Nemzeti Ujság, 1848. január-április (42. évfolyam, 618-687. szám), Nemzeti, 1848. május-június (42. évfolyam, 1-43. szám)
1848-06-01 / 19. szám
Csütörtökön junius ALKOTMÁNY. NEMZETISÉG. Irén 1848. Negyvenkettedik év. 19. szám. m SMZÖTT SZABADSÁG. Megjelenik minden nap, hétfőt kivéve egyegy ív. Lapunk mindennemű hirdetményeket fölvesz; egyegy hasáb-sorért apró betűkkel öt ezüst kr. számittatik Előfizetési dij félévre helyben boríték nélkül házhoz küldve 5 frt, borítékkal 6 frt; postán borítékban hatszor küldve 8 frt ; kevesebbszer pedig küldve 7 frt pengőben. Előfizethetni minden postahivatalnál s helyben a szerkesztőségnél Zöd kert utcza 488-dik szám alatt földszint a hivatalban. Előfizetési hirdetés. Azon hazafiaknak, kik a „NEMZETI“ politikai hírlapra a jövő (július-decemberi) félévre előfizetni kivánnak, ezennel jelentjük, miszerint e lap ezentúl [hétfőt kivéve] mindennap egyegy íven fog megjelenni. Előfizetési dij félévre Budapesten házhordással 5 fr., borítékban 6 fr., postán borítékban hatszor küldve 8 fr., kevesebbszer küldve pedig 7 fr. pp. Pesten előfizethetni zöldkert utczában 488-dik szám alatt földszint a kiadóhivatalban, vidéken minden postahivatalnál.____________________________ Pest május 3-k én. Néhány nap előtt mondá Peer Robert: „ha a németek tőlem tanácsot kérnének, azt javasolnám nektek, hogy legalább hat hónapig, míg belügyeiket tökéletesen el nem rendezik, külpolitikárok beszédet ajkukra se vegyenek.“ .. E néhány szó újabb tanúsága az angol józan észnek, melly soha sem tér le a természetes egyszerű okoskodás vonaláról, s politikai axiómait, nem methaphisicából, hanem a dolgok practicus lényegéből meríti... Mi is lehet természetesebb, mint hogy addig, mig valaki saját házi ügyeit el nem rendezi, beavatkozók másokügyeibe. Peer Robert szavai nem csak a németekre, de reánk magyarokra is tökéletesen alkalmazhatók, s alig lehetne reánk nézve nagyobb szerencsétlenség, mintha jövő nemzetgyűlésünk szerepelni kívánna a külpolitikában s igy kizárt kártyáival a külnemzetek féltékenységét vagy irigységét fölhíva, nemzeti jövendőnket, mielőtt alapját letettük, s a letettet megszilárdítottuk volna, compromittálná......... Valljuk meg, hogy mióta a magyar Európában letelepedett, daczára ezredéves alkotmányos életének, valódilag soha sem kormányozta önmagát, mert, vagy nagy királyainak szilárd keze tartotta féken; vagy ha illyek nem voltak , egyes oligarchák nagyravágyásainak lett bábjátéka , míg végre ez által a bureaucratia sorvasztó cabinetjének martalékává vált. Önkormányzásunk még igen gyönge növény, élete még nem is hónapok, de hetek után számittatik; s hogy hosszú életű lehessen, gondos ápolásra van szüksége, és pedig a rend és béke karjainak ápolására. Mint uj nemzet, az önkormányzással biró civilizált népek társaságában, ajánlásra van szükségünk , s legjobb ajánló levelünk magunk viselete leend ... meg kell kedveltetni magunkat e társaságban; igyekeznünk kell, ne valahogy visszataszító legyen első föllépésünk s kiutasítsanak a társaságból. Ajánló levelünket tetteink fogják írni, s a kéz, melly e tetteket igazgatja , nemzetgyűlésünk leend___helyén látjuk tehát, hogy május 25-i czikkünkben tett ígéretünknek , a jövő nemzetgyűlés főteendőit illetőleg, egy részét ez alkalommal beváltsuk. Kimondottuk már többször, hogy a magyar alkotmányt tisztán democratainak akarjuk, akarjuk pedig ezt nem épen azért, mintha egy aristocraticus felső házban s egy széles basisu democraticus alsó házban, a szabadságot s nemzeti önállóságot és jólétet biztosítva nem látnak; habérul azért, mert hazánkban — főleg az ősiség eltörlése után — nem létezik semmi alap, semmi institutio, melly független aristocratiát biztosíthasson... Neveknél és czimeknél semmi egyéb nem maradt hátra a múlt hongyűlés után, már pedig név és czim önállást senkinek sem ad, sőt még azt is veszélyezteti, ami ezek nélkül megvolna. Részünkről, még azt sem akarjuk kétségbe vonni, hogy a magyar s egyéb e hazát lakó néptörzsek természetével sőt nemzetiségünk érdekében is, egy kis