Nemzeti Ujság, 1848. január-április (42. évfolyam, 618-687. szám), Nemzeti, 1848. május-június (42. évfolyam, 1-43. szám)

1848-05-30 / 18. szám

Megjelenik minden kedden, csütörtökön, pénteken és vasár­nap egyegy év. Lapunk mindennemű hirdetményeket fölvesz; egyegy hasáb-sorért apró bellikkel öt ezüst kr. számittatik. Előfiztetési dij félévre helyben boríték nélkül házhoz küldve 5 ft, borítékkal 6 frt, postán hetenkint kétszer küldve 6 frt 24 kr., négyszer küldve pedig 7 frt 12 kr. ezüst pénzben a­vatalban. Kedden május 30 án 1848. ALKOTMÁNY. NEMZETISÉG. Előfizethetni minden postahivatalnál s helyben a szer­kesztőségnél Zöldkert utcza 488. szám alatt földszint a hi­negyvenkettedik év. 18. szám. SZABADSÁG. EGYENLŐSÉG. POLITIKAI HÍRLAP. Előfizetési hirdetés. Azon hazafiaknak, kik a „NEMZETI“ politikai hírlapra a jövő (július- decemberi) félévre előfizetni kivánnak, ezennel jelentjük, miszerint e lap ezentúl (hétfőt kivéve) mindennap egyegy évén fog megjelenni. Előfizetési dij félévre Budapesten házhozhordással 6 fr., borítékban 6 fr. postán borítékban hatszor küldve 8 fr., kevesebbszer küldve pedig 7 fr. pp. Pesten előfizethetni zöldkert utczában 488-ik szám alatt földszint a kiadó­hivatalban, vidéken minden postahivatalnál. PROGRAMM. A legközelebbi hetek alatt, több hirlap-programm merült föl a közönség előtt; szabad legyen ezek sorát nekem is nevelnem. ... A cabinetek titkos műhelyében készült több százados kapcsok, mellyek az európai emberiséget, úgy bel, mint kü­l­politikai viszonyaikra nézve, a társadalomban fogva tarták, az emberiség szabadságra s önállásra törő geniusa által szétszakitvált . . . s a nemzetek sorsa ez által az ujá alakulás ideiglenességi vonalára emeltetett. . . . Ez Európának jelen képe. ... Visszaemlékezések merültek föl, a történet lapjain rég elfeledett nemzetek eseményeinek tengeréből . . . s örökre elenyészettnek vélt nemzetek, mint megannyi egymást fölfaló szörnyek tűnnek elő, nemzeti függetlenségük elavult követeléseivel. . . . Ez az osztrák birodalomnak jelen állapota .... E kettős viszony szövevényei hálózzák Magyarországot . . . . e hálózatból kell a magyarságnak kibontakoznia ..... választása csak kettő: önálló szabad nemzet, vagy elnyomott szolganép! . . . Ne titkoljuk magunk előtt: Magyarország épen azon ponton áll most, hol ezelőtt 848 évvel I-s. István király alatt állott. . . , valamint akkor, úgy most is éhes szemmel s látott torokkal lesik a szomszéd nemzetek a kövér prédát s alig várják az időt, hogy rajta megosztozhassanak . . . s valamint akkor bent a pogány lázongók dühös vad csoportjai, úgy most a külön nemzetiségek dúlnak ! . . Az emberiség érdekei, és az ezek fölött határozó politika, bár mint változzanak is alakjukra nézve az idő­s fejlődő szellem körülményeihez képest, de lényegileg min­dig ugyanazok maradnak. Innen, teljes meggyőződésem, hogy csak azon politika tarthatja meg Magyarországot s adhat jövendőjének stabilitást, a melly politika megtartotta s jövendőjét állan­dósította I­só István alatt. Miből állott e politika? . . . Az akkori időben élő legcivilisáltabb nemzeteknek és kormányaiknak a magyar érdekbe vonása s szoros szövetség velük; a bellázongóknak pedig minden alkudozás és engedmény nélküli tökéletes elnyomása. Magyarországban csak ez lehet ma is a nemzeti politika. ... Én tehát e vonalról fogom tekinteni, tárgyalni és bírálni a fejlődő eseményeket; önállólag, semmi