Nemzeti Ujság, 1848. január-április (42. évfolyam, 618-687. szám), Nemzeti, 1848. május-június (42. évfolyam, 1-43. szám)

1848-06-01 / 19. szám

Csütörtökön junius ALKOTMÁNY. NEMZETISÉG. Irén 1848. Negyvenkettedik év. 19. szám. m SMZÖTT SZABADSÁG. Megjelenik minden nap, hétfőt kivéve egyegy ív. Lapunk mindennemű hirdetményeket fölvesz; egyegy hasáb-sorért apró betűkkel öt ezüst kr. számittatik­ Előfizetési dij félévre helyben boríték nélkül házhoz küldve 5 frt, borítékkal 6 frt; postán borítékban hatszor küldve 8 frt ; kevesebbszer pedig küldve 7 frt pengőben. Előfizethetni minden postahivatalnál s helyben a szerkesz­tőségnél Z­ö­­­d k­e­r­t utcza 488-dik szám alatt földszint a hivatalban. Előfizetési hirdetés. Azon hazafiaknak, kik a „NEMZETI“ politikai hírlapra a jövő (július-decemberi) félévre előfizetni kivánnak, ezennel jelentjük, miszerint e lap ezentúl [hétfőt kivéve] mindennap egyegy íven fog megjelenni. Előfizetési dij félévre Budapesten házhordással 5 fr., borítékban 6 fr., postán borítékban hatszor küldve 8 fr., kevesebbszer küldve pedig 7 fr. pp. Pesten előfizethetni zöldkert utczában 488-dik szám alatt földszint a kiadóhivatalban, vidéken minden postahivatalnál.____________________________ Pest máj­us 3­­-k é­n. Néhány nap előtt mondá Peer Robert: „ha a né­metek tőlem tanácsot kérnének, azt javasolnám nektek, hogy legalább hat hónapig, míg belügyeiket tökéletesen el nem rendezik, külpolitikárok­ beszédet ajkukra se ve­gyenek.“ .. E néhány szó újabb tanúsága az angol józan észnek, melly soha sem tér le a természetes egyszerű okoskodás vonaláról, s politikai axiómait, nem methaphisicából, hanem a dolgok practicus lényegéből meríti... Mi is lehet természetesebb, mint hogy addig, mig valaki saját házi ügyeit el nem rendezi, beavatkozók má­sok­­ügyeibe. Peer Robert szavai nem csak a németekre, de reánk magyarokra is tökéletesen alkalmazhatók, s alig le­hetne reánk nézve nagyobb szerencsétlenség, mintha jö­vő nemzetgyűlésünk szerepelni kívánna a külpolitikában s igy kizárt kártyáival a külnemzetek féltékenységét vagy irigységét fölhíva, nemzeti jövendőnket, mielőtt alapját letettük, s a letettet megszilárdítottuk volna, compromit­­tálná......... Valljuk meg, hogy mióta a magyar Európában lete­lepedett, daczára ezredéves alkotmányos életének, valódi­­lag soha sem kormányozta önmagát, mert, vagy nagy királyainak szilárd keze tartotta féken; vagy ha illyek nem voltak , egyes oligarchák nagyravágyásainak lett bábjá­téka , míg végre ez által a bureaucratia sorvasztó cabi­­netjének martalékává vált. Önkormányzásunk még igen gyönge növény, élete még nem is hónapok, de hetek után számittatik; s hogy hosszú életű lehessen, gondos ápolásra van szüksége, és pedig a rend és béke karjainak ápolására. Mint uj nemzet, az önkormányzással biró civilizált népek társaságában, ajánlásra van szükségünk , s legjobb ajánló levelünk magunk viselete leend ... meg kell kedvel­tetni magunkat e társaságban; igyekeznünk kell, ne vala­hogy visszataszító legyen első föllépésünk s kiutasítsanak a társaságból. Ajánló