Nemzeti Ujság, 1848. január-április (42. évfolyam, 618-687. szám), Nemzeti, 1848. május-június (42. évfolyam, 1-43. szám)
1848-01-14 / 625. szám
625. szám 1848. Eleszetési díj félévre helyijén boriték nélkül házhoz küldve 5 ft, borítékkal 6 frt, postán hetenkint kétszer küldve 6 frt 24 kr, négyszer küldve pedig 7 frt 12 kr ezüst pénzben. Megjelenik minden kedden, csütörtökön, pénteken és vasárnap egyegy év. Lapunk mindennemű hirdetményeket fölvesz. Egyegy hasáb-sorért apró betükkel az ezüst kr. számittatik. Negyvenkettedik év. NEMZETI FILM. Alapító KUITSÁR ISTVÁN táblabiró, kiadja Özvegye. Péntek jan. 14. Kiöfizethetni minden cs. kir- postahivatalnál s helyben a szerkesztőségnél, holdkelt utca 488. szám alatt földszint a hivatalban. Tisztán írott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. Bérmentetlen leveleket csak rendes levelezőinktől fogadunk el. Névaláírás nélküli idegen kezektől hozzánk küldött tudósításokat semmi esetre sem közlendünk. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Országgyülési közlemények. (XXXI. kerületi ülés. Rövid közlések a XXXII. és XXXIll-ik kerületi illésekről). A törvényhozó hivatása. — Pozsonyi újdonságok. — Törvényhatósági tudósítások. Szatmárból. Bácsból (közgyűlések). Moldvát véreink ügye. — küllöld Sveicz. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Országgyűlési közlemények. Pozsony, január 8 - án. XXXI-ik kerületi ülés.A fölirat Niknak Pestmegye követe által történt módosítása után, — a módosításban foglalt „illető hatóságok 44 kitétel iránt, többek közt Babarczy Antal Csongrád megye követe azon észrevételt téve, hogy a nevelési és tanítási felügyelet jogviszonyainak szabatosb kifejezése miatt, az „illető hatóságok44 kitétel helyett, czélszerűbb lenne illy szószerkezettel élni: „a törvényhatóságok kihallgatásával az i 11 etö hatóságok rendelkezendnek.44 .Erre Kossuth Lajos Pestm. köv. felelé, hogy az „i 11 etö hatóságok 44 kiléteit azért akarja használni, mivel nálunk a közoktatás, és nevelés ügye, a különbféle valláskövetők szerint különbféle jogviszonyban állanak a törvényhatóságok és közkormányzás irányában; Így például a római katholikusok részéről befolyást gyakorol a nevelés, és közoktatás felügyeletére a helytartótanács, a protestánsoknál pedig az illető kerületi superintendentia, márpedig ez, a protestánsok azon jogaik és kiváltságaiknál fogva, mellyek szerint a nevelés és közoktatás ügyei fölött önmaguk rendelkezhetnek. — Ezért tartja teghelyesbnek a szerkezetben foglalt kitételt, mivel annak értelme szerint senki joga nem sértetik. E nézeteket osztván nagy részben — Bón is Samu Szabolcsin, kis, szemére veti Csongrádm. követének, hogy ez, valószínűleg csak azonczélból kívánja az „illető hatóságok kihallgatását,, nehogy valamiképen a consilium befolyása megszorittassék. Erre — Babarczy Antal Csongrádm. köv. válaszolja: mikép Szabolcs követe az ő nézeteit szándékosan magyarázza félre. S ez onnan is kitetszik, mivel szélén a consiliumot 44 nem is emlitette.Pest felvilágosításával megelégednék, hogy ez magyarázatul szolgálhatna azoknak is, kik itt a törvényhozás discussióját hallhatnák, — de minthogy ez nem úgy van, s az illy kifejezéseket részint félremagyarázhatni, részint a törvényhatóságoknak a nevelés fölött gyakorlott jogai megszorítását is szülhetné, azt véli, hogy indítványa nem épen alaptalan. Ezután, minda mellett, hogy itt ott szózatok emelkedtek Csongrád követének indítványát pártolók, a szerkezetben foglalt előbbi kitétel megmaradt.