felekezetnek alárendelten, egyedül keblem istenének sugallatát követve s hazám érdekét tartva szem előtt. . . Igyekezni fogok a külföld minden mozgalmaira önálló czikkekben figyelmeztetni hazámfiait, fölhívni a kormány éberségét s fölmutatni tehetségem szerint azon előnyt vagy hátonyt, mi ezekből hazánkra háromolhatik,s törekedni fogok minden legkisebb érdek fölkutatására, melly a mivelt külföldet, s különösen déli és nyugoti Europa nemzeteit, úgymint délkeletet hazánk iránti rokonszenvre ébressze s velünk közügybe vonja. . . Belügyeinket illetőleg, a sanctio pragmatikát úgy tekintem, mint melly a körülményekből fejlett ki, a körülmények és nemzeti hűség által állott föl eddig, s mellynek további fönmaradását ugyan ezen körülmények és a nemzeti hűség még ma is egyiránt követelik .... azonban a királynak állandó székhelyét csak Duda vagy Bécs falai közt tekinthetem a magyar nemzet érdekével összeegyeztethetőnek. Rövid ideig lakhatik bár­hol is a magyar király, de állandó székhelye csak e két város lehet. A jelen ministérium irányában tökéletesen függetlenül fogok állani . . .parányi erőm teljes készségével pártolni fogom minden rendszabályait, mellyek hazánkban a rend és béke helyreállítására, az ország biztosságának szilárdítására, s ezek által a forgalom és ipar emelésére szolgálandnak ... de más részről — a közvéleményben személyük iránt nyilatkozó kegyelet és bizodalom részakarata megingatása nélkül — önállólag fogom birálni minden olly eljárásukat, mellyek netalán elmulasztás, vagy czéltévesztő rendszabályok által a nemzet jelen állását, vagy jövendője fejlését, bár mi csekély részben is compromittálhatnák. . . . Ellene leszek minden olly concessioknak, melly a magyar hazának különajku polgárai által, az egy és osztatlan Magyarországi, ennek törvényhozó hatalma, s végre­hajtó kormánya ellenében követeltetnek . . . Magyarországban csak egy és pedig magyar törvényhozás s magyar kormány lehet . . a külön ajkú polgárok, részesülve a magyar tör­vényhozásnak és kormányzásnak, a magyarokkal közös minden jótéteményeiben, elégedjenek meg azzal, ha tűzhelyeiknél, iskoláikban és különösen horvát társaink a maguk házi kormányzási körükben saját nyelvüket művelhetik és használhatják. . . . Nincs példa reá a világon, hogy egy korona és egy alkotmány alatt élő külön ajkú népek közt ez máské­pen történhessék. . . . Alkotmányunk megalapításánál, fő törekvésem az leend, hogy az minden egyes érdekek lehető kíméletével, de ezeknek nem alárendelten Magyarország jövendő nagysá­gának századokra terjedő építménye legyen . . . igyekezni fogok tehát a hazafiak fő figyelmét oda fordítani, hogy a civilizált nemzetek kísérleti példáin okulva, a­mit az emberi ész és tapasztalás eddig, a szabadságnak, rendnek, s az ezekben gyökerező közjólétnek alkalmas alakjául ismert és elfogadott, hazánkba is átültettessék . . . innen ellene leszek min­den a civilizált nemzetek polgárzati életében szokatlan, uj kisérleti formának, ha mindjárt hazánk legnagyobb tekintélyeitől jönne is az; ellene leszek különösen minden olly formák­nak, mellyek nemzetiségünket veszélyeztethetnék, vagy az ellen, a külön ajkú polgárokat, még inkább irigy ellenségeskedésekre bujtogathatnák . . . Teljes meggyőződésem, hogy alkotmányunk alapjának, a tiszta democratiának kell lenni . . A szláv elemek — talán a lengyelt kivéve — az absolutismus, vagy aristocra­­ticus alkotmány felé