felsőházi aristocratia jobban meg ne egyeznék, mint a tiszta democratia, miután a magyarnak nagy részben meg van ezen, az angollal közös, hiúsága... de mint feljebb is mondok, nincs semmi alap, semmi institutio, melly hazánkban független aristocratiat biztosíthasson, a jelen kornak pedig nincs többé anyaga, mellyből aristocraticus institutiokat faraghasson. Tisztán democratainak kell tehát lenni uj alkotmányunknak; de hogy ez lehessen, és pedig állandó és szilárd lehessen, félre kell dobni magunktól mind azon szélsőségi s a nemzeti becsülettel meg nem férő kicsapongásokat, mellyeket az 1789-i franczia forradalom, a legszentebbre, a nép nevére, ocsmány bélyegkint reá sütött. Sehol sem feküdt isten áldása, az olly forradalmon, hol a népek akaratának legmagasztosabb ferségi manifestatioja, ahelyett hogy egyesek személy és vagyonbátorságának fő palládiuma legyen, a spoliatiok és vad terrorismus gyáva munkájába fárasztotta ki magát!... Nemzetgyűlésünknek fő feladata, miszerint megmutas- sa, hogy a nép, érett az alkotmányra; hogy a népnek becsülete van, és hogy a nép nem viczkándozó gyermek, de szilárd jellemű s józan eszű férfiú, ki midőn maga érdekeit szem elől soha sem téveszti, egyszersmind soha sem zsarnokoskodik mások érdekei felett. Nemzetgyűlésünknek, komoly pillanatot kell vetni a társaság rétegei közé, s a megsértett érdekek sajgó sebeit nem még jobban felszaggatni, de hegeszteni kell. Olly helyzetben vagyunk, hol senkinek sem szabad éreznie, hogy külön érdeke van a nép érdekétől. Innen igyekeznünk kell, hogy legelőször is a hatalmában, befolyásában és vagyonában megsértett egyházi és világi volt aristocratia a dolgok uj helyzetével tökéletesen kiengeszteltessék.... s e kiengesztelés által azon áldozatnak önkényt megnyeressék, mellyet nemzetünk criticus állapota e hazának minden fiától egyiránt követel. Mikép történjék ez meg —■ nehogy czikkünk hosszúra terjedjen — erről jövő alkalommal. Átvétel a „Pesti Hírlapból.“ Hivatalos rovat. A földmivelés-, ipar- és kereskedési minisztertől. Valamint a nemzeti gazdászat minden ágaiban, úgy a kereskedés ügyében is csak úgy reménylhető a kellő siker, ha az illető miniszer folytonos egybeköttetésbe teheti magát szakbeli értelmességekkel. E czélnak elérésére, a kereskedést illetőleg, szükségesnek találtatott kereskedői kamarák fölállítása. E kamaráknak mikénti életbeléptetésére, alapszabályainak kidolgozására egy bizottmány alakítása rendeltetett, mellynek ezenfelül addig is, míg a nevezett kamrák létrejönek , hivatása lesz, részint a kereskedési minister által elébe terjesztendő kérdésekre véleményt adni, részint pedig alig tervezetes javaslatokat készitni, mellyek kereskedésünk fejlesztésére s virágoztatására irányozzák. Az említett bizottmány elnökletével Valero A. bízatott meg, többi tagjaiul szinte olly férfiak fognak kineveztetni, kiknek szakbeli képzettségére a fölmerülendő fontos kérdések megoldásában biztosan lehet támaszkodni. A hadügyministeriumból fölhívások. I. Minthogy a haza honvédelmi érdekében a magyar Ludovicaeum hadi akadémia fölállítása mindinkább szükségessé válik, fölhívom mindazon hadi és más rendbeli egyéneket, kik e tekintetben magukban képességet érzenek, hogy a nevezett hadi akadémia fölállithatására, e hon törvényeihez, népe jelleméhez, szokásaihoz mért javaslataikat , nekem mielőbb beküldeni szíveskedjenek. Pest, május 29-kén 1848. Mészáros Lázár s. k., hadügyminister. II. Ezennel fölszólítom és fölhívom mindazon hadi egyéneket, kik a hadi ujonczállítás összeírásainál foglalatoskodtak, vagy magukat e szakban képeseknek érzik, hogy Magyarország törvényeihez, népi jelleméhez és szokásaihoz alkalmazott ebbeli nézeteiket, nekem mennél előbb javaslatképen beküldeni szíveskedjenek. Pest, május 29-kén 1848, Mészáros Lázár s. k., hadügyminister. III. Ezennel fölkérem mind azon egyéneket, kik velem bármi hivatalos vagy magánügyekben értekezni kívánnak, hogy ezentúl Budára Ottinger őrnagyvezér szállásán tartandó értekezési hivatalos szobámban délelőtti fél 10 és 12 óra közt legyenek