levelünket tetteink fogják írni, s a kéz, melly e tetteket igazgatja , nemzetgyűlésünk leend___helyén látjuk tehát, hogy május 25-i czikkünkben tett ígéretünk­nek , a jövő nemzetgyűlés főteendőit illetőleg, egy ré­szét ez alkalommal beváltsuk. Kimondottuk már többször, hogy a magyar alkotmányt tisztán democratainak akarjuk, akarjuk pedig ezt nem é­­pen azért, mintha egy aristocraticus felső házban s egy széles basisu democraticus alsó házban, a szabadságot s nem­zeti önállóságot és jólétet biztosítva nem látnak; ha­bérul azért, mert hazánkban — főleg az ősiség eltörlése után — nem létezik semmi alap, semmi institutio, melly független aristocratiát biztosíthasson... Neveknél és czi­­meknél semmi egyéb nem maradt hátra a múlt hongyűlés után, már pedig név és czim önállást senkinek sem ad, sőt még azt is veszélyezteti, a­mi ezek nélkül megvolna. Részünkről, még azt sem akarjuk kétségbe vonni, hogy a magyar s egyéb e hazát lakó néptörzsek termé­szetével sőt nemzetiségünk érdekében is, egy kis felsőhá­zi aristocratia jobban meg ne egyeznék, mint a tiszta de­­mocratia, miután a magyarnak nagy részben meg van e­­zen, az angollal közös, hiúsága... de mint feljebb is mondok, nincs semmi alap, semmi institutio, melly hazánk­ban független aristocratiat biztosíthasson, a jelen kornak pedig nincs többé anyaga, mellyből aristocraticus institu­­tiokat faraghasson. Tisztán democratainak kell tehát lenni uj alkotmá­nyunknak; de hogy ez lehessen, és pedig állandó és szi­lárd lehessen, félre kell dobni magunktól mind azon szél­­sőségi s a nemzeti becsülettel meg nem férő kicsapongáso­kat, mellyeket az 1789-i franczia forradalom, a leg­szentebbre, a nép nevére, ocsmány bélyegkint reá sütött. Sehol sem feküdt isten áldása, az olly forradalmon, hol a népek akaratának legmagasztosabb ferségi manifes­­tatioja, a­helyett hogy egyesek személy és vagyonbátorsá­­gának fő palládiuma legyen, a spoliatiok és vad terroris­­mus gyáva munkájába fárasztotta ki magát!... Nemzetgyűlésünknek fő feladata, miszerint megmutas-­ sa, hogy a nép, érett az alkotmányra; hogy a népnek becsülete van, és hogy a nép nem viczkándozó gyermek, de szilárd jellemű s józan eszű férfiú, ki midőn maga ér­dekeit szem elől soha sem téveszti, egyszersmind soha sem zsarnokoskodik mások érdekei felett. Nemzetgyűlésünknek, komoly pillanatot kell vetni a társaság rétegei közé, s a megsértett érdekek sajgó sebeit nem még jobban felszaggatni, de hegeszteni kell. Olly helyzetben vagyunk, hol senkinek sem szabad é­­reznie, hogy külön érdeke van a nép érdekétől. Innen igye­keznünk kell, hogy legelőször is a hatalmában, befolyásá­ban és vagyonában megsértett egyházi és világi volt aris­tocratia a dolgok uj helyzetével tökéletesen kiengeszteltes­­sék.... s e kiengesztelés által azon áldozatnak önkényt meg­­nyeressék, mellyet nemzetünk criticus állapota e hazá­nak minden fiától egyiránt követel. Mikép történjék ez meg —■ ne­hogy czikkünk hosszú­ra terjedjen — erről jövő alkalommal. Átvétel a „Pesti Hírlapból.