta pang. Azonban fájdalom , ha mi magunk nem mozgunk, nem állván ellent a tartandó zsinat, alig ha most is a régiek mellett nem maradunk, a kivánatainknak , legalább legnevezetesb , legfőbb pontjai, aligha nem fognak mellőztetni; pedig lehet-e nagyobb igazságtalanság, mint rólunk nélkülünk határozni? lehet-e nagyobb zsarnokság, mint bennünket olly fegyelmekkel lenyűgözni, mellyeket nem magunk alkottunk , sőt mellyek akaratunk ellen kovácsoltalak, gyártóikat azonban kevéssé, vagy épen nem szabályozzák, sőt malmaikra vizet hajtanak? S micsoda megyei zsinat is volna az, mellyben a megyei papságnak csak egy töredéke vesz részt? — S még is urak !épen ez fog történni, ha mi a tartományi zsinatot megelőzendő megyei zsinatokban csupán a püspökök, s néhány őket környező, nekiek hízelgő, s általuk teremtett kegyenczek által meghányás végett elénk rakott pontokhoz fogunk szorítkozni. — Urak! most van alkalmunk, ki tudja, lesz-e ismét egy pár századig? ha mi ezt most használni elmulasztjuk , utódaink méltán kárhoztatni fognak bennünket. Higyyétek, hogy elvben haza szerte, számos ezeren egyek vagyunk; — engedhetnék-e tehát magunkat a sokkal kisebb szám által legyőzetni, melly a nélkül is csak érdeke miatt ellenkezik velünk? — Lépjünk ki a nyilvánosság terére, mig még időnk van; szakadás ne legyen köztünk, s tegyük jelszavunkká Oberonnak ama mondatát: Nur wer das Licht nicht scheut, der ist mit uns verbrüdert. — Mi azért indítványozzuk:lör Hogy a megyei zsinatok tárgyául, mellyeket majd a tartományi zsinat a szavazatok többsége szerint megerősíteni fog, megye szerte ne csak azon pontok köröztessenek, mellyeket nehány önérdekes egyén szemel ki; hanem mind azok is, mellyek már hazaszerte hellyel hellyel, köztudomás szerint terveztettek, vagy még terveztetni fognak. — 2-or A körzendő pontok az esperességek gyűlésein meghányatván, titkos szavazatra bocsáttassanak, mellyeket az illető esperes, változás nélkül tartozzék a megye szék-shelyén tartandó főgyűlésnek újabb tárgyalás, de korán sem egyszerű félrevethetés végett beküldeni. E titkos szavazatot pedig urak azért, mert mint példákból tudjuk, némelly túlbuzgó, vagy buzgóknak látszani akaró esperesek, kerületi gyűléseiken azt viszik ki, ami nektek tetszik, a ná-