— Kossuth Lajos Pestm. k. a 4ik §-ra következő észrevételeket tett. Nem látván alapját annak, hogy a tengermellékre teli kivétel, Verőcze, Pozsega , és Szerémmegyékkel egy pont alá jöhessen, a tengermellékre ujat kíván, s a 4ik szakaszból egy külön 9-ik szakaszt illykép óhajt megállapittatni: „A magyar tenger mellékén pedig, a 6, 7, s 8-iklusokban foglalt kivételek eseteiben, mig a törvényhozás máskép nem rendelkezettdik, az ott eddig is gyakorlatban volt olasz nyelv használata meghagyatik.s4 Ezen §-ra nézve, B u c c a r i követe Schmich Bertalan,az indítványt elég világosnak nem találván, a magyar tengermellék különös helyhatósági viszonyainál fogva más szerkezetet óhajt, mellyel csak azért nem indítványoz, mert nem tud jól magyarul, s collegájára Fiume követére bízza. — Privczer István Fiume követe körülményes leírását adá az ottani állapotok s helyviszonyoknak, megemlítvén, miszerint az olasz nyelv csak az alsóbb fórumokon van használatban, a feljebbviteli fórumokon pedig eddig a diák használtatott. —előadó,miszerint Fiume önálló és Horvátországhoz nem tartozik, hanem mint kapcsolt rész a magyar koronához, sat. sat. — előadá még továbbá küldői kívánságát, s végül nyilatkoztaté, hogy ha a felsőbb fórumokon is be akarják hozni az olasz nyelvet, ezzel tökéletesen megelégszik. — E közben Verőczemegye követe ismét nyilvánitá, hogy küldői részéről , a 4-dik §-t szinte el nem fogadhatja. —• miután Buccari követe, ismertetését adá a tengerparti kerületek törvényszékeinek, s egy szerkezetet is olvasod fül, melly szerint az eddigi gyakorlatban volt diák nyelv helyett is az olasz lenne használandó. Ezután Horvátország követe is szót emelvén kijelenté, hogy mivel küldői nem csak Fiumét, hanem az egész tengermelléket is Horvátországhoz tartozónak vélik, erre nézve a magyar nyelv, és nemzetiség ügyében hozandó törvényeket a szerint kívánja irányitatni, a mint azt Horvátország helyhatósági jogai kívánják. — Nem tagadhatja ugyanis Fiume kerülete , hogy neki a kapcsolt országok gyűlésén széke és szavazata van , mellyel gyakorolni is szokott. De bizonyítja ezt úgymond az 1747—ki septemb. 17-ről szóló rescriptum is.—Erre Bónis Samu Szabolcsinak. Mi nyomatéitól sem tulajdonítván a Horvátország követe által fölhozott jogigényeknek , — a tengerpartra nézve csupán az olasz nyelvet javallá ki tétetni. — Utána emelt szót: Kossuth Lajos. Óhajtaná, hogy midőn ezen tárgyak előfordulnak, a horvát követek ne mennének, mindig azon aquisitionalis terrénumra, miszerint az érd. köv. urak egész hódításokat akarnának tenni. — Nem tudja, hogy mit gondoljon az ember, midőn látja, hogy némellyek a spalatrói archidiakonus homályos krónikája alapján — mellyet egyik hitelesnek ismer, a másik pedig nem — azt akarják bebizonyitni, hogy Horvátország Kálmán király alatt úgy egyezkedett Magyarországgal, miszerint az Magyarországhoz tartozó ugyan, de attól független legyen, miből ismét, azt akarják következtetni, hogy a horvát tartománygyűlés nem függ a magyar országgyűléstől, minek bizonyitgatására még továbbá törvényeket is idéznek elő — kikapva ezeknek szövegéből egy egy darabot, vagy mint az ismeretes vásári anecdotában mondatik: egy garas árát a közepéből mellyek egészben véve ép ellenük bizonyának. Aztán privilégiumok s resolutiok idéztetnek — mellyek különben sem bírnak törvényes erővel. — Azon időben, midőn Mária Theresia Fiumét