szívesek fellőni; ellenkező esetre teendőim halmaza miatt, értekezési látogatásukat el nem fogadhatnám. Budapest, május 29-kén 1848. Mészáros Lázár s. k., hadügyminister. IV. Miután a hadi határ-végvidék igazgatása, különös szakértő egyéneket igényel, ennélfogva a magyar had- ügyministeriumban e végett külön szakosztály fog fölállíttatni, és abban az ottani igazgatásban már jártas szakértő egyének fognak alkalmaztatni. Pest, május 28-kán 1848. Mészáros Lázár s. k., hadügyminister, V. Asztalos Sándor, Stojanich Miklós és Liptay (Hrobony) Ferencz főhadnagynak, — Rodiczky Eduárd, Babinszky Alajos alhadnagynak , — a rendes honvédsereg első zászlóaljához, — úgy Elekes Ferencz álgyu—tűzte— lephez szinte hadnagynak ministerelnök ur által kijelöltetvén, — ennek következtében ezennel oda utasittatnak, hogy addig is, mig nádor ő fönsége által megerősittetnének, érintett honvédsereg osztályában illető állomásaikat elfoglalandók, magokat illető parancsnokaiknál teendő bejelentés végett — rendeletem átvételére Korponai János titoknokomnál haladék nélkül jelentsék. Budapest, május 29-kén 1848. Mészáros Lázár s. k. hadügyminister. Pest, május 30-kán. A ministerelnök részéről, azon honvédelmi hazafias ajánlatok, mellyek nála bejelentettek, jelesen Karlovszki Zögmond 100 pft, Simon Florent 100 frt, Tisza Lajos 500 frt, s Korponai János 30 arany súlyú emlékpénze, befizetés végett az illető helyre utasittattak; Szalacsi István erdélyi polgártársunknak pedig készpénzben áttett 100 Pftnyi küldeménye a kincstárhoz térítvény mellett letétetett. Értesittetnek egyszersmind azon lelkes hazafiak, kik a honvédelem szent czélját önkénytes adomány vagy kölcsön útján gyámolni ajánlkoznak, s ajánlataikkal a miniszerelnökségnél jelentkeznek, miszerint készpénzbeli áldozataikat a budai kincstár fő-űzető hivatalánál, arany-ezüstjeidet pedig ugyanott a beváltóhivatalnál tegyék le az illető nyugtatványok vagy kincstári utalványok mellett. Jegyzéke azon ajándékoknak és kölcsönöknek, mellyek a pénzügyi ministerium által kibocsátott fölszólitás következtében a hazai kincstár fölsegélésére, részint a budai főpénztárnál, részint a pesti arany és ezüst beváltóhivatalnál készpénzben és ércznemüekben f. hó 27-kéig történtek: 1) Budán a) ajándékul beadtak ezüst pénzben: a czeglédi község 663 frt 10 krt (ezenfelül ajánlott 400 mérő gabonát, 300 akó bort és 70 mázsa gyapjút) a budai csizmadia ezéh 51 frt, Fogarasi János 6 frt 15 frt, s ugyananynyit ajánlott havonkint 3 éven át; a budai takarékpénztár 1600 pfrt, Kecskemét városa 8000 pfrt, Tisza Lajos 500 pfrint , aranypénzben pedig Fogarasi Erzsébet 45 pfrt. b) Kölcsönül adtak ezüst pénzben: Bába Molnár András czeglédi lakos 2000 ft, ugyanő aranyban 99 ft, a czeglédi kórház 260 ft, Heinrich Fridrik és István 4600 ft, gr. Batthyány Lajos 1000 ft, Ilkey Sándor 3000 ft, Vállas Antal 1000 ft, Koppi József 200 ft, a pesti vakok intézete 200 ft 2) Pesten az ajándékul ezüst pénzben: Samuel Alajos 155 ft 11 krt, érezértékben pedig 140 ftot, Pest városa 4542 ft 54 krt, és aranyban 22 ft 30 krt, újabban ugyanaz 5003 ft 37 krt, és aranyban 85 ft 30 krt. Érezértékben: Reisinger János 86 ft 21 kr, Derra Anastáz 97 ft 42 krt, Hegedűs Kristóf 64 ft 40 krt, Schulek Ágoston 81 ft 2 krt, Semmelweisz József 41 ft 15 krt, Kállai asszonyság 453 ft 1 krt, Korponai János 107 ft. b) Kölcsönül ezüst pénzben: a pesti zsidó szabók 500 ft, Lika Anastáz 500 ft, Bod Pál 5 ft, Máhr Antal 160 ft, Horváth János 260 ft, Simon Flórent 200 ft, Lamotte József 50 ft. Éremértékben pedig: Hegedűs János 205 ft 42 kr, Gruber György 441 ft 54 kr, Hunyadi Lajos 390 ft 5 krt, Fuchs Veber asszonyság 341 ft 33 krt, Jekelfalusi Vincze czimz. püspök 401 ft 2 krt, Gonlegner Károly 17 ft 52 krt. Öszvesen a fenkrt napig Budapesten beadatott ajándékul: 21,146 ft 8 kr; kölcsönül pedig 15,052 ft 8 kr. — Kelt Budapesten, máj. 30 án 1848. Kossuth Lajos s. k., pénzügyi minister. A ministerium kötelességei egyikének tartja, a közbátorság helyreállításában magokat olly helyeken, hol a láza-