törekednek, míg nyűgöt és dél a tiszta democratiát fogja kebelében megalakítani . . . nekünk a két utóbbi lehet csak szövetségesünk, s e szövetségre egyik leg­erősebb kapocs lesz­ alkotmányunk. E democraticus monarchiában fog feküdni legnagyobb erőnk; ez lesz legerősebb fegyverünk a szláv törekvések ellen; miután a tiszta demo­­cratia által egy uj virágot fogunk tűzni a szabadság civilisatiojának kebelére, melly rokonszenvének melegével, meg fogja óvni e virágot a hideg é­­szak hervasztó szelétől. . . Az eltörlött úrbéri tartozások kártalanítását, és pedig minél előbbi kártalanítását, Magyarország földmivelési iparának, mint kereskedésünk legfőbb ágának, fő emeltyűjéül tartom, s teljes meggyőződésem, hogy e nélkül hazánkban, a civilizált magyar rész tönkre tétele mellett, sem nagyobbszerű financziális operatiókat, sem közhitelt, sem élénk köz­forgalmat elő nem idézhetünk. Ezeket: „Nemzeti politikai hírlapom irányáról előlegesen tudatni a t. hazafiakkal szükségesnek tartottam. . . Hosszas kimerítő programotokat napjaink izgatott szel­leme­s rohanó eseményei jelenleg meg nem tűrnek, csekély magam s elvbarátim folytonos működései úgy is a legkimerítőbb programot leendnek.” A „Metyzeti már a jövő június hó 1-jétől kezdve hetenkint hatszor fog, előlegesen csak a mostanihoz hasonló nagyságú egy egy ivén, megjelenni. . . Ha tisz­telt polgártársaim bizalma, olly karba helyezteti, hogy tágabb körre terjeszkedhetem, akkor ugyan a feljebb hirdetett előfizetési árért, olly terjedelmet kívánnék adni lapomnak, hogy az a mivelt külföldi lapokkal bátran versenyezhessen. — Illucz Oláh János, a „Nemzeti“ politikai hírlap felelős szerkesztője. Átvétel a „Pesti Hírlapból.“ Hivatalos rovat. Hivatalos értesítések a belü­gyministe­­r­i­u­m­b­ó­l. 1. A belügyminiszer szükségesnek találván, hogy a népnek az uj törvények valódi, értelme könnyű és nép­szerű modorban megmagyaráztassék, s ekképen az annyi­féle félreértéseknek, csábitgatásoknak eleje vétessék, Vas Gerebennel népies könyvecskét iratott, és azt 25.000 pél­dányban a törvényhatósági elnökökhöz kiosztás védett, szétkü­ldötte. Több czikkel: közös teherviselés, urbér, egyenlőség, nemesség, nemzetőrség. Ugyanaz oláh, tót, ráez slb nyelvre is, e nyelvek géniusához alkalmazva, lefordit­­latik, és el fog küld üzletni. II. A törvényhatóságokhoz. A katonaságnak hadilábra tett állítása tetemes költ­ségében van az országnak. Szerfölött szaporodnak ezen költségek akkor, midőn valamelly kicsapongásnak megza­­bolázása végett a katonaságnak egy helyről más helyre való átszállítása szükséges. A kormánynak kötelességében áll egy részről meg­óvni az ország békés lakóit az illy rendkívüli terhek vise­lésétől ; más részről a büntetésnek egész súlyát éreztetni nemcsak azokkal, kik féktelenségek elkövetésében talál­tatnak, hanem azokkal is, kik a törvény elleni merényeket gátolni elmulasztották. Jelenben a közcsend és bátorság föntartása minden hazafinak szent és magától el nem távolítható kötelessége. Ezeknél fogva rendelem a következőket: 1. A megháborított közcsend helyreállítására fordított katonaság élelmezési és szállítási költségeinek, úgy napi­­díjjainak megtérítése a törvényes ítéletnél fogva vétke­seknek találandó egyénekre háramlik. 2. Ha ezeknek vagyonaiból a fölérdeklett költségek ki nem telnének, s a vizsgálatból kitűnnék, hogy a vétkes tett elkövetőjét a város vagy helység lakosainak erélyes

Next