Magyarországhoz csatolta, megkérdeztetett a horvát consilium, hogy hozzá tartozik e Fiume___s ez egyenes felelettel kijelenté , hogy nem figyelmezteti az érd.követet, hogy ne menjünk mindig e tárgyra vissza. — Másik észrevétele a fiumei követ megjegyzésére vonatkozik, melly ellen azért nyilatkozik, mivel úgy látszik, hogy e részből igények formáltatnak, mellyek Fiumét nem illetik. E részben a dolgok tisztába hozatalára jónak vélné, ha a Fiumét érdeklő pont szerkezetének javítását szokás szerint a jegyzőre bíznák, ki azt fölteendi a kívánt modorban. — Áttér innen Verőcze követének nyilatkozatára, mellyet az a törvényjavaslat 4-ik §-ra tett, — s erre megjegyzi, hogy az érdemes követ urnak e nyilatkozatát annál inkább sajnálja, minthogy ugyancsak az érdemes követ ur atyja egészen ellenkezőt védelmezett egykor, s Verőcéének mostani főispánja, mint Baranya megye követe egészen más vélemény mellett harczolt, mint a követ ur. Pár nap óta Pozsega megye követétől is, sok ellenkező nézeteket hallánk a magyar nyelv tárgyában, — csak az a kár, úgymond, hogy ő, s azok, kik vele egy véleményben vagynak, nem figyelmeztek arra, mikép azon nézetek már milliomszor elmondattak, s hogy azoknak olly gyakori fölemlitése már most fölösleges. Ennek támogatására fölhozza szónok, hogy a kapcsolt tartományok részéről ezen viszálkodások megszüntetése végett olly intézkedések történtek az 1832diki országgyűlésen, hogy mindaddig, míg csak a kapcsolt országok, s Magyarhon között fontorgó kérdéses jogviszonyok, és nehézségek tisztába nem hozatnak, minden olly nevezetek elmellőztessenek, mellyek az orsz.gy. tanácskozásokat megzavarnák. Figyelmezteti tehát az i lelő követ urakat, hogy minden olly igényekkel hagynának föl, mellyek iránt különben is más úton történnek végelintézések, és ne érnntenék föl mindenkor ezek miatt azon törvényczikkeket, mellyek különben is tudják már. Szóló egyszersmind nyilvánítja, hogy négy ívnyi törvényczikkeket is kész azok fejére olvasni, kik nem hiszik, hogy ama megyék, mint Verőcze, Szerém, Pozsega, stb nem tartoznak Slavoniához. Hanem mindennek nem látja most idejét. Emlékezteti mindazáltal egyre a követ. urakat, hogy t. i. azon vármegyék ügyében, mellyek az 1715: 90dik t.czikk értelme szerint Slavoniához visszakapcsoltattak, midőn szintén vitatkozások jöttek létre, a horvátországi protonotarius kiegyenlítő szellemben azt mondá: „tegyünk olly kifejezést, melly mind a két részt megnyugtatja s így ajánlá azon kifejezéseket „Salvis juribus Regni, et Salvis juribus Banalitas.“ — Azóta az idők megváltoztak , stb Arra nézve, hogy ha a kapcsolt tartományok, s Magyarhon jogviszonyai közt nehézségek s bonyodalmak állnak elő, azt feleli: mikép azok elintézése, a magyar országgyűlésre tartozik. Példát hoz föl szónok erre, Horvátország történetéből, amellyből megmutatja, hogy egykor a horvátok maguk közt is összeszivódván, ügyeik elintézését szinte a magyar országgyűlésre bízák. A kapcsolt részek követei tehát hiába hivatkoznak statutárius jogaikra, mert valamint máskor is, ezen hon országgyűlésén történtek, azok bonyodalmának elintézései , nem pedig a tartományi gyűléseken , v úgy a nyelv ügyében is a magyar törvényhozásnak kell fölöttük rendelkezni, miután maguk sem tudják, hogy mellyik legyen valósággal nemzeti nyelvük. — Az ingerültség elemzésébe nem akarván bocsátkozni; ezután előadásának lényegét abban fejté ki, hogy Pozsega, Verőcze és Szerém követeinek nem