“ Hivatalos rovat. A földmivelés-, ipar- és kereskedési minisz­tertől. Valamint a nemzeti gazdászat minden ágaiban, úgy a kereskedés ügyében is csak úgy reménylhető a kellő s­i­­ker, ha az illető miniszer folytonos egybeköttetésbe teheti magát szakbeli értelmességekkel. E czélnak elérésére, a kereskedést illetőleg, szüksé­gesnek találtatott kereskedői kamarák fölállítása. E kamaráknak mikénti életbeléptetésére, alapszabá­lyainak kidolgozására egy bizottmány alakítása rendelte­tett, mellynek ezenfelül addig is, míg a nevezett kamrák létrejönek , hivatása lesz, részint a kereskedési minister által elébe terjesztendő kérdésekre véleményt adni, ré­szint pedig alig tervezete­s javaslatokat készitni, mellyek kereskedésünk fejlesztésére s virágoztatására irányozzák. Az említett bizottmány elnökletével Valero A. bízatott meg, többi tagjaiul szinte olly férfiak fognak kineveztetni, kiknek szakbeli képzettségére a fölmerülendő fontos kér­dések megoldásában biztosan lehet támaszkodni. A hadügyministeriumból fölhívások. I. Minthogy a haza honvédelmi érdekében a magyar Ludovicaeum hadi akadémia fölállítása mindinkább szük­ségessé válik, fölhívom mind­azon hadi és más rendbeli egyéneket, kik e tekintetben magukban képességet érze­nek, hogy a nevezett hadi akadémia fölállithatására, e hon törvényeihez, népe jelleméhez, szokásaihoz mért ja­vaslataikat , nekem mielőbb beküldeni szíveskedjenek. Pest, május 29-kén 1848. Mészáros Lázár s. k., hadügyminister. II. Ezennel fölszólítom és fölhívom mind­azon hadi egyéneket, kik a hadi ujonczállítás összeírásainál foglala­toskodtak, vagy magukat e szakban képeseknek érzik, hogy Magyarország törvényeihez, népi jelleméhez és szokásai­hoz alkalmazott ebbeli nézeteiket, nekem mennél előbb javaslatképen beküldeni szíveskedjenek. Pest, május 29-kén 1848, Mészáros Lázár s. k.,­­ hadügyminister. III. Ezennel fölkérem mind azon egyéneket, kik ve­lem bármi hivatalos vagy magánügyekben értekezni kí­vánnak, hogy ezentúl Budára Ottinger őrnagyvezér szállásán tartandó értekezési hivatalos szobámba­n délelőtti fél 10 és 12 óra közt legyenek szívesek fellőni; ellenkező esetre teendőim halmaza miatt, értekezési látogatásukat el nem fogadhatnám. Budapest, május 29-kén 1848. Mészáros Lázár s. k., hadügyminister. IV. Miután a hadi határ-végvidék igazgatása, különös­­ szakértő egyéneket igényel, ennélfogva a magyar had-­­ ügyministeriumban e végett külön szakosztály fog fölállít­tatni, és abban az ottani igazgatásban már jártas szak­értő egyének fognak alkalmaztatni. Pest, május 28-kán 1848. Mészáros Lázár s. k., hadügyminister, V. Asztalos Sándor, Stojanich Miklós és Liptay (Hro­­bony) Ferencz főhadnagynak, — Rodiczky Eduárd, Ba­­binszky Alajos alhadnagynak , — a rendes honvédsereg első zászlóaljához, — úgy Elekes Ferencz álgyu—tűzte— lephez szinte hadnagynak ministerelnök ur által kijelöltet­vén, — ennek következtében ezennel oda utasittatnak, hogy addig is, mig nádor ő fönsége által megerősittetné­­nek, érintett honvédsereg osztályában illető állomásaikat elfoglalandók, magokat illető parancsnokaiknál teendő be­jelentés végett — rendeletem