hogy óvásokkal előállani, hanem inkább meg kellene köszönniök a 4dikt-as alkotását. — Hogy ezután a kapcsolt részek irányábani alkotandó törvényeknél, milly kifejezéssel élne a törvényhozás, azt véli, hogy midőn sem a kapcsolt részek illyképi elnevezése nem lenne czélszerű és alapos, sem pedig Horvátországot a kép nem nevezhetni. A legjobb volna megmondani mindenkor tisztán a territóriumot, miről rendelkezés történik. Olly méltányossággal kíván egyszersmind az említett megyék iránt viseltetni, hogy azok ne köteleztetnének törvényesen, magyar fölirást használni pecsétükön. — Szónok után Asztalos Pál Marmaros 2. követe azon kijelentését , hogy mi lenne abból, ha minden vidékek s kerületek maguknak külön önállást követelnének az anyanemzet nagy családjában, s igy ma holnap Marmaros is azt mondhatná, hogy ő nem Marmarosmegye, hanem Marmarosország sat. sat. — Bernát Zsigmond Ungm. köv. váltotta föl, ki fölszólítván a megyék követeit, hogy az administratori sérelmekkel foglalkozó választmánynak adnák be mielébb a szükséges adatokat Asztalos Pál választmányjegyzőnek, — előadá egyszersmind, hogy legközelebb, midőn a KK. és RR. czélszerűnek tartandják, — a népképviseletről teendi meg indítványát. Ezzel az ülés, miután az idő jól elhaladt, bár még számosan valának fölszólalandók, az elnökség által eloszlattatott. Előleges rövid közlés. XXXH-dik kerületi ülés. Január 10-kén. (Elnökök Pázmándy Dénes Komárom, Bükk Zsigmond Borsod m. k.;jegyző: Szabó Miklós Vasm. k. Tárgy: a magyar nyelv és nemzetiség, utóbb az erdélyi részek visszakapcsolása.)A magyar nyelvről szóló törvényjavaslat 4dik §a oda módosíttatott, hogy a tengermellékről egy külön a 9dik §. rendelkezzék , mellyben ez municipiuma körében az olasz s illetőleg latin nyelv használatában meghagyatik,de a magyar municipium, kormányszékek s a többivek levelezését magyarul folytatni köteleztessék. A 75. §ban a kapcsolt részekbeni „megyei fő kormányzók 44 helyébe „főispánok44 tétettek.— így ezen törvényjavaslat befejezve lévén , a verificationalis kérdéssel kapcsolatban a részek vissza nem csatoltatása hozatott a két. elnök által napirendre. Ennek folytán pedig fölolvastatott egy több száz névaláírásokkal ellátott és a két RRk táblájához intézett, azon részek visszacsatolását sürgető kérelemlevél. Mire Kossuth L. Pest máodik követe a már két héttel ezelőtt e tárgyban bejelentett indítványára hivatkozva , kérte a RRket, hogy ezt ez alkalommal elfogadni szíveskedjenek. S miután már a tanácskozások hosszúra haladtak, az indítvány tétele ugyan elfogadtatott, de másnapra halasztatott. A XXXIIIIk kerületi ülésben jan. 1 ikén Bükk Zsigmond (Borsod) mint kerületi elnök , két petitiót mutatott be,mellyek egyike Pest városa több polgárainak aláírásával a szab. kir. városok ügyében kiadott kormányi törvényjavaslatra észrevételeket — foglalván magában, — fölolvasatlanul a petitionális választmányhoz utasittatott azon hozzáadással, hogy az kinyomatván, a kir. városok rendezésének tárgyalásakor a rendek használatára szétosztassék. A másik,melly a vukovárfiumei vasut-társaság bizottmányának kérelményezését tartalmazván, fölolvastatortt, s véleményadás végett azon választmányhoz utasittatott, melly a finantialis operatiók előkészítésével van megbízva. Olvastatott ezután a verificationális választmány jelentése, mellynek folytán, Szemere Bertalan (Borsodi B.) indítványozd, miszerint a tábla határozatilag mondaná ki, hogy mindazok, kik