átvételére Korponai János titoknokomnál haladék nélkül jelentsék. Budapest, május 29-kén 1848. Mészáros Lázár s. k. hadügyminister. Pest, május 30-kán. A ministerelnök részéről, azon honvédelmi hazafias ajánlatok, mellyek nála bejelentettek, jelesen Karlovszki Zögmond 100 pft, Simon Florent 100 frt, Tisza Lajos 500 frt, s Korponai János 30 arany súlyú emlékpénze, befizetés végett az illető helyre utasittattak; Szalacsi Ist­ván erdélyi polgártársunknak pedig készpénzben áttett 100 P­ftnyi küldeménye a kincstárhoz térítvény mellett letétetett. Értesittetnek egyszersmind azon lelkes hazafiak, kik a hon­védelem szent czélját önkénytes adomány vagy kölcsön út­ján gyámolni ajánlkoznak, s ajánlataikkal a miniszerelnök­­ségnél jelentkeznek, miszerint készpénzbeli áldozataikat a budai kincstár fő-űzető hivatalánál, arany-ezüstjeidet pe­dig­ ugyanott a beváltóhivatalnál tegyék le az illető nyug­­tatványok vagy kincstári utalványok mellett. Jegyzéke azon ajándékoknak és kölcsönöknek, mellyek a pénzügyi ministerium által kibocsátott fölszólitás következtében a hazai kincstár fölsegélésére, részint a budai főpénztárnál, részint a pesti arany és ezüst beváltó­hivatalnál készpénzben és ércznemüekben f. hó 27-kéig történtek: 1) Budán a) ajándékul beadtak ezüst pénzben: a czeglédi köz­ség 663 frt 10 krt (ezenfelül ajánlott 400 mérő gabonát, 300 akó bort és 70 mázsa gyapjút) a budai csizmadia ezéh 51 frt, Fogarasi János 6 frt 15 frt, s ugyan­any­­nyit ajánlott havonkint 3 éven át; a budai takarék­pénz­tár 1600 pfrt, Kecskemét városa 8000 pfrt, Tisza Lajos 500 pfrint , aranypénzben pedig Fogarasi Erzsébet 45 pfrt. b) Kölcsönül adtak ezüst pénzben: Bába Molnár An­drás czeglédi lakos 2000 ft, ugyan­ő aranyban 99 ft, a czeglédi kórház 260 ft, Heinrich Fridrik és István 4600 ft, gr. Batthyány Lajos 1000 ft, Ilkey Sándor 3000 ft, Vál­las Antal 1000 ft, Koppi József 200 ft, a pesti vakok in­tézete 200 ft 2) Pesten az ajándékul ezüst pénzben: Samuel Alajos 155 ft 11 krt, érezértékben pedig 140 ftot, Pest városa 4542 ft 54 krt, és aranyban 22 ft 30 krt, újabban ugyanaz 5003 ft 37 krt, és aranyban 85 ft 30 krt. Érezértékben: Rei­­singer János 86 ft 21 kr, Derra Anastáz 97 ft 42 krt, Hegedűs Kristóf 64 ft 40 krt, Schulek Ágoston 81 ft 2 krt, Semmelweisz József 41 ft 15 krt, Kállai asszonyság 453 ft 1 krt, Korponai János 107 ft. b) Kölcsönül ezüst pénzben: a pesti zsidó­ szabók 500 ft, Lika Anastáz 500 ft, Bod Pál 5 ft, Máhr Antal 160 ft, Horváth János 260 ft, Simon Flórent 200 ft, Lamotte Jó­zsef 50 ft. Éremértékben pedig: Hegedűs János 205 ft 42 kr, Gruber György 441 ft 54 kr, Hunyadi Lajos 390 ft 5 krt, Fuchs Veber asszonyság 341 ft 33 krt, Jekelfa­­lusi Vincze czimz. püspök 401 ft 2 krt, Gonlegner Károly 17 ft 52 krt. Öszvesen a fenkrt napig Budapesten beada­tott ajándékul: 21,146 ft 8 kr; kölcsönül pedig 15,052 ft 8 kr. — Kelt Budapesten, máj. 30 án 1848. Kossuth L­aj­o­s s. k., pénzügyi minister. A ministerium kötelességei egyikének tartja, a közbá­torság helyreállításában magokat olly helyeken, hol a láza-

Next